Pest Megyei Hírlap, 1987. november (31. évfolyam, 258-282. szám)

1987-11-05 / 261. szám

WfMmm 1987. NOVEMBER 5., CSÜTÖRTÖK Megemlékezés, koszorúzás Az évfordulón A nagy októberi szocialista forradalom 70. évfordulójával kapcsolatos ünnepségek szom­baton koszorúzással kezdőd­nek a városi köztemetőben a szovjet hősi emlékműnél. Délután 2 óra 40 perckor dr. Színi István tanácselnök ünnepi beszédével avatják fel a Marx téren Rózsa Péter és Záhorzik Nándor szobrászmű­vészek alkotását. Néhány perccel később, 3 órakor a párt- és tömegszervezeti szék­házban dr. Végh Károly, a Pest Megyei Művelődési Köz­pont és Könyvtár igazgatója megnyitja a politikai könyv­napokat. Ezután Rozgonyi Ernöné dr., az MSZMP Szent­endrei Városi Bizottságának első titkára emlékezik meg a jubileumról. A program kitüntetések át­adásával és irodalmi műsorral zárul. Villanófény Üdvözlendő kezdeményezé­sek gazdája a városi tanács. Már az szimpatikus volt, aho­gyan harcba szálltak egy vá­rosi lap létrehozásáért. Esz­tendeje lassan, hogy megjele­nik a Szentendre és Vidéke című kiadvány, sajnos mind­eddig nem kaptak rá enge­délyt. hogy hivatalos havilap lehessen. Azok azonban, akik meg­győződéssel vallják, hogy a településnek és környékének szüksége van közéleti és kul­turális tájékoztatóra, nem ad­ják fel. Most, amikor a 12. szám megjelenése is küszöbön áll, azt tervezik, hogy 1988- ban pénzért árusítják majd a Szentendre és Vidékét, amit eddig ingyen kaptak az olva­sók. A kiadvány ára a ter­vek szerint 5 forint lesz. Ügy tűnik az előzetes tapasztala­tok alapján, hogy eleinte 3, később 5 ezer példány is el­fogyhat belőle. Nemcsak a lapalapítók eme makacssága szimpatikus, ha­nem az is, ahogy jövőre szü­löttük terjesztését akarják megoldani. A dolgot ugyanis a szentendrei nyugdíjaskiub tagjaira bízzák. Érdekes, hogy az időskorúak nem várt lel­kesedéssel fogadták a felaján­lást. Mint a vezetőjük el­mondta, elsősorban annak örülnek, hogy értelmes felada­tot kaptak. Ugyanis a Szent­endre és Vidéke már eddig is a szívükhöz nőtt. Az sem mellékes, hogy minden újság eladásáért 2 forintot kap a klub. Azt remélik, hogy a be­folyó összegből érezhetően megfejelhetik a különféle tár­sadalmi szervektől ka nőtt tá­mogatást. Erre szükség is van, mert a szentendrei nyugdíjas- klub híres aktivitásáról. Rend­szeresen részt vesznek pél­dául országjáró körutakon. A munkát máris megkezd­ték: a megrendelő lapokkal rövidesen megjelennek a vá­ros és a körzet falvainak ott­honaiban. Tanácstagi beszámolók A célszerűség kénfszerít# erő Strand a szigeten Telkek fél évszázadra Pócsmegyeren, a hétszáz la­kosú szigeti kisközségben Bertalan Béláné, az új fiatal vb-titkár, jelenleg két kelle­mes feladat megoldásán dol­gozik. Az egyik a strand épí­tésének befejezése, amelyet az előző vezetéstől örökölt, a másik a családi házhelyek közművesítése. Ali a kerítés Aki gyakori vendég a Szentendrei-szigeten, az lát­hatta. hogy nyáron a pócs- megyeri kavicsbánya helyén keletkezett tóban a hétvége­ken százak fürdenek. Termé­szetesen engedély nélkül. A község vezetői látván a szi­tuációt, úgy gondolták, jó vol­na ezt a népmozgalmat jogi keretek közé terelni. Magya­rán, kiépíteni egy strandot. Amikor ez a gondolat a 80-as évek első harmadában fölvetődött, bizony sokan föl­kapták a fejüket, mondván: nem származik abból semmi jó, ha egy bányatavat hivata­losan is stranddá fejlesztenek. Azonban a pócsmegyeriek en­nek ellenére megmakacsolták magukat, ahogy ismertté vál­tak az omszki tóval kapcso­latos történések. 1985—86-ban 500, 1987-ben 2 millió 300 ezer forintot köl­töttek a strand kialakítására. Ma már áll a kerítés, s a lé­tesítményt kiszolgáló — egyébként igen formás — épületegyüttes. Jövőre elveze­tik a község felől érkező csa­padékvizet (amely szennyezi a tavat), rézsűzik a partoldalt, parkosítanak. Bertalan Béláné biztos abban, hogy jövőre át­adják a közönségnek a stran­dot. Megvallom, kíváncsi voltam arra, hogy a vb-titkár nem fél-e attól: betegség üti fel a fejét a fürdőzők között! — A Köjál rendszeresen vesz mintákat, eddig első- es másodosztályúnak találta e vi­zet. A falu felőli oldalon né­ha harmadosztályú. Tehát a csapadékvizet valóban el kell vezetni. Ezt a tavat forrás táplálja (az Omszk-parkban nincs ilyen utánpótlás), a Kék Duna Szakszövetkezet naponta jelentős mennyiségű vizet vesz ki eper locsolásá­hoz A vízcsere tehát bizto­sított. Ezenkívül egy időben szigorúan 500 fürdőzöt fogunk beengedni a strandra. Higgye el, a különböző szakhatóságok alaposan megvizsgáltak min­dent. mielőtt áldásukat adták az építéshez. Lakótelep épül Vannak más szempontok Is, amelyek a dolog szabályozása mellett szólnak. Ugyanis Automata gépsoron Automata gépsoron, emberi kéz érintése nélkül sorjáznak a borítékok a fennállásának ötvenedik évfordulóját ünneplő Szentendrei Papírgyárban. WC-k. öltözők és zuhanyzók nélkül is százak hűsöltek en­gedély nélkül eddig is a pócs- megyeri tóban. A logika tör­vényei szerint tehát most jó­val kisebbnek kell lennie a fertőzés veszélyének. Nem el­hanyagolható az sem, hogy az üdülők nagyon szeretnék, ha lenne a szigeten egy fürdőző- hely. A pócsmegyeriek pe­dig azt remélik, hogy a strand megpezsdíti az idegenforgal­mat. A másik tennivaló a község­ben a 28 házhely kialakítása. A Pócsmegyeri Tanács ezt el­sősorban a helyi fiataloknak szánja. A víz és a villany a mezsgyéknél van. Az út no­vember derekára elkészül, egyelőre makadám lesz. ké­sőbb aszfaltozzák. Az új otthonok egységes képet mutatnak majd. A főbb építési szempontokat ismertet­ték a tulajdonosokkal. Az a cél, hogy a 26 telek körülbe­lül 50 évre elégíti ki a fészek- rakók igényeit, bár az is igaz, hogy a telkekért sorba kellett állni. Ide tartozik még, hogy szóljunk az árról, és a házhe­lyek nagyságáról. Nos, az egyik elviselhető, a másik op­timális. Egy négyszögöl ugyanis 650 forintba kerül, a nagysága pedig ezer—ezerkét­száz négyzetméter között mo­zog. Hentes is kell A strandtól és az új utcá­tól a község vezetői azt vár­ják, hogy hatásukra erősödik a lakosságnövekedés tenden­ciája. Persze ehhez még né­hány dologra szükség van. Ar­ra például, hogy legyen hen tes a község húsboltjában, hogy az alsótagozatosokat ho; zák vissza a faluba. De ez már új cikk témája lehetne. Javában tartanak városunkban a tanácstagi beszámolók, amelyek néhány vonásukban különböznek a korábbiaktól. Ebben az esztendőben ugyanis az államigazgatás vezetői nem határozták meg, hogy mikor találkozzanak a tanácsta­gok választóikkal, csak az a lényeg, hogy a tanácstörvény értelmében évente egyszer tájékoztassanak munkájukról, a hátralévő feladatokról. A cél az volt, hogy időben széthúzzák a tanácstagi be­számolókat, lehetővé téve ez­zel hogy a tisztségviselők is részt vehessenek ezeken a rendezvényeken. És a bürok­ráciát is csökkenteni kíván­ták. Ha ugyanis az illetéke­sek hallják a lakossági felve­téseket, nagyon sok olyan kérdésre azonnal tudnak vá­laszolni, amelyek egyébként távollétük miatt jegyzőkönyv­be kerülnének, majd az ille­tékes szakigazgatási szervek válaszai postán jutnának visz- sza a bejelentőhöz. Nem más­ról van tehát szó, mint a kapcsolatok rövidre zárásáról. Csoportosan Természetesen az új mód­szer megkívánta azt, hogy a tanácstagokat, alaposan felké­szítsék a beszámolókra. Ezért számukra előzőén két fóru­mot tartottak, ahol találkoz­hattak a lakossági szolgáltatá­sokat ellátó gazdasági egysé­gek (Városgazdálkodási Válla­lat, Tigáz, Posta, Elmü. DMRVV) vezetőivel. Ily mó­don világosan láthatták, mi­lyen fejlesztések realizálha­tók az elkövetkezendő időben. kapcsolatban? Kemenesné dr. Gilly Sarolta, a városi ta­nács titkárságának vezetője elsősorban a résztvevők szá­máról meditál. A tanácstagok az idén elő­ször éltek azzal a lehetőség­gel, hogy néhány körzet la­kosságát egy helyre hívták össze. Ez a csoportos beszá­moló már csak azért is cél­szerű, mert vannak gyér né­pességű körzetek, (Dömörka- pu), ahol tavaly is sikertele­nek voltak ezek a fontos ta­lálkozók; a hívó szóra alig- alig érkeztek választók. Aztán a célszerűség is kényszerítő erő, hiszen manapság aligha számolhatnak be a megvá­lasztottak látványos eredmé­nyekről, mert nagyon kevés a pénz. Talán ez is magyarázat arra, hogy 25 alkalommal ke­rül sor Szentendrén a csopor­tos tanácstagi beszámolókra november 27-ig. Érdekes, hogy többen egy-egy beruhá­zás befejezéséhez igazítják a beszámolóik időpontját. E so­rok megjelenéséig harminc tanácstag tizennyolc alka­lommal mondta el választói­nak a szűkebb pátria gond­jait, bajait, örömeit. A tapasztalatok azt mutat­ják, hogy azok a tanácstagok fognak össze, akiknek a kör­zetében hasonlók a gondok. (Például a lakótelepeken). Mik a tapasztalatok az ed­dig megtartott találkozókkal A tapasztalatok Mindenki összefogott Otthon az időseknek Lassan húszéves igénynek számít Pomázon egy öregek napközi otthonának építése. Most valóra vált az álom, no­vember 7-e tiszteletére átad­ják létesítményt. Polgár Tibor, a nagyközség tanácselnöke érthető derűvel várja az ünnepséget. — Fenntartás nélkül mond­hatom, hogy a település la­A jövő évi terv Jöhetnek a zenészek A város jövő évi kulturális programja sok újat nem tartalmaz. Az állandó elemek között találjuk a kiállításokat. Azokat a hagyományos bemutatókat, amelyeket a Pest Megyei Múzeumok Igazgatósága és a Szabadtéri Néprajzi Múzeum szervez. Tiszteletre méltó az a törek­vés, mely azt célozza, hogy a kiállítások sorában minden évben kap­jon helyet a várostörténet valamely részterülete, addig is, amíg az állandó gyűjtemény otthona fel nem épül. A programért felelős szak­emberek szeretnék valahogy irányítani a múzeumokba igyekvő csoportokat. Gyako­ribbá óhajtják tenni a szerve­zett városnéző sétákat, a kul­turális túrákat. Az állandó programok kö­zött találjuk a Szentendrei Teátrum előadásait. A cél to­vábbra is az, hogy a darabok idomuljanak a városképi és történelmi adottságokhoz. Az amatőr társulatoknak jö­vőre is otthona lesz a tanács­ház udvara. Ide kívánják vin­ni a matiné és ifjúsági jellegű előadásokat is. A Barcsay-gyűjtemény ud­varában szervezett hangverse­nyek tavaly sikeresek voltak. A dzsessz- és folkestek műfa­ji változtatására nincs szük­ség, de a hazai együttesek mellé neves külföldi vendégek meghívását ajánlják az illeté­kesek. Az ifjú tehetségek népzenei táborát jövőre is megszerve­zik. Mi több, a szentendrei nyár egész időtartamára sze­retnék kiterjeszteni a tevé­kenységüket. Az utcai zené­szeket jövőre talán még szí­vesebben látják, mint az idén. Vegyük konkrétan a jövő évi rendezvények egy ré­szét! A szentendrei tavaszi napok időpontja március 17— 27. A művésztelep fennállásá­nak 60. évfordulója tiszteleté­re kiállítást réndeznek a kép­tárban. Szerveznek templom­túrát szakavatott vezetővel. Ismét láthatjuk a virágköté­szeti kiállítást és vásárt. Ta­lálkoznak a veterán autók is. A műsoros rendezvények kö­zül kiemelkedik a nemzetiségi néptánc együttesek találkozó­ja. Erre külföldről is jönnek csoportok. Találkoznak a leg­jobb hazai fúvósegyüttesek mazsorettesoportok. Jó idő esetén mind a táncosok, mind a zenekarok az utcán is felvonulnak. Hallhatja a kö­zönség a városháza dísztermé­ben a Vujlcsics, illetve a Kecskés együttes koncertjét. A Dobosi-Festetics csoport to­ronyzenét ad, illetve a Fő té­ren szerepel. A szentendrei nyár idején bemutatkozik Milics de Macs- va jugoszláv festő a képtár­ban. Az indián-eszkimó játé­kokra és a Delfin Derbyre külföldieket is várnak. A Szentendrei Teátrum Rossini Hamupipőkéjével' és egy új prózai darabbal tiszte­leg a közönség előtt. Az idén a szentendrei búcsú csatát nyert, 1988-ban ismét zöld utat kap. A szentendrei ősz program­ját a régi zenei fesztivál, a Pest megyei tárlat, a néprajzi film- és videószemle, s a Sza­badtéri Néprajzi Múzeumban hangverseny és a szüreti mu­latságok színezik. Érdekesség még. hogy a ta­nács végrehajtó bizottsága az idegenforgalmi bevételek nö­velése érdekében szükségesnek tartja olyan gazdálkodó szer­vezet létrehozását, amely a város idegenforgalmi-kulturá­lis programjához piackutatást végez, gazdasági kapcsolatokat teremt és értékesít. kossága, az itt otthont találó gazdasági egységek egyként fogtak össze az öregek nap­közi otthonának megvalósítá­sában. Talán azzal illik kez­denem, hogy a teho-célok kö­zött elsőként szerepelt ez a kérdés. Kétmillió forint gyűlt össze. Az Óbuda Termelőszövetke­zet 700 ezer forintért engedte át a nagyközségnek a jóvai többet érő ingatlant. A ter­mőföldet, a humuszt, a nö­vényzetet térítésmentesen biz­tosította. A Közép-Duna- menti Vízgazdálkodási Társu­lat a szállításban, a föld- és gépmunkában és a terepren­dezésben segített. A Műszaki Árut Értékesítő Vállalat fu­varozott és árengedményes kazánt biztosított. Az írószer Szövetkezet a kommunista műszakokból befolyó 100 ezer forintot utalta át. A Munka- terápiás Intézet a szállító jár­művét bocsátotta rendelkezé­sünkre. A Lenfonó- és Szövő­ipari Vállalat, valamint a Háziipari Szövetkezet a füg­gönyöket, térítőkét, törülköző­ket adta. De segített az Épü­letkerámia és Lakatosipari Szövetkezet is. Nagy Balázs, a nagyközség­ben lakó neves építész a ter­vezést vállalta el társadalmi munkában. A nagyon szépen rendbe hozott épület a megnyitás pillanatától 34 idős korú szá­mára biztosít tartalmas napi programot s háromszori étke­zést. Még további jelentkező­ket is szívesen várnak. Az öregek napközijébe látogatók­nak könyvtár, televízió, le­mezjátszó és társasjátékok áll­nak rendelkezésre. Az illeté­kesek azt tervezik, hogy ké­sőbb valamilyen bedolgozói munkát is szereznek az ott­hon lakóinak. A pomázi sajá­tosságoknak megfelelően egy­előre töltőtollkészítésre és hímzésre gondolnak. A létesítmény összköltsége összesen mintegy 6 millió fo­rintra tehető. Mint említettük, harmada a tehóból jött ösz- sze, egymillió forintnyi a tár­sadalmi munka, a maradékot pedig a nagyközségi tanács biztosította saját pénzeszkö­zeiből. Ezt a jelentős összeget senki nem sajnálja, mert a 17 ezer lakosú településen 3 ezer nyugdíjas él. Közülük most a legrászorultabbak otthont ta­láltak a szép tágas és új épü­letben. — Ügy látjuk, hogy első­sorban azokban a körzetek­ben hallják meg a hívó szót, ahol valamilyen komolyabb beruházás folyik, s a tanács­tagnak valóban aktív szerepe van ebben. Példának hozhat­nám Katona Sándornét, a 6. számú választókerületből, aki nagyon sokat tett a Rózsa­kért telefonhálózatának ki­építéséért. Ez tükröződött ab­ban, hogy hatvanhárman hall­gatták őket. Igaz, a Rózsa­kért az utóbbi esztendőkben sok kedvezményt kapott a várostól, s ä lakosság ezt nem felejti el. Hasonló a helyzet a 45. számú választó- kerületben Havass Imre ese­tében is. A Vasvári- és a Fü- zesparlc-Lakótelepen most fe­jezik be a gázvezeték-építést. Ezen a beszámolón negyven­ötén voltak kíváncsiak a ta­nácstag mondandójára. — Aztán vannak negatív példák is: Ízbégen például a 37.. 38. és 39. választókerület­ből összesen huszonnégyen vettek részt a találkozón. Ezek az emberek úgy érzik, keveset kaptak a várostól. Persze a gyér megjelenésre az is magyarázat lehet, hogy kül­ső kerületekről van szó, ahol nagyon kevesen laknak. De mi a magyarázata annak, hogy meghallgassák, pedig itt több száz választó él ? S nem is arról van szó, hogy a meg­választottak nem lelkiismere­tesek, sőt, mindent megtettek, tesznek, amit csak lehet. Beszédes számok Nézzük tovább a számokat, immár csak magunkban okos­kodva. Az eddigi beszámoló­kon 524 választópolgár vett részt. Az átlag esetenként tizenhét. Ropant kevesen vannak a fiatalok, az érdeklő­dőknek mindössze 10 százalé­kát teszik ki. Jellemző még ezen esték hangulatára, hogy a nehéz gazdasági helyzetet figyelem­be véve elenyésző a tanácsot támadó hozzászólások száma. Néha egyes ügyintézőket ér bírálat. Több visszatérő prob­lémát jegyeztek fel az illeté­kesek. Ezek útgondok, köz- tisztasági hiányosságok, kör­nyezetvédelmi észrevételek. A legtöbbjük megoldásához pénzre volna szükség. A tanácstagi beszámolók végeztével alapos értékelésre kerül sor. A Hazafias Nép­front, a pártbizottság, a ta­nács vezetői főként a negatív tapasztalatokat veszik szám­ba. Most ezekről kell felelős­ségteljesen továbbgondolkod­ni s a lehetőség határain be­lül intézkedni. áprily Lajos tér lesz November 12-én, csütörtö­kön délután fél ötkor avatják fel Áprily Lajos mellszobrát a ferences gimnázium falában. Beszédet Czine Mihály iro­dalomtörténész mond. Ez al­kalomból átadják a Csikszent- mihályi Róbert szobrászmű­vész által készített Áprily- emlékplaketteket is. Babér- koszorúkat helyeznek el az emlékműnél, majd délután 5 órától a Pest Megyei Művelő­dési Központ és Könyvtárban Aprily-emlékmüsort rendez­nek. A szobor felavatásával egy időben új nevet kap a teljesen átalakított tér is: attól a pil­lanattól Áprily Lajos nevét viseli. Az oldalt írta: Vicsotka Mihály Fotó: Erdős! Ágnes

Next

/
Thumbnails
Contents