Pest Megyei Hírlap, 1987. december (31. évfolyam, 283-308. szám)

1987-12-23 / 302. szám

4 1987. DECEMBER 23., SZERDA Megkezdődtek az előkészületek Jótállás az új lakásokra Az Építésügyi és Városfej­lesztési Minisztérium az érin­tett tárcákkal, országos főha­tóságokkal, társadalmi szerve­zetekkel és a nagy lakásépítő vállalatokkal egyeztetve irány­elvekben foglalta össze az új lakások hároméves jótállásá­val összefüggő vállalati teen­dőket: a jótállási szabályzat elkészítésének és a jótállási jegyek kiadásának legfonto­sabb tudnivalóit. Kozma Ta­más, az igazgatási és jogi fő­osztály helyettes vezetőjének tájékoztatása szerint az észre­vételek túlnyomó részét fel­használták az irányelvek el­készítésénél, s csupán azokat a javaslatokat mellőzték, amelyek a kötelező jótállás­ról szóló minisztertanácsi ren­deletben foglaltakat meghala­dó kötelezettségek előírását célozták. Egyebek között a jogszabály nem írt elő jótállá­si kötelezettséget a lakás- és épületfelújílásra, s nem fog­lalkozott a ]élkész házakkal sem, tehát az irányelv sem térhetett ki ezek általános szabályozására. Ám annak nincs akadálya, hogy a kivi­telező saját szabályzatában önként vállaljon garanciális felelősséget az ilyen részmun­kákért. Hasonlóképpen elve­tették azokat a javaslatokat is, amelyek minták, forma- nyomtatványok vagy ágazati szabvány kiadását kérték, mert ilyen egységesítést a mi­nisztertanácsi rendelet jogal­kotói sem tartottak szüksé­gesnek. A minisztertanácsi rendelet melléklete több mint 30 té­telben sorolja fel az új laká­soknak és lakóházaknak a há­roméves kötelező jótállásba bevont épületszerkezeteit, be­rendezéseit Ilyen egyebek között a szőnyegpadló, a ra­diátor, a kád és más felsze­relés is, amelyre eddig nem volt jótállás. Áz építési vál­lalkozóknak is utalniuk kell ezekre a tudnivalókra a mel­lékletre való hivatkozással, vagy a tételek részletes fel­sorolásával a lakásonként ki­állítandó jótállási jegyen, amelyet a jótállási szabályzat­tal együtt kell majd átadni az új lakás tulajdonosának. Több­lakásos társasházak esetén kü­lönösen fontos, hogy az utó­lagos viták elkerülése érdeké­ben tételesen felsorolják a jótállás körébe tartozó közös helyiségeket, mint például a tetőteraszt, a kapualjat, a lép­csőházat, a mosókonyhát stb. Pontosan és félreérthetetlenül kell feltüntetni azokat az in­formációkat, amelyek az igény bejelentéséről, a jótál­lási jog gyakorlati érvényesí­téséről és lejártáról tájékoz­tatják az érdekelteket. A hi­teles jótállási jegyet az új la­kás átadásakor a megrendelő veszi át — ha nem azonos a tulajdonossal —, és az érté­kesítés után kapja meg tőle az új otthon gazdája. Tulaj­donosváltozás esetén — a jót­állás időtartama alatt — az új gazdát illeti ez a dokumen­tum. A tanácsi bérlakások épí­tésénél is először a megren­delő szervezet a jótállás jo­gosultja, majd pedig az ingat­lankezelő kapja kézhez ezt a fontos okmányt. A tanács ajándéka Karácsonyi segély Ezekben, az ünnepek előt­ti napokban számos kisjöve­delmű családhoz és egyedül élő koros emberhez kopogta­tott be a pénzespostás Gyálon és Felsöpakonyban. A közös tanács, gondolva az év végi többletkiadásra, összesen 600 ezer forint rendkívüli segély­ben részesítette a rászoruló­kat. Közöttük a jövedelem nélküli, állandó szociális se­gélyezetteknek és a nehéz anyagi körülmények között élő többgyermekes családok­nak, meg az idős rászorulók­nak. Nagyon körültekintően jártak el a rendkívüli segély elosztásánál, még a vöröske­resztesek segítségét is igénybe vették a támogatásra szorulók felkutatásához. Ilyen tájékozódás folyt a korábbi években a minden jö­vedelem nélkül maradt idős emberek után, akiket azóta rendszeresen, havonta segé­lyeznek. Jelenleg 33 ember él a tanács szociális segélyéből, s a tapasztalat szerint pilla­natnyilag nincs is több, ne­tán segélyre váró, mindenki­nek tudtak juttatni, akit meg­illet. Akiknek ezen felül éven­te 4-6 alkalommal rendkívüli segélyt is küldenek. Mint pél­dául most is, 4000 forintot. Az idén összesen 2 millió 183 ezer forint szociális se­gélyt fizetett ki a nagyköz­ségben és a társtelepülésen a közös tanács. Ezenkívül a gyámügyi csoport 234 ezer fo­rintot fordíthatott a rossz kö­rülmények között élő gyere­kek. illetve szüleik megsegíté­sére. K. E. Sorsokért vállalnak felelősséget A gazdaságért politizálnak A pár évvel ezelőtti krízis után fokozatosan javulnak a gödi Dunamenti Termelőszö­vetkezet eredményei. Évről év­re növekszik a gazdaság nye­resége, idén már 90 millió fo­rintra számítanak. Ez a tény oldja az olykor radikális, ter­heléseket növelő intézkedések okozta feszültséget, növeli a bi­zalmat. Nem kevés szerep és felelősség hárul az ilyen folya­matok közepette a közös gaz­daság párttagjaira, akiknek elöl kell járniuk tetteikkel, példáik­kal, latba kell vetniük meg­győző, politizáló készségüket, képességüket. A gödi tsz-ben Arról, hogy milyen lépése­ket tett a gazdasági munka si­kere érdekében politikai esz­közeivel a tsz párttestülete, nemrég a nagyközség pártbi­zottsága kért jelentést Csankó János titkártól. A szövetkezet nyolc pártalap- szervezetében úgyntvezett vé­leményezési listák tartalmaz­zák azokat a témákat, melyek­ről a taggyűléseken saját kon­cepciót alkotnak. A pártbizott­ság 1985 októberében fogadta el a tsz VII. ötéves tervkoncep­cióját, melynek megvalósítását rendszeresen figyelemmel kísé­ri. Idén januárban intézkedési tervben fogalmazták meg a ha­tékonyság növelését célzó köve­telményeket, szeptemberben a párt Központi Bizottságának július 2-ai határozatából követ­kező helyi feladatokat foglal­ták rendszerbe. Természetesen működik a belső politikai élet­nek az a szükséges mechaniz­musa is, amely az információk oda-vissza áramlását teszi le­hetővé, elősegítve ezzel a dön­tések reális feltételeit. A gaz­dasági tervet például mindig közös párt-végrehajtóbizottsá­gi és tsz-vezetőségi értekezlet tárgyalja meg először. Az itt kialakuló koncepció mint ja­vaslat ezután kerül a pártbi­zottság és a munkahelyi ta­nácskozások résztvevői elé, vé­gül a közgyűlés dönt. Az infor­máció, mint a közös döntés, az­az a demokrácia egyik fő fel­tétele a korábban akadozva be­induló, újabban egyre javuló számítógépes feldolgozás segít ségével is gyorsul. Ma már ha­vi gazdasági tájékoztatóhoz jut ezáltal minden párt-alapszer-' vezeti és tömegszervezerti tit­kár. Mindenütt jelen Fontosnak tartják a gödi tsz- ben azt is, hogy az alapszerve­zetek vezetőségei jól felkészült párttagokból álljanak, akik ér­tik a gazdaságpolitikát, saját területükön épp a felkészültsé­gükkel tudnak tekintélyt ki­vívni, ezáltal hatásosan agitál­ni a közérdeket szolgáló cé­lokért. Ügy vélik, ezt a köve­telményt már nemhiába állít­ják maguk elé, ha a túlzott elé­gedettség nem is lehet senkii­nek tulajdonsága. A kommunisták jól tudják, hogy nemcsak a szervezeten belül, direkt módon politizálva szolgálhatják az eredményes gazdálkodás ügyét; le kell ten­niük a garast minden kis kö­zösségben. Azzal együtt, hogy épp a nagyközségi pártbizott­ságoknak adott referátum ké­szítése időszakában szögezhetik le: sokat javult a pártcsopor­tok munkája, megnőtt szere­pük a gazdaságpolitikai hatá­rozatok végrehajtásában. Ta­lán, nem ok nélkül állapítják meg ezzel együtt: jelentős erő rejlik a szocialista brigádmoz­galomban. Felsorakoznak a tet­ték me2iején a tömegszerveze­tek, hogy saját eszközeikkel já­ruljanak hozzá a célok valóra váltásához. Lehet és kell a po­litikai munkával befolyásolni a számokat, az árbevételeket, ami kivétel nélkül minden tsz- tagnak és itt dolgozó alkalma­zottnak zsebbevágó érdeke. Ma és holnap Ha általában nyereséges is a Dunamenti Mgtsz, azért a részterületeken megvannak a mindennapos gondok. Ezekre ügyelve, ha kell, gyorsan köz­belépve és határozva lehet csak stabilitást biztosítani. Ennek érdekében számoltatják be rendszeresen a gazdasági ve­zetőket, különösen nagy figyel­met fordítva az alacsonyabb hatékonyságú vagy vesztesége sen működő egységek munká jára. A gödi tsz pártbizottsága sze rint gazdaságuk túljutott a sta­bilizációs szakasz kezdetén. A továbbiakban az a politikai fel adat, hogy erősítsék a párt el­lenőrző és végrehajtást segítő szerepét, a munkahelyi prog­ramok kidolgozását és végre­hajtását. Nem utolsósorban említik, hogy minden pártalap- szervezetnek fokozott figyel­met kell fordítania a helyes ká­derpolitikára, az utánpótlás ne­velésére, s ha nem megy más­ként a munka, a vezetőváltást is szorgalmazni -kell. Gödön azt is jól látják, hogy nem elég a rábeszélés, az agi­táció, az érdekeltséget is szá­mításba kell venni mindenki­nél, így például fokozni a szo­cialista brigádok körében, ha nekik továbbra is szerepet szánnak a gazdálkodás javítá­sában. Az utóbbi évek tapasztalata: ebben a gazdaságban nem na­gyon latolgatják a vezetők, hogy melyik intézkedésük nép­szerű vagy népszerűtlen. Sok­kal többet fontolgatják inkább azt, hogy milyen tényezők se­gítik vagy fékezik az eredmé­nyeket lényegében az embe­rek boldogulását. A vezető, akár személy, akár testület, nem is tehet másként. Sorso­kért kell vállalnia a felelőssé­get a jelenben, de a jövő érde­kében is. Kovács T. István Nagykáta vezetői a térség jövőjéről Kevesebből, de nem kevesebbet A gazdaság stabilizálására irányuló intézkedések nehe­zedő feltételeket jelentenek a tanácsok — eddig sem túl laza — költségvetése számára. Ezt szinte minden településen egy­formán érzik majd. de különösen a nagykátai körzetben, amely köztudottan Pest megye egyik hátrányos helyzetű vidéke. E tény ismeretében beszélgettünk az 1988-as év lehetőségeiről Babcsán Józseffel, a városi jogú nagyközség pártbizottságá­nak első titkárával és Akantisz Marcell tanácselnökkel. — Ügy tudom, a közelmúlt­ban megbeszélést hívtak össze Nagykáta n. Ezen a tanácsko­záson a pártbizottság és a ta­nács vezetőin kívül részt vet­tek a Hazafias Népfront, a KISZ helyi vezetői, a gazdál­kodó egységek szakszervezeti bizottságainak képviselői, s természetesen a választókerü­let országgyűlési képviselője is. A beszélgetés témája a te­lepülésfejlesztés volt, tekintet­tel az 1988-as szűkülő tanácsi lehetőségekre. Iskolabővítés — Azért határoztuk el en­nek az értekezletnek az össze­hívását — válaszol Babcsán József —, mert úgy éreztük, a térség gazdálkodó egységeinek dolgozóiban, a lakosságban van annyi akarat és elszánt­ság, hogy más forrásokból pó­tolja azt, amivel kevesebb jut Nagykáta körzetének az elkö­vetkező időszakban. Ha egy mondattal akarnám megfogal­mazni a megbeszélés lénye­gét. azt mondanám: keveseb­ből, de nem feltétlenül keve­sebbet valósítunk meg jövőre. — Tanulságos volt áttekin­teni a VII. ötéves terv eddig eltelt időszakát — veszi át a szót Akantisz Marcell. — A tervidőszak elejétől romló anyagi helyzetben gazdálkod­tak a körzet települései, mégis számos szép eredményről ad­hattunk számot egymásnak. Farmoson új iskola épült, rendbe hozták a művelődési házat, a mozi épületét, el­készült a vasút felé vezető út, jélenleg a tornaterem ineg- valósításán dolgoznak. Káka bővitette iskoláját, mostanság a régen várt bekötőútra gyűjt, s pályázik — reméljük eredménnyel. Pándon felújí­tották az iskolát, s épül a ve­zetékes ivóvízhálózat. Szentlő- rinckáta gyógyszertárral, szo­ciális otthonnal gyarapodott, s készülnek a víztársulat meg­alakítására. Hasonló feladatok megoldásán dolgozik Tápió- bicske, ahol a vízműépítés és az iskolabővítés párhuzamosan halad. Szentmártonkátán át­adás előtt áll a térség talán legszebb általános iskolája, s ahogy a helyi vezetőket isme­rem, hozzákezdenek a torna­teremhez is, hamarosan. Tá- piőgyörgye szinte minden fej­lesztést önerőből valósított meg, így a közeljövőben feje­zik be a nyolc tantermes is­kola építését. Tápiószecsön gyógyszertár épült, impozáns székházzal jelentkezett a taka­rékszövetkezet, mostanában pedig az iskolabővítésre készülnek. Tápiószele a torna- csarnok építése után hozzá­fogott a belvízrendezéshez, üt­és parképítéshez. Tápiószent- márton felújította a művelő­dési házát, s megkezdték a gö- böly-járási út építését, amely a vasutat és a strandot köti majd össze. Tóalmáson egész sor tanácsi intézmény felújítá­sát oldották meg a közelmúlt­ban. Tápióság az egészségház kialakítása után hozzáfoghat a vízhálózat építéséhez. — A gyarapodási lista élén a körzetközpont, Nagykáta áll, amelynek arculata s alapel­látásának színvonala előnyös változáson ment át az utóbbi esztendőkben. Feszítő gond — Valóban — folytatja a tanácselnök. — A Vadász úti általános iskola megépítése után feszítő gond volt a vásár­téri iskola elmaradottsága. A tanév kezdetére sikerült be­fejezni a négy tantermes bő­vítést, a központi fűtést és megoldani az étkeztetést. Az ősszel készült el a gimnázium és szakközépiskola bővítése is. az 52 millió forintos be­ruházás nyomán az eddiginél jobb feltételek között dolgoz­hat itt tanár s diák egyaránt. A megszavazott cél megvaló­sítására, a strand építésére költjük a teh o összegét, a közelmúltban elkészült a víz­bázist jelentő termálkút. Több millió forinttal támogatjuk a MÁV-állomás rekonstrukciója keretében készülő gyalogos­aluljáró építését. Ez, elkészül­te után összehasonlíthatatlanul jobb közlekedési feltételeket biztosít majd a vasúton tú­li, dinamikusan fejlődő tele­pülésrésznek. Megkezdődött a belvízirendezés. A VII. ötéves terv egy kilométer szilárd bur­kolatú út megépítésével szá­molt. Lakossági összefogással eddig ennek a hétszerese készült el, azonnal gondolva a belvízgond megoldására is. Épül az új OTP-fiók, fölötte igényesen kialakított lakások­kal. Megkezdődtek az új piac­csarnok munkálatai. Ha nem Változik a termelési szerkezet Nagyobb kukoricavetés A népgazdasági igényeknek megfelelően módosul a Bábol­nai Iparszerű Kukoricaterme­Csinos lett a frizura A minap rendezték meg Cegléden a Reggel utcai szolgáltató- ház fodrászatán a 203. Számú Bem József Ipari Szakmunkás- képző harmadéves fodrászainak A szakma kiváló tanulója is­kolai versenyét. A jól felkészült, ügyes diákok hajvágásból, hajsütésből cs -festésből adtak számot a gyakorlatban. (Apáti-Tóth Sándor felvétele) lő Közös Vállalat, az IKR ter­melési szerkezete. A már jó­váhagyott jövő évi terv szerint az eredményesebb gazdálkodás érdekében a közös vállalat 264 taggazdasága 2,5 százalék­kal növeli a fő „rendszernö­vény”, a kukorica vetésterü­letét; kalászos gabonát vi­szont az eddiginél 3,5 száza­lékkal kisebb területen ter­mel. A magas fehérjetartal­mú takarmánynövények — a szója, a zöldborsó, a zöldbab és a lóbab — vetésterülete pedig az eddiginek két és fél­szeresére nő. A termelési szerkezet mó­dosításához kapcsolódó beru­házással Bábolnán egy kuko­ricavetőmagot előállító üzemet építettek — amely a jövő év­től kezdve tízezer tonna ki­váló minőségű, fémzárolt ve­tőmagot bocsát ki. Jelenleg a próbatermelés folyik. Az idei kedvező tapaszta­latok alapján döntöttek úgy az IKR szakemberei, hogy 1988-ban már a kukorica­vetőmag több mint felét ink- rusztálják, magyarán a magot védőburokkal — többféle nö­vénybetegség elleni szer által alkotott héjjal — veszik kö­rül. is véglegesen, de javultak a zeneoktatás feltételei. — Egy kívülálló számára is lelkesítő ennyi eredményről hallani. Különösen örültek az eredményeknek a beszélgetés résztvevői. Dé milyen véle­ményt alakítottak ki a tovább­lépés lehetőségeiről, a csök­kenő tanácsi költségvetés is­meretében? — A politikai, társadalmi és gazdasági vezetők egyöntetűen arra biztattak bennünket, hogy bátran fogjunk hozzá az előt­tünk álló feladatok megvaló­sításához, hiszen ők, akik is­merik a lakossági közhangu­latot s a még meglévő erő­forrásokat, biztosak abban, hogy az emberek mellénk áll­nak — folytatja az első titkár. — Tehát megerősítést nyer­tünk abban, hogy bővíteni kell a szakmunkásképző intéze­tet, vállalati hozzájárulással, s ha sikerül, pályázati támoga­tással. Folytatjuk a piactér építését és sok társadalmi mun­ka igénybevételével a strand megvalósítását. Szeretnénk városiasabb, rendezettebb kül­sőt adni legfontosabb köz­területeinknek, utcáinknak. Az áfész bútorbemutató termet és gazdaboltot tervez. Ezzel nemcsak az ellátást javítják, de a településképet is. A kül­területen élők körülményeinek javítása érdekében megépít­jük az erdőszőlői utat. Termé­szetesen az összefogás ereje sem határtalan. Nem mond-, tunk le a rendelőintézet bő­vítéséről, a könyvtár megfele­lőbb elhelyezéséről és egy kombinált hasznosítású torna- csarnok építését is tervezget­jük. S addig, ameddig nin­csenek megfelelő színvonalú előadótermeink, a meglévők jobb kihasználásán kell gon­dolkodnunk. Itt, a nagykátai pártbizottságon a tanácsterem­ben hangversenyeket rende­zünk, s arra biztatjuk atáfsa- dalmi szervezeteket, hogy bát­ran szervezzenek programokat ebbe az épületbe. Nagy gond­ja a településnek, hogy az egyetlen nagyobb vendéglátó­ipari egység az Arany szán.-as étterem. S ha zártkörű rendez­vény van, akkor a szórakozni vágyók kiszorulnak. Ügy gon­dolom, a nagyobb önállósíig majd a gimnázium vezetését is rászorítja arra, hogy a hét­végén kihasználatlan konyhá­jára és éttermére építve, ren­dezvényeknek — esküvőknek, banketteknek — adjon helyet. Az eddiginél jobban — Kritikán aluli a tanácsi apparátus dolgozóinak munka- körülménye, s a három épület sem vet jó fényt a településre. Mikor lesz új tanácsházája Nagykátának? — Elméletileg hozzákezd­hetnénk az építéshez — vála­szol az elnök. — De mit hagy­junk el? A belvíz-elvezetés megoldását? Vagy éppen a szakmunkásképző bővítését? Ez a kérdés tehát még sokáig kérdés marad. — Gondunk a művelődés* intézmények helyzete is — te­szi hozzá Babcsán József. — Ha egyszer a művelődésre fordíthatunk jelentősebb ösz- szeget, akkor lehet új tanács­háza is. Hiszen a mai két épü­let, felújítás után, ideális lenne művelődési ház, könyv­tár vagy zeneiskola számára. Ilyen és hasonló lehetőségek is szóba kerültek ezen a ta­nácskozáson. A gazdasági ve­zetők arra biztattak bennün­ket, hogy az államigazgatás jobban használja ki a köl­csönös érdekeken alapuló le­hetőségeket. Nagyobb pénz­összegekkel ma már kevés cég tudja támogatni a tanácsot, ar­ra viszont van lehetőség, hogy terület vagy egyéb juttatás fejében részt vállaljon az infrastruktúra fejlesztésében S az eddiginél sokkal jobban kell támaszkodnunk a magán­kezdeményezésekre is, például motel, étterem, vagy éppen a kereskedelmi hálózat fejlesz­tésében. Móza Katalin

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents