Pest Megyei Hírlap, 1987. december (31. évfolyam, 283-308. szám)

1987-12-09 / 290. szám

1987. DECEMBER 9., SZERDA 5 Wtlüm A törökbálinti kísérlet új állomása Japán nyelv és önvédelmi sport Beszélgetés az országosan ismert Zsolnai-módszerről Az iskolában folyó kísérleti oktatásról, új módszerekről nem lehet eleget beszélni. Szülőként, tanárként vagy éppen diákként mindenkit érint ez a probléma. Saj­nos ebből következően sok a félreértés, a bizonytalan­ság, a tévedés. Korunk társadalmának változó kihívásá­ra a régi módszerekkel nem tudjuk felkészíteni gyere­keinket, ezért kell szüntelenül keresni a lehető legtöké­letesebb megoldást. Megyénkben a Törökbálinti Álta Iános Iskola vállalta ezt a nem mindig hálás szerepet Dr. Zsolnai Józsefet, az iskola igazgatóját, a progran kidolgozóját és vezetőjét kerestük meg kérdéseinkkel kéznek kai? megfelelő oktatók­— Jelenleg ketten vannak. Egy magyarul tudó japán fi­lozófus, és egy japánul tudó magyar tanár. Ehhez a kez­deményezéshez eddig minden segítséget megkaptunk. A ja­pán kollégák örömmel fogad­ták elképzeléseinket. Szeret­ném hangsúlyozni, hogy nem ők kerestek kapcsolatot ilyen szándékkal, de a program el­indulása óta maximálisan tá­mogatnak minket. — Gondolom, mostanában ismét nagyon sok az érdek­lődő. Nem zavarja ez önöket a munkában? — Érdeklődőben eddig sem volt hiány. Ha a tanulás szán­dékával érkeznek, akkor nincs probléma, örömmel vár­juk őket. De ha csupán kíván­csiskodókról van szó, az okoz­hat némi fennakadást. Mind­ez nem a gyerekek számára gond, mert egyrészt így köny- nyebben megszokhatják a tár­sadalmi nyilvánosságot, más­részt leköti őket a megoldan­dó feladat. Inkább kollégáin­kat védjük, néha azt kérjük, átmenetileg ne jöjjenek hoz­zánk. Szabó Z. Levente A Távol-Kelet kultúrája — Egy kísérlet során évről évre. esetleg hónapról hónap­ra akadnak új elemek — iga­zodva az alapkoncepcióhoz, il­letve annak logikus következ­ményeként. Mi annak idején úgy indítottuk el munkánkat, hogy a diákok számára az emberek közötti kommuniká­ciót könnyen érthetővé és el- sajátíthatóvá tegyük. Ennek természetes velejárója volt, hogy a kultúra viszonylagos tel­jességét szerettük volna szá­mukra hozzáférhetővé tenni. Persze már ez a fogalom is csak nehezen pontosítható, hiszen kultúrán sokan mást és mást értenek. Leszűkítve je­lenthet kizárólagosan művé­szetet, annak szélső pólusaival együtt, de ennél sokkal többet is. Mi most az európai és tá­vol-keleti kultúrák különbsé­geit vizsgáljuk. Illetve az egyik osztályban bevezettük a japán nyelv oktatását, ami a harmadik idegen nyelv elsajá­tításán túl még számos dolgot tartalmaz. — A Távol-Kelet országai közül miért Japánra esett a választás? — Mint említettem, a nyel­ven keresztül a szokásokat, a filozófiát* -az ott élő erhbéí'ek kultúráját szeretnénk megis­mertetni tanítványainkkal. Különböző " szempontók alap­ján mérlegeltünk választá­sunkkor. A japán kultúra na­gyon adaptív, azaz könnyen beépíti és alkalmazza a nap­jaink által megkívánt új ele­meket, ugyanakkor erős a ha­gyományőrzése is. Számtalan izgalmas érték felhalmozódott így. Ügy érzem, hogy ezen ke­resztül képesek vagyunk India és Kína kultúrájának bemu­tatására, fordítva viszont na­gyon nehéz helyzetben len­nénk. Aztán vannak egysze­rűség! szempontok is. A ja­pán írásrendszer több részből áll, szótagírásuk könnyebben megtanulható, mint például a kínai. Természetesen ez csak viszonylagosan igaz, hiszen olyan nehézségekkel nézünk szembe, mint a más akuszti- kum, a számunkra megszokot­tól eltérő társalgási mód. Az európai oktatásban jobban háttérbe szorul a vizuális ne­velés, pedig erre feltétlenül szükség van a keleti kultúrák tanulmányozásánál. Ezért igyekszünk minél fiatalabb korban elkezdeni az oktatást, mert így még könnyebben ala­kíthatjuk a gyerekeket. Arról nem is szólva, hogy eddig is olyan rendszerben vettek részt, ami az átlagosnál jobban épí­tett. a vizuális kommunikáció­ra. Ennek ellenére csak tízen- tizenketten vannak ebbep a csoportban; ők a legjobbak közül kerültek ki. gátiunk, hanem egyszerűen a körzeti hovatartozás döntött. Ezek szerint a gyerekcsopor­tok ötven százaléka minde­nütt tehetséges. Mégis, a ma­gyar társadalomban csak tö­redékük jut el a kiteljese­désig. Sokkal több okos em­berre lenne szükség és mi eh­hez szeretnénk segítséget nyúj­tani. — Nem tart attól, hogy ezeknek a gyerekeknek ké­sőbb komoly gondot jelent majd kivételes helyzetük? — Bizonyára lesznek prob­lémáik, már az esetleges to­vábbtanulásuk során is. De er­re igyekszünk őket felkészíte­ni. Nem úgy, hogy hozzászür­küljenek a kisebb követelmé­nyekhez, hanem olyan életve­zetési módszerekkel, amelyek segítenek a problémák megol­dásában vagy — ha az a cél­ravezetőbb — kikerülésében. Az elszürkülés ellen — re­mélem — megfelelő védelem, hogy a képzésben előtérbe he­lyezzük a teljesítménymotivá­ciót. Olyan hangulatot alakí­tunk ki, amiben mindenkinek saját szükséglete az állandó fejlődés és egy bizonyos igény, nívó megtartása. Másrészről igyekszünk megismertetni őket saját magukkal. Pszichológi­át, önkontrollt alkalmazunk. Ezzel egy időben viszont a testi, szomatikus képességek fejlesztésére is törekszünk, ön­védelmi sportot oktatunk, ami növeli biztonságérzetüket; azt a tudatot, hogy szükség esetén fizikailag tudják védeni ma­gukat. Ezeknek a sportoknak egyébként filozófiai, életviteli hátterei is vannak, amelyek összhangban állnak a japán nyelv oktatásával, hiszen on­nan származnak. Elitképzés vagy nem? — Nem veti felhez ismét az elitképzés hagyományos vitá­ját? — De igen. Mégis szükségét éreztük ennek a lépésnek, mert kíváncsiak vagyunk a teljesítőképesség határaira. Hiszen — mondtam már —, ezeknek a gyerekeknek két idegen nyelvet tanítottunk ko­rábban és természetesen pár­huzamosan. Ami az elitet ille­ti, ez a létszám hozzávetőlege­sen az osztály felét teszi ki. Annak idején az indulásnál nem képességek alapján válo­A pedagógus védelmében — Ha már visszakanyarod­tunk ehhez a témához, sze­retném megkérdezni: rendel­Szatíra Színház Vendégjáték A hazánkban vendégszerep­lő szófiai Állami Szatíra Színház társulata a Nemzeti Színházban díszelőadáson mu­tatta be Elias Canetti Lakoda­lom című drámáját. Canetti a bulgáriai Ruszé- ban született, kisgyermekként Angliában nevelkedett, később családjával Bécsbe költözött. Tanulmányait Zürichben, Frankfurtban és Bécsben Vé­gezte. Filozófiai doktorátusá­nak megszerzése közben írta első drámáit, közöttük a- La­kodalmat, ezek azonban csak két évtizeddel később jelentek meg. A Lakodalom volt az első Canetti-mű, amelyet Bul­gáriában bemutattak. A Szatíra Színház előadását Margarita Mladenova állította színpadra. A díszleteket Szte- fan Szavov, a jelmezeket vendégként Zoja Gencseva tervezte. A darabban a társu­lat huszonhat művészét lát­hatta a közönség. IÁLLÍTÓTERMEKBÖL Festői vallomás a Hortobágyról Komáromi Tibor: Vihar után '/ Komáromi Tibor festmé- ^ nycit az éreklődők az Abo- 2 nyi Falumúzeumban tekint- /'/ hették meg. A festő most ^ újabb önálló tárlatra ké- £ szül külföldön és Budapes- 2 ten is. Gyors elismerés Abony is a hazai táj azon szöglete, amelyet többen érin­tettek és érintenek festészet­tel, népművészettel. Itt műkö­dött valaha évtizedekig ta­nárként, festőként Abonyi Horváth József, itt alkot Hei- ling György sajátos kubizmu- sával. Heiling tanítványa volt az a Blaskó Sáv.dor, aki szob­rászaink új ígérete. Abony- ban vált híressé pipafaragá­sairól Szabó Mihály és kazet­tás mintájú hímzéseivel Kő- vágóné Torma Zsófia. Komáromi Tibor Abonyban született, A Tápiógyörgyén lestő Gábri Albert fedezte fel tehetségét, biztatta olyan ha­tékonyan, hogy Komáromi Ti­bor élt a bizalommal, festő lett. Mindössze három eszten­deje, 1984-től fest, tagja a debreceni Medgyessy képző­művész körnek. Tanárai kö­zött tartja számon Bíró Lajos, Fátyol Zoltán, Lukács Gábor, és Bogdáni György festőmű­vészeket. Részt vett a be­rettyóújfalui és hortobágyi al­kotótáborokban, művei sze­repeltek debreceni, hajdúbö­szörményi, hajdúszoboszlói kö­zös kiállításokon és 1987-ben több francia városban. Jel­lemző sikerére, hogy 1988-ra franciaországi művésztelepre kapott meghívást; ez az első önálló tárlata. Honnan a gyors elismerés? R A D I Ó F I G Y E LŐB» MIT ÜZEN A RÁDIÓ? Kerényi Mária és dr. Szegő Tamás a vasárnapi és a hét­fői megismételt adásban egy olyan riportot szerkesztett, amelyben a megszólalók öt­éves huzavonája került a nyilvánosság elé. A műsor mindig igyekszik a problémás ügyekben szereplő valameny- nyi fél véleményét kikérni, s ez az oka általában a hosz- szú oknyomozásnak. Azonban ennyire elhúzódó ügy ritkán akad még dr. Martinkó Ká­roly riporter mikrofonjának végére is. Egy leányfalui iker­nyaraló szomszédainak civa- kodásával kezdődött minden; mérgezéssel, minősíthetetlen hangú rágalmazásokkal, ame­lyeknek következtében rend­őrségi ügy lett a dologból. Megdöbbentett, hogy két em­ber, pontosabban a velük kapcsolatban álló sértett és ugyanakkor sérelmező fe­lek mennyi embert dolgoztat­nak egy „tyúkper” miatt a nagyközségi tanácson, a rend­őrségen Szentendre város rendőrkapitányságán, sőt a megyei tanácson is. Az a há­zaspár, aki — úgy tűnt — az egész kalamajka forrása, öt év alatt sem vállalta a nyil­vános megszólalást. A fért, Kós József érdekes módon jo­gi doktor. Ezért is meghök­kentő, miért használja föl úgymond szakmai tudását jogtalan ügyek bonyolításá­ban. Lehet, hogy a tudás nem jár együtt emberséggel és égészséges erkölcsi érzék­kel? Sajnos az ilyen esetek kétségbe vonják a szakma tisztességét, és azt a kiválasz­tódási folyamatot is, amely­nek eredményeként egy ilyen ember szövetkezeti elnökként dolgozhat. A műsorban el­hangzott a leányfalui szom­szédok végeláthatatlan vitájá­val párhuzamosan egy másik történet is, amelyben Kósék tisztességtelen úton, ráadásul saját barátaik megkárosításá­val kívántak állami lakáshoz jutni. Ez is alátámasztotta azt a sejtést — ami nem kíván sugallat lenni, hiszen a bíró­sági tárgyalás még nem ért véget —, hogy a partnerek változnak, de a Kósék kö­rüli problémák kísértetiesen ugyanazok. Ha minden ilyen aprónak látszó ügy ekkora apparátust mozgat meg, sőt a rádió egy-két munkatársának öt évre szolgáltat munkát, ak­kor mi lesz velünk? SZÁMÍTÁSTECHNIKA. A hazai számítástechnika fejlett­ségéről beszélgettek különféle szakemberek Bán László mű­sorvezető kérdéseihez kapcso­lódva. Ennek a műsornak a második részét hallhattuk va­sárnap délután, a Kossuth adón. A műsor eldöntendő kérdése az volt, hogy vajon csecsemő- avagy serdülőkorú-e a hazai számítástechnika. Az egy hónappal ezelőtti adás­ban számítógépparkunk hete­rogenitását állapították meg, azt, hogy a tárgyi feltételek rendkívül elmaradottak. Sok az elöregedett gép. Mindössze 25 darab nagy teljesítményű létezik az országban s a kom­puterek egyharmada nyolc évnél idősebb. A hardwer te­kintetében a világ előresza­ladt, mi pedig lemaradtunk, de ennek egyúttal az a kö­vetkezménye. hogy rendkívül nagy a softwer termékek iránti kereslet. Ez a mi nagy előnyünk, hiszen egy dolog­ban az élen járunk: a kiváló szakemberek számában. Rácz Margit és Réti Pál közgazdá­szok a hazai számítástechnika helyzetét az ipari fogadókör­nyezet szempontjából elemez­ték. A beszélgetőpartnerek­nek meg kellett állapítaniuk, hogy ha a magyar iparon múlna a számítógépek alkal­mazása, a számítástechnika ipari folyamatokba való be­kapcsolása, akkor arra nem kerülne sor. A rájuk erőlte­tett számítógépek használata során derült ki, hogy a leg­több vállalatnál nem létezik költséggazdálkodás, ennek kö­vetkeztében rossz, hamis, át­adatok kerültek a gépbe. Iga­za lehet a programozóknak és a számítógép-kezelőknek: ha szemetet adunk be. akkor ab­ból szemét is jön ki. Ü. í. Ez abban is rejlik, hogy a vá­rosiassá váló Európa a sza­bad térségeket keresi a festé­szetben is; a puszták határta­lanságát, mert ebben megfo­gyatkozott a födrész. Emellett elsődleges, hogy tehetséges és különleges egyéniségű. Petőfi az isten homlokának nevezte a Hortobágyot. Csontváry Pe­tőfi nyomán a ménesek nyar­galó futását idézi a kilenc- lyukú híd körül. Komáromi elődei Káplár Miklós, Boro- misza Tibor, Maghy Zoltán és Kurucz D. István. Egyéni el­gondolásai alapján követi őket. Azt festi meg a Horto- bágyból, amit ők nem érin­tettek. Apróságokat. Kis hi­dat, hodályokat, száraz ná­dast, felhőfüggönyöket, kó- kadt napraforgót, madarak röptéit, a táj vihar utáni té- pázotíságát, a tavaszjelzű élő tócsákat, a juhnyájban meg- nyugvö csendet, búbos kemen­cét, olvadást, téli nádast. Ez az 6 vallomása a Hortobágy*- ról: a semminek látszó termé­szetminden. Hiánytalan az intenzív felhőjárás, a közeledő tél szürke csipkézete. Rogy- gyant viskót is fest, amelyet kósza viharok és a heves szél megtépázott, de a sérült, seb­zett látvány ellenére a festő nem nosztalgikus. Az élet nyitánya Komáromi Tibor fő motívu- vá a Hortobágy. Az is igaz azonban, hogy több képét szü­lőföldjéről, Abonyról festette, de érintette a Mátrát és a Ba­latont is. A Balatont úgy, hogy szinte Hortobágyra „műfordí­totta”. Nagy pusztára a nagy vizet, mintegy érzékeltetve e két, merőben eltérő tájegység összetartozását. Ismerője e Vi­déknek, s szigorú erkölcse alapján nem ismétli azt. amit nagy elődei már feltártak. Érezhetően arra összpontosít — joggal és becsvággyal egy­ben — amit mások nem köze­lítettek meg. A megszáradt fűcsoiriókra. árkokra, úttá mé­lyülő vágásokra, az egyen­súlyban tartott felhőzetre és gizgazzal benépesült előtérre. Ugar ez a javából, tele szín­nel, egészséggel, békével. Ko­máromi Tibor azt a földet dicsőíti, amely az ember nél­kül is föld, nyitánya életünk­nek. Abonyi tájak A megnyitó nemes pillanata vólt, amikor Komáromi Tibor egyik hortobágyi tematikájú képét áz Abonyi Falumúzeum­nak ajándékozta, annak je­gyében, hogy a következő esz­tendőkben az abonyi tájról is ciklusban számol be — együtt új hortobágyi képeivel. Losonci Miklós Az Opál Kereskedelmi Vállalat 1988. január 15-étől, 1990. december 31-éig az alábbi üzleteket: 1. sz. húsbolt, Dunaharaszti, Bajcsy-Zsilinszky út 10. 11. sz. élelmiszerbolt, Dunaharaszti, Soroksári út 31. 42. sz. húsbolt, Dunaharaszti, Bajcsy-Zsilinszky út 150. 60. sz. húsbolt, Dunaharaszti, Rákóczi út 49-51. 54. sz. élelmiszerbolt, Vecsés, Damjanich u. 94. sz. élelmiszerbolt, Vecsés, Bem u. 40. 160. sz. élelmiszerbolt, Monor, Luxemburg u. 17. 19. sz. élelmiszerbolt, Cegléd, Bede u. 16. 24. sz. élelmiszerbolt, Cegléd, Török Ignác u. 41. 25. sz. élelmiszerbolt, Cegléd, Bocskai út 37. 78. sz. élelmiszerbolt, Cegléd, Szolnoki út. 174. sz. munkahelyi élelmiszerüzlet, Cegléd, Cipőipari Vállalat. A pályázatokat január 10-éig juttassák el. a vállalat központjába, levélcím: Cegléd, Pf.: 90. 2700. A versenytárgyalás január 11-én, délelőtt 9 órakor lesz a vállalat központjában: Cegléd, Rákóczi út 14. II. 7. Tájékoztató adatokkal szolgál a vállalat jogtanácsosa. A Nagykőrösi Konzervgyár állást kínál kereskedelmi főosztályvezetői munkakör betöltésére. Feltétel: egyetemi vagy főiskolai végzettség, kereskedelmi tevékenységben szerzett 5 évi vezetői gyakorlat, legalább egy idegen nyelv ismerete. Bővebb felvilágosítást ad a vállalat személyzeti vezetője. Cim: Naaykőrös, Pf.: 53. 2751. Telefon: (76)-28-811.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents