Pest Megyei Hírlap, 1987. november (31. évfolyam, 258-282. szám)
1987-11-05 / 261. szám
1987. NOVEMBER 5., CSÜTÖRTÖK mr < .»ifi. i f/ Az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal tájékoztatója A magánszemélyek jövedelemadójával kapcsolatos béremelésekről (a bruttósításról) Az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal a következő tájékoztatást adja a magánszemélyek jövedelemadójával kapcsolatos béremelésekről: A magánszemélyek jövedelemadójának bevezetése, valamint a nyugdíjjárulék átalakítása következtében megnő a keresetekből való levonás mértéke. Ennek ellensúlyozása érdekében a dolgozók keresetét kötelezően lel kell emelni. Minden dolgozót érint a béremelés. Az egyes dolgozókat a magánszemétyek jövedelemadójának bevezetése és a nyugdíjjárulék egységesítése eltérően érinti. Az alacsony keresetű dolgozók nem fizetnek jövedelemadót, így emiatt a keresetüket nem kell növelni. Ugyanakkor a nyugdíjjárulék egységesítése (a kereset 10 százalékában való meghatározás) növekvő elvonást jelent, ami a keresetek emelését igényli. Vegyünk egy példát! Egy dolgozó havi 4000 forintot keres, ami éves szinten 48 000 forint, így nem kell adót fizetnie. A nyugdíjjárulék azonban az eddigi 6 százalék helyett 10 százalék lesz. Ezt a csökkentő hatást pedig ellensúlyozni kell. A magas keresetű dolgozóknál csökken ugyan a nyugdíjjárulék, de ennél nagyobb a jövedelemadó. Ezt is példával illusztrálva: egy 13 000 Ft havi keresetű dolgozónak jelenleg 14 százalék a nyugdíjjáruléka, ami 1988. január 1-je után 10 százalék lesz. Ez 4 százalékkal növeli az adott dolgozó nettó keresetét, de a jövedelemadó ennél többet „visz el”, hiszen a szóban forgó dolgozó keresetét 11,4 százalékkal csökkenti. Az átlagos körül kereső dolgozóknál pedig a jövedelemadó és a nyugdíjjárulék egységesítése egyaránt emelést igényel. Egy havi 7000 Ft-ot kereső dolgozó jelenleg 9 százalék nyugdíjjárulékot fizet, 1988. január 1-jétől pedig 10 százalékot, és emellett a személyi jövedelemadó keresetének 5,8 százalékát „viszi” el. A béremelés konkrét módját a munkáltatók határozzák meg. A dolgozók többségének keresete több elemből áll, (személyi alapbér, munkadarab bére, pótlékok, prémiumok, jutalmak stb.). Ebből következően a keresetek emelése az egyes keresetelemek növelése útján valósulhat meg. Így az emelés konkrét módszerei csak egy-égy gazdálkodó szervezet (vállalat, szövetkezet, intézmény) bérezési sajátosságainak figyelembevételével alakíthatók ki. Ezért született olyan döntés, hogy az egyéni keresetek emelése a munkáltatók hatáskörébe tartozik. Tehát a dolgozók az egyéni keresetek emelésének konkrét módját saját munkáltatójuk munkadíjazási szabályaiból ismerhetik meg. Ezeket a kollektív szerződésben, munkaügyi szabályzatban, belső szabályzatban rögzítik. Az említett szabályzatok rögzítik a keresetelemek emelésének módját és a nem személyre szóló keresetelemek (darabbérek, pótlékok stb.) konkrét mértékeit. Emellett az új alapbérekről és azok megállapításának módjáról a dolgozók külön értesítést kapnak, legkésőbb 1988. január 15-ig. A keresetek nettó értéke változatlan teljesítmény esetén őrizhetők meg. A keresetek emelésénél központilag előírt követelmény, hogy a főmunkaidőből származó kereset nettó értéke változatlan munkateljesítmény mellett nem csökkenhet. Ennek alapján a dolgozók legalább azzal számolhatnak, hogy ha azonos munkahelyen, munkakörben, munkákon ugyanannyit dolgoznak és a vállalatuk, szövetkezetük ugyanolyan eredménnyel működik, mint 1937. évben, akkor az 1988. évi nettó keresetük nem lesz kevesebb az előző évinél. (Természetesen, ha a dolgozó más munkahelyre, munkakörbe kerül, akkor mérlegelnie kell, hogy azt milyen díjazás esetén vállalja.) . Számolni kell azzal, hogy az adózott nyereségből anyagi ösztönzésre fordított összegből származó prémium, jutalom és év végi részesedés az adott gazdálkodó szervezet eredményeitől (nyereségétől) függően nő vagy csökken. A célprémiumokból adódó keresetrész csak akkor ismétlődik, ha ilyen feladatot kitűznek. A dolgozók többségét leginkább az alapbérek alakulása érinti. Ennek mértéke — fegyelmi határozat nélkül — nem lehet kisebb annál, mint amit a dolgozó már elért. Ez általában az 1987. december 31-én érvényes alapbért jelenti. (Olyan esetekben — például az üdülők dolgozóinál —, amikor a dolgozó alapbére egy adott évben az általa végzett munkából fakadóan eltérő, és ezt a munkaszerződés rögzíti, természetesen az egyes időszakokra megállapított alapbér nem csökkenhet.) Az azonban, hogy a dolgozó milyen mértékű alapbér- emelésben részesül, attól is függ, hogy a többi keresetelem hogyan alakul. Például, ha a pótlékok mértéke növekszik, akkor kisebb lesz az alapbérek emelése, mint változatlan pótlékok esetében. A dolgozó elért keresete az 1987-ben érvényes elszámolás szerint Alapbér Általános bérpótlék összesen Le nyugdíjjárulék (9 százalék) Havi nettó kereset: A dolgozó éves nettó keresete: 6197X12=74 364 Ft év A dolgozó éves bruttó keresete az 1988. évi szabályok szerint (a képlet és táblázat segítségével). B=(71 364—16 109) :0,65=89 837 Ft év (A nettó érték 74 364 Ft kerül az (y) helyére a képletben. Az (a) és a (b) értéket a 3. sorból kell venni, mert a 74 364 Ft ebben a sávban „helyezkedik” el.) A dolgozó új havi alapbére: 89 637:12=7470 Ft, ami tartalmazza az általános bérpótlékot is. A számítás ellenőrzése: A dolgozó éves új bruttó bére: 89 G37 Ft. A befizetendő jövedelemadó: 89 637 Ft éves kereset 12 000 Ft adóalap-csökkentés* 77 637 Ft adóalap 6500 Ft hó 310 Ft/hó 6810 Ft hó —613 Ft hó 6197 Ft/hó Adósáv 0—48 000 Ft 48 000—70 000 Ft 70 000—90 000 Ft .f&uuaiap iiiegusziasa 48 000 22 000 7 637 V U/ 0 20 25 4400 1909 adóalap: 77 637 Éves kereset le: jövedelemadó nyugdíjjárulék (89 637 Ft 10 százaléka) adóösszege: 6309 89 637 Ft — 6 309 Ft — 8 964 Ft nettó éves kereset: 74 364 Ft (Ami azonos a régi szabályok szerintivel!) * Feltételezve, hogy a dolgozó folyamatos munkaviszonyban van. Az időbéres dolgozót folytonos munkarendben foglalkoztatják, amiért a kollektív szerződés előírásai szerint 30 százalékos pótlékban részesül. Alapbére havi 6000 Ft, és természetesen kapja az általános bérpótlékot, ami az előző dolgozóhoz hasonlóan 310 Ft/hó. Elszámolás: A jelenlegi szabályok szerint, alapbér műszakpótlék általános bérpótlék 6 000 Ft hó 1 800 Ft/hó 310 Ft hó havi kereset le: nyugdíjjárulék (11 százalék) havi nettó kereset éves nettó kereset 8 110 Ft hó — 892 Ft/hó 7 218 Ft/hó 86 616 Ft év Az 1988. I. 1-jétől érvényesülő szabályok szerint: Az elérendő éves bruttó kereset: B=(86 616—21 200) :9,6=109 027 A bevezetésre kerülő progresszív jövedelemadó miatt a pótlékokból való elvonás mértéke megnő. Ennek ellensúlyozása céljából a vállalat emeli a műszakpótlékot. (A Miniszter- tanács döntése alapján az általános bérpótlékot az alapbérekbe kell beépíteni.) A dolgozó új havi alapbérét, amelyet „X”-szel jelölünk, e feltételek mellett kell meghatározni. XXl?Xl>35=109 027 éves szinten elérendő bruttó bér éves alapbér., műszakpótlékkal növelt összege X=6730 Ft hó Kereset az új elszámolás szerint: alapbér műszakpótlék (35 százalék) havi kereset éves kereset (Az előző esethez hasonlóan itt őrzés.) 6 739 Ft hó 2 355,5 Ft/hó 9 085,5 Ft/hó 109 026 Ft is elvégezhető az ellenA béremelések technikái sokfélék. Mint ahogy a korábbiakban említettük, a konkrét módszerek az egyes gazdálkodó szervezetek munkadíjazási rendszerétől is függnek. A keresetek nettó értékének megőrzését a gazdálkodó szervezetek leginkább úgy tudják biztosítani, ha az új munkadíjazási szabályokat oly módon alakítják, hogy az azok alapján elért nettó kereset ne térjen el lényegesen a régi szabályok szerintitől. A továbbiakban a bruttósítást erre a feltételezésre épülő egyszerűsített példán mutatjuk be. Hangsúlyozzuk, hogy a számítások a gyakorlatban sok esetben ennél bonyolultabbak! . Az emelt bérek meghatározásánál a (régi elszámolás szerinti nettó bérekből kell kiindulni és ezekét kell „bruttósítani”. Ehhez az alábbi táblázat és képlet nyújt segítséget: A darabbérek bruttósításának egy lehetséges esete: Éves szinten ledolgozható órák száma 2096 óra Tcljesítménynorma 2 db óra Munkadarab bérc 20 Ft/db Általános bérpótlék 310 Ft/hó Bruttósítás — az adott példában — 100 százalékos normateljesítést figyelembe véve történik. Elszámolás: A jelenlegi szabályok szerint: Darabbér (eves) 2096 craX2 db Ó.X20 Ft db 83 840 Ft év Általános bérpótlék (éves) 310 Ft, hóX12 hó 3 720 Ft, év Éves kereset: 87 560 Ft Nyugdíjjárulék (éves) 9 százalék — 7 880 Ft Sor- Számításhoz használt szám Éves nettó kereset koefficiensek (y) (a) (b) 1. 0— 54 000 0.90 0 2. 54 090— 69 409 0.70 12 000 3. 69 401— 82 400 0,65 16 100 4. 82 401—100 400 0,60 21 200 5. 100 401—116 900 0,35 27 800 6. 116 901—132 200 0,51 34 280 7. 132 201—159 800 0,46 43 880 8. 159 801—210 200 0,42 53 960 9. 210 201—301 400 0.38 68 840 10. 391 101—309 400 0,34 93 320 11. 369 401 felett 0,30 125 800 Az éves bruttó kereset (B). B=[(y)—(b)]:(a) Az (a) és a (b) értéket a táblázat azon sorából kell venni, amelyben (y) értéke „elhelyezkedik”. A béremelés megvalósítása legegyszerűbb az időbéres dolgozóknál. A példában szereplő időbéres dolgozó december 31-én érvényes havi alapbére 6500 Ft, emellett, mint minden dolgozó, általános bérpótlékban is részesül. A példában 310 Ft szelepei, mert a dolgozók többségénél ennyi az általános bérpótlék mértéke. (havi arányos kereseteloszlást feltételezve) Éves nettó kereset: 79 680 Ft Az 1988. I. 1-jctől érvényesülő szabályok szerint: (Elérendő bruttó kereset az adott munkával.) B=(79 680—16 100) :0,65=97 815 Munkadarab bére (X), ami az általános bérpótlékot is tartalmazza. Meghatározása: X Ft dbX2096 óraX2 db/óra=97 815 Ft X=23,333 Ft db Kereset az új elszámolás szerint: 23,333 Ft/dbX2996 óraX2 db/óra=97 815 Ft (Az első esethez hasonlóan itt is elvégezhető az ellenőrzés.) Mint már a korábbiakban említettük, a magánszemélyek jövedelemadójának progresszivitása miatt a többletbér nagyobb hányadát „viszi el” az adó. Tehát, ha valaki nagyobb teljesítményt ér el, akkor azonos darabbér esetén nagyobb elvonás „sújtja”. Ezt pl. progresszív darabbérrel vagy teljesítményprémiummal indokolt ellensúlyozni. Az ilyen megoldások biztosíthatják, hogy a magasabb teljesítményekre való ösztönzés ne csökkenjen és a keresetek nettó értéke megőrizhető legyen. Végezetül ismét hangsúlyozzuk, hogy itt egy-egy lehetséges módszer (és az is egyszerűsítve) került bemutatásra. A cél ugyanis az volt, hogy a bruttósítás lényegére világítsanak rá a példák. A nagy októbert köszöntjük (Folytatás az 1 oldalról.) A kiállításon öt magyar képzőművész — Ék Sándor, Mészáros László, Pór Bertalan, Szilágyi Jolán és Uitz Béla — alkotásait láthatják az érdeklődők; e művészek a Horthy-Magyarországról külföldre kényszerültek, szovjetunióbeli emigrációban éltek. Az alkotókat méltatva Berecz János hangsúlyozta: hűségesek voltak a forradalomhoz, szolgálták azt alkotásaikkal; nem szégyelltek frontagitátorként rajzolni, ezzel is segítve a nyugodtabb, a termékenyebb időszak eljövetelét. Stílusuk, kifejezési módjuk különböző, de összeköti őket, hogy az 1919-es forradalom volt az ih- letőjük, s életük végéig elkötelezték magukat a mozgalommal. A sajté dolgozóinak kitüntetése A nagy októberi szocialista forradalom 70. évfordulója alkalmából szerdán a Parlamentben kitüntetéseket adtak át a sajtó dolgozóinak. Az ünnepségen Bányász Rezső államtitkár, a Minisztertanács Tájékoztatási Hivatalának elnöke köszöntötte a megjelenteket, közöttük Berecz Jánost, az MSZMP Központi Bizottságának titkárát. Csehák Ju- ditot, a Minisztertanács elnökhelyettesét, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjait és Lakatos Ernőt, az MSZMP KB agitációs és propagandaosztályának vezetőjét. Bányász Rezső elöljáróban kiemelte: az ünnep most különösen sürgető teendők között ér bennünket. A tömegtájékoztatás dolgozói tanúi, résztvevői és tevékeny formálói annak a korszakos jelentőségű forradalmi megújulásnak, amelyhez az igény és a szükség adott a szocializmus hívei számára azonnali indulási parancsot. Az Elnöki Tanács a nagy októberi szocialista forradalom 70. évfordulója alkalmából a sajtó területén kifejtett eredményes munkájuk elismeréséül Április Negyediké Érdemrenddel tüntette ki Árkus Istvánt, a Pest Megyei Hírlap főszerkesztő-helyettesét és Kaposi Kis István nyugalmazott főszerkesztőt. A Munka Érdemrend arany fokozata kitüntetést Jávori Béla, a Somogyi Néplap főszerkesztője, Kereskedő Sándor, a Petőfi Népe fömunkatársa, dr. Pollák Miklós, az Interpress Kiadó-, Nyomda és Reklám Vállalát vezérigazgatója és Várhelyi Tamás, a Delta fő- szerkesztője kapta. A Munka Érdemrend ezüst fokozata kitüntetést tizen kapták, köztük Bende Ibolya, az Esti Hírlap főmunkatársa, László Endréné, a Nők Lapja rovatvezetője, Hajduska János. a Képes Üjság rovatvezetője, Sasadi Lajosné. a pénzügyi és tervosztály helyettes vezetője. A Munka Érdemrend bronz fokozatát heten vehették át — köztük — Mares Gyuláné, a Magyar Papír felelős szerkesztője, Borbás Katalin, a Népszabadság munkatársa, Vass Lászlóné, a Népszabadság sajtólevelezője. Kiváló Munkáért kitüntetést nyolcvanketten kaptak — többek között — dr. Reitter László, a Pest Megyei Hírlap munkatársa, valamint Asbóth László, a Sütőmunkás felelős szerkesztője, Bejczi Géza, a Danuvia felelős szerkesztője, Homola László, a Turbo felelős szerkesztője, Horváth Gá- borné, a hirdetési osztály csoportvezetője, Kenedi Jánosné, a Képes Űjság olvasószerkesztője, Kollár Ilona, a Nép- szabadság központi dokumentációs csoportvezetője, Laky Gyuláné, a személyzeti és oktatási osztály főelőadója, Les- kő László János, a Szabad Föld munkatársa, Monspari Éva, a Nők Lapja munkatársa, Szabó Ferenc, az Esti Hírlap olvasószerkesztője, Szász Anna, a Nők Lapja munkatársa, Tamás Györgyné, a Magyar Hajózás felelős szerkesztője, Vincze István, a Szabad Föld munkatársa, Wéber Alfrédné, a Fonómunkás felelős szerkesztője. Weil Ferenc, a megyei vállalati osztály vezetője. ★ A Szovjet Szakszervezetek Központi Tanácsa a nagy októberi szocialista forradalom 70. évfordulója tiszteletére kiemelkedő eredményt elért száz magyar dolgozónak a XII. ötéves Terv Élmunkása kitüntetést Rdományozta. Az elismerést szerdán a SZOT székházában adták át. Az ünnepségen jelen volt Berecz Frigyes, a Minisztertanács elnökhelyettese. Baranyai Tibor, a SZOT főtitkára, Biró Gyula, az MSZBT főtitkára és Nvikita Darcsijev, a Szovjetunió budapesti nagykövetségének tanácsosa is. Átadás, megnyitó Cegléden Cegléd cigányszéki határrészében most is működnek a nagy teljesítményű öntözőberendezések. A jó minőségű fekete föld mohón issza a vizet, arrébb letörésre váró kukoricatábla mutatja, hogy a növények bő terméssel hálálták meg az éltető vizet. A Lenin Termelőszövetkezet korszerűen kialakított, több száz hektáros tábláján ezentúl az időjárás szeszélyeitől függetlenül folyhat a gazdálkodás. Mindezt az tette lehetővé, hogy viszontagságos, gondokkal zsúfolt múlt után végre befejeződött a ceglédi szennyvíztisztítómű és mezőgazdasági hasznosítótelep építése. Ebből az alkalomból tegnap délután avatóünnepséget tartottak, amelyen megjelent Bállá János, a megyei pártvégrehajtóbizottság tagja, a városi pártbizottság első titkára, dr. Polgár Mihály és Wechter Roland, a megyei tanács osztályvezetői. Fekete Antal, a városi tanács elnöke adta át az új létesítményt. ★ A szovjet filmek fesztiváljának Pest megyei megnyitóját tegnap este a ceglédi Szabadság Filmszínházban tartót-, ták. A Mészáros Lőrinc Ált aj lános Iskola kórusa elénekelte a magyar és a szovjet himnuszt. majd Kozma Károly, a Pest Megyei Moziüzemi Vállalat igazgatója mondott megnyitó beszédet. Az ebből az alkalomból műsorra tűzött Vezeklés című szovjet film különös sorsú, a filmművészet nyelvi közhelyeitől mentes alkotás. Remekmű és politikai tett, amely a humanista ember alapállásával fest hiteles képet egy világról, egy diktátorról, aki ellen harcolni kell. Nem csoda, hogy 1987-ben a Szovjetunióban óriási sikere volt, és a cannes-i filmfesztiválon nagy elismerésben részesült. Brigaűvet@!kedő Törökbálinton a Mechanikai Műveknél tegnap kulturális vetélkedőt tartottak a nagy októberi szocialista forradalom 70. évfordulójának tiszteletére. E nemes versengést az MSZBT üzemi tagcsoportja a KISZ-szervezettel karöltve rendezte a vállalat szocialista brigádjainak „Múltunk, jelenünk, jövőnk a béke tükrében” címmel. A zsűri elnöki tisztségét Nyikolaj Popov, a Szovjet Tudomány és Kultúra Házának párttitkárhelyettese látta el, mellette Méth Alfréd, a megyei pártbizottság munkatársa, valamint Vámos Zoltán mérnök, az Országos Béketanács tagja vett részt az elbírálásban. A verseny mindvégig feszes és fegyelmezett volt, minden csapat tudása legjavát nyújtotta. Így nem volt könnyű dolga a zsűrinek az ítélet meghozatalában, amely szerint: az első helyezést a Telefonja brigád érte el. akik jutalomképpen szovjetunióbeli utazáson vesznek részt. A második helyen a Pannónia I., a harmadikon pedig a Pannónia II. nevű csapatok végeztek.
