Pest Megyei Hírlap, 1987. november (31. évfolyam, 258-282. szám)

1987-11-26 / 279. szám

NAGYKŐRÖSI K^Hzria A PEST megye; hírlap különkiadása XXXI. ÉVFOLYAM, 275. SZÄM 1987. NOVEMBER 26., CSÜTÖRTÖK Az állam és az egyház viszonya ma már más, mint — például — három évtizede. A kölcsönösen elfogadott egyezmények, megállapodások alapján, s a helyes szö­vetségi politikával a világnézetileg vegyes társadalom, úgy tűnik, hosszú ideig fennálló valóság lesz hazánkban, így fontos megvitatni a vallásos ideológia ellenében folytatott munkát, annak ismeretében, hogy államunk garantálja a vallásszabadságot, az egyházak zavartalan működését, ami természetesen nem azt jelenti, hogy le­mondunk eszméink terjesztéséről — hiszen az egyház sem teszi ezt. Miután társadalmi célkitűzéseink megva­lósításához nagy szükség van az összefogásra, marxis­ták és hívők alkotó együttműködésére, nem érdektelen feltárni a létező valóságot. Ezt cselekedte egyik legutób­bi ülésén az MSZMP városi végrehajtó bizottsága. Tapasztalat, hogy a nyolcva­nas években nőtt a hívők szá­ma. Több oka van, hogy az emberek az egyházak felé fordultak. Társadalmi gond­jaink, a bizonytalanság ér­zése, a kisebb közösségek iránti igények növekedése, az egyházak modern, korszerű módszerei — melyek a hagyo­mányos, kreatív jellegű tevé­kenységükkel egybeépülnek, mint például betegápolás, kul­turális rendezvények szerve­zése — ez irányba hatottak. Vidéken, nagyvárosban egyébként is tapasztalat, hogy a nagy egyházi ünnepek — amilyen a karácsony, a húsvét, az újév, az úrnapja — alkal­mából egyébként is, elsősor­ban szokásból, a máskor nem vallásgyakorlók is részt vész­nek egyházi szertartásokon. így például nálunk is megállapítható, hogy a kato­likus egyház által szervezett körmenetekben egyre többen vesznek részt, ám az igazság­hoz az is hozzátartozik, hogy a rendszeres hitéletet élők túl­nyomó többsége időskorú, s neveltetésük, olykor magá­nyosságuk érzete, a betegsé­gektől való félelem, a lelki megrázkódtatás mind okai le­hetnek vallásosságuknak. Hitélst Az is tapasztalat, hogy a külterületen élők között na­gyobb az arány, míg a legke­vésbé az ipari munkásság vallásos. Az értelmiségiek egy része rendszeres és aktív hit­életet él, köztük többen egy­házi tisztséget is betöltenek a városunkban legnagyobb tö­megbefolyást élvező reformá­tus egyházban, presbiterek­ként. Az egyházi személyek az egyezményeket betartják, jellemző, hogy politikai ter­mészetű problémák az utóbbi években nem fordultak elő. Ettől függetlenül az embereket saját világnézeti meggyőződé­sük szerint szeretnék befolyá­solni, a törvényes lehetősége­ket a legnagyobb mértékben kihasználják a hitélet fejlesz­tésére. Mint már írtuk, a legtöbb hívőt a református egyház vonzza, ezt követi a katolikus egyház, az izraeliták, illetve a nazarénusok. Az izraelita hí­vők létszáma csökkenő, de a templomot látogatják és fenn Értesítjük a lakosságot, hogy Nagykőrösön a Vízállás-gátér dű­lőben épült kisfeszültségű elosztó- hálózat 1987. november 26-ától fe­szültség alá helyezve. A vezeték érintése életveszélyes és tilos. Mély fájdalommal tudatjuk mindazokkal, akik ismerték és szerették, hogy a szerető féri. édesapa, após. nagyapa, testvér és rokon Kopa Ferenc, 52 éves korá­ban. rövid szenvedés után elhunyt. Felejthetetlen halottunk hamvasz- tás utáni búcsúztatása, 1987 no­vember 27-én, 13.33-kor lesz a Nagykőrösi református temetőben A gyászoló család. Hálás szívvel mondunk köszöne­tét mindazoknak a rokonoknak, is­merősöknek ió szomszédoknak, munkatársaknak, akik szeretett édesapánk Duzs László temetésén megjelentek- utolsó útjára elkísér­ték sírjára koszorút, virágot he­lyeztek. nagy fájdalmunkon enyhí­teni igyekeztek. A gyászoló család. kívánják tartani. A két nagy egyház arra törekszik, hogy minél több fiatalt vonjon be a hitoktatásba. Hosszú ideig nem volt hittanoktatás a vá­rosban, újabban öt gyermeket írattak be. A templomokban, az egyházaknál az első áldo­zást, bérmálást, a konfirmá­ciót megelőző időszakban tar­tanak foglalkozásokat, ezen­kívül templomi hitoktatás, il­letve református bibliaóra is van. Nem mindig hasznosítják A nazarénusok kis létszámú közösséget alkotnak, tömegbe­folyással nem rendelkeznek, összejöveteleiket magánhá­zaknál tartják. Megállapítható, hogy a szü­lők egy részénél még mindig igény, hogy gyermekük kon­firmáljon, illetve hitoktatás­ban részesüljön. A városban i erősödött a párt-, állami és társadalmi szervek munkamegosztása, összehangolt tevékenysége a világnézeti nevelő munkában. A vallásos ideológia elleni harcban — a városi pb elvi irányításával — a tanács és intézményein kívül a KISZ, az úttörő-, a szakszervezeti és a népfrontmozgalom is kivet­te részét. A párt alapszervezetei agi- tációs és propagandamunká­jukban foglalkoztak egyház- politikai kérdésekkel, s a kü­lönböző fórumokat felhasznál­ták a marxizmus—leninizmus eszméinek terjesztésére. A vá­ros párttagságának túlnyomó többsége rendszeresen részt vesz a politikai képzés kü­lönböző formáiban, ám az igaz, hogy bár több mint húsz esztendeje működik Marxiz­mus—Leninizmus Esti Egye­tem illetve középiskola, az ott végzett hallgatók a minden­napi életben — a gyakorlat­ban — nem mindig hasznosít­ják a tanultakat. Űj színfolt, hogy a középiskolások részük­re szervezett ideológiai tan­folyamra, járhatnak. A városi tanács elnöke — a városi népfronttitkár részvé­telével — évente találkozik az egyházak képviselőivel' és tárgyalnak az egymást köl­csönösen érdeklő kérdésekről, a város terveiről. Az is meg­állapítható, hogy a közoktatá­si és közművelődési intézmé­nyek eredményesen szolgálták a lakosság, kiemelkedően az ifjúság tudományos megalapo­zottságú világnézeti nevelését. A családi iroda eredménye­sen működött közre a külön­féle társadalmi szertartások rendezésében. A társadalmi esküvők általánossá váltak, to­vábbá emelkedett a névadók száma. Egyedül a társadalmi temetések vonatkozásában ál­lapítható meg a stagnálás — itt a legnagyobb a család és az egyház befolyása. Urnatemető Az új kezdeményezéseknek azonban egyre nagyobb a si­kerük, gondoljunk csak a tár­sadalmi halottak napja meg­emlékezésre. Az újszerű igé­nyek kielégítését, szolgálta az urnatemető létesítése, a tár­sadalmi búcsúztatókon részt vevők egyenruhával való el­látása. Az új halottszállító ko­csi beszerzésére megtették az intézkedést. összességében tehát megál­lapítható, hogy városunkban az egyházpolitika kiegyensú­lyozott, de nagy erőpróbának van kitéve. B. O. Földlabdás karácsonyfa Az erdei fenyőt alig lehet „kifogni”, ha pedig lucfenyőt veszek, újévre teliszemeteli a szobát — hallom ismét a szo­kásos ünnep előtti zsörtölő- dést. Erről jutott eszembe is­merősöm, aki évek óta ere­deti módon oldja meg a ka­rácsonyfakérdést: nagyobbacs­ka földlabdás fát díszíttet fel a gyerekekkel, s miután a család lekopasztotta róla az ehetőt, elülteti vagy tavasszal eladja. Nincs gondja a pergő tűlevelekkel, karácsonyfatalp­pal, nem kell veszekednie a szemetesekkel. Már éppen el akartam me­sélni a csemetekertekben, hogy minő leleményesek egyes emberek, tanulhatnánk tőlük, Színház A kecskeméti Erdei Ferenc Művelődési Központban, dél­után 5 órakor: Luxemburg grófja. Kabos Gyula-bérlet. A szolnoki Szigligeti Szín­házban este 7 órakor: Nem élhetek muzsikaszó nélkül. Iványi-bérlet. Működik a röntgen Már hírt adtunk arról, hogy javítják a tüdőszűrő gépet. Szerencsére végeztek a mun­kával, s így újra kezdték a szűrést, folyik a vizsgálat. de elkéstem. A Kecskemét- Szikrai Állami Gazdaság Mintakert utcai lerakatában ot sorakoznak az élő kará­csonyfának kiszemelt fenyő­csemeték. Igaz, egyelőre csak mutatóba hoztak belőlük, de ha tetszést arat az ötlet, for­dul még néhányat a cseme- téskocsi... Történeti adattár A szőlőtermesztés tüköré A szőlőtermesztés tüköré címmel statisztikai monográfia jelent meg a szőlőtermesztés­ről. A kötet községsoros ada­tokat tartalmaz az 1873—1985 közötti felvételezésekről. Dél- Pest megye területi és terme­lési adatai rendkívül tanulsá­gosak. bár újabban önállósult községeink érthetően nem sze­repelnek elkülönítve a kezde­ti adatok sorában. 1873-ban például Nagykőrös szőlőterü­lete 1450 hektár volt, Ceglédé 1228, Albertirsáé 337, Abony, Ceglédbercel és Jászkarajenn határában együttesen csak 208 hektár szőlő díszlett. Huszonkét évvel később, te­hát a millenniumot megelőző években, változások történtek a szőlészeti területekben. A két város határában tovább terjedt a szőlő, az abonyi fejlődés különösen szembetű­nő. Jászkarajenőn viszont har­madára esik vissza a terület. A filoxéra hatása lemérhető az adatokban is, így Dél-Pest megye gyenge homokjain is szőlőt telepítenek, ezért a me­gyei részesedés 14 százalékról 29,3 százalékra növekedett. A terjeszkedő szőlő azért lényegi változás, mert 3—4 százalékos aránynál nem na­gyobb a parlagszőlő területe, vagyis termő szőlőre vonat­koztak a felmérések. Már 1873-ban Cegléden 19 801 hek­toliter bort szűrtek, mintegy 70 százalékkal részesedtek a sillerborok, a fehérborok 10 százalékot, a vörösborok 20 százalékot képviseltek. Nagy­kőrösön az arányok megköze­lítően hasonlók voltak. Abonyban a fehérbor domi­nált, Ceglédbercelen pedig a vörös, ugyanis a dombolda­lon a meleg idő kedvező ha­tásai biztonságosabbá tették a vörös fajták termesztését. 1873 és 1935 között szűk emberöltőnyi idő van, s ek­kor Dél-Pest megyében két és félszeresére nőtt a szőlő terü­lete, a hektáronkénti termésé 14—16 hektoliter között moz­gott. Mind a régi Cegléd, mind a régi Nagykörös hatá­rában, vagyis Csemővel és Nyársapáttal együtt, mintegy 2600—2600 hektárnyi szőlőt műveltek a gazdák. A 7000 hektárnyi szőlőből csak 11 hektár volt direkt- termő fajta, a parlagterület sem haladta meg a 140 hek­tárt. Az immunis homokon kívül kevés szőlő egyéb tala­jon is volt, ebből 169 helctár hazai szőlőfajta, 12 parlagsző­lő. a további 4 amerikai szőlő. Törtei és Ceglédbercel 80—100 hektárnyi szőlője nem sok a „nagyokhoz” képest, mégis a lélekszámhoz mérten számot­tevő. Kocsér, Jászkarajenő, Dánszentmiklós, Albertirsa, Abony sokat fejlődött a 20-as évektől. Az 1935. évi adatok érzékeltetik is a változásokat. Szerencsére a háborús ese­mények pusztításai, , embert ritkító következményei nem sanyarították meg a szőlőkul­túrát. Harminc évvel később ugyanis 1651 hektárral ismét nőtt a terület. A két „nagy” súlya csökkent az igazgatási rendszer megváltozása miatt. Nagykörös szerepe csökkenő­ben van, úgy látszik, Nyárs­apát önállósulását kevésbé heverte ki, mint Cegléd Cse­Nagykőrösi apróhirdetések 1988-as tanévtől két főt kőmüvestanulónak felveszek. Kiss Ferenc kőművesmester, Nagy- kőrös Hl., Bolgár u. 3. Háromszobás, gázfű­téses családi ház el­adó. Érdeklődni: Ka­tona Józsefné, Nagy­kőrös. Abonyi út 22. Telefon: 567, 17 után. Kertes családi ház el­adó Kossuth Laios ut- ca 93. Nagykőrös. Eladó ió állapotban lé­vő tanya, villany, víz van. Nagykőrös, Po­cok d. 16, Feketéék. Érdeklődni egész nap. Szieszta kályha eladó. Érdeklődni: Nagykő­rös, Balaton u. 88. Eladom vagy II.-ik emeletig elcserélném. Kun u. 2. sz. házam. Érdeklődni délután. Eladó sürgősen áron alul 2 és fél szobás, öröklakás-, azonnal beköltözhető, kp. + OTP. Nagykőrös. Bá­rány u. 4/B. 4/13. Ér­deklődni lehet minden nap. A NEFAG felvesz 3 fő villanyszerelőt. Bére­zés megegyezés sze­rint. Jelentkezni lehet Apró Zoltán műveze- tőnél (Örkényi u. 94.). Azonnali belépéssel, képesített könyvelői vizsgával rendelkező anyagkönyvelőt kere­sünk. Jelentkezés: Nagykőrös. Ceglédi u. 3„ központi iroda. Kézihímzést és kötést vállalok, Kiss Mihály- né. Nagykőrös. Arany J. u. 33. sz. Zártkert eladó, a Vá­sártér mellett. Érdek­lődni: Esedi u. 22. sz. alatt. _________________ K edves vendégeim! Szülési szabadság után december 10-én nyitom kozmetikámat, dr. Vá- nyiné Molnár Elza. Nagykőrös, Örkényi u. 25. szám. 125-ös generálozandó MZ motorkerékpár 2 db olaj kályha, 1 db Calor II. földgázhoz és 1 pár 41-es síbakancs eladó. Érdeklődni En­csi u. 20/A. Nagykőrös, Örkényi u. fi. számú ház eladó. Érdeklődni Nagykő- rös. Batthyány 2. Temetöheg.yből no­vember 18-án elveszett egy rövid szőrű német vizsla, kan. Értesítést jutalom ellenében. Ádám László. 41. sz. alá kérek. __________ V ároshoz közel Nagy­kőrös. Pesti út mellett. Szurdok dűlő 8. Khi- rer tanya eladó. Ér­deklődni a helyszínen vagy Dévai 12. Olcsón eladó tanya 1100 négyszögöl terü­lettel. víz van. Érdek­lődni lehet Nagykő­rös. Szabó E. u. 23. sz. DÉMASZ V. Nagykő­rösi Üzemigazgatósá­ga felvételre keres gyors- és gépíró, köz- gazdasági szakközép- iskola számviteli vagy pénzügyi szakát vég­zett, férfi raktári segédmunkás dolgo­zókat. Jelentkezni le­het: Nagykőrös, Sza­badság tér 4. alatt személyzeti osztályon. mő elvesztését. Csemő jelen­tősége annyira megnőtt, hogy abszolút számmal jellemezve, meg is előzte Ceglédet. Annyi érdekes apró mo­mentum hámozható ki az adatsorok közül, hogy a közel­múlt számai is fontos követ­keztetések, trendek megrajzo­lását tehetik lehetővé. A trendek lehetnek jók, lehetnek rosszak, vagyis nemkívánato­sak, ami ellen azonban sza­bályzókkal is tenni lehetne. A történeti statisztika, az ag­rártörténet bizonyos informa­tív szerepet is betölt, talán köznapi gazdasági hasznossá­ga is felértékeli az ilyen ku­tatásokat. A további elemző­munka folytatódik, az ered­ményeket a szőlősgazdák és Dél-Pest megye felelős vezetői egyaránt hasznosíthatják, hi­szen ez a kutatás célját, fel­adatát képviseli. Surányi Dezső Takarmány Cirokmag, réti széna Az Arany János Termelő- szövetkezet Kazinczy utcai takarmányboltjában az idén cirokmaggal is bővítették a szemes termények választékát. Saját termés, szintúgy a búza is, ami számítások szerint ki­tart a jövő aratásig. Árpából sajnos a szokásosnál kevesebb termett a nyáron, már csak néhány tonnát tudnak belőle kiosztani az állattenyésztők­nek. A sokszor városszerte hiánycikknek számító kukori­cadarából viszont folyamato­san jön az utánpótlás, igaz nem itthonról, a partnergaz­daságból hozatják a mindig keresett eleséget. Egyébként a szálastakar­mányok eladásra szánt kész­lete sem fogyott még ki. Nagy bálás lucernával és réti szénával csütörtöki napokon reggel 7 órától szolgálják ki a tenyésztőket a Gaál-kas- tély szomszédságában lévő ál­lattenyésztő telepen. Étel, ital a madaraknak A termés védelme a szüret­tel nem fejeződött be, mert a rossz tárolással minden ter­ményt újabb kórokozók, úgy­nevezett tárolási betegségek támadhatnak meg. A gyökér­zöldségek közül különösen a sárgarépa kíván törődést, mert ez a legérzékenyebb a tárolási viszonyokra, a baktériumos és a gombás fertőzésre. A táro­lási betegségek némi gondos­kodással megelőzhetők. Ehhez nélkülözhetetlen a tárolásra szánt répa átválogatása és a sérült, rágott gyökerek külön­választása; ezeket minél előbb el kell fogyasztani. Nem sza­bad a tárolás előtt megmosni a répát, sőt, ha felülete ned­ves, meg kell szárítani. A ter­ményt csak tiszta helyen, ve­remben, prizmában, homok­ban,' vagy pincében — ládák­ban szabad tárolni. Alapvető­en fontos a tárolás hőmérsék­lete, amely a répának 2—10 fok között a legkedvezőbb. Vigyázni kell, mert a répa 0 fok alatt megfagy és meg­romlik. Ha a tárolóhely túl­ságosan lehűl, takarják be a termést, ha felmelegszik, szel­lőztessenek. A hideg, a hó közeledtével ne feledkezzünk meg kerti hasznos segítőtársainkról, a madarakról, amelyek sok olyan rovart pusztítanak el, amit mi nem tudunk megsemmisíteni. Gyakorlatilag 2-3 hónap, de­cember, január, esetleg feb­ruár, amikor védelemre szorul­nak, mert hó alá kerül élel­mük. A háztartási hulladék­nak számító műanyag flako­nokból egyszerű etetők készít­hetők: napraforgót, szalonnát, faggyút stb. tegyünk bele, s ne feledkezzünk meg a mada­rak itatásáról sem. Városi villámtorna Diákok a kispályán Az ifjúsági-sporttelepi füves labdarúgópályán négy kispá­lyát alakítottak ki a két kor­csoportban, hétköznap meg­rendezett diák labdarúgó vá­rosi villámtornára. Mindkét kategóriában 2X10 perces mérkőzéseket vívtak a lelkes résztvevők. Az V. korcsoportban (3—4. évfolyamos középiskolásoknál) szoros mérkőzések voltak, sportszerű jelleggel. A Gimná­zium A csapat (Kasza Tamás — Szűcs Zoltán, Kakuk János, Sz. Tóth László, Nánási Ti­bor, Aszódi Ferenc, Palcsó Ta­más, Bíró János, Hajdú Er­nő, Barta György és Csábi Nándor) jobb volt ellenfelei­nél, mindhárom ellenfelét le­győzte és egy évig védi a most útjára indított vándorserleget. A második helyen végzett Vá- gi szakmunkásképző legjobb­ja Petrik Zoltán volt, de Eszes Ernő is dicséretet érde­mel. A harmadik helyezett toldisok a vártnál gyengéb­ben játszottak, a negyedik he­lyén a Gimnázium B végzett. Üjszerű volt a II. korcsopor­tos (általános iskolás 5—6. osz­tályos) vetélkedő. Örvendetes, hogy néhány intézmény 2 csa­patot is indított. Jó labdarú­góidőben lelkesen játszottak a fiatalok. Éppen sötétedésre fe­jeződött be a vetélkedő. A csoportos selejtezőben a kö­vetkező sorrend született: A csoport: 1. Kossuth isk. I. 4 pont (6-1 gól), 2. Petőfi isk. 2 (1-2), 3. Rákóczi isk. II. 0 (1-5). B’csoport: 1. Rákóczi isk. I. 4 (6-1), 2. Arany isk. 2 (3-3), 4. Kossuth isk. II. 0 (1-6). A vég­ső helyósztókon az 1—2. he­lyért: Kossuth I.—Rákóczi I. 2-1 (2-0), a 3—4 helyért: Arany—Petőfi 2-1 volt az ered­mény. A megérdemelten győz­tes kossuthosok csapata ez volt: Fehér Zsolt — Bielik Szabolcs, Valkai Szabolcs, Or- sányi Zoltán, Pap András, Kurgyis Ottó és Tóth Norbert. ÜJONC ASZTALITENISZEZÖK A megyei újonc asztalitenisz csapatbajnokság gödöllői for­dulójára nem mentek el a kö­rösi fiatalok, mert nem kaptak járművet. Az újabb, ceglédi fordulóban az eredetileg kiír­tak mellett bepótolták ezeket a mérkőzéseket is. Az ellenfelek rutinosabbak és jobbak voltak a kinizsiseknél. A Ceglédi Vasutas I. és II., a Szent­endrei Petőfi, valamint a Gö­döllői SC I. és II. egyaránt 3-0-ra bizonyult jobbnak a Nagykőrösi Konzervgyár Ki­nizsi fiataljainál, akiknél zöm­mel kezdők szerepeltek. ÚTTÖRŐ BIRKÓZÓK Jászberényben 170 indulója volt az országos meghívásos úttörő szabadfogású verseny­nek. Ezen a Nagykőrösi Kon­zervgyár Kinizsi SE legfiata­labb birkózói a következő he­lyezéseket érték el (a sok in­duló és az idő rövidsége miatt az 5—6. helyeket nem döntöt­ték el): A-korcsoport. A 29 kilo­grammosok súlycsoportjában (12 induló közül): 1. ifj. Sáro- si Tibor (korengedménnyel indult, ennek ellenére minden ellenfelét két vállra fektette), 33 kg-ba.n (12-en voltak): 5—6. Urbán Béla. 37 kg (8 fő): 4. Karikó Zsolt. 60 kg (7): 5—6. S. Nagy István. 66 kg felett (66): 3. Hegedűs Zsolt. B-korcsoport. 37 kg (6): 4. Sárosi Csaba. 41 kg (10): 4. Benyik József és 5—6. Ny. Tóth Zoltán. 45 kg (10): 1. Kudri Zoltán (jó birkózással). 50 kg (12): 2. Balogh Antal és 5—6. Lencsés Csaba. 55 kg (8): 2. Tóthpál Viktor (javuló ver­senyzéssel) és 5—6. Kalmár Tibor. 73 kg felett (7): 2. Fa­ragó Zsolt (nála lényegesen nehezebb súlyúakat is legyő­zött, a döntőben vezetés után maradt alul.) CSÜTÖRTÖKÖN Kézilabda. Petőfi-iskolai tornacsarnok, 14 óra: Nagykő­rösi Petőfi DSK—Kecskeméti Rákóczi DSK, általános isko­lás 5—6. osztályos fiú barát­ságos mérkőzés. Tekézés. Tiszakécske: TSC B—Nagykőrösi Mészáros Tsz SK B és TSC ifi—Nk. Mészá­ros Tsz SK ifi, megyei csapat­bajnoki mérkőzés. S. Z. ISSN 0133-2708 (Nagykőrösi Hírlap) Világnézet, egyházpolitika Azért még nem mondunk le róla

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents