Pest Megyei Hírlap, 1987. december (31. évfolyam, 283-308. szám)

1987-12-01 / 283. szám

-MW VEtjM jß/ßT 1987. DECEMBER 1., KEDD ÜNNEPI GYERMEKKÖNYVHÉT 1987 Mese és játék Holnap délelőtt 10 órakor kerül sor Dabason, a Győni Géza Általános Iskolában a Pest megyei gyer­mek- és ifjúsági könyvnapok ünnepélyes megnyitójára. Ezt követően gazdag programsorozat várja az ér­deklődőket. Zsolnai József iskolaigazgató és Pápayné Kemenczey Judit könyvtárigazgató-helyettes tart elő­adást a pedagógusoknak és könyvtárosoknak Olvas­nak-e a gyerekek? címmel. Ezzel egyidejűleg kiscsoportos foglalkozások kez­dődnek. Gulyás Ferenc a népi hangszerek és a nádsíp készítését mutatja be. Horváth Judit önismereti játé­kokkal köti le kicsik és nagyok figyelmét. Lesz játszó­ház, könyvszerkesztés, mese- és történelmi játék-vetél­kedő. képzőművészeti foglalkozás is. A Pannónia Film­vállalat rajzos és animációs filmbemutatója után a né­zők beszélgethetnek a rendezővel. A délután is hasz­nossal telik; az olvasók Örsi Ferenc íróval találkozhat­nak, majd pedig a Menta népzenei együttes és Káka Rozália műsorát tekinthetik meg. Minden bizonnyal sok érdeklődőt vonz majd a régi mesekönyvek kiállítása, valamint az antikvár kötetek árusítása és vétele is. Erre a városi jogú nagyközség könyvtárában kerül sor. Szusszanó, íenyegetés Boszorkányok varjúbőrben Akármilyen furcsának tű- egy-egy színes borítójú, nekik nik is, de a naptár szerint szóló kiadvány is kelleti ma­már igencsak közeleg a Tél­apó. Ilyenkor — ahogy an­nak már hagyománya van nálunk — gyermekkönyvhéten ajánlják kiadványaikat legki­sebb olvasóiknak a különfé­le könyvkiadók. így van ez most is. Az ünnep idejére 35, különböző korosztályoknak szánt gyermekkönyv került a szaküzletek polcaira, olvasóra várva. Sajnos, mostanában egyre kevesebb diák örül annak, ha a Mikulás a csoki mellett könyvet is tesz a csomagba, vagy ha a karácsonyfa alatt gát a sok egyéb ajándék mel­lett. Számosán vannak, akik nem szeretnek olvasni. Mégis azt ajánljuk a szülőknek, hogy sohase hagyjanak fel a kísérletezéssel! Szerettessék meg fiaikkal, lányaikkal a betűk világát, hiszen vala­mennyien tudjuk: ha egyszer rákap az ember, soha többet nem képes lemondani az ol­vasás gyönyörűségéről. S eh­hez nagy segítséget ad a Mó­ra Könyvkiadó idei téli új­donságsorozata is. A most megjelent könyvek közül hív­juk fel néhányra külön a fi­gyelmet. Terus néni átváltozása Berkes Péter már évek óta vezet. a kiskamaszoknak szánt könyvek írói között a népszerűségi listán. A nagy sikerű ifjúsági könyvek szer­zője most egy anyagiakban egyáltalán nem dúskáló értel­miségi család életével ismer­teti meg olvasóit. A család­hoz azonban egy dúsgazdag, rigolyás és undok özvegy nagynéni is tartozik, akiről csak a 12 éves Marci érzi meg, hogy nem is olyan, ami­lyennek a szülei, a környezete látja, hanem ember, aki egy­szerűen magányos és szere- tetre vágyik. A kisfiú és Terus néni egymáshoz való közeledéséről, érzelmi kapcsolatáról szól a regény, amely bővelkedik szellemes, szórakoztató fordu­latokban. Kettejük története egészen odáig fejlődik, hogy az öreg hölgy a regény vé­gére teljes mértékben azono­sul Marcival. Ez viselkedésé­ből és beszédmodorából is ki­derül, hiszen a külföldi üdü­lésről hazatérő szülőket Mar­cival együtt várja, és nem kis megrökönyödésükre így BERKES PÉTER SOS - szobafogság! Szentqyörgyi József Dáma­iskola című könyve az isko­lás korú gyerekeknek és a játszani szerető felnőtteknek is méltán tarthat számot az érdeklődésére. A több ezer éves dámajáték nálunk érde­kes módon nem terjedt el. Azért is furcsa, mert Európa minden más országában rég­óta ismeretes. A szerző a bevezetőjében elmondja, hogy a táblás já­ték, amely az emberiség egyik legősibb szellemi játé­ka, Ausztráliától Kanadáig, Szenegáltól a Szovjetunióig sok millió ember kedvtelése. Ez a nagyszerű szellemi csa­ta igényli a hosszú távú ter­vezés módszereit, elképzelé­sek összecsapását. Szent- györgyi József összefoglalója arról, hogy ki mindenki mon­dott erről a játékról pozitív véleményt, valóban kedvet csihol a játék megtanulásá­hoz. Ami még fontosabb — már a könyvajánlás szem­pontjából —, hogy mindezt olyan élvezetes, gördülékeny stílusban .teszi, hogy nem le­het abbahagyni olvasását. A sakk és a dáma igen kö­zeli rokonok, mindkettőben azonos gondolkodási folyama­tok szükségeltetnek. Ahogyan azt Félix Jean mondotta: ha a sakk a játékok királya, ak­kor a dáma a miniszterelnök. Rousseau szerint a dáma — egyszerű szabályai ellenére — a zsenialitás melegágya. Ta­lán éppen azért említi a szer­ző ezeket, majd később szám- mait is. tálán más példát is, hogy ér­zékeltesse: a dámajáték, a heurisztika, azaz a valamire rájövés tudománya és művé­szete, amellyel új problémá­kat kikristályosodott feladat- megoldó módszerrel, szinte automatikusan meg lehet ol­dani. A könyv nem könnyű olvasmány — inkább tan­könyv. Abban bízik a szerző, hogy a tanulás is lehet öröm, és ebben az esetben ez csupa- csupa játék. „Játék a gondo­latokkal, vértelen hadijáték barátaitokkal, játék saját szellemi képességeitekkel." A könyv első közel húsz oldalán bepillanthatunk a dámajáték történetébe, megismerteti, hogy katonák, királyok, köl­tők, kutatók milyen szabályok szerint játszották. A könyv további részében megtudhat­juk, milyen is az orosz dáma, illetve a nemzetközileg elfo­gadott dámajáték. Az egysze­rű játékszabályok ismerteté­sét a kombinációk csodálatos világa követi, azok eszköztá­rának bemutatásával. Már a szavak is varázslatosak, ame­lyekkel a kombinációk meg­neveztetnek: bakok, lyukasz­tás, szusszanó, fenyegetés. Körülbelül a századik olda­lon ismerhetjük meg a vég­játék mesterfogásait. A já­téknak ebben a szakaszában kizárólag dámák, vagy gyalo­gok és dámák állnak egymás­sal szemben. Az egyik jelleg­zetes taktikai módszer az úgynevezett merevgörcs. Nem beszélve az egyik legszíne­sebb mozzanatról, a pattkom­binációról. A pozíciójáték cí­mű fejezet bebizonyítja az olvasónak, hogy a dámajáték aktív szereplőin, a gyalogoso­kon és a dámákon kívül mi­lyen fontos szerepet játszik maga a tábla. A kötet a mi­niatűr megnyitáselmélettel, a dámajáték költészetével s a továbblépés útjainak bemuta­tásával zárul. Mindenképpen rendkívül tanulságos lehet nemcsak az elolvasás, hanem a játék elsajátítása is. Csa­ládi összejövetelek alkalmával kiváló időtöltés! A mértéktar­tó árú könyvhöz mellékelve megkapjuk a játék rekvizitu­tereli őket kifelé a repülőtér­ről: „— Most mi van? Itt akar­játok megvárni a feltáma­dást? Marcikám, mozdítsd előre az őseidet, odakint ke­tyeg a taxink!” Az SOS — szobafogság! cí­mű ifjúsági regényt Cakó Fe­renc szellemes illusztrációi teszik még színesebbé. Egy kis szomorúsággal Minden bizonnyal tetszeni viselője Feliciánról kezd me- fog a gyerekeknek Nemes sélni. De hogy ki ő valójában, az csak később derül ki, ugyanis a magas, erős, talpig zöld tölgyfa már nem él. Kidőlt. De hogy miért szól róla mégis ez a mese, azt csak a végén tudhatjuk meg. Feliciánról Lázár Ervin egyik „hőse”, Nagy Zoárd jut eszembe. Bár Nemes Nagy Ág­Nagy Ágnes Felicián vagy a tölgyfák tánca című meséje, hiszen a történet mindennap­jaink egyik helyszínén, az ut­cán kezdődik. A villamosok csöngetnek, az emberek sétál­gatnak, sietnek, az autók és autóbuszok céljuk felé tarta­nak. Ilyen körülmények kö­zött ismerkedik meg Péter és ... .. ...- .. , , , nes történetében nincs any­Jankó, a szürke bársonyból nyi erő _ vagy inkább opti. készült, rózsaszín fülű nyu- mizmus mint a sétáló, be­lacska, Atával, az akácfával, szélgető fenyőfáéban. Vala- A Felix Salten: Bambi című hogy, valamiféle kevéske szo­meséjéből ismerős név itteni Szárnyas barátaink kelnek szárnyra, s ez már az ősz közeledtére figyelmeztet. De hát mit is tudnak ma­napság ezekről a fehér mellé- nyes kis jószágokról? A vidé­ki emberek, igaz, még min­dig közelebb élnek a termé­szethez, s e madárkák sem ri­adnak már meg a mezőgaz­dasági gépek dübörgésétől, így a falusi gyerekek közelről kisebbekhez. Nemegyszer fel­kiált: bajban vannak a kisál­latok, pusztulnak a védett fecs­kék. Hasznos tanácsokkal is szolgál; miként lehet őket óv­ni, s milyen egyszerű módon oldható meg a szennyezés el­távolítása. A Pest megyei gyerekek minden bizonnyal sokkal szí­vesebben forgatják majd ezt a kötetet, hiszen Bécsy László láthatják, hogyan raknak fősz két, hogyan etetik a szülők számos megyebeli településen fiókáikat, s hogyan próbálgat- készítette fekete-fehér és szí­ják szárnyaikat a kicsik. Kö- nes képeit. Például Budake- zöttük szorosabb maradt a szín, Tahitótfaluban, Dömsö- A magyar ember mindig is kapcsolat, mint a városi em- dön, Nagymaroson, Visegrá­nagy szeretettel kötődött a berekkel. fecskéhez. Hiszen e költöző A Móra Kiadó megpróbál madarak érkezése a tavaszt segíteni, hogy az éktelen pa- jelenti. Hírhozója a füstiíecs- neltelepek lakói minél többet ke, amely legelébb tér haza, megtudjanak róluk. Nem any- március 25-én, gyümölcsoltó nyira a felnőttekhez szól oko- Boldogasszony napján. Öt kö- san és szépen Schmidt Egon hogy Dabason egy fekete bá- veti a molnár-, majd pedig a a Fecskét látok, szeplöt há- rány volt — természetesen partifecske. Szeptember 8-án nyok című kötetben, hanem a négylábú. dón, Sződligeten. Természetesen nem csupán e kis madarakról szól e könyv. Mert láthatunk a ké­peken gólyát, lovat, tehenet, és még azt is megtudhatjuk, A legjobb talán az lenne, ha az iskolások előszednék a táskájukból a földrajzi atlaszt. Utána nyitnák ki a Móra Ki­adó Hetedhét Magyarország című sorozatának legújabb kötetét, A Tündértó titkát. A mesekönyv — bár én sokkal inkább mondagyűjteménynek nevezném — ugyanis szép számmal tartalmaz mostani és» hajdani magyar helységneve­ket. Bár akadnak benne sejtel­mes helymeghatározások, de ezek legalább megmozgatják a nebulók fantáziáját. Persze az is meglehet, hogy a valóság­ban létező településekhez kö­tődő népi hiedelmek, hagyo­mányok még izgalmasabbak. Hogyan lett a Kunszigeten tündérvár, hogyan keletkezett Halászi, Brennberg-bánya — mind-mind régi, de már alig ismert mesék. Természetesen Mátyás ki­rály nem maradhat ki ebből a kötetből sem. A róla szóló történetek okosságát, bölcses­ségét dicsérik; akár szó sze­rint is igazak lehettek. Az itt leírtaknak számos más változatát ismerjük, mégis örömmel olvassuk. A szöveget válogatta és gondozta dr. Timaffy László és ellenőrizte dr. Katona Im­re. E két kiváló szakember neve is elég biztosíték a gaz­ffcfei ; titka • ­dag tartalomra, de Elek Lí­via rajzai mindenképpen szí­nesebbé, változatosabbá te­szik a meséket. Nem csupán kifejező arcokat láthatunk ce­ruzája nyomán, hanem ötle­tességéről, humoráról is meg­győződhetünk. Példa erre, hogy a boszorkányokat var­jaknak ábrázolja lila fejken­dővel és sötét pöttyös szok­nyával — papuccsal a lábu­kon. Még a vértől csöpögő kard — amellyel Ló fi János lemetszette a fejeket — sem rémséges, mert a sárkánysze­mek szinte kíváncsian tekin­tenek ránk. Ettől válik az egész meseszerűvé. Rabszolgák kopasz fejére morúság marad az emberben, amikor a mese végére ér, an­nak ellenére, hogy Ata tele lesz virággal. Természetesen nem minden mese vidámít, de az is lehet, hogy csupán a felnőttek gon­dolkodnak másképp, s ezért nem hiszik el, hogy a tölgyek jókedvükben táncolnak. Talán azért sem, mert egyre keve­sebbet látunk belőlük — ta­vaszonként kihajtani. : v; " .- ■ h' ' " í :}*K' A Bölcs Bagoly sorozat leg­újabb kötete Illés György: Hírmondók könyve. Gyerme­kek és felnőttek is élvezettel olvashatják, hiszen elfeledett, régen, vagy soha nem hallott információkat kaphatunk a hírközlésről. Amióta világ a világ, pontosabban a földet be­népesítették az élőlények, min­dig is nagy szerepe volt a lét- fenntartásban a hírközlésnek. Az állatvilágban ugyanúgy, ahogy az emberi közösségek­ben, a veszélyhelyzetekről va­ló értesülés életmentő lehet. A szerző színesen, mese- könyvszerűen, gazdagon il­lusztrált könyvében a több ezer éves ősi kultúrától a táv­közlés megjelenéséig tekinti át a híradás különböző, különle­ges módjait. A távközlés tör­ténetével majd később, egy újabb kötet foglalkozik rész­letesen. Évezredek óta vitték- hozták a híreket. A legegysze­rűbb üzenetközvetítési mód az emberi hanggal megoldható, csak elég erős torok kell hoz­zá. A perzsák stafétái kima­gasló helyeken álló, erős han­gú férfiak voltak, akik átkia­bálták egymásnak a hírt. Ha­sonlóképpen például a hunok a hegyek tetején álló őrökkel tüzet gyújtattak, s azok fényé­vel megbeszélt jelek alapján továbbították egymásnak az információkat. Egy híres gö­rög történetíró feljegyzése sze­rint pedig különös íróanyagot használtak az ókorban; rab­szolgák kopasz fejére írtak je­leket, s hajuk megnövesztése után bocsátották őket útra. Természetesen a gyors lábú hírvivőkről is szó esik. Nem­csak az európai kultúrtörté­netből vett példákat említ a szerző, hanem afrikai, dél­amerikai, ázsiai és ausztráliai hírközlő rendszerekről is be­számol. A tamtamdoboktól, a kipukon, azaz csomózott fo­nalakon keresztül egészen a kaurikagylókkal való levele­zésig, sok érdekes néprajzi, történeti emléket elevenít fel. Hosszú út vezetett el a pos­tagalambokon, hírközlő álla­tokon át a postai szolgálat ki­alakulásáig, amíg az osztrákok megszervezése nyomán a XVI században a po.h központja Bécs lett, s 200 év múlva Ma­gyarországon keresztül három postai főútvonal húzódott. Mindazoknak ajánljuk en­nek a könyvnek a tanulmá­nyozását, akik kíváncsiak a hírközlés titkaira, nem zár­kóznak el az emberiség kul­túrtörténetének ettől a meg­közelítésétől. Fényben és árnyékban Neves magyar írók elbeszé­léseiben válogat a Lányok fényben és árnyékban című kötet. A küllemre egyáltalán nem vonzó, magát nem kelle­tő könyvben annál nagyobb a belbecs, hiszen Sánta Ferenc, Bertha Bulcsu, Szeberényi Le­hel, Szabó Magda, Jókai An­na, Bihari Klára, Galgóczi Er­zsébet, Palotai Boris, Tatay Sándor, Cseres Tibor, Szako- nyi Károly, Raffai Sarolta és mások novellái között válogat­hat az olvasó. Az antológia lapjain a szó szoros értelmében fényben és árnyékban jelenítik meg a lá­nyokat; hol szomorúan, hol vidáman, egyszer magányo­san, másszor szerelmesen tűn­nek föl előttünk. Sorsok, tör­ténetek, hangulatok, szituáci­ók és életérzések formálódnak az írói ábrázolásokban. A fő­hős valamennyiben fiatal lány. Kisebbek, nagyobbak. Ezek körül a lányok körül és ben­nük zajlik az élet, az ő alak­jukon, érzelmeiken keresztül kapnak távlatot a helyzetek, az események. A Frank Mik­lós által szerkesztett szép gyűjtemény szereplőiben a fiatal olvasók magukra ismer­hetnek, de túl is láthatnak ön- magukon.

Next

/
Thumbnails
Contents