Pest Megyei Hírlap, 1987. december (31. évfolyam, 283-308. szám)

1987-12-07 / 288. szám

1987. DECEMBER 7., HÉTFŐ A humanizmus szolgálata I (Folytatás az 1. oldalról.) alapozhat meg azzal, hogy hangsúlyozza az egészség ér­tékét, és a betegségek meg­előzésére összpontosítja a fi­gyelmet. A vöröskeresztes aktívák kezdeményezésére közösségi adakozásból 25 millió forint gyűlt össze a múlt év végén átadott miskolci véradóköz­pont építésére — emelte ki az egyik felszólaló. A kormány illetékeseinek a figyelmébe ajánlotta a véradómozgalom­ban részt vevők fokozott meg­becsülését. s kérte: az önkén­tes véradóknak ismét adjanak négyórás munkaidő-kedvez­ményt a vérvétel napján. A hozzászólók emlékeztettek ar­ra, hogy ma már nemcsak vért, hanem plazmát, vérsej­tet és csontvelőt is adnak té­rítésmentesen áldozatkész ál­lampolgárok. Egy hazában élünk Az első napi vitában kapott szót Gulyás László monori re­formátus lelkész. Egyebek kö­zött azt mondta: — Vallom, a hazaszeretet kötelez azoknak a szolgálatára, akik velem egy hazában élnek. Áz ember problémájának látását a bib­liából tanultam. Jézustól ka­pott megbízás ez: vedd észre a másik ember gondját, és se­gíts rajta. Gyülekezeteinket is ez vezérli, érezzük, hogy tár­sadalmunk gondja a mi gon­dunk is, akárcsak az útkere­sésünk. Pest megyei küldöttek egy csoportja (Erdősi Ágnes felvételei) — Sokan szóltak ma itt a véradásról. Szeretném elmon­dani, hogy a szervezésben, a mozgósításban lelkipásztoraink is részt vesznek. S nemcsak a szószékről hirdetjük, hanem magunk is adunk vért, több­szörösen is. Figyelmükbe aján­lom a szabadságvesztésüket töltők problémáját. Ügy gon­dolom, mi, egyházi emberek — ha módunk lenne találkoz­ni velük — segíthetnénk ne­kik a visszatérésben. Talán jobban ráéreznének, hogy nem megbélyegzett emberek. — Tisztelt kongresszus! Kapcsolódó- pontokat soroltam fél, s bizonyára nem mind­egyiket. Gondolkodjunk együtt és' munkálkodjunk együtt, mert közös a gondunk. A kongresszuson Maurice Aubert átadta a Nemzetközi Vöröskereszt Florence Night­ingale díját Harmati Jánosné önkéntes ápolónőnek. Az an­gol ápolónő emlékére a szá­zad elején alapított díjat —■ amelyet a sebesült katonák ápolásában kitűnt személyek­nek adományoznak — a vilá­gon ez ideig 950 önkéntes ápo­lónak adták át. Most sorskérdés A kongresszus vasárnapi vitájában felszólalt dr. Cse­llók Judit, a Magyar Szocia­lista Munkáspárt Politikai Bi­zottságának tagja, a Minisz­tertanács elnökhelyettese. Elöljáróban azt a kérdést ve­tette fel: kinek mit ad a vö- röskeresz’tes mozgalom, mit szolgál ez a szervezet, mit je­lent ez a tevékenység az em­bereknek. A kongresszuson a hozzászólók a válaszokat is megfogalmazták: biztonságot, közösséget, érzelmi többletet, a szolidaritás élményét, bizal­mat. Ezek a válaszok igazak és helyesek. Egyszerre fog­ják át a múltat és veszik fi­gyelembe a jövőt, egyszerre foglalják magukba a tagság szándékát és a társadalom ta­pasztalatát — hangsúlyozta. A szolidaritás nemes hagyo­mánya a mozgalomnak és a kezdetektől összefűzi tagjait. Ez a fogalom új tartalmakkal egészül ki, s egy emberköz­pontú szocializmus felépíté­sének. gondolata hatja át idő­ről időre. A mozgalom eddigi eredményeire és tapasztala­taira, a tettekből fakadó ön­bizalomra éppen napjainkban van a legnagyobb szükség. Most sorskérdés az, hogy ne a kételkedőknek, a siránko- zóknak, a változtatni nem akaróknak, a rossz közérzet hangadóinak adjunk teret, ha­nem azoknak, akik megtanul­ták, és megmutatták, hogyan kell és lehet a legnehezebb helyzetben is a súlyos próba­tételt követelő feladatokat megoldani — mutatott rá az MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagja. Az egészségmegőrzés társa­dalmi . programjára, a szociál­politika átalakításának sür­gető igényére utalva hang­súlyozta: a konstruktív elgon­dolások megvalósításakor is számos gonddal, feszültséggel, súlyos emberi problémákkal kell szembenézni. A munka- megosztás nem képzelhető el úgy, hogy az állam, a gazda­ság vállalkozik, az egészség­ügy, a szociálpolitika, a Vöröskereszt pedig majd „első­segélyt nyújt” az elesetteknek, a bajba jutottaknak. Végezetül dr. Csehák Judit az MSZMP Központi Bizott­sága és a kormány nevében megköszönte az eddigi mun­kát, jó egészséget és sok si­kert kívánt a mozgalom rész­vevőinek. A Vöröskereszt eszméinek elkötelezett hívei, állami és társadalmi szervezetek kép­viselői élénk vitában ismertet­ték: miként segítették az egészségügyi ellátást, a vér­adást, a hátrányos helyzetű családok és személyek szociá­lis problémáinak megoldását, a családgondozó szolgálatok kialakítását. Hangsúlyozták: erősíteniük kell alapszerveze- teikbén, aktivistáikban azt a tudatot, hogy munkájuk nél­külözhetetlen és mással nem pótolható közösségi szolgálat. A kongresszuson határozat­ba foglalták a szervezet leg­fontosabb feladatait, a követ­kező öt évre szóló cselekvési programját. Dr. Hantos János, a Ma­gyar Vöröskereszt főtitkára a felszólalásokra válaszolva hangsúlyozta: indokolt és szükséges, hogy az emberek egymás közötti kapcsplatai- ban, kezdve a családoknál, folytatva a . baráti, munkahe­lyi * közösségeken át, a nem­zeten belül legyen mód, lehe­tőség olyan összekötő kapcsok kialakítására, amelyek képe­sek egy nevezőre hozni a kü­lönböző világnézetű emberek cselekvési szándékát. A kong­resszus demonstrálta: a ma­gyar társadalomban van ilyen pozitív erő, mert a társada­lom minden rétegében él és hat az önzetlen segítőkészség. Ez a kongresszus kifejezte azt is, hogy a Vöröskereszt kész megújhodásra. Választások A kongresszuson megválasz­tották a Magyar Vöröskereszt 119 tagú országos vezetőségét, a 13 tagú országos számvizs­gáló bizottságot, a tisztségvi­selőket. Az elnök újra Gegesi Kiss Pál akadémikus, a főtit­kár pedig, aki egy személy­ben az országos végrehajtó bizottság elnöke, ismét dr. Hantos János lett. Tíz Pest megyei küldöttet választottak be az országos testületekbe. Dr. Medve Lász­ló egészségügyi minisziter Pest megye küldötteként került az országos vezetőségibe, amely újraválasztotta egyik alelnöké- vé. Aranyosi Lászlót, a szer­vezet Pest megyei elnökét az országos vezetőség tagjaként az országos végrehajtó bizott­ságba is beválasztották. To­vábbiak: dr. Áfra Tamás vá­ci körzeti orvos, Balogh Já­nosné ikladi óvónő, Csikós Tóth Agnes, a Pest Megyei Tanács művelődési osztályá­nak általános szakfelügyelője, Gönczöl Tamás, a MÁV Du­nakeszi Járműjavító villany- szerelője, Madácsyné Somodi Mária, a Vöröskereszt ceglédi vezetőségének titkára, dr. Ze- len Béla, a Semmelweis Kór­ház osztályvezető főorvosa. Az országos .számvizsgáló bizott­ság tagjává választották Szal­ma Gézánét. az ISG budaörsi központjának dolgozóját és Vámos Attilánét, a Dunakeszi Konzervgyár osztályvezetői ét. A kongresszus Gegesi Kiss Pál zárszavával ért véget. Itthon is vannak jó ötletek Idén már kétévi bevétel Nagygazdaság az egészséges táplálkozás és a tudományos együttműködés szolgálatában. Röviden így lehetne jellemez­ni Pest megye egyik legnagyobb mezőgazdasági üzemét, a Monori Állami Gzadaságot. Nem véletlen, hogy ez az évente 1,3 milliárd forintos termelési értéket létrehozó nagyüzem olyan kiváltsággal rendelkezik, amely ’ kevés me­zőgazdasággal foglalkozó ter­melőegységnek adatott meg: önálló külkereskedelmi joguk van. E kitüntető előny okairól dr. Kreschka János, a gazda­ság termelésfejlesztési és ke­reskedelmi irodájának igaz­gatóhelyettese adott felvilá­gosítást. Egyedül Monoron Az állami gazdaság hét egy­ségben végzi tevékenységét, s ezek többsége a nyugat-euró- j>ai piacra is termel. Az egész­séges táplálkozás szolgálatát tűzte zászlajára az élelmiszer- ipari ágazat, amikor a koráb­ban vegyi úton előállított nö­vényi olajok helyett a hide­gen sajtolt olajok gyártásába kezdett. Ez az őseink által is használt módszer, vagyis a magok kipréselése ugyan ke­vesebb és jóval drágább ola­jat ad, de A és E vitaminok­ban nagyon gazdag, a saláták és hidegmártások elkészíté­séhez ajánlott készítmény. Ed­dig a KUKOLA néven ismert kukoricacsíra-olaj szolgálta csak a magas ár miatt egy réteg igényének kielégítését, de a napokban került az üzle­tek polcaira a tökmagolaj, s a gyártási elképzelések közt sze­repelnek a szezám^és finom- fűszer-olajok. Ugyancsak ez az ágazat fog­lalkozik azzal, hogy miként lehet a glutinmentas diétában alkalmazni a kukoricából ké­szült alapanyagokat. Az or­szágban egyedül itt folyó hid- rotermikus feltárás eredmé­nyeképpen évente mintegy 20 ezer tonna kukoricát dolgoz­nak fel az üzemek. Ehhez a tevékenységhez szo­rosan kapcsolódik a zsírporké- szítmények előállítása, amely­nek egyik alkotóeleme a kuko­ricapehely. Ehhez különleges technológiával mintegy 50 százalék zsírt adnak, s a ha­zánkban szintén egyedül Mo­noron honos eljárással ener­giadúsító készítményt állíta­nak elő az állattenyésztés szá­mára. Közös vállalat Ugyancsak az állatok takar­mányozását vette célba a gaz­daság extrudáló üzeme is, amikor kifejlesztette a szója­bab egylépcsős keserteleníté- sét. Az eddigi technológiákkal szemben most minőségi, vagyis beltartalmi csökkenés nélkül sikerül az emésztést gátló al­kotóelemeket kivonni a szójá­ból. A kísérleteknek, illetve kutatásoknak ez az egyik leg­frissebb eredménye, s a szak­emberek szabadalmaztatni is szeretnék az újdonságot. Óriási jelentőségű annak a svéd—magyar közös vállalat­nak a munkája, amely siló­tartósító szerek előállítását valósította meg. Az együttmű­ködésnek köszönhetően fon­tos. eddig főleg külföldről be­hozott alapanyagok helyette­sítését valósították meg a mo- noriak. S azt már ez esetben is szinte természetesnek vesszük, hogy az országban egyedül itt folyik a tejsavtermelő bakté­rium előállítása is. Négymillió dollár Svéd szakemberekkel, pon­tosabban a Svéd Farmerszö­vetséggel együtt kísérletezték ki a gazdaság szakemberei azt a malacönetetőt is, amely a takarmányveszteségek csök­kentése révén nagyobb hasz­nosulást eredményez, s a fel­nevelési idő is alaposan le­csökkenhet a célszerű és ol­csó berendezés használatával. A VAXOMAT nevű önetető eddigi társaitól eltérően első­sorban olcsó műanyagok fel- használásával készül, higiéni­kus, tisztítása egyszerű, kar­bantartást nem igényel, s ami a legfontosabb: mindig a ma­lacok nagyságához mérten le­het beállítani az adagolóját, S ezáltal igazán gazdaságos a termelés. A kisgazdáknak is ajánlott szerkezetből a svéd partner sokat visszavásárol, S lehetőség van a nyugati ex­portra is. Az állami gazdaság keres­kedelmi irodája a bemutatott áruknak nagy részét a hazai fogyasztók ellátására, illetve tőkés piacra termeli. A szo­cialista országokba történő szállítások egyelőre nem jer lentősek, mindössze Csehszlo­vákiába értékesítenek nagyobb mennyiségű Trudi-ropogós csemegét. A kereskedelmi iro­da valutabevétele tavaly 2 millió'dollárt tett ki, ám eb­ben az évben már 4 millió dolláros bevételt terveztek a szakemberek. Az óriási növekedés előre-' láthatóan meglesz, hiszen a tervezők tarsolyában már sok új elképzelés, megvalósításra váró. gondolat van. A foszfor- takarmány-kiegészítők mellett magnéziumtartalmúakkal is foglalkoznak; valamint egy olyan malactápszert állítanak elő, amely a szokásosnál ala­csonyabb fehérjetartalommal is nagyobb növekedést bizto­sít. B. Gy. KBT-vetélkedő Hercegiemen Cegléden a vándorserleg Tizenkét éve rendezi meg a Pest Megyei Közlekedésbizton­sági Tanács az állami gazda­Emberséget diktáló eszmecsere A megérkezés, a találkozás első perceiben mindenki meleg szeretettel gratulál a két kitüntetettnek, Madácsyné Somodi Máriának, a ceglédi városi vezetőség titkárának és dr. Kampós Katalinnak, a váci. kórház csoport- vezető gyermekorvosának, a városi Vezető­ség tagjának. Előző nap délután, szintén a Parlamentben vették át kormánykitünteté­süket. — Nagyon boldog vagyok — sugárzott az örömtől Kampós doktornő. — .Akkor lenne igazán teljes az örömön, ha itt állhatnának most is mellettem a munkatársaim, akik ve­lem együtt dolgoznak a mozgássérült gyere­kek üdültetésekor. És nem utolsósorban a családom, amely lehetővé teszi számomra, hogy nyugodtan dolgozhassak. És a négy gyerekem, akik mindig eljönnek velem a tá­borozásra. A mozgalom elismeréséről folytatódott a beszélgetés a szünetben. Dr. Baranyai Imré­vé, az ácsai gyógyszertár vezetője, a Vörös- kereszt nemzetközi szervei és a külföldi társ- szervezetek vezető képviselőinek az előző órákban elhangzott felszólalásainak hatása alatt mondta: — Nagyszerű dolognak tartom a külföldi kapcsolatok ápolását. Meggyőződésem, az nem csak a szervezetünknek ad rangot. Majd a kongresszus légkörére utalva folytatta: — Annyira diktálja az emberséget, amivel én szívemből egyetértek. Sajnos egyre jobban hiányzik ez a mindennapi életünkből. S a kongresszus lényegét abban érzem, hogy a kormányzat is éppen ezt várja tőlünk, a hu­mánum gyakorlását és terjesztését. Ez a dol­gunk. Valaki megjegyezte, hogy a tervezettnél hosszabbak a felszólalások. Persze nem meg­róvólag, sőt! Az ország különböző részéből érkezett küldöttek örömmel állapították meg; van miről számot adniuk egymásnak, az or­szágnak és egy kicsit a világnak is. Meg azt, hogy minden itt elhangzó mondatból érez­hető: a vöröskeresztesek lelkesedése nem csökken. Olyan időben, amikor a cselekvő emberszeretet, g másokért az önzetlen ten­ni akarás megkopni látszik. A Pest megyeiek l£is csoportja nagyon szurkolt felszólalóikért. Hogy jusson idő arra vasárnap, hogy dr. Kampós Katalin és Ju­hász János gödöllői mentőápoló a kongresz- szus elé terjeszthesse mondanivalóját. Me­gyei titkáruknak, Szviatovszki András­nak jutott az. a hálátlan feladat, hogy kö­zölje, csupán írásban jut az országos ve­zetőséghez a két küldött felszólalása. Gulyás László monori református lelkész — talán helyettük is — nagy tetszést aratott, szinte egymásnak „adták* a tévések és az újság­írók. S amikor végre a csoporthoz csatlakoz­hatott — szavai szerint — lelkesítő felszóla­lásokra hívta fel a figyelmet: milyen igaza van a Zala megyei erdésznek, aki környe­zetünk védelmében, a fák, az erdők megóvá­sáért emelte fel szavát. Meg azoknak, akik az öregek mellé állásért szóltak. Nagy Öröm számomra, hogy eredményre vezetett a kongresszust megelőző megyei ér­tekezleten elmondott felszólalásom. Itt már arról adhattam számot, hogy azóta létre­jött az együttműködés — amit akkor fel­ajánlottam és kértem — a monori Vöröske­reszt-vezetőség és az egyházak helyi meg a vonzáskörzeti képviselői között — össze­gezte a közös véleményt a monori lelkész. . _____________ Kádár Edit sá gok, termelőszövetkezetek és mezőgazdasági közös vállalko­zások dolgozóinak megyei KRESZ-vetélkedőjét. Az idei versenynek szombaton a Her­ceghalmi Állami ■ Gazdaság adott otthont. Szűkebb pátriánk lakosságá­nak java része a mezőgazda­ságban dolgozik, így ez a ver­seny egyben felmérés, és a bal­esetmentes közlekedésre való ösztönzés is volt. Huszonkét, egyenként há­rom-három tagú csapat először tesztlapokat töltött ki, amelye­ken a versenyzők KRESZ, kör­nyezetvédelmi, elsősegélynyúj­tó és munkavédelmi felké­szültségét mérték fel. Ezt kö­vetően a gyakorlatban bizo­nyíthatták képességeiket. A színlelt balesetnél elsősegély­nyújtási feladatokat kellett megoldaniuk a csapatokból ki­jelölt versenyzőknek, míg a rutinpályán az IFA-tehergép- koosivezetők vették fel a har­cot az idővel és a rutinoszlo­pokkal. A fődíjat — a vándorserle­get — a ceglédi Kossuth Tsz csapata nyerte el. Egyénileg is értékelték a versenyzők telje­sítményét, a legjobbak számo­lógépeket és zsebrádiókat kap­tak. Képünk egyébként ugyan­csak azt bizonyítja, hogy az IFA-tehergépkocsivezetőknek milyen nagy ügyességre volt szükségük, hogy hibátlanul, időre hajtsanak végig a pá­lyán. Kép és szöveg; Csécsei Zoltán

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents