Pest Megyei Hírlap, 1987. december (31. évfolyam, 283-308. szám)
1987-12-24 / 303. szám
1987. DECEMBER 24.; CSÜTÖRTÖK ÉRDEKEGYEZTETÉSSEL, ÖSSZEFOGÁSSAL írta: Balogh László, a Pest Megyei Tanács elnöke N éhány év óta hagyományt teremtettünk azzal, hogy év végén e lap hasábjain számvetést készítünk a búcsúzó esztendő munkájáról, a tanácsok tevékenységéről. Szólunk eredményeinkről és gondjainkról, s igyekszünk megfogalmazni mindazt, amiért a jövőben munkálkodnunk kell, választ keresni azokra a kérdésekre, amelyek a politikai, állami és társadalmi szervek vezetőit, dolgozóit, és nem utolsósorban Pest megye lakosságát egyaránt foglalkoztatják. Az idén több körülmény is különös aktualitást ad ezeknek a kérdéseknek. Népgazdaságunk helyzete az utóbbi években megromlott, eladósodásunk tovább növekedett. A struktúraváltás folyamatát nem sikerült olyan mértékben felgyorsítani, hogy az alkalmazkodni tudott volna az egyre szigorodó külgazdasági körülményekhez. Nyivánvalóvá vált, hogy a folyamatban lévő gazdasági reform nem valósítható meg sikeresen az irányító és gazdálkodó szervek kapcsolatrendszerének felülvizsgálata, a termeléshez nyújtott állami támogatás rendszerének újraértékelése és nem utolsósorban az állami irányítás és befolyásolás hatékonyságának növelése, a demokrácia kiszélesítése és mindezzel összefüggésben a politikai intézményrendszer átfogó reformja nélkül. Az Országgyűlés által ez év szeptemberében széles körű társadalmi és parlamenti vita alapján elfogadott stabilizációs kormányprogram ezeknek a kérdéseknek a megoldását és egy későbbi kibontakozás, gazdasági fejlesztési folyamat megalapozását tűzte ki célul. Történelmünk egyik nehéz korszakát éljük. Élet- és munkakörülményeink megszigorodtak. Érzé kenységünk nőtt, türőképességünl csökkent. Mindez arra kell késztessen bennünket, hogy őszintén tárjul fel azokat az okokat, melyek a je lenlegi gazdasági folyamatokhoz vezettek és felelősséggel merjük vállalni azokat a stabilizációs intézkedéseket, melyek a köz javát nemegyszer csak egyé'tt. és közös áldozatvállalással tudják szolgálni. TÉLI CSENDÉLET érdemes más területeken Is hasznosítani. Az a véleményünk — és ennek képviselőink az Országgyűlés munkájában határozottan hangot is adnak —, hogy a tanácsi gazdálkodás alapvető rendező elveit érvényesíteni kell a kormányzati tervezésben is. Az egységes pénzalap tényleges megvalósulása teszi lehetővé, hogy a döntéseket valóban az adott szintű tanács testületéi hozhassák. A nyílt és normatív forráselosztás gátat vethetne a „kijárásnak", a figyelem a gazdálkodás minősége felé irányulna. Meggyőződésem, hogy a gazdálkodás hatékonyságában ugyanolyan pozitív tapasztalatok mutatkoznának, mint ami a helyi tanácsok esetében bekövetkezett. Az Országgyűlés bizottságai a közeljövőben napirendre tűzik e kérdést. Az 1980-as terv az adott körülményeknek megfelelően, de továbbra is VII. ötéves tervünk társadalmi-gazdálkodási céljait követi. Biztosítjuk az intézmények zavartalan működésének a pénzügyi feltételeit. A fejlesztésben változatlanul kiemelt figyelmet fordítunk a lakáshoz jutás segítésére, a középiskolai hálózat fejlesztésére és a vízgazdálkodásra. A kormány segített Pest megyének abban, hogy ezen feladatokat ne kényszerüljünk az átlagos mértékben csökkenteni. Bízunk abban, hogy a különböző gazdálkodó szervezetek a lakosság további összefogásával jelentős erőfeszítéseket tesznek a megvalósítás érdekében. Fontosnak tartjuk, hogy más területeken különösen visszafogottan és csak a források biztonságos megteremtése után kezdjenek a tanácsok új beruházásokba. Azt gondolom, hogy az írásom, amelyben a megye lakosságát kívántam tájékoztatni, beavatni szándékainkba, terveinkbe, nem teljesen illik bele a szeretet ünnepe, a bensőséges családi ünnep hagyományos hangulatába. Ez részben személyi adottság, gondolkodásmód kérdése. De nem csak az! Kapcsolataink komolysága, érdekeink, helyzetünk és feladataink igénylik, hogy az év végi összegezéseink, tervez- getésünk, baráti beszélgetéseink — mind-mind segítsék eligazodásunkat, helyes magatartásunkat, a társadalom egészséges fejlődését. Ma nem lehet a világ dolgaitól még néhány napra sem távol tartani magunkat. Megköszönjük a megye lakóinak az év során tanúsított bizalmat, segítséget, megértést, amit a tanácsaink irányában tanúsítottak. Elismerésünket fejezzük ki Pest megye vállalatainak, szövetkezeteinek, szocialista brigádjainak, intézményeinek a fejlesztésben nyújtott segítségükért. Nyugodt, derűs ünnepeket, egészséges, az előttünk álló esztendőben pedig eredményes munkát kívánunk mindannyiuknak. Tanácsaink, dolgozóink lehetőségeiknek és hivatásuknak megfelelően minden segítséget megadnak ehhez. A lakosság támogatását remélve, készek saját munkájukat az itt kifejtett felfogásnak megfelelően továbbfejleszteni. IC. Idiuugdljuiv ex Iicij'i Laiiaujoi közötti együttműködés minden for máját — a kezdeményezést első sorban tőlük várjuk. Sok más tennivalónk is van, töb bek között., olyanok, amelyek rég problémák. Bizonyos lépéseket tét tünk, de a munka neheze még élőt tünk van. Ilyen az állami élet túl szabályozottsága. Nemcsak tőlünl függ, de mi, tanácsok is részesei va gyünk, ezért a saját intézkedéseinké is át kell tekintenünk. Nálunk i olykor tetten érhető a bürokratiku gondolkodásmód, némelykor ala csony a felelősségvállalás szintje Sokszor igényeljük az önállóságol de bizony az is előfordul, hogy nen tudunk megfelelően élni a jogkö rünkkel. Ki kell viszont emelni - javult a tanácsok testületi munkájc Ahhoz, hogy további eredményeke érhessünk el, fejleszteni szüksége a vitakultúrát. A türelem, másol véleményének a meghallgatása, demokratikus döntés tudomásul vé tele — ezek alapvető feltételei hatékony testületi munkának. Remélem, megérti a tisztelt olva só, hogy ezúttal viszonylag kévése foglalkozom a tanácsi gazdálkodó kérdéseivel. A téma jelentőség óriási, de a megyei tanács decembe 21-én tárgyalta és fogadta el a jc vő év gazdálkodási tervét és an nak kapcsán részletes tájékoztatás adtunk helyzetünkről, tennivalóink ról. Két esztendeje működik az í tanácsi gazdálkodási rendszer. A ta pasztalatok összegezésekor nem le hét figyelmen kívül hagyni, hogy népgazdaság teljesítőképessége lé nyegesen gyengébb a VII. ötéve tervben előirányzottnál. Ezért a ta nácsok bevétele is csökkent, a kot mán y erőfeszítései ellenére set tudtuk maradéktalanul megválást tani a kitűzött célt: a biztonságé gazdálkodási feltételeket a tanácso számára. A régit nem kívánják vissza Másrészről a nyílt, normatív gaj dálkodás rendszerét a társadalor fokozatosan és kemény vitákban, d elfogadta. Ma már a régit senl nem kívánja vissza. A helyi tané csők nagy felelősséggel, a korább nál kezdeményezőbben foglalkozna a szolgáltatásokkal és a fejleszti sekkel. A kieső bevételeket, az álla mi támogatás csökkentését a tana csők saját bevételeikkel, ésszerűb gazdálkodással, az üzemek, a dolgt zókollektívák segítségével, a lakó; ság társadalmi munkájával igyekei tek pótolni. Az érdekeltség, az ösí szefogás a vártnál nagyobb erec menyeket hozhat. Azt lehet monda ni, hogy az eltelt két esztendőben - állandóan romló gazdasági feltét« lek mellett is — megvalósítottu legfontosabb céljainkat. Ez a lef főbb érv a tanácsi gazdálkodás nyí és normatív jellege mellett. Mutatj az együttes gondolkodás, a tettre készség értelmét, erejét. Tanulsága megyében? A tanácsi munka jövője mindenütt az, hogy a községek is kapják meg mindazon jogokat, az önállóság olyan szintjét, mint most i városok. A lakosság ügyeit tehát teljes önállósággal és felelősséggel nelyben intézik. Ennek azonban meghatározott feltételei vannak, ezek megteremtéséhez a nagy lélekszámú, sok településsel rendelkező megyékben (ilyen a mi megyénk is) még néhány esztendő kemény munkája szükséges. Ezek közül néhányat megemlítek: — Jó közlekedési feltételek, közvetlen hírközlő kapcsolat, információs rendszer a megyeközpont és i települések között. Hiszen a megye: tanács a kétszintű irányítás esetér áttételek nélkül irányítja a helyi tanácsokat, a lakosság pedig fellebbezéseit akkor már a megyei szerveknél intézheti. — Az előbbihez tartozik, hogy javítani kell a munka színvonalát, e problémákat túlnyomórészt megnyugtatóan helyben kell megoldani Ellenkező esetben tudniillik a lakosságnak sok utazgatást, időkiesés' okozhat a másodfokú (megyei szintre telepített) ügyintézés. — Sokoldalú tapasztalatokat kel gyűjteni. E célból döntött úgy s megyei tanács, hogy január 1-jétő legnagyobb településeink közü Gyál, Kerepestarcsa, Pilisvörösvá i és Vecsés nagyközségeket közvetler megyei irányítás alá vonja. Természetesen más megyék tapasztalatai' is rendszeresen figyelemmel kísérjük. — Fokozatosan át kell alakítani í megyei tanács apparátusának tévé kenységét, olyan munkastílust kel kialakítani, azokat a módszereke kell tudatosan erősíteni, amelyel segítik a helyi tanácsok öntevé kenységét. Minél inkább normatú jellegű intézkedéseket kell hozni hogy a konkrét döntést, a helyi fel tételek felelősségteljes mérlegelésé a helyi tanács végezze, végezhesse A szakigazgatásnak és a hatóság munkának egyaránt a községi, nagyközségi tanácsok felé kell a figyelmét fordítania. Egységes területfelelősi rendszert építettünk ki — most meg kell vizsgálni, hogy milyen további lépések szükségesek i megyei és községi-nagyközségi ta nácsok kapcsolatának a fejlesztésén Érveket érvekkel }* k------------------------------------------------- k g N apjainkban a tanácsi munkáról h beszélve feltétlenül szükséges szólni j egy lényeges változásról, nevezete- y, sen arról a nyíltságról, demokratiz- t, musra való törekvésről, őszinteség- a röl, mely mindinkább jellemzi e te- f vékenységünket. Feladatainkat n igyekszünk széles körű vitában ki- y. alakítani, a lakossággal egyre szó- n rosabbra fűzni a kontaktust. Ma ; már valamennyi alapvető, a lakos- n ság életkörülményeire kiható dön- j. tést mind megyei, mind helyi sziin- r ten a tanácsi testületek — általá- n ban kisebbnnagyobb vitában kialakított álláspont alapján — hozzák. A demokrácia gyakorlásának természetes velejárója a vita, az érdek- ellentétek, nézetkülönbségek felszínre kerülése. Fontos ugyanakkor, hogy az érveket érvekkel állítsuk szembe, a kisebbség elképzelése tudjon fejet hajtani a többség akarata előtt, döntés után egységes legyen a cselekvés. Tovább akarunk lépni a lakosság ügyeinek az intézésében. Lépéseket teszünk a tanácsi dolgozók szakmai tudásának a növeléséért. Erősíteni kívánjuk az ügyintézés határidejének a betartását és a hatósági munka minőségének a javítását tartjuk napirenden. Elvárjuk a munkatársainktól, hogy munkastílusuk, hangvételük, segítőkészségük feleljen meg hivatásuknak, legyen méltó a közösség szolgálatához. Jövőre a megyei tanács felülvizsgálja a hatáskörében működő háttérintézményeket, tisztázza feladataikat mai helyzetünkben. Intézkedik a felesleges kiadások megszüntetésére. Elhatároljuk a hatósági munkát a szolgáltatásoktól — ez is szükséges ahhoz, hogy érdemben javítsuk a kapcsolatot a helyi tanácsokkal, az alapfokú intézmények dolgozóival és a lakossággal. Nagy érdeklődést váltott ki a Minisztertanács döntése, amelynek alapján január 1-jétől négy megyében bevezetik a kétszintű helyi-területi tanácsi igazgatást. Sokan kérdezik, mi várható ebben nálunk, Pest jelentőségét még emeli az, hogy az eredményt sajátos, az átlagosnál mostohább körülmények között értük el. Pest megye társadalmi viszonyai rendkívül összetettek. Talán elég utalni a lakosság nagyarányú növekedésére, az ingázásra, az ideiglenes lakosság és az üdülők nagy számára. Az előbbiekből fakadó érdekellentéteket bizony sokszor nehéz feloldani. A lakosság ellátását viszonylag szűkös anyagi feltételek mellett kell megszervezni. Budapest közelsége meghatározóan hat a tanácsok személyi feltételeinek alakulására is, a főváros jelentős elszívó hatást gyakorol a területünkön. Mindezek ismeretében milyennek látjuk a tanácsi munkát ma a megyében, s hogyan határozhatjuk meg a közeljövő legfontosabb teendőit? Ügy gondolom, figyelembe véve a befolyásoló tényezőket, valamint azokat az erőfeszítéseket, amelyek jelenleg valamennyi tanácsunkat jellemzik, nyugodtan állíthatjuk, hogy folyamatosan kiegyensúlyozott, törvényes, elismerésre méltó tevékenységet fejtenek ki a tanácsi testületek, a tanácsok vezetői és dolgozói egyaránt. Ez nemcsak a tanácsok érdeme. Hiszen a mi munkánkhoz nélkülözhetetlen a lakosság bizalma, a pártszervezetek politikai támogatása és iránymutatása segítsége. Sokat jelent számunkra, hogy jó a tanácsok együttműködése a megye társadalmi és érdekképIgazságosabb közteherviselést A stabilizációs kormányprogramnak szerves része a január 1-jétől bevezetésre kerülő ár- és adóreform. Olyan változásoknak nézünk elébe, amire az 1968-as új gazdasági mechanizmus bevezetése óta nem volt példa. Az ár- és adóreform teljesen új alapokra helyezi a vállalatok és szövetkezetek gazdálkodását. Megszünteti a gyengén gazdálkodóknak az eredményesek terhére történő indokolatlan támogatását, igazságosabbá igyekszik tenni közteherviselésünket. A helyzetet nehezíti, hogy ezek az intézkedések sajnos nem egy gazdasági fellendülés időszakában kerülnek bevezetésre, így az elkövetkező évben jelentős áremelkedéssel és a lakossági reáljövedelmek visszaesésével kell számolnunk. Csökkennek a tanácsok bevételei is. A vázolt körülmények még inkább előtérbe helyezik a szocialista demokrácia fejlődését biztosító intézményrendszer reformját, azaz mindazon intézményi garanciák kiépítését, amelyek szűkebb és tágabb környezetünkben egyaránt biztosítják gondjaink felmérését, helyzetünk valósághű értékelését és a megoldáshoz vezető utak érdekegyeztetésen és közmegegyezésen alapuló meghatározását. A kibontakozás, a megújulás országos programjának aktív részesei a tanácsok is. E feladat végrehajtása érdekében alkotta meg a megyei tanács múlt hónapban a saját maga számára azt a feladattervet, mely további munkánknak irányt szab. Persze azt is látnunk kell, hogy a tanácsok szervezetének, munkájának korszerűsítése nem e dokumentummal kezdődött. Majdnem fél évtizede egy szervezeti, működési, tartalmi reformfolyamat részesei vagyunk, melyben már ez- idáig is jelentős eredményeket értünk el. Elég csak utaLnunk például a járási hivatalok megszüntetésére, a városkörnyéki igazgatás bevezetésére. E lépéssel az irányítási lépcsők csökkentésén túl, az ügyek 96—97 százaléka odakerült intézésre, ahol a lakosság él, ahol közvetlen információk állnak rendelkezésre, ahol a jogszabályi előírásokat és az adott körülményeket figyelem- bevéve. a leggyorsabb, az emberi tényezőket áttételek nélkül érzékelő és mérlegelő döntés születhet. A korszerűsítési folyamat jelentős állomása az új választójogi törvény alapján lebonyolított ország- gyűlési képviselői és tanácstagi választás. A kötelező kettős jelölés serkentőleg hatott mind a jelöltekre, mind a választópolgárokra, nagyobb aktivitást igényelve mindkét féltől. Hatása érzékelhetővé vált a testületi munkában, de megváltoztatta a tanácstagok és a lakosság közötti kapcsolatot is. Az elöljáróságok létrejöttével pedig ismét lett gazdája a társközségeknek, megélénkült a közélet, kézzelfogható eredményei vannak a lakosság tenni akarásának. Ezek az általánosítható tapasztalatok mind igazak megyénkre. Jó szívvel mondhatjuk el hogy e feladatok végrehajtása a mi házunk táján is az országoshoz hasonlóan — egy-két kivétellel — si- kérésén ment végbe. E megállapítás
