Pest Megyei Hírlap, 1987. december (31. évfolyam, 283-308. szám)

1987-12-28 / 305. szám

A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA >' nn>l I i Jim LI ,» ----... . ... X XXI. ÉVFOLYAM, 300. SZÄM 1987. DECEMBER 28., HÉTFŐ Sokszor kerültek meleg helyzetbe Inkább a fejüket használják — önök meglepően jól zár­ták az 1986-os esztendőt, s ab­ban némiképp szerepet játszott az előnyös feladatok szeren­csés találkozása is. Gondolom, magasabbra tették a mércét 1987-ben. Sikerült-e az ismét­lés? — kérdezem Szabó Bé­lát, a Cegléd és Környéke Építőipari Szövetkezet elnökét — Megbízhat» számadataink azt bizonyítják, hogy nem sok­kal maradunk el az 1986-os kiemelkedő eredményeinktől. Hiszen az 1987-es árbevételünk 70 millió forint lesz, míg a nyereségünk 13 millió. Ennek természetes következménye, hogy a bérek is emelkedtek nálunk négy-öt százalékkal, így az átlagkereset 85 ezer fo­rint lett Fontos munkák — Az első félévi teljesítmé­nyük — többek között a fagy­szabadság miatt — csöppet sem volt biztató ,.. — Kétségtelen. Viszont a második félévben fontos mun­kákat fejeztünk be. Abonyban átadtuk a 10 tantermes isko­lát. Felgyorsítottuk a ceglédi városi tanács külső homlokza­tának felújítását, amelyből csak a helyőrségi klub felőli rész maradt el — jövő év ta­vaszán az is elkészül. Elkezd­tük a Közgép KISZ-, szociális és műhelyeket kiszolgáló he­lyiségeinek építését, ezek be­fejezése áthúzódik 1988-ra. — Akárcsak a Béke téri ABC-áruház elkészítése, ahol jelentősebb előrehaladásra számítottunk. De sajnos ezt lehetetlenné tette az építő­anyagok nagymértékű lakos­sági felvásárlása. S ez bizony más munkáinknál is éreztette a hatását. Mindenesetre min­dent megteszünk azért, hogy az áruházát 1988. szeptember 30-án átadhassuk. Annál is inkább, mert az utóbbi évek­ben egyáltalán nem volt a határidők betartásával gon­dunk. — Hogy próbálták az anyag­hiány miatti kiesést áthidalni? — A munkaigényesebb fel­adatokat végeztük el, amelyek kevésbé látványosak, ám ké­sőbb úgyis meg kell csinálni. Igen ám, csak a szervezés szempontjából nem mindegy, hogy mit hogyan rangsorolunk. Előfordult, hogy egy-egy mun­kafolyamatot áthangoltunk. Például a kevesebb zsaluanya­got kénytelenek voltunk több­ször felhasználni. — Még visszatérnék a fonto­sabb létesítményekre, amelyek építését vállaltuk. Igen jó tempóban haladunk a Haza­fias Népfront városi székházá­nak munkálataival. Remélem, hogy a téli időjárás nem hát­ráltat különösebben bennün­ket. A munkásőrség épületé­nek cölöpalapozását a Détév mint alvállalkozó a napokban befejezte, biztos, hogy ennek a kivitelezését 1988-ban tudjuk elkezdeni. azonnal kellett a zsaluzáshoz szükséges deszka, betonacél, a tégla vagy a cserép ... — Tartottak az áremeléstől, amit én mint magánember meg is értek. Csak hát a szö­vetkezet — s gondolom, hogy nem mi voltunk az egyetlenek — e miatt sokszor került me­leg helyzetbe. Szóval bosszan­kodhattunk. Ráadásul talán soha nem volt ennyire nehéz gazdálkodni. Ugyanakkor a vállalkozási lehetőségek is sze­rényebbek, mint eddig bármi­kor.- Feltehetően 1988 még jobban feladja a leckét...- Azt szoktuk mondani, először is legyen munkánk. A többi már rajtunk múlik.- És lesz munkájuk?- Igen. A kapacitásunk 40 százaléka már lekötött. Itt el­sősorban a korábban említett áthúzódó építkezések befejezé­sére gondolok. Azonkívül je­lenleg tárgyalásaink vannak újabb feladatokról, ám ezekről még korai lenne beszélni. Fő­leg a város üzemeinek és a lakosság megbízásának kívá­nunk eleget tenni. Bosszankodtak — Mi okozott nehézséget? — Az üzletek lehetetlen helyzetbe hoznak bennünket azzal, hogy általában kész­pénzre adják az anyagokat, berendezéseket. Az anyagbe­szerzőink esetenként több tíz­ezer forinttal indulnak útnak, ami egyáltalán nem biztonsá­gos. Nem beszélve bizonyos korlátozó intézkedésekről, amelyeket a kereskedelmi cé­gek hoztak. Ha volt is anyag először a lakosságot szolgálták ki, jóllehet a vásárlók többsé­gének valószínű, hogy nem — Ezek szerint elképzelhető, hogy, mondjuk, magánsze­mély építtet önökkel lakást? Sopánkodás helyett — Elképzelhető. Bár ha va­laki ezzel keresne meg ben­nünket, még nem tudnánk igent mondani, főleg azért, mert ilyen vállalkozásokhoz nincsenek kialakítva az áraink. Mindenesetre amennyiben a körülmények „rákényszeríte- nek”, vállalkozunk majd ma­gánlakás építésére is. — Optimisták? — Ügy ítéljük meg, hogy nem kell aggódnunk, mivel az eddigi pozíciónkat képesek leszünk megtartani. Hogy ne­hezebb lesz? Persze. Ám so­pánkodás helyett inkább igyekszünk a fejünket hasz­nálni. Ezért megvizsgáltuk és szinte teljesen átdolgoztuk a vállalkozással, kivitelezéssel bérezéssel kapcsolatos teen­dőinket és szabályainkat. Te­hát nem toporogtunk egy hely­ben, felkészültünk. Fehér Ferenc Derűs délelőtti gála A Kossuth Művelődési Köz­pont színháztermében tartot­ták meg a diákszínpadok me­gyei bemutatóját, az Április 4. Közgazdasági Szakközépis­kola és a városi KlSZ-bizott- ság szervezésében, valamint a megyei KISZ-bizottság anyagi támogatásával. Manapság, amikor a profi színházaknál sem mennek könnyen a dolgok, egyáltalán nem meglepő, hogy az egy­kor szebb napokat megért amatőr csoportok működése kissé visszaesett. Aligha azért, mert kevesebb a lelkes peda­gógus és a művészetre fogé­kony diák. Mindenesetre le­hangoló, hogy a megyéből mindössze négy iskola „társu­lata” lépett fel — ebből ket­tő Ceglédről — az esős szom­bat délelőtti gálán. Az szinte fel sem tűnt, hogy csak néhány sorban ültek né­zők — barátok, hozzátartozók, s azok a diákok, akik éppen nem szerepeltek — ismerős e látvány. A jámbor szemlélő- dőt elmélkedésre sarkallta az is: kár, hogy délceg ifjak hí­ján gyakran a lányok alakí­tották az apát, vőlegényt, hős­szerelmest. Jóllehet némelyik iskolában nagyítóval kell ke­resni a fiúkat — de ennyi­re? Szóval megfordult a vi­lág. Hol vannak azok az idők, amikor csak férfiak játszhat­ták a női szerepeket is!? A Kurdics Mária vezette Kereskedelmi és Vendéglátó­ipari Szakmunkásképző diák­szakköre két Muhara Elemér- feldolgozást , a Dolgozz macs­kát és a Három kívánságot mutatta be. Annak ellenére, hogy e népszínművek talán szabad térre alkalmasabbak, érződött, hogy a csoport ké­pes lenne jól eljátszani mai darabokat is. Bár ahhoz kéne még egy olyan adottságú fiú, mint Györfi Zsolt. Rutinosnak számít az Ápri­lis 4. Közgazdasági Szakközép- iskola 1984-ben alakult Nomi- nek színpada, amelyet Sági Ju­dit vezet. Nagyon magasra tették a mércét. Hiszen a vi­lágsikert aratott Játszd újra Sam-et tűzték műsorra. A né­ző óhatatlanul a zseniális Woody Allanre és az őt kitű­nően szinkronizáló Kern And­rásra gondolt. Végül is bizo­nyos hang- és fényeffektus­hibától függetlenül — nem a közgázosok tehetnek róla — derűs, kellemes előadást látha­tott a publikum. Ebben nagy érdeme volt a mezőny egyik legtehetségesebb szereplőjé­nek, Szebeni Tamásnak és Fi- tyó Klárának. A nagykátai Damjanich Gimnázium, valamint keres­kedelmi iskola diákjai — Van- csik Gyuláné irányításával — Arany János Tetemrehívás című balladájának paródiáját játszották. Igazi komédiázás volt ez, sok ötlettel. A Kund Abigélt alakító Nagy Attila és a kellékes Papp Zoltán reme­kelt. Az ócsai Bolyai Gimnázium Anonymus színpada — Köves Györgyi vezetésével — Karin- thy-darabot hozott, melyből a Ki kérdezett? 10 perces betét volt tartalmilag egységesebb. Nagy Attila (nem azonos a nagykátaival) és Batti Edit já­téka sikeredett a legjobban. Természetesen minden cso­port produkciójában előfordult egy-egy hiba. Mégis örülni kell a diáktársulatoknak, mert ha a szereplők nem is lesz­nek mindannyian színészek, de színházat értő és gondolko­dó emberek igen. F. F. Styluses székek a moziban Több színház- és mozibelső rekonstrukciója után jelenleg a budapesti Puskin mozi néző­téri székeit gyártják a Stylus Faipari Kisszövetkezetben. A munkát ’87-ben kezdték, s 1988 januárjában, a helyszíni szereléssel fejezik be. (Apáti-Tóth Sándor felvételei) lüáig használatos módszer kutatója Ploetz Adolf 1818. szeptem­ber 23-án született Ehrstein- ben (Elzász), apját Keszthely­re helyezték, ahol nemsokára elhunyt az osztrák dragonyos- kapitány. A gyermek gyámja egy keszthelyi polgár lett, aki a magas iskolai végzettség anyagi feltételeit megterem­tette számára; 1836-ban a Georgicon, majd 1837-ben a pesti egyetem joghallgatója lett. Állást vállal Károlyi István uradalmában, Felgyőn szesz­gyári ellenőr, majd uradalmi tiszttartó Csongrádon, innen Fótra költözik, mint jószág- igazgatói titkár dolgozik. Fia­talon már nagy ambícióval kapcsolódik be a reformkori gazdasági mozgalomba, több társaság megszervezésében maga is részt vesz. 1843-ban életre hívja a Pest Megyei Gazdasági Fiókegyesületet, amelyben évekig titkári tiszt­séget tölt be. 1847-ben épp a magyarokhoz való viszonya, asszimilációja révén Érkövyre magyarosítja családi nevét. Családjával Derekegyházán telepedik le, a csongrádi, szen­tesi, vásárhelyi Károlyi-ura­dalom felügyelője lesz 1848- tól, majd 1851-től a pásztói és királydaróci birtok igazgatója is. 1852-ben a Tiszaszabályozó Társulat elnökévé választják, öt év múlva az OMGE gépé­szeti és építészeti szakosztályá­nak alelnöke. Nemzetközi hírnevet szerez magának, s 1884-ben már nyomdai vállalkozásban is részt vállal, 1869—1872 között Deák-párti parlamenti kép­viselő. Számos mezőgazdasági szaklapban jelennek meg írá­sai, a Royal Agricultural So­ciety of England tagjának választja. 1846-ban adja ki a Homok­kötés című nagy jelentőségű munkáját, ebben határozottan sürgeti az Alföld újrafásításá­nak megkezdését, a szőlő- és gyümölcstelepítéseket. Szám­talan, a nép felemelkedését szolgáló kérdésben készít vita­iratot, de legnagyobb érdeme a futóhomokkérdés történeti­ökológiai feltárása és köz­kinccsé tétele. A homokkötés­nek máig használt módszereit javasolta: agyag, márga ada­golása, sövénytelepítés, öntö­zés, takaró növényzet, füvesí­tés, homok és szárazságtűrő növények telepítése. A szőlő- és gyümölcs tel építésre hang­súlyozottan ajánlja Csongrád, Kecskemét és Cegléd kör­nyékét, e tájakra többször visszatért írásaiban — nem eredménytelen tudományos felvilágosító munkát végezve. Érkövy Adolf kimagasló alakja az Alföld-kutatás múlt­jának, 1864-ben az Akadémia levelező tagjának is megvá­lasztja. 1880-ban egészsége fo­kozatosan romlik, elveszíti lá­tását hályog miatt, s Keszt­helyre költözik vissza. A halál 1883. december 13-án ragadta el. Surányi Dezső Karácsony cs szilveszter előtt igény szerinti mennyiségű és választékú sört tudott szállítani a kereskedelemnek és a vendéglátó egységeknek a Kőbányai Sörgyár ceglédi kirendelt­sége. A szokásos hazai és importkínálaton kívül 0,33 literes söröket és Mester sört is forgalmaztak. Kamatprémium A kínálativá alakult köt­vénypiacot némiképp ellensú­lyozandó a Budapest Bank felkérte a kötvénykibocsátó­kat, hogy a meghatározott ka­maton felül egyszeri kamat- prémiummal tegyék kecsegte­tővé értékpapírjaikat. Ennek jegyében a ceglédi városi ta­nács az általa kibocsátott is­kolakötvényre 3 százalékos egyszeri kamatprémiumot ad. gép A békésszentandrási holt Körös-ágon bemutatták a ha­lászati szakembereknek, a horgászvizek kezelőinek a Körös Vidéki Vízügyi Igazga­tóság új, holland gyártmányú úszó kotrógépét. A gép ki­sebb méretű csatornák, halas­tavak, halteleltetők, holtágak iszaptalanítására alkalmas. Egy forgó bontófej segítsé­gével 3 és fél méter mélység­ből is képes felszívni az isza­pot, s ezt egy fészereit zagy­szivattyúval juttatja a partra. A gép óránként 240 köbméter iszapot képes kiemelni a me­derből. Az ára nagyon hamar meg­térül, hiszen a Körösök vi­déken sok halastó és horgász­víz vár kotrásra. Gprhetefa aszfalt A forgalmas kereszteződé­sekben, a buszmegállókban gyakran felgyűrődik az asz­falt. kerékvályúk keletkeznek, a hullámos felület szinte szét­rázza az autót. Ez nemcsak kellemetlen, de kifejezetten balesetveszélyes jelenség, kü­lönösen, ha vízzel, jéggel te­lik meg a mélyedés. Világszer­te hosszú idő óta keresik a szakemberek a megoldást, ám eddig nem túl sok sikerrel. A Közlekedési Minisztérium ösz­tönzésére az útépítéssel fog­lalkozó hazai vállalatok is foly­tatnak kísérleteket, igyekeznek megtalálni az aszfaltgyűrődés ellenszerét, de az eddig kidol­gozott megoldások nem bizo­nyultak kellőképpen hatásos­nak. A Pest Megyei Közúti Építő Vállalat nemrégiben felvette a kapcsolatot a holland „HWZ” céggel, melynek eddigi kísér­letei igen jó eredménnyel ke­csegtetnek. A magyar vállalat — a többi közúti építőválla­lattal közösen — megvásárol­ta az úgynevezett Restaplast aszfaltkeverék gyártási tech­nológiájának licencét. Ez a kétféle adalékanyaggal felja­vított aszfalt — a hollandiai tapasztalatok szerint akár 6—8 évig is gyűrődésmentes marad a legforgalmasabb útszakaszo­kon is. (A jelenlegi eljárások­kal alig íél-egy esztendő alatt újból hullámos lesz az útbur­kolat.) A két speciális adalék­anyagot nem szükséges kül­földről beszerezni, ugyanis a Magyar Ásványolaj és Földgáz Kísérleti Intézet és a TVK a két anyagot megfelelő minő­ségben képes előállítani, és vállalkozik is a gyártásra. A közúti építővállalatok felkészültek a Restaplast szé­les körű alkalmazására. Az , utak üzemeltetőinek eddigi megrendeléseire jövőre már 4—5 ezer tonna gyűrődésmen­tes aszfalttal borítják be a for­galmasabb csomópontokat, autóbuszmegállókat. A fővá­rosban most mérik fel, hogy hol vannak olyan útszakaszok, ahol feltétlenül szükséges a hullámosodás megszüntetése Ezt követően adnak megbízást a Pest Megyei KÉV-nek és esetleg más útépítő cégeknek a tartós útburkolatok elkészí­tésére. A Cegléd és Környéke Építőipari Szövetkezet felvesz víz-, góz- és fűtésszerelő részlegek irányítására közép- vagy felsőfokú végzettségű művezetőt Jelentkezni lehet az elnöknél, Cegléd, Áchim András u. 26. ISSN 0133—2600 (Ceglédi Hírlap) Megjöttek a Mesterek

Next

/
Thumbnails
Contents