Pest Megyei Hírlap, 1987. december (31. évfolyam, 283-308. szám)
1987-12-21 / 300. szám
Vecsesen Ügyfélfogadás A Pest Megyei Hadkiegészítési és Területvédelmi Parancsnokság katonai főelőadója, Domonyi István, Mo- noron, minden hétfőn 19 óráig a hivatali időn túl is fogadja az ügyfeleket a nagyközségi tanács épületében. A hadkötelesek tehát problémáikat helyben is intézhetik. Áramszünet Á DÁV monori kirendeltségétől kapott tájékoztatás szerint áramszünet lesz Monoron a Kossuth Lajos utca. a Ság- vári utca és a vasút által határolt, a ‘vásártér felé eső területen december 21-én hétfőn. 8 és 16 óra között. Ebben. az időben a szakemberek elvégzik a téli felkészülést szolgáló vezetékcserét. Addig is az érintettek megértő türelmét kérik. Tüdőszűrés A Vecsési Nagyközségi Tanácstól kapott ' tájékoztatás szeriint a helyi lakosság tüdő- szűrését 1988. január 6-tól február 17-ig szervezik meg. Hétfőn, kedden, szerdán és csütörtökön délelőtt fél 9-től délután öt óráig várják a ve- csésiekét a szakrendelőben. Jól szigete! Házak, lakások utólagos belső szigetelésére alkalmas polisztirolkárpit-gyártó üzemet hozott létre a diósjenői Börzsönyalja Termelőszövetkezet. Magyar szabadalom alapján különleges minőségű papírra öt milliméter vastag polisztirol-lemezt ragasztanak. Ezt a kárpitot — ami 52 centiméter széles, 20 méter hosszú tekercsekben kerül ki a tsz-üzemből — diszperzit ragasztóval kell a falhoz rögzíteni. A kárpit ezután szabadon festhető vagy tapétázható. Hőszigetelő tulajdonsága hiteles mérések szerint megfelel egy réteg nyolc centiméteres tégla hőszigetelő képességének. A tömegtermelés a jövő évben kezdődik meg. Százhetven hordó alapanyag Rakodók a hidegben Pulai Emil a hatalmas töltőpipát kezelte, míg Velkei László az üres hordókat görgette a tartálykocsihoz, majd a teli hordókat más munkatársak segítségével az emelőgép villájára helyezte. A védőkesztyű a napfényes és mégis hideg időben bizony jó szolgálatot tett! Kép és szöveg: Aszódi László Antal Elég nagy település ahhoz Gyömrö, hogy ott mindennap történjen valami, akár- több helyen, egyazon időben is. Most nem a helybeli munkáltatókra gondolok, hiszen azoknál is mindennap dolgoznak az emberek, hol hét közben, hol hét végén, vagy akár éjszaka is. Ezúttal inkább arra a látványos munkára. gondolok, amibe belebotlik a járókelő, ami újdonság lehet a számára, vagy egyszerűen csak a kíváncsiság hajtja. Ilyen látványos munkába csöppentem bele a minap, amikor a Pevdi helyi gyáregységének a dolgozói vegyipari alapanyagot fejtettek le a gyömrői vasútállomáson egv tehervágányon álló tartálykocsiból. A hordókba töltött adalékanyagot aztán villástargonca emelte fel a teherautó platójára. Aznap a tartályt lefejtve, százhetven hordót töltöttek meg a Pevdi dolgozói. Elképzelhető, hogy ez nem kis munka volt, hiszen a rakodást tökéletesen úgysem lehetett volna gépesíteni. A csípős hidegben a vashordókat megfogó, görgető emberekre nagy tisztelettel gondolok azóta... Kulturális programok Ecsercn hétfőn 10 órától a fogyókúrázók klubjának foglalkozása, 18-tól filmvetítés: Cutter (amerikai film). Gyömrőn 12-től 18-ig Unyi István festőművész kiállítása, 17.30-tól filmvetítés: KicsorTeremfoci Albertirsán Szabadkái a falak közé A szabadtéri versenyévad végeztével a labdarúgók és a labdarúgást szeretők mindinkább beköltöznek —. ahol erre lehetőség nyílik — a termekbe a falak közé. Javában zajlanak és mire ezek a sorok megjelennek, már talán a döntőknél tartanak a Pest megyei csapatok a már hagyományossá vált megyei teremtornán. Akadnak azonban olyan kezdeményezések is, melyek nem elsődlegesen az igazolt, hanem a labdarúgással csak tömegsport jelleggel foglalkozók számára teremtenek játékalkalmat és lehetőséget. Az albertirsai Micsurin SE rendezésében december 13-tól előreláthatólag jövő év februárjáig zajlik az a teremtorna, melyről a napokban kaptunk hírt. A tornán részt vevő nyolc együttes közül négyet körzetünk csapatai alkotnak. Pilisről három együttes, a pilisi öregfiúk, a TSK és az ALFA „fantázia- nevű” csapat, Monorról pedig egy gárda, a Vörös ördögök a torna résztvevője négy hazai, azaz albertirsai csapat mellett. A mindig vasárnap zajló küzdelmek kör- mérkőzéses rendszerben vannak lebonyolítva, tehát így mindenki játszik mindenkivel. Mivel ezzel a tornával párhuzamosan Dánszentmik- lóson is rendeznek teremtornát, a rendezők úgy tervezik, hogy a dánszentmiklósi és albertirsai torna első három helyezett csapata egy „szuperhatossá” kiegészülve valamikor 1988 februárjában mérkőzik majd meg a végső elsőségért. A december 13-án megrendezett első játéknap eredményei a következők voltak: Pilis öregfiúk—Baráti Kör (Al- bertirsa) 1-1, Bajnokok (Al- bertirsa)—ALFA 2-2, TSK— Pilis öregfiúk 2-3, Bajnokok —Micsurin SE (Albertirsa) 3-10, Baráti Kör—Vörös Ördögök 3-4, Pilis TSK—ÁLFA 2-4, Micsurin SE—Vörös Ördögök 6-4. A nyolcadik együttes az ugyancsak albertirsai Pofozógép első mérkőzését elveszítette a Pilisi TSK ellen, ennek számszerű eredménye azonban nem ismert. Á következő játéknap december 20. Erről és a további eseményekről terveink szerint folyamatosan hírt adunk majd. K. J. búit tőr (színes, szinkronizált amerikai krimi), 14.30-tól: Bolygók együttállása (színes szovjet sci-fi), az úttörőházban 15-től lövészverseny csak szakkörösök részére. Maglódon filmvetítés, 17-től a bölcs bagoly klub összejövetele. Monoron a filmszínházban 16-tól: Fekete kalóz (színes olasz kalandfilm), 18-tól: Konvoj (amerikai kalandfilm), 20- tól: Félénk vagyok, de hódítani, akarok (színes francia filmvígjáték). Péteriben 18-tól filmvetítés. Úriban 14-től a nyugdíjasklub foglalkozása, 17.30-tól német nyelvtanfolyam kezdőknek. Vecsésen 16.30-tól női torna, 18-tól angol nyelvtanfolyam és a kertbarátkor összejövetele. A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXIX. ÉVFOLYAM, 295. SZÁM 1987. DECEMBER 21., HÉTFŐ Fórum: a Vöröskereszt és az egyház II. Veszedelmet rejt a késlekedés Bizony akad. amit ennek ellenére legszívesebben takargatnánk. Hiszen nem büszkél- kednivaló a rendkívül magas hazai alkoholfogyasztás, a' kábítószer-élvezők száma. A monori vonzáskörzetben tavaly a lakosság 0,7 százaléka szám í to tt álkoh otb etegnek, mondta el dr. Húszak Mária ideg-elmegyógyász szakfőorvos. A 81 új beteg közül 69 volt a férfi, 12 pedig a nő, az átlagéletkoruk 42 év volt. Már aki megérte, hiszen öten közvetlen az. alkoholbetegségük miatt hunytak el korán. De ha valaki az alkoholra szokik rá veszélyes mértékben, legalább még visszafordítható a veszélyes útról, a kábító- szereseknél ez azonban na- gyon-nagyón nehéz. Kései jelzések S hogy valaki miért indul áz egyik vagy másik irányba? Dr. Huszák Mária: „Akit a családon belüli érzelmi zavarok elzárnak az értékes élettől, máshol keres megoldást. A hozzátartozóktól pedig általában már csak akkor érkezik segélyjelzés, ha szabadulni akarnak az alkoholistától ■ vagy kábítószerestől, pedig ha időben cselekszünk, még segíteni lehetne.” Persze a társadalmi lelki ismeretnek is illene a mélyére néznünk, hiszen a mai gyakorlat szerint egy veszélyeztetett gyerek hamarabb kerül állami gondozásba, mint a veszélyeztető, alkoholista szülő a kijózanítóba. A tárgyilagos szakember intése: „Veszedelem rejlik a késlekedésben”. Csakhogy a gyors, eredményes cselekvéshez áz eddiginél nagyobb nyitottság, kell. És több bátorság. Ki-ki vállalja fel a maga feladatát, sugallták Adámi László evangélikus lelkész szavai: „A mi mentőakciónk a csendes hetek. A mi célunk, hogy a beteg, meghasonlott vagy egyedül maradt embereknek Igét szolgáltassunk, az Igéről beszélgessünk, Jézus Krisztushoz vezessük el őket. Tőlünk ne mást várjanak. S ha ez sikerül, az a társadalomnak is jó.” Azért a hit hirdetői kellően gyakorlatiasan és reálisan .is látják a dolgokat. Ugyancsak Adámi László mondta el például, hogy egy volt alkoholistát, akit sikerült rábeszélniük a kórházi kezelésre. épp a „megtérés” napjaiban hagyta el a felesége, a gyerekei pedig nem akarták hazafogadni. És sajnos gyakran nemcsak azok járnak így, akik részben maguk i,s hibásak sorsuk rosszra fordulásában. Rigó Mihály né. a gyömrői szociális otthon vezetője a megmondhatója, hogy abszolút és relatív értelemben is egyre nő az idős korukra egyedül maradtak aránya. Az, hogy közülük ki milyen gondozásra szorul, a koros ember mindenkori fizikai. szellemi, egészségi állapotától függ. Csakhogy mindehhez a jelenleg meglévő formák' nem elegendőek maradéktalanul. Arról nem is beszélve, hogy a társadalmi szemlélet ma még nem a közös felelősségre teszi a hangsúlyt. . Újfajta magány? Bánföldi Györgyné, a Vöröskereszt megyei vezetőségének helyettes titkára szerint sokak számára az is gond, hogy a régi problémák ma másképp jelentkeznek. „Ma másképp hátrányos vagy másképp veszélyeztetett valaki, mint mondjuk ajZ ötvenes években. És más okokból maradnak magukra az idősek.” Amíg ezeket a jelenünkből gyökerező okokat meg nem szüntetjük, szinte csak kívánság marad sokak számára, amit Bánföldiné olyan erős hittel állít. „Aki embernek született, úgy is kell hogy éljen és meghaljon!” Sartre a maga idejében igyekezett még pontosabban fogalmazni: „A legnagyobb emberi érték maga az ember. Ha teljes értékűvé akarjuk tenni a földet, Aesopus vagy másképpen Aiszóposz görög állatmeseíró volt időszámítás előtt 600 körül. Gyermekkorom nagy meseélményei fűződnek nevéhez. Ám nem árulok el vele igazán nagy titkot, ha elmondom, hogy manapság is találkozom olyan mesékkel, amelyek tőle származnak. Ezek a mesék ugyanazokat áz örök érvényű tanulságokat hordozzák,- de már modernebb köntösbe bújtatottak. Hát elmondok egy ilyen modern állatmesét. w Amikor az oroszlánt megválasztották az állatok királyának, ő mindjárt kijelölte a maga hatalmi hierarchiáját megtestesítő állatokat. A párduc lett a bíró, a tigris a közjegyző és a farkasok lettek az esküdtek. Ezt a hierarchiát elfogadták az állatok, a gyengébbek — hisz ugyan mi mást tehettek volna?! Nem is volt igazán nagybaj egy ideig, mert mindenki tette a maga dolgát, jól, rosz- szul. Ám egy napon eltörött a párduc lúdtolla, amivel a bírói ítéleteket szokta aláírni. Éktelen haragra gerjedt, mert a tartóban csak az alantasok által összefogdosott, használt lúdtollak voltak. Észrevette a bajt a szemfüles tigris, és a saját közjegyzői tolikészletéből nyújtott át egyet a bírónak. Ám legnagyobb meglepetésére köszönöm helyett, ’ egy akkora maflást kapott a képére, hogy A vadmacska esete az oroszlánnal Mines mess, ez neu mese mind a két füle csöngeni kezdett. A közjegyző értetlenül, s megszégyenül ten elkullogott. Ám távoztában még meghallotta az egyik esküdt utolsó, szörnyű farkasüvöltését. Hátranézett, s látta, hogy a párduc szétmarcangolta a farkast. Keze-lába remegett a közjegyzőnek, de ezt 'látva, vissza kellett fordulnia, hogy megkérdezze a bírót, miért vágta őt pofon és miért tépte széjjel a farkast? — Áz esküdtet azért büntettem meg, mert az ő feladata volt a lúdtollelíátmányról gondoskodni. Te meg azért kaptál pofont, mert beleavatkoztál a farkas dolgába. Hát jól jegyezd meg, hogy többé ne foglalkozz olyasmivel, ami nem a te feladatod! — szólt így a bíró. S a tigris örökre megjegyezte, hogy mi az ő dolga. w Az eset már régen történt. Majdnem mindenki elfelejtette, csak a közjegyző, és a széttépett farkas társai nem, de őket messzire szórta az élet a dzsungelben. Ám egy napon beállított a közjegyzőhöz a Karom című erdei lap munkatársa, a vad- niacska. Macskakörmölni szeretett volna az újságja számára a közjegyző munkájáról. Ám a közjegyző zokon vette, hogy nem a királytigris, a főszerkesztő jelent meg nála a kényes kérdéseket föltenni, hát elmesélte a vadmacskának az ő régi esetét a lúdtollal, a bíróval, az esküdttel. A vadmacska megértette a célzást, s mit volt mit tenni, elkullogott haza. Aztán otthon meghányta-vetette magában a dolgot, majd leült a karmológépéhez, és írt egy állatmesét, hasonlót, mint amilyet Aaesopustól sokat olvasott. Ez a mese így szól: Az oroszlánt megválasztották az állatok királyukká ez az oroszlán nem azonos az első mesében • szereplővel, mert ez egy középoroszlán. Igen ám. csakhogy az oroszlánnak nemcsak rangja, de kötelezettsége is volt az állatokkal szemben. Ügyes-bajos dolgaikban jártak hozzá, mert döntőbírói szerepe is volt. Ám a sok állati nyűgöt, nyavalyát kezdte unni egy idő múlva az oroszlán, hát egyre gyakrabban mondogatta, hogy most nem érek rá, most nem érek rá. Az állatok azonban türelmetlenek voltak, mert sérelmeiket nem volt aki orvosolja, pereikben nem volt aki döntött volna egyik vagy másik fél javára. Egyszer aztán elmentek a bölcs öreg bagolyhoz, s megkérdezték tőle, ha már olyan öreg és okos, árulja el, miért zárkózik el előlük az oroszlán. Ennek két oka is lehet — mondta a bölcs bagoly. Az egyik az, hogy a trón hozzátok képest túl magasan van, s az oroszlán nem mer lenézni, mert szédül. Ilyenkor érzi meg, hogy milyen mélyről kapaszkodott fel valamikor maga is a középoroszláni trónra. A másik ok pedig az, hogy egyszerűen nem tud válaszolni minden kérdésre — vagy nem mer. mert fél a fő- oroszlántól, hátha annak más a véleménye. w Hát csak ennyi a macskakaparással írt második mese. Mondom mese, mert a valóságban ugye ilyesmik nem fordulhatnak elő. De némám! Ebben a hitben aztán el is ment a tollforgató az egyébként jó hírű termelőhöz, hogy kérdéseket tegyen fel. Például, hogy a tervezett személyi jövedelemadó bevezetését követő munkahelyi hangulatról érdeklődjön. A fogadtatás nagyon diplomatikus, készséges volt. El is helyezkedtek a kényelmes fotelokban, s a vendéglátó hozzáfogott, hogy elmesélje vendégének az oroszlán, a párduc, a megpofozott tigris és a széttépett farkas esetét... Ja.' és majd elfelejtettem mondani, hogy a vadmacska ezt írta a meséje alá: Nincs mese, ez nem mese! A. L. A. először az embert kell teljes értékűvé tennünk.” David Herbert Lawrence angol regényíró, költő, festő és gondolkodó a századfordulón szintén a gyakorlat oldaláról közelített az emberi sorskérdésekhez. Szerinte: „Az élet csak akkor elviselhető, ha a test és a lélek tökéletes összhangban van, ha természetes egyensúly van közöttük, s ha egyik a másik iránt kölcsönösen kíméletes.” Csakhogy ehhez több irányú ösztönzés kell. Nagy Pál. nyáregyházi katolikus plébános ennek a titkát abban látja, hogy: „aki lelkileg nevelődött, az tud uralkodni magán.” Dr. Cser- nus J. Alán megállapítása áttételesen rímel erre, hiszen szerinte is: „az a réteg, amelyik sem erkölcsileg, sem ideológiailag nem elkötelezett, társadalmon kívüliként él a társadalomban. Kétségtelen, hogy kulcsszerepe a középkor- osztálynak van, hiszen ők az anyagi és egyéb javak birtokosai.” Foltin Brúnó péteri evangélikus lelkész ránézésre csak néhány éve sorolhatja magát ehhez a korosztályhoz. Talán ezért érzi egyformán és pőrén a középnemzedék és a fiatalok gondjait is: „A mi korosztályunknak kell a termelő és a teherhordó korosztálynak lennie. Ezt azonban fel kell vállalni. De nagyon nehéz. Hinnünk kell, hogy az ember maga a kincs és nem az, amit magára aggat. megszerez. Kell, hogy időnk, idegünk, erőnk, türelmünk legyen egymáshoz. A fiatalok diszkóiban sem a zene, a hangerő a gond, a bajok forrása, hanem az, hogy nem tudnak beszélni egymással.” fiz összefogás erejével A monori társadalmi fórum résztvevői — vöröskeresztes aktivisták és egyházi emberek — viszont szót értettek. Keveházi László pilisi evangélikus esperes a beszélgetés sikerét, hasznát is • értékelte. „Nemosak azért vagyunk együtt, mert mindannyian úgy érezzük, hogy baj van, hanem mert úgy gopdoljuk, ezeken a bajokon képesek vagyunk együtt segíteni. És akarunk is. Sajnos úgy tűnik, a fiatalok például sem a mi vonzáskörzetünkben nincsenek, sem az önökében. Megpróbálunk hatni rájuk, a jó útra vezetni az eltéve- lyedőket Ehhez szükségünk van azonban az önök, a társadalom megértésére, kölcsönös türelmére.” Szinte felszabadult sóhajjal ért föl a beszélgetés végén dr. Csernus J Alán rövid összefoglalója: „Idáig csak-csak eljutottunk, de kérdés, hogyan valósítsuk meg most már a közösnek vélt el.képzelóseihket. Önök megerősítettek abban, hogy széles társadalmi összefogásra van szükség — ideológiai alapállástól függetlenül — hogy a család, a közegészség érdekében tenni tudjunk,” Milyen az ifiúság? — kérdezte egyszer Lengyel József. Ezt kérdezi most egyre gyakrabban a társadalom És milyen ő maga. szembe tud-e nézni gondjaival, saját tükörképével ? Mindannyi unk érdeke, hogy a válasz csak egyféle lehessen. Mint Lengyel Józsefé, aki a maga módján még időben figyelmeztetett: „A cselekvésért való felelősséggel szemben ott áll a nem cselekvés felelőssége.” Vereszki János (Vége) (ISSN 0133—2651 (Monori Hírlap)
