Pest Megyei Hírlap, 1987. november (31. évfolyam, 258-282. szám)

1987-11-06 / 262. szám

PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! MA: AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI T1MACS LAPJA 1987. NOVEMB^J^frPÉNTEK XXXI. ÉVFOLYAM, 262. SZÄM Ára: I,SO forint A kormány szóvivőjének tájékoztatója Ülést tartott a Minisztertanács A Minisztertanács csütörtöki üléséről a Tá­jékoztatási Hivatal elnöke, a kormány szó­vivője a következő tájékoztatást adta: A Minisztertanács jóváhagyólag tudomásul vette Grósz Károiynak, a kormány elnöké-, nek a Lengyel Népköztársaságban tett hiva­talos, baráti látogatásáról szóló jelentést. A kormány elfogadta és az Elnöki Tanács elé terjeszti a kétszintű helyi-területi igaz­gatás bevezetésére vonatkozó javaslatot, amelynek értelmében a községi tanácsok tör­vényességi felügyeletét és a helyi végrehajtó bizottságok irányítását fokozatosan a megyei tanácsók látják el.. A Minisztertanács jóváhagyta az 1990. évi népszámlálás adatfelvételi programját és vég­rehajtásának szervezési elveit. A kormány korszerűsítette a központi ál­lamigazgatási szervek alkalmazottainak ké­pesítési rendszerét. A Minisztertanács az Állami Tervbizottság elnökének előterjesztése alapján jóváhagyta a fővárosi lágymányosi közúti Duna-híd és a kapcsolódó úthálózat beruházási program­ját. Fokozni akarják a helyi közigazgatás önállóságát A Minisztertanács üléséről kiadott közlemény ismerteté­se után Bányász Rezső, a kormány szóvivője tegnap a Parlamentben tartott tájékoz­tatóján először Grósz Károly lengyelországi látogatásának eredményeivel foglalkozott. Mint rámutatott: a Miniszter- tanács megelégedéssel álla­píthatta meg, hogy a magyar —lengyel kapcsolatok — amint azt a kormányfői látogatás so­rán a két miniszterelnök is teljes joggal értékelhette — kölcsönösen előnyösen, dina­mikusan fejlődnek. A tárgya­lások során kifejeződött az a közös törekvés, hogy az együttműködés a két ország között még szorosabbá várjon. Bányász Rezső utalt ezzel kap­csolatban a magyar—lengyel járműipari együttműködés hosszú távú programjára. Be­szélt arról, hogy a tárgyalá­sokon megnyilvánult, az a kö­zös szándék, hogy növeljék a tagállamok együttműködését a KGST keretében, s annak működését hatékonyabbá, szervezetét korszerűbbé te­gyék. Fontos helyet foglalt el a megbeszélésekben a turiz­mus is, mivel ez nagy szere­pet játszik népeink barátsá­gának ápolásában. A Minisz­tertanács — hangoztatta Bá­nyász Rezső — megerősítette azt a közös elhatározást, hogy az idegenforgalmat a kölcsö­nös előnyök alapján célszerű továbbfejleszteni. • A Tájékoztatási Hivatal ve­zetője ezután válaszolt az új­ságírók kérdéseire. A kétszin­tű helyi-területi igazgatással kapcsolatban — amely prob­lémakör szerepelt a Miniszter- tanács csütörtöki ülésén — utalt arra, hogy az 1984-ben megszűnt járási tanácsok fel­adatai átmeneti jelleggel a megyei, részben az arra kije­lölt városi, városi jogú nagy­községi tanácsokhoz kerültek, így tehát ez idő szerint vég­ső fokon a városok döntenek a vonzáskörzetükben levő községek kisajátítási, egész­ségügyi, szociális és közműve­lődési kérdéseiben. Az erede­ti elképzelések szerint ez csak átmeneti állapotnak tekinthe­tő. Ezen kíván változtatni az á javaslat, amelyet az Elnö-. ki Tanács elé terjesztenek. A cél az, hogy négy erre kije­lölt megyében — Fejér, Ko­márom, Szolnok és Vas me­gyében — kiiktassák a váro­sok eddigi közreműködését és bevezessék a közvetlen me­gyei irányítást. Bányász Re­zső azt mondta, hogy ezt a két-három évre terjedő vál­toztatást e négy megyében nem nevezné kísérletnek, in­kább tapasztalatszerző jelle­gűnek. Mint hangoztatta: mindez várhatóan fokozza a helyi közigazgatás önállóságát, felelősségét, s a lakosság köz­vetlen ellenőrzése útján szé­lesedhet a szocialista demok­rácia is. Magasabb mérce a képesítésben Egy másik kérdésre, amely a központi államigazgatási szervek alkalmazottainak ké­pesítésére vonatkozott, az ál­lamtitkár .rámutatott, hogy az ,új rendelet egyértelműen ma­gasabbra emeli a mércét ez­zel kapcsolatosan. A korábbi rendelkezést l977:ben hozták, s a megnövekedet.t követel­mények magasabb képzettsé­get követéinek az, államigaz­gatási szervek alkalmazottai­tól. A felsőfokú képesítés mellett államigazgatási szak­ismeretekre is szükség van munkájuk színvonalas ellátá­sához. Népszámlálás egyszerűbben, takarékosabban I Bányász Rezső egy további kérdés kapcsán kitért arra is, hogy a kormánynak nagyon határozott módon az a törek­vése, hogy egész működését, szervezetét átvizsgálja, sőt a helyi közigazgatási szervekkel is áttekintesse saját szerkeze­tüket. A csütörtöki Miniszter- tanácson egyebek között erről is hosszú tanácskozás zajlott Ahol szükségtelén kettősségek vannak a feladatokban, azo­kat meg kell szüntetni. Ha felesleges csavarok, kerekek épülnek be a szerkezetbe, azokat fel kell számolni. Kérdés hangzott el az 1990- re tervezett népszámlálásról. A kormány szóvivője elmond­ta, hogy hazánkban az első hivatalos népszámlálást 1869- ben, a legutóbbit pedig 1980- ban tartották. A tervezett 1990-es, sorrendben a tizen­harmadik lesz Magyarorszá­gon és beletartozik az ENSZ- és KGST-ajánlások alapján szervezett világnépszámlálá­sok sorába. Az ilyen adatfel- (Folytatás a 3. oldalon.) Kiváló munkásőrclj/ Moszkvában Háromszáz kiváló munkásőr utazott csütörtökön Moszkvá­ba a Magyar—Szovjet Baráti Társaság szervezésében, hogy részt vegyen a nagy októberi szocialista forradalom 70. év­fordulója tiszteletére rendezett ünnepségeken. A magyar munkásőrök út­juk során, a többi között, barátsági gyűlésen vesznek részt a moszkvai 1-es számú építőipari kombinátban, s megtekintik a november 7-i díszszemlét. A csoport tagjai a Lenin-mauzóleumnál leróják kegyeletüket a kommunista párt és a szovjet, állam ala­pítójának emléke előtt tiszte­legve, s koszorút helyeznek el az ismeretlen katona sírján. crogÁifv „Az ipari miniszter az idei jovere szererty ,”árható tervteljesítésről nÖVCKCCICS szólva elmondta: az ipari termelés a tervezettnél nagyobb ütemben, körülbelül 2,8 százalékkal bővül, a konvertibilis export 13 százalék­kal, az import pedig csak 2,7 százalékkal növekszik, így valamelyest javult a mérleg egyensúlya. (3. OLDAL) EavÜft „Ez az eset ism®t a követési távol­- ság betartásának fontosságára fi­C3Z Uf&KQIt gyelmeztet, hiszen soha nem tud­hatjuk, milyen okok késztetik hirtelen megállásra az előttünk haladót. Különösen időszerű odafigyelni erre ősszel és télen. A rossz látási viszonyok között, a gyak­ran nyálkás, majd később a havas, jeges útburkolaton fokozott jelentősége van a biztonságos követési távol­ságnak, hiszen ilyenkor sokkal nehezebb megállni, a hirtelen fékezés tragikus következményekkel járhat.” (6. OLDAL) iskolások Azt akariuk elérni a szu_ , m permaratoni versenyhez kapcsa­VCfClnCSfO/C lódó, az általános és középisko­lák, valamint a diáksportkörök számára kiírt utcai fu­tóversennyel, hogy minél többen belekóstoljanak a fu­tás semmi mással össze nem hasonlítható örömeibe.” (7. OLDAL) Tavasszal korlátozás ? „Az igazgatóság a kényszerű tíz- százalékos költségcsökkentést té­li gépparkjának ennél nagyobb arányú szűkítésével kívánja elérni. Más megyéktől el­térően emiatt a szolgáltatási szint szűkebb pátriánkban ezen a télen várhatóan még nem fog csökkenni. En­nek biztosítása az eddiginél nagyobb feladatot jelent a téli üzemeltetéssel foglalkozó valamennyi dolgozónak.” (8. OLDAL) Véget ért a moszkvai nemzetközi találkozó Mihail Gorbacsov záróbeszédé Mihail Gorbacsov zárszavával csütörtökön Moszkvá­ban véget ért azoknak a pártoknak és mozgalmaknak a találkozója, amelyek küldöttségekkel képviseltetik magukat a nagy októberi szocialista forradalom évfor­dulós ünnepségein. A kétnapos párttanácskozá­son 63 felszólalás hangzott el. Az értekezleten összesen 119-en jelentkeztek szólásra, de az idő rövidsége miatt a két nap alatt nem tudta mindenki elmondani beszédét. Ezért a Kiállítás, kitüntetés, avatás A nagy október tiszteletére A sokasodó események jelzik, hogy egyre közelebb kerülünk a nagy októberi szocia­lista forradalom 70. évfordulójának jeles napjához. Az ünnep jegyében tegnap is több rendezvényre került sor. Budakeszin Mun­kásélet és -mozgalom Pest megyében címmel tárlat nyílt, Budaörsön pedig aláírták az Autótechnika és a szovjet Avtoekszport szo­cialista együttműködési szerződését. Jelentős beruházásokkal gyarapodott a Pest Megyei Múzeum, — hirdeti a sze­rény tábla egy földszintes családi ház falán, Budake­szin. Ám bent az épületben .annál, gazdagabb látnivaló várja a látogatókat. A Pest Megyei Munkásmozgalmi Mú­zeum új állandó, kiállítással gazdagodott. A Munkásélet és -mozgalom Pest megyében (1890—1948) című tárlatot teg­nap nyitották meg ünnepélyes külsőségek között. Az ese­ményen ott volt Nagy Sán- dorné, az MSZMP Pest Me­gyei' Bizottságának titkára, Balázs Gézáné, a megyei ta­nács elnökhelyettese, Haness László, az SZMT . titkára, Romhányi András, a Hazafias Népfront Pest Megyei Bi­zottságának titkára, Bihari József, a Pest Megye; Mú­zeumok Igazgatóságának igaz­gatója, valamint a megye po­litikai és társadalmi szerve­zeteinek más képviselői. Egressy István előadómű­vész József Attila: Hazám cí­mű versének szavalatával tet­te még szebbé az alkalmat, majd Skornyák Istvánná, a budakeszi pártbizottság tit­kára üdvözölte a megjelente­ket. Ezt követően dr. Molnár János, az MSZMP Központi Bizottsága Párttörténeti Inté­zetének igazgatóhelyettese mondott megnyitó beszédet. Mint hangsúlyozta, fontos Műanyagipari Vállalat, ahol egyszerre három új üzemcsarnokot avattak. Szovjet vendégek látogattak Vácra, s ötnapos vendégszereplés­re szűkebb pátriánkba érkezett egy omszki ének- és táncegyüttes. Tegnap kaptuk a hírt arról is, hogy a Szovjetunió budapesti nagy- követségén köszöntötték a magyar interna­cionalistákat, a Munkásőrség Pest Megyei Parancsnokságán pedig kitüntetések átadásá­ra került sor. állandó kiállítással gazdago­dott most Pest megye, hiszen a tárlat elsősorban a mun­kásemberek mindennapjait igyekszik bemutatni. Kevés olyan kezdeményezés van még az országban,' amelyik a poli­tikai küzdelmeket megpróbál­ja beágyazni a természetes életmódbeli, szociális és egészségügyi környezetbe. Pest megye munkásmozgalmá­nak gazdag hagyományai van­nak. Bár az utóbbi években számottevően gyarapodott a munkásmozgalom történetét bemutató dokumentumkiadvá­nyok és tudományos feldol­gozások száma, itt még a munka dandárja hátravan. Ám az eddigi eredmények — a mostani kiállítás is — lehe­tővé teszik a fő vonalak meg­rajzolását. Dr. Molnár János szólt ar­ról, hogy — mint Magyaror­szág sok más megyéjében — Pest megyében a munkáshar­cok tömegessé, átfogóvá nem az ipari, hanem a mezőgazda- sági munkások mozgalmaival lettek. Részletesen kitért az 1897-es, egész megyét érintő aratósztrájkokra és az 1905- ös agrárpröletár-megmozdulá- sokra, valamint az ezeket kö­vető megtorlásokra. Elemez­te a Tanácsköztársaság me­gyei eseményeit és a fehér­terror időszakát, valamint az illegális kommunista mozga­lom szűkebb pátriánkbeli vo­natkozásait. Méltatta a tárlat anyagának gazdagságát, külön kiemelve azt a kiváló rendezői szándé­kot, hogy bemutassák a mun­(Folytatás a 3. oldalon) résztvevők Mihail Gorbacsov javaslatára abban állapodtak meg, hogy a tanácskozás idő­tartamának meghosszabbítása helyett az el nem hangzott be­szédeket a Pravdában jelen­tetik meg. A szovjet delegációban az a vélemény alakult ki — mon­dotta az SZKP KB főtitkára —, hogy a találkozó igazolta a várakozásokat. Senki sem vesztett semmit, viszont mind­annyian nyertünk, gazdagod­tunk a harc tapasztalataival, az eszmecsere tanulságaival. Gorbacsov külön méltatta a találkozó légkörét. Másokká váltunk, mind a bennünket körülvevő világ értelmezése, mind pedig kapcsolataink jel­lege szempontjából — mon­dotta. — A találkozó különbö­ző politikai meggyőződést valló résztvevőit egyesítette az a törekvés, hogy részt vegye­nek a háborús fenyegetés fel­számolásáért, a nemzetközi légkör javításáért folytatott küzdelemben. Ahogy a találkozó elején de­mokratikusan megállapodtunk annak munkarendjében, ugyanolyan demokratikusan is fejezzük be találkozónkat. Nincs felhatalmazásom arra, hogy vitazárót' tartsak, össze­gezzem a találkozó eredmé­nyeit. Ügy gondolom, nem is lehetne ezt tisztességgel elvé­gezni. bárki vállalja is magá­ra ezt a feladatot. Mivel azon­ban önök rám ruházták az el­nöki tisztet, s a találkozót va­lamilyen módon be kell fejez­ni, engedjék meg. hogy meg­osszam önökkel az elnök né­hány benyomását. — mondot­ta Mihail Gorbacsov. Találkozónkat elsősorban a jelenlegi nemzetközi helyzettel összefüggésben vizsgálnám, s erre a helyzetre — amint azt kétnapos véleménycserénk megerősítette — legalábbis két különösen fontos momentum jellemző. Először is: mindannyian egyetértettünk abban, hogy a világ jelenleg a problémák olyan mennyiségével néz szem­be. mint korábban soha. Ez egy új realitás, amellyel tisz­tában kell lennünk. Másodszor: mindannyian ta­núi vagyunk annak, hogy a vi­lágban növekszik a béke jö­vője. a civilizáció sorsa iránt érzett aggodalom, az aggoda­lom az emberek millióit érin­tő problémák kiéleződése miatt. Ez az aggodalom világ­szerte mozgásba hozta a dol­gozók széles tömegeit. Nyilvánvalóan helyes az a megállapítás — és ez egy po- I litikailag fontos megállapítás — hogy a történelem homlok­terébe a milliós néptömegek kerültek. Teljesen érthető az is, hogy ez erősen kihatott a politikai folyamatokra. Határozottan tükröződik elsősorban a világ munkásmozgalmában. és hala­dó mozgalmainak tevékenysé­gében. Mintha mi mindannyian megéreztük volna a közös gon­dolkodás és az együttes cse­lekvés szükségességét. Ez ho­zott bennünket össze erre a találkozóra. Korunk jellege és az esemé­nyek menete hatalmas felelős­séget rótt ránk, mindannyi­unkra, a béke és az-emberi­ség sorsával kapcsolatban. Ép­pen ez a körülmény — nekem legalábbis úgy tűnik — az ob­jektív feltétele annak, hogy létrejött ez a mi egyedülálló találkozónk, amely már önma­gában is arról tanúskodik, hogy új időszakba léptünk. Ügy gondolom — és erről itt sokan beszéltek —, hogy amikor összegyűltünk erre a találkozóra, olyan lépést tet­tünk, amely arról tanúskodik, hogy megértjük az új prob­lémákkal és a dolgozók szé­les tömegeinek mélységes ag­godalmával kapcsolatos fele­lősségünket. Ezek a kérdések mind az itteni véleménycse­re középpontjába kerültek. A szovjet küldöttségnek az a véleménye, hogy a találko­zó igazolta a várakozásokat, és eloszlatta a vele kapcsola­tos kételyeket. Az itt megmutatkozott kü­lönféle sajátosságok ellenére — mint az az összes felszó­lalásokból kiderült — két do­log kapcsol össze bennünket: mindannyian a dolgozók ér­dekében cselekszünk, s mind­annyian készek vagyunk meg­tenni minden tőlünk telhetőt annak érdekében, hogy meg­szüntessük a háború veszélyét, egészségesebbé tegyük a nem­zetközi kapcsolatokat. A találkozó valóban tükröz­te a jelenkori világ sokfélesé­gét és azokat a különböző kö­rülményeket, amelyek köze­pette dolgozunk, a gondolatok és a megközelítések sajátossá­gait. Jobban megismertük egy­mást, s ami a fő, meggyőződ­tünk arról, hogy tudunk nyíl­tan, őszintén, egymást tisz­telve, úgy is mondhatnám, elvtársiasan beszélgetni. A találkozó ösztönöz a to­vábbi gondolkodásra, útkere­sésre. amelynek az alkotó megismerés, a világ folyama­tainak és a világban betöltött új szerepünknek az átgondo­lása a célja. Az SZKP, miközben az egész nép tevékeny részvéte­lével fejleszti és megújítja a szovjet társadalmat, feladatú - (Folytatás a 2. oldalon.) Dr. Molnár János megnyitó beszédét tartja. A hallgatóság első sorában Farkas Gyula, Budakeszi tanácselnöke és Nagy Sándorné. (Erdősi Ágnes felvétele) Munkásélet, munkásmozgalom

Next

/
Thumbnails
Contents