Pest Megyei Hírlap, 1987. november (31. évfolyam, 258-282. szám)
1987-11-28 / 281. szám
3 Ji 1987. NOVEMBER 28., SZOMBAT Gyógyír a szerződésbe adás? A CSAVART MESTEREI A tulajdonos diktál — a bérlő vitázik £ Időről időre hallatnak magukról az agglomerációhoz í tartozó települések, jelezvén, hogy változatlanul gond- jaik vannak, sőt, az esztendők múlásával csak halmo- ^ zódnak, s csekély a lehetőség azok megoldására. A íő- ^ város közelsége csábító a munkaalkalmat és jobb fizc- ^ tést remélő lakosságnak, ugyanakkor összehasonlítási alap a budapesti boltok sokasága. Ugyanezt az árubő- p séget, színvonalat igénylik lakóhelyükön is, pedig ehhez í általában nincsenek meg a megfelelő feltételek. E műhelyben kapnak díszlécet az ajtók. Előtérben Zeller Gizella betanított munkás. a divat nemcsak az öltözködésben változik, hanem a lakberendezésben is. Bútorstílusok honosodnak meg, majd eltűnnek, a kolóniái azonban marad. Lakásban, irodában egyaránt elegáns, tekintélyes. Bizonyára éppen ezért kedvelik sokan. Sikeréhez azonban hozzájárul még tartóssága, s a kézi munka becsülete is. A Visegrádi Faipari Kisszövetkezetben kicsi, de szakmáját szerető és értő csapat foglalkozik e munka- igényes bútor gyártásával. Mindig nemleges volt a válasz A nem titok titka Dr. Draveczky Éva ideggyógyász külön engedéllyel akupunktúrás terápiát alkalmazott Pécsett. Bevezetőül feljegyzéseiből idézünk. „Elküldtem több ízben is az Orvostovábbképző Intézethez bizonyítványomat és kértem a Szovjetunióban szerzett reflexterápiás diplomám honosítását- Minden alkalommal nemleges választ kaptam. Nem az elutasítás volt számomra a meglepő, hanem az, hogy senki sem kér érdemi beszámolót arról, hogy a Szovjetunióban hogyan zajlik a témával kapcsolatos képzés.” Egyenes? A csavart oszlopot géppel készíti Herold József Jó güzü lett Az MTESZ Budapest, Fő utcai székházának előadótermében több mint száz orvos volt jelen. Konjunktúrája van a távol-keleti gyógymódnak. Dr. Draveczky Évával, a szünetben egy csendes szobában beszélgettünk az akupunktúrás kezelésről. Arról kérdeztem először, hogy mikor került kezébe a gyógyító tű? — A Szovjetunióban 1966- ban végeztem el az orvosi egyetemet. Ideggyógyász lettem. A diploma kiosztásakor neurológiai professzorom tíz akupunktúratűt és néhány oroszra fordított Dzsu-lain- könyvet ajándékozott nekem. Annyit mondott csak. hogy elég jó giizüt lát bennem arra, hogy ezt az ősi kínai terápiát megtanuljam. Akkor nem tudtam sokat a gyógymódról. Tradicionális és kínai. Nem is vettem a kezembe a tűket. Egyszerűen nem volt bátorságom. Aztán olvasni kezdtem a kínai könyveket. Pulzusdiagnózis — Nem úgy volt tehát, mint ahogy hírlik:< néhány orvos öt-hat szúrási pontot ismerve nehéz pénzekért hozzákezdett a „gyógyításhozDoktornő, ön mikor szúrta be az első tűt páciense talpába vagy fülcimpájába? — Moszkvában, 1984-ben. Ekkor ugyanis újra kikerültem a Központi Reflexterápiás Intézetbe. Csodálatos idő volt. Hallgattuk Durinjan professzort, vizsgáztunk és betegeket kezeltünk. Idegi és lelki panaszokkal, gyomorfekély- lyel és szívritmuszavarral, ve- sebántalmakkal és migrénnel. Tudja, a betegség megállapítása a legnehezebb: a diagnózis. Ezt a kínaiak a pulzus tapintásából meg tudják ten- nii Senki más! Még a japánok sem. Mi is más módszerrel dolgoztunk, s dolgozunk. Moszkvádban beszúrtuk a tűket a megfelelő meridián vonal pontjaira, lerajzoltuk és bevittük a professzornak, ö változtatott, ha jobb gyógykezelési módot gondolt. Szakvizsgát tettem és diplomát kaptam, s ismét jöttem haza. — Milyen az ősi, tradicionális gyógykezelés és a modern európai terápia kapcsolata. Kizárják egymást? — Korántsem. Akit valamilyen betegség miatt már elkezdtek gyógyítani, annak folytatni kell ezt. Mellette megkíséreljük az akupunktúrás kezelést. A beteg maga érzi, hogy egy idő után már nincs szüksége mondjuk az orvosságra. Az akupunktúra lényege: a szervezet védekező mechanizmusát mozgósítani a betegséggel szemben. Nem mesélek magának csodaeseteket. Ez nem kuruzslás. De már gyógyultak meg — legkülönbözőbb nyavalyákból — betegek akupunktúrás kezeléssel. Hangsúlyozni kell azonban: nagyon nagy tudást, gyakorlatot és állandó képzést kíván a gyógymód. — Képzésről és gyakorlatról beszélt. Hogyan áll ez hazánkban, hisz az érdeklődés óriási? — Az első lépéseknél tartunk. A Magyar Biofizikai Társaság karolta fel az akupunktúra ügyét. Bár az okítás nem feladata, felismerte a társaság, hogy az elmélyült kutatáshoz szükség van az alapokat ismerő szakemberekre. A társaság 1986 októberétől Budapesten itt az MTESZ székházában havonta egyszer előadást rendez. — Korunk pestise az AIDS, s az ettől való félelem nem befolyásolja a gyógyítást? — Nem. Hiszen vértelen és sterü körülmények között dolgozom. A kínaiak hisznek abban is, hogy az AIDS gyógyítható akupunktúrával. Az AIDS ellen A doktornő nemcsak az előadásra készült, hanem a beszélgetésre is. Számba vette a lehetséges kérdéseket és leírta válaszait. A kérdések természetesen mások voltak, de egy válaszaként Juhani Nagy János könyvéből írt ki egy részletet: „A kínai orvosok szilárdan hisznek abban, hogy az AIDS akupunktúrával gyógyítható. A távol-keleti országban már tizenhárom tagból álló orvoscsoport alakult a betegség tanulmányozására. Vezetőjük, Csen Csao professzor kijelentette: az AIDS a szervezet immunrendszerének betegsége. Az akupunktúra éppen a védekezőrendszerre és az idegekre hat.” Ru. L. Az ajtók pontos illesztése Kunstár Ferenc asztalos feladata (Vimola Károly felvételei) Alsófalusi zavar Evek óta feszültséget okoz Dunaharasztiban az élelmiszer-ellátás. A nagy távolságok miatt minden egyes bolt különösen fontos a helybelieknek. Idős a lakosság, az ott élőknek körülbelül az egynegyede túl van a nyugdíj- korhatáron és nem szívesen száll HÉV-re, buszra, hogy távolabbi helyekről szerezze be a háztartásbavalót. S bár állami, szövetkezeti és magánkereskedés egyaránt van a nagyközségben — majdnem húsz kisebb-nagyobb egyseg. hús-, kenyér- és zöldségbolt —, mégis jócskán akad ellátatlan terület Dunaharasztiban. A feszültségeket fokozta az idén, hogy a nyári szabadságolások után — amikor a boltok a legváratlanabb időpontokban zártak be vagy tértek át az egy műszakos üzemeltetésre — nem nyitott ki az Opál Kereskedelmi Vállalat két kisüzlete. Ezzel az alsófalusiak gyakorlatilag élelmiszer nélkül maradtak. — Zavar keletkezett — meséli Fodor Antalné tanácselnök. — Hamarjában mozgóárusítást szerveztünk a Nyugat-Pest Megyei Sütőipari Vállalat segítségével. De a lakosságot nem elégítette ki, hogy csak tejet és kenyeret vásárolhatott, szerettek volna más élelmiszerhez is hozzájutni. Szeptemberben megbeszélésre hívtuk a vállalatot. — Az Opál létszámgondokra, a bérleti jogviszony nehézségeire, gazdaságossági megfontolásokra hivatkozott — folytatja Bagi Józsefné kereskedelmi előadó. — Megértjük mi a szempontjait, mert manapság minden gazdálkodó szervezet a minél nagyobb haszonban és a minél kisebb költségráfordításban gondolkodik. A tanácsnak van ellátási felelőssége, ez tény. Ezt a feladatunkat azonban csak a kereskedelemmel foglalkozók segítségével oldhatjuk meg. Kezdődik nálunk a gáz- és belvízprogram, elviszi a pénzünket és a hitellehetőségünk jó részét. Kisrol^áltatottak — Egykor azt terveztük, hogy meghatározók leszünk a településen — kezdi dr. Thanhoffer Imre, az Opál igazgatója. — A tanács azonban nem nekünk adta a piactéri területet ABC építésére, hanem a Taksonyi Áfész-nak. Azután szó volt arról, hogy a Tüzép helyén nekünk lesz áruházunk, ha a megyei tanács is támogat bennünket. Csak ígéretet kaptunk, ezért ott építkeztünk, ahol több volt a segítség. Utólag azt mondom, hogy szerencsére. Ugyanis ha elkészült volna az ABC, most legalább 30 dolgozót fel kellene vennünk, amikor a meglévő boltjainkból is hiányoznak vagy húszán. Bár az átlagkereset itt nagyobb, mint a vállalat egész működési körzetében, mégsem találunk munkaerőt. Tipikus agglomerációs kérdés ez — mondja az igazgató, de mindjárt hozzáteszi: nem ez okozza számukra a legtöbb fejtörést. — A Dunaharasztin lévő 11 egységünkből négyet nevezhetnék nagyjából megfelelőnek. A többi kicsi, korszerűtlen, ráadásul magánszemélytől béreljük. S amióta a bérleti díj a felek megállapodásán múlik, ki vagyunk szolgáltatva a tulajdonosnak. Sokszor annyit kér, hogy ráfizet a vállalat. Vagy meggondolja magát és felmond. Így jártunk az említett két bolttal is. Egy harmadiknál pedig csak év végéig szerződtek velünk. Kockázatos ezért bővíteni, átalakítani az egységeket. előfordul, hogy nem is járul hozzá a tulajdonos. A köjál viszont feltételekhez kötötte a további üzemeltetést. ennek teljesítése körülbelül 3 millió forintba kerül a vállalatnak. Káosz és piszok Természetesen ennyit vállalnak. mert arról nincs szó, hogy ki akarnának vonulni a területről. Ám további fejlesztésre egyelőre nem gondolnak. nemcsak a pénzszűke miatt, hanem, amint az igazgató többször leszögezte: a piactéri ABC-vel a Taksony és Vidéke Áfész bonyolítja le a legnagyobb forgalmat Dunaharasztiban. Igen ám. de ott sincs minden rendben. — Zsúfoltság, káosz és piszok — jelenti ki kerek perec Vargáné dr. Pető Terézia vbtitkár. — A ráckevei népi ellenőrök és a köjál egyaránt talált szabálytalanságokat: többletszámlázást, lejárt szavatosságú tejtermékek árusítását, nem megfelelő tárolást. Mi egy közepes áruházat láttunk, már ami a padló tisztaságát és az elszórt szemetet illeti. Az egyik hűtőből folyt a víz, a másikban egymáson hevert a mirelit húskészítmény és a fagylalt. A sava- nyúságos vödrök födetlenül álltak. A húselőkészítőben a vízcsap már működött, de körülötte csempe nélkül árválkodott a csupasz fal. A raktárak tömve műszaki cikkekkel. — Itthagyott a takarítónőnk — fogad Szlama Mártonná üzletvezető-helyettes. — Egy se marad nálunk két hónapnál tovább. Nem bírja ezt az iszonyatos forgalmat, és csak 2000 forintot tudunk fizetni. A dolgozók kapnak ugyan takarítási pótlékot, de gondolja el, összesen 500 forint jut 13 embernek. Szakképzett eladót nem kapunk, 16 éves kislányok járnak át Délegyházáról, a szorzótáblát sem ismerik. Részmegoldások — És ez az áruház télennyáron folyamatosan két műszakban állja a strapát — teszi hozzá Bereczki Attila, az áfész kereskedelmi osztályának vezetője. — Ilyen létszámmal nem vállalták a jövedelemérdekeltséget, szoros üzemeltetésben pedig képtelenek vagyunk több fizetést adni, kötnek a szabályozók. Megpróbálunk a feltételeiken változtatni: kicseréljük a hűtőberendezést, elvégezzük a szükséges javításokat, de az első adandó alkalommal szerződésbe adjuk az üzletet. Mást nem tehetünk ... Hát igen, szerződéses üzemeltetésnél egyszeriben nincs létszám- és bérkérdés. Persze ha akad vállalkozó. Márpedig ennek a 600 négyzet- méterével ma már kicsinek bizonyuló ABC-nek kell még ió ideig állnia a vásárlók rohamait. Egyelőre még csak terv a Tüzép-telep helyén az áfész-téesz-sütőipari összefogással épülő áruház éppúgy, mint a vasúton túl majdan tanácsi beruházással készülő élelmiszer- és zöldségesbolt. De ha lesz is egyszer pénz megvalósításukra, akkor még mindig ott vannak a bérleményben lévő kisboltok, amelyekre a jövőben is szükség lesz. S ezzel újrateremtődnek a viták a tulajdonos és a bérlő, vagvis az Ónál Kereskedelmi Vállalat között. A tanács igyekszik elsimítani ezeket a perlekedéseket, úav tűnik, most egy Mőm sikeresen Tóth Andrea Három évtized mérlege Vizeink története Megjelent a KSH új kiadványa, a Vízgazdálkodási statisztikai zsebkönyv, amely áttekintést ad az ágazat csaknem három évtizedes fejlődéséről, az ország vízkészletéről és ennek felhasználásáról, a közüzemi víz-, csatorna- és fürdőszolgáltatás alakulásáról, valamint az ár- és belvízkárok elhárításának munkálatairól Az adatokból egyebek között kitűnik, hogy 1980 óta a vezetékes ivóvízzel ellátott települések száma 1551-ről 1887- re, a közüzemi vízzel ellátott lakosoké 8 millióról 9 millió fölé növekedett. Magyarország vízháztartásának sajátossága, hogy felszíni vízkészletének 95 százaléka érkezik be külföldről, s mindössze 5 százaléka keletkezik az országon belül. A beérkezt folyóvíz nagy részét azonban nem nyáron kapja az ország, amikor a legnagyobb szüksége volna rá. Ezért víztárolók épültek. A vízért folytatott küzdelem mellett az ágazatnak állandóan készenlétben kell állnia az ár- és belvíz okozta károk elhárítá«á ra. Ezért folyóink mentén 4233 kilométer hosz- szú árvédelmi fővonal épült. fíreg barátom meséli: — Legkedvesebb húgom férjének, tehát legkedvesebb sójoromnak annyira megbetegedtek az ízületei, hogy sürgősen gyógyfürdőre küldte az orvos. Nem egy napra, sem kettőre, mert az mit sem érne, hanem teljes három hétre. Vonakodott a sógor: így drága doktor úr, úgy drága doktor úr, halasszuk talán télre az egészet. Ugyebár, ilyen dologidőben nehezen szabadul el otthonról az emberfia. Ugye, ott vannak az állatok, ott a szőlő, a gyümölcs, a zöldség, gondozni kell azt, drága doktor úr! De az orvossal nem lehetett megalkudni, szigorúan megírta a hévízi beutalót. Van egy fiuk a sógoréknak, de nagyon messze lakik, s eléggé elfoglalt ember, a paraszti munkához sincs hajlama, hát ilyen tekintetben őrá nem számíthatnak. Felutazott hozzánk a sógor, erősen bicegve, s erősen búnak eresztve a fejét. Hime- zett-hámozott, csürte-csa- varta a szót, de nagy kerülővel rátért a témára. Nem lenne-e kedvünk egy kis tanyasi levegőt szívni, mert ugyebár ez a cudar helyzet állott elő ővele. Dolgozni nem kell, sok Hűtlenség mindent elrendez ő addig. legfeljebb Erzsiké, mármint az asszonyom, segít egy picit a főzésben meg a ház körül, én meg pihenhetek egyet, csak az a fontos, hogy addig is legyen ember a háznál. Persze, annyira ismer a sógor, nem fogok unatkozni, összenéztünk az asszonynyal, s egyszerre mondtuk, hogy megyünk, mert kötelessége az ember fiának segíteni a másikon, még ha idegenről lenne szó, akkor is. Nekem csak egy gondom volt: a kutyám. A szívemhez nőtt. kiskutyám. Kis korcs, szerelem gyerek lehet, azt sem tudom, milyen fajta. Nem tudtam, mit tegyek vele addig. Nálunk, a panell-lakásban is nyugodtan viselkedett, de előfordult, hogy egy napra, két napra kölcsön kellett .adni a szomszédnak. Ott letépte a tapétát, szétszaggatta a díszpárnát, és sirt. sírt egész éjszaka a gazdája után. Végül is magunkkal vittük. Neki sem árt egy kis nyaralás azon a végtelen területen. Két-három napig nem mozdult el a tanya udvaráról. Aztán tovább merészkedett. Talán a negyedik napon este se jött meg. Reggel sem találtam. Keresésére indultam, sehol nem találtam. Nyoma azért nem veszett, mondták, látták erre meg amarra. Míg ott voltunk, mindenhol kerestem. Nem. került elő. Ma sem került elő. Csak hírek keringenek róla, mint hajdan a futóbetyárról. Állítólag valaki majdnem elkapta, de belemart a kezébe. öreg barátom felnevet. S úgy beszél a hűtlen ebről, mint az apa a nagyfiúról, akit valamiért nem tud megkötni a szülői ház. — Nem mondom, anyagilag jobban járt. Arrafelé több a csirke, a kacsa, a liba. a pulyka. Tehát több a csont is. De amúgy! Se tévé, se mozi, se színház, se diszkó .., C nevet, nevet a saját tréfáján. Ám titkol- hatatlan keserűség árnyalja a nevetését. Elképzelem öreg barátomról, milyen keserűen nevethetett olyankor, amikor az emberi hűtlenség ütötte mellbe Mert tudván tudom, nincs ember, aki megússza ilyen csapás nélkül. Simon Lajos i