Pest Megyei Hírlap, 1987. november (31. évfolyam, 258-282. szám)

1987-11-19 / 273. szám

1987. NOVEMBER 19., CSÜTÖRTÖK 3 Országgyűlési bizottság vitatta Kétszintű helyi igazgatás A kétszintű, helyi-területi igazgatás bevezetésével kapcsolatos tör­vényerejű rendelet terevezetét vitatta meg az Országgyűlés jogi, igaz­gatási és igazságügyi- bizottsága szerdán a Parlamentben — Anlallfy György elnökletével — tartott ülésén. Wigner Jenő az ElTE-n Dlszdoktoravatás Az Eötvös Loránd Tudo­mányegyetem díszdoktorává avatták szerdán Wigner Jenő Nobel-dtjas fizikust. Az ELTE ünnepi közgyűlésén Fülöp Jó­zsef, az egyetem rektora kö­szöntötte korunk egyik legje­lentősebb elméleti fizikusát, a 85 esztendős tudóst. Pályafutását a természet- tudományi' kar dékánja, Medzihradszky Kálmán is- mertette-méltatta. Elmondotta, hogy többi kö­zött irányító szerepe volt az első tartósan működő, a gya­korlatban is használható atomreaktorok tervezésében és létrehozásában. A háború végén azok közé tartozott, akik ellenezték az atombom­ba bevetését. Wigner Jenó eredményeinek tudományala­kító nagyságát fejezi ki a Nobel-díj is. A dékán emlé­keztetett arra, hogy a tudós az évtizedek során kezdemé­nyezte és ápolta a szakmai kapcsolatokat a magyar el­méleti fizikusokkal is. A Minisztertanács Tanácsi Hivatalának a képviselőkhöz korábban eljuttatott előterjesz­tése megállapítja: a járások 1984. január 1-jei- megszünte­tése óta a községek megyei irá­nyításában átmenetileg- az ar­ra kijelölt városi, városi jogú nagyközségi tanácsok működ­nek. közre. A községi tanácsok önállóságának, felelősségének erősítésével fokozatosan meg kell teremteni a feltételeket ahhoz, hogy a községeket is közvetlenül a megyei tanácsok irányítsák. A közigazgatás te­rületi rendszere továbbfej­lesztésének során ki kell ala­kítani a kétszintű helyi-terü­leti igazgatásra való áttérés feltételeit. Ennek célja a köz­ségi tanácsi önállóság további erősítése, gazdasági megalapo­zása, a községi tanácsi munka színvonalának számottevő ja­vítása, a tanácsok önkormány­zati szerepének, munkájuk de­mokratizmusának kiteljesíté­se. Érvényesül az a követel­mény is, hogy csökkenjen a döntési szintek száma, gyor­suljon a döntéshozatal, s a fel­adatok jellegéhez és mennyi­ségéhez igazodó szervezeti és igazgatási létszám alakuljon ki. A kétszintű igazgatás felté­telei — országosan—teljeskö- rűen csak hosszabb idő alatt, folyamatosan teremthetők meg — hangoztatja az előterjesz­tés. Kísérletképpen 1988. ja­nuár 1-jével Fejér, Komárom, Szolnok és Vas megyében be­vezethető az új rendszer. Az írásos tájékoztatóhoz Fonyó Gyula, a Miniszterta­nács Tanácsi Hivatalának el­nökhelyettese fűzött szóbeli kiegészítést, majd a törvény­hozók — hét képviselő — fej­tették ki véleményüket a tör­vényerejű rendelet tervezeté­ről. Külföldön is kelendő a káposzta Már úrrá lettek a gondokon Lassan véget ér a gyümölcs- és zöldségszezon, s a vá­sárlóknak a feldolgozóipar termékeivel kell a hideg téli napokban megoldaniuk a vitamin-utánpótlást. Ekkor kapnak igazán nagy szerepet a természetes anyagokban bővelkedő konzerváruk, illetve fagyasztott termékek, köztük a jól ismert, közkedvelt vecsési káposzta. Ez utóbbi a szakemberek véleménye szerint dobozolt C- vitamin, amelynek kellemes ízét és szervezetünkre gya­korolt jótékony hatását a hazai fogyasztók mellett a külföldiek is értékelik. Ma már évente több millió ki­logrammot fogyasztanak a magyar áruból. kájával és a korszerű gépek segítségével a lehetőség adott. S ennek kiaknázásához jelen­tős mértékben járulhat hozzá a tetszetős, a megrendelők igényeihez alkalmazkodó — egy, öt, tíz kilogrammos — csomagolás, amelynek külön érdeme, hogy a korábban im­portból származó csomagoló­anyagokat hazaival helyette­sítve kínálják csemegéjüket a vecsésiek. B. Gy. Karai fejlesztéssel A Ferihegy Termelőszövet­kezet elnöke, Dobrovitz József elmondta, ehhez az üzleti si­kerhez feltétlenül szükség volt arra, hogy kitűnő ká­posztafajtákat kísérletezzenek ki, illetve ezeket nagyüzemi szinten dolgozzák fel. Ez utóbbinál azonban komoly feladatnak bizonyult a megfe­lelő technológia beszerzése és a jól képzett szakembergárda biztosítása. A szövetkezet elnökének véleménye szerint a hazai élelmiszeripar egyik legna­gyobb gondja, hogy nem áll rendelkezésre megfelelő alap­anyag, vagy túl sokba kerül a szükséges feldolgozó gépsor megvásárlása, máskor pedig a jó minőságű és esztétikus cso­magolóanyagok beszerzése okoz problémát. Ennek ellenére a vecsési káposztatermelőknek sikerült az imént említett nehézsége­ken úrrá lenniük, ami nem is meglepő, hiszen náluk a káposztatermelésnek és -fel­dolgozásnak igen nagy a ha­gyománya. A munka kiváló holland fajták behozatalával, majd ezeknek a hazai körülmé­nyekhez való igazításával kez­dődött. Ám a közvetlen nö­vénytermelési munkák mellett a technikai hátteret is fejlesz­teni kellett: modern automa­ta gépsort szereltek be, amellyel először a töltést és dobozolást sikerült minimális emberi közreműködéssel meg­oldani. Ezután a közelmúlt­ban vásárolt világszínvonalú technológia segítségével már a savanyú káposzta erjesztését, illetve tartályba töltését is gé­pesítették. A szántóföldön indul... Az új beruházás értékét emeli, hogy a gépek egy ré­szét a szövetkezet szakembe­rei fejlesztették tovább hazai alapanyagok felhasználásával. A szeletelőberendezések ké­seit maguk élezik, jelentős valutát takarítva meg ezzel. Az egész feldolgozási folya­mat gépesítéséhez már csak a szállítójárművekről a szala­gokra rakáshoz szükséges emelőberendezés hiányzik, ám amint a szövetkezet elnöke, Dobrovitz József mondja: ez sem sokáig ... A modern technika segítsé­gével szinte már a szántóföl­dön indul el a gyártás, s ha közepes fejméretű a termés, akkor alig fél óra szükséges ahhoz, hogy a húsz köbméte­res tartályt megtöltsék. A szállítószalag fotocellás, a tor­zsakiemelő, a sózó, a szeletelő teljesen automatikus, így mindössze öt emberre van szükség a gépsor üzemelteté­séhez. Az említett tartályok­ból egyébként nyolcnapos er­jedési idő után indítják út­jára a fehér borral tartósí­tott, alacsony sótartalmú fi­nomságot, hogy azután az a csomagolóba kerüljön. Külön figyelnek arra, hogy a me­dencékből a lehető legrövi­debb idő alatt jusson el a ká­poszta a dobozokba, mert így a szellőzés okozta gondokat is kiküszöbölhetik. Adott lehetőség Felmerülhet a kérdés, hogy a 430 millió forintos beruhá­zás révén tud-e előrébb lépni a vecsési szövetkezet, amely az igényes nyugat-európai pia­cokon eddig is biztosan állt a lábán. A válasz egyelőre még várat magára, de annyi bizo­nyos, hogy a hagyományokon alapuló termeléskultúra . foly­tatásához, finomításához a jól "képzett szakemberek mun­Ezek a dobozok az NSZK-ba utaznak Az új szalagot csak ellenőrizni kell (Erdősi Ágnes felvételei)' Megváltoztak a hangsúlyok A Pest Megyei Tanács Végrehajtó Bizottságának ülése Tegnap a megyeházán ülést tartott a Pest Megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága. A jövő heti tanácsülés előké­szítéseként a testület meg­tárgyalta a kormány munka- programjának megvalósításá­ban való tanácsi közreműkö­désre vonatkozó feladatter­vet, a tanácsi szabályozó­Ugyancsak tegnap számolt be a testület előtt a megyei tanács mezőgazdasági és élel­mezésügyi osztálya csaknem tízéves tevékenységéről. Leg­utóbb ugyanis 1979-ben tekin­tette át átfogóan az osztály munkáját a végrehajtó bizott­ság. Az azóta eltelt évek alatt alapvetően megváltozott a szakigazgatási szerv fel­adatköre és szervezete is. A társadalmi-gazdasági fej­lődéssel átalakult a tanácsi munka jellege. Az üzemi ön­állóság növekedése a megyei mezőgazdasági osztályt is fo­kozatosan munkamódszerének és stílusának megújítására késztette. Korábban a szak­mai felügyeleten volt, ma a törvényességi, hatósági fel­adatokon van a hangsúly. A törvényességi felügyelet célja, hogy az osztály szak- igazgatási irányítása alá tar­tozó 3 intézmény, 112 válla­lat és szövetkezet, 198 egye­sület a jogszabályoknak meg­felelően tevékenykedjen. En­nek érdekében évente átlago­san 70—75 vizsgálatot folytat­nak. Korábban 3, ma 4—5 évenként kerül sor átfogó, komplex ellenőrzésre. A je­lentés aláhúzza, hogy a ko­rábbi időszakban nem volt teljes körű a különböző egy­ségekben a törvényesség megtartása. Nemegyszer hiá­nyoztak a működési szabály­zatok, s a meglévők sem mindig feleltek meg az elő­írásoknak. Gyakorta szóvá kellett tenni választott tes­tületek, bizottságok működé­sével kapcsolatos okmányok hiányát. Ugyanúgy, ahogy évek óta, ma is sok a gond az ellenőrző bizottságokkal. Működésük formális, legtöbb esetben az év végi beszá­molókra korlátozódik. A két­ségtelen fejlődés ellenére sem a gazdaságokban, sem az egyesületekben nem meg­felelő színvonalú a tulajdo­nosi ellenőrzés. Számos esetben tárták fel a jogszabályok megsértését, a különböző ipari és szolgálta­tó szakcsoportok tevékenysé­gét. Máig nem megnyugta­tók a kisszervezeteknél a társadalmi tulajdon védel­mének a feltételei. A továbbiakban a káder- és személyezeti munka segíté­séről szólt a jelentés, majd aláhúzta: a törvényességi vizsgálatok során tapasztalt hiányosságok miatt eddig 3 termelőszövetkezeti elnöknek adtak írásbeli figyelmeztetést. Az egyesületeknél, mindenek­előtt a vadásztársaságoknál szabálytalanságok miatt gyak­rabban kezdeményeztek eljá­rást. Három vadásztársaság működését függesztették fel, illetve egyet fel is oszlattak. Ugyancsak feloszlató határo­zatot adtak ki egy horgász­egyesület esetében is. Áz osztály másik fontos fel­adatköre a hatósági munka, az állami, a közösségi érde­kek érvényesítése. Ennek kap­csán elismerte tevékenységü­ket a szakminisztérium a ma­gas színvonalú vetőmag és szaporítóanyag felhasználásá­nak biztosításában, a termés- becslésben, az ültetvónvkivá- gás és -telepítés engedélyezé­sében. a melioráció segítésé­ben. Fontos szerepet vállaltak az élelmiszer-ipari üzemek szá­minak gyarapításában a mű­ködési engedélyek kiadásával, s a higiéniai követelmények érvényesítésében, az ilyen vonatkozású tervek vélemé­nyezésével. Hatáskörükbe tár­rendszer módosításának kon­cepcióját az elkövetkezendő két évre, valamint a Veresegy­ház és Csornád közötti terü­letátcsatolásra vonatkozó elő­terjesztést. A vb úgy határo­zott, hogy a vita során el­hangzott módosító javaslatok­kal az előterjesztéseket a no­vember 27-én tartandó ta­nácsülés elé terjeszti. tozik a természeti értékek vé­detté nyilvánítása, folyamatos megóvása. Pest megyében ez sem kis feladat, éppúgy, mint a polgári védelmen belül az állat- és növényvédelmi szak- szolgálat szervezése, irányítá­sa vagy a piacfelügyelet, a termékforgalmazás figyelem­mel kísérése. A megyei mezőgazdasági és élelmezésügyi osztály felügye­letével működnek eredménye­sen a megyében olyan köz­hasznú intézmények, mint a földhivatalok, az állategész­ségügyi és élelmiszer-ellenőr­ző, valamint a növényvédő és agrokémiai állomás. Mind a mai napig az osz­tály feladatai közé sorolják az úgynevezett ágazatfelügyele­tet. A jelentés aláhúzza: ez a terület a legvitatottabb a ta­nácsok munkájában, hiszen a szövetkezetek és az állami vállalatok gazdasági dönté­seiket maguk hozzák, azok célszerűségének vizsgálata Tájékoztató jelentést hall- gátott meg tegnap a végre­hajtó bizottság a Mozgáskor­látozottak Pest Megyei Egye­sületének tevékenységéről. A jelentésben többek között el­mondják, hogy az egyesület jogelődje 1979-ben alakult 35 taggal és 600 forint vagyon­nal. Kezdeményezője volt a további megyei egyesületek létrehozásának és az orszá­gos szövetség megalapításá­nak. Ma mintegy ezer tagjuk van, ami a megyében élő mozgássérülteknek, becslés alapján, körülbelül három százalékát teszi ki. Az egyesület konkrét tevé­kenységéről szólva a tájékoz­tatóból megtudhattuk, hogy a központ és a helyi szerveze­tek mintegy 400 olyan üggyel foglalkoznak évente, melyek írásban is dokumentálhatók. Többségük a különböző álla­mi támogatások odaítélésével függ össze. Közreműködnek többek között a lakásépítési támogatások, a gépkocsik, az üzemanyag-költségtérítés el­osztásában. Vácott a szervezet képviselője tagja a lakásokat elosztó társadalmi bizottság­nak is. Javaslatukra jelölik ki ugyanitt a speciálisan mozgáskorlátozottaknak ki­alakított évi egy lakás vá­sárlóját. Az elmúlt években 40, tár­sadalmi munkában készült tolókocsit juttattak el az igénylőkhöz, számos esetben szereztek rendkívüli segélyt, nyugdíjemelést sorstársaik­nak. Két autójavító vállalat­tal kötött szerződésük nyo­mán a mozgássérültek előnyt élveznek, ha járművüket ja­víttatják. Segítséget nyújta­nak a tagság üdülési igényei­nek kielégítésében is. A Vö­röskereszt támogatásával a monori-erdei kempingben, a váci kórház és az egészség- ügyi szakközépiskola segítsé­gével Zebegényben, a nem­zetközi kapcsolatok révén Csehszlovákiában számos tár­suknak biztosítanak pihenési lehetőséget. A legégetőbb szükségletek között említette a jelentés a mozgássérültek szakosított nem tartozik az osztály hatás­körébe. Ugyanígy üzemi jog­kör a tervek készítése és jóvá­hagyása, s a közösségi és cso­portérdekek összehangolása, is mindinkább közgazdasági szabályozók segítségével va­lósul meg. Az osztály igyekez­vén alkalmazkodni a változó viszonyokhoz, s a kevéssé vál­tozó felsőbb késztetés szelle­mében törekszik a közvetlenül és közvetett módon szakmai befolyásának érvényesítésére. Ezt természetesen nem kíséri minden esetben osztatlan si­ker a gazdasági vezetők kö­rében. Az átmeneti állapot kölcsö­nösen terhes. Sajnos a tovább­lépéshez a MÉM jelen levő képviselője, Magyar Gábor miniszterhelyettes sem tudott biztos fogódzót nyújtani. Fel­szólalásában hangsúlyozta: a gazdasági reform továbbfej­lesztéséhez kapcsolódó szerve­zeti, irányítási hatásköröket, módszereket és stílust megha­tározó, a minisztériumra vo­natkozó döntések az év végéig születnek meg, s ezek adap­tálás® valószínűleg eltart a jövő év júniusáig. Ez gyűrűz­het tovább majd a megyei irá­nyítószerveknél. (Elgondol­kodtató — amint a tanácsko­zás szünetében a beszélgetések során többen is felvetették —, nem túlságosan hosszú-e ez az alkalmazkodási terminus a je­lenlegi viszonyok között?) Végezetül a megyei tanács végrehajtó bizottsága elisme­rését fejezte ki a mezőgazda- sági és élelmezésügyi osztály­nak a beszámolási időszakban végzett munkájáért, és meg­határozta az elkövetkezendő időszak feladatait. uAÍMÉ«*' szociális otthonának, illetve az úgynevezett otthonházak­nak a felépítését. Központi kérdés az egyesü­let életében a rehabilitáció. Az országos szövetség inno­vációs alapjának aktív tagjai a Pest megyeiek. Segítségük­kel hasznos rehabilitációs eszközöket fejlesztettek ki. Bekapcsolódtak azoknak az épületeknek a felmérését cél­zó akcióba is, melyek alkal­masak súlyos mozgássérültek befogadására. Ezek között mindenekelőtt középületek, is­kolák, idegenforgalmi és ven­déglátó objektumok szerepel­nek. Amint hangsúlyozták, sajnos e munkával nagyon lassan haladnak előre. Vállalkozói rendszerben szervezték meg már 1983-tól az úgynevezett egyesületi re­habilitációs foglalkoztatást, mely átmeneti és kisegítő jel­legű jövedelemforrásul szol­gál a megváltozott munkaké­pességűek — nem csak moz­gáskorlátozottak — számára. A legnagyobb segítség a to­vábbiakban az lenne, ha bő­víteni tudnák tagjaik szá­mára a munkalehetőségeket. E törekvésben az országos szövetség Alfa Ipari Vállalata biztosíthatná a legmegfelelőbb kereteket. Cegléden alakult meg az első telephelyük, ahol számítógépes adatrögzítők dolgoznak, s reményteljesen alakul a budaörsi részleg sor­sa is. A megoldás a hálózat további kiterjesztése lenne. A tájékoztatóban szó esett még eredményes tanfolya­mokról, kirándulásokról, kul­turális rendezvényekről, bi­zonyítván, hogy az egyesület hatásosan szolgálja tagságá­nak érdekeit. Sajnos, a testü­leti ülésen nem kaphattak határozott ígéretet a műkö­désükhöz kért évi 400 ezer forint biztosítására, épp a ta­nács szűkös anyagi lehetősé­gei miatt. Amint Vágvölgyi József, a megyei tanács álta­lános elnökhelyettese vita­összefoglalójában utalt rá: számon tartják az igényt, s figyelembe veszik a jövő évi terv kialakításánál. M, J. Elismerést kapott eredményes munkájáért a mezőgazdasági és élelmezésügyi osztály A legértékesebb segítség a munkaalkalom, a beilleszkedés feltételeinek megteremtése

Next

/
Thumbnails
Contents