Pest Megyei Hírlap, 1987. december (31. évfolyam, 283-308. szám)
1987-12-09 / 290. szám
6 ^ííffiP 1987. DECEMBER 9., SZERDA Jogi tanácsok Meddig indítható fegyelmi eSjárás? ® Fel- földért járó térítés ® Ki viseli az listákét? © Ellopták a bundáénál! © Mit kérbet az elköltöző, ha magantulaidanú Itósfean lakott? 0 T. O. nagykörös! villanyszerelő 2 évvel ezelőtt a munkahelyén szabálytalanságot követett el, amelyet csak az elmúlt időben tárt fel az ellenőrzés. „Most fegyelmi eljárást akarnak indítani ellenem, pedig úgy tudom — panaszolja —, hogy ezt csak 3 hónapig tehetik meg” — írja. i Olvasónk a jogszabálynak csak a felét Ismeri helyesen. Abban az esetben ugyanis, ha a dolgozó fegyelmi vétséget követ el, az eljárás megindítására kétféle szabályt állapít meg a Munka Törvénykönyve. Az általános szabály az, hogy nem lehet fegyelmi eljárást indítani vagy annak mellőzésével büntetést kiszabni, ha a kötelezettségszegés felfedezése óta 3 hónap mir eltelt. Ez az idő ugyanis elegendő arra, hogy a fegyelmi jogkor gyakorlója az eset körülményeit mérlegelve eldöntse, a fegyelmi eljárás lefolytatása indokolt-e vagy sem. Ha ezt az időtartamot elmulasztja, a későbbiekben már nincs lehetősége a dolgozó felelősségre vonására. Előfordulhatnak azonban olyan esetek, amikor a szabálytalan cselekmények felfedezése később történik: meg. Ilyenkor úgy rendelkezik a törvény, hogy az elkövetéstől számított 3 év elmúltával a dolgozót már nem lehet fegyelmi úton elmarasztalni. Ha a kötelezettségszegés miatt büntető- vagy szabálysértési eljárás, illetve gazdasági bírság kiszabására irányuló eljárás indult, és az nem végződött felmentéssel, a 3 hónapos határidő a jogerős határozat közlésétől, a 3, éves- határidő pedig^.az eljárás .jogerős befejezésétől számít; Külföldön elkövetett kötelezettségszegés esetén ezeket a határidőket a dolgozó belföldre történő visszatérésétől kell számítani. Vezetőknél 4, magasabb. vezető állásúaknál pedig 5 év az elévülés ideje. © E. Z. abonyi nyugdíjas a szövetkezet használatában lévő földjét a közős gazdaságnak akarja felajánlani. Ebben az esetben milyen térítésre tarthatok igényt? — kérdezi. A magánszemély a tulajdonában álló ingatlant ingyenesen vagy térítés ellenében az államnak vagy szövetkezetnek felajánlhatja. A mező- gazdasági szövetkezet közös használatában lévő földet csak a használó szövetkezet számára lehet felajánlani. Abban az esetben, ha a felajánlás nem a szövetkezet javára történt, az elfogadásról a kedvezményezett állami szerv, ennek- hiányában a helyi tanács dönt. Az ingyenesen felajánlott termőföld felajánlását az állami szerv nem utasíthatja vissza, kivéve, ha a területen önálló ingatlan nem alakítható ki, illetve az elfogadással nem az állam lesz az egyedüli tulajdonos. A felajánlás esetén a térítés összegében és a fizetés módjában a felek szabadon megállapodhatnak, azonban ez az összeg nem haladhatja meg a kisajátítás során fizetendő kártalanitás mértékét. A mezőgazdasági szövetkezet közös használatában lévő föld átadása esetén a térítést a föld bevitelkori aranykorona-értéke után kell megállapítani. Erdő, szőlő és gyümölcsös művelési ág esetén a megváltási ár az aranykorona ezerszeres, egyéb művelési ág esetén kétszázszoros értéke, melyet egy összegben kell megfizetni. ® Egy tatárszentgyörgyl földműves riadta tanyáját. Nemrég tudtam meg — írja —, hogy a vevő a szerződést illeték-megállapításra nem jelentette be. Milyen következményei vannak mindennek? — kérdezi. Az 1986. július 1. előtti jogszabályok úgy rendelkeztek, hogy az illetékfizetési kötelezettség nem teljesítése esetén a be nem fizetett összeg mind az eladót, mind a vevőt egyaránt terheli. Tehát előfordulhatott olyan eset is, hogy a vevő mulasztásának követsez- ményeit az eladó viselte, holott a szerződésben megállapodtak arról, hogy ez a kötelezettség a vásárlót terheli. Ez az előírás az új jogszabályban megváltozott. A vagyonszerzési illetéket ugyanis a szerző fél köteles megfizetni. Csere esetén — mivel mindkét fél új tulajdonhoz jut — az illeték megfizetéséért a szerződő felek egyetemlegesen felelősek. Ha azonban a szerződő felek közül valamelyik az illeték- megfizetését magára vállalja, az illetéket a behajthatatlanság igazolásáig, de legfeljebb két évig csak ettől a szerződő, féltől lehet követelni. 0 Nemrég történt, hogy a kozmetikusom fogásán kicserélték bundámat egy régi szakadt kabátra. Amikor a károm megtérítését kértem, azzal utasítottak el, hogy náluk nincs ruhatár, miért nem figyeltem jobban — írja egy pécelí olvasónk. A fürdők, kávéházak, éttermek, színházak és más hasonló vállalatok, valamint a ruhatárat üzemeltetők felelősek azokért a károkért, amelyeket a vendégek dolgaik elvesztése, elpusztulása vagy megsérülése folytán szenvednek. Nem terheli megtérítési kötelezettség őket, ha bizonyítják, hogy a kárt az alkalmazottak vagy a vendégek körén kívül álló elháríthatatlan ok, vagy a vendég maga okozta. A felelősség természetesen csak olyan dolgokra terjed ki, amelyeket a látogatók az adott hél-fre áltálában hiagukkal szoktak vinni. Ha ruhatár vagy más meg- félfflő hely -MII a vendégéit' rendelkezésére dolgaik megőrzése céljából, a vállalat csak az itt elhelyezett károkért tartozik felelősséggel. Ezeknél a munkahelyeknél, mint például a kozmetikusoknál, a vendég nincs abban a helyzetben, hogy dolgait ellenőrizhesse. Hiszen előfordulhat, hogy egy nagy kozmetikai szalonban a szépítkezéseket külön- külön helyiségekben végzik és a vendég számára lehetetlen, hogy felügyeljen a fogason elhelyezett holmijaira. Ilyenkor elvárható, hogy az üzem fenntartója biztosítsa a dolgok megfelelő őrzését. Amennyiben ezt nem teszi, felelős lesz mindazokért a károkért, amelyek a mulasztásból erednek. Abban az esetben, ha kérelmet nem teljesítik, polgári peres úton érvényesítheti igényét. • Egy váci olvasónk magánházban bérelt lakást. Mivel férjhez ment. elköltözik régi lakásából. Kérdése, hogy kérhet-e a lakásért a tulajdonostól pénzbeli megtérítést. A lakás, elhagyása esetén nemcsak a tanácsi lakások bérlőit, hanem az állampolgárok tulajdonában álló házakban lakókat is megilleti a lakás-használatbavételi díj megtérítése. Azt, hogy ez milyen összegű, az a felek megállapodásától függ. A szerződésben azonban figyelembe vehetik a tanácsi bérlakásokra megállapított mértéket. Abban az esetben, ha valaki úgy hagyja el régi lakását, hogy elhelyezésre nem tart igényt, általában 3—5-szörös lakáshasználatbavételi díj kifizetését kérheti. Egyes helyi tanácsok ettől eltérhetnek, de az általuk megszabott tarifák csak a tanácsi bérlakásokra kötelezőek. Dr. Sinká Imre Olvasóink résiére minden csütörtökön 17—19 óra között Ingyenes Jogi tanácsadást tartunk Bp. Vili., Blaha Lujza tér 3. sz. alatt, a beérkezett levelekre pedig folyamatosan válaszolunk. TÍZ nap RENDELTEI Az új Nemzeti Színház felépítéséről határozott a 1057/ 1987. (XI. 27.) sz. határozatával a Minisztertanács. Közérdekű munka. Az igazságügy-miniszter 9/1978. (XI. 21.) IM sz. rendelete a büntető törvénykönyv módosításával bevezetett közérdekű munkavégzés végrehajtásának feltételeit állapítja meg. 1938. január 1-jét követően a közérdekű munkára ítéltek szombat-vasárnap vállalatoknál, intézményeknél munkát kötelesek végezni. Módosítások. Módosította a művelődési miniszter a munka törvénykönyve egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 5 1982. (V. 18.) MM- rendeletet. A változtatások főleg a pedagógusok munkájával és anyagi elismerésével foglalkoznak. Kereskedelmi adó. Az 58/ 1937. (XI. 21.) PM-rendelet a játék- és pénznyerő automatagépek kereskedelmi adóját határozta meg. A jogszabályok a Magyar Közlöny 1987. évi 54. számában jelentek meg. Pórul! górt motoros Hamis adattok Borbély Károly 21 éves ráckevei lakos, a nagyközség belterületén szabálytalanul motorozott, s ezért a rendőr járőr leállította. Személyazonossági igazolványát nem mutatta meg. arra hivatkozva, hogy a másik zakójában maradt és Bukri János, Széchenyi utcai lakosnak adta ki magát. Mivel a járőr ittasnak gondolta, vérvételre az orvosi rendelőbe kísérték, ahol megállapítást nyert,|{tasvyolta, Az igazolta tásifer' és"" ' a'vérvételi jegyzőkönyvben is a valótlan személyi adatok szerepeltek, és csak a rendőrségen derült ki valódi kiléte. A Ráckevei Bíróság ittas járművezetésért és hamis adatszolgáltatásért, fogja felelősségre vonni a póruljárt motorost. Asztalos Imre likas, ha¥sss, fagyott Gondoskodás a Esesiiszfrsságrél A köztisztaság fenntartása elsőrendű egészségügyi érdek, ezért annak előmozdításában mindenki köteles hathatósan közreműködni. Az ingatlanok tisztán tartásáról az ingatlanok felett rendelkezni jogosult tulajdonos, kezelő, használó, haszonélvező, másnak a használatában (bérletében) lévő helyiségek (területek) tisztán tartásáról pedig a bérlő (használó) köteles gondoskodni. A rothadó vagy bűzös szemetet, hulladékot haladéktalanul el kell szállítani. A havat és a jeget csak akkor, ha azt az ingatlanon nem lehet megfelelően elhelyezni. Ha a szemét egészségre ártalmas vagy mérgező anyagot tartalmaz, azt a közegészségügyi-járványügyi felügyelő rendelkezése szerint ártalmatlanná kell tenni vagy meg kell semmisíteni. Gyorsan elvinni A háztartási és egyéb szemét tárolása, felhasználása, feldolgozása vagy megsemmisítése céljából a tanács végrehajtó bizottsága köteles — a szemétfajtáktól függően szükség szerint egymástól elkülönítve — megfelelő szeméttelep vagy szemétlerakó hely létesítéséről gondoskodni. Egyéb, nem háztartási szemét a nem lakás céljára szolgáló épületekben (irodaházak, intézmények, üzemek, raktárépületek stb.) és a hozzájuk tartozó telkeken, továbbá, a vegyes (részben lakás, részben egyéb) célra szolgáló épületekben, a nem lakás céljára szolgáló helyiségekben (filmszínházak, üzletek, műhelyek, irodák stb.) keletkezett hulladék tekintet nélkül arra, hogy az kereskedelmi, ipari stb. tevékenység gyakorlása során keletkezett-e vagy sem. Az ilyen szemét összegyűjtéséről és saját költségén történő elszállíttatásáról az köteles gondoskodni, akinél az keletkezett. Ha ez nem állapítható meg. elszállításáról az ingatlan tulajdonosa köteles gondoskodni, és olyan helyen kell összegyűjtenie és tárolnia, ahol az a környezetet nem szennyezheti és a forgalmat nem . akadályozza. ... .. . „;' Utak, árkok Az ingatlan tulajdonosának kell gondoskodnia az ingatlan előtt levő járdaszakasz állandó tisztán tartásáról, a hó eltakarításáról, a síkos járdarész felszórásáról, továbbá ha fagyás veszélye nem áll fenn, locsolással történő portalanításáról. Ahol a gyalogosközlekedés célját szolgáló útterület a járműforgalom céljára használttól nincs felismerhetően elkülönítve, ott az ingatlan előtt levő 1 méter széles te- rületsávot kell járdának tekinteni. A tulajdonos a járdaszakasz melletti folyókának és csatornanyílásnak hótól, jégtől és a lefolyást akadályozó egyéb anyagtól való megtisztításáról is köteles gondoskodni. A belterületi közutak, terek. sétányok, járdák (gyalogjárók, lépcsők stb.) és az ezekhez tartozó műtárgyak (híd, alul-, felüljáró stb.) területén, továbbá a közcélú zöldterületeken, nyilvános kertekben, parkokban, piacokon és vásártereken keletkezett szemét eltakarításáról, összegyűjtéséről és elszállításáról, e közterületek állandó tisztán tartásáról, portalanításáról és szükség esetén locsolásáról a tanács végrehajtó bizottsága gondoskodik. Községekben a közutak középvonaláig terjedő részek tisztán tartásának és a nyári hónapokban locsolásának kötelezettsége — a terek, sétányok, zöld területek, nyílt piacok és vásárterek melletti közúti szakaszok kivételével — a közutak belterületi szakasza mentén levő épületek tulajdonosaira áthárítható. A település belterületén, közterületén lévő árkok, csatornák és folyókák tisztán tartásáról a csapadék és szennyvíz akadálytalan lefolyásának biztosítása végett, a tanács végrehajtó , bizottsága köteles gondoskodni. A községekben a burkolatlan közutak belterületi szakasza mentén levő épületek tulajdonosaira az ingatlan előtti árkok állandó tisztán tartásának kötelezettsége áthárítható. A járrriűbehaitók átereszeinek karban- és tisztán tartása minden esetben az ingatlan tulajdonosának kötelessége. A közterületen összegyűjtött szemét elszállításáról, gazdasági felhasználásáról, illetve megsemmisítéséről a tanács végrehajtó bizottsága köteles gondoskodni. A szórakozóhelyek, a vendéglátó-ipari üzemek, az üzKongulcEto egykedvű, közérzete rossz A kábitós halálca ? A nyomozás lezárult, és ^ az aktát a Budai Rendör- ^ kapitányságról vádemelési ^ javaslat nélkül továbbítot- ^ ták az ügyészségre. Egy ^ húszéves fiatalember meg- ^ halt, egy másik, huszonkét f éves pedig az Országos $ Ideg- és Elmegyógyintézet lakója. Visszaéltek kábító- á szerrel, hamisítottak orvo- j si vényeket, de ezekért a ^ bűncselekményekért őket íj már nem lehet felelősségre í vonni. Az ilyen tragikus ^ eseményeket csak megelöz- ;! ni lehet, s ez esetben az ^ előzmények évekre nyúl- nak vissza. Hol és kiknek kellett volna időben fellépniük? Mit tehetett volna a család, az iskola, az egészségügy, a baráti környezet? A történtek erre is rávilágítanak, de a tanulságok már csak más esetekre érvényesek. isiiének azonnal Budakeszi, 1987. március 17. A mentőautó súlyos beteget szállított a kórházba, amikor egy kétségbeesett férfi leállította a gépjárművet. Kérte, jöjjenek gyorsan, mert az unokaöccsét eszméletlen állapotban találta a lakásán. A mentők azonnal odasiettek, de a húszesztendős P. Tamás ekkor már halott volt. Az igazságügyi orvosszakértői vizsgálat megállapította, hogy a fiatalember a Nyttifor néven ismert tetűirtó szerrel szipózott, s ez olyan méreg, amivel egyébként erős szervezete sem tudott megbirkózni. Ez a szer okozta a halálát. S hogy mi vezetett idáig? P. Tamás szülei tíz évvel ezelőtt elváltak, a fiút az anyja nevelte. Az iskolában beilleszkedési zavarai voltak, de tanulmányi kötelezettségeit hosszú ideig teljesítette. A Jár, nárál nem tudták rólá; H'Ögy* pszichotrop gyógyszereket szed, pedig halála előtt, négy esztendeig narkomániás volt. Orvosi vényeket lopott, hamisított, majd mákgubóból ópiumot állított elő, és ezt fecskendezte magába. Tizennyolc éves korában, röviddel az érettségi előtt rájött, hogy lethelyiségek és más elárusítóhelyek előtti járdaszakaszt a nyitva tartás ideje alatt az üzemeltető (használó) köteles tisztán tartani. Ez a kötelezettség nem terjed ki a hóeltakarítással és a síkosság megszüntetésével kapcsolatos — egyébként a tulajdonost terhelő — kötelezettségekre. Kinek kötelessége A közforgalmú közlekedés céljára szolgáló járművek közterületen lévő végállomásai és pályaudvarai, továbbá — villamosok esetében — váróhelyiségei, várakozási helyei és járdaszigetei tekintetében a járművek üzemben tartója gondoskodik a tisztán tartásról. A külterületen lévő váróhelyiségek, várakozóhelyek és megállók tisztán tartatása országos közutak esetében a KM Közúti Igazgatóságának, a tanácsi kezelésben lévő közutak esetében pedig a tanács végrehajtó bizottságának kötelessége. I ennek a vizsgának a követel- I ményeit már- nem tudja teljesíteni, és kimaradt az iskolából. Barátnőjének a rábeszélésére azonban még tett egy utolsó erőfeszítést, és kezelésre jelentkezett a János kórházban. Itt a pszichiátriai vizsgálatokon megállapították róla: intellektusa fejlett, annak ellenére, hogy folyamatosan visszaélt a kábító hatású drogokkal. A kúrát önkényesen félbehagyta, . és tanulmányi okokra hivatkozva távozott. A tűszurásek hely® A kezelés után valóban képes volt arra, hogy letegye az érettségi vizsgát, de nem szakított önpusztító szenvedélyével. S amikor nem volt pénze más szerre, azzal a méreggel szipózott, mely a halálát okozta. Barátnője, aki levélben Is közölte vele, hogy megszakítja a kapcsolatot, a következőket vallotta: — Koncerten ismerkedtünk meg egymással, és egy darabig együtt jártunk. Észrevettem a karján a tűszúrásokat, és egyébként is azt, hogy néha nagyon furcsán viselkedik. Nem tagadta, hogy szúrkálja magát meg szipózik, és ajánlotta, hogy én is próbáljam meg, de nem voltam hajlandó. Rábeszéltem, hogy kezeltesse magát, de amikor nem használt, szakítottam vele. Részlet P. Tamás anyjának a vallomásából: — Láttam a szúrások nyomát, de mikor erről kérdeztem, azt felelte, hogy valamivel megsértette a karját. Nem tudom, mit csinált, amíg én a munkahelyemen voltam. A barátait nem ismertem, néha eljöttek hozzá, és együtt zenéitek. ... A rendőrségi vizsgálat során — mely kiterjedt -az el- ,. hunyt sfiatalember tbardii körének felderítésére is — egy sorozat fényképet találtak, melyet isrperetlen amatőr fotós készített P. Tamásról, amint önmagát injekciózza, majd ahogy önkívületi állapotba került. A drogokkal visszaélő ismerősök egyike K. György, akit az Országos Ideg- és Elmegyógyintézetben kezelnek. A fiatalember tizenhat éves korában, egy szilveszteri mulatságon találkozott P. Tamással. ö is érettségizett, majd több munkahelyen dolgozott, de jelenleg munkaképtelen. Két éve alig lép ki az utcára, mert fél, de nem tudja, mitől. Otthon, amikor valamiért megharagudott, tört-zúzott, ezért került intézetbe. Két öngyilkossági kísérletet követett el. A falat nézi Részlet a pszichiátriai vizsgálat megállapításaiból: — A beteg felfogása jó, de meglassült. Magatartása rendkívül súlyosan gátolt. Vizsgálat közben teljesen közömbösen és mozdulatlanul ül, a falat nézi. Hangulata egykedvű, közérzete rossz. A vizsgálat lezárult. A két szerencsétlen fiatalembert nem lehet felelősségre vonni, de tragédiájuk mások számára talán figyelmeztető. Gál Judit Ittas vezetésért Fekete sarok A közelmúltban a következők jogosítványát vonták be ittas vezetés miatt: Sándor István épületburkoló, Dunaharaszti, Magyar u. 6.; Katona Tibor éjjeliőr, Pomáz, Levendula u. 18.; Horváth Sándor bedolgozó, Szentlőrinckáta, Dózsa György u. 51.; Mukics József fakitermelő, Szentendre, Egresi u.. 66.; Hegedűs Tibor alkalmi munkás. Cegléd, Virág u. 9.; Németh Lajos kisiparos, Dunaharaszti, Széchényi u. 81.; Petrányi Sándor kocsikísérő, Újszilvás, Hámán Kató u. 2.; Marie Viktor épületasztalos Pomáz, Sashegyi u. 2.; Schvart Lajos őr, Róka, Jókai u. 2.; Vincze István kőműves, Pőcsmegyer, Vadaskert u. 6.; Gál Tibor Ferenc villanyszerelő. Halásztelek, Arany János u. 25.; Locska.v László autószerelő. Dunaharaszti. Szőlőhegy utca 19.: Milán Gábor gépkocsivezető. Pomáz, Kurucz utca 2/b.; Gazdag József lakatos, Szentendre. József Attila u. 2.; Kenyo Mihály traktoros. Szent- mártonkáta, Liget u. 21.; Michel István vasbetonszerelő, Tápiószele, Deák Ferenc u. 26 ; Nagy László magángazdálkodó. Szentendre. Bartók B. u. 19.; Juhász József művezető, Szentendre, Damjanich u. ,1.9.; Gerencsér József épületburkoló, Szentendre. Kőhegy u. 1.; Bo- donyi Gábor alkalmi munkás, Pőcsmegyer, Hársfa u, 9.; Deák Sándor karosszérialakatos, Budakalász. Liliom u. 11.: Itibi István villa- mosgép-kezelő, Pomáz, Tavasz u. 46.; Czikora Lajos bútorasztalos. Budakalász, Dózsa György u. 19.; Csuport Vince asztalos, Szentendre. Szélkerék u. 18.
