Pest Megyei Hírlap, 1987. december (31. évfolyam, 283-308. szám)

1987-12-23 / 302. szám

1987. DECEMBER 23., SZERDA 3 A Magyar ENSZ-társaság nyilatkozata Igazságos rendezést! A Magyar ENSZ-társaság aggodalmát fejezi ki az Izrael által megszállt arab területe­ken kialakult nyugtalanító helyzet miatt. Az izraeli had­sereg immár két hete tartó erőszakos akciói számos pol­gári áldozatot követeltek. Áz ENSZ fórumain, minde­nekelőtt a közgyűlés, a Biz­tonsági Tanács és az Emberi Jogok Bizottsága napirendjén hosszú ideje szerepelnek a megszállt arab területeken élő palesztin lakossággal szemben elkövetett atrocitások, töme­ges és súlyos jogsértések. A mostani értelmetlen és meg­engedhetetlen vérontás is bi­zonyítja, hogy a közel-keleti konfliktus megoldása már nem tűr halasztást. Az ENSZ-társaságok Világ- szövetsége legutóbbi, ottawai közgyűlésén határozatban szó­lította fel a közel-keleti konf­liktusban érintett feleket a békés rendezés előmozdításá­ra. A Magyar ENSZ-társaság ennek szellemében elítéli az izraeli hadsereg terrorakcióit, és sürgeti a vérontás mielőbbi megszüntetését. A megszállt arab területe­ken kialakult feszült helyzet volt a témája annak a kötet­len hangú sajtótájékoztatónak is, amelyet kedden a Paleszti­nái Felszabadítási Szervezet budapesti képviseletén tar­tottak. Hikmat Zaid. a képvi­selet vezetője a PFSZ állás- foglalását ismertetve hangsú­lyozta: az utóbbi időszak nagyszabású megmozdulásai is bizonyítják, a megszállt te­rületek palesztin lakossága határozottan elutasítja azokat a próbálkozásokat — minde­nekelőtt az Egyesült Államok és Jordánia vezető köreinek törekvéseit —, amelyek egy Camp David-i jellegű iz­raeli—jordániai különmegál- lapodásra irányulnak. A kö­zel-keleti kérdés megoldásá­nak egyetlen lehetséges for­mája egy nemzetközi konfe­rencia összehívása. Műholdfelvételekkel Digitális adás A mezőgazdaság az időjá­rás szeszélyeinek legjobban kitett népgazdasági ágazat, amely azonban nem teljesen védtelen a természet hatá­saival szemben. A nagyüze­mek a megfelelő, az adott terület sajátosságaihoz igazo­dó vetőmagot és termesztési technológiát választva jórészt elháríthatják a kedvezőtlen je­lenségek következményeit. Ehhez segítséget is kapnak, egyebek között például az időjárás előrejelzésével foglal­kozó szakemberektől. S hogy még pontosabb legyen a munkájuk, ahhoz elengedhe­tetlenül szükséges a lépéstar­tás a technikai fejlődéssel. Jó hír tehát, hogy az Országos Meteorológiai Intézet Köz­ponti Előrejelző Intézetében most folyik egy olyan vevő­rendszer kifejlesztése, amely- lyel lehetővé válik a meteo­rológiai műholdak digitális adása. A képfeldolgozó már elkészült. Jelenleg azt vizsgál­ják, hogy miként alkalmazhat­ják a műholdfelvételeket agro­meteorológiai problémák tisz­tázásához. Ma még a kereskedőké a haszon Lassan cseperedik a Azt a karácsonyt, a tavalyit, soha nem felejtem el. Ap­ró dobozokban, díszes csomagolópapírban ott sorakoztak ugyan a szekrény mélyén az ajándékok, de a fa. amely alá becsempészhettük volna azokat, nem volt sehol. Egy hete kerestük, hiába. Pedig nem akartunk már semmi különlege­set. Beértük volna egy csenevész, hulló levelű, senkinek sem tetsző fenyővel. Csakhogy ilyet sem találtunk. Álltunk hát szomorúan a fiammal az ablaknál, s figyeltük, jön-c már az apu, vállán a fenyővel. Lassacskán szürkülni kezdett a dél­utáni égbolt és a szemben lévő házak ablakain áttündököl­tek az idegen karácsonyfákon égő aprócska villanykörték és gyertyák. Milán, a kisfiam sírva fakadt... csemete Az jdén az elsők között vol­tunk, akik megvették a fát. A legszebb kétméterest, amit Monoron árultak. Miközben mé^iifSÍiíQftte ,aä, §rug* .azok­ra gondoltam, akik az idén járnak úgy, mint én tavaly. Bár. úgy hírlik, most inkább az árakkal van probléma ;,. Nekik nem érdekük De miért is ne lenne? Azok az állami cégek, amelyeknek nagy tömegben el kellene lát­niuk a piacot, évekig nem vol­tak érdekeltek a termesztés­ben. Hosszú ideig nem tud­ták érvényesíteni áraikban az óriási telepítési és művelési költségeket. — Nyugat-Magyarországon, ahol az ökológiai feltételek kedveznek a fenyőnek, hatal­mas telepeken gazdálkodnak a maszekok. Néhányan össze­fognak, beáll a munkába a család apraja-nagyja, s műve­lik a fenyveseket. Kisebb te­rületeken máshol is jellemző ez. A magánosok, mivel ter­melésükre nem rakódnak rá az általános üzemeltetési költ­ségek, olcsóbban tudják ne­velni, s így a kereskedőknek kínálni is a fenyőt. Legalább­is pár évvel ezelőtt még ezt tették. Azóta az állami és és szövetkezeti gazdálkodók többsége kivonult a karácsony­fapiacról — nem bírták to­vább a versenyt. Most aztán a maszekok uralják a tere­pet, olyanok az árak, ami­lyennek ők diktálják azokat. A fa meg, lévén, hogy hoz­zánk hasonlóan számos más erdőgazdaság és szövetkezet sem telepített fenyőt jelentős mértékben évek óta, egyre ke­vesebb — magyarázza a fenyő­mizéria okát Bartha Pál, a budakeszi székhelyű Buda Vi­déki Állami Erdő- és Vadgaz­daság fatermesztési osztályve­zetője. Míg beszél, elém teszi a Mezőgazdasági és Élelme­zésügyi Minisztérium e témá­ban tartott augusztusi értekez­letének emlékeztetőjét. Mond­ja, ha későn is, de született végre intézkedés. Egyeztettek, intézkedtek az illetékesek, s így ma már az állami cégek is nagyobb eséllyel indulhat­nak a fenyőpiacra. Azaz csak indulhatnának — de nincs mivel. Mert az a fa, amely karácsonyra elkélne. nincs, legalábbis nem szá­mottevő nagyságrendben az erdeikben. Ä hudakesziek öt­hat éve alig telepítenek, feny­vest. Most, hogy végre megál­lapodás született, s a felvá­sárlási árak már tükrözik a költségeket, azt mondják, ér­dekeltek-^ De ettől még fenyő náluk jó darabig nem lesz. — Ha elültetünk egy cse­metét, öt-hat évbe telik, míg karácsonyfa nagyságúvá cse­peredik. Addig csak a költ­ségünk, munkánk van vele. S ha jön a tél és kivágjuk va­lamennyit, elölről kezdődik minden. Így a közbeeső évek­ben is újra és újra kell tele­pítenünk. De ennek esztendő­kig nincs eredménye ... Hosszú ideig holt tőke tehát a pénz, amit ily módon be­fektetnek. Ha egyáltalán van tőkéjük erre. Mert manapság az erdőgazdaságok sincsenek túlságosan rózsás helyzetben. Számukra sem mindegy, mennyi ideig térül meg a munka és a pénz, amit ma befektetnek egy üzletbe. Fő­ként akkor, ha ez az üzlet kockázatos: azt, hogy melyik évben ki és mennyit szál­lít karácsonyfából a piacra, talán senki sem tudja. A ke­reskedő nyugodtan hivatkoz­hat a termelőkre, mint az árak felhajtóira. Sajnos csak ritkán akad, aki megcáfolja őket. Közös legyen a kockázat — Jó lenne, ha sikerülne valamiféle együttműködési megállapodást nyélbe ütni a kereskedőkkel. Ha közös ér­dekeltséget, közös kockázat- vállalást építenénk ki. Hi­szen ma a kereskedő számá­ra tulajdonképpen mindegy, mennyi fát ad el. Ha több van. kicsit alacsonyabbak az árak. ha meg kevesebb, a ve­vő akkor is megveszi a fe­nyőt. ha vagyont kérnek érte — véli a budakesziek osztály- vezetője. Márpedig szép summát kér­nek. Még azért a fáért is, amit kis fenyveseikből az ál­lami gazdaságok a piaci árakhoz képest fillérekért ad­nak át a kereskedőknek. A közös érdekeltség igényét te­hát Joggal várják azok. akik­nek hasznát egyelőre a keres­kedők fölözik le. Hiszen egy hektár telepítése, művelése addig, míg vágásra nem érett a fa. fafajtánként és hektá­ronként 80—300 ezer forin­tot emészt fel. — Ha hosszú távon is, de ma már végre érdemes fog­lalkozni a fenyővel. Igaz. jó néhány év kell ahhoz, hog'' bejöjjön az a kis nyereség, amelyet a mai felvásárlási áraktól a termelő remélhet. Csak az a kérdés, ráérünk-e ennyi időt várni erre? — te­szi fel a kérdést tulajdonkép­pen magának Ujsághy Gyula, a visegrádi Pilisi Állami Parkerdőgazdaság erdőgazdál­kodási osztályvezetője. Ellopják a javát Körülöttünk dér borítja jó­tékonyan a fenyőfák ágait. Ám a fehér lepel nem tud eltakarni mindent. Látszik, hogy ezek a fák nem válná­nak díszévé karácsonykor a lakásnak. — Nem dicsekedhetünk ez­zel az erdővel, másodlagos nyersanyagnak, gallynak való itt minden — mutat körbe Uj­sághy Gyula az esztergomi kerület fenyvesében. — Túl nagy károkat okoztak az ál­latok, főként az őzek és a szarvasok. De az emberek sem kímélték jobban az erdőt. A legszebb fák tűnnek el így karácsony táján, s mi nem tu­dunk jóformán semmit sem tenni. Nem állíthatunk min­den fenyő mellé egy őrt, hogy ne engedje ellopkodni azokat. Igaz, ma már jóformán nincs is mit elvigyenek. A pilisiek csakúgy, mint a bú- dakesziek, évek óta alig tele­pítenek. S ami van? Elkél a saját házuk táján. Elviszik a dolgozók és a falubeliek. Meg az a néhány maszek, akik kö­zött akadt tavaly olyan, aki az utolsó szálig megvette a karácsonyfaerdőt. Állítólag vagy ezer fát. Neki nyilván­való, hogy ez volt az érdeke. Hogy ő jól járt, abban nem kételkedem.., Pató Zsuzsa A gazdasági rendészet féléves mérlege Sok a lakossági bejelentés Zsebtolvajok, szerencsejátékosok a piacon Az idén július 1-jétől mű­ködik Pest megyében is a gazdasági rendészet. Bár hat hónap olyan rövid idő, hogy az eltelt időszak eseményei­ről még korai bármilyen mér­leget is készíteni, Szabó Mi­hály őrnagyot, a GR vezető­jét mégis arra kértük: össze­gezze eddigi tapasztalataikat. — Gyakorlatilag megala­kulásunk első percétől teljes lendülettel dolgozunk, hiszen a döntés után azonnal meg­kezdődött a szervezet kiépí­tése, s mire július 1-jén hi­vatalosan is létrejött a gazda­sági rendészet, minden készen várta a cselekvésre mozgósító parancsot — kezdte beszélge­tésünket. — Különösen fon­tosnak tartom, hogy az ösz- szeverbúválódott csapatba olyan fiatal és aktív rendőrök kerültek, akikre hosszú tá­von lehet építeni. Ismeretei­ket, felkészültségüket azóta tovább gyarapították, s en­nek köszönhetően tulajdon­képpen már az első félévet is sikeresnek tartom. — Mire alapozza ezt a mi­nősítést? — Több jelentős üggyel foglalkoztunk, olyan bűncse­lekményekkel, amelyek nagy kárt okoztak a társadalom­nak. Sokszor csak aprólékos munkával tudjuk a bizonyí­tékokat összegyűjteni, de sze­rencsére vannak segítőink is! Legfontosabb partnerünk a lakosság, amely megalakulá­sunk óta nagyon sok infor­mációt adott nekünk. Az el­telt hat hónapban mintegy negyven bejelentést kap­tunk. Mindegyiket alaposan kivizsgáltuk, s bár némelyik legfeljebb csak szabálysértést tárt fel, azért akadt köztük nem egy komolyabb bűncse­lekményre fényt derítő adat is. Hogy példát is említsek: nemrég a szigetszentmiklósi Saláta bárban folyó dolgok­ról kaptunk információt, s a nyomozás megállapította, hogy az egység vezetője ala­posan gyanúsítható üzérke­déssel, közokirat-hamisítással és árdrágítással. A vizsgálat még folyik. De akad olyan eset is, amikor visszájára fordult a dolog. Egy kisvál­lalkozás tagjai bejelentést tettek vezetőjük ellen, ám vé­gül azt állapítottuk meg, hogy ő nem követett el semmilyen szabálytalanságot, míg a ta­gok közül nem egynek vaj van a fején. — Lapunkban többször be­számoltunk arról, hogy gya­koribbá vált a piacok, ezek közül is elsősorban a gyáli piac ellenőrzése. Milyen ered­ményt hoztak az akciók? — Mint közismert, orszá­gosan széles körű akció in­dult az engedély nélküli áru­sítás visszaszorítására. Pest megyét ez közvetlenül érinti, hiszen nagyon sok turista utazik területünkön keresz­tül, vagy felhasználva Buda­pest közelségét, szűkebb pát­riánkban próbálja értékesíte­ni áruját. A legfertőzöttebb Világszínvonalon. * A világ egyik legismer­tebb autómárkájához, a Volkswagen személygép­kocsikhoz gyártanak különféle fröccsöntött alkatrészeket Soly­máron, a Pemii üzemében. Romhányi András fröccsöntőgc- pen a szélvédők gumiszigetelőit készíti. lancsovszki János felvétele) terület a gyáli piac, amelyen a megyei főkapitányság nép- gazdasági és társadalmi tu­lajdonvédelmi osztálya ál­tal szervezett akciókban több­ször is rajtaütésszerűen el­lenőrzéseket végeztünk. Hadd mondjam el, hogy nem is eredménytelenül. Bár a 'nyári erőteljes fellépés hatására je­lentősen csökkent az engedély nélküli árusítás, most megint tapasztalható némi visszaszi- várgás és megszaporodtak a nemkívánatos kísérőjelensé­gek, mint például a zsebtol­vajlás és a tiltott szerencse- játékok. Ezért újabb akciókat tervezünk, annál is inkább, mert sajnos Gyálon és más, az agglomerációba tartozó te­lepülésen sok gyanútlan em­ber esik nekik áldozatul. — Január 1-jén lép életbe az új adótörvény. Milyen fel­adatokat ad majd ez a gaz­dasági rendészetnek? — Arra számítunk, hogy előbb-utóbb lesznek ezzel kapcsolatos ügyeink. Ezért munkatársaim felkészülnek arra, hogy egy-egy, ilyen esetben megfelelő szakérte­lemmel nyomozhassanak. Emellett kapcsolatot alakítot­tunk ki az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal Pest Me­gyei Igazgatóságával is. Ám még egy veszélyre szeretném felhívni a figyelmet. Az új árrendszer bevezetése után várható, hogy alaposabban kell ellenőrizni az egysége­ket. A kereskedelmi felügye­lettel együtt mindent elköve­tünk, hogy lefüleljük az ár­drágítókat és a vásárlókat más módon megkárosítókat. Ehhez várjuk a Pest Megyei Hírlap olvasóinak és szűkebb pátriánk minden lakójának a segítségét — mondotta befe­jezésül Szabó Mihály őrnagy. F. Z. A KDIB elnöksége tárgyalta A Dunakanyar védelmében A Dunakanyar fejlesztésére 1965-ben készült utoljára re­gionális rendezési terv, amit azóta jócskán, túlhaladott az idő, hiszen a tájegység éppen az utóbbi évtizedekben vált mind népszerűbb idegenfor­galmi és üdülőcentrummá. A közelmúltban elrendelt építési tilalom is azt a célt szolgál­ja, hogy még időben megál- líthatóak legyenek azok a fo­lyamatok, amelyek --később már visszafordíthatatlanok. A tilalom persze önmagában nem gyógyír. Éppen ezért a Városépítő és Tudományos Tervező Intézet, szakemberei már dolgoznak a Dunakanyar új regionális rendezési tervé­nek koncepcióján, ami majd alapja lehet az érintett tele­pülések végleges, általános rendezési tervének. Erről a nagyszabású mun­káról számolt be dr. Dalánui Lászlóné, a VÁTI tervezője a Közép-Dunavidéki Intéző Bizottság elnökségének, amely dr. Sághy Vilmos nyugalma­zott miniszter elnökletével tegnap tartotta idei utolsó ülését. E nagy érdeklődésre szá­mot tartó napirenden kívül az elnökség meghallgatta Fábián Lajos főtitkár beszámolóját az előző ülés óta eltelt idő­szak eseményeiről. Év vége lévén, itt a pénz­ügyi számvetések ideje. Ezért a KDIB elnöksége áttekintette a Központi Fejlesztési Alap támogatásával épülő beruhá­zások helyzetét és jövő évi terveit. Ugyancsak jelentést hallgattak meg az idei vissza^ nem térítendő támogatások" felhasználásáról és előkészí­tették ezek jövő évi odaítélé­sét. Amint a beszámolókból ki­derült, a KDIB 1987-ben a Központi Fejlesztési Alap cél­jára összesen 23 millió fo­rintot kapott, valamint 27 millió forint állt rendelkezé­sükre vissza nem térítendő támogatásokra. Ugyancsak tegnapi ülésén hallgatott meg előterjesztést a kbíB elnökségé a visegrádi fellegvár hasznosításának programjáról. A terv rövid, közép- és hosszú távú elkép­zeléseket rangsorol a pénz­ügyi lehetőségek figyelembe­vételével. A rövid távú prog­ram 1990-ig tervez, s többek között szerepel benne több új kiállítás megnyitása, a foga­dóépület kialakítása. A hosz- szú távú elképzelések termé­szetesen tartalmazzák a fel­legvár teljes műszaki helyre- állítását is. Az ülés napirendjén mind­ezeken kívül szerepelt még beszámoló a Közép-Duna- vidék idei kulturális és sport- rendezvényeiről. Szentendre űj díszpolgára Ünnepi megemlékezés Szentendre felszabadulásá­nak évfordulója alkalmából tegnap ünnepi megemlékezést tartottak a városi .tanácson. Itt került sor Szentendre vá­ros díszpolgári oklevelének átadására, amelyet ez alka­lommal dr. Mailáth Imre tár­sadalmi és idegenvezető ka­pott meg. Dr. Mailáth Imre hosszú évek óta kalauzolja és ismerteti meg a városkába látogató vendégekkel Szent­endre látnivalóit és neveze­tességeit. Kiemelkedő érdemei vannak abban, hogy a Duna menti várost az ide látogatók — turisták és diplomáciai vendégek — minél jobban megismerjék, s kellemes em­lékekkel, jó benyomásokkal távozzanak Szentendréről. Komplett asztali terítékek Porcelán és ólomkristály Az építőanyagipar viszony­lag szerény arányban járul hozzá a népgazdaság konver­tibilis exportjához. A finom- kerámia-ipar és az üvegipar a legnagyobb szállító, mert raj­ta múlik az ágazat konvertibi­lis exportjának 30, illetve 55 százaléka. Az ágazat az idén végül is a korábban jelzett 64 helyett 69 millió dolláros ki­vitelre vállalkozott. A fejlődéshez jelentősen hozzájárult, hogy a gyártók­nak és külkereskedelmi part­nereiknek új piacokat is si­került szerezni, főleg a Távol- Keleten. Azzal is bővítették piacaikat, hogy porcelán- és ólomkristály üvegkészletből összeállított komplett asztali terítéket is kínálnak. Az ága­zat kiviteli lehetőségeit jelen­tősen tovább növelhetné a csomagolási kultúra javítása, de ehhez a háttéripar, elsősor­ban a papír- és nyomdaipar segítségére, fejlesztésére is szükség van. Az ÉVM számításai szerint az év végére az építőanyag­ipari ágazat több termékből, például díszműáruból, padló­burkolólapból és cementből túlteljesíti a vállalással meg­emelt idei exporttervét.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents