Pest Megyei Hírlap, 1987. december (31. évfolyam, 283-308. szám)

1987-12-01 / 283. szám

4 ^fiígfggp 1987. DECEMBEP 1., KEDD Antológia készül Vagyunk „Vagyunk 1987” címmel antológia kiadására készül a város könyvtára. Ügy kez­dődött, hogy tea és aprósü­temény mellett neves szí­nészek adták elő a százha­lombattai poéták és novel­listák darabjait a battai irodalmi teaesték kereté­ben. Ezután mindig meg­hitt beszélgetések követ­keztek, az emberek jól érezték magukat. Történt egyszer, hogy a városi párt- bizottság első titkára is fültanúja volt annak, mennyire él az emberek­ben az önkifejezés utáni vágy. Felajánlotta, hogy szószólója lesz az amatőr törekvéseknek, javasolta, készüljön antológia a mű­vekből. A könvytár vállalta, hogy segít az összeállításban, a tanácsi vezetés pedig meg­teremtette a hozzávalót, vagyis pénzt és nyomdát szerzett az ötezer példány­ban megjelenő alkotásnak. Színes kiadvány lesz, hi­szen a verseken kívül szá­mos novella és grafika is békésen megfér egymással a kötetben. Örömükre az alkotóknak, a szerkesztők­nek, megszületik egy olyan könyv, amely nemcsak azokat dicséri, akik éveken át szellemi gyermekeiket bemutatták az ilyenre fo­gékonyaknak, hanem azo­kat is, akik ma, a nehéz gazdasági viszonyok köze­pette pénzt adnak a kultú­rára. Reméljük, hogy ezt az örömet érzik majd az olvasók, amikor december 14-én kézbe veszik a Száz­halombatta író és verselő állampolgárainak műveit tartalmazó antológiát. A város ünnepén Koszorúzás Százhalombatta felszabadu­lásának 43. évfordulója tiszte­letére koszorúzási ünnepséget rendeznek az óvárosi szovjet hősi emlékműnél december 4-én, pénteken, 3 órakor. A hagyományoknak megfelelően a városi párt-, állami és tö­megszervezetek, a fegyveres erők és testületek, valamint az MSZBT-tagcsoportok képvise­lői virágcsokrot helyeznek el az emlékműnél. SZÁZHALOMBATTAI íiiqp A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA Az önálló csapatarculatért Névadó napok hagyománya Közösségek elkötelezettsége Már az autóbusz-megállónál hangos csivitelés hallatszott. Ahogy közeledtünk, egyre nyilvánvalóbbá vált, nem a ta­nítással járó „normál” han­goskodás fültanúi vagyunk. A folyosókon óriási nyüzsgés. Pi­ros és kék nyakkendős lányok és fiúk, papírokkal a kezük­ben vagy rajzokkal a hónuk alatt robogtak az egyik osz­tályból ki, a másikba be. Verset írnak A Ligeti Károly úttörőcsa­pat tagjai névadójukra emlé­keznek november 24-től de­cember 6-íg. Ilyenkor riporto­kat készítenek más iskolák diákjaival, faggatják őket, mit tudnak a névadó Ligetiről? Verseket írnak iskolájukról, életükről, tanáraikról. Faliúj­ságokat készítenek a felsősök. De óriási élmény volt az alsó­sok kiállított tárgyait is szem­lélni. Micsoda fantáziájuk van! Pingponglabdából olyan játékbabákat készítettek, hogy valószínűleg profi játékkészi- tők sem csinálnak különbet. Persze csak a nyitó napon nincs tanítás, ekkor kerül sor a fórumokra, ahol a város je­lenéről, jövőjéről, bel- és kül­politikai kérdésekről érdek­lődnek a gyerekek. A fórumo­kon a válaszadók között a vá­ros pártbizottságának munka­társai és gazdasági vezetők ta­lálhatók. Értékelést is kapnak arról a munkáról, amit a név­adó napok időszakában végez­tek. Társadalmi zsűri és az is­kolatanács diák tagjai értéke­lik a beadott pályaműveket. A díjak között pénzjutalom is van, amelyet közös osztályki­ránduláson használnak fel. Nincs párja Linterné Udvardi Mária csa­patvezető szerint megalakulá­sakor minden úttörőcsapat ar­ra törekszik, hogy hagyományt teremtsen. Az ilyen esemény­Erdcsáv a város és az üzem közé Több idő jusson a betegekre Telefonon kérdezték Menetrend és húsbolt November 2-án változások léptek életbe a városi helyi járatok menetrendjében. Ezzel kapcsolatban sokan kifogá­solták, hogy nem kaptak kel­lő magyarázatot és tájékozta­tást. A kérdésre Nagy János, az érdi Volán illetékese a kö­vetkezőket válaszolta: A változást nem önhatal­múlag vezette be a vállalat. Tartottak egy előzetes me­netrendi egyeztetést október 8-án, amelyen részt vettek a város társadalmi szervezetei­nek képviselői, és a javaslat ellen nem hangzott el semmi­féle kifogás. A Volán célja az volt, hogy egyenletesebbé tegye a városban a tömeg- közlekedést. Javasolták ezen felül, hogy bevennék az út­vonalba a Jókai közt, a Ró­zsa Ferenc körutat és a Dam­janich utcát is. Ezt a város képviselői nem igényelték. Nem értik, miért utólag pa­naszkodnak a város lakói, amikor a döntés és november 2-i dátum közötti időben le­hetett volna módosítani az eredeti elképzeléseket. A ré­gi menetrendet már nem le­het visszaállítani — így a Vo­lán képviselője —, de de­cember 15-től ismét változik a menetrend, és most igye­keznek eleget tenni a lakos­ság kívánságainak. Egy másik telefonáló arról panaszkodott, hogy a Pataki sétány végén lévő húsboltban, amelyet az érdi Benta Völgye Termelőszövetkezet lát el áru­val, időnként középkori álla­potok uralkodnak. Kifogásol­ták a higiéniai viszonyokat is. Megkérdeztük tehát a köjálnál dr. Katona Ildikót, aki elmondta, hogy a hozzá­juk érkező reklamációk ha­sonló jellegűek voltak, ezért ez évben körülbelül 6—7 al­kalommal a húsboltba láto­gattak. Az eredmény három­szori helyszíni bírság kisza­bása és egy szabálysértési el­járás. Két-három héttel ezelőtt is­mét megjelentek és a hely­zet — ahogy elmondta a köjál illetékese — mit sem változott. Javasolták az ismé- telt vizsgálatok után a hús­bolt bezárását is. Megkérdeztük természetesen a Benta Völgye Tsz munka­társát, Jaki Antalné osztály- vezetőt is. Ö elmondta, hogy egyszer már volt személyi változás az említett boltban, de úgy látszik, ismét idősze­rű a vezetőcsere. Tisztában van vele, hogy az említett panaszok jelentős részére ve­zetői hanyagság ad okot. Idáig havi 800 ezer forintos forgalmat bonyolítottak le, és nem mindegy nekik, hogy a jövőben is így lesz-e. Ígére­tet tett, hogy a közeljövőben a vásárlók is érzékelhetik majd a változásokat. Bízunk benne, hogy így is lesz. Továbbra is várjuk te­lefonálóink hívását az 55-533 telefonszámon, minden ked­den 3 és 5 óra között. sorozat megerősíti a gyerekek­ben a hovatartozás érzését. Mert a tanárok és diákok is arra törekszenek, hogy amit ők szerveznek, az egyedi, sa­játos legyen. Minden iskolá­nak csapatalkotmánya van. Már a kezdet kezdetén, az ide­kerülő gyerekekben tudatosít­ják, olyan iskolába járnak, amelynél nincs különb sehol. Ezt szolgálják a kiállítások, emlékgyűjtemények, amelyek a névadók életének részletei­ről szóló dokumentumokat, fényképeket tartalmaznak. Ugyanezt a célt szolgálja a szakrajok kialakítása is. Ez is azt jelenti, hogy egy-egy kö­zösség elkötelezi magát vala­milyen téma mellett. A Lige­ti sajátossága, hogy van munkásőr szakraja. Egymás rendezvényein kölcsönösen részt vesznek. Természetes, hogy az úttörőcsapat legrango­sabb ünnepélyén a kisdobos­vagy úttörőavatáson a mun­kásőrök kötik a nyakkendőket. Ideálok kellenek — Nem új ez — mondja a csapatvezető —, máshol is vannak hasonló tapasztalatok. Szükség van arra, hogy a gye­rekek valamilyen ideált tud­hassanak magukénak. Emlé­kezzünk csak olvasmányaink­ra ! A régi líceumokban és ele­mikben dicsőség volt hordani a megkülönböztető szalagot, vagy a csak adott tanintézet­re jellemző egyenruhát. Az igazi cél persze az érdeklődé­si körökre orientált úttöröcsa- p~t kialakítása lenne, de ez még a jövő kérdése. Az egyesített egészségügyi intézmény igazgató főorvosá­val, dr. Benedek Lászlóval arról beszélgettünk, milyen Százhalombatta egészségügyi helyzete, mit terveznek, hogy munkájukat még jobbá, haté­konyabbá tudják tenni. — Harminc orvossal és a szakképzett asszisztenciával az egész várost igyekszünk el­látni, ami nem kevés, ha fi­gyelembe vesszük, hogy 18 ezer ember él itt. Igaz, az öt üzemorvos óriási terhet vesz le a vállunkról. Évek óta ko­moly szűrővizsgálatokat vé­geznek ' a dolgozók körében. Mi pedig ennek kiegészítése­ként a légúti megbetegedések okait kutatjuk a felnőtt la­kosságnál. A gyerekeket 1984 óta ellenőrzik rendszeresen. A lakosság a városban nagyon fiatal, króniikusságról tehát még nem beszélhetünk. Alap­vetően a mi adataink is meg­egyeznek az országos átlaggal. Azok a betegségek, amelyek az itt-tartózkodás nyomán ala­kulnak ki, majd később je­lentkeznek. Erre fel kell hív­nunk a figyelmet. Tudjuk ugyanis, hogy a légúti meg­betegedések krónikussá válása egy bizonyos idő után elő­idézhet daganatos elváltozá­sokat is. — A tudomásulvételen, a felmérésen túl nincs mit ten­ni? — Van gyógymód. Mert kü­lönben nem látnám értelmét annak a munkának, amit vég­zünk. Ügy ítélem meg, hogy egyfelől a két nagyüzem is sokat tesz majd annak érde­kében, hogy a légkör szennye­zése csökkenjen. Az egyik •sarkalatos pont az tehet, hogy sokkal tudatosabban keltene elkezdeni az erdőtelepítést. A cél az, hogy erdősáv húzód­jon a város és a DKV között. Az eddigi vizsgálatokból szár­mazó adatok bizonyítják, hogy az asztmás betegségek kiala­kulásának jóval kisebb a va­lószínűsége ott, ahol a kör­nyezetben sok a zöld. A má­sik a város rendszeres porta­lanítása locsolóautókkal. A ÜMlí. HOL. MIKOR?^ Kulturális programajánlat — Gyerekeknek. Városi Mi­kulás- és sportnap lesz de­cember 5-én, amelynek ren­dezői a KISZ városi bizott­sága, az úttörőelnökség, vala­mint a sportközpont. Szomba­ton fél tízkor Felszabadulási Kupa sakkverseny és ugyan­ilyen elnevezésű kispályás labdarúgó-döntő kezdődik. Ez­zel párhuzamosan 10 órától videóvetítés lesz a sportcsar­nok előterében, valamint szá­mítógépes játékok és játszó- ház várják a gyerekeket. Ti­zenegy órától játékos sport- vetélkedőt szerveznek az álta­lános iskolák csapatai között az első. második, harmadik és negyedik osztályosoknak. Dél­után egy órától vidám gye­rekműsort vezet Vajek Róbert, és fellép Cinkot a Zoltán bű­vész és Lajcsi bohóc is. — Futóverseny. Felszaba­dulási futóversenyt rendeznek december 4-ón, pénteken dél­után két órakor a város összes általános iskolája számára. Negyed 3-tól az átkelési em­lékműnél az úttörőcsapatok és KlSZ-alapszervezetek virágot helyeznek el a város felsza­badítása emlékére. — Pódiumest. December 2-án a városi pártbizottság tanácstermében fellép Huszti Péter és Piros Ildikó művész házaspár. Belépődíj 60 forint. Másnap, 3-án este hatkor, a művelődési központ előcsar­nokában Jozefka Antal festő­művész kiállítását nyitják meg. December 5-én, 14 óra­kor a színházteremben Figu- rina bábszínház Télapó-műso­ra látható, amelyre a belépő- dij 25 forint. — Fotótárlat. November 27- től január 5-ig a városi párt­bizottság aulájában a Belvá­rosi Művelődési Ház fotóstú­diójának kiállítása tekinthető meg. — Tojások. Ezzel a címmel a Százhalom étterem és presz- szó helyiségeiben Bakó Ká­roly és Fischbein Nándor grafikusok kiállítása látható, a különteremben Siklódi He­gyi István festőművész tárla­tát tekinthetik meg az érdek­lődők ezekben a napokban. December 4-től 17-ig szintén itt Heil József és Cuti Fe­renc festőművészek állítják ki alkotásaikat. Guti Ferenc ezenkívül Aszalai István szob­rászművésszel közösen invitál­ják a DHV üzemi klubjába a látogatókat. Guti Ferenc al­kotásai — olajfestményei, temperái, akvarelljei és gra­fikái — megtalálhatók még az USA, Ausztria, NSZK, Franciaország, Anglia, Svéd­ország sok városában is. — Moziműsor. December 3-án este zártkörű archív filmklub vendégei a Truffaut- sorozatban a Lőj a zongoris­tára című feliratos francia fil­met tekinthetik meg. 4-én, péntek este 6 órakor a Mont­reali bankrablás, színes, szink­ronizált francia filmvígjáték, a főszerepben Jean-Paul Bel­mondo. 5-én, szombaton este 6-kor Végtelen történet, szí­nes szinkronizált NSZK—olasz film. Szintén szombaton este 8-kor Utolsó kézirat, színes magyar film, a rendező Makk Károly. 6-án, vasárnap dél­után 4-kor A Szél harcosai, színes, szinkronizált japán sci- fi rajzfilm. Ugyancsak vasár­nap este 6-kor A tenger za- mata, színes, szinkronizált olasz zenés filmvígjáték. 7-én, hétfőn 18 órakor a Gyilkos robotok című színes, szinkro­nizált amerikai film látható a művelődési ház moziműso­rán. A . -“S Számítógépben tárolják az adatokat porban ugyanis nagyon sok olyan anyag található, amely ártalmas. A szeméttelep-égé­seknek sem szabad megismét­lődniük, mert az rövid távon ártalmasabb tehet, mint a két üzem által együttesen kibo­csátott szennyezés. — Milyen lehetőségei van­nak még a megelőzésnek? — Meg kellene építeni a városban egy inihala tóriumot. Tervek vannak, de pénz nincs. Arra viszont van lehetőség, hogy korlátozott számban a Gellért Szálló inhalatóriumá- ba beutaljuk a rászorulókat. Sajnos nem mindenkit, ezéiA reméljük, hogy a terv előbb vagy utóbb megvalósulhat. Szocialista brigádok is tettek már felajánlást erre a cél­ra. — A felmérések alapján készített törzslapokat hogyan hasznosítják? — Amikor erre a beszélge­tésre is készültem, nem tud­tam pontos adatokat szinte semmiről. Ha kérdezett volna, át kellett volna nézni az ösz- szes kartont. Ma már viszont 8000 városi polgárról van ada­tunk egy számítógépben. Ha készen lesz a program, akkor a városban bármelyik orvos pontosan utánanézhet, hogy egy-egy beteg milyen panasz- szal hányszor volt a rendelő- ben. Persze ez csak az alap, később majd komolyabb ada­tok szolgáltatására leszünk képesek. Ha ez megvalósul, akkor ez az első ilyen jellegű program, ami elkészül az or­szágban. A rendszer egyéb­ként az orvosak teljesítményé­nek mérésére is alkalmas lesz, reméljük, hogy így több idő jut majd a betegekkel való foglalkozásra. Válasz cikkünkre Az udvaron vagy az utcán? A múlt heti számunkban megjelent, Az illetékes vála­szolt című cikkünkhöz fűz ész­revételeket levelében Szőnyi Zsolt, a Magyar Autóklub Pest megyei szervezetének tit­kára. A Magyar Autóklub a váro­si tanács engedélye alapján üzemelteti mini műszaki állo­mását a Nap utca 10-ben — írja Szőnyi Zsolt. — Az in­gatlan tulajdonosa nem autó­szerelő kisiparos — ahogy az a cikkben szerepel —, hanem az autóklub főállású dolgozó­ja. A tanácstól kapott telep- engedély nem tartalmaz olyan feltételt, hogy a szerelő a „gépkocsikat az udvarán köte­les tartani”. Mindössze két ki­kötést írtak elő: a létesítmény működése nem zavarhatja a környéken lakók és üdülők nyugalmát, valamint a javí­tásra váró autók nem várakoz­hatnak az utcán. Mint a továbbiakban a le­vélből kiderül, az autóklub vezetői e feltételek értelmezé­séről megbeszélést folytattak a városi tanács elnökével, ami­nek eredménye az volt, hogy a javításra váró gépkocsik a közlekedési szabályok betartá­sával parkolhatnak, a szerelő azonban nem dolgozhat az ut­cán és ott sérült gépkocsit nem tárolhat. Utóbb az autó­klub még kért engedélyt a vá­rosi tanácstól az úttest és az ingatlan kerítése közötti mezs­gyén való parkolásra, de ed­dig erre még nem kaptak vá­laszt. Levele végén Szőnyi Zsolt azt írja még, hogy a megol­dást az autóklub és a városi tanács illetékeseinek kellene megtalálniuk, s nem az újság­írónak. ★ A levélben foglaltakkal szin­te pontról pontra egyet kell értenünk. Valóban tévedett az újságíró, amikor az autóklub alkalmazottját kisiparosnak nevezte. Noha ez a tévedés a dolog lényegén semmit sem változtat, hiszen teljesen mind­egy, kire várnak az utcában leállított, javításra szoruló gépkocsik. Mi tagadás, nem ismertük a tanácsi rendelkezés pontos szövegét és a levélben említett beszélgetés végeredményét sem. De ha a szerel nemcsak I az udvaron tárolhat <a a gép­kocsikat. akkor nyilván az utcán teheti ezt. Az pedig Szőnyi Zsolt leveléből is egy­értelműen kiderül, hogy erre a tanács nem adott engedélyt, illetve ezt később úgy módosí­totta, hogy a közlekedési sza­bályok betartása mellett nem tiltja. Igen ám, de a Nap utca mindkét oldalán Várakozni ti­los! tábla áll! Leginkább azzal a megálla­pítással értünk egyet, hogy a vitás ügyet az autóklub és a városi tanács illetékeseinek kell rendezniük. Mi erre nem is vállalkoztunk, mindössze a problémát vetettük föl egy olvasói panasz nyomán. A helyzetet annál is inkább cél­szerű lenne minél előbb ren­dezni, mivel egy fontos szol­gáltatásról van szó, amellyel az autóklub dicséretesen igyekszik enyhíteni a gépko­csi-tulajdonosok közismert gondjait. Helytörténeti gyűjtemény Nyitás előtt December 4-én nyílik a száz­halombattai helytörténeti gyűjtemény állandó kiállítása. Régi álmuk valósult meg ez­zel azoknak, akik igyekeztek kutatómunkájukkal feltárni azt, milyen a múltja annak a városnak, ahol élnek. Nagyon sok más, méreteiben nagyobb település sem dicsekedhet olyan tárgyi és szellemi érté­kekkel, amelyek bemutatására most a szakemberek vállalkoz­tak. Visszatekinteni elődeink­re mindig izgalmas és hálás, mert van kapaszkodó a má­hoz. A százhalombattaiak is érezhetik, hogy amikor a vá­rost a két nagyüzemre létre­hozták, olyan területet válasz­tottak, amelynek van régmúlt­ja, jelene és jövője. Amikor majd a gyűjteményt dr. Kovács Tibor, a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgató- helyettese megnyitja, ez az ál­landó kiállítás mindig átla­pozható történelemkönyvvé válik. Az oldalt írta és fényképezte: Földes- György

Next

/
Thumbnails
Contents