Pest Megyei Hírlap, 1987. december (31. évfolyam, 283-308. szám)
1987-12-12 / 293. szám
6 19S7. DECEMBER 12., SZOMBAT HÉJ mi VJjMPQUTIKAlKIM Idát! még hosszú, de biztató úton ß nemzetközi sejtő véleményei a washingtoni csúcstalálkozóról Kedvező előrejelzések a rakétaegyezmény becikkelyezéséről Altalanos PILLANATKÉP Nem egyszerűen egyike volt ez a csúcstalálkozóknak a sok eddigi közül, hanem olyan történelmi esemény, amely fordulatot jelent a világpolitika alakulásában. Sok nemzetközi hírű kommentátor kezdte ezekkel a szavakkal írását a washingtoni tárgyalások befejeződése után. Az első mérlegek, amelyeket maguk a résztvevők adtak háromnapos megbeszéléseikről, szintén ebben a hangnemben fogantak. Egyértelműen sikeresnek tekintik a tanácskozásokat. A mérleg pozitív oldala messze felülmúlja a negatívot. Az eredmények között ott van mindenekelőtt az a kettős nullamegoldásról szóló szerződés, amely előírja, hogy kiiktassák és a megsemmisítés sorsára juttassák a rakéta-nukleáris arzenál két teljes osztályát. Immár többször leírtuk ezeken a hasábokon, de nem lehet eléggé hangsúlyozni, hogy ez a mellékleteivel oly terjedelmes dokumentum azért jelent gyökeres fordulatot, mert a második világháború után először kerül majd sor konkrét leszerelési lépésre, szemben az eddigi megállapodásokkal, amelyek csupán korlátozták a tömegpusztító fegyvereknek azt a mennyiségét, amelyet mind a Szovjetunió, mind pedig az Egyesült Államok birtokában tarthat. Vagyis korábban csak a fegyverkezés továbbfolytatásához állapítottak meg felső határokat, amelyeket egyik fél sem szárnyalhat túl. Most pedig az előírt menetrend szerint a közepes és ' rövidebb hatótávolságú, konkrétan az 500— 5500 kilométer horderejű rakétákat és a hozzájuk tartozó robbanófejeket megsemmisítik. s így ezek a fegyverek nem jelentenek majd fenyegetést senkire nézve. Gorbacsov és Reagan nemegyszer hangsúlyozta a csúcstalálkozó során annak rendkívüli fontosságát is, hogy sikerült megegyezni egy átfogó ellenőrzési rendszerben. Mindkét szerződő fél egymás elé tárta e fegyverarzenálra vonatkozó legrészletesebb, eddig szigorúan titkosan kezelt adatait, s helyszíni megfigyelésekre is módot nyújt a megállapodás értelmében, ha netán bármiféle kétség támadna a szerződés megtartása iránt a másik félnél. A kölcsönös bizalomnak ez a légköre olyan új elem a két világhatalom kapcsolatrendszerében, amely eddig elképzelhetetlen volt. Ez a nyíltság nyilvánult meg nemegyszer a washingtoni ' csúcstárgyalásokon. S ez vezetett oda. hogv Reagan jobboldali bírálóinak címezve szavait, kijelentse: úgy látom, hogy megvan a lehetőség arra, hogy a két rendszer békében folytassa a versengést, továbbá, hogy mind a Szovjetunió, mind az Egyesült Államok azt óhajtja, hogy békében éljenek együtt. A párbeszéd már a következő nagy leszerelési szerződéstervezet kidolgozásáról folytatódik. Ez a hadászati támadófegyverek körére - terjed ki. Ezek alkotják a rakéta-nukleáris arzenál fő tömegét, és mindkét részről megvan arra az elvi egyetértés. hogy ötven százalékkal csökkentsék mennyiségüket Így fíOOO—6000 robbanófej maradna, vagyis a jelenlegi arzenál fele a két világhatalom mindegyikének birtokában. Reagan elnök a tervek szerint jövő év első felében Moszkvába utazik. Addigra kellene elkészülnie az új szerződésnek, hogy az a szovjet fővárosban aláírásra kerülhessen. Mindkét vezető új korszak kezdetéről beszélt a kétoldalú kapcsolatokban, amely nyilván abban is érvényesül majd, hogy a két nép jobban megismerheti egymást, s a realitásnak megfelelő képit alkothat a két ország viszonyairól. Természetesen — mint arról már említést tettünk — volt a csúcstárgyalásnak negatív oldala is. Nem sikerült például előrehaladást elérni az űrfegyverek ügyében. bár szovjet részről igyekeztek erre nézve kompromisszumos megoldást találni. Reagan elnök a csúcstárgyalás utáni nyilatkozatában nemcsak a „csillagháborús” terv folytatása, mellett szállt síkra, hanem azt is hozzátette, hogy ha a kutatások nyomán ezek az „önvédelmi eszközök” elkészülnek, kihelyezik őket a kozmoszba. Éles és kemény volt a hangnem az emberi jogok kérdésében, ahol Mihail, Gorbacsov kifejtette, hogy a Szovjetunió változatlanul nem engedi meg, hogy ennek ürügyén megpróbáljanak beavatkozni belügyibe. Nem volt egyetértés Afganisztán és más regionális konfliktusok ügyében sem. A ratifikAlAsi MENETREND Ahhoz, hogy a kettős nullamegoldásról szóló szerződés életbe lépjen, az szükséges, hogy mind a Szovjetunió, mind az Egyesült Államok törvényhozása ratifikálja, azaz jóváhagyja, törvényerőre emelje azzal, hogy egy előírt alkotmányos eljárás szerint, más szóval élve, becikkelyez- ze. Washingtoni előrejelzések alapján arra számítanak, hogy a ratifikálásra váró okmány január 19-én kerül a szenátus külügyi bizottsága elé, s a testület e napon kezdi meg az előírt meghallgatásokat. A dokumentumot még a szenátus hadügyi és hírszerzési bizottsága is megvizsgálja, és csak ezután kerül majd a teljes 100 tagú szenátus elé vitára. Mind a szenátus republikánus, mind pedig demokrata párti vezetői szerint jók ez esélyek arra, hogy az egyezmény megkapja a szükséges' kétharmados szavazati többséget, s nem kerül sor majd az eljárás során módosító indítványok elfogadására. Ha ugyanis ez történne meg, az aláírt szerződést újra kellene tárgyalni a Szovjetunióval. Hírmagyarázók szerint az várható, hogy meg a nyár előtt az amerikai szenátus jóváhagyja az okmányt. Ami a Szovjetuniót illeti, Mihail Gorbacsov a vezető testületek döntése alapján cselekedett, amikor a Fehér Házban aláírta a rakétaegyezményt, s így a legfelsőbb tanácsban sorra kerülő rafiti- kálási eljárás eredményessége aligha lehet kétséges. Bár az SZKP KB főtitkára, amikor találkozott az amerikai törvényhozás vezetőivel, megjegyezte: lehet, hogy a történelem során első ízben a ratifikálási eljárás a mi országunkban sem lesz oly köny- nyű, mint a múltban. Árkus István Mihail Gorbacsov tájékoztatója Elmélyült a politikai (Folytatás az l. oldalról.) lőtlenségekből adódó problémákat úgy megoldani, hogy a fölényben lévő fél csökkentést hajt végre. Ugyanakkor aggodalmukat fejezték ki amiatt, hogy egyes NATO-körök a nukleáris fegyverek két osztályának felszámolását a kontinensen más fegyverfajták növelésével és korszerűsítésével szándékoznak „kompenzálni”. A Szovjetunió, az NDK és Csehszlovákia külügyminiszterei, a közepes és rövidebb hatótávolságú rakéták felszámolására vonatkozó szovjet— amerikai szerződéssel összefüggésben, a Szovjetunió az NDK és Csehszlovákia közötti megállapodást írtak alá az ellenőrzésekről. Új szakasz A berlini találkozót megelőzően. csütörtökön este, közép-európai idő szerint már az éjszakai órákban utazott el Washingtonból Mihail Gorbacsov. Elutazása előtt csaknem kétórás sajtókonferencián foglalta össze a tárgyalások tapasztalatait, eredményeit. A szovjet vezetőt Reagan elnök csütörtökön délután hivatalosan búcsúztatta el a Fehér Háznál. A repülőtérre, ahova a délutáni program elhúzódása miatt csak késéssel értek ki, ünnepélyesen búcsúztatták el, az.amerikai kormány nevében George Shultz külügyminiszter vett búcsút Gorbacsovtól. „Ez a látogatás a világpoSzovjet—amerikai nyilatkozat Az SZKP KB főtitkára cs az Egyesült Államok elnöke átfogó és mélyreható megbeszéléseket folytattak a szovjet—amerikai kapcsolatok összes problémájáról, beleértve a fegyverzetcsökkentési, az emberi. jogi cs humanitárius kérdéseket, a regionális konfliktusok rendezését és a kétoldalú kapcsolatokat — derül ki abból a szovjet—amerikai közös nyilatkozatból, amelyet csütörtökön Washingtonban hoztak nyilvánosságra Mihail Gorbacsov látogatásának befejeztével. A tárgyalások őszinték és építő jellegűek voltak, tükrözték a két fél közötti nézet- eltéréseket is, de ugyanakkor annak megértését is, hogy ezek az eltérések nem képeznek leküzdhetetlen akadályt a kölcsönös érdeklődésre számot tartó területeken való előrelépéshez. Hangsúlyozták, hogy a két ország vezetőinek genfi és rcykjavíki találkozói alapvető jelentőségűek voltak: megteremtették az alapot a hadászati stabilitás javítását és a konfliktusok kialakulása veszélyének csökkentését célzó folyamatot előrevivő konkrét lépésekhez. A feleket a jövőben is az a meggyőződés vezérli majd, hogy soha sem szabad nukleáris háborút indítani, 'abból senki sem kerülhet ki győztesen. Szilárd elhatározásuk, hogy megakadályozzanak bármilyen háborút a Szovjetunió és az Egyesült Államok között — legyen szó nukleáris vagy hagyományos háborúról —, s nem fognak katonai erőfölényre törekedni. Mindkét vezető — emeli ki a dokumentum — tudatában van annak a rendkívüli felelősségnek, amely a Szovjetunióra és az Egyesült Államokra hárul olyan reális megoldások keresésében, amelynek célja a konfrontáció megakadályozása és az országaik közötti stabilabb kapcsolatok elősegítése. Ebből kiindulva megállapodtak abban, hogy aktivizálják a párbeszédet és ösztönözni fogják kapcsolataikban az építő jellegű együttműködés irányvonalát. Mindennek alapján más országokkal és népekkel együttműködve elő fogják segíteni a sokkal biztonságosabb világ megteremtését. A két ország vezetői szerződést írtak alá a szovjet és az amerikai közepes és rövidebb hatótávolságú rakéták megsemmisítéséről. Ez a szerződés történelmi jelentőségű mind célját — a Szovjetunió és az Egyesült Államok nukleáris fegyverzete egész osztályának teljes megsemmisítését —, mind pedig az abban előírt ellenőrzési intézkedések újszerűségét és nagy hordere- jét teltintve. A megbeszéléseken megvitatták a hadászati támadófegyverzetek csökkentéséről folytatott tárgyalások kérdését is. A felek kiemelték, hogy jelentős előrelépés történt az 50 százalékos csökkentés elvét megfogalmazó szerződés aláírása felé. Megállapodtak a következőkben: a tárgyalásokon részt vevő képviselőiket azzal bízzák meg, hogy törekedjenek e szerződés lehető legrövidebb idő alatt történő kidolgozására, úgy, hogy azt a következő csúcstalálkozón, 19SÜ első felében alá lehessen írni. A tárgyalásokon áttekintették a fegyverzetkorlátozás és -csökkentés más kérdéseinek széles körét is. Mihail Gorbacsov és Ronald Reagan megerősítette, hogy a Szovjetunió és az Egyesült Államok hű marad az atomso- rempó-szerződés megszilárdításához, s megelégedésüket hangoztatták, hogy a legutóbbi csúcstalálkozó óta újabb államok csatlakoztak ahhoz. A két ország vezetői támogatásukról biztosították a nukleáris energetika biztonsága terén folytatott nemzetközi együttműködést és azokat az erőfeszítéseket., amelyek a nukleáris energia békés hasznosításának elősegítését szolgálják, illetve a nukleáris anyagok, berendezések és technológiák exportjának megtelelő ellenőrzésének messzi ■ lárdítását célozzák. Az SZKP KB főtitkára és az amerikai elnök üdvözölte azt a tényt, hogy — a közeljövőben életbe lépő — megállapodást írtak alá a nukleáris veszély csökkentését célzó központok létrehozásáról a Szovjetunió és az Egyesült Államok fővárosaiban. A felek kifejezték azt az elkötelezettségűket, hogy törekedni fognak az ellenőrizhető, átfogó és hatékony nemzetközi konvenció kidolgozására a vegyi fegyverek betiltásáról és megsémmísítéséfőí. Síkrászálltak az európai katonai szembenállás szintjének csökkentését célzó, a fegyveres erőket és hagyományos fegyverzetet érintő bécsi tárgyalások mielőbbi befejezéséért. Mihail Gorbacsov és Ronald Reagan kifejezték eltökélt szándékukat, hogy az európai biztonsági és együttműködési értekezlet más résztvevőivel közösen biztosítani fogják a bécsi találkozó sikeres befejezését, a helsinki záróokmány és a madridi záródokumentum összes fő kérdésében elérendő kiegyensúlyozott haladás alapján. Regionális kérdéseket áttekintve a két vezető megállapította, hogy az álláspontokban komoly eltérések mutatkoznak. Mindazonáltal egyetértettek: rendkívül fontos a rendszeres véleménycsere további folytatása. Mihail Gorbacsov és Ronald Reagan hangsúlyozták a regionális konfliktusok rendezésének növekvő jelentőségét a nemzetközi feszültség csökkentése és a kelet-nyugati kapcsolatok javítása szempontjából. A Szovjetunió és az Egyesült Államok e témakörben folytatott párbeszédének azt a célt kell szolgálnia, hogy a regionális konfliktusokban érintett feleknek segítséget .nyújtson olyan békés megoldások felkutatásához, amelyek megszilárdítják függetlenségüket, szabadságukat és biztonságukat. Az SZKP KB főtitkára és az amerikai elnök részletesen megvizsgálta a szovjet—amerikai kétoldalú kapcsolatok állapotát, s egyetértettek abban, hogy a jövőben is tovább kell fejleszteni és intenzivebbé kell tenni a hivatalos érintkezéseket vaiameny- nyi szinten, azt a célt tartva szem előtt, hogy gyakorlati és konkrét eredményeket érjenek el minden téren. 'Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára megerősítette Ronald Reagannek, az Egyesült Államok elnökének szovjetunióbeli látogatásra szóló meghívását. Az elnök megelégedéssel fogadta el a meghívást. A látogatásra 19SS első felében kerül sor. litika nagy eseménye lett, még odáig is elmegyek, hogy kijelentsem: új és fontos szakasz kezdetéről beszélhetünk mind a kétoldalú, szovjet— amerikai kapcsolatokban, mind a világpolitikában” — jelentette ki washingtoni sajtókonferenciáján Mihail Gorbacsov. A csaknem kétórás, a Szovjetünk). washingtoni nagykövetsége lakótelepének színháztermében megtartott sajtókonferencián a szovjet vezető rendkívül részletesen szólt az eredményekről és szenvedélyes hangon állt ki a szovjet—amerikai kapcsolatok fejlesztése, a gyökeres fontosságú kérdések megoldása mellett. Gorbacsov megállapította: elmélyült a politikai párbeszéd az Egyesült Államok és a Szovjetunió vezetői között. A pozitívumok sorában első helyen említette, hogy az elnökkel együtt megállapíthatták: a szovjet—amerikai kapcsolatokban az utóbbi időben bizonyos fokú fejlődés következett be. Ezek az eredmények a genfi és a rcykjavíki csúcs eredményeire alapultak. A szovjet vezető részletesen méltatta a most aláírt új szerződést, amely az egész világon felszámolja a közepes hatótávolságú nukleáris eszközöket. Az SZKP KB főtitkára szólt a hadászati fegyverek csökkentéséről folytatott tárgyalásokról is. Megállapította: sikerült egyes kérdéseket megoldani — egy részüket ugyan csak akkor, amikor a Fehér Ház előtt már gyülekeztek a búcsúztatás résztvevői. Gorbacsov ismét a szovjet—amerikai kapcsolatok kulcskérdésének nevezte a hadászati fegyverek számának gyökeres csökkentését. Az elnökkel együtt utasítást adtunk a .tárgyalóküldöttségeknek arra, hogy készítsenek elő olyan megállapodást, amely a Szovjetuniót és--az Egyesült Államokat az ABM- szerződés megtartására kötelezi, abban a formában, ahogy azt 1972-ben aláírtuk — mondotta Gorbacsov. Ez magában foglalja a kutatás-fejlesztés lehetőségét, a felek számára. A felek folytatják tárgyalásaikat a hadászati stabilitás kérdéseiről. Reálisabban Több mint egyórás bevezetőjében Mihail Gorbacsov szólt a regionális válságok kérdéseiről is. Nem mondhatom el, hogy sok eredményt értünk volna élj de küldöttségünknek az a véleménye, hogy az amerikai. kormányzat .most valamivel reálisabban közelíti meg ezeket a regionális kérdéseket. Itt is újfajta megközelítésre van szükség, mindenekelőtt arra, hogy mi is, az amerikaiak is, más országok is feltétel nélkül elismerjék: minden országnak joga van a szabad választásra. Ez a kiindulópont, a kulcskérdés — mondotta. Majd szenvedélyes hangont hosszan szólt a szovjet—amerikai kapcsolatok megjavításának szükségességéről, a kétoldalú kapcsolatok fejlesztéséről. Sajtókonferenciáján kérdésekre válaszolva kifejtette: a reykjavíki tanácskozás óta. további jelentős változások következtek be a világban, az emberek gondolkodásában, s ez vezetett el a mostani találkozóhoz, a megállapodásokhoz. Méltatta ebben az értelmiség szerepét, hangoztatva, hogy az értelmiség állásfoglalása nagyban hozzájárult a világközvélemény gondolkodásának alakulásához,; a kedvező légkör létrejöttéhez. Sajtókonferenciája végén az SZKP KB főtitkára meleg köszönetét mondott a szívélyes fogadtatásért és saját maga, valamint a szovjet nép nevében legjobb kívánságait tolmácsolta az amerikai népnek. Előrehaladás Reagan elnök csütörtökön este, közvetlenül Gorbacsov elutazása után, negyedórás televíziós beszédben összegezte mondanivalóját a csúcstalálkozóról. Bár az elnök is nagy sikernek, jelentős előrelépésnek nevezte a három nap eredményeit, mindenekelőtt az új lészerelési szerződés aláírását, beszédét ezúttal is teletűzdelte olyan ■ kijelentésekkel, amelyek a Szovjetunió társadalmi-, politikai rendszerét, politikáját bírálták —• s ezúttal- is védelmezte az amerikai törekvéseket az ürfegyverek kifejlesztésére. Szólt a jövő évi csúcstalálkozó terveiről, s elmondotta: Gorbacsovval egyetértésre jutottak abban, hogy meg kell kettőzni az erőfeszítéseket a hadászati fegyverek ötvenszázalékos csökkentését előirányzó szerződés kidolgozására. „Ezen a téren igazi előrehaladást értünk el. Megállapodtunk abban, hogy erőfeszítéseinket a szerződés lehető leghamarabb történő kidolgozására kell összpontosítanunk, s ilyen utasításokat adtunk a tárgyalóküldöttségeknek.” Megállapodás a helyszíni ellenőrzésben NA TO-kirlügyminiszlerí ülés Péntek délután a NATO brüsszeli központjában a tagországok külügyminisztereinek tanácskozásán egyrészről az Egyesült Államok, másrészről az eurorakétákat befogadó öt ország — Belgium, az NSZK, Olaszország, Hollandia és Nagy-Britannia — egyezményt írt alá, amely módot ad ez utóbbiaknak, hogy saját nemzeti törvényeiknek megfelelően engedélyezzék a Szovjetunió és a Varsói Szerződés képviselőinek országuk területén a rakéták visszavonásának ellenőrzését. Lord Carrington NATO-fő- titkár rövid megnyitója után Leo Tindemans belga, Hans- Dietrich Genscher nyugatnémet, Giulio Andreotti olasz, Hans van den Broek holland, Sir Geoffrey Howe brit, végül George Shultz amerikai külügyminiszter írta alá az okmányt. A külügyminiszterek ezután ugyanebben a sorrendben méltatták a rakétaegyezményt és az ellenőrzési megállapodás jelentőségét. Az ellenőrzési megállapodás aláírását követően az Északatlanti Tanács a NATO valamennyi tagországa külügyminiszterének részvételével folytatta tanácskozását. 'Csak rövidén... EGY IIALÄSZIIAJÖRÖL négy arab fegyveres csütörtök éjjel gépfegyverből tüzet nyitott az izraeli fegyveres erők egy vízi járművére. Egy izraeli tiszt meghalt, mielőtt elsüllyesztették volna a halászhajót. A támadó fegyveresek életüket vesztették — közölte pénteken az izraeli rádió. A rádió szerint palesztinok támadásáról volt szó. AZ AMERIKAI haditengerészet kísérletet hajtott végre pénteken egy Trident—2-'es rakétával. A 12 robbanófej célba juttatására alkalmas interkontinentális ballisztikus rakétát az Egyesült Államok Cape Canaveral-! kísérleti telepéről bocsátották fel az Atlanti-óceánon kijelölt cél irányába. A mostani kísérletet eredetileg csütörtökre tervezték, de a szovjet—amerikai csúcstalálkozó miatt elhalasztották egy nappal — közölték pénteken Pentagon-forrásból.
