Pest Megyei Hírlap, 1987. november (31. évfolyam, 258-282. szám)
1987-11-04 / 260. szám
6 1987. NOVEMBER 1., SZERDA Jogi tanácsok Szabálysértési határozat nyilvános közlése i Lakáshasználati térítés # Állandó özvegyi nyu^dai üzemi balesetet szenvedett után • Az ingatlanátruházási szerződés • „Tiborc” jeligéjű olvasónk munkahelyét a helyi tanács értesítette arról, hogy dolgozója szabálysértést követett el. — Nincs-e olyan törvény, amely bizonyos fokú titoktartást irna elő, ami a vétkesnek is valami védelmet nyújtana? — kérdezi. A szabálysértés rendszerint ismeretlen marad az elkövető munkahelyének vagy lakóhelyének közössége előtt. Vannak azonban olyan esetek, amikor a határozat nyilvánosságra hozatalával fokozni lehet a megelőzést. A nevelő és visszatartó hatás érvényesítésére szolgál, hogy pénzbírság vagy elzárás alkalmazása esetén el lehet rendelni a jogerős határozatnak meghatározott körben (munkahely, lakóház, kisebb település közössége előtt) való közzétételét, ha alaposan lehet következtetni arra, hogy a nyilvános közzététel fokozott nevelő és visz- szatartó hatást vált ki. A nyilvános közzététel tehát soha nem kötelező. Elrendelés előtt tanulmányozni kell az elkövető jellembeli tulajdonságait, a kollektívához való viszonyát, az ott tanúsított magatartását és a határozat közzételének várható hatását. Elsősorban azokban az esetekben helyes a nyilvános közzététel elrendelése, amikor az azonos vagy hasonló szabály- sértések elszaporodása jelentősen veszélyezteti a közrendet vagy a közbiztonságot. Pl. verekedések. garázdaságok, vezetés előtti vagy közbeni szeszesital-fogyasztás stb., különösen akkor, ha a korábbi felelősségre vonás hatástalannak bizonyult. Meg kell gondolni viszont a nyilvános közzétételt' olyan szabálysértési határpza-' toknál (pl. lopás), ' amelynek társadalmi rosszallása fokozott. Eay-egv csekélyebb értékű dolognak az önkiszolgáló boltból való elllopása esetén (ha olvan személyről van szó. aki még r^rrt állt hatósági eljárás alatt és cselekményei pillanatnyi meggondolásból követte el) általában nem célszerű n határozat nyilvános közzétételének elrendelése. mert az elkövető számára cselekményével arányban nem álló súlyos erkölcsi hátrányt okozhat. A nyilvános közzététel nem azonos a sajtóban közölt tájékoztatásokkal. A sajtó bizonyos szabálysértések széles körben való elterjedése vagy kirívó súlyos jogsértések elkövetése esetén az általános megelőzést szolgálja azzal, hogy egyes konkrét ügyeket ismertet (pl. Fekete sarok). Ez azonban nem azonos a határozat nyilvános közlésével, mert nem a határozat teljes szövegének szó szerinti ismertetését jelenti. • Felbontotta a bíróság S. J. érdi olvasónk házasságát. A közös lakás megosztásra alkalmatlan, ezért egyiküknek el kell költözni. Milyen összegű térítést kell megállapítani? A lakást elhagyó házastárs hátrányosabb helyzetbe került, mint az ottmaradó fél, ezért a lakáshasználati jog ellenértékét a forgalmi érték alapján kell megállapítani. Az ellenérték mind a közös vagy az egyik házastárs tulajdonában lévő lakás, mind a bérlakás esetén meghatározható. Tulajdonban lévő lakás esetén a használati jog ellenértéke a lakás beköltözhető és lakott forgalmi értékének a különbözeié. Bérlakás esetén a használati jog ellenértéke legalább a lakásügyi hatóság javára való lemondás esetén járó pénzbeni térítésnek megfelelő érték, tekintet nélkül arra, hogy a távozó házastárs milyen lakásba költözik. A távozó házastársnak azonban a lakáshasználati jog ellenértékéből csak az őt arányosan megillető rész jár. Ezt a visszamaradt házastársra és a gyermekek számára figyelemmel kell megállapítani, _ s figyelemmel kell lenni az értéknövelő meg nem térült költségekre is. A házastársnak járó összeg nem lehet kevesebb a használati jog ellenértékének egyharmadánál. A jogosultnak járó összeg különleges méltánylást érdemlő esetekben az egyharmad- nál alacsonyabb mértékű is lehet, ha a lakást a távozásra kötelezett félnek azért kell elhagynia, mert visszamaradó házastársa a lakás tulajdonosa. Ha a lakásban maradó házastárs az ellenérlék megfizetésére nem képes, illetőleg erre a célra felhasználható különvagyona nincsen, vagy egyébként ha kéri, a házastársi közös vagyon reá eső részét az ellenérték összegével csökkenteni kell. • Üzemi balesetben elhunyt G. F.-né tatárszentgyörgyi olvasónk férje. — Mennyi ideig jár részemre az özvegyi nyugdíj? — kérdezi. A hozzátartozók részére baleseti nyugellátás akkor jár, ha a sérült üzemi baleset következtében halt meg. A baleseti rokkantsági nyugdíjas hozzátartozóit akkor is megilleti a baleseti nyugellátás, ha a nyugdíjas nem az üzemi baleset következtében halt meg. A hozzátartozói baleseti nyugellátásra jogosultak az általános szabályok szerint kapják meg a társadalombiztosítási szolgáltatásokat azzal az eltéréssel, hogy a hozzátartozót a baleseti nyugellátás szolgálati időre tekintet nélkül megilleti. Ugyanígy kedvező a hozzátartozó számára az a rendelkezés is, amely szerint az üzemi baleset miatt. bekövetkezett halál esetén az özvegyen maradt nőnek — életkorára, egészségi állapotára. valamint az árvaellátásra jogosult gyermekek számára tekintet nélkül — állandó özvegyi nyugdíj jár. Ha a baleseti rokkantsági nyugdíjas nem az üzemi baleset miatt halt meg, az állandó özvegyi nyugdíj akkor is az özvegy 55. életévétől jár, ha az elhalt megőgazdasági szövetkezet tagjaként szenvedte el az üzemi balesetet. Az az elvált nő, aki a férjétől annak halálakor tartásdíjban nem részesült, állandó övegyi nyugdíjra csak abban az esetben jogosult, ha tartásra való érdemtelenségét a bíróság nem állapította meg és a férje halála a különéléstől számított lő éven belül következett be. További feltétel, hogy az elvált nő az előbb említett 15 éven belül megrokkanjon. vagy 55. életévét betöltse, illetőleg elvált férje jogán árvaellátásra jogosult kéf vagy több gyermek eltartásáról gondoskodjék. O Unokájának kívánja telkét ajándékozni L. G. dányi tsz-tag. — Megírhatjuk-e a szerződést vagy csak az ügyvéd készítheti cl azt? Az ingatlan tulajdonjogának átruházására irányuló szerződés érvényes létrejöttéhez igen kevés szerződési elem szükséges. Ha a szerződésről készült okirat tartalmából a felek személye mellett az ingatlan tulajdonjogának átruházását célzó akaratnyilvánítás kitűnik, továbbá, ha az okirat tartalmazza az ingatlannak és az ellenszolgáltatásnak a megjelölését — vagy ha az átruházás ingyenes, mint az ajándékozásnál —. ez az okirat tartalmából megállapítható, a szerződés érvényes. Az írásba foglalt szerződés érvényességének további feltétele, hogy azt közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalják, tehát olvasónk is elkészítheti. A szerződés, mint láttuk, Igen kevés előírás betartásával már létrejön, de a tulajdonváltozást az ingatlannyilvántartásba csak akkor vezetik be, ha az okiratok megfelelnek a jogszabályi előírásoknak. A továbbiakban csak a magánokirat tartalmával foglalkozunk. Az iratnak tartalmaznia kell az érdekeltek nevét, lakáscímét és személyi számát. Meg kell jelölni az ingatlan pontos adatait, helységnév, helyrajzi szám feltüntetésével. Az okiratból ki kell tűnni, hogy milyen jog vagy tény kezelését, módosulását, illetőleg megszűnését igazolja, illetőleg tartalmaznia kell a jogváltozás jogcímét is. Pl. adásvétel, ajándékozás, csere stb. A szerződési okiratnak tartalmaznia kell az érdekeltek megállapodását, illetőleg törlés esetén a jogosult lemondó nyilatkozatát. A magánokirat az ingatlannyilvántartási bejegyzés alapjául csak akkor szolgálhat, ha kitűnik belőle a keletkezés helye és ideje, továbbá, ha a nyilatkozattevő az okiratot saját kezűleg irta és aláírta. Érvényes az okirat akkor is, ha két tánú az okibátoh 'aláírásával igazolja, hogy a nyilatkozattevő a nem általa írt okiratot előttük írta alá, vagy aláírását előttük saját kezű aláírásának ismerte el. Az okiraton a tanú lakóhelyét, Címét is fel kell tüntetni. Dr. Sinka Imre Olvasóink részére minden csütörtökön 17—19 óra között ingyenes jogi tanácsadást tar- t"ok Bn. Vili., Blaha T.ujza tér 3. sz. alatt, a beérkezett levelekre pedig folyamatosan válaszolunk. Meghökkentő bűnügyet lepleztek Be Megkárosították es vásárlókat Meghökkentő bűnügyet lepleztek le a nagykátai rendőrök. Árdrágítók, üzérkedők eltek világukat — károsították meg a vásárlókat — éveken keresztül Tápiösze- lén. Móró László, a Tápiószele és Vidéke Áfész volt üzletvezetője, valamint a helyettese, Papp Mihályné, úgy tűnik, korlátlanul élvezte feletteseinek bizalmát. Erre alapozva, és beosztottjaikon uralkodva, annyit harácsoltak maguknak, amennyit akartak. Ingyen hazavitték A 41 éves Móró László pedig, aki 1979-ben átvette az áfész 208-as számú mezőgazdasági ABC-jének a vezetését, sikkasztás miatt már egy alkalommal összeütközésbe került a törvénnyel. A kereskedelemben sem szerzett korábban gyakorlatot, mezőgazdasági technikus képesítéssel agrö- nómusként dolgozott. Ilyen előzmények után nevezték ki a hét eladóval működő kis áruház vezetőjének. A helyettese a 40 esztendős Papp Mihályné lett. Az üzletben a kiskert-kben szükséges gépi berendezéseket, továbbá az állattartáshoz szükséges szemes takarmányt, abrakot árusították. Mindezek természetesen nagyon keresettek Tápió- szelén és környékén is. Móró László és társa rövidesen rájött arra, hogyan lehet könnyen és gyorsan sok pénzt keresni. A kapós holmik árát önhatalmúlag a saját hasznukra felemelték, illetve egyes gépeket csak csúszópénz ellenében lehetett kapni. Így például a minőségtől függően, a 12—20 ezer forintba kerülő kertig kapa megvásárlásáért ezer-háromezer forint csúszópénzt adtak a vásárlók. Más cikkeknek az árát a saját zsebükre drágították. Így például a gumicső, melyet kilóra mérnek, 66 forint helyett 80-ba került, a tömlő métere 53 forint helyett 64-be. A szemes takarmány árát mázsánként 30 forinttal emelték és így tovább. Kiderült az is, hogy milyen módon vették ki az árdrágítással kelétkezett többletet. A2 üzletvezető és a helyettese is foglalkozott otthon kertműveléssel, állattartással. Ingyen hordták haza a kisgépeket és a takarmányt, többet is annál, mint amennyire folyamatosan szükségük volt. A vizsgálat eddigi adatai szerint az árusított cikkek nyolcvan százalékát a hivatalos árnál drágábban adták a vásárlóknak. Kiskirályok voltak Egyébként nemcsak a vevőket, hanem az áfész-t is megkárosították. Hivatalosan leheTlZ NAP ÜENDELETEI Foglalkoztatási alap. Az 52/1987. (X. 15.) MT rendelet a foglalkoztatási alap létrehozásáról és a foglalkoztatáspolitikai célú korengedményes nyugdíjazásról rendelkezik. A korengedményes nyugdíjazást felszámolás, a munkahely megszűnése, t: vábbá átszervezése esetén az öregségi nyugdíjkorhatárnál legfeljebb öt évvel fiatalabb dolgozónál kezdeményezhetik, ha a dolgozó megfelelő elhelyezése nem biztosítható és a dolgozó nő legalább 25 évi, férfi 35 évi szolgálati idővel és az adott munkáltatónál legalább ötévi munkaviszonnyal rendelkezik. rszichotróp anyagok. Az egészségügyi miniszter módoMeglopta az asszonyt Válás után kétszer is Nyilas László 24 éves sci- getszcntmiklósi lakos már két éve csak alkalmi munkát vállalt és a keresetét elitta. Feleségétől elvált és a bíróság úgy döntött, hogy a lakást közösen használják. Egyik nap, amikor az asszony elfelejtette bezárni a szobáját, volt férje kihasználta az alkalmat, és az asszony rádiós magnóját, mosógépét és egyéb ingóságait kipakolta, eladogatta. Az asszony tudomására jutott a vevők kiléte és így ingóságait visszavásárolta. A károsult feljelentést tett, de a bíróság a tárgyalást elnapolta és a vádlottat szabadlábra helyezte. Nyilas visszaköltözött a lakásba és egyik délután, midőn felesége nem volt otthon, újra bement az asszony szobájába. Kilopta a televíziót és egy háromfázisú villanymotort. A Ráckevei Bíróság lopásért és munkakerülésért fogja az exférjet felelősségre vonni. Asztalos Imre sította a pszichotróp anyagok gyártásáról, felhasználásáról, forgalomba hozataláról szóló 4/1980. (VI. 24.) EÜM—BM rendeletet. Szolgálati szabályzat. A honvédelmi miniszter 6/1937. (X. 15.) HM sz. rendeletével kiadta a Magyar Népköztársaság fegyveres erőinek szolgálati szabályzatát. Vállalkozói adó. Az 1987. évi 16. tvr. végrehajtására a pénzügyminiszter a 49/1987. (X. 15.) PM rendelete tartalmaz előírásokat. Szőlőfagykár. A pénzügy- miniszter 50/1987. (X. 15.) PM rendelete az 1987. évi téli szőlőfagykárokkal kapcsolatosan intézkedik. Árkonzultáció. Az Országos Anyag- és Árhivatal elnökének 9/1987. (X. 15.) ÁH rendelkezése az árkonzultációt szabályozza. A 10/1987. (X. 15.) ÁH rendelkezés az árformákról ad eligazítást. Áremelés bejelentése. Előzetes bejelentési kötelezettséget ír elő a tervezett áremeléskor a 11/1987. (X. 15). ÁH rendelkezés. Energiahordozók. A 11/1983. (XII. 10.) AH rendelkezést, amely az energiahordozók, ipari alapanyagok és félkész termekok külkereskedelmi árakhoz igazodó árképzésről szól, módosította az Országos Anyag- és Árhivatal elnöke. A jogszabályok a Magyar Közlöny 1987. évi 47. számában jelentek meg. tőségük volt arra, hogy a kertjükben termett paprikát, paradicsomot. egyebet, az üzletben árusítsák, és ehhez 20 százalékos haszonkule volt engedélyezve. Ok azonban az áfész-nek járó hasznot is megtartották. S mindezt hogyan tudták a beosztottak előtt véghezvinni? Egyes cikkeket — az értékesebb kisgépeket — csak ők árulhatták, mondván, hogy. másnak nincs hozzá szakképzettsége. Az árcédulákat nem engedték kitenni. Egyébként is valóságos kiskirályok voltak a birodalmukban. — Akit én beküldők a központba, annak rögtön kiadják a munkakönyvét — hangoztatta Papp Mihályné többször is. Egyik beosztottja kihallgatáskor elmondta, hogy szabadnapján gyakran járt dolgozni az üzletvezető-helyetteshez. Káposztát metélt, baromfit pucolt nagyban, és egyéb munkát is végzett, de nem kapott fizetséget. Amikor tiltakozni próbált, a főnökasszony kidobással fenyegette. Egy másik eladó pedig arról beszélt: amikor Papp Mihályné gyermeke megbetegedett, Móró László őt utasította, hogy vegyen ki szabadságot és vigyázzon a csemetére, míg a főnök asszony dolgozik. S hogy miért tették ellenkezés nélkül mindezt? Azért, mert a környéken nem köny- nyű munkát kapni és féltek az ingázástól. Végül a mezőgazdasági ABC vezetőinek üzelmeire úgy derült fény, hogy egyik vásárló bejelentést tett, mert a motoros fűnyíró megvételénél 3 ezer forinttal megkárosították. Az áfész vezetősége ekkor leltározást rendelt el, aminél 150 ezer forint hiány mutatkozott. Az üzletvezetőt és helyettesét leváltották, majd augusztusban megindult a büntetőeljárás. ¥égre bsjeSeasfeSték A házkutatás során Móró lakásán 90 ezer forint értékű, a mezőgazdasági ABC-ből származó olyan árucikkeket foglaltak le, melyekért nem fizetett. Helyettesének a lakásán 60 ezer forint értékű ilyen holmit találtak. — A bűncselekményeket elismerem és nagyon megbántam. amit tettem — mondotta kihallgatásakor Papp Mihályné. A vizsgálat során egyébként az is kiderült, hogy az utóbbi években keresetét mesz- sze meghaladó módon gyarapodott. Amellett hogy 3 szó* bás lakást épített és berendezett, két új gépkocsit, színes televíziót s egyebeket vásárolt. Egyébként férjével együtt 12 ezer forint a legális havi keresete. Móró László is új lakást épített magának az elmúlt években és a közelmúltban fizette be a harmadik új gépkocsit. A rendőrség Mórót október 2-án, Pappnét egy héttel később őrizetbe, illetve előzetes letartóztatásba vette. Meglepő, de Papp Mihályné még a leltárhiány után is élvezte vezetőinek a bizalmát, az áfész egyszemélyes élelmiszerboltjának a vezetőjeként dolgozott. Az ügyben könyvszakértő bevonásával tovább folyik a vizsgálat. A rendőrség ezúton is kéri a megkárosított vásárlók további jelentkezését. Gál Judit Karácsonyi előzetes vásár A Nagykóca és Vidéke Áfész és a Meteor Ruházati Kereskedelmi Vállalat közös divatbemutatóra hívja és várja kedves vásárlóit. A divatbemutató november 13-án, pénteken 15 órakor lesz a nagykátai művelődési házban, A vásárt, a bemutatót követően, a Káta Áruházban rendezik. Egyes áruféléket árkedvezménnyel árusítanak. Kata Áruház Nagykáta, Szabadság tér 12. Értesítjük tisztelt vásárlóinkat, hogy CSŐÉRT-telepünket (Budapest XXII., Nagytétényi út 57.) november 30-áfól zárva tartjuk. Kérjük vevőinket, hogy idejében gondoskodjanak a csatornázási anyagok beszerzéséről. Január 18-ától ismét vevőink rendelkezésére állunk. A telep telefonszáma november 13-átói: ^ 738-187. Fővárosi Csatornázási Műveit
