Pest Megyei Hírlap, 1987. november (31. évfolyam, 258-282. szám)
1987-11-07 / 263. szám
1987. NOVEMBER 7., SZOMBAT A kommunista mozgalom és a haladó emberiség immár hét évtizede ünnepli a nagy októberi szocialista forradalom győzelmének évfordulóját. Ezeknek a megemlékezéseknek mindig nagy a jelentősége., hiszen hetven évvel ezelőtt alapvető irányváltás következett be az emberiség történetében. Persze ez a megítélés akkor nem volt ennyire nyilvánvaló. A kortárs ellenfelek ezért is tekinthették kezdetben 1917. november 7-ét véletlen kisiklásnak, csak néhány napig tartó eszte- lenségnek. A mozgalom hívei viszont éppenséggel a marxista elmélet beigazolódását, és a szimpatizálókkal együtt egy új kor nyitányát látták benne, s az eltelt hét évtized ezt a megítélést igazolta. A forradalom első pillanatától kezdve lelkesítőleg hatott, követésre ösztönzött és John Reed szavaival élve. szinte „megrengette az egész világot’’. Az események történetét, mindazt, ami a forradalmat követően a világban végbement és végső soron elvezetett a mai szocialista világrendszer létezéséig, ma már nem csupán a felnőtt generációk, hanem a. felnövekvő nemzedék is ismeri. S ha igazán méltó követői akarunk lenni a forradalomnak, akkor most arról kell szólni, hogy vajon tudunk-e még korunkban új és számunkra is hasznosítható tapasztalatokat, gondolatokat megfogalmazni, amelyek összekötnek az akkori történésekkel? Vagyis az a kérdés, hogy képesek vagyunk-e időszerű módon viszonyulni hetven év távlatából az akkor történtekhez? Megítélésem szerint igen, de csak abban az esetben, ha az új kor nyitányát nem befejezett eseménynek tekintjük, hanem egy olyan forradalmi társadalmi folyamat kezdetének, melynek ma is sajátosan részesei vagyunk. ígv fogta fel ezt Lenin is. Egész munkássága. írásaiban fennmaradt gondolatai is azt mutatják, hogy soha nem tekintette elvégzettnek a társadalmait átalakító forradalmat, hanem azt vizsgálta: hol tartanak abban, amit elkezdtek, helyes utat. módszert, formát választottak-e a cél eléréséhez a mindennapok feladatainak megoldása során. Ahogyan négy évvel később megfogalmazta: ..A nagy forradalom évfordulóját úgy ünnepeljük meg a legméltóbban, ha figyelmünket a forradalom még megoldatlan feladataira összpontosítjuk. Különösen helyénvaló és szükséges a forradalom ilyen megünneplése olyan esetekben, amikor vannak döntő fontosságú feladatok, melyeket a forradalom még nem Oldott meg, amikor e feladatok megoldásához valami újat fa forradalom eddig megtett útja szempontjából újat) kell elsajátítanunk.” NAPJAINK FORRADALMA írta: Krasznai Lajos, az MSZMP Pest Megyei Bizottságának első titkára Az ünneplésnek a teltosáíit a magunk számára is mérvadónak fogadhatjuk el. mert tudjuk, hogy ma valóban újszerű és egyben döntő fontosságú feladatok előtt állunk. Nemcsak mi. hanem a szocialista világrendszer egésze, benne a Szovjetunió is. Az átalakítás (peresztrojka). a megújulás, a nyilvánosság (glasznoszty) kifejezések mind erre a korszakos kihívásra utalnak: vajon képes lesz-e a szocializmus a benne rejlő lehetőségek egyre teljesebb kibontakoztatásával meggyőzően megalapozni és egyben igazolni az emberi haladás élvonalában elfoglalt helyét? Nálunk. Magyarországon sem kisebb a feladat: a helyzet nehézségeire már maga a ..stabilizáció” és a ..kibontakozás” mint elérendő cél is utal. Ma már látjuk, hogy az utóbbi években a korábbinál bizonytalanabbak voltunk lehetőségeinket és törekvéseinket illetően, és megbomlott a gazdaság külső és belső egyensúlya. Ez jól érzékelhető a közhangulat ellentmondásos alakulásában, a közgondolkodásban is A bizonytalanság ugyanis csüggedtséget, tehetetlenségórzetet. bizalmatlanságot. esetenként ingerültséget, sőt erősödő demagógiát szült. De ielen van az a szemlélet is. hogy kénesek vagyunk a kitörésre, a megújulásra. Ezt a meggyőződést táplálja politikai gyakorlattá vált elvi tapasztalatunk. melv szerint a gazdasági reformot következetesen tovább kell vinni, sáte- ki kell terieszterilnk a társadalmi, politikai kulturális élet területeire is. Mert szocialista alapokon a reform a szocializmus igazi létformája, természetes létezési módja. Kettős feladat egymásra épüló megoldását tartalmazza tehát pártunk gazdasági és társadalmi stabilizációs kibontakozási programja. amelynek végrehajtása nem nélkülözheti az állampolgárok tudatos részvételét. Már csak azért sem. mert hosszú távú céljaink érdekében rövidebb időszakaszon, több területen vállalnunk ke'! olyan intézkedéseket. amelyek tömeges egvé- ni és közösségi' áldozatvállalást, többleterőfeszitést. igényelnek, más szóval a lenini értelemben vett ..visszavonulást” úgv. hogy ..kellő időben megállíthassuk és ismét támadásba mehessünk át”. Ez 9 felfogás és a r£ £püig gyakorlat a változatlan cél elérésének új útjára való áttérést is szolgálja. A feladat nehézségét kitűnően szemléltette Lenin annak a hegymászónak a példájával, aki egv igen magas. meredek és még ismeretlen hegyet igyekszik megmászni. Aki hallatlan nehézségek árán sokkal magasabbra futott, mint elődei, de a célt, a csúcsot mégsem érte el és olyan helvzetbe került, hogy a megkezdett úton már egyszerűen lehetetlen továbbhaladni. Azt mondta. hogy annak, aki ilyen helvzetbe kerül, alighanem lesznek csüggedt percei, amelyek nyomasztóbbak, ha bizonyos hangokat hall lentről, olyan emberektől, akik biztos távolságból messzelátón át nézik őt ^Alulról pedig sokszor kárörvendő hangok is hallatszanak. Természetesen mi nem vagyunk magányos „hegymászók”. Ugyanakkor valóban van mit tennünk azért, hogy minél kevesebb legyen a bizonytalanság, pesszimizmus, közöny és minél több az utat ismerő és értő. a nehézségeket vállaló. tettre kész útitársunk. Pest megyében a többi között ezt kívánja elősegíteni a megyei párttestület a Központi Bizottság gazdasági-társadalmi stabilizációs és kibontakozási programjához kapcsolódó megyei feladattervével, amelyet szeptember végén fogadott el, és amelyet a pártszervezetek megismertek. s a Pest Megyei Hírlapban is a széles közvélemény elé tárt. Ebben a megye sajátosságait figyelembe véve fogalmaztuk meg azokat a teendőket, amelyek illeszkednek az országos feladatokhoz. Jelenlegi feladataink' felismerése egy folyamat része és eredménye. A megyei párt-végrehajtóbizottság már a múlt év májusában úgv értékelte. hogy a politikai aktivitás fokozására, a belső erők még jobb összefogására, a fejlődést hátráltató tényezők feltárására építve az alkalmazkodást a megváltozott körülményekhez gyorsítani szükséges. Az erőfesatések eredménveit mu_ tatja, hogy ma Pest megyében nincs veszteséges üzem. A tapasztalatok azt is igazolják, hogy a vállalatok értékesítésében előtérbe került az export növelése. Termelőüzemeink, gazdálkodóegységeink káderhelyzetét javulónak minősíthetiük A vezetők túlnyomó többsége alkalmas a változtatásra. Ugyanakkor eredményeink ellentmondásos jellegére utal. hogy a változó jövedelemszabálvo- zás feltételei között bizony jó néhány, ma is hatékonyan működő vállalatunk helyzete ingatag, a fejlesztések tekintetében bizonytalan pozícióba került. Vagy például az. hogy az egyébként jónak minősíthető. technológiailag magas szintű beruházásaink (pl. DKV-ban) a megváltozott külgazdasági feltételek miatt. nem képesek többletnyereséghez .juttatni a népgazdaságot. Ugyanezt bizonyítja, hogy a naturális mutatókat tekintve a megyében 25"'n-kal nőtt az export, de a cserearányok romlása miatt ez csak 11%-kal több devizaárbevételt eredményezett. Ez utóbbi összevetés azt mutatja, hogy az oly sokszor emlegetett „csere- arányromlás” nem egyszerűen valamiféle természeti csapás, tőlünk független katasztrófa, hanem főként gyenge alkalmazkodóképességünk. műszaki-technológiai fejletlenségünk. összességében a korszerűtlen gazdasági szerkezetünk megjelenési formája, külgazdasági tükröződése. Erre utal az a tény is, hogy az ipari állóeszköz-állomány minősége ma a megyében nem éri el az 1983-as szintet, és a termelésben az anyagköltségek is tovább emelkedtek. Természetesen a szerkezetátalakításhoz megfelelő forrás kell. Ezzel szemben azonban az elmúlt négy évben a vállalati jövedelmek elvonása és központi költségvetésen keresztüli átcsoportosítása csaknem megkétszereződött, s a megyében is a leginkább jól dolgozó. fejlődőképes vállalatokat sújtotta. Jelentős áttörés tehát a szerkezetváltásban nem következett be. Ez GV szeptemberében újra visszatértünk e kérdésekre, nem csupán azért, mert. a Központi Bizottság júliusi döntése ezt számunkra is előírta. Legalább : ilyen mértékben vezérelt bennünket az elmúlt másfél év munkájának az az ellentmondásosságában is pozitív megvei tapasztalata, hogy a politikai tisztánlátás és cselekvés képes hozzájárulni. a gazdasági feladatok megoldásához. és az a meggyőződés, hogy Pest megyében összességében adottak a stabilizáció, illetve a kibontakozás gazdasági alapjai. Ez egvben azt is jeleníti, hogy nagyfokú a felelősségünk is a cselekvés összehangolásában. a program végrehajtását segítő, támogató légkör formálásában, a politika iránti bizalom helyreállításában, megőrzésében és a bővített újratermelés politikai feltételeinek alakításában. Más szóval a pártmunka feladatait az előrevivő gazdasági aktivitás ösztönzésében és a támogató társadalmi-politikai-tu- dati légkör megteremtésében látjuk és határozzuk meg. Továbbra is részt'kívánunk venni a bolitikai munka össztársadalmi, országos feltételeinek formálásában, mint ahogy korábban a megyei párt-vég’-eh aj tóbizottság részese volt mind a Központi Bizottság július 2-i állásfoglalása, mind a kormány stabilizációs programja kimunkálásának. A testület tagjai elmondták tapasztalataikat, véleményüket, közvetítették környezetük jelzéseit, javaslatokat tettek az országos teendőkkel összefüggésben. Az ilyen típusú — vagy más. szélesebb — konzultációkra szükség lesz a jövőben is. mert a feladatok tényleges megoldása többnyire a területen — a megyében, a településen, a vállalatoknál. szövetkezeteknél, intézmé- nveknél — történik, de a teljesítményt mérő közeget végső soron az egész ország az egész társadalom jelenti. És ebben a közegben nincsenek és nem is lehetnek elkülönült szigetek, sp megyék, se települések. se gazdálkodóegységek. Mindennapi munkánk során az. a rendezőelvünk, hogy a volitikai. társadalmi. gazdasági rendszer minden területén, mindenki — a kollektívák és az egyének — a maga teendőit végezze' A saját erőit mozgósítsa, konkrét fejlődési lehetőségeit valósítsa meg. a saját tartalékait hasznosítsa! Az Ilyen szellemű felfogás azt jelenti, hogy nem rejtjük véka alá saját hibáinkat, de nem akarjuk vállalni mások feladatait és felelősségét sem. És ha mindenki valóban a saját dolgát végzi, ha csökkentjük a terméketlen kölcsönös várakozást, akkor ezen az alapon minden egyes gazdasági, társadalmi, politikai és kulturális szervezet valóságos teljesítménye, és ezzel együtt felelőssége is tisztábban kirajzolódik majd. A megyei pártbizottság ennek alapján akarja érvényesíteni a felelősségvállalást a politikai, a gazdasági és ideológiai szférában egyaránt a megújulás érdekében. Mi lehet minderre a garancia? Ezt sokan kérdezték és kérdezik tőlünk manapság. Elég-e az elhatározott szándék, a felismert szükségszerűség. ami a programokban és feladattervekben kifejeződik? Ügy véljük, e garanciarendszer szerves része kell hogy legyen a fejlődő és továbbfejlesztendő szocialista demokrácia. Szükséges, hogy a helyi párt-, állami, társadalmi és tömegszervezetek, maguk a dolgozók képviseljék következetesen ezt a helyes, de ma még olykor csorbát szenvedő irányítási. vezetési, szervezési és ellenőrzési elvet és gyakorlatot. Ezen belül döntő kérdésnek tartjuk a pártszervezetek következetes, elvszerű, követésre ösztönző magatartását, munkamódszerének, munkastílusának változtatását. Mert az már bizonyos, hogy régi, beidegző- dött módszerekkel az újszerű feladatokat nem lehet megvalósítani. Nincs kész recept. A pártmunka új követelményeit, formáit, módszereit a célok és feladatok következetes szem előtt tartásával, a végrehajtás mozzanatainak végiggondolásával, hatásainak számbavételével csak együtt, közösen tudjuk kialakítani. Ügy gondolom, hogy programunk végrehajtásának egyik alapkérdése az egyéni érdekeltség érvényesítésén túl — hogy mennyire tudjuk megnyerni az embereket. Egész forradalmunk. a hét évtized tapasztalatai mutatják, hogy értelmes célokra, feladatokra — ha jól politizálunk — az emberek döntő többsége mozgósítható. De ennek feltétele, hogy ne feledkezzünk meg a célokról. és a vitáinkban, ne cserélődjön fel. a szándék és a következmény. Sajnos ma elég sokszor hallaná, hogy „népgazdaságunk jelenlegi helyzetét tekintve a jövőben meg kell húzni a nadrágszíjat”. Ez a megfogalmazás. túl azon, hogy leegyszerűsít, nem képes mozgósítani. És ma nem ebben rejlik a „forradalmi” feladat! Ez csupán helyzetünk következménye. nem a kiút! A kiút a jobb, ma- gasahb szinten, hatékonyabban végzett munka. a kor követelményeinek megfelelő szerkezetben és irányítás mellett. Ez az. amiért tevékenykednünk kell. ez az. amire lehet és szükséges mozgósítanunk! A mindennapok vitáiban, véleménycseréiben arra is különösen figyelnünk kell. hogy a célok és eszközök szerepe se cserélődjön fel. illetve az eszközértékű intézkedések ne váljanak senki tudatában öncéllá. Ilyesmit az utóbbi időben gyakran tapasztalhattunk, például az adóreformmal kapcsolatban. Továbbá gondosan ügyelnünk kell. hogy le tudjuk szerelni a pontatlan ismeretekkel rendelkezők határozott előítéleteit, téves nézeteit, mert az gátolja a tenni akarók cselekvéseit. Ezért is szánunk az elkövetkezendő időszakban kiemelt szerepet a propagandának, a tájékoztatásnak, a feladatok által megkövetelt ismeretterjesztésnek. Ezen belül is kiemelt feladatnak tartjuk annak meggyőző bemutatását, hogy a gazdasági-társadalmi kibontakozás tervét csak komplex módon szabad értelmezni. és azt, hogy tudatosítsuk: a kibontakozás hosszabb távon csak a társadalom minden fontosabb szférájának együttes fejlesztése révén és az átfogó reformok útján lehetséges. flz elŐÍtÍÍ!ík áílá feladatokhoz szervesen kapcsolódik pártéletünk fontos eseménye, a párttagsági könyvek cseréje. A tagkönyvcserét megelőző elbeszélgetések az alapszervezeteknél szinte egy időben kezdődnek a nagy októberi szocialista forradalom 70. évfordulójával, majd az új tagkönyvek átadásiára jövő év novemberében, a KMP megalakulásának 70. évfordulóján kertit sor, mintegy szimbolizálva, hogy a magyar kommunisták hét évtizeddel ezelőtt, és ma is, október követőinek tartották és tartják magukat. E nagyszabású politikai, mozgalmi eseményt is fel kívánjuk használni arra, hogy felkészítsük, a párt tagjait a gazdasági-társadalmi stabilizációs és kibontakozási program megvalósítására és képviseletére, élénkítsük a szervezeti életet, erősítsük a pártegységet. Hisszük, hogy a beszélgetések során elhangzó vélemények, jogos bírálatok, kritikai észrevételek és javaslatok erősíteni fogják a szubjektív feltételeit a helyi és az országos programok^ végrehajtásának. Ez nem könnyű feladat. hiszen mindenekelőtt azt kell tudatosítani, hogy éppen hosszú távú céljaink elérése, a tömegek helyzetének távlati javítása érdekében rövid és középtávon meghatározó érdekek, jogos törekvések is ütközhetnek. Hogy a gazdasági kibontakozás — különösen a stabilizációs szakaszban — igen eltérően érintheti a különböző társadalmi rétegek. régiók, gazdálkodóegységek, munkás kollektívák érdekeit. Ezt megérteni sem egyszerű dolog, még kevésbé másokkal megértetni, de ez mégis elengedhetetlen feladatunk. Mindez persze megköveteli azt Is. hogy a programból adódó helyi feladatok mellett mindenhol essék szó a párt általános politikájáról, helyzetéről. belső életéről. A helyes értékítélet kialakítása érdekében az országos politikát, az össztársadalmi célkitűzéseket természetesen szükséges összevetni a helyi gyakorlattal. Meg kell vizsgálni, vajon mi megtettünk-e minden tőlünk telhetőt mindenhol. Mert akármilyen is a helyzet, a dolgok megváltoztatása rajtunk is múlik. Ezért változtatni kell a munkánk megítélésének mércéjét. Nem fogadhatjuk el azt a helyzetet, hogy a párttagok többsége önmagával elégedett, miközben céljainkat rendre nem tudjuk megvalósítani. Ugyanakkor persze egytlen vezető, pártvezető sem utasíthatja vissza, ha ezt a magasabb mércét vele szemben is alkalmazzák majd. Bizonyos, hogy a tagkönyvcsere során a taglétszámunk valamelyest csökken. De bízunk abban, hogy s.z egység, a feladatok végrehajthatóságában váló hit — és ezáltal a meggyőzőképesség — erősödik, és nagyobb aktivitással, nyitottabb fellépéssel. bátrabb kiállással a párt vezető szerepe tovább erősödik. Ilyen felfogású munkára hívjuk fel most. a nagy októberi szocialista forradalom évfordulóján megyénk kommunistáit. A mai társadalomformáló, a megújulást serkentő küzdelmünkhöz van kellő elméleti alapunk és történelmi tapasztalatunk is. Ügy gondolom. sem időszerűségében, sem jelentőségében nem lehet méltóbban, helyesebben kifejezni viszonyunkat az első sikeres szocialista forradalomhoz. minit ahogy Lenin tette ezt egy korábbi évfordulón, amikor azt mondta: „Az első győzelem még nem végleges győzelem, s októberi forradalmunk mérhetetlen akadályok és nehézségek leküzdése árán, hallatlan szenvedések árán vívta ki ezt. miután számos esetben kudarcot vallottunk. és nagy hibákat követtünk el. Mi nem félünk beismerni hibáinkat, és józanul ítéljük meg őket. hogy megtanuljuk, miképp kell őket kijavítani Ám a tény tény marad: ... Mi elkezdtük ezt a művet. Hogy mikor, mennyi idő alatt és melyik nemzet proletárjai fogják befejezni — lényegtelen kérdés. A lényeges az, hogy a jég megtört, hogy az út megnyílt, az irány ki van jelölve.” T ér ritmus Barcsay Jenő festménye
