Pest Megyei Hírlap, 1987. november (31. évfolyam, 258-282. szám)
1987-11-05 / 261. szám
1987. NOVEMBER 5., CSÜTÖRTÖK Nemzetközi találkozó a Kremlben (Folytatás az 1. oldalról.) ezáltal hozzájárulna a világ nagyobb biztonságához. Fontosnak tartjuk a küszöbön- álló tárgyalások, a megállapodás létrejöttének politikai következményeit: erősödhet a két nagyhatalom, és általában az eltérő társadalmi rendszerű országok közötti bizalom, további ösztönzést kaphat a fegyverzetkorlátozás, a javuló légkör megkönnyítheti az előrelépést a kapcsolatok más területein is. A béke megvédésén túl más nagy közös gondok is foglalkoztatják az emberiséget. A legszélesebb körű összefogásra van szükség olyan globális problémák enyhítéséhez és megoldásához, mint számos országban a gyarmati múlt nyomasztó örökségének felszámolása, a gazdasági fejletlenségből adódó nehézségek áthidalása, a népesedési és az élelmezési válság leküzdése. Terjed a felismerés: az egész emberiség érdeke a természeti környezet romlásának megállítása. Itt. Moszkvában, a nagy október 70. évfordulóját most a szocialista gondolkodás és gyakorlat megújulásának jegyében ünnepük a szovjet emberek. Meggyőződésem szerint a Szovjetunióban folyó átalakítás eredményei és tapasztalatai nemcsak a szovjet nép számára fontosak. Akárcsak 70 évvel ezelőtt a nagy október, úgy ma a Szovjetunióban folyó átalakítás is világpolitikai tényező. Az átalakítás kedvező nemzetközi hatása máris látható, szinte kézzelfoghatóan érzékelhető. A szocialista országokban ez útkeresés formái az eltérő adottságok, nemzeti sajátosságok következtében változatosak. Ezek az országok túljutottak fejlődésük korai szakaszának gyermekbetegségein. A Szovjetunióban végbemenő változások nem gépies máso-, lásra, hanem ellenkezőleg, éppen az önálló gondolkodásra, egymás tapasztalatainak alkotó felhasználására ösztönzik valamennyi szocialista ország felelős tényezőit. Nem a példa kötelező ereje, hanem saját fejlődésünk jól felfogott érdeke követeli meg a szovjet tapasztalatok gondos figyelembevételét. A megoldásra váró kérdések ugyanis sok tekintetben azonosak vagy hasonlóak. Mindez arra mutat, hogy a Szovjetunióban folyó átalakítás kedvezően hat az egész szocialista világra. Magyarországon is a társadalmi és a gazdasági fejlődés fontos kérdéseinek megoldásán dolgozunk. Célunk az, hogy a már korábban bevezetett reformok következetes továbbfejlesztésével. a szocialista rendszer humánus alapelveit érvényesítve megteremtsük a hatékony, racionális gazdálkodás feltételeit. Tudatában vagyunk annak is, hogy szocialista fejlődésünk elengedhetetlen feltétele a társadalom legszélesebb rétegeinek a bevonása a közös gondolkodásba, a döntési folyamatokba és a közös munkába. Ezért Nemzetközi tanácskozás Moszkvában, a nagy októberi szocialista forradalom hetvenedik évfordulóján. gazdasági problémáink megoldásától elválaszthatatlan feladat politikai intézmény- rendszerünk tökéletesítése és a szocialista demokrácia további sokoldalú kibontakoztatása. Nagyra értékelem az elhangzott gondolatokat, találkozónk demokratikus légkörét és elkötelezettségét a béke és a haladás ügye mellett. Derűlátó vagyok és bízom abban: együttes gondolkodásunk hasznosan járul hozzá, hogy a nemzetközi kapcsolatokban végleg felülkerekedjen a józan ész, a béke, az ember védelme. Meggyőződésem az is, hogy ma ez szolgálja legjobban mozgalmunk eredeti nagy célját, az ember felszabadításának ügyét — mondotta befejezésül az MSZMP főtitkára. Németh Károly zehnográdi beszéde Mi is a reformok útját járjuk Németh Károly, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, az Elnöki Tanács elnöke, aki a nagy októberi szocialista forradalom 70. évfordulójának ünnepségsorozatán részt vevő magyar párt- és állami küldöttség tagjaként^ tartózkodik Moszkvában, szerdán a szovjet mikroelektronikai ipar fellegvárába, a Moszkva melletti Zelenográdba látogatott. Útjára elkísérte Borisz Tolsztih, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnökhelyettese, a szovjet tudományos-műszaki állami bizottság elnöke és Rajnai Sándor, Magyarország szovjetunióbeli nagykövete. A város határában, a Moszkva védelmében 1941-ben elesett katonák tömegsírjánál — ahonnan a Kreml falánál eltemetett ismeretlen katona hamvai is származnak — Viktor Szavaljev, a város pártbizottságának első titkára és Zeienográd más vezetői köszöntötték. Németh Károly virágot helyezett el az elesett hősök sírján. A Zelenográdi Tudományos-Termelési Egyesülés dísztermében Eduard Ivanov, az elektronikai ipari miniszter helyettese köszöntötte Németh Károlyt, majd Viktor Szavaljev tájékoztatta az Elnöki Tanács elnökét a Moszkva egyik kerületét képező, de önálló városi tanács által irányított 160 ezer lakosú város történetéről, életéről, munkájáról. Ezt köve* tőén Jurij Gyakov, az egyesülés vezérigazgatója számolt be a vállalat tevékenységéről, nemzetközi kapcsolatairól. Az üzemlátogatás után a város központi kultúrpalotájában Németh Károly részt vett és felszólalt a zelenográdi dolgozók ünnepi nagygyűlésén. Örülök a lehetőségnek, hogy az ünnep előestéjén éppen itt, Zelenográdban fordulhatok önökhöz a barátság szavaival. Hazánban sokan ismerik az itt folyó magas színvonalú munkát, nagyra becsülik mindazt, amit a tudományos-műszaki vívmányok alkalmazásában, a Gazdagítjuk a szocialis A tanácskozáson felszólaló Mihail Gorbacsov egyebek mellett a következőket mondotta : Önök valamennyien részt vettek az október 70. évfordulójának szentelt ünnepi ülésen. Ez felment engem attól, hogy ismét a mi dolgainkról beszéljek. Itt csupán néhány elképzeléssel szeretnék foglalkozni — mintegy folytatásaként annak, amit az ünnepi beszédben is kifejtettem. Amikor elült a hatalmas forradalmi hullám, Lenin mindenkinél hamarabb értette meg, milyen bonyolult az előrehaladás azokhoz a célokhoz, amelyeket az októberi forradalom — miként sokaknak tűnt — olyan közel hozott. A NEP-ről vallott koncepciója a békés egymás mellett élésre vagy ahogyan ő nevezte, a „békés együttélésre” vonatkozó, ugyancsak általa vallott felfogást a kezdetben csupán politikai, sőt diplomáciai területről a korszak alapvető törvényeinek területére helyezte át. Bonyolult folyamat Később, igaz, előfordult, hogy más elképzelések jutottak túlsúlyra. Mostanra azonban véglegesen szakítottunk az olyan próbálkozásokkal, hogy ne vegyük komolyan a történelmet, hogy ne abból induljunk ki, ami van, hanem amit látni szeretnénk. A 80-as évekre világosan láthatóvá váltak a világfejlődésnek azok a sajátosságai, amelyek a háborút követő egész időszak során halmozódtak fel és érlelődtek meg. Ilyenek mindenekelőtt a nukleáris kor sajátosságai, amely kor előtérbe helyezte maga az emberiség fennmaradásának a problémáját. Ide tartozik továbbá a világgazdasági kapcsolatok bonyolultabbá válásának folyamata, amelyet Kádár János megbeszélései Kádár János a szovjet fővárosban találkozott és baráti megbeszélést folytatott Heng Samrinnal, a Kambodzsai Népi Forradalmi Párt KB főtitkárával, a Kambodzsai Nép- köztársaság Államtanácsának elnökével. A kambodzsai vezető tájékoztatást adott országa helyzetéről, nemzeti megbékélési törekvéseikről és a kambodzsai kérdés politikai rendezésének lehetőségeiről. Az MSZMP főtitkára további sikereket kívánt a kambodzsai pártnak és népnek az országépítő munkához, e sokat szenvedett nép helyzetének javításához. a nemzeti megbékélési és politikai rendezési erőfeszítésekhez. A szolidaritás szellemében kifejezték szándékukat a magyar—kambodzsai kapcsolatok további kiegyensúlyozott fejlesztésére. Kádár János ugyancsak találkozott és tárgyalt Ali Szalem Al-Beiddel, a Jemeni Szocialista Párt KB főtitkárával. A jemeni vezető részletes tájékoztatást adott országa helyzetéről, a társadalmi, gazdasági élet megszilárdításának folyamatáról. Véleményt cseréltek időszerű nemzetközi kérdésekről, különös figyelmet szentelve a közel-keleti, valamint a Perzsa (Arab)-öbölben kialakult robbanásveszélyes helyzetnek. A találkozó során a két vezető megerősítette pártjaik és népeik kölcsönös szolidaritását, és kinyilvánította közös szándékát a kétoldalú kapcsolatok fejlesztésére, magasabb szintre emelésére. Az MSZMP főtitkára megbeszélést folytatott Gerardo Iglesias-szal. a Spanyol Kommunista Párt főtitkárával, akivel áttekintették a pártközi kapcsolatok, valamint a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom néhány időszerű kérdését. a mai tudományos-technikai forradalom ösztönöz a világ országai és népei kölcsönös függőségének fokozódása, a világ egységes egésszé válása a sokféleség és az ellentmondásosság feltételei közepette. Ide tartozik végül a globális problémák kiéleződése, amelyek kihívást intéztek ^z ember ama biológiai képessége ellen, hogy alkalmazkodni tudjon a mai lét veszélyeihez, tempójához és megrázkódtatásaihoz. Távlatokban Mindez új részleteket világít meg a békés egymás mellett élés eszméinek tartalmában, ami a politikai mozgalmaktól megköveteli feladataik újbóli elemzését és újbóli átgondolását, a kialakult ideológiai sémák és sztereotípiák leküzdését. Történelmi távlatban természetesen éppen a szocializmus — ezt meggyőződéssel valljuk — járul hozzá döntő mértékben a civilizáció fejlődése közben kialakult kritikus pontok áthidalásához. Éppen ez a társadalmi rendszer rendelkezik potenciálisan azzal a képességgel, hogy hatékonyan befolyásolja annak a hegeli „mérték”-nek, annak az érdekegyensúlynak a felkutatását, amely lehetővé teszi az emberiség számára, hogy elvileg új, más, és számára a megmenekülést ígérő szintre küzdje fel magát. Tulajdonképpen mélyreható társadalmi forradalom van folyamatban, amelynek forrásai októberhez vezetnek vissza. Bizonyára észrevették, hogy az ünnepi ülésen elhangzott beszédemben szóltam a kapitalizmus törvényszerűségeinek két különösen veszélyes megnyilvánulásáról: a militarizálódásról és a fejlődő világgal folytatott egyenlőtlen kereskedelmi cseréről. De mindez csak megfelelő állami politika segítségével lehetséges, és amíg e politikának szüksége van támaszra, fenntartják a „szovjet fenyegetéstől” való rettegést, szilárdan tartják a fejekben azt a meggyőződést, hogy vannak „elsődleges” nemzeti érdekek, és vannak másodlagosak, a világpolitikának és a világgazdaságnak vannak „alanyai” és „tárgyai”. Ez a neokolonializ- mus területe. Peresztrojkánk, átalakításunk összes nemzetközi következményeivel szertefoszlatja a „szovjet fenyegetéstől” való félelmet. Egy jottányit sem engedünk a szocializmus igazi értékeiből. Sőt. gazdagítani, fejleszteni fogjuk ezeket az értékeket és megszabadítjuk mindattól ami eltorzította rendszerünk humanista értelmét. Egyáltalán nem törekszünk arra. hogy „megszeressen” bennünket az osztályellenfél. Nekünk erre semmi szükségünk. Számítunk arra, hogy az élet kényszeríti ellenfeleinket a realitásokkal való számolásra, és annak felismerésére, hogy valamennyien egy csónakban evezünk, és úgy kell viselkedni, hogy c. a csónak ne boruljon fel. Az SZKP képviseletében szeretném most néhány szóval kiegészíteni azt, amit erről tegnapelőtt a beszédemben mondtam. Mint ahogyan sok másnak is a mai világban, a kommunista mozgalomnak is megújulásra, minőségi változásokra van szüksége. Ma különösen fontos, hogy a mozgalom nemcsak nemzeti, hanem természeténél fogva nemzetközi erő is. Azonban nem elegendő csupán a párhuzamos tevékenység országainkban. Együtt munkálkodásra is szükség van — természetesen korszerű formában. Ha szabad így fogalmazni: o haladó erők között a kapcsolatrendszer magasabb szintű kultúrája kívánatos. Olyan, amely lehetővé teszi tapasztalataink -sokszínűségének felhalmozását, elősegíti környező világunk megértését annak sokféleségével és ellentmondásaival. Pontos elemzési Ahogy a század elején nem volt lehetséges dogmatikus módon extrapolálni Marx és Engels valamennyi megállapítását az imperializmus korára, még kevésbé lehet ezt tenni az ötvenes, hatvanas vagy akár a harmincas években kialakult követelményrendszer alapján értékelve a jelenkort. Az ember társadalmi felszabadítása nevében elődeink által létrehozott elméleti kincsestárat újra kell értékelni, oly módon, hogy ez az átértékelés «lehetővé tegye az új realitások pontos elemzését, az optimális, helyes politikai következtetések levonását. A nemzetközi színtéren az antagonista társadalom és a konfrontációs feszültség alternatív programjának keresésekor számos kérdés vár válaszra. Közös munkálkodásra, vizsgálódásra szólítjuk fel nemcsak a testvérpártokat, a kommunistákat, hanem a szocialistákat és a szociáldemokratákat is, valamint a politikai gondolkodás és a politikai cselekvés más irányzatainak képviselőit: mindazokat, akiknek drágák az emberi szellem vívmányai; akik a felnövekvő nemzedékek számára meg akarják őrizni és értékesíteni kívánják e vívmányokat. Az újfajta gondolkodás egyben új erkölcsöt, újfajta pszichológiát jelent. Mindennek arra kell irányulnia, hogy minden embernek — miközben saját hazájának állampolgára, sa ját pártjának tagja, bármifajta haladó nemzeti mozgalom aktivistája marad — át kell éreznie felelősségét az iránt is, hogy milyen legyen az egész világ a jövőben, és legyen-e egyáltalán. gépgyártás, az elektronika fejlesztésében elértek. Szívből kívánom, hogy újabb kiemelkedő munkasikerekkel öregbítsék jó hírüket — mondotta a nagygyűlésen Németh Károly. A magyar nép a nagy októberi szocialista forradalom jelentőségéhez méltóan emlékezik meg az évfordulóról. Azt tartjuk, hogy a megemlékezés attól kap igazi tartalmat, ha feladatainkra összpontosítunk, a szocialista forradalom mai kérdéseit a lenini tanítás és munkamódszer szellemében igyekszünk megoldani. Népünk figyelemmel és ro- konszenvvel kíséri a Szovjetunióban kibontakozó átalakítási folyamatot. A magyar közvélemény üdvözli és saját ügyének tekinti, hogy a Szovjetunió Kommunista Pártja a lenini hagyományokhoz híven a tömeget mozgósítva, milliók tudatos érdeklődésének a felkeltésével és érdekeltségének a megteremtésével gyorsítja a társadalmi folyamatokat, a gazdaság intenzív fejlődését, a tudományos és műszaki haladást; a demokrácia elmélyítésével határozott lépéseket tesz a szocialista önigazgatás megvalósítása felé. Pártunkról. országunkról szólva hangsúlyozni kívánom, hogy mi is a társadalmi fejlődés követelményeit szem előtt tartva a lenini szellemű megújulás útját járjuk. Központi Bizottságunk az év közepén elvégezte gazdasági helyzetünk és munkánk kritikai elemzését. Országgyűlésünk őszi ülésszakán elfogadta azt a programot, amely megjelölte a következő évek fő feladatait. Ezek lényege abban foglalható össze, hogy a magyar nemzetgazdaságot magasabb műszaki színonal- ra emeljük, hatékonyságát és versenyképességét növeljük. Ennek egyaránt szolgálnia kell a gazdasági egyensúly fokozatos helyreállítását és a népjólét további emeléséhez szükséges feltételek megteremtését. Elhatározott szándékunk, hogy gazdaságunk szerkezeti átalakításával, korszerűsítésével egy időben felgyorsítjuk a gazdasági-társadalmi reform- folyamatainkat, és tovább haladunk előre a demokrácia fejlesztésének útján. Ezt nemzeti ügynek tekintjük, véghezvitele nagy munka elé állítja társadalmunkat. Hazai munkánkhoz, törekvéseinkhez erőt ad, hogy támaszkodhatunk a szocialista országokra, mindenekelőtt a Szovjetunióval való együttműködésre. A magyar—szovjet barátság közös értékeinkből, a népeinket összekötő történelmi emlékekből is táplálkozik. A Magyar Tanács- köztársaság és Szovjet-Orosz- ország forradalmi szövetsége a polgárháborúban, majd a békés építőmunkában részt vett magyar internacionalisták tevékenységében élt tovább. Jóleső érzéssel tapasztaljuk, hogy a szovjet emberek féltő gondoskodása megőrizte emléküket. Az Elnöki Tanács elnöke beszédének végén megköszönte a szíves fogadtatást és a ünnep előestjén sikert. kívánt a moszkvaiaknak, a szovjet népnek céljaik eléréséhez. Reagan a szovjet—amerikai viszonyról Mérsékelt hangnem, feltételek Reagan amerikai elnök megnyugtatta az Egyesült Államok NATO-partnereit, hogy a közepes hatótávolságú rakéták felszámolásáról szóló szovjet—amerikai szerződés nem jelent változást Washington és szövetségesei viszonyában, és az amerikai kormány velük teljes egyetértésben jutott el a döntésig. „Biztosíthatom önöket, hogy minden szerződés, amit én írok alá, realista lesz és megfelel a szövetség minden tagja érdekeinek” — mondotta. Televíziós beszédében mérsékeltebb hangon szólt a Szovjetunióról, sőt felemlegette, hogy a két ország a második világháborúban szövetséges volt, és a szovjet nép „bátran küzdött, hatalmas áldozatokat hozott a közös ellenség leverésére”. „A háború után ellenfelek, időről időre elkeseredett ellenfelek lettünk, ennek azonban nem kellett volna bekövetkeznie és nem szabad folytatódnia. Minden olyan filozófia, minden olyan vezető, aki szerint ez a történelem előre meghatározott irányvonala, téved” — mondotta az amerikai elnök. A továbbiakban viszont ismét politikai feltételeket igyekezett szabni a két ország kapcsolatainak megjavítása elé, a szovjet belpolitika megváltoztatását követelte és azt mondotta, hogy a Szovjetuniónak „haladéktalanul ki kell vonnia csapatait Afganisztánból”, „csökkentenie kell ellenőrzését Kelet-Európa felett”. Iraki és iráni kiilönmegbízott utazik New Yorkba Teherán továbbra is huj t Mind Irak, mind Irán, rövid időn belül különmegbízottat küld az Egyesült Nemzetek székhelyére, hogy Javier Pérez de Cuellar ENSZ-főtitkárral tárgyalásokat folytasson a Biztonsági Tanács tűzszüneti határozatának megvalósításáról. Ezt a főtitkár szóvivője jelentette be kedden New Yorkban. Az iraki kormány képviseletében Tárik Aziz miniszterelnök-helyettes tárgyal majd az ENSZ-ben. Irán képviselőjének nevét egyelőre nem közölték. Az iraki és az iráni állás- foglalásokat az ENSZ nem hozta nyilvánosságra, jól értesült körökből származó hírek szerint azonban a két fél álláspontja nem változott érdemlegesen : Irán ahhoz a feltételhez kívánja kötni a tűzszünet elfogadását, hogy haladéktalanul állapítsák meg a felelősséget a hét éve dúló háború kirobbantásáért — s minősítsék „agresszornak” Ira- kot. Az iraki kormány nem veti el a ténymegállapító bizottság összehívására tett javaslatot, de előbb akarja, a tűzszünet megvalósítását, s csak azután tartja lehetségesnek a vizsgálatot. Közben az amerikai agresz- szióval való szembeszállás hetét, a tömegek mozgósítását hirdette meg a teheráni vezetés. Ennek első napján, szerdán milliós tömegek vonultak a főváros utcáira tüntetve a washingtoni politika ellen. Rafszandzsani parlamenti elnök nagygyűlési beszédében azonnali visszavonulásra szólította fel a Perzsa (Arab)-öbölből az Egyesült Államok hadiflottáját — amennyiben az amerikai vezetők nem kívánnak maguknak egy újabb Vietnamot vagy Libanont.
