Pest Megyei Hírlap, 1987. december (31. évfolyam, 283-308. szám)
1987-12-01 / 283. szám
-MW VEtjM jß/ßT 1987. DECEMBER 1., KEDD ÜNNEPI GYERMEKKÖNYVHÉT 1987 Mese és játék Holnap délelőtt 10 órakor kerül sor Dabason, a Győni Géza Általános Iskolában a Pest megyei gyermek- és ifjúsági könyvnapok ünnepélyes megnyitójára. Ezt követően gazdag programsorozat várja az érdeklődőket. Zsolnai József iskolaigazgató és Pápayné Kemenczey Judit könyvtárigazgató-helyettes tart előadást a pedagógusoknak és könyvtárosoknak Olvasnak-e a gyerekek? címmel. Ezzel egyidejűleg kiscsoportos foglalkozások kezdődnek. Gulyás Ferenc a népi hangszerek és a nádsíp készítését mutatja be. Horváth Judit önismereti játékokkal köti le kicsik és nagyok figyelmét. Lesz játszóház, könyvszerkesztés, mese- és történelmi játék-vetélkedő. képzőművészeti foglalkozás is. A Pannónia Filmvállalat rajzos és animációs filmbemutatója után a nézők beszélgethetnek a rendezővel. A délután is hasznossal telik; az olvasók Örsi Ferenc íróval találkozhatnak, majd pedig a Menta népzenei együttes és Káka Rozália műsorát tekinthetik meg. Minden bizonnyal sok érdeklődőt vonz majd a régi mesekönyvek kiállítása, valamint az antikvár kötetek árusítása és vétele is. Erre a városi jogú nagyközség könyvtárában kerül sor. Szusszanó, íenyegetés Boszorkányok varjúbőrben Akármilyen furcsának tű- egy-egy színes borítójú, nekik nik is, de a naptár szerint szóló kiadvány is kelleti mamár igencsak közeleg a Télapó. Ilyenkor — ahogy annak már hagyománya van nálunk — gyermekkönyvhéten ajánlják kiadványaikat legkisebb olvasóiknak a különféle könyvkiadók. így van ez most is. Az ünnep idejére 35, különböző korosztályoknak szánt gyermekkönyv került a szaküzletek polcaira, olvasóra várva. Sajnos, mostanában egyre kevesebb diák örül annak, ha a Mikulás a csoki mellett könyvet is tesz a csomagba, vagy ha a karácsonyfa alatt gát a sok egyéb ajándék mellett. Számosán vannak, akik nem szeretnek olvasni. Mégis azt ajánljuk a szülőknek, hogy sohase hagyjanak fel a kísérletezéssel! Szerettessék meg fiaikkal, lányaikkal a betűk világát, hiszen valamennyien tudjuk: ha egyszer rákap az ember, soha többet nem képes lemondani az olvasás gyönyörűségéről. S ehhez nagy segítséget ad a Móra Könyvkiadó idei téli újdonságsorozata is. A most megjelent könyvek közül hívjuk fel néhányra külön a figyelmet. Terus néni átváltozása Berkes Péter már évek óta vezet. a kiskamaszoknak szánt könyvek írói között a népszerűségi listán. A nagy sikerű ifjúsági könyvek szerzője most egy anyagiakban egyáltalán nem dúskáló értelmiségi család életével ismerteti meg olvasóit. A családhoz azonban egy dúsgazdag, rigolyás és undok özvegy nagynéni is tartozik, akiről csak a 12 éves Marci érzi meg, hogy nem is olyan, amilyennek a szülei, a környezete látja, hanem ember, aki egyszerűen magányos és szere- tetre vágyik. A kisfiú és Terus néni egymáshoz való közeledéséről, érzelmi kapcsolatáról szól a regény, amely bővelkedik szellemes, szórakoztató fordulatokban. Kettejük története egészen odáig fejlődik, hogy az öreg hölgy a regény végére teljes mértékben azonosul Marcival. Ez viselkedéséből és beszédmodorából is kiderül, hiszen a külföldi üdülésről hazatérő szülőket Marcival együtt várja, és nem kis megrökönyödésükre így BERKES PÉTER SOS - szobafogság! Szentqyörgyi József Dámaiskola című könyve az iskolás korú gyerekeknek és a játszani szerető felnőtteknek is méltán tarthat számot az érdeklődésére. A több ezer éves dámajáték nálunk érdekes módon nem terjedt el. Azért is furcsa, mert Európa minden más országában régóta ismeretes. A szerző a bevezetőjében elmondja, hogy a táblás játék, amely az emberiség egyik legősibb szellemi játéka, Ausztráliától Kanadáig, Szenegáltól a Szovjetunióig sok millió ember kedvtelése. Ez a nagyszerű szellemi csata igényli a hosszú távú tervezés módszereit, elképzelések összecsapását. Szent- györgyi József összefoglalója arról, hogy ki mindenki mondott erről a játékról pozitív véleményt, valóban kedvet csihol a játék megtanulásához. Ami még fontosabb — már a könyvajánlás szempontjából —, hogy mindezt olyan élvezetes, gördülékeny stílusban .teszi, hogy nem lehet abbahagyni olvasását. A sakk és a dáma igen közeli rokonok, mindkettőben azonos gondolkodási folyamatok szükségeltetnek. Ahogyan azt Félix Jean mondotta: ha a sakk a játékok királya, akkor a dáma a miniszterelnök. Rousseau szerint a dáma — egyszerű szabályai ellenére — a zsenialitás melegágya. Talán éppen azért említi a szerző ezeket, majd később szám- mait is. tálán más példát is, hogy érzékeltesse: a dámajáték, a heurisztika, azaz a valamire rájövés tudománya és művészete, amellyel új problémákat kikristályosodott feladat- megoldó módszerrel, szinte automatikusan meg lehet oldani. A könyv nem könnyű olvasmány — inkább tankönyv. Abban bízik a szerző, hogy a tanulás is lehet öröm, és ebben az esetben ez csupa- csupa játék. „Játék a gondolatokkal, vértelen hadijáték barátaitokkal, játék saját szellemi képességeitekkel." A könyv első közel húsz oldalán bepillanthatunk a dámajáték történetébe, megismerteti, hogy katonák, királyok, költők, kutatók milyen szabályok szerint játszották. A könyv további részében megtudhatjuk, milyen is az orosz dáma, illetve a nemzetközileg elfogadott dámajáték. Az egyszerű játékszabályok ismertetését a kombinációk csodálatos világa követi, azok eszköztárának bemutatásával. Már a szavak is varázslatosak, amelyekkel a kombinációk megneveztetnek: bakok, lyukasztás, szusszanó, fenyegetés. Körülbelül a századik oldalon ismerhetjük meg a végjáték mesterfogásait. A játéknak ebben a szakaszában kizárólag dámák, vagy gyalogok és dámák állnak egymással szemben. Az egyik jellegzetes taktikai módszer az úgynevezett merevgörcs. Nem beszélve az egyik legszínesebb mozzanatról, a pattkombinációról. A pozíciójáték című fejezet bebizonyítja az olvasónak, hogy a dámajáték aktív szereplőin, a gyalogosokon és a dámákon kívül milyen fontos szerepet játszik maga a tábla. A kötet a miniatűr megnyitáselmélettel, a dámajáték költészetével s a továbblépés útjainak bemutatásával zárul. Mindenképpen rendkívül tanulságos lehet nemcsak az elolvasás, hanem a játék elsajátítása is. Családi összejövetelek alkalmával kiváló időtöltés! A mértéktartó árú könyvhöz mellékelve megkapjuk a játék rekvizitutereli őket kifelé a repülőtérről: „— Most mi van? Itt akarjátok megvárni a feltámadást? Marcikám, mozdítsd előre az őseidet, odakint ketyeg a taxink!” Az SOS — szobafogság! című ifjúsági regényt Cakó Ferenc szellemes illusztrációi teszik még színesebbé. Egy kis szomorúsággal Minden bizonnyal tetszeni viselője Feliciánról kezd me- fog a gyerekeknek Nemes sélni. De hogy ki ő valójában, az csak később derül ki, ugyanis a magas, erős, talpig zöld tölgyfa már nem él. Kidőlt. De hogy miért szól róla mégis ez a mese, azt csak a végén tudhatjuk meg. Feliciánról Lázár Ervin egyik „hőse”, Nagy Zoárd jut eszembe. Bár Nemes Nagy ÁgNagy Ágnes Felicián vagy a tölgyfák tánca című meséje, hiszen a történet mindennapjaink egyik helyszínén, az utcán kezdődik. A villamosok csöngetnek, az emberek sétálgatnak, sietnek, az autók és autóbuszok céljuk felé tartanak. Ilyen körülmények között ismerkedik meg Péter és ... .. ...- .. , , , nes történetében nincs anyJankó, a szürke bársonyból nyi erő _ vagy inkább opti. készült, rózsaszín fülű nyu- mizmus mint a sétáló, belacska, Atával, az akácfával, szélgető fenyőfáéban. Vala- A Felix Salten: Bambi című hogy, valamiféle kevéske szomeséjéből ismerős név itteni Szárnyas barátaink kelnek szárnyra, s ez már az ősz közeledtére figyelmeztet. De hát mit is tudnak manapság ezekről a fehér mellé- nyes kis jószágokról? A vidéki emberek, igaz, még mindig közelebb élnek a természethez, s e madárkák sem riadnak már meg a mezőgazdasági gépek dübörgésétől, így a falusi gyerekek közelről kisebbekhez. Nemegyszer felkiált: bajban vannak a kisállatok, pusztulnak a védett fecskék. Hasznos tanácsokkal is szolgál; miként lehet őket óvni, s milyen egyszerű módon oldható meg a szennyezés eltávolítása. A Pest megyei gyerekek minden bizonnyal sokkal szívesebben forgatják majd ezt a kötetet, hiszen Bécsy László láthatják, hogyan raknak fősz két, hogyan etetik a szülők számos megyebeli településen fiókáikat, s hogyan próbálgat- készítette fekete-fehér és szíják szárnyaikat a kicsik. Kö- nes képeit. Például Budake- zöttük szorosabb maradt a szín, Tahitótfaluban, Dömsö- A magyar ember mindig is kapcsolat, mint a városi em- dön, Nagymaroson, Visegránagy szeretettel kötődött a berekkel. fecskéhez. Hiszen e költöző A Móra Kiadó megpróbál madarak érkezése a tavaszt segíteni, hogy az éktelen pa- jelenti. Hírhozója a füstiíecs- neltelepek lakói minél többet ke, amely legelébb tér haza, megtudjanak róluk. Nem any- március 25-én, gyümölcsoltó nyira a felnőttekhez szól oko- Boldogasszony napján. Öt kö- san és szépen Schmidt Egon hogy Dabason egy fekete bá- veti a molnár-, majd pedig a a Fecskét látok, szeplöt há- rány volt — természetesen partifecske. Szeptember 8-án nyok című kötetben, hanem a négylábú. dón, Sződligeten. Természetesen nem csupán e kis madarakról szól e könyv. Mert láthatunk a képeken gólyát, lovat, tehenet, és még azt is megtudhatjuk, A legjobb talán az lenne, ha az iskolások előszednék a táskájukból a földrajzi atlaszt. Utána nyitnák ki a Móra Kiadó Hetedhét Magyarország című sorozatának legújabb kötetét, A Tündértó titkát. A mesekönyv — bár én sokkal inkább mondagyűjteménynek nevezném — ugyanis szép számmal tartalmaz mostani és» hajdani magyar helységneveket. Bár akadnak benne sejtelmes helymeghatározások, de ezek legalább megmozgatják a nebulók fantáziáját. Persze az is meglehet, hogy a valóságban létező településekhez kötődő népi hiedelmek, hagyományok még izgalmasabbak. Hogyan lett a Kunszigeten tündérvár, hogyan keletkezett Halászi, Brennberg-bánya — mind-mind régi, de már alig ismert mesék. Természetesen Mátyás király nem maradhat ki ebből a kötetből sem. A róla szóló történetek okosságát, bölcsességét dicsérik; akár szó szerint is igazak lehettek. Az itt leírtaknak számos más változatát ismerjük, mégis örömmel olvassuk. A szöveget válogatta és gondozta dr. Timaffy László és ellenőrizte dr. Katona Imre. E két kiváló szakember neve is elég biztosíték a gazffcfei ; titka • dag tartalomra, de Elek Lívia rajzai mindenképpen színesebbé, változatosabbá teszik a meséket. Nem csupán kifejező arcokat láthatunk ceruzája nyomán, hanem ötletességéről, humoráról is meggyőződhetünk. Példa erre, hogy a boszorkányokat varjaknak ábrázolja lila fejkendővel és sötét pöttyös szoknyával — papuccsal a lábukon. Még a vértől csöpögő kard — amellyel Ló fi János lemetszette a fejeket — sem rémséges, mert a sárkányszemek szinte kíváncsian tekintenek ránk. Ettől válik az egész meseszerűvé. Rabszolgák kopasz fejére morúság marad az emberben, amikor a mese végére ér, annak ellenére, hogy Ata tele lesz virággal. Természetesen nem minden mese vidámít, de az is lehet, hogy csupán a felnőttek gondolkodnak másképp, s ezért nem hiszik el, hogy a tölgyek jókedvükben táncolnak. Talán azért sem, mert egyre kevesebbet látunk belőlük — tavaszonként kihajtani. : v; " .- ■ h' ' " í :}*K' A Bölcs Bagoly sorozat legújabb kötete Illés György: Hírmondók könyve. Gyermekek és felnőttek is élvezettel olvashatják, hiszen elfeledett, régen, vagy soha nem hallott információkat kaphatunk a hírközlésről. Amióta világ a világ, pontosabban a földet benépesítették az élőlények, mindig is nagy szerepe volt a lét- fenntartásban a hírközlésnek. Az állatvilágban ugyanúgy, ahogy az emberi közösségekben, a veszélyhelyzetekről való értesülés életmentő lehet. A szerző színesen, mese- könyvszerűen, gazdagon illusztrált könyvében a több ezer éves ősi kultúrától a távközlés megjelenéséig tekinti át a híradás különböző, különleges módjait. A távközlés történetével majd később, egy újabb kötet foglalkozik részletesen. Évezredek óta vitték- hozták a híreket. A legegyszerűbb üzenetközvetítési mód az emberi hanggal megoldható, csak elég erős torok kell hozzá. A perzsák stafétái kimagasló helyeken álló, erős hangú férfiak voltak, akik átkiabálták egymásnak a hírt. Hasonlóképpen például a hunok a hegyek tetején álló őrökkel tüzet gyújtattak, s azok fényével megbeszélt jelek alapján továbbították egymásnak az információkat. Egy híres görög történetíró feljegyzése szerint pedig különös íróanyagot használtak az ókorban; rabszolgák kopasz fejére írtak jeleket, s hajuk megnövesztése után bocsátották őket útra. Természetesen a gyors lábú hírvivőkről is szó esik. Nemcsak az európai kultúrtörténetből vett példákat említ a szerző, hanem afrikai, délamerikai, ázsiai és ausztráliai hírközlő rendszerekről is beszámol. A tamtamdoboktól, a kipukon, azaz csomózott fonalakon keresztül egészen a kaurikagylókkal való levelezésig, sok érdekes néprajzi, történeti emléket elevenít fel. Hosszú út vezetett el a postagalambokon, hírközlő állatokon át a postai szolgálat kialakulásáig, amíg az osztrákok megszervezése nyomán a XVI században a po.h központja Bécs lett, s 200 év múlva Magyarországon keresztül három postai főútvonal húzódott. Mindazoknak ajánljuk ennek a könyvnek a tanulmányozását, akik kíváncsiak a hírközlés titkaira, nem zárkóznak el az emberiség kultúrtörténetének ettől a megközelítésétől. Fényben és árnyékban Neves magyar írók elbeszéléseiben válogat a Lányok fényben és árnyékban című kötet. A küllemre egyáltalán nem vonzó, magát nem kellető könyvben annál nagyobb a belbecs, hiszen Sánta Ferenc, Bertha Bulcsu, Szeberényi Lehel, Szabó Magda, Jókai Anna, Bihari Klára, Galgóczi Erzsébet, Palotai Boris, Tatay Sándor, Cseres Tibor, Szako- nyi Károly, Raffai Sarolta és mások novellái között válogathat az olvasó. Az antológia lapjain a szó szoros értelmében fényben és árnyékban jelenítik meg a lányokat; hol szomorúan, hol vidáman, egyszer magányosan, másszor szerelmesen tűnnek föl előttünk. Sorsok, történetek, hangulatok, szituációk és életérzések formálódnak az írói ábrázolásokban. A főhős valamennyiben fiatal lány. Kisebbek, nagyobbak. Ezek körül a lányok körül és bennük zajlik az élet, az ő alakjukon, érzelmeiken keresztül kapnak távlatot a helyzetek, az események. A Frank Miklós által szerkesztett szép gyűjtemény szereplőiben a fiatal olvasók magukra ismerhetnek, de túl is láthatnak ön- magukon.