Pest Megyei Hírlap, 1987. november (31. évfolyam, 258-282. szám)
1987-11-28 / 281. szám
1987. NOVEMBER 28., SZOMBAT lÄSiilap Az Elnöki Tanács új rendeletéi A külföldre utazásról és az útlevélről A jövő év január elsejétől lép hatályba az Elnöki Tanács által pénteken megalkotott új törvényerejű rendelet — mint azt az 1. oldalon hírül adjuk — a külföldre utazásról és az útlevélről. E két témakörben jelenleg érvényben lévő jogszabályok 1978-ban születtek — az azóta bekövetkezett társadalmi, gazdasági változások, az állampolgárok szabadabb mozgására vonatkozó igények tették időszerűvé a jogszabálji korszerűsítést. A tvr leszögezi: minden magyar állampolgár joga, hogy ikülföldre utazzon. Ez a jog csak kivételesen — így: az állam biztonsága, a közrend és mások jogainak indokolt védelme érdekében — korlátozható. Külföldre utazni a hatóság által kiállított útlevéllel lehet, amely a Magyar Nép- köztársaság felirattal és az állam címerével ellátott közokirat. Az útlevél egyébként a Magyar Népköztársaság tulajdona. Kiállításától számított legfeljebb öt évig érvényes, az érvényességi ideje azonban meghosszabbítható. Az útlevél — az érvényességi idején belül — a világ összes országába többszöri utazásra jogosít. Az állampolgárok részére lényeges könnyítést jelent ez a szabályozás, mert ha érvényes útlevéllel rendelkeznek, nem kell utazási szándékuk esetén minden alkalommal külön kérelmet benyújtaniuk. Lényeges rendelkezés, hogy külföldre utazni csak az ahhoz szükséges anyagi feltételek megléte esetén lehet. A tvr a vám- és pénzügyőrséget jogosítja fel az anyagi feltételek meglétének ellenőrzésére; így ennek vizsgálata elkülönül az útlevél kiadásától. Az új jogszabály értelmében nem adható útlevél annak: aki ellen olyan bűncselekmény miatt van folyamatban büntető eljárás, amelyre a törvény háromévi szabadság- vesztésnél súlyosabb büntetést rendel; akit végrehajtható szabadságvesztésre ítéltek, vagy a szigorított őrizetét rendelték el, s azt még nem töltötte le; aki bűncselekmény elkövetése miatt körözés alatt áll, vagy ellene elfogatóparancsot bocsátottak ki. Nem adható továbbá útlevél annak sem, aki a korábbi külföldre utazása alkalmával a Magyar Népköztársaság jogszabályait súlyosan megsértette;akit végrehajtható szabadságvesztésre ítéltek és büntetett előéletű; aki rendőrhatósági kényszer- intézkedés hatálya alatt áll. Rendelkezik a tvr a külföldre utazásból kizárás, az útlevélbevonás eseteiről is. A kötvényről — értékpapír a kincstárjegy Az Elnöki Tanács pénteki ülésén módosította a kötvényről szóló törvényerejű rendeletet és új jogszabályt alkotott a kincstárjegy bevezetéséről. Az intézkedésekkel elő kívánják segíteni, hogy az értékpapírok a jelenleginél hatékonyabb eszközeivé váljanak a tőkeátcsoportosításnak, nöSS»!»** süljön a lakossági megtakarítások' bevonása a gázdaságba. Mint Ismeretes, 1932 óta bocsáthatnak ki a vállalatok és pénzintézetek kötvényt a fejlesztési elképzeléseikhez szükséges pénz előteremtésére, beruházási; hitelezési forrásaik kiegészítésére. Az értékpapírok iránti bizalom kialakítása érdekében az eddig forgalomba került kötvényekre az állam garanciát vállalt. Ez azt jelenti, hogy ha a kibocsátó fizetésképtelenné válik, a kötvény törlesztését a költségvetés vállalja át. Természetesen ebben a rendszerben csak az a vállalat, pénzintézet bocsáthatott ki kötvényt, amelyik erre megkapta a pénzügyminisztériumi engedélyt. Január 1-jétől ez a kötöttség — az állami szavatossággal együtt — megszűnik. Az intézkedés megnehezíti, illetve megdrágítja a kevésbé jövedelmezően gazdálkodók számára a kötvények kibocsátását, pótlólagos fejlesztési forrás megszerzését. Banki garanciát — erre lehetőséget biztosít a módosított jogszabály — várhatóan csak a fizetőképes, pénzügyileg stabil vállalatok kötvényei fognak élvezni. Kedvezőbb jövedelmezőségű vállalatok olcsóbban. mások drágábban jutnak majd hozzá ehhez a banki szolgáltatáshoz. Bankgarancia nélkül is forgalomba hozhatók kötvények, ám az ilyen értékpapírok — a jelentős kockázat miatt — előreláthatólag csak akkor kelnek el, ha az átlagosnál jóval nagyobb kamatot fizet a kibocsátó. A módosított jogszabály lehetővé teszi, hogy a külföldi részvétellel működő gazdasági társulások, vegyes vállalatok és a központi költségvetési szervek is bocsássanak ki kötvényeket. E téren várhatóan a vegyes vállalatok aktivitása nö meg jelentősen, korábban ugyanis már számosán jelezték kötvénykibocsátási szándékukat. Ugyancsak újdonság, (hogy januártól a^ állam is ki- 'bocsdthát' magánszemélyek által megvásárolható kötvényedet. Januártól lehetővé válik az 1987. december 31-ét követően kibocsátott kötvények lefoglalása, ha a tulajdonos nem tudja törleszteni köztartozását, illetve polgári jogi tartozását. A vállalati gazdálkodás önállóságának növelésére hatályon kívül, helyezték azt a korábbi jogszabályban meglevő előírást, amely lehetőséget adott a Minisztertanácsnak arra, hogy kötelezze a vállalatokat másra át nem ruházható kötvény vásárlására. Az Elnöki Tanács pénteki ülésén új jogszabályt fogadott el a kincstárjegy intézményének bevezetéséről. A kincstárjegy a költségvetés hiányának finanszírozására szolgáló, bemutatóra szóló, átruházható értékpapír. A kincstárjeggyel az állam kötelezi magát arra, hogy az azon meghatározott pénzösszeget és kamatot az értékpapír tulajdonosának a megjelölt időben és módon megfizeti. Tehát olyan garantált értékpapírról van szó, amely vásárlóinak kockázat nélküli jövedelmet biztosít, s a kibocsátónak — a költségvetésnek — lehetővé teszi a jegybanki hitel mellett más forrás igény- bevételét is a hiány finanszírozására. Az államadósság növekedésének mértékéről, s annak finanszírozási módjairól (kincstárjegy, államkötvény, jegybanki hitel) az éves költségvetési törvény rendelkezik, tehát ezekben a kérdésekben az Országgyűlés dönt. A kincstárjegyet magánszemélyek és vállalatok egyaránt megvásárolhatják. Kétszintű igazgatás a tanácsoknál A helyi-területi irányítás korszerűsítését szolgálja _ a kétszintű igazgatásra való áttérés. Ennek a feltételeit teremtette meg most az Elnöki Tanács azzal, hogy törvény- erejű rendelettel módosította a tanácsokról szóló 1971. évi 1. törvényt. Az 1988. január 1-jétől hatályba lepő új szabályozás alapján négy — Fejér, Ko- márpm, Szolnok és Vas — megyében a községi tanácsi munka irányítását közvetlenül a megyei tanácsi szervek látják el, megszűnik a megyei irányításban a városok közreműködése. A Városkörnyéki igazgatás ugyancsak megszűnik: a helyi tanácsi szerveknek azonos lesz a jogállása, hatásköre. A városkörnyék, mint állami területbeosztás azonban fennmarad, más állami szervek — például: bíróság, ügyészség, rendőrség — illetékességi területeként. A nagyközségi, a városi, a megyei városi és a fővárosi kerületi tanács a körzetét is ellátó vállalatokat, intézményeket tarthat fenn — tájékoztattak a Minisztertanács Tanácsi Hivatalában. Elmondták: szükséges, hogy a valóságos vonzáskörzeti — térségi, tájegységi — tevékenység erősödjék. Erre tekintettel továbbra is feladata a tanácsoknak a környező települések igényeit is kielégítő vállalatok, intézmények fenntartása, fejlesztése, a térségi együttműködés szervezése. Ezzel lehetőség lesz arra is, hogy az eddig elsősorban igazgatási jellegű együttműködés tartalmilag szélesedjék, egyes térségekben újabb, a helyi igényeknek megfelelően szerveződő együttműködés is kialakulhasson. A tanácstörvény 1971. évi megalkotásakor indokolt volt formai kötöttségeket előírni és központi irányelveket kiadni a tanácsok szervezeti és működési szabályzatának a kidolgozásához. Az önállóság kibontakozása ma már — a tapasztalatok szerint — nem igényli ilyen központi irányelv kibocsátását, s ezzel összhangban van a központi államigazgatási szervek átszervezésére, irányítási munkájuk korszerűsítésére irányuló elképzelés is. A tanács a saját, valamint szervei szervezeti és működési szabályzatát a jövőben is maga állapítja meg, de a jogszabályi — tanácsrendeleti — jforma csak akkor szükséges, ha ez a szabályozás a lakosság jogait és kötelességeit is érinti. Egyébként elegendő e tárgyban a tanácsnak határozatot hoznia. A helyi tanácstestületek szerepének növelése, a tisztségviselők területi kötődésének erősítése érdekében a jövőben a helyi tanács állapítja meg a tanácselnökök és tanácselnök-helyettesek munkabérét, jutalmát, illetve tiszteletdíját. A javaslatot a tanácselnök esetében a megyei tanács'elnöke', az elnökhelyet-' tesek esetében a helyi végrehajtó bizottság terjeszti a tanács elé. 1988. január elsejétől az említett négy megyében minden helyi tanácsot a megyei tanácsi szervek irányítanak, s ezzel összefüggésben a hatósági fórumrendszer is megváltozik (felettes szerv: a megye). Ugyanakkor a községi tanácsok szakigazgatási szerveinek első fokú hatósági jogköre a városokkal teljesen azonossá válik, tehát minden területen megszűnnek a községekre kiterjedő első fokú városi hatósági jogkörök. Már kaphatók a művek Gyermekkönyvhét Az országos gyermekkönyvhét ünnepi megnyitóját pénteken rendezték meg Miskolcon, a József Attila városi könyvtárban. Az eseményen Cápelné Tóth Rózsa, a városi tanács elnökhelyettese köszöntötte a résztvevőket, majd Nagy Katalin írónő mondott beszédet. Szólt arról, hogy az idei, immár tizedik rendezvényre — az írók és a könyvkiadók eredményes munkájaként — 30 kötettel készültek a kiadók. Az olvasmányok több mint fele óvodások, kisiskolások érdeklődésére tarthat számot. A könyvek jó része már kapható a boltokban. Hangsúlyozta, hogy a könyvhéten — az ország más megyéihez hasonlóan — Borsodban is számos író-olvasó találkozó kínál alkalmat a gyermekekkel való közvetlen kapcsolatteremtésre. Nemegyszer az e találkozón elhangzottak adnak ötleteket az íróknak új elbeszéléseik, meséik, regényeik témáihoz. Az országos megnyitó színhelyén a Móra Ferenc Ifjúsági Könyvkiadó tipográfiai műhelyének munkáját bemutató tárlat nyílt, amelynek anyagát Kiss István grafikusművész ajánlotta a látogatók figyelmébe. ELHUNYT DR. NEZVÁL FERENC Mély megrendüléssel cs fájdalommal tudatjuk, hogy dr. Nczvál Ferenc elvtárs, nyugalmazott igazságügyminiszter, volt országgyűlési képviselő, a munkásmozgalom régi harcosa, az MSZMP Központi Bizottságának volt tagja november 26-án, hosszan tartó betegség után, 78 esztendős korában elhunyt. Dr. Nczvál Ferenc elvtárs temetése december 3-án, csütörtökön 14 órakor lesz a Mező Imre úti temető munkásmozgalmi panteonjában. Elhunyt elvtársunk barátai, harcostársai, volt munkatársai 13.30 órától róhatják le kegyeletüket a Mező Imre úti temető diszravatalozójában. Az MSZMP Központi Bizottsága, a Magyar Népköztársaság Országgyűlése, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa Dr. Nezvál Ferenc 1909-ben született Győrben. Édesapja aktívan tevékenykedett a Tanácsköztársaság idején. A Tanácsköztársaság bukása után 12 évi fegyházra ítélték. Az akkor 11 éves Nezvál Ferenc, hogy a családot segítse, kimaradt az elemi iskola ötödik osztályából. Uradalmi kocsisnak szegődött el, majd később, édesapja kiszabadulása után cipésznek tanult, s 1925-ben lett segéd. Ekkor lépett be a Bőripari Dolgozók Szakszervezetébe, és itt ismerkedett meg a mozgalmi munkával. 1928-tól volt a Kommunista Ifjúmunkás Szövetség tagja; 1931-ben részt vett a KIMSZ ÍI. kongresszusán, ahol beválasztották a KIMSZ központi vezetőségébe. Munkásmozgalmi tevékenységéért 1921-ben letartóztatták, két és fél év börtönbüntetésre ítélték. Szabadulását követően 1939-ig internálták, majd a felszabadulásig szigorú illegalitásban volt. A felszabadulást követően a XIII. kerületi pártbizottság tagja, később titkára volt. Később — p-ártiskolai tanulmányait befejezve — a III. kerületi pártbizottság titkára lett. 1950-ben Budapest főváros alpolgármesterének, illetve tanácselnök-helyettesének választották meg. 1954—55-ben a város és községgazdálkodási miniszter első helyetteseként, az ellen- forradalom alatt pedig a minisztérium vezetőjeként dolgozott. 1956 novemberétől az Igazságügyi Minisztérium kormánybiztosi teendőivel bízták meg. 1957 júniusában az Országgyűlés igazságügyminiszterré választotta, e megbízatását 1966 decemberéig, nyugdíjazásáig látta el. Nezvál Ferenc 1953-tól 1956-ig az Elnöki Tanács, 1957-től 1966-ig a Központi Bizottság tagja volt; 1945-től 1935-ig, négy évtizeden át országgyűlési képviselőként is tevékenykedett. Sok évtizedes munkásságát számos magas kitüntetéssel, közöttük a Magyar Népköztáraság babérkoszorúval ékesített Zászlórendjével ismerték el. A Szakszervezetek Országos Tanácsának ülése Mennyi lesz a havi tagdíj? Meg kell állítani az indokolatlan áremeléseket Pénteken ülést tartott a Szakszervezetek Országos Tanácsa. A testület megtárgyalta az új szakszervezeti tagdíjrendszer bevezetésére tett javaslatot. Az elnökség írásbeli előterjesztéséhez Baranyai Tibor, a SZOT főtitkára fűzött szóbeli kiegészítést. Jelentős eredménynek értékelte, hogy az előkészítő munka során az elnökségnek az adórendszerrel kapcsolatos kormányzati, majd parlamenti vitákban sikerült elérnie, hogy a tagdíjra fordított összeg mentesüljön az adózás alól. Ez igen kedvező, mert úgy teszi lehetővé a tagdíjbevétel összegének növelését, hogy közben a dolgozók tényleges tagdíjterhei nem növekednek. A vitában felszólalók általában egyetértettek a tagdíj- rendszer javasolt korszerűsítésével. Többen elmondták, hogy a tagság többsége elfogadja a tagdíjak új mértékére a nettó kereset egy százalékára — tett javaslatot, de elvárják a szakszervezetek érdekvédelmi, érdekképviseleti tevékenységének javítását, s azt, hogy az eddigieknél rendszeresebben tájékoztassák a befolyt összegek felhasználásáról. Vita után a Szakszervezetek Országos Tanácsa végül is — egy tartózkodással — elfogadta a tagdíjrendszer módosítására tett javaslatot. Eszerint a szakszervezeti tagok a főfoglalkozású munkaviszonyukból származó, a nyugdíjjárulék alapjául szolgáló mindenkori havi keresetük és táppénzük együttes összegének 1 százalékát, ha ez az ösz- szeg a havi 5050 forintot nem haladja meg, akkor 0,8 százalékát fizetik 1988. január 1-jéA Dunakanyar védelmében Építési, teíekosztási tilalom Amint azt tegnapi lapunkban megírtuk, a Dunakanyarban átmenetileg építési és telekosztási tilalmat vezet be a megyei tanács. Az intézkedés hátteréről Wcchter Roland, a Pest Megyei Tanács építési és vízügyi osztályának vezetője adott tájékoztatást. Az intézkedést az Építési és Városfejlesztési Minisztérium és a Közép-Dunavidéki Intéző Bizottság kezdeményezte elsősorban táj- és környezetvédelmi, valamint idegenforgalmi szempontokat figyelembe véve. A korlátozásokat csak addig tartják szükségesnek, amíg elkészül a Dunakanyar regionális rendezési tervének és az itt levő települések általános rendezési terveinek fölül vizsgálata. De mely területeket is érint konkrétan az építési és a telekosztási tilalom? Mindenekelőtt tilos újabb zártkerteket kialakítani. Építési és telekmegosztási tilalom lép érvénybe Visegrád, Dunabog- dány, Tahitótfalu, Leányfalu, Szentendre, Budakalász, Szob, Zebegény, Nagymaros, Verőcemaros, Vác, Kisoroszi, Pócs- megyer, Szigetmonostor, Po- máz, Csobánka, Pilisszentke- reszt, Pilisszentlászló és Pilisszántó külterületén. Továbbá a Duna és a 2-es, 11-es, 12-cs főút közötti településeken, valamint a Szentendrei-szigeten levő községek belterületén tilos telekmegosztási és építési engedélyt kiad- , ni magánszemélyeknek. Ez a rendelkezés nem érinti Vác, Dunakeszi és Szentendre belterületeit, nem vonatkozik a bővítésekre és korszerűsítésekre, illetve az állandó lakosok és az öt éve az adott településeken dolgozók építési engedélyeire. Ez utóbbi intézkedés célja, hogy még a meglevő vízköze- li telkek ne aprózódjanak el, ne épüljenek be kizárva a jövőbeni közösségi, idegenforgalmi célú hasznosításukat. A tilalmak előreláthatólag 198!). december 31-ig lesznek érvényben, s fokozatosan oldják majd föl az említett tervek elkészültével párhuzamosan. Természetesen a korlátozások most sem vonatkoznak azokra, akik már rendelkeznek építési engedéllyel, de a folyamatban levő kérelmeket már az új szabályok szerint bírálják el. Mindenképpen egyet kell értenünk azzal, amit Wechtei Roland az intézkedések indokoltságáról mondott: — A Duna-parton egyre kevesebb a szabad terület, ha nem vigyázunk, úgy járunk, mint a Balaton-parttal. Lassan elfogynak a telkek, s akkor a jövőben hiába lesz esetleg pénz közösségi és idegen- forgalmi beruházásokra, nem lesz hová építeni. — Es a zártkertek? ♦ — Közismert, hogy ezt a formát annak idején arra találták ki, hogy a nagyüzemi művelésre alkalmatlan területek se maradjanak parlagon, hiszen ezek kiskertnek, gyümölcsösnek kiválóan alkalmasak. Nem titok az sem, hogy a Dunakanyarban sok helyütt nem érvényesült a zártkert eredeti funkciója. Éppen ezért a már meglevőknél felül kell vizsgálni, szükséges-e valamiféle rendezés, esetleg- át lehet-e minősíteni ezek egy részét üdülőterületté. A további parcellázások előtt pedig mérlegelni kell a táj- és környezetvédelmi szempontokat. — Ez a tilalom érzékenyen érintheti az anyagiakban igencsak szűkölködő helyi tanácsokat, hiszen a zártkertek parcellázása jól jövedelmez. — A Dunakanyar településein a tanácsoknak már nem nagyon maradt értékesíthető területük, sokkal inkább a termelőszövetkezetek vannak olyan helyzetben, hog/ zártkerteket tudjanak kialakítani. — Nem kcsett-e el máris ez az intézkedés? — Minden bizonnyal hasznosabb lett volna korábban, de jobb később, mint soha. M. N. P. tői tagdíjként. A munkaviszonyban nem álló szakszervezeti tagok tagdíját — az általános szabályok figyelembevételével — az iparági, ágazati szakszervezetek központi vezetőségéi határozzák meg. A tanulók havi 2, a gyes-en -lévők, továbbá az idénymúri- kások a két idénymunka közötti időszakban, és az elhelyezkedési támogatásban részesülők 3 forint szakszervezeti tagdíjat fizetnek havonta. A fizetés nélküli szabadságon lévők tagdíja havi 5 forint. A nyugdíjasok és a gyed-en lévő kismamák tagdíjáról külön szavazott a testület. A nyugdíjasok esetében a javasolt alternatívák közül elvetették azt, hogy a nyugdíjasok is 1 százalékos tagdíjat fizessenek. Így a többség szavazata alapján a nyugdíjas szakszervezeti tagok 1500 forint nyugdíjig havi 3, 2500 forintig havi 5, ezen felül pedig havi 10 forintot fizetnek. Ugyancsak a többség szavazata alapján havi 3 forintban állapították meg a gyed-en levő kismamák tagdíjának összegét. Ezt követően Nagy Sándor, a SZOT titkára tájékoztatta a testületet a Minisztertanács és a SZOT képviselőinek legutóbbi üléséről, az ott elfogadott megállapodásokról. A Szakszervezetek Országos Tanácsa meghallgatta Ágoston György SZOT-tagnak, a József Attila Tudományegyetem tanárának az indokolatlan áremelésekkel kapcsolatos felszólalását, Ennek alapján a tanácsülés úgy ítéli meg, hogy az elmúlt hetekben, napokban jelentős, gyakran nehezen követhető és még kevésbé indokolható fogyasztói áremelkedésekre került sor. A SZOT aggályát fejezi ki, hogy az év hátralévő részében e tendencia esetleg folytatódik. Ezért kéri a kormányzatot, hogy tegyen hathatós intézkedéseket — ha kell, akár az árak befagyasztása útján — az indokolatlan fogyasztói áremelések megakadályozására. A Láng Gépgyárban Munkásgyűlás Pénteken reggel több száz Láng gépgyári dolgozó gyűlt össze a vállalat atomerőművi berendezéseket szerelő csarnokában, hogy meghallgassa Boda László vezérigazgató tájékoztatóját a vállalat szanálásáról. A szanálási megállapodás alapján a szanálási szervezel 104 millió forintot biztosít az adósság visszafizetéséhez. i
