Pest Megyei Hírlap, 1987. december (31. évfolyam, 283-308. szám)

1987-12-12 / 293. szám

7 1987. DECEMBER 12., SZOMBAT Parlamenti bizottságok állásfoglalásai Sok a módosító javaslat Az Országgyűlés terv- és költségvetési bizottsága pénte­ken a Parlamentben Bognár József elnökletével ülést tartott. A tanácskozáson — amelyen részt vett Sarlós István, az Or­szággyűlés elnöke — a törvényhozó testület bizottságainak ve­zetői, illetve képviselői tájékoztatást adtak a népgazdasági ágazatok 1988. évi költségvetésének tervezeteiről folytatott vi­tákról, a bizottsági üléseken elhangzott jávaslatokról. Ismer­tették továbbá a minisztériumok, a főhatóságok és más köz­ponti költségvetési szervek jövő évi gazdálkodásának pénz­ügyi feltételeivel kapcsolatban kialakított testületi állásfogla­lásokat. mA HÉT HÍRE MIGSÜTHEIJÜK © Az Országos Idegenforgalmi Tanács döntött a jövő évi idegenforgalmi alap felosztásáról. ® Kiosz­tották az I. országos gyermekszínházi találkozó díjait. $ Megtartották az Irodalomtörténeti Társaság köz­gyűlését. Q Kiállítás nyílt Pécsett, Százéves az esz­perantó címmel. ® A hét híre az is, hogy a Magyar Élelmezésipari Tudományos Egyesület áttekintette a húsipar szervezeti korszerűsítésének tapasztalatait. Pesta László, a szociális és egészségügyi bizottság elnöke elmondotta: a testület a Mi­nisztertanács elnökéhez fordult levélben, kérve az egészség­üket érintő elvonások mérsék­lését, az ágazat népgazdasági fontosságának megfelelő bá­násmódot, Hangsúlyozta: a költségvetési tervben szereplő ráfordítások felülvizsgálására azért van szükség, mert külön­ben a pénzszűke miatt az egész­ségügyi intézmények fenntar­tásában, működtetésében jövő­re zavarok mutatkozhatnak. Fontosnak tartotta, hogy az ágazatban jobb szakmai mun­kával, a pazarlás megszünteté­sével is segítsék elő az anya­giak. ésszerűbb felhasználását. A bizottság nevében reményét fejezte ki, hogy a kormány jö­vőre mindent megtesz az egész­ségügy zavartalan működése érdekében. •Fiiló Pál (Budapest), a jo­gi, igazgatási és igazságügyi bizottság tagja, a testület ál­láspontját ismertetve kifejtet­te: az utóbbi években sajnosa növekvő feladatokkal nem javultak egyenes arányban az igazságszolgáltatás személyi, tárgyi feltételei. A tartalékok kimerültek, további belső for­rások feltárására nincs lehető­ség. Jelentősen veszített presz­tízséből a bírói munka, s mi­vel sokan elhagyták a pályát, romlott az apparátus minősé­gi összetétele. Kétséges, hogy ebben a helyzetben meg lehet őrizni aZ ítélkezési tevékeny­ség jelenlegi színvonalát. Há- s'oriíöán nehéz helyzetben lesz­nek'lövőre 'az' ügyészségek is, hiszen jövőre 26 millió forint­tal’csökken a támogatás ösz- szege, s emiatt az alapvető fel­adatok ellátása is csorbát szen­vedhet. Stádinger István, az építési és közlekedési bizottság elnö­ke arról számolt be, hogy a testület élénk vita után elfo­gadta az érintett tárca és a posta költségvetés-tervezetét. Ugyanakkor az utak, a hidak fenntartására szolgáló jövő évi pénzügyi kerettel kapcsolatban módosító javaslatot terjesztett elő a bizottság. Mivel a költ­ségvetési tervezetben szereplő összeg áz utak és a hidak ál­lagmegóvására sem elegendő, kérte a testület: mérlegelje a Minisztertanács, hogy csopor­tosítsanak át 300—400 millió forintot erre a területre. Ily módon legalább az ország fő közlekedési útjain elvégez­hetők lennének a szükséges javítások. Gyuricza László, a honvé­delmi bizottság elnöke tájékoz­tatójában kiemelte: a honvé­delem állami feladat. A hon­védelmi költségvetés radiká­lis csökkentésével nem lehet a jövőben sem számolni. A bi­zottság tevékenységével kap­csolatban megjegyezte: a jövő­ben az érintett tárcák vezetői az előterjesztésekben a na­gyobb nyitottságra, a szólam- szerű zsargon megszüntetésére A Medosz központi vezető­sége pénteken ülést tartott; a választott testületek és az ap­parátus munkájának korszerű­sítéséről tárgyalt. A kiadott írásos anyaghoz Bereczky András titkár fűzött szóbeli kiegészítést. Elmon­dotta: a gazdaság stabilizációs programjával összefüggésben a szakszervezet vezető és irá­nyító tevékenységének tovább­fejlesztését tervezik. Főként az alapszervezetek önállóságát nagymértékben növelő intéz­kedésekre kerül sor. Az ed­diginél többet tesznek a tiszt­törekszenek. A továbbiakban hangsúlyozta: nem tervezik a néphadsereg állományának bő­vítését, ugyanakkor — a nép­gazdaság teherbíró képességét figyelembe véve — a magas fokú harckészültség érdekében folyamatos korszerűsítésre tö­rekszenek. Gágyor Pál (Budapest), az ipari bizottság tagja, rámuta­tott: a testület nem ért egyet azzal, hogy a szocialista szek­tor beruházásai reál- és nomi­nálértékben egyaránt csök­kenjenek, mert ez meghosszab­bítja a kibontakozás időszakát, és gátolja a konvertibilis ex­port dinamikájának fokozását. Az évek óta reménytelenül veszteséges vállalatok felszá­molásának, illetve gyorsított ütemű szanálásának gondola­tát a bizottság támogatja. Elfogadhatatlannak tartja a testület a jelenlegi importen­gedélyezési gyakorlatot, amely a konvertibilis behozatalban elérendő lényegtelen megtaka­rítás érdekében többszörös exportkiesést okoz. A bizott­ság állást foglalt amellett, hogy a kormányzat a jövő évi 15 százalékos áremelést tekint­se maximáltnak, és ezt a költ­ségvetésben is rögzítse. Fel­hívta továbbá a figyelmet ar­ra, hogy a nettó keresetek bruttósításának mindenütt meg kell teremteni a pénzügyi fedezetét, szükség esetén rövid lejáratú bankforrásók igény- bevételével is. Nyers Rezső,..a kereskedelmi bizottság elnöke elmondotta: a testület a'beterjesztett költ­ségvetési '’terttoZététr váltogatás nélkül elfogadta. Tudomásul veszi a jövő évi 15 százalékos árszínvonal-növekedést, tekin­tettel arra, hogy a gazdaság egyensúlyi helyzetének javí­tása érdekében a reáljövedel­mek és a fogyasztás csökken­tése a cél. A kereskedelempo­litikai elképzelésekkel kapcso­latban kiemelte: gondoskodni kell arról, hogy az élelmisze­rek, az alapvető háztartási cikkek fogyasztási piacán ne alakulhassanak ki zavarok. A termelés gondos megtervezését az is indokolja, hogy a jövő évi fogyasztás mértékét nem lehet pontosan előre látni. A csecsemőruházat árának terve­zett emelésével kapcsolatban a testület nem javasolt kor­rekciót, de kérte a kormányt, hogy a szociálpolitikai juttatá­sok rendszerének kialakítása­kor mérlegelje ezt a körül­ményt is. Cselőtei László, a mezőgaz­dasági bizottság elnöke hang­súlyozta, hogy idén jó évet zárt a mezőgazdaság, s terve­zett exportját is túlteljesítet­te. Jövőre 150 millió dolláros exporttöbbletet irányoz elő a terv 50 millió dolláros import- csökkenés mellett. Straub F. Bruno, a telepü­lésfejlesztési és környezetvé­delmi bizottság elnöke a tes­tület állásfoglalását tolmá­csolva hangsúlyozta: az anyagi ségviselők és a választott tes­tületek tagjainak továbbkép­zéséért. A bizalmiak oktatását többnyire — a vállalati sajá­tosságok figyelembevételével — helyben szervezik meg. A választott testületek tagjai­nak kiválasztásakor támasz­kodnak a kettős jelölésre. Az elmúlt négy év alatt egyébként az apparátus munkájában is változások kö­vetkeztek be. A Medosz me­gyei bizottságaiban dolgozók létszámát kilenc százalékkal, a központi szervekét csaknem negyedével csökkentették. forrásokat úgy kell átcsoporto­sítani, hogy mindenképpen jusson pénz a veszélyes hul­ladékok kezelésére és az ivó­vízbázisok védelmére, hiszen ezek a beruházások az évek múltával egyre többe kerül­nek. A bizottság indítványoz­ta, hogy a megyei tanácsok központi támogatásának elveit vizsgálják felül. Dolgozzanak ki egy olyan rendszert, amely a megyék lélekszámát veszi figyelembe, s az egy lakosra jutó támogatás tekintetében normatív. Az Országgyűlés terv- és költségvetési bizottságának pénteki vitáját követően Med- gyessy Péter pénzügyminisz­ter bejelentette: az Ország- gyűlés jövő heti, téli üléssza­kán alternatív javaslatot ter­jeszt a pénzügyi kormányzat a képviselők elé abban a kér­désben, hogy jövőre milyen módon kompenzálják az eddig tervezettnél nagyobb mérték­ben a csecsemő- és gyermek- ruházati cikkek árának jelen­tős emelését. Az első változat az anyasági segély összegének felemelése a tervezett 6000- ről 10 000 forintra, a másik lehetőség az, hogy a gyermek hároméves koráig 400 helyett 500 forinttal emelik a családi pótlékot. Mindkét megoldás félmilliárd forinttal terheli a költségvetést. Ezt a pénzt a szanálási alap csökkentésével teremtik elő. A vitában felszólaltak még: Novák Béla és Lakos László Pest megyei képviselők is. Pénteken Prieszol Olga el­nökletével ülést tartott az Or­szágos Társadalombiztosítási Tanács. A testület megvitatta a társadalombiztosítás jövő évi költségvetésének előirány­zatát. Az előterjesztés rámu­tatott, hogy a társadalombiz­tosítás rendszerének mecha­nizmusa — a reformfolyama­tok részeként — megújulóban van. A társadatom részéről fo­kozódik az igény, hogy a tár­sadalombiztosítás önállóvá váljon, alapszerűen működjék. Ezt a folyamatot részben már kifejezi a mostani költségve­tés-tervezet új szerkezete is. A társadalombiztosítási ki­adások most már nem tartal­mazzák az ügyviteli szervek költségvetését, viszont ismét felvették a kiadások közé a gyógyszerek és a gyógyászati segédeszközök ártámogatását. Az- állami költségvetés terve­zett jövő évi mérlege is az ed­digiektől eltérően, ezúttal már külön szerepelteti a társada­lombiztosítás bevételeit és ki­adásait. Jövőre ismét a társadalom- biztosítás kiadásai nőnek a leggyorsabban, jóllehet az egyes ellátások reálértéke, színvonala változatlanul nem kielégítő, 1988-ra a társada­lombiztosítási kiadások elő­irányzott értéke — a szociál­politikai intézkedésekre tarta­lékolt központosított előirány­zattal együtt — valamivel meghaladja a 207 milliárd fo­rintot. Ez az összeg — leszá­mítva a gyógyszerek és a gyó­gyászati segédeszközök ártá­mogatását, amely az idén még más forrásból történt — egy­negyedével magasabb az 1987. évi kiadásoknál. Nyugellátásokra jövőre csak­nem 13 százalékkal többet irányoztak elő az ideinél, ösz- szesen 123,7 milliárd forintot, amit az intézkedési keretből további 4,1 milliárd forint egészít ki. 1938-ban a jelen­leginél várhatóan 33 ezerrel többen részesülnek majd nyugellátásban. A testület po­zitívan értékelte, hogy jövőre is biztosítható a 70 évesek és az. annál idősebb nyugdíjasok körében az ellátások reálérté­kének a megőrzése. Jelentősen megnöveli a tár­sadalombiztosítás kiadásait, hogy jövőre a táppénzt, a terhességi-gyermekágyi segélyt és a gyermekgondozási díjat Msgyei pártbizottságok ülései Személyi ügyekről Pénteken Kecskeméten ülést tartott a Bács-Kiskun megyei pártbizottság. Az ülésen, ame­lyen részt vett Berecz János, az MSZMP Politikai Bizott­ságának tagja, a Központi Bi­zottságának titkára is, a tes­tület tájékoztatót hallgatott meg a Központi Bizottság de­cember 8-i üléséről, valamint a megyei pártbizottság 1985. évi ifjúságpolitikai határoza­tának végrehajtásáról. Az ülésen a Bács-Kiskun megyei pártbizottság tudomá­sul vette, hogy az MSZMP Központi Bizottsága december 8-i ülésén Rorhány Pált, a Központi Bizottság tagját, a megyei pártbizottság eddigi első titkárát 1988. január 1- jei hatállyal a Politikai Főis­kola rektorává nevezte ki. A megyei pártbizottság je­lölőbizottságot küldött ki az új első titkár megválasztásá­nak előkészítésére. ★ Pénteken Szolnokon ülést tartott a Szolnok megyei pártbizottság. Az ülésen, ame­lyen részt vett Lukács János, az MSZMP Központi Bizott­ságának titkára is, a testület tájékoztatót hallgatott meg a Központi Bizottság december 8-i üléséről. Az ülésen a Szolnok me­gyei pártbizottság Majoros Károlyt nyugállományba vo­nulása miatt, saját kérésére, érdemeinek elismerésével 1988. január 1-jei hatállyal felmen­tette első titkári tisztségéből. A megyei pártbizottság je­lölőbizottságot választott az új első titkár megválasztásának előkészítésére. — mVóél ázók "'iá adókötelesek lesznek — a bruttósított kere­setek alapján számítják ki. Ez példáid a táppénzek esetében önmagában 2,57 milliárd fo­rint emelkedést jelent. Jövőre emelkedik az anya­sági segély összege, az eddigi 4 ezer forint helyett 6 ezer fo­rintot kapnak majd a kisma­mák, így ezen a jogcímen — a születések számának várható 1,9 százalékos emelkedését is figyelembe véve — összesen 484 millió forintot fizetnek majd ki: Ismeretes már az az intéz­kedés is, amely szerint a jövő évtől az eddigi másfél év he­lyett a gyermek kétéves ko­ráig vehető igénybe a gyer­mekgondozási díj. Családi pótlékként előrelát­hatóan összesen 34,7 milliárd forintót folyósítanak majd. A gyógyszerek és a gyógyá­szati segédeszközök árának tá­mogatására a társadalombizto­sítás költségvetése összesen 14,7 milliárd forintot irányoz elő. A testület megállapította, hogy a társadalombiztosítás tervezett költségvetése az elő­irányzott szociálpolitikai in­tézkedésekkel együtt hozzájá­rul ahhoz, hogy a leginkább rászoruló rétegek életszínvo­nalát kevésbé érintsék a ked­vezőtlen gazdasági folyamatok. Tegnap a megyeházán — dr, Mondok Pál elnökletével — ülést tartott a Pest Megyei Munkavédelmi Bizottság, amely áttekintette a tanácsi irányítás alá tartozó szerveze­tek munkavédelmi helyzetét és az idén történt halálos ki­menetelű üzemi balesetek ta­pasztalatait. Az utóbbi három évben 11 ezer 942 baleset fordult elő a tanácsi irányítás és ellen­őrzés alá tartozó intézmények­ben, gazdasági egységekben Ez annak a jele, hogy a munkavédelemnek még min­dig nem tulajdonítanak kellő jelentőséget és hiányoznak a megfelelően képzett szakembe­Síükségből fabrikálnánk erényt, amikor úgy véljük, okot ad a töprengésre a hús- fogyasztás. jelenlegi mennyisé­ge? Azaz tapintatosan lebe­szélnénk az olvasót (már aki hagyja magát) kedvenc sertés­bordájáról, marhaszeletéről, sonkafalatjáról? Tennénk ezt az árak (a jelenlegi tudott, és a holnapi sejtett árak) isme­retében, s attól vezettetve, hogy a hazai termelés egyre nehezebben képes az export- és a belföldi szállítások egyenletes mennyiségi, minő­ségi teljesítésére? Meglehet, gondolkodásunkat ez is (aka­ratlanul) befolyásolja,, ám még inkább az, hogy tavaly átléptünk egy bűvös határt. Áremelkedések, nehezebb megélhetési viszonyok ellené­re most már nyolcvan kilo­gramm. fölé nőtt a hús és húskészítmények egy főre szá­mított, egy esztendő alatt el­fogyasztott mennyisége. A megye kiskereskedelme csupán nyers húsból 14,5 ezer tonnát adott el tavaly. Szak­embereknek egy bátrabb cso­portja állítja, a családok két-. harmada több húst (a zsírról nem beszélve) fogyaszt, mint amennyire szüksége van a szervezetnek. Szintén szakmai vélemény: minden második háztartásban a, jövedelemhez mérten irreálisan nagy a hús­felhasználás. Ami pedig ennek a felhasználásnak az összeté­telét illeti, az végképp ked­vezőtlen. A döntő arányt ugyanis a sertéshús képviseli abban az említett, nyolcvan kilogramm feletti mennyiség­ben. A megye egy-egy lako­sánál ez 42-43 kilogramm disznóhús, ami tényleg sok, főként akkor, ha tudjuk, egy­re több gondot okoz a húsok elzsírosodása feldolgozónak, kereskedőnek, vásárlónak egy­aránt. Ott a baj, hogy a ter­melőnek fáj legkevésbé ez a gond, holott a külpiaci tér­vesztésben is tetemes szerepet játszik a romló minőség. Hazai, nem éppen meste­rekre valló hagyományaink szerint akkor szoktunk. át­szervezni, amikor már nya­kunkon a baj. Ez történt a húsipar esetében is, s a fel­halmozódott feszültségek fo­kozatos enyhítését lehetett, lehet remélni attól, amit ta­pintatosan a szervezeti rend­szer korszerűsítésének nevez­tek el, s ami mögött valójá­ban a tröszti szervezet fel­számolása, a vállalati önálló­ság nagyfokú növelése állt és rek. Pedig ennek a tevékeny­ségnek megvannak a jogi ke­retei, hiszen a megyei tanács végrehajtó bizottsága nem­régiben tárgyalta és határoz­ta meg az idevágó feladatokat, amelyekkel egyébként már egy 1982-ben kelt megyei tanácselnöki utasítás is foglal­kozott. Pest megyében az idén ed­dig 16 halálos — több, mint tavaly — és 5 súlyos csonku- lással járó üzemi baleset tör­tént. Ennek hátterében az húzódik meg. hogy a szabá­lyokat nem vagy csak rész­ben tartják be. Nem zárják ki azokat az alapvető okokat és veszélyhelyzeteket, ame­áll. A tizenkilenc önálló cég (közötte a Pest—Nógrád Me­gyei Állatforgalmi és Hús­ipari Vállalat) indulási felté­telei azonban meghökkentően különböznek, azaz nem sike­rült a tröszti tegnapot, úgy fe­ledtetni, hogy nagyjából egyenlő esélyek alakuljanak ki a versenyre. Jövőre ugyan­is úgy módosul az árképzési rendszer, hogy könnyen meg­történhet, az egyik húsipari cég olcsóbban adja a karajt, a kolbászt, mint a másik ... a tisztességes versenyhez azonban az kell(ene), hogy mindenki azonos rajtvonalról kezdje. Erről azonban szó sincsen a sok szót kapott ön­állóság emlegetése közepette. Az idén január és szeptem­ber között jelentősen meg­nőtt (több mint hét százalék­kal) a csontos nyershüs ter­melése. Ezen belül azonban figyelmeztetően alakultak az összetételi jellemzők. Csök­kent a marhahús kibocsátása a vágóhidakról, ugyanakkor több mint tíz százalékkal gya­rapodott a sertéshúsé; nem különösebben kedvező irány­zat. Igaz, megfelel a hazai táplálkozási hagyományoknak, étkezési szokásoknak. A Hús, az mindenkor sertés, s legin­kább csak kétféle módon élé készítve, sülve, rántva. A fúr-' ess • ebben a tapasztalatban a konzervativizmus forrása. A háztartás-szociológia megálla­pítása szerint ugyanis a fér­fiak (és nem a háziasszo­nyok) ragaszkodnak a meg­szokott és szokványos menü­höz. Reális veszély ennek a ma­gatartásnak a fennmaradá­sa.,.! A mai fiúgyermekek (amint apáik), a ki tudja, mi­ben gyökerező hagyományok­nak megfelelően, több húst fogyasztanak, mint a lányok, ám elsősorban sertéshúst, süt­ve, rántva ... Ha így folytat­juk, vélhetően megsüthetjük a tudományunkat a korszerű táplálkozásról, az élettanilag szükséges állati fehérjék ösz- szetételéről és mennyiségéről. Ami nem örvendetes, de per­sze még mindig jobb, mintha hús helyett sütögetnénk a tudományunkat. Talán a ket­tőt, a kapható húst és a táp­lálkozástudományt kellene együtt megsütni, vagy éppen, különleges szendvicsként, ösz- szesütni, mert erre tényleg rámondhatnánk, váljék egész­ségünkre. lyek a balesetekhez vezetnek. A munkavédelmi bizottság vé­leménye az,, hogy valamennyi szerencsétlenség megelőzhető lett volna. Hiába tartanak azonban munkavédelmi elő­adásokat, tanfolyamokat, ellen­őrzéseket, tesznek vagy kezde­ményeznek különböző intéz­kedéseket, ha azoknak hatá­sai nem mutatkoznak meg a gyakorlatban. Különösen igaz ez a megelőzésre. Hiszen ál­talában csak akkor teszik szó­vá a munkahelyeken, hogy ez vagy az hiányzott, nem mű­ködött, amikor már megtör­tént a, baj. Ahelyett, hogy idő­ben beavatkoznának... Az apparátus munkájának korszerűsítése Intézkedések a iedoszban Megújul a társadalombiztosítás Bevételek és kiadások Mészáros Ottó A halálos és csonkulásos balesetek okai Amikor már megtörtént a baj

Next

/
Thumbnails
Contents