Pest Megyei Hírlap, 1987. november (31. évfolyam, 258-282. szám)

1987-11-05 / 261. szám

Ki tudott többet róla? Augusztusban kezdődött a DCM-ben a „Ki tud többet a Szovjetunióról?" címmel in­dított háromfordulós vetélke­dő. A párt, a szakszervezet, a KISZ-bizottság és a munka- verseny-bizottság vezetői szer­vezték és bonyolították le a versenyt a nagy októberi szo­cialista forradalom 70. évfor­dulójának tiszteletére. Az elődöntő során — amely­ben 34 szocialista közösség vett részt — négy brigád bi­zonyult verhetetlennek. Ök kerülhettek a döntőbe, ame­lyet a gyárban tartottak. A háromtagú zsűri elnöki tisztét Jess György, az igazgató gaz­dasági helyettese látta el. Zsűritagok voltak: Szerényi Gábor, a gyári szakszervezeti bizottság elnöke és Ferencz Béla, a KISZ-bizottság titká­ra. A négy főből álló csapa­toknak 13+1 kérdésre kellett megadni a helyes választ, amiért a maximális elérhető pontszám 145 volt. A bizottság nem volt köny- nyű helyzetben, mivel a leg­jobbak közül kellett kiválasz­tani a még jobbat. A játékidő letelte után a zsűri elnöke ismertette az eredményeket. A Szovjetunió­val kapcsolatban a legtöbb is­merete a laboratóriumban dolgozó Rózsa Ferenc szocia­lista brigádnak volt, ők sze­rezték meg az első helyet, és a vele járó 2500 forint jutal­mat. A második hely és az 1500 forint pénzjutalom a la­boratóriumi Március 8. bri­gádé lett, míg a harmadik he­lyet és az 1000 forint jutalmat az irodaház Hatékonyság bri­gádja érte el. Negyedik helye­zett a villanyszerelőkből álló Kandó Kálmán szocialista brigád lett. Mi a helyes válasz? Izgalmas pillanatok a döntőben. (Robotka János felvétele) Köszöntés a DCM-ben Ötven év a cementipariban Koltai Imre, a Cement- és Mészművek vezérigaz­gatója a napokban a Le­nin úti székházban köszön­tötte Kányik Jánost, a Du­nai Cement- és Mészmű­vek nyugdíjas főművezető­jét abból az alkalomból, hogy jél évszázaddal ez­előtt a Tatabányai Ce­mentgyárba jelentkezett munkára, és még ma is, nyugdíjasán, ennek a fon­tos építőipari ágazatnak a „nagy családjába” tarto­zik. A vezérigazgató okle­velet nyújtott át az ünne- 5 peltnek. ★ Kányik János élete kész re­gény. Érdemes lenne papírra vetni, nyomdába küldeni, megörökíteni az utókornak. Siker és kudarc, fény és ár­nyék, öröm és bánat válto­gatja benne egymást. 1911-ben született. Az első világháborút megelőző éveket szeretik egyes történetírók a nyugalom, a jólét aranykora­ként feltüntetni. Négyen vol­tak testvérek, édesanyjuk — a családapa elhalálozása után — nem tudta nevelni őket. A gyerekek nevelőszülőkhöz ke­rültek. Jánost az elemi iskola elvégzése után fodrászinasnak adták. Nem szerette ezt a mesterséget. A harmincas években, ötven évvel ezelőtt lépte át először a Tatabányai Cementgyár főbejáratát. Volt munkás. segédégető, majd égető. Végleg eljegyezte ma­gát ezzel a szép, de nehéz mesterséggel. Filmszerűen peregnek az események. A második világ­háború alatt kapcsolatba ke­rült az illegális kommunista párttal. Megpróbált segíteni azokon, akiket üldöztek, ha eltűntek, családjukat támogat­ta. Ez az emberbaráti segíte­ni akarás végigkísérte őt a mai napig. A felszabadulás után tagja lett a, pártnak. Hiába knnyörpött, hagyják Mozi Kultúr filmszínház (Lenin út 58.): november 5-től 8-ig este fél 6 és fél 8 órakor (pénteken csak fél 6 órakor) az 1985-ben készült Schi- manski felügyelő című szink­ronizált, NSZK-filmet játsz- szák. Rendezte: Hajo Gies. Főbb szereplők: Götz Gerge, Renan Demirkan, Eberhard Feik és Charles Brauer. — November 6-án este fél 8 órakor a Kortárs fcilmklub műsorában vetítik A szurámi vár legendája című szovjel történelmi filmet. — Novem­ber 6-tól 8-ig. csak délután fél 4 órakor a Csutak és a szür­ke ló című magyar film az ifjúsági előadások műsora. meg munkásnak — a Terv­hivatalba került, a cement­ipar főelőadója lett. Közben elvégezte az építőipari tech­nikumot, vörösakadémiára küldték, majd az egyik ce­mentgyár igazgatója lett. A selypi cementgyár nyolcszor lett élüzem az ő vezetése alatt. Vácra került, vonzotta a Dunakanyar cementóriása. Se­gítette az építkezést, a szak­káderek nevelését. Nyugdíja­zása előtt fő feladatul kapta a mészüzem beindítását. Most már Váchoz kötötték, a gyö­kerek. Megalakulása óta tag­ja a munkásőrségnek. Mint a városi tanács tagja, hosszú időn át volt az általános igaz­gatási állandó bizottság elnö­ke. A lakásügyeket intézte, s akin tudott, segített. Másfél éve leköszönt erről a tisztség­ről, de nyugdíjasként is a ce­mentműhöz tartozik. Számí­tanak ma is rá. — Csak december végéig — mondja és mindig mosolygós arca egy kissé elkomorul. — Januártól végleg szeretnék nyugdíjba menni. Többet lenni családommal, ápolni a Vám utcai virágoskertet. Beváltja a szavát? Igaz­mondó embernek ismerem, de ezt mégis kétkedve fogadom. Majd meglátjuk. Az új év első napjáig még két hóna­punk van hátra. Papp Rezső XXXI. ÉVFOLYAM, 257. SZÁM 1987. NOVEMBER 5., CSÜTÖRTÖK Meghatározó a foglalkoztatásban A börzsönyi példa követhet© Az MSZMP Központi Bi­zottsága csaknem tíz éve ho­zott — a mezőgazdaság fej­lesztéséről és a gazdálkodás javításáról szóló — határoza­tának végrehajtását vizsgálta az acsai és a kemencei párt- bizottság területén a városi pártbizottság. A pártbizottság ülését megelőzően a végre­hajtó bizottság már alaposan megismerkedett a témával, sőt, a helyszínen győződött meg arról, hogy hogyan gaz­dálkodik, fejlődik a négy köz­ség — Ácsa, Csővár, Galga- györk, Püspökhatvan — terü­letén működő Galgavölgye T ermelőszövetkezet. A végrehajtó bizottság ta­pasztalatait, véleményét ösz- szegző vb-tag a pártbizottság ülésén elmondta, hogy a két, jelentést készítő pártbizottság területén működő szövetkezet — a Galgavölgye és a Bör­zsöny — egyaránt tartósan ki­egyensúlyozott, kiváló gazdál­kodást folytat. Szorgalmasan, tudatosan Mindkét egység tevékenysé­ge a hagyományokra épül: míg Kemence és Bernecebará- ti a bogyós gyümölcs termesz­tésében, a galgavölgyiek az ál­lattenyésztésben értek el ki­váló eredményeket. Mindkét terület meglehetősen kedve­zőtlen adottságokkal terhelt. Eredményeiket szorgalmas tagságuknak, a céltudatos irá­nyítómunkának, a szakképzet­tek magas arányának köszön­hetik. Mindkét szövetkezetben ki­alakult a termékszerkezet, a melléktevékenységek jól kiegészítik a fő tevékeny­ségi kört; szerepük a fog­lalkoztatásban és a közsé­gek fejlődésében meghatá­rozó. Kemence és Bernece- baráti 2700 lakosának egyhar- madát foglalkoztatja a Bör­zsöny Mgtsz (amely a kemen­cei Egyetértés és a bernece- baráti Hunyadi egyesülése ré­vén jött létre — több, mint 3300 hektár területen). A termelőszövetkezetnek fontos feladata — együttmű­ködve a tanáccsal —, hogy mérsékelje a városok elszívó hatását. Gazdálkodási terüle­tén a nők foglalkoztatását megoldották, a férfiak számá­ra is nagyobb a munkalehe­tőség, de még mindig sok az eljáró dolgozó. A fiatalok egy része pedig — főleg, ha a szülők vagy a saját anyagi le­hetőségeik megengedik — igyekszik a városokban lete­lepedni. Községpolitika Az elvándorlási folyamat megállítása, mérséklése érde­kében a szövetkezet is fontos feladatának tartja a község­politikai célok megvalósításá­ban való részvételt. Társadal­mi munkával és anyagiakkal segítették a vegyes hasznosítá­sú tornaterem megépítését, a távhivásos telefonközpont ki­alakítását, az iskolákba a központi fűtés bevezetését, a fogorvosi rendelő bővítését stb. Folyamatosan támogatják a helyi intézmények , — az is­kolák, a művelődési ház, a könyvtár, a szociális otthon — működését. Lehetőségét biztosítottak arra, hogy a le­telepedni kívánó fiatalok épí­tési telekhez jussanak. Segí­tettek a nagyvölgyi üdülőterü­let kialakításában — és a szö­vetkezet támogatásával, saját kivitelezésében valósul meg az iskola bővítése, valamint egy 150 személyes konyha meg­építése. A Börzsöny Mgtsz évek óta nyereségesen gazdálkodik, en­nek következtében jelentősen megnőtt a tagság, a dolgozók átlagkeresete (tizenegy év alatt mintegy két és félszere­sére), emellett komoly jövede­lemkiegészítés a bogyós gyü­mölcsök kisgazdasági terme­lése. A jövedelem megfelelő életkörülményeket biztosított — viszont éppen a népesség­megtartási törekvések ellen Híres művészek Indiából November hetedikén 19 óra­kor egyedülálló, különleges élményben részesülnek azok. akik szeretik a távoli népek Találkozó Nyugdíjas kisiparosok A KIOSZ váci alapszerve­zetének vezetősége nyugdíjas­találkozót szervezett, amelyre közel hatvanan jöttek el. A KIOSZ Dunataxi Fuvarszer­vező Iroda tagjai térítésmen­tesen szállították az idősebb tagokat a találkozóra, és azt követően hazaszállításukról is gondoskodtak. Meleg hangú köszöntő után a vezetőség vendégül látta a nyugdíjasokat, akik elbeszélgettek az alapszervezet életéről, családi örömeikről, gondjaikról. tánc- és zeneművészetét. In­diából érkezik hozzánk Birju Maharaj és együttese, vala­mint Sri M. S. Gopalakrishan a zenekarával. Bukányi László, az Orszá­gos Rendező Iroda munkatár­sa úgy tájékoztatott, hogy a tánc- és zeneművészet klasz- szikus tradícióiban oly gaz­dag Indiából egy jellegzetes táncegyüttes és egy világhírű művész vezette zenekar mu­tatkozik be a váci Madách Imre Művelődési Központ színháztermében. Műsoruk el­ső részében a klasszikus in­diai táncstílusok közül az észak-indiai kathakkal is­merkedhetünk meg. Közép­pontjában a szólótáncos sze­mélye áll. A táncosok vezető­je, Birju Maharaj egy kathak táncosdinasztia sarja. Éne­kesként. zeneszerzőként, ütő- hangszeres zenészként is ki­tűnő. Jelenleg a delhi Kathak Kedra vezető tanára, akit az indiai kormány többször ki­tüntetett a kathak népszerű­sítéséért.. A táncosokból és zenészek­ből álló társulat kiemelkedő szólistája a bájos Saswati Sen, aki sikeresen szerepelt hazáján kívül angol, ameri­kai, francia közönség előtt is. A műsor második részében a hegedűjáték indiai virtuóza: Sri M. S. Gopalakrishan és zenekara ejti ámulatba nézőit, hallgatóit. P. R. irányult, azzal, hogy anyagi lehetőséget teremtett a város­ban történő letelepedéshez. Több lábon állva A gazdálkodásban megvaló­sult a „több lábon állás”, és a fő profilon belül sikerült magasabb feldolgozottsági szintet elérni. A bogyós gyü­mölcsök további feldolgozásá­nak helyben történő megva­lósítását 1981-ben kezdték el; jelenleg a perőcsényi szövet­kezettel együtt üzemeltetik az első termőhelyi hűtőbázist, el­sősorban a málna mélyhűtésé- re, amelyet ma már készter­mékként értékesítenek. A szö- vetezet alapító tagja a Szobi Gyümölcsfeldolgozó' Közös Vállalatnak is. A helyi foglalkoztatást szol­gálja a fafeldolgozó üzem, az Elzett-kooperációban működő alkatrészüzem és a varroda is. Kiegészítő tevékenységet foly­tat három főágazata és egy kirendeltsége is, amelyek a termelési értéknek mintegy 60 százalékát állítják elő. (Emlí'- tésre érdemes, hogy a szövet­kezet több gazdasági kooperá­cióban is részt vesz, és gesz­tora a Bogyósgyümölcs-ter- melési Rendszernek.) A községi pártbizottság meg­határozta a további feladato­kat is. A városi pártbizottság ezeket helyesnek tartotta , és meg is erősítette. A tapaszta­latokat elemezve pedig a vá­rosi pártbizottság első titkára — a vita összegezéseképpen — kiemelte, hogy politikai köve­telményként is megfogalmaz­ható a két jelentés tapasztala­ta: a hatékony gazdálkodás és a településpolitikában való részvétel nem zárja ki egy­mást. B. J. A Tulipánban jegyzék — Te láttad már a fa­lon azt a feliratot? — kér­di tőlem Ivó barátom, mi­után megitta a kávéját. — Melyikről beszélsz, mert itt több is van? — Arról — mutat rá —, amelyikre az van írva, hogy csak jegyzék ellené­ben szíveskedjenek fizetni. — Csak most vettem észre, hogy mondtad. Miért feltűnő ez neked? — Tudod, múltkor áll­tam a kocsimmal a komp­nál, a túloldalon ... — A Halárcsárdánál? — kérdem. — Azt nem mondtam, de nem mindegy? — Te tudod. Szóval áll­tái a kompnál... — Igen. A pénztár már bezárt. Ki volt írva, je­gyet a kompon kell válta­ni. Szóval már kicsi volt a forgalom. Ezt kifejezte az is, hogy a komp is ké­sett valamicskét. Mikor azután megjött, és a mi beszállásunkra került sor, észrevettem, hogy a révész az előttem álló kocsinál elveszi a pénzt, majd int, hogy lehet menni. Mikor rám került a sor, a révész odajött mellém és megkér­dezte: Főnök, kér jegyet? Hirtelen nem értettem. Hái persze, hogy kérek, hiszen át akarok menni. Mindezt azalatt gondol­tam, míg átadtam a har­minc forintot. A pénzt be­dobta a táskájába, és meg sem várta, hogy mit aka­rok mondani, rám szólt: Na, mozduljon már, más is fel akar jutni a kompra! S intett, hogy menjek. — No és miért vagy úgy felháborodva? — No hallod, hát jegyet nem adott! — Szerintem teljesen szabályosan járt el. A pénztárnál az volt kiírva, „jegyet a kompon kell váltani”. Te még mielőtt a kompra mentél, engedélyt kaptál a beszállásra. A kompon pedig nincs kiírva, hogy csak jegyzék ellené­ben szíveskedjenek fizetni. — Fizetek! — szólt in­gerülten Ivó, s kedven­cünk, a felszolgálónő, nem értette, hogy ezúttal miért nem kap borravalót. R. L. A tárkony termesztése A napjainkban újra életre kelt fűszernövénykultusz ha­tására a magyar kiskertekben is egyre jobban terjed e nö­vényfélék termesztése. A sok­féle elfeledett és újra felfede­zett fűszernövény között dobo­gós helyen áll a tárkony. Ez nem is csoda, hiszen alkalma­zásának sokféleségét még fel­sorolni is nehéz. Nagy érdeme, hogy a diétázók ételeinek íze­sítésére is alkalmas. Frissen a kertből szedve, vagy szárítva egész évben a rendelkezésünk­Páiyavólasztó lányok és fiúk! Az Egressy Gábor Műszaki Szakközépiskola az 1938—89-es tanévre feÍ¥@ss jó tanuló, általános iskolát végzett fiatalokat automatika és eüekfrouika szakra A tanulók a negyedik év végén szakmunkás-, az arra rátermettek pedig az ötödik év végén technikusképesítést szerezhetnek. Érdeklődni lehet minden kedden 9 és 18 óra között, Nagy László tanárnál személyesen. Cím: Budapest, Egressy út 71. 1149. Telefon: 631-677 vagy 836-140. re áll. Néhány tőnek feltétle­nül adjunk helyet a kertben. Nálunk kétféle változata is­mert, az egyik a német, a má­sik az orosz tárkony. Az előbbi a zamatosabb, ezért termesztik nagyobb mértékben. Magasra növő növény és évelő, telepí­tése után 8-10 évig is a helyén maradhat. Szaporítása csak tő- osztással vagy a növényről le­választott gyökeres tősarjak­kal lehetséges, mert magot nem hoz. A tőosztást október­ben vagy március közepén vé­gezhetjük. A tősarjakról való szaporításnál májusban vág­juk le a gyökeres sarjakat az anyatövekről, és azonnal ül-, tessük el. Akármelyik mód­szert választjuk is, az ültetés után a töveket jól be kell ön­tözni. A levágott tárkonyt vékony rétegben, árnyékos helyen azonnal meg kell szárítani. Le­sózva vagy étolajban zölden is eltartható. Levesek, szár­nyas-, hal- és vadételek, bir­kahúsételek. hüve.lyer- és bur­gonyafőzelékek Ízesítésére al­kalmas. Tárkonyból készítik a legfinomabb növényi ecetet úgy, hogy 8-10 deka tárkonyra egy liter ecetet öntenek, amely néhány nap múlva átveszi a tárkony ízét. Szűrés után éte­leket, salátákat ízesíthetünk vele. A tárkonyból készült tea a Gyógyító növények című könyv szerint vesetisztító és epehajtó hatású. Sajnos az idősebb töveket rendszeresen károsítja a rozs­dagomba. Ez ellen a Dithan M—45 vagy Zineb 0.2 százalé­kos oldatával védekezhetünk. Széli László ISSN 0133-2759 (Iá cl Hírlap)

Next

/
Thumbnails
Contents