Pest Megyei Hírlap, 1987. november (31. évfolyam, 258-282. szám)

1987-11-20 / 274. szám

19S1 NOVEMBER 20., PÉNTEK 3 Azt tudják, mennyi lesz a reprezentáció, de... A kemény fém elvitte a pénzt Megszavazták az adótörvényt! Tizenöt-húsz százalékos áremelésről szól a hivatalos prognózis. Elfogadott, kifejezés lett a munkanélkü­liség. Mind-mind olyan aggasztó tünet, ami joggal izgatja azok­nak az embereknek az ezreit, akiknek az Ipari Szerelvény- és Gépgyár ad kenyeret. Ilyen gazdaságilag borús időben kerestük fel Nagy József vezérigazgatót és kértünk tőle tájékoztatást a válla­lat jövőjéről, pontosabban arról, hogy ez év végén mennyire van biztonságban az ISG? — Az idén is mindent megtettünk és amit még a hátralévő időben lehet, azt megtesszük, hogy a vállalati eredmény fölötte legyen a tavalyinak. • Amikor most beszélgetünk, nem is vártunk más választ, de mi lesz 1988-ban? — Hát, ha most azt hi­szik, hogy tollba mondom a a tennivalókat, akkor té­vednek. A vállalat vezetői fi­gyelik a tévében, rádióban el­hangzó, az újságokban meg­jelenő nyilatkozatokat. Azon­ban ezek túl általánosak. Or­szágosan igazak, azonban a vállalatnak különösebb taná­csot nem adnak. Nálunk, az intézkedésekre a törvények, a rendeletek, a végrehajtási utasítások alapján kerül sor. Az elmúlt évet is figyelembe véve, ilyen későn még soha nem jelentek meg a válla­lat tervezését operatívan elő­segítő intézkedések. Már fel­hívtam a közlönyöket nyom­tató Zrínyi Nyomda vezér- igazgatóját, hogyha megkap­ják a végrehajtási utasítások. a szabályozók kéziratát, a kefelenyomatért kocsit kül­dök, hogy minél előbb tájé­kozódhassunk. A mai helyzet­ben néhány hét információs előny sok-sok milliót jelent­het. Kevés az információ 9 Nem látja ön túl sötéten a helyzetet? A korábbi szabályozók is mindig ilyen tájban jelentek meg. — Igen, de azok végrehaj­tása nem kívánt a mostani­hoz hasonló konstrukcióvál­tozást. Valami nőtt 10 száza­lékkal, más meg csökkent, de az alapok nem változtak. Most meg minden megfordul. És még nem tudjuk, mit ho­gyan kell a talpára állítani. Persze igazságtalan lennék, ha teljes magárahagyatott- ságról beszélnék. Azt már tu­dom — mert központilag meg­határozták —, hogy mennyi lesz 1988-ban a reprezentáci­ós keretem és azt is, hogy egy dolgozó hány kilométert tehet meg havonta gyári költséggel a saját kocsiján. De hát bármennyire is fon­tos szempontok ezek, a vál­lalat üdvösségéhez mégsem elegendők. • Az embereket nem a vezér- igazgató gondjai érdeklik, hanem az, hogy mit tud tenni a válla­lat és ezen keresztül az ő ér­dekükben? — Ami a legfontosabb: ná­Vitaminos tápszer Többféle takarmánykeveréket gyártanak a Herceghalmi Kí­sérleti Gazdaság premixüze- máben. Ezekhez nyugatnémet és hazai vitaminokat és gyógy­szereket adagolnak. Tápjaikkal ellátják az egész országot, mindenekelőtt azonban a Ilun- gahyb sertcstenycsztcsi rend­szer partnergazdaságainak szállítanak. Képünk a csoma- golóban készült. (Erdősi Ágnes felvétele) lünk jövőre is lesz munka. Többet akarunk termelni, jobb minőségben, mint az idén. Ezek szép tervek, de mi a realitásuk? — Igaza van, de hadd mondjam el, hogy egyetlen vállalatot sem, egy akkorát, mint az ISG, de egy kicsit sem lehet ígéretekkel irányí­tani. Persze nincs hatásköröm kinyilatkoztatásokra, de ha 1988-tól valóban elindul a kormányprogramban meg­hirdetett és sürgetett szerke­zetátalakítás, akkor az beru­házásokat jelent és nekünk, mint háttéripari vállalatnak ezek jelentik a nagy piacot. Lehetne fehérnemű is 9 Es az export? — Magyarországon há­rom évtizedes hagyománya van a szerelvénygyártásnak úgy, hogy nemigen tudunk versenyezni a nagy tradíciók­kal rendelkező külföldi sze­relvénygyártókkal. Hogy mást ne mondjak, nálunk hiányzik a szerelvénygyártáshoz szük­séges vertikum. Gyakorlatilag ki vagyunk szolgáltatva az öntödéknek. Van olyan, hogy az öntvényért többet kell fi­zetnünk, mint amennyiért a kész ipari szerelvényt el tud­juk adni. 9 Már megbocsásson, de hát az ISG-nek Gyöngyösön van ön­tödéje! — Van, de kicsi és nem eléggé korszerű. Igaz, hozzá­fogtunk a fejlesztéséhez, de csak részeredményeket tud­tunk elérni, mert 1978-ban megkezdtük a keményfém- program megvalósítását és minden pénzünket erre a fej­lesztésre költöttük. 9 Az ISG ezek szerint a ke- ményfémprogram foglya? — Amióta a porkohászati gyár a vállalat kötelékébe tar­tozik, azóta 1 milliárd forintot költöttünk rá, beleértve a hi­teleket is. Ezeket vissza kell fizetni. Ügy, hogy 1995-ig nem tudunk e terhektől szabadul­ni. Magyarán, addig más na­gyobb korszerűsítési program nem futja az erőnkből. $ Érthetjük ezt úgy hogy az ISG képtelen a szerkezetváltásra? — Bármennyire is gazdasá- gos lenne például pamutfehér­neműt készíteni, mi szerszá­mokat és szerelvényeket gyár­tunk. Úgy, hogy a szerkezet- átalakítás nálunk inkább új piaci lehetőségek felkutatását jelenti, ami egyben új ter­mékkonstrukciók kifejleszté­sét követeli meg. És hát er­re, ha szűkösen is, de van pénzünk. A vállalatról egyéb­ként külső szakértők megál­lapították, hogy alkalmasak vagyunk atomenergetikai sze­relvények gyártására. Termé­szetesen nem a primer, ha­nem a szekunder körbe tarto­zik, de ez is egy olyan lehe­tőség, ami eddigi helyzetünk megtartásának egyik garanciá­ja lehet. Mindezeken túl az emberek felteszik a kérdést: mit tud ten­ni a vezérigazgató értük? — Én csak a vállalaton be­lül tudok lépni, öt-tíz éve még ki lehetett síi-ni innen- onnan néhány 10 millió fo­rintot példáui fejlesztésre, de napjaink normatív szabályo­zása az ilyen és az ehhez ha­sonló akciókra úgyszólván semmi lehetőséget nem ad. A kooperáció a tartalék 9 ön a beszélgetés elején — jövőre is — biztos munkalehető­séget ígért a gyár dolgozóinak. Ml ennek a reális alapja? — Több mint 1 millió óra kooperációs munkánk van ki­helyezve. Ennyit nem tu­dunk a vállalat kapuin belül elvégezni. Ha viszont a hely­zet úgy kívánja, akkor ebből a kooperációs munkából visz- sza tudunk venni. Ez az egyik kézzelfogható garancia arra, hogy lesz mit dolgozni jövőre is. Természetesen baj, ha a vállalat jövője mindössze 1 millió óra kooperációs mun­kától függne. Hogy ez nem így van, arra az ISG munkás­kollektívája a garancia.. Van ennél a vállalatnál annyi te­hetség, meg vállalkozó- és kezdeményezőkészség, amely továbbra is kiharcolja az ISG helyét a nap alatt — mondot­ta befejezésül Nagy József ve­zérigazgató. Bonyhádi Péter Sajtótájékoztató a Parlamentben (Folytatás az 1. oldalról.) tevékenységet magánszemély önállóan vagy társasági tag­ság keretében is végezhet. Jövőre megszűnő egyes adófajták A pénzügyminiszter-helyet­tes hangsúlyozta, hogy az adóreform bevezetése miatt korszerűsíteni kell a tanácsi hatáskörben maradó adók egy részét. A mezőgazdasági kis­termelésből elért árbevétel után eddig fizetett külön jö­vedelemadót a magánszemé­lyek jövedelemadója, illetve a vállalkozói adó váltja fel. Jö­vő év január 1-jétől az erő­gépek és lovak után fizetendő tételes adó is megszűnik. A szóban forgó adónem a jövő­ben csak a földhasználat után fizetendő, s mértéke nem változik. Január 1-jétöl megszűnik az ebadó. A védőoltás azon­ban változatlanul közösségi érdek, fedezetet a jövő évtől bevezetendő eboltási díj nyújt erre. A jogi szabályozást még nem dolgozták ki részletesen — mondotta a miniszterhe­lyettes. A betétek kamatadóját a pénzintézetek fizetik Békési László kitért a taka­rékbetétekből származó 1988. évi jövedelmek utáni adó megfizetésének módjára is, amelyet a Pénzügyminiszté­rium előterjesztésére fogadott el a Minisztertanács. A Pest Megyei Hírlap jelenlévő kép­viselőjének kérdésére vála­szolva megerősítette, hogy a betétek 1988. évi kamatai utáni adókat a pénzintézetek fizetik, így ez a kollektív pénzintézeti adózás nem érinti a betétek tulajdonosai­nak jövedelmeit. Vagyis az adót a kamatok után a pénz­intézetek összevontan fizetik, s ez nyereségük terhére tör­ténik. A miniszterhelyettes részle­tesen beszélt a felszámolási eljárás következetesebb alkal­mazását elősegítő intézkedé­sekről. Rámutatott: a haté­konyság növelése szempontjá­ból rendkívül fontos felszá­Ördögszem Fótról, Négercsók Abonybél A vásárlóé lesz az utolsó szó Döntött a Legfelsőbb Bíróság Mindennél természetesebb, hogy a termelő- szövetkezetek melléküzemágai azt tekintik legfontosabb, feldolgozható alapanyagnak, ami a tsz földjein terem. Ezek felhasználása a leggazdaságosabb, ha piacot is találnak az azokból készülő termékek számára. Szeren­csés dolog, ha a tsz valamilyen élelmiszer ké­szítésével foglalkozik. Nem ritka jelenség az sem, hogy egyszerre több gazdaság jelentkezik azonos termékkel a piacon, aminek a fogyasztók tulajdonképpen örülnek, mert a verseny nagyobb és jobb kínálatot eredményez. Ezt re­mélhettük volna az Ördög­szem és a hasonló összetételű Négercsók megjelenésekor is. Az előbbit a fóti Vörösmarty Termelőszövetkezet, az utób­bit az abonyi Űj Világ Tsz melléküzemében gyártották. Az ínyenc csemegének szá­mító édesség receptje tulaj­donképpen nem hazai. Mint mondják, Nyugat-Európában olyan gyakori a megjelenése ennek a készítménynek, mint nálunk például a nápolyi sze­letnek, vagy bármely szokvá­nyos cukrászsüteménynek. A majdnem azonos időben való kínálatnak mégis per lett a vége, amire a közelmúltban tett pontot a Legfelsőbb Bíró­ság. Ezek szerint most már a fótiak minden akadály nélkül megjelenhetnek termékükkel a piacon. Az Ördögszem kontra Né- gercsók-ügyről dr. Makai Kis László, a fóti tsz jogtanácsosa elmondta, hogy az abonyi szö­vetkezet 1986 szeptemberében indított pert azzal, hogy a fó­tiak megszerezték a gyárt­mány receptjét, a gyártás technológiáját, s jogtalanul zavarják üzleti köreiket, ami rájuk nézve hátrányos. A Fő­városi Bíróság két tárgyalást tartott ebben az ügyben, s az idén június 26-án olyan ítélet született, hogy a fótiakat el kell tiltani a forgalmazástól. Ezt a tsz vezetősége nem fo­gadhatta el, hiszen sokat köl­tött a beruházásra, ezenkívül ismerték az 1984-ben hozott 4. sz. törvényt, amely nem tiltja a tisztességes versenyt, csak a tisztességtelen módsze­rek alkalmazását. Ez utóbbin azt értik, hogy az ellenpart­ner esetleg úgy tünteti fel, mintha a másik fél gyártmá­nyát ajánlaná, de rosszabb minőségben, s ezzel rontaná annak hitelét. Ezért fellebbez­tek a Legfelsőbb Bírósághoz, ahol most az a döntés szüle­tett, hogy a fótiak is árulhat­ják az általuk Ördögszemnek elnevezett csemegét. — Volt-e a közbeeső idő­szakban gazdasági hátrányuk a per miatt? — Sajnos, igen, mert elég sok lap írt róla, és ez a fo­gyasztókat gyanakvóvá tette Többek között tévesen álla­pították meg azt is, hogy a mi termékünk súlya is keve­sebb az abonyiakénál. Megír­ták, hogy kitiltottak bennün­ket a piacról. Bár hozzátették, hogy az ítélet nem jogerős, de ez az információ még így is sokat ártott. A fóti melléküzem teljes kapacitással dolgozik, az Ör­dögszemet az ország minden területére szállítják, kínálják. Kérdés, hogy a megye két kö­zös gazdaságának vezetői ez­után milyen kapcsolatot tar­tanak egymással? — Mi nem haragszunk az abonyiakra — mondja a jog­tanácsos. Más kérdés, hogy az országban ez még szokatlan, nincs gyakorlati tapasztalat a hasonló jelenségek megítélésé­ben. Az a véleményünk, hogy a tisztességes versenyben az az áru győz, amelyik jobb, s a vevő joga eldönteni, hogy kitől vásárol. — A fóti tsz-szel való kap­csolatunkat nem határozhat­ják meg szubjektív tényezők. Az üzleti kapcsolatokban nem tartunk sem barátságot, sem haragot — közölte az abonyi Új Világ Termelőszövetkezet elnöke, Mészáros Gyula is. Ám azt hozzátette: — Mi há­rom alperest pereltünk. A Legfelsőbb Bíróság november 13-i ítélete a Hidromatic Ter­vező gmk-t eltiltotta a gép­sor rajzainak további felhasz­nálásától, a bélmegyeri Űj Barázda Termelőszövetkezetet a gyártástól, a fóti tsz-t pe­dig árujának megkülönböz­tetésére kötelezte. K. T. I. molási jogszabály a gyakor­latban egyelőre nem tölti be azt a funkciót, amelyet vár­nak tőle. Pedig ez, ha ren­deltetésében megfelelően ke­rülne alkalmazásra, segítené a jövő évi népgazdasági cé­lok teljesítésének megalapo­zását, a stabilizációs és ki­bontakozási program végre­hajtását. Békési László hang­súlyozta, hogy a veszteséges és alaphiányos gazdálkodók helyzetének rendezésében igen lassú az előrehaladás, és csak szűk körben érvényesülnek a tavalyi törvényerejű rendelet követelményei. Ez is hozzájárul ahhoz, hogy lassú a gazdasági szerkezet átalakítása és elma­rad az igényektől a belső tőke­mozgás. Tavaly például 61 veszteséges és 60 alaphiányos vállalat, illetve szövetkezet kö­zül csupán 68-nál sikerült a pénzügyi hiányt saját erőfor­rásból, illetve a hitelezők kö­zötti megállapodással rendez­ni. Mindössze két felszámolás fejeződött be, a Veszprém Me­gyei Állami Építőipari Válla­laté és a balassagyarmati javí­tó-karbantartó kisvállalaté. A gazdálkodószervek és bankok nem érdekeltek a felszámolási eljárás lefolytatásában — álla­pította meg Békési László. — Az idei esztendő első három negyedében 156 vállalat és szövetkezet zárt veszteségesen, s a pénzügyi hiány meghalad­ta a nyolcmilliárd forintot. Nincs mentőöv a tartósan veszteségeseknek A Minisztertanács csütörtö­kön úgy döntött, hogy fel kell gyorsítani az anyagi ne­hézségekkel küzdő vállalatok helyzetének rendezését. Mint Békési László közölte: az il­letékes kormányzati szervek felhatalmazást kaptak, hogy felülvizsgálják a tartósan gaz­daságtalan tevékenységet foly­tatók helyzetét. Ez kiterjed az úgynevezett válságágaza­tokra is. A kormány kész egyedi döntéseket is hozni, hogy felgyorsítsa a szükséges folyamatokat. A Pénzügymi­nisztérium a jövőben egyetlen tartósan fizetésképtelen vál­lalatnál vagy szövetkezetné! sem engedélyezhet fizetési kedvezményt. Az ellenőrzések során megállapított adóhiá­nyokat a vállalatoknak nem az éves mérleg összeállítása után. hanem azonnal be kell fizetniük. Űj rendszabály az is, hogy az a vállalat sem juthat hozzá addig állami tá­mogatáshoz, amelyik szállí­tóitól 90 napon túl sem hajt­ja be követelését, s ily mó­don a fizetőképtelen vállalat vagy szövetkezet hitelezőjévé válik. Ilyen esetben ugyanis kezdeményeznie kell adósa felé a felszámolási eljárást. A kereskedelmi bankoknak az elkövetkező hetekben felül kell vizsgálniok kétes követe­léseiket, s ha kell, az eladóso­dott vállalatokkal szemben fel­számolási ' eljárást szükséges indítaniok. Békési László kitért a ta­nácsi irányítású háttérintéz­ményekkel kapcsolatos kor­mányzati döntésre. Mint el­mondotta, 1230 háttérszerve­zet 35 ezer dolgozót foglalkoz­tat. A kormány úgy döntött, hogy 193 szakigazgatási fel­adatot ellátó háttérintézmény felét megszünteti, s ez több mint 200 millió forintos meg­takarítást jelent majd a költ­ségvetési kiadásokban. Napirenden az útlevélszabályok A miniszterhelyettes ez­után egy kérdésre válaszolva közölte, hogy a kormány na­pirendjén az útlevéllel kap­csolatos szabályok mellett az ehhez kötődő pénzügyi felté­telekre vonatkozó előterjesz­tés is szerepelt. A kormány úgy határozott, hogy az út­levéllel kapcsolatos törvény- erejű rendelet tervezetét az Elnöki Tanács elé terjeszti. Békési László elmondta, hogy a Minisztertanács ülésének napirendjén szerepelt a re­pülési pótlék ügye is. Erről nem született azonban ezen az ülésen döntés. Mint elmon­dotta, a kérdés azért került a kormány elé, mert a szocia­lista országokba repülő Ma- lév-járatokon az utasok a menetjegyek árával a tényle­ges költségeknek csak 20—25 százalékát térítik meg. A Minisztertanács ülésének más témáiról Németh Jenő adott tájékoztatást. A Bala­ton vízminőségének javítása érdekében elrendelt építési és egyéb korlátozások feloldásá­nak kérdése is vita tárgya volt. A Minisztertanács fenn­tartotta korábbi döntését, de lehetőséget ad ezután egyedi kivételek alkalmazására. Min­den ilyen esetben az Építés­ügyi és Városfejlesztési Mi­nisztérium hozhat döntést — a Balatoni Intézőbizottság­gal egyetértésben — elsősor­ban akkor, ha erre műem­lékvédelmi szempontból, illet­ve idegenforgalmi fejlesztés végett van szükség. A honvédelmi hozzájárulás módosuló mértéke A Minisztertanács módosí­totta a sorkatonai szolgálatot nem teljesítő hadköteles fia­tal honvédelmi hozzájárulásá­nak mértékét januártól kezd­ve. Ez a személyi jöyeclelem- adó miatt vált szükségessé, s az adó összegétől függ majd. A hozzájárulás a, jöve­delemadó 50 százaléka, de legalább 200, legfeljebb 2000 forint havonta. A honvédelmi hozzájárulást azoknak keli fi­zetniük, akik hat hónapnál rövidebb ideig teljesítettek sorkatonai szolgálatot. Á. I. Áruszállítás a tengereken Kölcsönszerződés hajókra A Magyar Külkereskedelmi Bank Rt. és a Magyar Hajó­zási Rt. 640 millió forint ösz- szegű hosszú lejáratú beruhá­zási kölcsönszerződést írt alá, 1,1 milliárd forintos fejlesz­tés megvalósítására. A Mahart a hitelt és a csaknem félmilliárd forint sa­ját forrását három tengeri áruszállító hajó vásárlására fordítja. A kínai gyártmányú energia- és létszámtakarékos hajókkal a Mahart számára lehetővé válik, hogy ver­senyképes szolgáltatásokat nyújtson, magas fuvardíjért nagyméretű konténeres áru­kat fuvarozzon, kezeljen. iggyar—szovjet kooperáció Mentőautók, mikrobuszok A Mogürt Külkereskedelmi Vállalat, valamint a Medicor, az Autókor és az Országos Mentőszolgálat képviselői 4300 szovjet gyártmányú haszon­jármű jövő évi importjáról írtak alá szerződést a szovjet Autóexport Külkereskedelmi Egyesülés vezetőivel. A jár­művek között speciális teher­gépkocsik, nehéz teherautók, mikrobuszok, pótkocsik és nagy dömperek szerepelnek. A partnerek tárgyalásokat folytattak a rigai RAF Autó­gyár szakembereivel is olyan kooperációs együttműködés kialakításáról, amelynek ke­retében terven felül még 400 mentőautót és mikrobuszt vá­sárolnának a szovjet cégtől. Az együttműködés alapján a magyar ipar mentőberende­zéseket, gumi- és műanyag alkatrészeket, valamint mé­rőműszereket szállítana a szovjet félnek.

Next

/
Thumbnails
Contents