Pest Megyei Hírlap, 1987. december (31. évfolyam, 283-308. szám)

1987-12-09 / 290. szám

198“. DECEMBER 9., SZERDA 3 Országgyűlési bizottságok tárgyalták Vita a keresetszabályozásról Az Építésügyi és Városfejlesztési, a Közle­kedési Minisztérium, valamint a Magyar Posta 1988. évi költségvetésének tervezetéről tárgyalt Stadinger István elnökletével ked­di ülésén az Országgyűlés építési és közle­kedési bizottsága. A mezőgazdasági bizottság Cselőtel László elnökletével a mezőgazdasági és a vízügyi ágazat jövő évi költségvetésé­nek tervezetét vitatta meg, és véleményt mondott a mezőgazdasági termelőszövetke­zeti jogszabályok tervezett módosításáról. KÖZLEMÉNY AZ MSZMP KÖZPONTI BIZOTTSÄGÄNAK DECEMBER 8-1 ÜLÉSÉRŐL Kevesebb jut beruházásra A jéksiak is nehéz lesz lex levelezési díjakat, viszont egyelőre lekerült a napirend­ről a hírlapterjesztési, vala­mint a távbeszélő alapdíj év közbeni emelése. A vitát megnyitó Stadinger István hangoztatta: nem fo­gadható el, hogy az utak, hi­dak fenntartására fordítható pénz jövőre kevesebb legyen, mint 1987-ben volt. Véleménye szerint a 200 millió forintos útalapból a helyi célokra szinte semmi sem jut majd. Javasolta, hogy az illetékesek újból fontolják meg az e cél­ra fordítható összeg növelésé­nek lehetőségét. húzásoknak a kormányzat előnyt biztosít, s ide tartoz­nak a mezőgazdaság fontos lé­tesítményei is. A vállalati, szövetkezeti körből egyébként sem szándékoznak nagyobb jövedelmet kivonni annál, mint amennyi elviselhető a termelők számára, s nem megy pozíciójuk rovására. Zsuffa Ervin, az Országos Vízügyi Hivatal elnökhelyet­tese az ágazat jövő évi ter­veiről szólva azt emelte ki, hogy lényegében kisebb anya­gi erők felhasználásával kell megfelelni az előirányzatok­nak. Csökkennek a központi támogatások, ezért azt terve­zik, hogy fokozottabban von­ják be a vízügyi fejlesztések­be a vállalati forrásokat, to­vábbá a magánerőt. Cselőtei László (Pest megye, 2. vk.) az öntözési lehetőségek javítását szorgalmazta, mivel — megfelelő műszaki létesít­mények híján — többfelé, például a Tisza II. vízlépcső­nél még a meglévő lehetősé­gekkel sem tudnak élni. A válaszból az tűnt ki, hogy a jelenleginél nagyobb támoga­tásra ezen a területen a ter­melők nem számíthatnak. A testület a . mezőgazdasági termelőszövetkezeti jogszabá­lyok módosításáról szóló tör­vényerejű rendelet tervezetét is megvitatta. Szabó Ferenc mezőgazdasági és élelmezés- ügyi miniszterhelyettes beve­zetőben a jogszabály korsze­rűsítésének fontosságára hívta fel a figyelmet, kiemelve, hogy az a stabilizációs prog­ram végrehajtását is segíti. A Pest Megyei Hírlap adészofgálata Késedelmi pétiék és bírság (Folytatás az 1. oldalról.) termelési szerkezet szükséges változásaival és az egyensúlyi követelményekkel összhang­ban előreláthatólag mérsékelt lesz. Az ipar termelése sze­rény ütemben, a mezőgazda- sági termékek termelése az idei alacsonyabb színvonalhoz képest gyorsabban növekszik. A külső egyensúlyi helyzet javítása érdekében a nemzeti jövedelem belföldi felhaszná­lása kismértékben csökkenni fog. — A szerkezetátalakítás és a műszaki fejlődés gyorsítása érdekében növekszik a válla­lati döntési körben megvaló­suló termelő — főként feldol­gozóipari — beruházások mennyisége és aránya. A be­ruházások hatékonyságának egy 15 százalékos fogyasztói árszintemelkedést, fontos fel­adatnak tekinti a szociális biztonság fenntartását, a ne­héz helyzetbe kerülő rétegek fokozott támogatását. O A jövő évi népgazdasági terv sikeres végrehajtá­sának elengedhetetlen feltétele a feladatokkal való azonosu­lás, a fegyelmezett és szerve­zett munka, a felelős, kezde­ményező vezetői magatartás. Az adó- és árrendszer vál­tozásainak a vállalatokra és a lakosságra gyakorolt hatása kapjon folyamatos és kiemelt figyelmet. Az indokolatlan ter­melői áremeléseknek szigorú ellenőrzés szabjon gátat. A kö­vetelményeket lazító és az egyedi kivételt igénylő válla­lati törekvéseket egyaránt el kell utasítani. A gazdaságtalan termelés visszaszorítását hatá­A Központi Bizottság a to­vábbiakban szervezeti, szemé­lyi kérdéseket tárgyalt. O Párttisztségekkel kapcso­latban az alábbi határo­zatokat hozta: — Karakas László elvtár­sat, a Központi Bizottság tagját, a KB pártgazdasági és ügykezelési osztályának veze­tőjét saját kérésére felmen­tette tisztségéből; tudomásul vette, hogy nyugállományba vonul; — Kovács Béla elvtársat, a Magyar Népköztársaság prá­gai nagykövetét kinevezte a Központi Bizottság pártgazda­sági és ügykezelési osztályá­nak vezetőjévé; — Szabó József elvtársat, a Politikai Főiskola rektorát saját kérésére felmentette rozottan folytatni kell. A tar­tósan veszteséges gazdasági egységeket szanálni kell, illet­ve fel kell számolni. A költségvetési intézmények takarékossági programját — feladataik színvonalas ellátá­sát szem előtt tartva — pél­damutató határozottsággal kell végrehajtani. O A Központi Bizottság felhívja a pártszervezete­ket és a párt valamennyi tag­ját, a társadalmi és az érdek- képviseleti szervezeteket, hogy határozottan támogassák a jö­vő évi népgazdasági tervet, és mozgósítsanak annak vég­rehajtására. A televízió, a rá­dió. a sajtó munkatársai pro­pagálják a terv céljait, nép­szerűsítsék a jó példákat, és szálljanak szembe a végrehaj­tást akadályozó törekvésekkel és jelenségekkel. tisztségéből; tudomásul vette, hogy nyugállományba vonul; — Romány Pál elvtársat, a Központi Bizottság tagját ki­nevezte a Politikai Főiskola rektorának. © A Központi Bizottság tá­jékoztatást kapott a kor­mányzati munka átszervezésé­vel' kapcsolatos elgondolások­ról. Ügy határozott, hogy ez­zel összefüggésben a Hazafias Népfronttal együtt ajánlásokat tesz az Országgyűlésnek álla­mi tisztségek betöltésére. O A Központi Bizottság a Politikai Bizottság javas­latára úgy döntött, hogy 1988 első félévében összehívja a Magyar Szocialista Munkás­párt országos értekezletét a szocialista építőmunka idő­szerű kérdéseinek megtárgya­lására. A képviselőkhöz korábban eljuttatott előterjesztéshez el­sőként Kádár József ÉVM- államtitkár fűzött szóbeli ki­egészítést. Hangoztatta, hogy az építő- és az építőanyagipar az utóbbi nyolc év legkiemel­kedőbb eredményét könyvel­heti el az idén. Az év végéig várhatóan elkészül a tervezett 60 ezer lakás, s nagy valószí­nűséggel teljesülnek a buda­pesti tervek is. Az építőipar technikai színvonala, eszkö­zeinek műszaki állapota vi­szont tovább romlott, a gépek 23 százaléka nullára leírt, át­lagéletkoruk elérte a 10 évet. A tervezettet meghaladó ter­melés ellenére a várható ár­emelkedések miatti felvásár­lás időleges hiányt okozott falazóanyagokból, vasbeton födémszerkezetekből és tető­fedő anyagokból. Az építőipar jövő évi ter­melését a hazai beruházások csökkenése és a tengizi beru­házásnak a magyar építőipar­ra háruló növekvő feladatai határozzák meg. Jövőre új központi nagyberuházás nem indul, s a tervezettnél keve­sebb pénz jut az M5-ös autó­pálya és a metró észak-déli vonalának továbbépítésére, a vízvédelmi rendszerek kiala­kítására, a vasúthálózat kor­szerűsítésére. A tervek sze­rint 1988-ban 55 ezer. ezen belül 5 ezer állami lakás épül. Korszerűsödik a lakásvásár­láshoz nyújtott támogatási rendszer, s a laká.sépíttetők jogainak fokozott érvényesí­tésére bevezetik a lakásjót­állási rendszert. Az építő­anyag-iparban a termelési ár- kiegészítés megszűnése miatt az alapvető építőanyagok kö­zül 31 százalékkal emelkedik a tégla és a cement, 67 száza­lékkal pedig az égetett cserép ára. A közlekedési tárca beszá­molójához fűzött szóbeli ki­egészítőjében Klézl Róbert miniszterhelyettes hangsúlyoz­ta, hogy a legfontosabb fel­adat a közlekedés műszaki színvonalának megőrzése, a lehetőségek szerinti fejlesztése. A közlekedési vállalatok jö­vedelmezősége 1987-ben egy­ötödével emelkedett. Mindezek ellenére a fejlesztési lehetősé­gek elmaradnak az igényektől. Ezzel kapcsolatban rámuta­tott: ha nem sikerül gyorsíta­ni a fejlesztést, félő, hogy a 90-es években a struktúra el­maradottsága miatt a közle­kedés a népgazdaság fejlődé­sének gátjává válhat. A sze­mélyszállítási díjak jövőre nem emelkednek. Klézl Róbert bejelentette, hogy 1988. január 1-jétől nö­vekszik a nyugdíjasok utazási kedvezményének mértéke. A jövőben a nyugdíjasok vá­laszthatnak: az 50 százalékos kedvezmény továbbra is 16 al­kalomra jár, viszont lehetősé­gük lesz arra, hogy nyolcszor utazzanak 90 százalékos ked­vezménnyel, s ezenfelül min­den nyugdíjas további két al­kalommal részesülhet 90 szá­zalékos utazási kedvezmény­ben. A közlekedési ágazat Kedden Tóth Károly refor­mátus püspök elnökletével megtartotta évi közgyűlését a Magyarországi Egyházak öku­menikus Tanácsa. Görög Ti­bor főtitkár jelentésében be­számolt az idei tevékenység­ről, kiemelve a magyar egy­házak növekvő hazai együtt­működését és egyre bővülő nemzetközi kapcsolatait. A tanácskozás résztvevői nyilat­kozatot fogadtak el, amelyben üdvözlik a szovjet—amerikai kapcsolatok javulását és a közepes hatótávolságú nukleá­egyik legnagyobb gondja, hogy anyagi források hiányában nem tudja megállítani az utak, hidak állagának romlását. Boros Béla, a Magyar Posta elnökhelyettese elmondta, hogy teljesülnek a posta és a távközlés idei tervei, így mint­egy 60 ezer telefon fő- és mel­lékállomás bekapcsolása vár­ható. Jövőre a postaszolgálat­nál alapvető cél a minőség szinten tartása és javítása. Emelik a távírószódíj és a te­A mezőgazdasági bizottság ülésén több témakörben élénk vita alakult ki. A testület elé terjesztett írásos dokumentá­cióhoz fűzött szóbeli kiegé­szítőjében Villányi Miklós mezőgazdasági és élelmezés- ügyi államtitkár is elismerte: a keresetszabályozás ugyan az új szabályozás feltételei kö­zepette a korábbinál jobban alkalmazkodik majd a telje­sítményekhez, ám továbbra is az előző évi teljesítményeket veszi alapul. Ez az úgyneve­zett bázisszemlélet hátrányt jelent azok számára, akik ed­dig is jól teljesítettek, szá­mukra ugyanis az előrelépés nehezebbé válik. Ilyen körül­mények között nem érvénye­sül az a korábbi elhatározás, hogy a jó színvonalon ter­melők részesüljenek előny­ben, előlük háruljanak el a fejlődés akadályai. A kereset- szabályozásnak ezt az ellent­mondását nehezményezték a képviselők is. Válaszában az államtitkár azt hangsúlyozta, hogy amennyiben a jeles vál­lalatokat és szövetkezeteket részesítenék egyfajta előny­ben ezen a téren, úgy a le­maradók kerülnének nehe­zebb helyzetbe, márpedig a termelőknek ezt a rétegét vé­deni kell. A képviselők közül többen is feltették a kérdést: a vár­ható ármozgásokat vajon min­den esetben az igazi piaci ha­tások vezérlik-e majd, avagy olyan vállalati érvényesülési szempontok, amelyek össze­függésben vannak egyes fel­dolgozók és felvásárlók mo­nopolhelyzetével? A mezőgaz­dasági termelők által felhasz­nált anyagok, eszközök ára al­kalmasint ugrásszerűen növe­kedhet a jövő év közepétől, léteznie kell tehát az érdek- egyeztetés valamiféle mecha­nizmusának — hangsúlyozták. Szerdahelyi Péter, az Orszá­gos Tervhivatal elnökhelyette­se az agrárágazatnak a kül­gazdasági egyensúly fönntar­tásában meglévő alapvető sze­repét hangsúlyozta. Szólt ar­ról, hogy a belföldi fogyasz­tás némi visszafogására van szükség, ám nem oly módon, hogy a kisebb jövedelműek ál­tal hozzáférhető áruk forgal­mazását fékeznék. Zavartalan és folyamatos belföldi ellátást kell biztosítani és szükség van az élelmiszer-ipari export fo­kozására is. Békési László pénzügymi­niszter-helyettes hangoztatta, hogy a termelő típusú beru­ris rakéták felszámolásáról született egyezményt. A tagegyházak képviselői kifejezték készségüket a tár­sadalmi gondok megoldásá­nak segítésére, s felhívták a hívőket, hogy támogassák a gazdasági kibontakozás folya­matát. A közgyűlés Tóth Károlyt három évre az ökumenikus tanács elnökévé, Bartha Tibor nyugalmazott református püs­pököt tiszteletbeli elnökké vá­lasztotta. Gubovics Tünde Kiskunlac- házáról több kérdéssel for­dult hozzánk. Arra már ko­rábbi lapszámainkban vála­szoltunk, hogy mikor kell először fizetni a jövedelem- adót, s arra is, hogy milyen szabály vonatkozik a gépvá­sárlásra. Azzal viszont való­ban nem foglalkoztunk, hogy a kisszövetkezeteknél kell-e bruttósítani a béreket. A törvény szerint 1988-ban a főmunkaviszonyból szárma­zó kereset — azonos feltéte­lek és teljesítmény esetén — az új adó bevezetése miatt érdemlegesen nem csökken­het. Ezért — mint ismeretes — azzal az összeggel növelik meg a jelenlegi nettó kere­seteket, amennyit adó címén be kell fizetni. Ez a rendel­kezés azonban csak a szocia­lista szektor gazdálkodóira kötelező. Másutt, így a kis­szövetkezeteknél is, nem kell bruttósítani a béreket. Ez azonban nem jelenti azt, hogy ne volna rá lehetőség, vagyis a dolog a munkáltató­kon múlik. Gyed és gyes Hegedűs Lászlóné Nagykö­rösről azt írja, hogy gyerme­ket vár és szülés után igény­be akarja venni a gyedet. Kérdése: kell-e majd ez után javítása végett módosulnak a központi gazdaságfejlesztési programok céljai és finanszí­rozásuk. — Változik a vállalati jö­vedelmek szabályozása, létre­jön az egységes vállalati va­gyonkezelés és -gazdálkodás lehetősége, a vállalati teljesít­mények megítélésében kiemelt szerephez jut a vagyonará- nyos nyereség. A hatékonyan gazdálkodó vállalatok moz­gásterének növelése és a meg­felelő költségvetési pozíció el­érése egyenrangú követelmény. — Az eredményesen gaz­dálkodó szervezetek működési feltételei javulnak. Folyamat­ban van a gazdasági, társa­sági és szövetkezeti, formák korszerűsítése, a gazdálkodás stabil elemét képező kisüzemi szervezetek működési feltéte­leinek javítása. — A vásárlóerő és az áru­alapok egyensúlyának biztosí­tása érdekében átmenetileg szél« körben központi bér- szabályozás érvényesül. A Központi Bizottság szükségesnek tartja a la­kosság megfelelő színvonalú ellátásának biztosítását. Fi­gyelembe véve a szeptember­ben bejelentett jövő évi mint­adóznia? A gyed adóköteles, egyéb jövedelmével összevon­va kell figyelembe venni az adó kiszámításánál. A gyes azonban nem adóköteles, te­hát azt sem bevallania, sem egyéb jövedelmével összevon­nia nem kell. K. E. Ceglédről már nyug­díjas és mellette évi 1260 órát dolgozik. Ezenkívül egy szövetkezeti háznál intézi a gazdasági ügyeket, amelyért havonta további 1000 forin­tot kap. Olvasónk arra kí­váncsi: hogyan fog adózni. Először is azt kell tisztáz­nunk, hogy a havi ezerforin­tos mellékjövedelmére nem vonatkozik a kis értékű kifi­zetésekről szóló szabály. Az ugyanis úgy rendelkezik: az egyszeri megbízásból szárma­zó, egy összegben kifizetett, 2000 forintot meg nem haladó jövedelméből a munkáltató eleve levonja a húsz százalé­kot adó címén. Ezért ezt nem kell bevallani és a többi jö­vedelemhez hozzászámítani Olvasónk esetében azonban nem erről van szó, hiszen mellékkeresete nem egyszeri, hanem rendszeres megbíza­tásból származik. Ezért azt össze kell vonni a többi jö­vedelmével. Amennyiben a nyugdíj és a mellékjövede­lem évi együttes összege meg­haladja a 96 ezer forintot. akkor az adót a megfelelő sáv és kulcs szerint kell meg­állapítani. Mégpedig úgy, hogy a végén le kell vonni belőle 11 ezer 200 forintot, a 96 ezer forint adóterhét. Önellenőrzés B. L. váci olvasónknak azonban másképpen kell ki­számítania az adóját. Nyugdí­jának összege ugyanis már önmagában meghaladja az évi 96 ezer forintot, s ah­hoz még mellékjövedelem is járul. Esetében a nyugdíj és az egyéb jövedelem együttes évi összege az adóalap. Az ennek megfelelő sáv és kulcs szerint megkapja az adó ösz- szegét, amelyből azonban le kell vonni a nyugdíjára — évi 120 ezer forintra — jutó adóterhet, azaz 18 ezer 400 forintot. Többen kérdezték azt is, hogy mi a következménye a hibás adófizetésnek. A tör­vény szerint a helytelen adó­bevallás súlyos következmé­nyekkel jár. Ezért lehetőség van arra, hogy a magánsze­mély adóbevallását saját el­határozásából módosíthatja Ezt nevezik önellenőrzésnek Ennek során, ha eredeti be­vallásához képest hiányt álla pított meg, akkor az után havi kétszázalékos késedelmi pótlékot kell fizetnie. Abban az esetben pedig, ha az ön- ellenőrzés során kideríti, hogy a szükségesnél több adót fizetett, úgy az adóha­tóságnak kell ezt a többletet — a bizonyítékok megtekinté­se, felülvizsgálata után — a magánszemélynek visskautal- nia. Az önellenőrzési pótléktól eltérő és függetlenül érvé­nyesülő jogkövetkezmény az, hogy a meg nem fizetett adó után késedelmi pótlékot kell fizetni. Ez egyaránt terheli a be nem vallott adót (adó­hiányt) és azt, amit ugyan az adózó bevallott, de nem fizetett be (fizetési késede­lem). A késedelmi pótlék mértéke egységesen minden megkezdett hónap után havi két százalék. Ezzel egyenlő mértékű késedelmi pótlékot kell fizetnie az adóhatóságnak a magánszemély részére, ha az adótöbblet visszautalásá­val késlekedik. Ötventől kétszázig A legsúlyosabb szankció a bírság, amelynek mértéke öt- véntől kétszáz százalékig ter­jedhet. Az adó a társadalom közös szükségleteinek fedezé­sére szolgál, ezért indokolt ez a szigor Ezt fejezi ki az, hogy a bírság mértéke az adóhiány ötven százalékánál kisebb nem lehet. A határo­kon belül a konkrét mértéket az adóhiányra vezető cselek­mény gondatlan, illetve szán­dékos jellegéhez igazodóan kell megállapítani. K. L. Az ökumenikus tanács közgyűlése Támogatják a kibontakozást

Next

/
Thumbnails
Contents