Pest Megyei Hírlap, 1987. december (31. évfolyam, 283-308. szám)
1987-12-07 / 288. szám
TMdím 1987. DECEMBER 7., HÉTFŐ Elkészült az érdi üzem Mézre alapozott jövő ■ Afész-körökben egyáltalán nem szokatlan a mézfelvásárlás, -értékesítés. Több évtizedes bevált szokásként rendszerint a hagyományos formában működő méhészszakcsoportokkal termeltetik meg ezt a külföldön különösen kelendő folyékony édességet. Azt fejlesztik, ami eladható Mindig tudják, hogy mi hiányzik Megyénkben Is sikeresen foglalkoznak a méhészkedő gazdákkal a szövetkezetek. Mégis, eleddig egyetlen áfész- nek sem jutott eszébe, hogy erre alapozva nagyobb méretű vállalkozásba fogjon. Most változott a helyzet: a Buda Környéki Afész mézfeldolgo- Zó üzemet épített. Országos hírnév Elhatározásukat természetesen jövedelmezőségi szempontok motiválták. A többi áfész-hoz hasonlóan a Buda környékiek is rákényszerülnek, hogy az alacsony nyereséget termelő • alaptevékenységük kompenzálására a hosz- szabb távon biztos hatékonyságot nyújtó tevékenységek felé tereljék gazdálkodásuk szekerét. Számos egyéb próbálkozásuk mellett — mint a közelmúltban létesített nyomda — jó adottságaikat számításba véve keresik az előrevivő utat. Nos, ilyen kiaknázásra alkalmas lehetőséget 'láttak a mézben, s nem alaptalanul. Régóta működő öt szakcsoportjuk közül szakmai hozzáértésével országos hírnevet vívott ki magának a 105 tagú érdi és százhalombattai közösség. Itt a legkevesebb a méhelhullás, minimális a méhbetegség, olyan mézet termelnek, hogy rendre elnyerik vele a legmagasabb kitüntetésekét: a nemzetközi méhészeti kiállítás első díját, az OMÉK aranyérmét —, hogy csak néhányra utaljunk. A nagy találékonysággal és kreativitással megáldott méhészek a fajtamézeken kívül különleges minőségű és magas feldolgozottsági fokú méz- termékek előállítására is képesek. Érdemes lenne kezdeni ezzel valamit — gondolkodtak el az áfész-nél. — Egy olyan szövetkezeti irányítású mézfeldolgozót képzeltünk el, amely a termelés koordinálásától, szervezésétől kezdve a felvásárlást, a tárolást, a feldolgozást és az értékesítést is megoldja, függetlenítve magát a külső hatásoktól — mondja Schäffer Árpád elnök. Sorsuk kovácsaként Nincs itt másról szó, mint hogy az áfész saját maga kezébe akarja venni az egész mézügyet. Eddig felvásárolta a terméket, átadta a Hungaro- nektárnak, s az továbbította a nagy-, illetve kiskereskedelemnek. A közvetítő szerep önmagában nem sok hasznot hozott. Most majd saját sorsuknak kovácsaként termelnek és eladnak. Ennek kockázatát. az erős konkurencia miatt pontosan érzik, ennek ellenére feladták eddigi biztos értékesítési csatornájukat. — Fogódzónk a szakmai háttér, a szakcsoporti árualap és az áfész-ek közötti együttműködés — folytatja az elnök. — Egyrészt megelőzni akarjuk a piacot új termékekkel, másrészt megkeresni réseit. ahol betörhetünk. így például igény van a kis csomagolású árukra, forgalmaznánk teszem azt méhecske formájú flakonban. Napi szállításokat vállalnánk kis mennyiségre is. a bekristályosodott mézet visszavennénk, kicserélnénk. Cukrászüzemeket látnánk el lédigmézzel. Gondolnánk a diétázókra vagy a cukorérzékenyekre. S amíg be nem vezetjük Mellis márkanéven védjegyezett, termékeinket, szolid árpolitikát folytatnánk Ezekre, s további, üzleti titokként számító elgondolásokra támaszkodva fogtak hozzá februárban beruházásukhoz, melyhez a szükséges hatmilliót részben saját forrásból, részben pedig tagi hozzájárulásból teremtették elő. Adott volt egy 100 négyzetméter a'lapterületű épület az érd- ófalui felvásárlási telepen. Most már napokon belül elkezdődhet az üzemszerű termelés. Amikor Is az átvevőhelyen felvásárolt, minősített, refaktométerrel fajtaként rendszerezett mézet a melegítőhelyiségben elhelyezett tartályokban megfelelő folyékonyságúvá érlelik, innen átszivattyúzzák a másik helyiségben lévő két köbméteres tartályokba. Itt egalizálják, egységesítik a különböző helyről származó terméket, egy ütemben 3,5 tonna mennyiséget. Az utolsó műveletre — a gyártáshoz igazodva — a töltőhelyiségben kerül sor. aztán hordókban vagy a speciális címkével ellátott különféle nagyságú üvegekben indul útjára az áru. Az üzemhez egy üvegmosó és egy iroda is tartozik. Az utóbbiba már beköltözött a 40 esztendeje méhészkedő Nagy Károly, aki az áfész-től szabad kezet kapott a működési feltételek megteremtéséhez. Az export akadálya — Egyelőre tízen vagyunk: méztöltők, üvegmosók, segédmunkások — mondja az üzemvezető. — A nyereségtől függ majd a jövedelmünk. Már az idén is a fedezeti összeg kitermelésének nagyságrendjében kapjuk a prémiumot. A Magyarországon forgalmazott mintegy 3 ezer tonna méznek 5—8 százalékát tervezzük belföldi értékesítésre, ennek lebonyolításában segít majd az áfész ipari-mezőgazdasági főosztálya. A technológia bevezetése, a majdnem futószalagszerű termelés beindítása, a nagyüzemi- jelleghez kapcsolódó eszközháttér megteremtése nem kis feladat. Az áfész bízik abbán, hogy idővel vwöága- zatuk lesz a mézfeldolgozás és -értékesítés. És nemcsak belföldön kereskedhetnek. Eddig is szállítottak — külkereskedelmi vállalaton keresztül — Nyugatra. Az üzem megteremtésével lehetővé válhatna az önálló exportjog megszerzése, amivel újabb va- lutabeáramlási csatornát nyithatnának meg. Ennek akadálya viszont, hogy telexük nincs, telefonvonalaik elavultsága miatt a telefon-összeköttetés is majdhogynem lehetetlen. Tóth Andrea Hány forintot ér a Dukát? Ezt kérdeztük a szavakkal játszva egyik írásunk címével, amikor a dunakeszi kisszövetkezetről írtunk. Mint a megalakulás óta eltelt lassan öt óv eredményei bizonyítják, a találékonyságnak nagy a haszna, s dnyei-i méltó jutalmát. Jó lett volna, ha korábban mások is felfedezik azt, ami különben nyilvánvaló: nemcsak gépeket, ruhát, cipőt keresnek a boltokban az emberek. Olyan apró cikkekre is szükség van, melyek készítéséért darabonként nem milliós, még csak nem is ezres bevételekhez jut a gazdálkodó szervezet. Nem is az ilyen nagy összegekhez szokott cégek dolga pótolni a konyhából, a fürdőszobából, az óvodai étkezőből hiányzó felszereléseket. Csakis az tudja újabb ötletekkel színesíteni ezt a területet, aki felismeri, hogy a kis pénzből is lehet jó pénz. Aki veszi a fáradságot, hogy 40—100 forintos tömegcikkekkel szerezzen magának vásárlókat. A Dunakeszi Dukát Kisszövetkezet 21 személyes, 420 ezer forint alaptőkével rendelkező magja 1982-ben vált ki a Bugaci Aranykalász Szakszövetkezetből, melynek egy melléküzemága működött a városban. Gyermekétkeztetéshez használt edények, tálcák mesefigurás alátétjejvel, műanyag használati eszközökkel jelentkeztek. Az elmúlt évek nagy ötletének látszott, az is volt a Konditest, a sportolók, gépkocsivezetők erőnlétét mérő műszer, melynek az első sorozata kifizetődött, de vevők hiányában ma már nem gyártják. Az élet kényszere Gyémánt György elnök sok mindent mond ki kereken, nem tompítja a jelzőket. — Agresszív üzletpolitikát kell folytatnunk — hangoztatja, s ehhez Lipka Lajos marketingvezető még hozzáteszi: az élet kényszeríti ki. A jelzőt talán módosíthatjuk azzal, hogy erőteljes kereskedelmi , tevékenységet folytatnak, hiánycikkekre alapozva. — Az ország területén — kezd bele ismét egy új mondatba az elnök, majd rövid ideig tartó gondolkodás után határozottan kijelenti — mondjuk már ki, ne szégyelljük, ügynöki hálózatot építettünk fel. A szövetkezet első évi árbevétele 18, az idei előreláthatólag 60 millió forint lesz. Általában 20 százalékos nyereséggel dolgoznak. A legdrágább cikkük 125 forintba kerül. Konyhamester család Az esernyő nagyságú és hozzá hasonló szerkezetű ruha-kör- száritót nemcsak otthon, hanem kempingben is kitűnően lehet használni. A Konyha- mester család két tagja közül nagyon népszerű egy modern vonalú, a konzervnyitás ismert küzdelmeitől mentesítő formás kis kéziszerszám, meg a jó ötlettel kigondolt edényfogó, amivel a forró lábast is könnyűszerrel leemelhetjük a tűzhelyről. Ez a család jövőre egy félautomata dugóhúzóval, s a fürdőszobák, konyhák csempézett falára az eddigieknél szilárdabban tapadó vákuumos fogassal gyarapodik. A kiegyensúlyozott gazdálkodás feltételeként az elnök két fontos követelményt jelöl meg. A gyártmányok rendszeres fejlesztését és a racionális kereskedelmi tevékenységet. Nagyon fontos, hogy az áru tetszetős legyen, vonzó csomagolásban kerüljön a vevő elé. Ezt. a követelményt még fokozottabban állítja majd maga elé jövőre a kis közösség. A megfelelő rendelkezésekre várva arra számítanak, hogy a nyugati országokban is megjelenhetnek ajánlataikkal. Ausztriába már az idén is tízezer dollár értékű árut szállítanak. Előrehaladott tárgyalások folynak az osztrákok mellett NSZK- beli cégekkel ötven- és százezres tételekről. A ma 80—90 dolgozót foglalkoztató szervezet néhány személyes vezetői és adminisztratív létszámot alkalmaz. A város egyik mellékutcájában központként használj egyszerű lakóház mellett hiába keresnénk a műhelyeket. Néhány tervezőn, technikuson kívül a többség saját épületében dolgozik, jórészt saját eszközeivel, vállalkozó partnerként kockáztatva. Hogy érdemes-e? Wich- ner Imre szitázó, aki egy új termék feliratát, díszeit nyomtatja és gyakran ötletekkel is előáll, már negyedik éve működik együtt a Dukáttal. — Magasan az átlag fölött lehet keresni, de ezzel a kockázat jár — mondja, s eredeti szóhasználattal hozzáfűzi: — bizony, volt már néhány befürdés is. A Medibox sikere Az idén ősszel a Budapesti Nemzetközi Vásáron mutatták be azt az ötletes kis dobozkát, amely főleg a feledé- kenység okozta bosszúságoktól menti meg a gyógyszerfogyasztókat. A konyhaasztalon is elhelyezhető hétfiókos miniszekrényke nevét egyelőre még sokan eltévesztik, mert a méreted szerint lehet midi is, a funkciója szerint viszont medi, azaz Medibox, amelynek a fiókjaiba hétfőtől vasárnapig lehet kiadagolni a gyógyszereket, a megfelelő nap adagja könnyen kivehető, akár táskába tehető. A dobozka tervezője a Dunakeszin lakó dr. Gerö Gábor, a Pest Megyei Semmelweis Kórház adjunktusa, mecénása a Pest Megyei Tanács Gyógyszertári Központja, amely 30 ezer darabot rendelt. Mint a Dukátnál mondják, üzleti szempontoktól indíttatva az egész országban forgalmazzák. Várható, hogy hamarosan kétszázezer kerül ki dollárért a nyugati piacokra is. Az öt év tapasztalatai alapján nyugodtan mondhatja az elnök: a kisszövetkezetek rugalmas, a piachoz jól alkalmazkodó szervezetek. Ahhoz, hogy mindig azok lehessenek, mozgástérre, önállóságra van szükségük. Eladni csak a vállalat tud, nem a közvetítő. Afféle mémökkereskedök lennének az ideális káderek, akik a szakma ismeretében csak azt fejlesztik, ami eladható. A Természettudományi Múzeum kutatói a Hortobágyi Nemzeti Park növényvilágáról már elkészítették a részletes felmérést. A 64 ezer1 hektáros területen, valamint a hozzá tartozó két védett erdőben 1762 növényfaj él. A pusztán legnagyobb mennyiségben a virágos fajok, az algák és gombák fordulnak elő. Elsőként írták le a szakemberek a hortobágyi csiperkegombát, amely étkezésre is kiváló. Ritkán előforduló növény a kék színű csillagvirág, amelyet úgy is védenek, hogy pontos lelőhelye csak a szakemberek előtt ismeretes. Ugyancsak ritkaság a keskeny levelű, fehér virágú erdélyi útifű, a szürke puszta egyik legszebb dísze. A világ élőleltárai közül elsőként mérték fel a kutatók a földfelszíni és a vízi algákat. Ezt a magyar szakemberek azért tartják fontosnak, mert az algák különböző tulajdonságaik következtében az élővilág fejlődésében fontos szerepet játszanak. A Hortobágyon előforduló algák egyik legérdekesebb faja a kék alga, amely kocsonyás burka miatt a legnagyobb szárazságot is elviseli. Ez a faj már a legkisebb nedvesség hatására megduzzad, táplálkozásra és szaporodásra képes. A Kiskunsági Nemzeti Parkban is befejeződött a kutatómunka, a szakemberek hozzáláttak a begyűjtött adatok és minták feldolgozásához. Az előzetes információk szerint a hat különálló egységből álló, együttesen 38 ezer hektáros területen legalább kétszer any- nyi növényfaj él, mint a jóval nagyobb Hortobágyon. Számos faj a világon egyedül ezen a területen található. Ilyen pélRizshántolás Magyarországon összesen két rizshántoló üzem működik, közülük az egyik a Békés megyei Dévaványán. A Békés Megyei Gabona- és Malomipari Vállalathoz tartozó hántolóüzemben óránként csaknem öt tonna rizst dolgoznak fel, tesznek fogyasztásra alkalmassá. Újabb ABC Űj ABC-áruházat adtak át a káposztásmegyeri lakótelepen. A már 3000 lakásos kerületrész meg az ingázók, a szomszédos települések ellátását jelentősen javítja a csaknem 1700 négyzetméteres új élelmiszer-áruház. A most átadott Óceán elnevezésű üzletben korszerű elektronikus kijelzésű mérlegeket, pénztárgépeket, modern kiszolgálópultokat helyeztek el. dául a kékesszürke, húsos levelű, fehér virágú pozsgás zsázsa és a szinte levél nélküli apró vörös bokor, a fényes poloskamag. A Kiskunsági Nemzeti Parkban lelhető fel hazánkban az utolsó futóhomok, ami egy csaknem 300 méter magas homokbuckából ered. A bucka tövében lévő fehér nyárfa és borókabokor törzsén évről évre magasabbra emelekedik a homok, s ma már csak a fák lombja látszik ki. A szakemberek a Bükki Nemzeti Parkban szintén befejezték a növények begyűjtését, még hátravan a rendszerezés és a feldolgozás. Az Aggteleki Nemzeti Parkban ebben az évben kezdték a kutatómunkát, s a növények számbavételét jövőre folytatják. A kutatók a felmérést a nemzetközileg egységesen meg határozott szempontok szerint végezték, illetve folytatják. A földet az UNESCO száz négyzetkilométeres területekre osztotta fel, s a magyar szakemberek a megfelelő kódszámmal jelölik a növények lelőhelyét A kutatók a növényeket latin névvel tüntetik fel, s egy-egy példányukat lepréselve a múzeum növénytárában megőrzik. Mind a négy nemzeti park növényleltárának listája angol nyelvű kiadványban jelenik meg, s részét képezi a világ szinte minden országában készülő felmérésnek. Az első kötet, amely a Hortobágyi Nemzeti Park növényvilágát tartalmazza, már megjelent, s jövőre kerül nyomdába a Kiskunsági Nemzeti Park állományának leírása. Az MTA támogatásával meg kezdődött a nemzeti parkokban élő állatfajok leltárba vétele is. Gombó Pál: A M a, amikor teljes a demokrácia, akárki beléphet még a naturalisták klubjába is, és a szólásszabadság jegyében megszólhatja akár a képviselőjét is. és általában beléphet, kiléphet, tévében felléphet — most már bízvást elmondhatjuk, hogy az élet dolgaiban ki-ki ízlése szerint válogathat. Ezt akartuk. Nemde? Teszem azt Kovács űr Japánban akar nyaralni, a Kanári-szigeteken telelni, órát Géniben vásárolni, magyar téliszalámit Bonnban — hát csak tessék, tessék. Ám akinek pórias az ízlése, vehet magának parizert, annak is a végét, méghozzá. száraz kenyérrel és utazhat sárga villamossal Hűvösvölgybe, mint Szabó úr. A ruházkodásban is ma már mindent szabad, hol van már az a borzongató egyhangúság, hogy mindenki uniformizált lódenü)- kabátot hordott. Ma Straub úr neje kiválasztja, hogy aznap estére melyik bundáját hordja, a hermelint-é avagy a nercet, netán a bevásárló mosómedvét. Nyáron meg választhat a Lee-farmer, a kínai pongyola, avagy az egyszerű szerzs nadrágkosztüm között — egyebekről nem is szólván. Minden divat, nincs diktatúra, lehet a szoknya, ruha mini. midi vagy maxi, a cipő magas sarkú avagy papucstopán, avagy Adidas sportcipő. Érdekes, hogy a túlnyomó többség ízlése másféle; télen bélelt ballont hordanak, nyáron kartonruhát, az idősebbek — főként férfiak — a nagypapa télikabátját, az asszonyok bizományi árut, saját átalakításban. Kinek-ki- nek ízlése szerint lóg a fülében a Vidám Parkban nyert smukk, avagy a gyémánt szoliter, nyakláncnak bársonyszalagot hord, avagy a törzsgárda jelvényt. Ízlés dolga ez kérem, a választás szabadságának jogbirtoklása alapján. A videomagnó tulajdonosai agyonüthetik az idejüket az Anita és a szex című pornófilmmel, de akinek az derogálna, leülhet a tévé mellé és nézheti a kórusok országos egyesületének - ünnepi hangversenyét, sót hallgathatja az ünnepi számokat is. Tömöri úr egy rém ízléstelen házat építtetett magának, mint a tévében is nyilatkozta, rengeteg anyagbeszerzési és munkaerő-biztosítási gondja volt, nem kapott ezüstszürke csempét az illemhelyekre, de hát neki ez volt az ízlése, meg a három szinten hat szoba, meg a kertben a medence, meg az alagsorban a kertész—szobalány házaspár. Horogéknak vi- szint igen ízléses lakása van, egy szoba és teljes komfort, beleértve a vízvezetéket és a vécékagylót is. Míg özv. Jircsákné ragaszkodik 54 éve bérelt szobájához, amelyhez a csap az uvaron, a budi szintén, kell az a testmozgás naponta. Az agyak sincsenek ám beszabályozva, a kerekasztalos professzortól a Kispiszkos törzsitalozójáig bárki bármit elmondhat a rádióban és a tévében is, kihirdethet a házfalakon is, a reklámújságban is. A munka szabadsága ugyancsak egyéni értelmezést kap. ki-ki ízlése szerint vallja, hogy minden jövedelem alapja csakis a tisztességes munka, avagy azt, hogy fektesd a tőkédet kötvényekbe, azok értékállóbbak, mint a vas meg az acél, amelyek nem versenyképesek, talán mert öntik őket ahelyett, hogy a szelvényeket vagdosnák. H ogy ki mennyi adót vall be, még az is ízlés dolga. Van, aki szűkmarkúan önadózik ... — illetve mindennek van határa, akad, akinek alkalmazottként levonják az adóját, avagy nyugdíjasként nem adózik, csak lesi az árakat, amelyek emelkednek, mint a léghajó. De akár az utóbbiak is szabadon kifejthetik véleményüket, az is része a szocialista demokratizmusnak, legföljebb nem adnak csúszópénzt és akkor az orvos ízlése szerint bánik vele, mert vagy hisz a hippok- ráteszi esküben, vagy nem, ízlése szerint idealista vagy materialista, vagy is-is. Kovács T. István Páratlan leletek Kiskunságban Élőleltárok készülnek A négy magyarországi nemzeti park — a hortobágyi, a kiskunsági, a bükki és az aggteleki — növényvilágát leltárba veszik a Magyar Tudományos Akadémia támogatásával a Természettudományi Múzeum kutatói, világszerte folynak hasonló felmérések, de hazánkban készül az első olyan leltár, amely a talajfelszíni algáktól kezdve a virágos növényekig minden növényt számba vesz. A nagyszabású kutatóprogramot azért indították, mert a nemzeti parkok és természetvédelmi területek őrzik hazánk természetes génbankjának 70—SO százalékát. A szakemberek elsősorban ezekből a vadon élő növényekből választják ki azokat, amelyeket a mezőgazdasági termelés számára nemesítenek.
