Pest Megyei Hírlap, 1987. december (31. évfolyam, 283-308. szám)

1987-12-09 / 290. szám

Titian 1987. DECEMBER 9., SZERDA Megbízások a Novikinek Újdonságok üzeme A Noviki kisüzemi innová­ciós iroda, amely a kisüze­mek műszaki fejlesztésére, kutatási eredmények elter­jesztésére, találmányok beve­zetésére vállalkozik, saját fejlesztő-kivitelező üzemet ho­zott létre. Az új üzem a kisvállalko­zók mellett nagyvállalatoktól is elfogad megbízásokat. A Telefongyárnak például az új típusú, modern telefonkészü­lékekhez állít elő fröccsöntő szerszámot, az Ikarusnak pe­dig az autóbuszok fémmeg­munkálásához készít műanyag szerszámot. Az állami vállala­tok — az eddigi tapasztalatok szerint — szívesen veszik igénybe az új üzem munká­ját, mert hazánkban a szer­számgyártó kapacitás viszony­lag szűk, így meglehetősen hosszú ideig tart, amíg egy- egy új termék sorozatgyártá­sához elkészül az új szer­szám. A Noviki új műhelyé­ben a megrendeléseket átla­gosan két hónap alatt telje­síteni tudják, s ez a felhasz­nálóknak lehetővé teszi, hogy új termékükkel korábban je­lentkezzenek a piacon. Halak a ketrecben A karácsonyi szezonra több ponty és busa jut az üzletekbe, mint a korábbi években. A Haltermelési Agrár Közös Válla­lat Szigetszcntmiklós mellett az eddig három hektáros tároló­tavat újabb öt hektárral bővítette. Az eddigi 30 vagon he­lyett így 70 vagonnyi hal elhelyezésére van lehetőség, s vár­hatóan karácsonykor is bőségesen jut az ünnepi asztalra. Kereskedelemben gondolkodó áfész Hagyománykövető nagykátaiak Nem hiánycikk a vállalkozói szellem Hol keletkezik több nyereség, hova jövedel­mezőbb beruházni? — a válasz az áfészek legtöbbjénél egyöntetű: az alaptevékenység nem hoz elég hasznot, más ágazatokkal kell tehát próbálkozni. A megyében szinte egyet­len a Nagykáta és Vidéke Áfész, amelyik változatlanul kereskedelemben gondolkodik. Nem azért, mintha hiányozna náluk a vál­lalkozói szellem — nemrégi állítottak üzem­be például egy varrodát —, hanem mert sa­játosságaik, hagyományaik alapján célsze­rűbbnek látják továbbhaladni a régi, kitapo­sott úton. Működési területükön az iparvál­lalatok és a termelőszövetkezetek már elszip- kázták előlük a másfajta lehetőségeket, és az abban szakképzett munkaerőt is, nem be­szélve a fővárosba ingázók nagy csapatáról. Ugyanakkor alig van vetélytársuk a keres­kedésben és a vendéglátásban, kézenfekvőnek tűnik tehát, hogy itt erősödjenek. Az alap­ellátás majdnem 90 százalékát ők végzik, kö­rülbelül 55 ezer emberről gondoskodnak. Az esztendők során minden nagyobb helység­ben kisábécét építettek, s a hároméves kis­településfejlesztési rekonstrukció keretében felújították régi boltjaikat. Zsúfolt és távoli — Az élet azonban újabb és újabb követelményeket dik­tál. Amit eddig tettünk, ma már kevés — mondja Burján László ügyvezető igazgató. — A lakosság gyarapszik, épít­kezik, a települések terjesz­kednek. Az a bolt, amelyik egykor közel volt és elég nagy a helybelieknek, most szűk lett, zsúfolt meg gyalogolni is so­kat kell, hogy oda eljusson a vásárló. A VII. ötéves terv­időszakban a nagykátai Káta Aruház mellé 30 millió fo­rintért felépítettünk egy újabb, 1400 négyzetméteres bevásárló helyet. Ez lekötötte az áfész fejlesztésre szánt pénzét, további jelentős, új beruházásra nem telne. Ugyanakkor mindannyian tud­juk, érezzük a hálózatkorsze­rűsítés, a színvonalemelés sür­gető igényét, az ellátatlan körzetek gondját. Ezt ne­künk, belátható időn belül meg kell oldanunk. — Hol szorít leginkább a cipő? — Először is Tápióbicskén, a központban levő 120 négy­zetméteres vegyes élelmiszer- boltot kellene megnagyobbíta­nunk ugyanennyivel, hogy ABC kisáruház jellegűvé vál­va nagyobb választékot nyújt­hasson és tehermentesítse a kisebb üzleteket — tájékoztat Vörös Sándor gazdasági igaz­gató-helyettes. — Ugyanilyen fontos Nagykátán, a vasúton túli terület: ott van a Telefon­gyár gyáregysége, s. az elmúlt években oda építkezett a la­kosság. De az ittenieket egye­dül a Hosszú utcai élelmiszer- bolt szolgálja ki, amelyet, ha megdupláznánk, legalább 10 évre rendes ellátást kapna a körzet. A tápiószentmártoni tüzép-telepünk kicsi, elavult, ráadául a nagyközség közepén van, gátolva ezzel a település- rendezést. Többszörösen indo­kolt máshova telepítése. Egy hektárnyi területet adna ne­künk a helyi tanács a tápió- szelei út mellett, ki kellene ezt használnunk. Iliik a rendezésbe — Eddig a legsürgősebb fel­adataink kerültek szóba, de a körülmények alakulása más teendőkre is ráirányította a figyelmünket — kapcsolódik a beszélgetésbe Csepcsényi Elek, az áfész közgazdasági bizott­ságának elnöke. — A nagy­kátai vasútállofnás korszerű­sítése újabb gondolatsort in­dított el a szövetkezetnél. Ott van az állomásnál és a busz- pályaudvarnál a 2. számú ABC-áruház, amely elsősor­ban az ingázók bevásárlását segíti. Ez a bolt csak a mel­lette levő, mintegy 100 négy­zetméteres eszpresszó alapte­rületével bővíthető, de akkor megszűnne a vendéglátás. Ám, ha a szomszédos épületből el­költöztetjük az áfész főköny­velőségét, pénzügyi osztá­lyát, akkor kialakíthatnánk egy melegkonyhás vendéglőt. Irodistáink az amúgy is kicsi bútorbemutató-terem helyére kerülnének. Több millió fo­rintos bútorforgalmat bonyolít le az áfész, sokkal jobb he­lyen lennének a mostani tej­csarnok épületének 800 négy­zetméterén, ahol még egy gazdaboltot is létesíthetnénk, ami újdonságszámba menne Nagykátán. Elképzelésünk il­lik a nagyközség rendezési tervébe, így a tanács támogat­ja. — Akkor már csak pénz kellene hozzá. Mennyibe ke­rülne a felsoroltak megvaló­sítása'f — Nagyjából 25 millió fo­rintba, a helyi tanácsoktól in­gyen kapnánk a közművesített területet — válaszol az ügy­vezető igazgató. — Honnan teremtik elő ezt a pénzt? Esetleg kötvény — Az áfész nyeresége nem növekszik számottevően a kö­vetkező években, jövőre ta­lán 6 millió forintot fordít­hatunk fejlesztésre — veszi át a szót a gazdasági igazga­tóhelyettes. — Ezt az összeget egészítenénk ki egyrészt o tagsági hozzájárulással, azaz célrészjegy-jegyzéssel — állo­mányunk évente kétmillióval nő, s mivel a tagság is pár­tolja elgondolásainkat, szá­mítunk rájuk. Jövőre a sza­bályozórendszer változásával a részjegyekből is fordítha­tunk fejlesztésre — egymilliót csoportosítanánk át erre a célra. Esetleg lakossági köt­vényt bocsátanánk ki 15 mil­lió forint értékben — követ­ve a Dél-Pest Megyei Áfészt, mint úttörőket —, de ezt még a jövő évi változások függvé­nyében megvizsgáljuk. Végül pedig hitelt veszünk fel re­mélve, hogy beruházásainkkal jelentősen növekszik majd a szövetkezet árbevétele. — Így hát hozzáfognak a munkához. . — Igen, jövőre, és szeret­nénk, ha a következő öt év­ben tető alá kerülne minden. Hogy aztán 10 esztendő alatt folyamatosan megtermeljék kiadott forintjainkat — feje­zi be Burján László. Tóth Andrea Pályázik a szociális foglalkoztató Önálló termékekkel kísérleteznek Tíz éve működik a szociális foglalkoztató Kiskunlac- házán a Rákóczi úton. Ezenkívül Dabason és Gödön van még a megyében hasonló intézmény. Számukat jó lenne gyarapítani, de egyelőre még a meglévők is csak nehezen tudnak dolgozóiknak folyamatos mun­kalehetőséget biztosítani. A kiskunlacházi foglalkozta­tó vezetőjével, Bábel Balázs igazgatóval arról beszél­getünk, hogyan is élnek, milyen gondokkal küszköd­nek a lacháziak. — Kik kopogtathatnak' munkáért a szociális foglal­koztató ajtaján? — A foglalkoztatottak ösz- szetételét három csoportra oszthatjuk. Az elsőbe tartoz­nak a kisnyugdíjasok, akik kiegészítésképpen vállaltak munkát. Nálunk ők vannak a legtöbben, jelenleg kétszázha­tan. A második csoportba so­rolhatók, akik szociális hely­zetüknél fogva ráutaltak ke­resetük kiegészítésére, létszá­muk pillanatnyilag nyolcvan­egy fő. A harmadik csoportba pedig a csökkent munkaké­pességűek dolgoznak, akik a nyugdíjazásukig még hátra­lévő néhány évet igyekeznek az általunk biztosított mun­kával megszerezni. Különböző munkahelyeinken most hu­szonegyen vannak. Sok bedolgozóval — Talán nem mindenki tudhatja, ezért kérem, mond­ja el, egyáltalán milyen jel­legű munkákat vállalhatnak a szociális foglalkoztatók? — Mindenképpen csak az egészségre ártalmatlan, bal­esetveszély-mentes, könnyű, tiszta munkák jöhetnek szá­mításba és talán mondanom sem kell, ilyenfajta munkát a legnehezebb találni. — Pillanatnyilag milyen el­foglaltságot tudnak kínálni a több mint 300 embernek? — A dolgozók egy része te­lepített üzemeinkben tevé­kenykedik. A munka egyhar- madát végzik ezeken a te­lephelyeken, a foglalkoztató alkalmazottainak nagyobbik fele azonban bedolgozó. Az üzemek közül három .van Lacházán, — közülük kettőt a tanács segítségével nemrég sikerült összevonnunk egy te­lephelyre, a Kossuth Lajos utcába. A Caola Kozmetikai Vállalatnak dolgozunk jelen­leg és most éppen a Szenátor arcvíz, illetve dezodorok, va­lamint szájvizek töltése a fel­adat. Elég jelentős, másfél milliós a termelés, amit a Caolának produkálunk. A gé­pek felett, amelyeken az em­berek dolgoznak, persze már igencsak eljárt az idő, nagy­Januárban helyezik áram alá Kiépül a villamos hurok Menetrend szerint halad a vasútvillamosítás a Budapest —Gyékényes és a Dombóvár —Gyékényes főútvonalon. A délnyugati villamos hurok ki­építése a jelenlegi tervidő­szakban a MÁV legnagyobb beruházása; összköltsége meg­haladja a hárommilliárd fo­rintot. Az elmúlt két év alatt hozzávetőlegesen egymilliárd forintot használtak fel, s ezzel arányosan a műszaki teljesí­tést is harminc százalékra be­csülik a szakemberek. A Déli vasút Budapest— Székesfehérvár—Szabadbaty- tyán közötti szakaszán lénye­gében befejeződött a villamo­sítás. Az utolsó mérések, el­lenőrzések végeztével feszült­ség alá helyezik a felsővezeté­ket. s január első napjaiban fokozatosan megindul a villa­mos vontatás a főváros és Székesfehérvár között. A következő ütemben Sza- badbattyán és Siófok között dolgoznak a felsővezeték-épí- tők; a munka jelenlegi álla­pota szerint minden esély megvan arra, hogy a jövő évi üdülési főszezon kezdetén — május 23-án — befut az első villamos mozdony vontatta szerelvény a déli Balaton-part fővárosába. A vezeték tartó­oszlopait állító előőrs már Szántód-Kőröshegy és Bala- tonszemes térségében dolgo­zik, tehát a Balaton-parti szakasz felénél folynak a munkálatok. Kétszeresen is versenyt futnak az idővel, hi­szen az üdülőövezetben csak a holtszezonban dolgozhatnak, a téli időszakban pedig a ke­mény fagyok akadályozhatják a betonozást igénylő munkát. A nyári idényben a hurok másik ágára, a Dombóvár— Gyékényes vonalra csoporto­sítja át az erőket a pécsi vasútigazgatóság. Jelenleg itt is az oszlopállítás folyik. A munkálatok Kaposvár elővá­rosánál tartanak, s januárban kezdik a felsővezeték-szere­lési Az ütemterv szerint a dombóvári csomópont és a somogyi megyeszékhely között egy év múlva, 1983 decembe­rében indul meg a villamos vontatás. A beruházás részét alkotják az energiaellátó központok. Közülük a szabadbattyáni transzformátorállomás már el­készült. a balatonföldvárinak az építészeti munkáival vé­geztek — szerelését a jövő év közepére fejezik be — s az előkészületeknél tart a bala­tonszentgyörgyi, illetve a má­sik volnalon a kaposvári állo­más építése. A vasúti biztosítórendszer korszerűsítése mindkét vona­lon megelőzte a villamosítást: Budapesttől Gyékényesig már most végig az integra-dominó rendszer felügyele alatt köz­lekednek a szerelvények, míg a másik ágon még néhány rövidebb szakasz szerelése van hátra. üzemi termelésre tehát már nem foghatók, de a mi ügyes kezű asszonyaink még eldol­goznak rajtuk. Ezenkívül van még a községben egy papír­ipari részlegünk is, ahol do­bozokat gyártunk, meseköny­veket és gyerekjátékokat sze­relünk össze. A falu határán kívül, Makádon működik egy írótoll-összeszerelő részlegünk, ahol a pomázi írószer Szö­vetkezetnek dolgozunk. És rendelkezünk egy-egy telep­hellyel Szigetszentmiklóson, Dunavarsányban és Ráckevén is. — A bedolgozóknak milyen munkát tudnak adni? A huzalsín segít — A legtöbb elfoglaltságot a Kiskunhalasi Papíripari Vál­lalat és a kecskeméti Petőfi Nyomda adja. De dolgozunk még az ócsai Vörös Október Tsz-nek, a képzőművészeti gazdasági társulásnak, ezen­kívül van egy varrórészlegünk is. Tulajdonképpen öt tanács vonzáskörzetéből tudunk csak munkát szerezni, ezek össze­hangolása nem csekély fel­adat. Mindezt húszfős alkal­mazotti állománnyal oldjuk meg. — Senkit sem kell elkülde­niük a jelentkezők közül? — Sajnos munkalehetőséget manapság egyre nehezebb ta­lálni, ezért most önálló ter­mék előállításán fáradozunk. Egyik ilyen saját termékünk lesz a Cramer-féle huzalsín, amelyet az egészségügy a tö­rött végtagok rögzítésénél tud majd hasznosítani. Reméljük, rövidesen hozzáláthatunk gyártásához, az Omker vevő rá. Ezeket is a bedolgozói há­lózatban kívánjuk előállíttat­ni. A bedolgozók számára há­rom gépkocsink fuvaroz, hoz- zuk-visszük nekik az anyagot, illetve elszállítjuk a készter­méket. Kérdésére válaszolva pedig: nemigen utasítunk el senkit, többnyire találunk munkát a jelentkezőknek. A félreértések elkerülése végett. hozzá kell tegyem, nálunk csak munkakönyvvel lehet dolgozni. Felvétel előtt a ta­nács környezettanulmányt vé­gez a szociális helyzetüknél fogva kiegészítő munkára szo­rulóknál. — Intézményünk 1984 óta nyereségérdekeltségű, és csu­pán 10 százalék béradót fize­tünk, ez a kedvezmény remél­jük a továbbiakban is meg­marad. Tavaly 9 és fél millió forint árbevételt értünk el és 224 ezer forint volt a nyere­ségünk. A csaknem tízmillió forintos bevételből 6 és fél milliót fordítottunk a bérek kifizetésére. A képződő nye­reséget pedig műszaki fejlesz­tésre fordítjuk. Új munkahelyek — Ebben a nehéz gazdasági helyzetben egyáltalán tudnak folyamatos munkalehetőséget biztosítani embereiknek? — Tudja, ez elég nagy gond, és nem is elsősorban a nyugdíjas munkavállalókkal van probléma, mert ők leg­feljebb, ha átmenetileg nincs munka, hazamennek és kapál­nak a kertben vagy tesznek- vesznek a ház körül. Legfő­képpen a 14—18 éves korú fiatalok helyzete, ami aggaszt, azoké, akik az általános isko­la elvégzése után nem tanul­tak tovább. Az ő számukra lenne leginkább sürgető az állandó munkalehetőség meg­teremtése. Most a csurgói szo­ciális foglalkoztató segítségé­vel próbálunk összehozni egy ilyen munkahelyet. Jártunk & már önálló termelőkként dol­goznak és segítenek nekünk is egy szalagrendszerű varro­da telepítésében. Itt Lacházán szeretnénk az üzemet meg­csinálni, és a csurgóiak ellát­nának bennünket munkával. Ehhez nekünk kapára jött, hogy az új gazdasági szabá­lyozók is ösztönzik a vállala­tokat új munkahelyek kiala­kítására. Mi is megpályáz­tunk egy két és félmilliós ál­lami támogatást. A varroda létesítésének összköltsége öt és fél millió forint. Ha a pá­lyázott összeget elnyerjük, 20 fiatalkorú foglalkoztatására tudnánk új munkahelyet nyit­ni. Antal Piroska náluk tapasztalatcserén, meg­néztük a varrodájukat, ök A Figaró borotvahab is itt készül. (Csécsei Zoltán felvétele) Februártól a kistermelőknek Tájékoztatószolgálat A kistermelők körében bi­zonytalanság, tájékozatlanság tapasztalható a jövőre meg­változó közgazdasági feltéte­lekkel kapcsolatban. Elsősor­ban az adórendszer módosítá­sa nyomán van szükség átfo­gó tájékoztatásukra; a MÉM ezért úgy döntött, hogy kü- lönszolgálatot hoz létre, amely a kistermelők által föl­vetett kérdésekre ad választ, a folyamatos informálódás valamennyi föltételét megte­remtve. Nemcsak az adózás­ról adnak szaktanácsot, ha­nem a minőségi termelés megvalósításának feltételeiről, a földtörvénynek a kisterme­lőkre vonatkozó rendelkezé­seiről és más fontos tudni­valókról. A szolgálatot a megyei ta­nácsok, a tsz-szövetségek, a Mészöv és a Hazafias Nép­front bevonásával szervezik meg. Januárban képezik I i azokat az előadókat, akik részt vesznek a gazdaságok­ban, a kistermelőket integráló szervezeteknek, az áfész-ek- nél, a helyi tanácsoknál dol­gozó háztáji felelősök felké­szítésében. Amint erre meg­értek a feltételek — a MÉM tájékoztatása szerint várha­tóan februárban — a napila­pokban teszik közzé, hogy egy-egy településen kik fog­lalkoznak — személy szerint — a teljesen ingyenes kister­melői tanácsadással. A szol­gálaton keresztül a miniszté­rium közvetlenül informálód­ni akar egyúttal a termelői kedv alakulásáról és a kister­meléssel kapcsolatos esetleges gondokról.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents