Pest Megyei Hírlap, 1987. december (31. évfolyam, 283-308. szám)
1987-12-21 / 300. szám
fismán után barokk Megszépült a műemlék Ilyen veszély nem fenyeget Vidékünk falvaiban általában a templom a legrégibb építészeti emlék. Nagy részük műemlék jellegűvé van nyilvánítva. S ezek többsége a XVIII., kisebbik részük pedig a múlt században épült. Akad néhány olyan is, amit műemlékként tartanak számon, ezek közé tartozik a vérségi is, amely három építési korszak stílusjegyeit viseli magán. A templom északi oldalán látható ívsoros párkányrészlet a román építészeti irányzatra emlékeztet, s egyben a falu első templomára, amely a XV. század közepére szűkké vált. Ekkor épültek a gótikus részletek, a szentély, a déli hajófal ma is álló két támpillére és a szemöldökgyámos, befalazott bejárat. A bővítés költségeihez valószínűleg Báthory Miklós püspök is hozzájárult, aki talán kegyetlenkedéseit igyekezett ily módon jóvátenni, ugyanis a jobbágyaival szembeni kíméletlen bánásmódja miatt a Dunába való dobással fenyegette meg Mátyás király. Az anyagi támogatás révén kerülhetett a címere a korabeli bejárat fölé másik két ismeretlen címerrel együtt. A hódoltság végén feldúlták és felgyújtották a templomot a törökök, s csak az 1700-as évek elejére sikerült a pusztítás nyomait eltüntetni. E korszakhoz még egy szomorú emlék fűződik: a Rákóczi-fé- le szabadságharc idején pestisjárvány pusztított, s a halottaknak kijáró végtisztesség megadása végett a templom padjaiból készítettek koporsókat. Az 1700-as években ismét nagyobbitották az építményt, egy boltívvel hosszabbították meg nyugati irányban, s akkor a mennyezete is új deszkázatot kapott. 1838 májusában villámcsapástól leégett a torony faanyaga, s lezuhant egy harang is. Az újjáépítés során barokk tornyot emeltek, ami 1911-ig volt meg. Ekkor alapos tatarozáson esett át a templom, s ekkor épült a mai torony is. Az épület nagyobb renoválására a háború után került sor. Az idén ismét megszépült a vérségi műemlék templom. A tavasszal körülállványozták a tornyot, kicserélték a födémet, levették a keresztet, a gömböt, kicserélték a régi cserepeket, s megújult a külső falvakoíat. A munkálatokat a Műemléki Felügyelőség folyamatosan figyelemmel kísérte, s a tatarozást módosító javasA XV. századi bővítésről tanúskodó címerek (A szerző felvétele) lataik alapján végezték. A renoválás, felújítás októberben fejeződött be. A kiadási költségeket még nem összesítették, de sok-sok ezer forinttal járultak hozzá a község lakói, kétszázezer forint támogatást adott az egyházmegye püspöke, s tetemes összeggel segítettek külföldi egyházak is. A lakosság nemcsak a pénztárcáját nyitotta meg, kétkezi munkával segítette a felújítást mintegy ötven ember, akik között minden korosztály képviselője megtalálható volt. A megszépült templomot a község búcsújának a napján, december első vasárnapján avatta fel a püspök. A templom felújításának ténye nem csupán a vérségiek ügye vagy a helyi egyházközségé, hiszen minden műemlék egy történelmi' korszak sokoldalú tükre, s mindegyik azért élvez hatósági védelmet, mert fenntartásának megóvása közérdekből fontos. Műemlékeink azon részénél,» amelyekben iskolát, múzeumot, szociális otthont rendeztek be, illetve alakítottak ki, a megóvás sokkal hatásosabb, mint például egy templom esetében, hiszen a műemléki felügyelőség anyagi lehetőségei az évről évre romló állagú műemlékek számához képest elenyészően csekély. S ha a megóvásnak a felügyelőség költségvetése lenne az egyetlen anyagi bázisa, pár évt'zed alatt számos műemlékkel lennénk szegényebbek. Ilyen veszély Versegen nem fenyeget a következő évtizedekben. Bene Mihály LUOI ina A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XIV. ÉVFOLYAM, 395. SZÁM 1987. DECEMBER 31., HÉTFŐ A tervet már régen teljesítették Hamar átázik a magyar pala A Budapest Környéki Tüzép Vállalat gödöllői telepén hiába kerestem az irodában a telepvezetőt, az ott dolgozó Bácskai Csabáné és Boda Lajósné azt javasolták, a szabadban nézzek utána. Bíró Zoltánt végű’ csak megkértem, benn válaszoljon kérdéseimre. Nem tudni, melyik a könnyebb, a telepi gondokkal birkózni vagy beszámolni arról, mi nincs, mi kapható. Köztudott, hogy sok építkezőnek hiányoznak az építőanyagok, s olyanok is akadnak, nem is kevesen, akiknek még nincsen száz százalékig meg a téli tüzelő. Azt sem tudni, milyen tél kezdődött néhány napja, s meddig fog tartani. Ezért érdeklődésemet ezzel az utóbbi témával kezdtem. Milyen a hamuja? — Tavalyhoz képest folyamatosan érkezik a tüzelőanyag — mondta Bíró Zoltán. Véleménye szerint a város el van látva, de például német brikettből több fogyna. Amikor nem volt gázvezeték-építés, akkor is ennyi szén érkezett. Ám nincs ebben semmi különös, hiszen a körzetből is ide jönnek sokan vásárolni. Nem nézik, hová és mennyit visznek, a lényeg az. hogy fizessenek érte. Amikor ott jártam, várpalotai brikett érkezett. A nyitáskor hatan vártak tüzelőre.' Előző nap két vagon dorogi és négy NDK-brikettel teli kocsi gördült be a telepre. Az utóbbiból a fehér hamust nem szeretik a vásárlók, mondván, annak alacsonyabb a fűtőértéke, és .ahhoz viszonyítva drága. Vidékre ezt is könnyebb eladni, mert ha valaki elutazik, s az idejét tölti vele, nem szeret üres kocsival hazamenni. Ha továbbra is így érkezik a tüzelő, rendszeres marad a szállítás, akkor nem lesz probléma, vélekedett a telepvezető. A tűzifával viszont gond Az alábbiakban részleteket közlünk abból az előadásból, amely a gödöllői Erzsébet- emlékünnepségen hangzott el a királyné természetszeretetéről. Erzsébet királyné sokat és szívesen utazott. Nagy jelentőségű volt az az utazás, amelynek során először lépett magyar földre. 1857. május 4-ét írtak akkor. Az Adler nevű jacht hozta a királyi párt Budapestre, végig az akkor még regényes környezetben hömpölygő Dunán. Visegrádig ment eléjük két tisztelgő hajó, amelyeken a Pest megyei küldöttség tagjai foglaltak helyet. Első magyarországi útját követően Erzsébet beutazta az egész országot. Fiúméban a tengert, Poprádon és Herkulesfürdőn a hegyeket kereste. Gyönyörködött a budai hegyekben és megnézte a letűnt dicsőségű Visegrádot. Gödöllő volt azonban az a kis falu, amelyet otthonnak nevezett, és ahol harminc éven át gyakori vendége volt a rendbe hozott és átalakított kastélynak. Gödöllő jelentette számára azt a helyet, ahol kedvteléseinek igazán hódolhatott. A feszes etikett nélküli élet adta számára a lovaglás, a vadászat és a séták örömeit. Itt mindig szabadnak érzi magát az ember — mondta egyszer Jókainak. Találkozásai a gödöllői tájjal, a gödöllői emberekkel, egyre erősebben kapcsolták vidékünkhöz Erzsébet királyné kiváló lovas hírében állt. Gödöllői tartózkodásai alkalmával A szépség üzenete Erzséiíet és a természet rendszeres napi foglalatossága volt a lovaglás. Alig virradt, amikor már az erdők útjain járt. Rendszerint sötétkék lovaglóöltönyt és vadászkalapot viselt. Ruháját nem díszítette semmi különlegesség. Csupán a hagyományos legyezőt vitte magával, amellyel arcát takarta e! a kíváncsiskodók elől. A környék nyugalmát azonban időről időre vadászatok lármája verte föl. Erzsébet volt a főrendezője az akkoriban igen kedvelt falkavadá- szatoknak. Lóval és kopókutyákkal űzték a vadat Káposz- tásmegyertől Gödöllőig. Mai racionális világunkban az ember és a természet kapcsolatát gyakran leszűkítjük. Hiszen ma hihetetlen nagy energiával bontjuk elemeire a természetet, megpróbáljuk megérteni a folyamatokat és a részeket újból összerázni. Megpróbáljuk átformálni a szigorú törvények szerint működő egységeket. Ebben a folyamatban a természet iránt érdeklődő ember logikai rendszert keres. Ez a tudós beszélgetése a természettel. Vajon a nagy műveltségű asszony, aki Európa számos nyelvét beszélte, egyedül tett sétái során találkozott-e ily módon a természettel? A róla szóló leírásokból és néhány ránk maradt verséből a művészi hajlamú ember alakja bontakozik ki. A sok komor napot megért Erzsébet királyné a szépség üzenetét vette át, amikor gondolataiba mélyedve találkozott a természettel. A Haraszti-erdő. a Juharos, a Babati-völgy és a Fácános gyakran volt sétáinak és lovas kirándulásainak színhelye. Volt azonban valahol a környéken egy idős, terebélyes fa, amelyről Erzsébet azt mondta egyik felolvasójának: Valahányszor eljövök Gödöllőre,~ vagy innen eltávozom, mindig idejövök a fához és néhány percig szótlanul nézünk egymásra. A vén fa mindent tud, ami bennem lakozik, és én mindent elárulok neki, ami azóta, hogy egymást láttuk, velem megtörtént. Erzsébet alakja és a természettel való találkozásai köré legendákat szőtt az idő. Sok színes történetet őriznek még ma is a gödöllőiek a környékbeli erdőkben tett kirándulásairól. Utoljára 1897. október 24-én volt Gödöllőn. Alig egy évvel később már tragikus halálának híre járta be a világot. Az akkori földművelés- ügyi miniszter felhívása nyomán szerte az országban természeti emlékeket létesítettek. Ekkor született a mi Erzsébet- parkunk is. amelyben ma is számtalan botanikai érdekesség található, amelyek egyben esztétikai élményt js nyújtanak. Krassay László volt, a helyi erdőgazdasággal is, ahonnan a szállítási felelőst látogatásunk napján még nem sikerült telefonhoz hívni. Az építőanyagokra térve van, de sok esetben csak lenne felvásárlás. Hiszen ami nincs, a,zt nem lehet elvinni. Mi van? Rába 30-as blokk, tégla hatos és tízes válaszfalhoz, továbbá B—30-as blokktégla. Fejtörést okoz a vasbeton gerenda, a békéscsabai színes tetőcserép, a 40-szer 40-es normál pala. Az utóbbival akkor is gond van, amikor kapható. Nyergesújfalun nem remekelnek ezzel a termékkel. Hamar átázik, és jönnek a reklamáló levelek, telefonok. Ugyanebből a méretből csomagolva érkezik áru az NDK- ból. A vámkezelés után jut el Gödöllőre, és utána kezdik az árusítást. Várják a jelentkezéseket. Igaz, volt egy vagon fűrészáru is, de írásunk megjelenésekor az már messze lesz. Tetőléc nincs, tetőanyag még pár házra való összeállítható, de eléggé ki van válogatva. Friss nem jött. Nyílászárókból, belső ajtókból sok volt, csak éppen olyan nem, amilyet keresnek az építkezők. Hiányzik a soproni hőszigetelt termék. A forgalom megfelelő Ha csak a forgalmat vizsgáljuk, ez az év nem volt rossz a Tüzép-telepnek. November 30-ig 107 százalékra teljesítették a tervet, a forgalmuk 90 millió forint volt. A belső gondok között említette a telepvezető azt, hogy az eltávozó dolgozók helyébe nem lépnek újak. Kellene árukiadó, vagonrakó és éjjeliőr, öt embert azonnal fel tudnának venni a munka zavartalansága és a biztonságos üzemeltetés érdekében. A tönkrement, hiányos kerítés pótlása elengedhetetlen, különösen az egykori veres- egyházi vasút felőli oldalon van mit tenni. Erre már a rendőrség is felhívta a figyelmüket. Szóba kerültek a fuvarosok is. Ebben nagyot fordult a világ. Már csak egy szekérfuvarost. de vagy húsz gépkocsis szállítót tudtunk felsorolni hirtelenjében. Gondot okoznak az ideszállítás során a törött áruval érkező vagonok. Kiss István tanácsi megbízott már r- 'tatta is a tönkrement téglákat, csöveket. Idegesítő a lélektelen szállítás, tolatás. Múzeum a Tüzépen Végül benéztem a mintaterembe is. ahol az építőanyagipar különböző gyártmányai láthatók. Padlólapoktól a fürdőszobai berendezésekig. Megkérdeztem, lehet-e ezeket kapni. Á. dehogy, még kezdetben sem volt minden, válaszolták. Akkor ez itt valamiféle múzeum, de nem igazán itt lenne a helye, gondolkoztam tovább. Januártól talán nagyobb lesz a kínálat. Kézszorítással köszönök el Bíró Zoltántól, és azzal integetek Kovácsi Ferenc mérlegelő. Nagy Ferenc és Niko- dém Zoltán térmesterek felé, hogy legközelebb talán jobb hírekkel távozom. Csiba József Csomagok Lehet vitatkozni rajta, szükséges-e, jó-e, ha Mikulásra, karácsonyra nem csak a hozzátartozók ajándékozzák meg egymást, hanem például az iskolai osztálytársak is. Magam arra szavazok, hogy nem szükséges, de jó, mert közösségi cselekedet. Szerettük az általános iskolában, a középiskolában és nem szégyen, még később is. Nem ritka az sem, hogy munkahelyi vagy baráti közösségek is átveszik ezt a szokást. Az ajándékozást két módon lehet megszervezni. Az egyik szerint mindenki a barátjának készít egy-egy csomagot. A másik alapján kihúzzuk a neveket egy kalapból. Mi van akkor, ha egy osztályban valakinek egyetlen barátja sincs? Ha többen odafigyelnek erre, akkor lehet segíteni a gondon. De mi történik, amikor a cédulán egy nem szeretem osztálytárs neve szerepel? Többnyire semmi különös, de egyre gyak rabban tapasztalható egy kórkép sajátos tünete. A előre meghatározott értéktől, mondjuk harminc vagy ötven forinttól kevesebbe kerülő édességet tesznek a csomagba. Az is megtörtént, hogy a tanár a becsomagolás előtt ellenőrizte az ajándékokat. Akkor mindent rendben talált, de utána az ajándékozó a zsebébe csúsztatta a csomag egy részét. Szerencsére arra is volt példa, hogy egy szegényebb gyerek csomagja nehezebb lett, hadd örüljön egyszer az is. bg Hartals kispályások Ismét bajnok a KIOSZ Hat esztendővel ezelőtt szerveztek Kartalon először kispályás labdarúgó-bajnokságot, amely éveken keresztül nagy népszerűségnek örvendett. Az érdeklődést egyrészt a hűséges nézőközönség jelezte. másrészt a szomszédos településeken ébredt igény a játékba történő bekapcsolódásra. Míg az előző években tíz- tizennégy csapat tagjai kergették a labdát, az idén mindössze hét csapat nevezett a bajnokságba. A bajnokság során tavasszal és ősszel is másfél fordulót bonyolítottak le. Az élen ezúttal is a KIOSZ végzett, amely a hat év alatt ötször nyert bajnokságot. Ez a teljesítmény részben a vezetők, Hegyi László és Kelemen Mihály érdeme. A nagyszerűen játszó együttesből Urbán László. Bo- zsik László és Klieber László emelkedett ki játéktudásával. A második helyre a tsz csapata került.- Az előző évben ők harmadikok voltak, tehát siHÉV-köziskedés ki ünnepek menetrendié A BKV gödöllői HÉV-üzem- egységétől kapott tájékoztatás szerint az ünnepi menetrend az alábbiak szerint alakul: A december 24-1, csütörtöki vonatok a hétvégi menetrend szerint közlekednek a késő délutáni órákig. Majd az Örs vezér térről Gödöllő végállomásra 17, Csömörre 16.45, Gödöllő végállomásról Örs vezér térre 16. Csömörről 16.10, Cinkotára 16.30 órakor indulnak az utolsó vonatok. December 24-ről 25-re virradóra éjszakai járatok közlekednek Gödöllő és Cinkota között, ezek a járatok Csömörre is mennek. Az első Cinkotáról 17.30-kor, Gödöllő végállomásról 17.37-kor indul, majd 60 percenként indítják a szerelvényeket Cinkotáról és Gödöllőről. A cinkotai HÉV-ál- lomás és a Baross tér (Keleti pályaudvar) között az éjszakai vonatokhoz csatlakozó autóbuszok közlekednek. December 25-én és 26-án a vonatok a munkaszüneti napokon szokásos rend szerint közlekednek. December 27-e és 31-e Között munkanapokon az évközi ledolgozások miatt csökkenő utasforgalomra való tekintettel kevesebb szerelvényt indítanak. A reggeli és esti csúcsidőszakban (4 és 8, valamint 14 és 20 óra között) a kerepesi vonatok nem közlekednek. és nem járnak napközben a cinkotai helyi vonatok sem A csömöri szerelvények a megszokott gyakorisággal járnak, indulási idejükben azonban kisebb módosítás lesz, a reggeli és esti csúcsidőszakban (4 és 8, valamint 14 és 19 30 óra között) Csömörről a szokásosnál 2 perccel korábban, minden óra 15,. 35., 55. percében, az Örs vezér térről minden óra 10,, 30., és 50 percében indulnak. Napközben a csömöri vonatok 8 és 14 óra között a nétvégi rendnek megfelelően Csömörről minden óra 10. és 40. percében, az Örs vezér térről minden óra 15. és 45. percében indulnak. December 31-én éjszaka a rendes menetrend szerinti vonatokat közlekedtetik. került a tabellán feljebb tornászniuk magukat. A csapatot a Petőfi Termelőszövetkezet folyamatosan támogatta, de része volt a sikerben Horváth József csapatvezetőnek is. A játékosok közül egyenletesen jó teljesítményt nyújtott Kádár András csapatkapitány, Boromissza Károly, valamint Kovács József. A korábbi bajnokságokon a Fortuna állt az éllovas mögött, az idén meg kellett elégedniük a harmadik hellyel. A forduló vége felé a csapat elfáradt, de tagjai közül néhányan így is dicséretet érdemelnek: Gábor László, Gábor Jenő és Barna Mihály. A bajnokság befejeztével címeket is osztogattak. A legjobb kapás titulust ismét Klieber László nyerte el, aki a KIOSZ hálóját őrizte. Ugyancsak ennek a csapatnak a játékosa, Dolner György nyerte el a legjobb góllövő címet. A bajnokság értékelésekor köszönetét mondtak a helyi tanácsnak és a MEDOSZ vezetőinek a tőlük kapott támogatásért. ám az értékeléssé' még nem záródott le 1987-re a kispályás foci. mert az előző évekhez hasonlóan, megrendezik a szilveszteri kupát, amelv- re nemcsak a helyi csapatok nevezését várja a rendezőség, hanem Bngrói. Versesről is számítanak jelentkezőkre. G?iga Áfész Célegyenesben Szilveszter napján a Galffo Áfész 4+1 nyereményjegv- akciója is véget ér. Az utolsó negyedév sorsjegyeit viszont csak január 18-án sorsolják és akkor találnak gazdára a ráadásnak szánt 50 ezer forint értékű ajándékok is. mm Mozim* Tilos a szerelem. 6 órakor. Nincs kettő négy nélkül. Magyarul beszélő, színes olasz kalandíilm. 8 órakor. ISSN 0133—1957 (Gödöllői Hírlap)
