Pest Megyei Hírlap, 1987. december (31. évfolyam, 283-308. szám)

1987-12-23 / 302. szám

(Hsr , MEGYEI 6 198-7. DECEMBER Z3„ SZERDA w Jogi tanácsok— Sürgős kiköltöztetés 9 A gyesen lévő he­lyettesítése 9 Ajándék és örökség 9 Bünte­tése: áthelyezés 9 Öröklési illeték így látja a fiatalkorúak ügyésze . Hinni kell# hogy nevelhetők Stassákné dr. Békési Erzsébet • H. A.-né nagykőrösi ol­vasónk férjét a bíróság a há­zasság felbontásakor arra kö­telezte» hogy közös lakásukat hagyja el. A volt férj a fel­ajánlott lakások közül válogat, nem akar eltávozni. A bot­rányok, tettlegességek egymást követik. Hogyan szabadulha­tok meg ettől a tűrhetetlen állapottól? — kérdezi. A házasság felbontásakor a közös lakás használatáról a felek megállapodása vagy mindkét fél méltányos érde­keinek figyelembevétele után a bíróság dönt. A határozat meghozatalánál a lakásból el­távozó felet lehetőleg olyan helyzetbe kívánják hozni, hogy ő is új életet tudjon kezdeni. Ezért a .végrehajtás során még az a házastárs is, aki a szocialista együttélés szabályaival ellentétes, botrá­nyos, tűrhetetlen magatartást tanúsít, a számára biztosított szükséglakásra, albérleti lakó­szobára, ágybérletre, vagy munkásszállásra tarthat igényt. Ha azonban a lakás elhagyá­sára kötelezett volt házastárs a szocialista együttélés köve­telményeivel ellentétes botrá­nyos magatartást a vele együtilakó személyek sérelmé­re tanúsítja, vele szemben is alkalmazni lehet a sürgős ki- költöztetésre vonatkozó szabá­lyokat. Ilyen esetben a volt házastárs arra is kötelezhető, hogy más városban vagy köz7 ségben biztosított lakásba (szükséglakásba, illetőleg a iuiajdonában álló — beköltöz­hető — lakásba) költözzék. • Gondozónői állást vállalt egy dunaharaszti olvasónk. Amikor a szerződést megkö­tötték, olyan tájékoztatást ka­pott, hogy eg.y gyesen lévő kismamát helyettesít 1990-ig. Nemrég azonban közölték ve­le, hogy foglalkoztatását meg­szüntetik. mert az anya a gvest félbeszakította. Jogsze­rű az eljárás? A munkaviszony mind hatá­rozott, mind határozatlan idő­tartamra egyaránt létesíthető. A határozott időtartam nap­tári mértékekben is megálla­pítható, de létesíthető beteg vagy más okból bizonytalan időre távollevő dolgozó helyet­tesítése céljából is. Ilyen eset­ben azonban a dolgozót a he­lyettesítés valószínű időtarta­máról tájékoztatni kell, hogy eldönthesse: a kedvezőtlen feltételek mellett megkösse-e a munkaszerződést, vagv sem. Az mindenki előtt köztudomá­sú, hogy a gyermekgondozási segély igénybevétele címén a gyermek harmadik életéve betöltéséig lehet fizetés pél- küli szabadságot igényelni. Ugyancsak ismert — különö­sen a nódolgozók körében —, hogy a gyermekgondozási se­gélyt igénybe vett dolgozó a fizetés nélküli szabadságát a A tanácsok. Az 1937. évi 21. sz. tvr. és a 63 1987. (XII. 2.) MT-rendelet módosította a tanácsokról szóló törvényt és a végrehajtására kiadott jog­szabályt. A módosítások kö­vetkeztében Fejér, Komárom, Szolnok és Vas megyében a megyei tanács végrehajtó bi­zottságai és szakigazgatási szervei látják el a községi, nagyközségi tanács tevékeny­ségének törvényességi felügye­letét, a végrehajtó bizottságok és a szakigazgatási szervek irányítását. A tanácsok hatáskörei bő­vültek, pl. a városi tanácsta­gokból városrészi tanácstagi csoportokat hozhatnak létre, amelyek az anyagi eszközök­ről is véleményt mondhatnak vagy rendelkezhetnek. A he­lyi tanács megállapíthatja a tanácselnök és a helyettesek munkabérét, jutalmát. A kö­zös tanácsok székhelyközségé­ben megválasztott tanácsta­gok elöljáróságot alkothatnak. Kötvények. Az 1987. évi 22. tvr. és a 64 1937. (XII. 2.) MT- rendelet a kötvényekre vonat­kozó jogszobályokat módosit- ja, A jövőben kötvény kibo­csátására az állam, a köz­ponti költségvetési szerv, a gyermek harmadik életévének betöltése előtt is megszakít­hatja. és munkavégzésre je­lentkezhet. Ebben az esetben tehát ’ a munkaszerződésben meghatározott feltétel bekö­vetkezése a munkaviszonyt jogszerűen szünteti meg. • Egv turai olvasónk csa­ládi ház építéséhez jelentős összeget kapott ajándékba nagyszülőjét«!. Azt kérdezi, hogy ezt az ajándékot az öröklésnél milyen módon ve­szik figyelembe. A törvényes öröklésnél az az alapvető szabály, hogy a leszármazók egyenlő mérték­ben részesüljenek az elhunyt vagyonából, tehát egyiküket sem kívánja előnyben része­síteni a másikkal szemben, il­letőleg hátránnyal sújtani azért, mert egyikük az örök­hagyótól még annak életében ingyenes juttatásban részesült, másikuk pedig nem. Ha ezt a körülményt figyelmen kívül hagynák; akkor csak a halál időpontjában meglévő va­gyont kellene számba venni, és ez egyenlőtlenségekhez vezet­ne. Ezt a törvény azzal kü­szöböli ki, hogy az örökhagyó életében ingyenes juttatást a hagyaték értékéhez hozzászá­mítják. Az összeszámításon (az osztályra bocsátáson) azt értjük tehát, hogy több le­származó közös öröklése ese­tén mindegyik örököstárs kö­teles a hagyaték értékéhez hozzászámítani annak az in­gyenes adománynak az ,értékét, amelybeh őt az örökhagyó éle­tében részesítette. Az osztályra bocsátásnál igen fontos kérdés, hogy mi­lyen értékben kell beszámítani az adományt. Általános sza­bály. hogy az. érték megálla­pításánál a juttatáskori érté­ket kell ■ számításba venni. Előfordulhat azonban, hogy az értékviszonyok az idő múlása miatt lényegesen megváltoztak, és ennek következtében a jut- tatáskori érték alapulvétele valamelyik érdekeltre súlyosan méltánytalan lenne. • Súlyos fegyelmi vétséget követtem el két évvel ezelőtt — írja egy bagi olvasónk. — Munkahelyemen ezért fizetés- csökkentéssel alacsonyabb munkakörbe^ helyeztek meg­határozatlan időre. Cgy hal­lottam, hogy az áthelyezés csak két évre lehetséges, mert utána a dolgozó mentesül a büntetés alól. Ennek ellenére korábbi munkakörömet nem akarják számomra visszaadni. Ha a dolgozó fegyelmi vét­séget követ el, büntetéssel a munkáltatója áthelyezheti akár határozatlan, akár hatá-* rozott időre alacsonyabb mun­kakörbe. Az áthelyezés fegyel­mi büntetéssel azonos mun­kakörbe. de más telephelyre, vagy helységbe is beosztható a dolgozó. tanács, a pénzintézet, a gaz­dálkodó szervezet és a külföl­di részvétellel működő gaz­dasági társulás jogosult. Kincstárjegy. A Magyar Népköztársaság Elnöki Taná­csának 1987. évi 23. sz. tör­vényerejű rendeleté kincstár- jegyet létesített. Az értékpa­pírt az állam bocsátja ki és kötelezi magát, hogv az ott megjelölt pénzösszegnek előre meghatározott kamatát, továb­bá a pénzösszeget legkésőbb egy éven belül beváltja. Adóigazgatási eljárás. Á Minisztertanács módosította az adóigazgatási eljárás álta­lános szabályairól szóló 58 1981. (XII. 19.) MT sz. rendeletet. Adótanácsadói tevékenység. Folytatható a 66 1987. (XII. 2.) MT. sz. rendelet alapján. Adó. A Minisztertanács 67 1937. (XII. 2.) sz. rendele­tével módosította a háztáji és kisegítő gazdaságok jövede­lemadójáról. valamint a la­kosság borforgalmi adójáról szóló rendeletét, továbbá az ebadóról szóló rendeletet ha­tályon kívül helyezte. A rendelctek a Magyar Köz­löny 1907. évi 56. számában jelentek meg. A határozatlan időtartamra kiszabott áthelyezés végleges intézkedést jelent, amin nem változtat az sem, hogy a dol­gozó a büntetés jogerőre emelkedése utáni két 'év el­teltével már nem áll a fegyel­mi határozat hatálya alatt, mert ez azt jelenti, hogy nem köteles korábbi fegyelmi bün­tetéséről számot adni. A határozatlan időre szóló áthelyezés esetében tehát a dolgozó nem követelheti a fe­gyelmi büntetést megelőzően betöltött munkakörébe való visszahelyezését. Természete­sen a munkáltató közös meg­egyezéssel a korábbi munka­körbe, vagy esetleg más maga­sabb munkakörbe is helyezhe­ti a dolgozót. Más a helyzet, ha a bünte­tés határozott időtartamra szól. Ilyenkor, ha a dolgozó újabb vétséget nem követ el a meghatározott idő letelte után — illetőleg, ha a fegyel­mi büntetés hatálya alól men­tesítik, ettől az időponttól — a munkavállalót eredeti mun­kakörében kell foglalkoztatni. • A. I.-né dunakeszi olva­sónk férjétől közös házuk fe­lét örökölte. Az örökség: után illeték megfizetésére kötelez­ték. A határozatot sérelmezi, mivel úgy tudja, hogy a fe­leség öröklése illetékmentes. Olvasónk kérdésére adott válaszunk technikai okok miatt hiányosan jelent meg, ezért azt megismételjük. Az 1986. július l-.jén hatály­ba lépett illetéktörvény a ko­rábbiaknál jóval kedvezőbb szabályokat határozott meg azon örökösök számára, akik a vagyon megszerzésében az elhunyttal együtt közremű­ködtek. Az öröklési illeték megfizetése alól pl. 500 000,— Ft ingatlanértékig mentes a lakástulajdon, az üdülő, a hét­végi ház,zártkerti ingatlan haszonélvezetének, használa­tának öröklése, ha az örökös nem a házastárs. Amennyiben a házastárs nem haszonélvezetet, hanem tulajdonjogot örököl, a lakás- tulajdon első ízbeni öröklése szintén illetékmentes, ha az ingatlant a házastársak közö­sen szerezték, építették. A törvény rendelkezéseit az 1986. július 1-jét követően il­letékkiszabásra megküldött vagyonszerzési ügyekben kell alkalmazni. Olvasónk tehát akkor jogosult a kedvezmé­nyesebb lehetőségekre, ha a házastársa 1986. július 1-jét követően hunyt el, vagy akkor is, ha h.'zastársa ezt megelő­zően halálozott el, de a köz­jegyző csak július után küld­te meg a hagyatékátadó vég­zést az illetékhivatalnak. El­lenkező esetben a korábbi jogszabályok az irányadóak. Dr. Sinka Imre Olvasóink részére min­den csütörtökön 17—19 óra között ingyenes jogi tanács­adást tartunk Bp. Vili., Dlaha I.. tér 3. szám alatt, a beérkezett levelekre pe­dig folyamatosan válaszo­lunk. A többszörösen büntetett előeletű Oláh Lajos 27 éves dunaharaszti alkalmi munkás, nem sokkal hároméves bör­tönbüntetésének letöltése után, egy március elejei éjszakán betört a dunaharaszti Torony italboltba, ahonnan másfél­ezer forint készpénzzel, ita­lokkal és dohányáruval távo­zott. Áprilisban két alkalom­mal lakatlefeszítéssel hatolt be ugyanoda, és az italbolt raktá­rából három műanyag demi- zson, összesen harminc liter barackpálinkát, vodkát és Hu­bertust zsákmányolt. Nemso­kára újból felkereste kedvenc italboltját, lefűrészelte az ab­Az újságban gyakran lehet olvasni a bíróság elé került 15,. 16, .17 éves fiatalokról, akik — egyebek között — ittas em­bert ütöttek le és elvették a pénzét, más esetben betörtek vagy gépkocsikat szereztek. Az ember a tereken, a parkok­ban és az aluljárókban gyak­ran szembe találja magát csoportokba verődött fiatalok­kal, akik nemegyszer hangos- kodásukkal, garázdaságaik­kal zavarják a közrendet, a köznyugalmat. önkéntelenül felmerül a kérdés; hát ilyenek lennének a fiataljaink? Erről kérdeztük a Pest Megyei Főügyészség fiatakorúak ügyészét, Stas­sákné d r. Békési Er­zsébetet, aki több mint másfél évtizede került kapcso­latba a bűntónyes fiatalko­rúakkal. — Mit mutatnak az adatok? — Mindenekelőtt, fiataljaink döntő többsége becsületesen él, tanul, dolgozik. Csak az or­szág ifjúkori népességének egy kis része helyezkedik szembe a társadalmi normák­kal, tanúsít deviáns magatar­tást, követ el bűncselekményt. Ez az igen szűk réteg viszont évről évre újratermelődik, száma hosszabb idő átlagában emelkedő tendenciát mutat. Így 1974-ben 6974, 1983-ban 8817 fiatalkorú bűnelkövető volt, és 1986-ban már túllép­te a 10 000-et (10 574), s a fia­talkorú bűnözök aránya az össznépesség azonos korosztá­lyán belül már 1,8 százalékot tett ki az elmúlt esztendőben. 10 000 fiatalkorú lakosra 179,5 azonos korú bűnelkövető jut, ami 18 fővel volt több, mint az előző évben. A Pest Megyében 1986-ban ismertté vált közel 15 ezer bűncselekmény 8 ezer 200 el­követőjéből már 998 volt a fia­talkorú, szemben az 1985. évi 903-mal, az 1984. évi 882-vel, az 1983. évi 78.9-cel és az 1982. évi 751-gyel. A bűnelkövetők jelentős csoportját a fiatalko­rúak képezik; számarányuk 12,2 százalék. Említhetem továbbá, hogy a gyermekkornak száma 1982- höz viszonyítva 1986-ban volt a legmagasabb a 330 elkövető­vel, szemben az 1985. évi 292- vel, az 1984. évi 317-tel, az 1983. évi 247-tel és az 1982. évi 264-gyel. — Miírt kerülnek Összeütközés­be a törvényeinkkel? — Alapvető tétel, hogy sen­ki sem születik bűnözőnek. Az egyéni adottságok, a személyes életsors, a szociális környezet összhatásától függ, ki válik azzá. Bonyolult jelenség, sok tényező együttes hatása az ok, amiért a fiatalkorú jogsér­tő lesz, valamennyire most ki­térni szinte lehetetlen. > Első, ami szembe tűnik, a nagyfokú érzelmi fogyatékos­ság. Ez a rendezetlen családi életre, a nevelés, a szeretet hiányára vezethető vissza. Az esetek többségében elvált szü­lők gyerekeiről van szó. A probléma azonban valójában nem az elvált szülők gyerme­keinél van. hanem sokkal in­kább a feldúlt családi körül­mények között élőknél. Sok­szor a csonka család biztosítja a gyermek helyes irányú fej­lődéséhez a kedvező légkört. Bűnügyek ismerete alapján említhető, hogy a szülői alko­holizmus és durvaság, az ok­talan verés sok esetben hely­rehozhatatlan következmé­nyekhez vezethet. Egy felmé­lakrácsot. és látogatása ered­ményeként négyezer-ötszáz fo­rint készpénzt, dohányárut'vitt magával. Augusztusban még két ízben tört be az italboltba, ahol éh­ségének csillapításán kívül zsebeit is megpakolta. Szep­temberben egv másik dunaha­raszti italboltba tört be, ahon­nan magnót, rádiót és egyéb ingóságot zsákmányolt. A Ráckevei Bíróság nagyobb értékre, dologi erőszakkal el­követett, üzletszerű lopásért vonja felelősségre a notórius bűnözőt. Asztalos Imre rés szerint az apa az esetek 40 százalékában, az anya pedig 22 százalékban durván báint a fiatalkorúval, vagy nem tö­rődtek vele. Ezek következté­ben a gyerek rátanul a verés­re, sajátjává válik, megszok­ja, hogy az élet bizonyos hely­zetében az ütés a megoldás. Az ilyesfajta szülői viselke­désforma a gyerek felnőttkori életében újratermelődik. Kimutatható a fiatalkorú bűnelkövetők számának emel­kedésén túl, hogy fokozódott tetteik veszélyessége a társa­dalomra. Több mint kétötödük erőszakosságban és garázda­ságban vétkes, emelkedik az élet és testi épség elleni bűn­cselekmények száma, valamint a rablásoké is. Az erőszakos­ságot és a garázdaságot rend­kívüli brutalitás, kegyetlen* ség, kirívóan közösségellenes magatartás kíséri. E tetteiket gyakran alkoholos befolyá­soltság hatása alatt követik el. Számos esetben megjele­nik a motívumnélküliség, ami­ből arra lehet következtetni, hogy a „háttérkönyezetben”, azaz e fiatalok családjában is hasonló tendencia mutatko­zik. A szülők szabadidejük je­lentős • részét munkahelyükön túlmunkában, vagy a második gazdaságban töltik, és kime­rültén hazaérve már sem ide­jük, sem, energiájuk nincs gye­rekeik türelmet igénylő neve­lésére. A szülők szerepe lénye­gében az ellenőrzésre és a íe- lelősségrevonásra redukáló­dik. Ezek következményeként a gyerekek otthon sokszor el­hallgatják gondjaikat, bajai­kat, megoldásukat egyedül ke­resik. vagy olyanokhoz for­dulnak segítségért, akik hason­ló problémákkal küzdenek. Mivel a problémamegoldó ké­pesség a serdülőknél még ki­alakulatlan. előfordul, hogy elmenekülni próbálnak a fe­nyegető helyzet elől, iskolake­rülők lesznek, elszöknek, csa­varognak, esetleg inni kezde­nek, drogot szednek. Így nagy a veszélye, hogy a fiatai a krí­zishelyzetben deviáns koríárs- csoportokban talál megértést, elfogadást, majd megfelelő se­gítség nélkül kóros személyi­ségfejlődés, szuicidum lehet a krízis kimenetele. Sajnos gyak­ran találkozni szorongó, gátlá­sos vagy valamilyen neuroti­kus tünetű fiatalkorúval, akik legalábbis tanácsadásra, tá­mogatásra szorulnának. A szülők munkahelyi elfog­laltsága miatt felügyelet nél­kül hagyott gyerekek egy ré­sze is veszélyeztetté válhat, könnyen kerülhet kétas bará­tok közé. Az agglomerációból naponta Budapestre bejáró, gyakran három műszakban dolgozó szülők távolléte alatt a gyerekek elhelyezése pél­dául nem mindig megoldott. Sok esetben a felügyelet, a hasznos program hiánya is elő­segíti a fiatalkorúak bűnelkö­vetését Az a tapasztalat, hogy növekszik a folyamatos mun­kaviszonyban nem állók, a szülők által eltartott vagy munkakerülő életmódot foly­tató, csavargó fiatalok ará­nya. A fiatalkorúak által elkö­vetett bűncselekmények 20 szá­zalékában közvetlenül az al­kohol játszotta a szerepet. Mi­vel az alkoholizmus kialaku­lása az esetek zömében épp a 14—18 éves életkorra esik. ezért ha e jelenségre időben nem figyelünk fel, a fertőzött fiatalok életútja könnyen vak­vágányra kerülhet. — Miért kiemelt jelentőségű a fiatalkori bűnözés kezelése? — Az úgynevezett veszélyez- tetettségi állapot gyakran a fiatalkori bűnözés első stá­diuma. Ugyanis a veszélyez- tettség összefüggésben van a gyermek- és fiatalkori bűnö­zéssel. Például a gyermekko­rú bűnelkövetők 60—70 száza­léka a veszélyeztetettek közül kerül ki, s a kiskorúak növe­kedése a gyermek- és fiatal­kori bűnelkövetés utánpótlási alapja. Ezenkívül a gyermek-, illet­ve fiatalkori bűnözés és fel­nőttkori (még inkább a visz- szaeső) bűnözés között össze­függés van. De az is bizonyí­tott, hogy a különösen veszé­lyesnek mondható többszörös visszaesők túlnyomó többsége fiatal korban kezdte bűnöző életpályáját. — Mit íehet tenni a megelőzés érdekében? — A bűnözők utánpótlásá­nak csökkentésére valameny- nyi erőt mozgósítani kell, ezt a harcot a társadalom legki­sebb egységében, a családban kell elkezdeni. Erősíteni kell a gyámhatóságok tevékenységét is. El kell érni, hogy egységes szemlélettel:- cselekvéssel lép­jenek fel itt, ahol a család — benne a gyermek, a fiatalko­rú — veszélyeztetett. Nem ele­gendő csupán magával a gyer­mekkel, a fiatalkorúval fog­lalkozni, hanem a családot kell az összehangolt intézke­j déseknél alapul venni. A bű- I nözés megelőzésében megha­tározó szerepe van továbbá a különböző iskolai, munka­helyi kollektíváknak. A becsü­letesen élő és dolgozó ember példája és lefogadtatása a meg­előzés egyik hatékony eszköze lehet. A gondoskodás csak akkor lehet eredményes, ha az ab­ban érdekelt állami és társa­dalmi szervek — köztük a tár­sadalmi és hivatásos pártfo­gók, a munkahelyi kollektí­vák — szorosan együttműköd­ve és tevékenyen részt vesz­nek a rájuk bízott fiatalko­rúak átnevelésében. Kiemel-* kedő ebben a hivatásos párt­fogók szerepe, akik sokrétű tevékenységük során sokat te­hetnek a fiatalkorú eredmé­nyes átneveléséért. Pest megyében a hivatásos pártfogók munkáját jól mű­ködő. aktív — közel ezerfős — társadalmi pártfogói háló­zat segíti. Szükség lenne a tár­sadalmi pártfogók számának további növelése olyan telepü­léseken. ahol nincs vagy kevés van. — Mi várható a Jövőben, és mi­re hívja tel a figyelmet? — A fiatalkori bűnözés trendje várhatóan tovább fog emelkedni. Ezért a szülök em­berségére, és okos szigorára, a pedagógusok meggyőző szavá­ra. a munkahelyekén a kollé­gák és vezetők felelősségére, mindannyiunk figyelmére és erőfeszítésére szükség Van a fiatalkorú bűnözés elleni küz­delemben. — Végül egv személyes kérdés: szereti-e a hivatását, és hoz-e si­kerélményt? — Nehéz és felelősségteljes munka, amihez érzelemre és lelkiismeretre' is szükség vaii. Nem mindegy, hogyan alakul a fiatalok további sorsa, bíz­ni kell a nevelhetőségükben, és ha ez sikerült, erre is van példa, nekem is hozott siker­élményt. Szeretem a munká­mat. O. F. J. Tíz nap rendeletéi Lebukott a betörő Visszajárt a Toronyba

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents