Pest Megyei Hírlap, 1987. november (31. évfolyam, 258-282. szám)

1987-11-21 / 275. szám

MA: Mi /CSS Veteti „Vannak országok, ahol az _ „ _ _ üveg kilencven százaléka borOSflOSKU . összetört formában kerül visz- sza a gyártóhoz, onnan pedig a hutaüveg a termelőhöz. Nálunk a göngyöleg visszaszállítása akkora összegekbe kerülne, hogy sok esetben a termelő olcsóbban meg­úszná, ha a flaskák egyenesen az üveggyárból kerül­nének hozzá.” (2. OLDAL) Van esse, ; • amikor. t,^lsor1°.1­, » » _ tam a tovabbtanula­tsak ne volna lusta Si lehetőségeket, a szülő azzal vitte el a gyerekét, hogy a hiányszakmák nem érdeklik. Pedig mi csak azt szeretnénk, ha nem kergetnének illúziókat...” (4. OLDAL) .....amikor a korábbinál érezhetően n ehezebb beosztani a családi jövedel­meket, érdemes töprengeni rajta, mit adunk ki bagóért és mit más, valóban nélkülözhetetlen áruért. Tavaly például kétmilliárd forinttal többet költöttünk dohány­ra, mint nyers húsra ...’’ (7. OLDAL) Bagóért A lányok nem rúgnak labdába tálán mérkőzés címén lefújták a játékot. Figyelmeztető jele ez annak, hogy nincs utánpótlás.” (11. OLDAL) „Az ellenfél már 11-0-ra vezetett, amikor komoly­Magyar-szovjet megállapodás Választékcsere Juhár Zoltán belkereskedel­mi miniszter és Kondrat Te­reli szovjet kereskedelmi mi­niszter pénteken Budapesten aláírta az 1988. évi magyar- szovjet belkereskedelmi vá- laszt^kcsere és műszaki-tudo­mányos együttműködési jegy­zőkönyvet. A megállapodás mintegy 4,3 milliárd forint értékű fogyasztási cikk for­galmazását irányozza elő. Családvédelmi konferencia A szociálpolitika szolgálatában Tegnap délután, a TOT ok­tatási és üdültetési központ­jában megkezdődött az a két­napos családvédelmi konferen­cia, amelyet a Hazafias Nép­front Pest Megyei Bizottságá­nak családvédelmi tanácsa hívott össze. Azzal a céllal, hogy a tanácsi és nem taná­csi intézményekben dolgozók ismertessék a családvédelem­mel kapcsolatos munkájukat, ezzel a különböző intézetek­ben összegyűlt tapasztalatokat kicserélhessék. Az esemény ünnepélyes megnyitójának elnökségében helyet foglalt Nagy Sándorné, az MSZMP Pest Megyei Bi­zottságának titkára, valamint a HNF Országos és Megyei Ta­nácsa, a Művelődési Miniszté­rium, a Pest Megyei Tanács és a KISZ-bizottság képviselői. A részvevőket Romhányi And­rás, a Hazafias Népfront Pest megyei titkára köszöntötte. Ezután Vass Csaba szocioló­gus, a Hazafias Népfront Or­szágos Tanácsa társadalompo­litikai osztályának vezetője tartott vitaindító előadást a népfrontmozgalom családvé­delmi szerepéről. A többi között elmondta, hogy a mozgalom VI. kong­resszusa — még 1980-ban — kiemelt feladattá tette a csa­láddal való foglalkozást és a kapcsolatteremtést mindazok­kal az állami szervekkel, ame­lyeknek hasonlóak a felada­taik. A család felé fordulást az elmúlt évtizedben erőteljesen változó gazdasági, politikai és társadalmi folyamatok tették követelőén szükségessé. A csa­ládot, sokan „elsiratták”, má­sok korszerűtlenségét emleget­ték, de rá kellett jönni, hogy nélkülözhetetlen közössége tár­sadalmunknak. Hazánkban a nemzeti vagyon több mint fe­lé. a munkaerő, tehát a ter­melő ember alkotja. Azt is tudjuk már, hogy egyáltalán nem mindegy, milyen ennek az alkotó, értéket teremtő em­bernek a családi háttere. S amikor a család felé fordu­lás kényszerítő körülményeire gondolunk, eszünkbe kell, hogy jusson, népesedési helyzetünk egyik legrosszabb Európában, élmezőnyben vagyunk a válá­sok számával. Nagymérvű az alkoholizálás, a mentálhigié­nés megbetegedés és a korai elhalálozás, s gondot okoz a kábítószer. Mindezek társa­dalmi beilleszkedési zavarok­hoz vezetnek. Vitathatatlan, az egyes ember felelős önmagáért, életviteléért, de felelős a csa­lád, amelynek működési zava­rai a sorolt gondokat előidéz­hetik. Az állami intézmény- rendszer már csak akkor tud beavatkozni, amikor a problé­ma kialakult. A megelőzési kí­sérlettel az intimitás falába ütköznek, mert az emberek nem veszik szívesen a legben­sőbb ügyeikbe való beavatko­zást. A kormányzat felismerte, hogy ezt a feladatot társadal­mi szervezetre, a népfrontra kell bízni — hangsúlyozta az előadó. így a családvédelmi tanácsok megalakulásának igénye egyszerre vetődött fel A konferencia elníiksígíben (balról Jobbra): Villusz Antónia, a Mű­velődési Minisztérium gyermekvédelmi osztályának munkatársa, Nagy ■Sándorné, Vass Csaba, Romhányi András, dr. Bonin Anna, a Pest Megyei Tanács igazgatási osztályvezető-helyettese, Jakab Tibor, a KISZ Pest Megyei Bizottságának titkára és dr. AJtay András, a HNF megyei családvédelmi tanácsának elnöke. a kormányzat és a népfront részéről. 1984-ben alakuli meg az Országos Családvédel­mi Tanács, s napjainkra már behálózzák a megyéket, szá­mos városban is működnek. Államunk családcentrikus, a kormány igényli a népfront­mozgalom segítségét, elsősor­ban azt, hogy preventiven is foglalkozzon a családokkal, tehát a megelőzést tartják el­sődlegesen Szem előtt. Nem­csak a bajba jutott, hanem a jól működő családokkal is foglalkoznak, hogy megelőz­zék a bajt. A családvédelmi tanácsoknak közéleti intézmé­nyekké kell válniuk, hogy el­láthassák a családok érdek- védelmét, társadalmi kontrollt gyakoroljanak és kezdemé­nyezzenek. E feladatok ellátásában és egyáltalán a megelőzés érde­kében az államnak és a tár­sadalomnak, az államigazga­tásnak és a népfrontnak együtt kell működnie. S ha ellentétesek a vélemények, vállalni kell a vitát is. Leg­nagyobb sikerét az Országos Családvédelmi Tanács a né­pesedéspolitikában érte el — emlékeztetett. Ismeretes, hogy a kormány, a társadalom szé­lesebb rétegeit érintő intéz­kedéseket még döntés előtt megvitatja a társadalmi szer­vezetekkel, így a népfronttal is. Egy ilyen tanácskozáson bizonyították be, hogy a né­pesedéspolitikára szánt összeg nem elegendő. A pénzt meg­duplázták, így jutott á gyes korszerűsítésére és a gyed be­vezetésére is. A megyei, il­letve a városi tanácsok is egyeztették hosszú távú szo­ciálpolitikai programjukat az érdekelt helyi családvédelmi tanácsokkal. Ezt a társadalmi kontrollt igényli a kormány­zat, s ugyanúgy a kezdemé­nyezést is. Hivatkozott rá, hogy a HNF Országos Taná­csa felügyelete alatt megala­kult Nagycsaládosok Orszá­gos Egyesülete kezdeményezé­sére kaptak jövedelemadó­kedvezményt a nagycsaládo­sok. Természetesen a hivata­los szerveknek is van lehető­ségük a kezdeményezéshez, de fontos szerepük lehet a társadalmi önszerveződésük kezdeményezéseinek, mint lát­tuk. Szünet után a konferencia résztvevői szekcióüléseken tárgyalták meg tapasztalatai­kat. Az első napi eszmecsere, amely az esti órákig tartott, ma folytatódik. Pedagógusok, egészségügyi dolgozók, jogá­szok, szociológusok, tanácsi előadók tartottak, illetve tar­tanak rövid előadásokat az iskolai ifjúságvédelemről, a családot érintő . tanácsi szo­ciálpolitikai munkáról, a csa­ládsegítő központok tevé­kenységéről, a gondozói háló­zatról, a különböző állami szociális intézetek életéről, a családvédelem általános elmé­leti és gyakorlati kérdéseiről. Államfői megbeszélések Uruguayban Németh Károly tárgyalásai A magyar—uruguayi állam­fői tanácskozás első napján Julio Sanguinetti köztársasági elnök határozottan jónak ér­tékelte országának Magyaror­szághoz fűződő politikai kap­csolatait, Németh Károly pe­dig magyarországi látogatásra hívta meg vendéglátóját. Az Elnöki Tanács elnöke és az Uruguay Keleti Köztársa­ság elnöke tájékoztatta egy­mást országa eredményeiről és gondjairól. Az MTI dél­amerikai tudósítójának érte­sülése szerint magyar részről aláhúzták azokat a világpoliti­kai témákat, amelyben közös vagy hasonló a két kormány álláspontja, különös tekintet­tel a fejlődés és az enyhülés összefüggésére. Sanguinetti elnök közölte, hogy Uruguay törleszti az adósságai után fizetendő ka­matokat, de egyúttal nyomást gyakorol annak érdekében, hogy a visszafizetés feltételei javuljanak. Bírálta a protek­cionizmust és a Közös Piac szubvenciós politikáját. — Uruguay mezőgazdasági or­szág. Ipara is a mezőgazdasá­gi termékek feldolgozására alapul. Ezért fontos eszköznek tartja a cairnsi csoportot a közös érdekek érvényesítése szempontjából — mondta. Be­jelentette, hogy ratifikálták a magyar—uruguayi 1986. évi kulturális megállapodást. Németh Károly kérte tár­gyalópartnerét arra, hogy se­gítsen elhárítani az adminiszt­ratív akadályokat a magyar és uruguayi vállalatok közötti megállapodások útjából. Mint a tárgyalóküldöttség­hez közel álló forrásból tudat­ták, öt magyar vállalat, a Medicor, a Ganz-MÁVAG, a Transelektro, a Metrimpex és a Budavox ajánlatot tett ösz- szesen 55 millió dolláros tranz­akcióra, hitelt, valamint uru­guayi termékekkel való ellen- tételezést ajánlva fel, de az uruguayi központi hatóságok részéről hiányzik a kedvező hozzállás. Magyar részről új együttmű­ködési formákat is ajánlanak az árucsere-forgalom bővítése és minőségileg magasabb szint­re emelése érdekében. (Ma­gyarország 1987-ben 10 mil­lió dollárnyi árut importált, és 1 millióért exportált.) Java­A tanácsi költségvetés módosításáról Az SZMT állásfoglalása Tegnap ülést tartott a Szak- szervezetek Pest Megyei Taná­csa és állást foglalt a tanácsi szabályozórendszer módosítá­sának koncepciójáról, majd az időskorúak helyzetének javí­tására szolgáló szakszervezeti feladatokkal foglalkozott, Az SZMT budapesti oktatási köz­pontjában megtartott tanács­kozáson ott volt Romhányi András, a HNF Pest Megyei Bizottságának titkára. Mint ismeretes, a népgazda­ság nehéz helyzetét tükröző költségvetési hiány enyhítése szigorú takarékossági intézke­déseket követel, amelyek a ta­nácsok pénzügyi forrásait sem hagyják érintetlenül. A jövő héten kerül a Pest Megyei Ta­nács elé a VII. ötéves tervből hátralevő három esztendő mó­dosított költségvetési terve, amelynek koncepciójáról Vág- völgyi József, a megyei tanács általános elnökhelyettese szá­molt be a tegnapi ülésen. Esze­rint a megye fejlesztési le­hetőségei számottevően csök­kennek, de szerencsére nem olyan mértékben, mint amire előzetesen számítani lehetett. A fejkvóta szerinti támogatá­sok csökkennek, a céltámoga­tások növekednek, a megye­központi fejlesztések pedig nagyjából változatlanok ma­radnak az eredeti tervhez ké­pest. Ezen belül többféle al­ternatíva lehetséges, amelyek­ről tegnap mondott véleményt az SZMT, és állásfoglalását majd a tanácsülésen ismerteti. Ezt követően Götzingcr Ist­ván, a Pest Megyei Társada­lombiztosítási Igazgatóság el­nöke szólt az időskorúak hely­zetének javítására irányuló feladatokról. Ezzel kapcsolat­ban az SZMT álláspontja az, hogy a megye nagyobb telepü­lésein készüljön társadalmi program ennek a rétegnek a segítésére. Ennek a szakszer­vezetek helyi bizottságai le­gyenek a kezdeményezői. Szük­ségesnek tartják azt is, hogy a nyugdíjaséletre való felkészí­tés szolgálja jobban a testi és lelki egészség romlásának megelőzését, a munka- és la­kóhelyi kapcsolatok építését, erősítését, és a társadalmi funkciók megőrzését. A tanácskozás végén dr. Ara­tó András, az SZMT vezető titkára adott tájékoztatást a két ülés között végzett munká­ról, az időszerű feladatokról. solják a vállalatok közti szo­rosabb együttműködést, a kö­zös gyártást, a közös fellépést harmadik piacokon és vegyes vállalatok létesítését. Az államfői látogatás kere­tében az együttműködés konk­rét kérdéseiről tárgyal Veres Péter külkereskedelmi minisz­ter Enrique Iglesias külügy­miniszterrel; Dobóczky István mezőgazdasági és élelmezés- ügyi miniszterhelyettes és Körtvélyes István ipari mi­niszterhelyettes uruguayi kol­légájával. Felszabadulási ünnepség Ráckevén Múzeumot avattak A halászat hagyományos eszközeit érdeklődéssel nézték a mú­zeum első látogatói. Ráckeve felszabadulásának 43. évfordulója alkalmából tegnap délután koszorúzási ünnepséget rendeztek Makrisz Agamemnon szobránál. Az ünnepi beszédet Papp József- né, az MSZMP Ráckevei Vá­rosi Jogú Bizottságának tag­ja, a Ráckeve Városi Jogú Nagyközségi Tanácsának el­nökhelyettese mondotta. Ezt követően először a pártbizott­ság, a tanács és a Hazafias Népfront képviselői: Maczkó József első titkár, Raffay Bé­la tanácselnök és Bohák Im- rérié, a HNF alelnöke helyez­tek el koszorút, majd a fegy­veres testület: a rendőrkapi­tányság, a Munkásőrség és az MHSZ képviselői. Utánuk Ráckeve kulturális intézmé­nyei, majd gazdasági egysé­gei és végül a szakszervezet képviselői rótták le tiszteletü­ket. A Kossuth Lajos utcai Ár­pád Múzeum a koszorúzást követően nyitotta meg kapu­ját a fejezetek a Duna menti múltból című állandó kiállí­tással. A megnyitóbeszédet Balázs Gézáné, a Pest Megyei Tanács elnökhelyettese mon­dotta. A múzeum ünnepi megnyitóján jelen voltak a nagyközség párt- és tanácsi vezetői, dr. Sághy Vilmos ny. miniszter, a Közép-Duna- Vidéki Intézőbizottság elnöke, Bihari József, a Pest Megyei Múzeumok Igazgatóságának igazgatója és Fegyó János, a múzeum tiszteletdíjas igazga­tója. (Folytatás a 7. oldalon.) Megkoszorúzták Ráckevén a felszabadulási emlékművet. Kihelyezett ülés Mezőgazdasági bizottság Az Országgyűlés mezőgaz­dasági bizottsága pénteken Székesfehérvárott, a Fejér— Komárom Megyei Tejipari Vállalatnál tartotta meg ülé­sét, amelyen a szarvasmarha­ágazat, a tej- és a hústerme­lés, a takarmányozás, a hazai ellátás, valamint az export helyzetét, a fejlesztés távlatait vitatta meg. A képviselőket Magyar Gá­bor mezőgazdasági és élelme­zésügyi miniszterhelyettes tá­jékoztatta a témával kapcso­latos kérdésekről. Mint el­mondta, a szarvasmarha-állo­mány egy év alatt 3,7 száza­lékkal, a tehénlétszám pedig 0,3 százalékkal csökkent. Mivel a szarvasmarha-állo­mány csökkenésének egyik oka az alacsony jövedelmező­ség, a kormányzat újabb köz- gazdasági intézkedéseket ter­vez az ágazat fejlesztésére. Jö­vőre 57 fillérrel emelkedik a tej literenkénti felvásárlási ára, s literenként három fil­lérrel több hűtési költségtérí­tést kapnak a gazdaságok. A bizottság ülésén tizenhár­mán mondták el véleményü­ket, fejtették ki álláspontju­kat. Többek között Varga Já­nos (Pest megye, 11. vk.), Dobi Ferenc (Pest megye, 6. vk.) és Antal Imre (Pest me­gye, 19. vk.) képviselője. YnEelSIfteS i,coffd/ „A statisztikából kö­BUKIIKUI csena vetkeztetni lehet a €t munkaerőpiacon vállalatok taktikázá­sára. Az adatok azt tükrözik, hogy a harmadik negyed­évben megállt a munkaerőmozgás, de tudjuk, hogy ez csak felszíni jelenség.’’ (3. OLDAL) XXXI. ÉVFOLYAM, 275. SZÁM 1987. NOVEMBER 21., SZOMBAT

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents