Pest Megyei Hírlap, 1987. december (31. évfolyam, 283-308. szám)

1987-12-23 / 302. szám

1987. DECEMBER 23.. SZERDA Márián 5 Vendégségben Kóka Rozáliánál Szólnak a játszók, a regölők Karácsony szombatján papírból készített szár­nyakkal, jóidig hulló fehér hálóingben, a kopaszra nyírt fejet övező rózsaszín koszorúval útra, jóhírjelentésre, betlehemezni készen állt a kis legény. Az anyai tekin­tet az egekre szegeződött, mondván: „Mintha nem is a földre születtél volna!” S ha a létra fokáról elru­gaszkodott angyali repüléspróba a búzagazt szemelgetö tyúkok között végződött is, estére elindult a tarka tár­saság: királyok, szolgák, angyalok, pásztorok, s egy bús apa: Szent József. íme, a közösségi élmény, a játék, a színházteremtés ősi mozdulata. Az Anyám könnyű ál­mot igérben személyes élményként olvasható... (Sütő András: Szikszói fenyőfaragások.) Kóka Rozália vendége va-' gyök Erden, lakótelepi ottho­nában. íalak közé kucorodott, subányi Székelyföldön. Rozika a konyhában tüsténkedik, eteti a kávéfőzőt, kenyérsze­leteket ken a kis pokolként forrósodó grillsütő, no meg a magunk etetésére. A vendég a szobában hizlalja a szemét megilletődötten, érzéseit tár­gyilagos és kíváncsi kérdések­be csomagolja, miközben az asztalra, a heverőre kiterített bukovinai népművészeti tár­gyi örökséget szemléli. Az örökség az érdi bukovinai székelységtől gyűlt egybe, o jövendő helybeli kis múzeum hozománya. Meglesz a mú­zeum, a Magyar Földrajzi Gyűjteménynél kapnak egy szobát, dr. Balázs Dénes pártfogásával. Hadikfalvi betleheme* Megcirógatom a vízfolyásos, szűvecskés (szivecskés) mintá­jú szőttes lepedőt, az egysze­rű tarisznyát (Rozika bekiabál a konyhából: tarisnyának es mondtuk!), a kendezöt, ami a kosár takarója volt lakodal­mas háznál, de tették kép fö­lé, tükör fölé is otthont díszí­teni. Itt sorakoznak a hím­zett párnavégek, borshímes kéziszőttesek, a miesnapi kendezök (konyharuhák), szétterül az obrosz, amellyel karácsonykox-, ha megterítet­tek, hát-szent lett! — Javában próbálunk a beilehemesekkel *— mondja Kóka Rozália. — Esténként van a próba, melegen, eleve­nen kell tartani a műsort. Az érdi bukovinai népdalkörnek, amelyet vezetek, teljes, szép műsora a magunkkal hozott betlehemes játék. Széles ez országnak tavaly ilyenkor te­levíziós szerepléssel, hangle­mezen is közkincsévé sikerült tennünk, szerepelnünk vele. December 12-én a csehszlová­kiai Lédecre voltunk hivata­losak, s testvéregyütteshez vittük o hadikfalvi betlehe­mes játékot. A szereplők közt némi vál­tozás történt a kezdet óta. A lelkes kis csapatban — évek kötik össze őket sorsban, akaratban, kedvtelésben — történt egy-két változás. A kis Jézus anyja most épp sa­ját, igazi bubáját dajkálhatja gyermeke született. — Királyból kettő is van: a régi nehezen szabadult a munkájából. Tehetséges az új, gyorsan beletanult a sze­repbe, és bár nem is olyan régen érdi, mint mi, akik év tizedek óta itt hazát leltek, de székelyföldi ő is. Drága Erzsiké nénit, aki 68 qyesen tavaly, a televíziós szereplés­kor, a gazdánét alakította, a tv-felvétel után elütötte egy motorkerékpáros, meghalt. Aranyból volt a keze is, ügye­sen varrt, ő készítette a pár­tákat, perecet sütött, mindent tudott, szíwel-lélekkel a cso­porttal tartott. Karácsonykor, amikor a televízió a filmet bemutatta, már el is temet­ték. Új az öreg csobán a csa­patban. Dolog is akadt, a betlehe mes kellékeket fel kellett újí­tani, összeszedni. A betlehe­met újból aranyozták, Rozika nyúlbőröket gyűjtött a sze replők öltözékéhez. Az érdi művelődési házban gyakorol­nak. Most, karácsony táján ez Egyetemi Színpadon is fellépnek a hadikfalvi betle­hemes játékkal, Balassi-emlékérem Betlehemezés, kis székely múzeum Kóka Rozália mint szervező, rendező, szereplő honnan s hogyan is indult mindez? — Akkor jöttünk mi is Magyarországra, amikor a többiek, o hadikfalviak, and- rásfalviak, józsef falviak, az Istensegítsröl és Fogadjisten- ről idetelepültek. Szekszárdon voltam középiskolás, a tanító­képzőt Kaposvárott végeztem. Néprajzzal és ezen belül a bukovinai székelységgel tuda­tosan, célirányosan foglalkoz­tam. Diákként több pályáza­ton részt vettem, díjat nyer­tem. Kicsi gyermekként is roppant kíváncsi voltam, ott füleltem a lakodalmakon, a halottas házaknál, ott voltam, ahol meseszó hangzott. Nem ismertem az órát, nem érzé­keltem az időt, ha ilyenről volt szó. Szentigaz, ahogyan most visszagondolok, agyon­csaptam volna magam, ha én vagyok az anyukám. De na­gyon megértő, szerető szülők vigyázták a cseperedésemet. Rozália Tárnokon, majd Érden tanított. A kibontako­zást a hetvenes évek eleje hozta. 1974-ben első és máso­dik díjat nyert a Szóljatok, játszók, regölők című pályá­zaton, forgatókönyvével. Ké­sőbb, amikor már szerepelt is, előadói nagydíjat kapott a Csíki Véró élete című mono­dráma bemutatásáért. A tele­vízió erről filmet készített, be is mutatta. Kóka Rozáliából, néprajzot kedvelő s mű­velő pedagógusból előadómű­vész lett, birtokosa A népmű­vészet mestere kitüntetésnek, Sebestyén Gyula-emlék­éremnek és újabban a Balas- si-emlékéremnek, amelyet közművelődési tevékenysé­géért a Néprajzi Múzeumban az idén, alkotmányünnepen vehetett át. Az érdi népdalkört másod­állásban 1971 óta vezeti. ■ Az úgy kezdődött, hogy amikor életre keltek a páva­körök. sorra szerepeltek az amatőr népdalcsoportok, ösz- szetalálkozva egy idős érdi székellyel, tőle kaptam a biz­tatást. Azt mondta: hallod-e, te tanultál, mos’ már kéne es valamit csinálni! Így kezdő­dött, meg egy sárospataki néprajzi találkozóval, amelyen azután szerepeltünk. Onnan jött a másik biztatás. Igen örülök, hogy egy nagylemezig vittük: a hanglemez egyik oldalán a népdalkor műsora, a másikon a betlehemes já­ték kapott helyet. A népdalkor másodállás. A helyi múzeum szervezése, az anyag egybegyűjtése társadal­mi munka. Több műsorral szerepel egymaga, vagy Fe- renczy Csongor színművésszel, a Kalamajka együttessel, ér­di székelyeivel Budapesten, meg az országot járva meghí­vásra. Férhet-e még valami a mindennapok feladatokkal alaposan megrakott szekeré­re? — Úgy látszik, igen, hiszen főfoglalkozásom is van, a Kisdobos című ifjúsági lap munkatársa vagyok. Két éve a Kukkantó rovat, újabban a Kisdobos képtár és több más éled a kezem alatt. „Enyém a Fürkész Balázs is, a Görög Júlia rajzolta kedves, ország­járó, néprajzi gyűjtő kis fi­gura, aki levélben számol be útjáról társának, Dorkának. Fürkészt az úttörőszövetség találta ki a gyerekek számá­ra; feladata elhinteni a nép­rajzi, a lakóhelyi szokások iránti érdeklődést. Szóval, Balázst én „vándoroltatom az országban. Írok meséket, népmese-feldolgozásokat Gyűjtőmunkám „melléktermé­keiből” mulattató és megríkató könyv készül, népi szerelmes történetekből állítom össze. A címe ugyanaz lesz. mint egye­temi színpadi műsoromnak: Egy asszony két vétkecskéje. Fényképalbumok, meghívók, bemutató előadásainak műsor­lapjai fedik térítőként az asz­tala lapját, valóságos kirako­dóvásárt rendeztünk belőlük, pillanatok alatt Mutatja: Dallal, tollal, képpel — Látod, ez, a Beszegzett ég alatt című, felnőtteknek szóló műsorom. A középisko­lásoknak szántam a Móduvá- nak nagy a széje és az Édes hazám, mit vétettem című bukovinai műsort Általános iskolásoknak szívesen muta­tom be a Kicsi kígyó király­fit, ez tavaly meselemezen is megjelent Az óvodásoknak a Farkas-barkast szántam. Erősen estébe hajlik már a délután, de a lámpagyújtást még elhalasztjuk. Diavetítő kerül elő, s hozzá saját ké­szítésű képsereg. Erdélyben jártak az érdi dalosok, Ha- dikfalván, Istensegítsen. Már kétszer is. Ki-ki felkereste a régi házat, ahogyan mondják: életet. Az élet, a mindennapi, itt, Érden megy tovább. Kertes házakban és betonrengeteg­ben, nap mint nap elvándo­rolva és vissza, ingázva az otthon és a munkauely közt, amely legtöbbek számára a fővárosban lelhető. Kóka Ro­zália is amolyan hazajáró lé­lek — de még Érdre sem megpihenni jár. Eszes Katalin Megalakult a Talentum Januárban kezdi meg mű­ködését a Talentum, a KISZ kulturális fóruma, amelyet a KISZ KB intézőbizottsága alapított, önálló költségvetési szervként. Az új kulturális intézmény feladatairól Ernőd Péter, a KISZ KB titkára az ifjúsági szövetség székházában kedden tartott sajtótájékoztatón el­mondotta, hogy a Talentum jogutódja a KISZ Központi Művészegyüttesnek, a Kortárs Művészeti Fórumnak, és át­vállalta a jogutód nélkül fel­számolt Ifjúsági Rendező Iro­da feladatainak nagy részét is. A KISZ kulturális intéz­ménye többek között művé­szeti, szórakoztató és tömeg­politikai rendezvényeket, kon­certeket szervez a fiataloknak és a gyerekeknek. Alapítványokat kíván mű­ködtetni, például magyar iro­dalmi alkotások megírását szorgalmazva. A Talentum január 1-jétől kinevezett igazgatója Harsá- nyi László. K TÁLLÍTÓTERMEKBÖL Kerekes Anna képei Kanadában 2 A Dunaharasztin alkotó ^ Kerekes Anna 1987 tava- * szán Kanadában több ön- ú álló kiállításon mutatkozott í be művészetével: Brant- f fordban, Torontóban, Wil- ^ sonban. Montrealban. A ^ brantfordi tárlatnak olyan i) nagy sikere volt az ott élő ^ magyarok körében, hogy 5 előrelendítette az ottani ff kultúrház építésének ügyét í — most decemberben avat­ják fel. Sorozat a fákról Kerekes Anna hazai tájakat örökített meg képein. Láthat­ták a kanadai magyarok a festészetté és grafikává alakí­tott kiskunsági tanyát, horto­bágyi hidat, ácsai pincéket és a dömsödi Petőfi-fát. Méltán vált híressé Fák című soroza­ta. Közülük is kiemelkedő a Kisoroszinál megfigyelt Két fűzfa, amely az emberi öreg­séget példázza, a helytállást és hűséget egyben. Nagy sikere volt Kanadában Kerekes An­na Kenyér című festményé­nek, amelyet a Pest Megyei Gabonaforgalmi Vállalatnál mutatott be először. Kicsit az első hazát vitte el Kerekes Anna Kanadába a túristvándi vízimalomban, a békési gulyás alakjában, a szigligeti udvar­ban, Hollókő várában, a me- zőberényi tájban — a róka, az öreg hárs, a búzamezők látvá­nyában. Jól sikerült a montreáli ki­állítás is, ahol Kerekes Anna találkozott a kint élő magyar festőkkel, Kay Lajossal, Nyi- lassy Tiborral, Molnár Sándor­ral és Marosán Gyulával. A művésznő a dömsödi Petőfi- fáról készült rajzát a brant­fordi magyar kultúregyesület- nek ajándékozta. A mű abba a városba került, ahol először szólalt meg Bell telefonja. Részt vett az ünnepségen Pásztor László, az ottani ma­gyar nagykövetség sajtóattasé­ja. A tárlatot az a Zakar Te­rézia szervezte, aki a Magya­rok Világszövetsége kitünteté­sében részesült kultúránk ka­nadai terjesztéséért. Ember és természet Kerekes Anna készül 1983 tavaszára, amikor Budapesten, a Magyar Urbanisztikai Tár­sulatnál mutatja be kanadai tárgyú, új alkotásait. Hozott számtalan emléket és rajzot a kanadai mókusról, lúdról, hód- várakról, a rózsaszín felhők­ről, a Niagaráról, és minde­nekelőtt a kanadai juharfák­ról. Kerekes Annát mindig is az ember és a természet ősi Kerekes Anna: Alföldi táj viszonya érdekelte, ezért volt sikere nemcsak Kanadában, hanem Dunaharasztin, Tenge- licen, Pécsett, Szigetszentmik- lóson és Szarvason szervezett önálló bemutatkozásain is. A leletmentést rajzokkal végzi az általa felfedezett és már so­kaknak ismerős műemlék fák megörökítésével, de ezt a vi­zuális összegzést úgy végzi, hogy a növényi' anatómia szinte minden esetben emberi sorsokat jelöl. íme, Kerekes Anna is járja a maga útját. Dunaharasztiról indult, s az országos édeklő- dés nyomán művészetének hí­re és értékrendje eljutott Ka­nadába. Mcltó a figyelemre Oda is hívják, itthon is várják új műveivel Kerekes Annát, hiszen amit alkot, egyedi, és különös a maga ne­mében; méltó a figyelemre. Losonci Miklós A televízióban és a rádióban Szilveszteri műsorok Év-forduló 1987/88. címmel 12 órás szórakoztató összeál­lítással búcsúztatja az óévet és köszönti az újat a tele­vízió, A délután 3-tól hajnali 3 óráig tartó élő adásban több helyszínt kapcsolnak majd, s számos produkció szórakoztat­ja a nézőket. Lesz színházi bu­li a Fészek művészklubból, s megrendezik az immár hagyo­mányos házaspárbajt is. Gdl- völgyi János show-műsora és Nagy Bandó András Maholnap című produkciója mellett je­lentkezik a Megszavaztuk... megszavaztuk! című kabaré a Mikroszkóp Színpadról, s is­mét látható majd a Szuper- bola adása. Mivel a szilvesz­ter az idén csütörtökre esik, lesz lottósorsolás — ezúttal egy kicsit másképpen — vala­mint a Szomszédok című tv­sorozat, amelynek epizódját a szokásostól eltérően koráb­ban, a tv-híradó előtt sugá­rozzák. Az összeállítást já­tékos vetélkedők, a gyerekek­nek rajzfilmek és sok-sok ze­ne színesíti, köztük videoklip, nosztalgiamuzsika, látványos 168 óra. Immár három hete foglalkozik a rádió politikai magazinja egy nem minden tanulság nélkül való válóper­rel. 4 és fél évi házasság után az anya a válóperrel párhuza­mosan apasági pert is indított volt férje ellen, aminek követ­keztében a különböző hivatali döntések huzavonájában a gyermek 101 napig állami gon­dozásba került. A gyámható­ság — utólag is megállapítha­tóan — jogszerűen döntött, de ez egyáltalán nem esett egybe a helyes, a méltányos és igaz­ságos döntéssel. Mint a ripor­ter leszögezte, ez az eset azért rendkívül tanulságos, mert sajnos bármikor előfordulhat, hasonló ügyek kapcsán, ez a joggyakorlat. Ki véd meg ben­nünket a hivataloktól? — hangzott a költői kérdés. 1511 gyámhatóság van az ország­ban, s csak az ügyintézők lel­kiismerete, gondos, elfogulat­lan döntése segítheti azt, hogy a jogszolgáltatás egyben igaz­ságszolgáltatás is lehessen. Va­lójában ilyen esetekben nem úgy kell fölvetni a kérdést, hogy melyik szülő érdemli meg a gyermeket, hiszen nem a szülőt kell megajándékozni a gyermekkel, hanem fordítva, a gyermeket kell a számára megfelelő szülővel. Ebben a műsorban is sző esett a készülőben levő infor­matikai törvényről. Azt az anomáliát feszegették, amely nap-nap után megérinti az embert, legyen OTP-ügyfél, avagy az iskolában kezét tör­delő szülő, hogy ne soroljam tovább. Túlzott mértékű in­formációt kérnek tőlünk min­denhol, ami egyrészt pazarlás, s ugyanakkor a személyiség jo­gait sértő eljárás is. Az Ország- gyűlés mellett — a tervek sze­rint — alkalmaznak majd egy adatvédelmi ellenőrt, aki óvja a statisztikai titkokat az ál­lamigazgatás előtt. Olyan ada­tok, amelyeket az egyén az is­kolának vagy az orvosnak adott, nem kerülnek illetékte­len kézbe. Szilágyi Ákos szerkesztésé­ben jelent meg a Befejezetlen forradalom című könyv, amely már most hiánycikk. Bizonyá­ra nem tudjuk meg pontosan, miért, mivel nem tervezik az újabb kiadását. Valószínűleg nem a hallgatóság megnyugta­tására közölték a műsor végén azt a hírt, hogy míg az idén mindössze tízezer ember volt úgymond kapun kívüli munka- nélküli, jövőre számuk mini­mum háromszorosára nő. Gondolat-jel. Mindig bosz- szantani szokott, ha olyan do­logról beszélgetnek a rádióban, amelyről én biztosan nem hallhattam, nem olvashattam a hivatalos publikációban. Nos ilyen volt a Magyar Írók Szö­vetsége és a Művelődési Mi­nisztérium közötti vitáról, il­letve annak lezárásáról szóló tudósítás. Köpeczi Béla mi­niszter örömmel tudósí­tott bennünket arról, hogy az együttműködése az írószövet­séggel a továbbiakban várha­tóan zökkenőmentes lesz. Ügy emlegette az őszi írószövetségi ülés hozzászólásait, mintha azt természetesen, mindenki ol­vashatta volna. Ráadásul az, hogy az interjúban Cseres Ti­bor, az írószövetség elnöke és mások sem szólaltak meg, vég­képp homályossá tették a hely­zetet. A következő interjúban egy probléma kapcsán ismét csak egy személyt, az „Artunion” Művészeti Közös Vállalat igaz­gatóját, Borbély Károlyt szó­laltatták meg. A sajtó „ams- terdami Mohács”-nak nevezte a kortárs magyar alkotásokkal való külföldi bemutatkozást. Egy holland cég szervezésében csak magyar anyag kelt el az aukción, s mint elhangzott: „bagóért”. Állítólag öt évig kell várni, hogy ez a holland- magyar együttműködés meg­térüljön. Nem értem és nem tudom, hogy érdemes-e ilyen bukás és hitelrontás után még öt évet engedélyezni a kísér­letezésre. Ujj Írisz koncert — magyar és külföldi közreműködőkkel. A 2-es programon a szegedi és pécsi körzeti stúdió adását követpen a Képes nóták cí­mű videoklipp-összeállítást, a Zenecsatorna című angol fil­met, valamint az Óvakodj a törpétől című amerikai pro­dukciót láthatja a közönség. Ez utóbbit január 24-én, az 1- es programban is megismét­lik: Szilveszteréjszaka sugá­roznák a Fedezzük fel Placido Domingot! című, valamint éj­fél után a Charlie Chan a ló­versenyen című amerikai fil­meket. A rádió szilveszteri műsorá­ból kiemelkedik a Nem vicc! című szórakoztató összeállí­tás, amely mindennapi botor­ságainkat állítja pellengér­re, megtörtént esetek alapján. Lesz továbbá igazi kabaré is, lesz Sikerlista ’87, amelyben a hallgatók szavazatai alapján az év legjobb kabarészámait ismétlik meg. Zenekedvelők­nek szól majd a Budapesti fúvósegyüttes szilveszteri koncertje Berkes Kálmán ve­zetésével, valamint a Bécsi filharmonikus zenekarnak az osztrák fővárosból közvetítet hangversenye Claudio Abbad vezényletével látható, továb! a Szilveszteri dilidalok c mű könnyűzenei összeállít; A fiataloknak január 1-j sugározzák az ifjúsági kai ré, a Teleszájjal új műsorát. Megújuló műemlékek A karácsonyi ünnepek megújulva fogadja híveit Zsigmond király idejében épült jászjákóhalmi katolikus templom, a jászság egyik leg becsesebb egyházi műemléke A Jakabhalmon álló, 1332-bei: gótikus stílusban épült, majd a háborúk vihara után barokk- stílusú résszel kiegészített templomot az Országos Mű­emléki Felügyelőség szakmai irányításával a hívők, a me­gyei tanács és a Caritas nem­zetközi egyházi segélyszerve­zet anyagi támogatásával újí­tották fel. A jászjákóhalmi templomre­konstrukció része Szolnok me­gye általános egyházi műem­lékvédelmi programjának. Az elmúlt években már felújítot­ták a jászapáti, jászberényi és a kunszentmártoni római ka­tolikus, a karcagi, mezőtúri, kunhegyes) és tiszaburai re­formátus templomot a közel­jövőben kezdenek hozzá a szolnoki belvárosi katolikus templom rekonstrukciójához.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents