Pest Megyei Hírlap, 1987. november (31. évfolyam, 258-282. szám)

1987-11-18 / 272. szám

Elet a tanyákon Az utak a szomszédhoz vezetnek Közös otthon három generációnak A PEST MEGYE! HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXXI. ÉVFOLYAM, 268. SZÁM 1987. NOVEMBER 18.. SZERDA Ünnepek előtti őrjárat Kevés az olcsó, szép ajándék CEGLÉD ÉS NAGYKÖRÖS között mindig is előszeretettel jártam a tanyavilágot. Ennek az elsődleges indítéka az őszintén érdeklődő idegen tisztelete, az emberek nyílt­sága s a vendégszeretet, amit számtalan alkalommal tapasz­taltam. Érthető, hogy a tanya­világ lakói mind jobban kezd­tek érdekelni. Valóban kí­váncsi lettem életformájukra, sőt, az őket foglalkoztató kér­désekre, gondolatokra, indu­lataikra, s érzelmi megnyil­vánulásaikra. S ha már dolgos hétköz­napjaik, vagyis életformájuk felől érdeklődtem, s kérdé­seimre őszintén válaszoltak, egyszerűen nem kerülhettem el tapasztalataim összegzését. Bár ezt a bizonyos összegzést már jóval korábban elvégez­ték különböző szakmák hoz­záértői, azért el kell ismerni, hogy egészen más dolog egy pontos és hiteles szociográfiai felmérést lapozgatva informá­cióhoz jutni, mint az emberek között járva, belecsöppenve hétköznapi gondjaikba, örö­meikbe. A tanyákkal és az ott élő emberekkel megismerkedve megállapíthattam, hogy élet­formájuk sok vonatkozásban hasonló, ám legalább olyan mértékben különböző is, vagy akár egyedinek is mondhatom, ha csak egy-egy csalása gon­dolok. Végül is az összegzés egyik eredménye az lett, hogy a tanyavilágban is megtalál­tam az úgynevezett egylaki és kétlaki embereket, sőt, a ket­tő közötti átmenetet. Az egylakiak azok az embe­rek, akik ott keresik kenye­rüket, ahol élnek: rendszerint főállásban gazdálkodók, jószá­got tartanak vagy földet mű­velnek, nem ritkán mindkét mezőgazdasági ágazatban fog­lalatoskodnak. Ők vannak ke­vesebben. A többség kétlaki- nak nevezhető, mert nem ott keresik kenyerüket ahol lak­nak, például Cegléden, Nagy­kőrösön, Kecskeméten vagy éppen Budapesten dolgoznak. Tehát ők az ingázók, a be­járó dolgozók, ám létfenntar­tásukban meghatározó szerepe van az otthoni háztáji gazda­ságnak. A két megfogalmazás közötti átmenet alatt értem azokat, akik a kevés tanyasi munkahelyen, vagy a közigaz­gatás szerinti székhelyközség­ben ipari munkával foglalkoz­nak. Ezeknek az embereknek a biztos keresetet a helyi ipar adja. Ez azért jó nekik, mert ha az otthoni háztáji gazda­ságban nagy veszteségek érik őket, mondjuk a hosszan tartó szárazság vagy jószághullás, netán a felvásárlási árak gyors zuhanása miatt, az ipa­ri munkával megkeresett pén­zük biztos jövedelem, amivel mindig lehet számolni. Az egy másik írás témája lehetne, hogy az ország ismert gazdasági helyzete nem éppen garancia a kisüzemek, a ter­melőszövetkezeti melléküzem­ágak fennmaradására. Az azonban tény, hogy a helyi iparból, a szövetkezetekben végzett munkából származó jövedelem mégis sokkal bizto­sabb, mint az, ami az otthoni gazdaságban megtermelhető. Tehát ehhez az átmenethez so­rolom nemcsak a helyi ipar­ban, hanem a helyi szövetke­zetekben dolgozókat is. DE TOVÄBB BONCOLHA­TOM a témát például úgy, hogy a közös gazdaságban dolgozókat is megkülönbözte­tem mint alkalmazottakat, földművelőket, állattenyésztő­ket, adminisztratív dolgozó­kat. Ez azonban egy újabb írás témája lehetne, ha azt firtatnám, hogyan lesz a földművelőből ipari munkás a szövetkezeten • belül vagy éppen adminisztratív munka­erő, vagy gazdasági vezető. Tehát tapasztalataim összeg­zésében eljutottam odáig, hogy a tanyákon élő emberek kö­zött is megtaláltam az egyla- kiakat, a kétlakiakat, és a kettő közötti átmenetet kép­viselőket. Ám létezik még egy negyedik réteg is, a nyugdíja­soké. Igaz, őket nehéz lenne különválasztani a többitől, mert rendszerint egy-egy csa­ládban három generáció él együtt. Csakhogy találkoztam teljesen egyedül élő nyugdí­jasokkal, meg olyanokkal, akik másodmagukkal — tehát férj és feleség — morzsolgat- ták öreg napjaikat. Hogy mégis kevés ilyen egyedül vagy párosán élő idős embert találtam, annak az a legfőbb oka, hogy a tanyasiak nagy egymásra utaltságban élnek. Rendszeresen kisegítik, látogatják egymást. Ez a kap­csolattartás adott esetben lét­kérdés lehet a számukra, amit számtalan konkrét esettel tud­nék bizonyítani, különösen, ha az előző téli időjárási viszon­tagságokra gondolok. VALAHOL NYÁRSAPÁT és Csemő között beszélgettem emberekkel a nehéz évszakok­ról, s arról, hogy olyankor mennyire megváltozik az amúgy is viszonylagos bezárt­ságban élő emberek magatar­tása. B.-né mesélte egy alka­lommal, hogy amikor ja­nuárban leesett a nagy hó. há­rom napig nem tudtak otthon­ról kimozdulni. Nem volt vil­lany, nem jött a busz, a tejes­kocsi, de még a segélykérő te­lefonig sem jutottak el a nagy havazás miatt. Aztán a negye­dik napon kezdtek magukhoz térni az emberek, mert hiány­zott a kenyér, a villamos ener­gia, egyeseknek kifogyott a palackból a pb-gáz, a gyere­kek nem tudtak iskolába men­ni, kettészakadtak családok, mert a férj vagy a feleség, a már dolgozó nagyobb gyere­kek a munkahelyükön reked­tek valahol egy faluban, vagy városban, a nagy hó. a hi­deg, a járhatatlan utak miatt. De az emberek türelme el­fogyott. vágytak egymás után, ki akartak törni a tökéletes elszigeteltségből, vagy voltak akik valamiben hiányt szen­vedtek, s külső segítségre volt szükségük. Lapátokkal szerel- kéztek föl, s a családtagok egymást váltva ástak a he­lyenként kétméteres hóban, egyik tanyától a másikig. A nagy fehérségben láthatatlan szalagokként kígyóztak, nőt­tek a lapátnyi széles kis ösvé­nyek, mígnem itt-ott összeér­tek. B.-né és gyerekei azért ás­tak utat a hóban a szomszédos tanyához, mert elfogyott a pb- gázuk, s hagyományos tűzhely nem lévén otthon, nem tudtak volna maguknak meleg ételt készíteni. Nem lehet leírni azt az érzést, amikor észrevették félúton, hogy a szomszéd is lapátolja a havat, mégpedig éppen feléjük igyekezve!... A szomszéd készségesen adott kölcsön egy palack gázt, pedig már neki sem volt tar­taléka a szállítási nehézségek miatt, amik már hetekkel ko­rábban gondot okoztak az el­látásban. Nos. ezek a tanyasi életmód semmivel össze nem hasonlít­ható sajátosságai. Mert ugye a világ forgatagától, zajától távol élni önmagában szép do­log, ám ennek az életformá­nak nem elhanyagolhatók a bizonytalansági tényezői. S eddig még zömmel az aktív dolgozókról, a munkaképes állapotú és korú emberekről szóltam. Sz. Pál és felesége a nyársapáti tanyák egyikén egy nyugdíjból él meg, no és a háztájiból, ami egy tehén­ből, egy üszőből, egy borjúból, és három hold bérelt földből áll. Koruknál fogva nekik már igazán sok munkát ad ez a kis háztáji is. Ám váltani, más jövedelem- forrás után nézni már képte­lenek lennének, hiszen idősek, és nem is értenek máshoz, csak a jószághoz, meg a föld­höz. Hát kifizetik évente a hatezer forint földbérletet, ka­szálnak egy holdon, a többit lelegeltétik. A kukoricát, a he­rét, -a tápot boltban vásárolja nekik a fiuk, aki Cegléden dolgozik, így ők még szeren­csésebb helyzetben vannak a teljesen egyedül élőkhöz ké­pest. Nos, azt hiszem, egye­lőre ennyi elég is a négyféle életformából merített tapasz­talataimról. Csak annyit mondhatok, hogy drukkolok ezeknek az embereknek bol­dogulásáért, mindennapi sike­reikért! Aszódi László Antal Kecskeméten rendezték Bács-Kiskun megye nyílt ve­terán atlétikai bajnokságát. Az örökifjú nagykőrösi idős Bocskai László kategóriájában az ezerötszáz és az ötezer mé­teres síkfutásban is a legjobb­nak bizonyult, száz méteren pedig a második helyen vég­zett! ★ Az 1987'88-as tanévi Pest megyei középiskolás leány at­létikai csapatbajnokság első fordulóját Dunakeszin rendez­ték, 3 ügyességi és 2 váltó- számban. Számonként, intéz­ményenként öt főből a legjobb négy eredménye számított. Kötelező* lett volna minden számban indulni, de többen ezt csak a verseny színhelyén tudták meg. Nagykőröst 2 kö­zépfokú oktatási intézmény fiataljai képviselték. A gim­nazisták családi okok, beteg­ség és a negyedik évfolyamo­sok tanulmányi kirándulása miatt tartalékosak voltak, az élelmiszer-ipariak pedig ha­gyományaiknak megfelelően 1—1 ugró-, futó- és dobó- számban indultak. Eredmé­nyeikről kaptunk információt, de helyezéseikről a lista — a szokásnak megfelelően —* máig sem érkezett meg. A kö­rösiek eredményei a követke­zők voltak. Távolugrásban: Nk. Toldi DSK 463 centiméteres átlag (Murár Mária 479, Nagy Krisztina 470, Takács Szilvia 460, Kóczián Tünde 445 cm); Nk. Gimnázium 441 cm átlag (Gál Henriett 456, Pintér Ju­dit 449. Szabó Beáta 441, Né­meth Ildikó 420, a tartalék Kovács Erika 409 cm). Magasugrásban: Nk. Gim­názium 118,7 cm-es átlag (BLsztricsány Dóra 125, Né­meth Ildikó 120, Gál Henriett 115, Szalai Beáta 115, Papp Dóra 115 cm). Súlylökésben: Nk. Toldi 765 cm átlag (Szöllősi Zelma 880, Kiss Ibolya 751, Nagy Andrea Ez a riport voltaképpen kedvcsinálónak indult, nem tehetek róla, hogy kesergés lett belőle. A párbeszédet, ami a cikkíró és az üveg- és porcelánbolt vezetője kö­zött elhangzott, több körösi üzlet kereskedőjének gondola­tai közé behelyettesíthetném, így tehát csak ismételném a lassan a könyökünkön kijövő sirámokat. Csak azért nem hagyom 725, Bánhídi Éva 706, Zalka Szilvia 674 cm). A Nk. Gim­názium e számban nagyon tartalékos volt. 4X100 méteres váltófutás­ban: Nk. Toldi (Nagy Kriszti­na, Takács Szilvia, Rácz Eri­ka, Murár Mária) 4:42; Nk. Gimnázium (Komáromi Má­ria, Kovács Erika, Végh And­rea, Görbe Zsuzsanna) 4:45,4 perc. 4X800 méteres váltóban: Nk. Gimnázium (Simon An­namária, Lakos Mónika, Cson­ka Ilona, Kiss Ildikó) 12:05,7 perc. Egy-egy személy legfeljebb 2 ügyességi és 1 váltószámban indulhatott. A körösiek ered­ményeit többnyire csak egye­sületben is atletizáló lányok szárnyalták túl. A másnapi fiúfordulóban városunkbeliek nem indultak. ★ Szegeden 12 ország 435 sportolója indult a 7 és fél kilométeres távon megrende­zett „Pick Kupa” elnevezésű nemzetközi esti utcai futóver­senyen. A 60 éven felüliek ka­tegóriájában jd. Bocskai Lász­ló harmadik helyezést ért el. keeékpAiitürAn Kecskeméten hetven indu­lója volt az olimpiai ötpróba kerékpárospróbájának. Elein­te esett az eső, majd jó idő volt. Nagykőrösről hat toldis és háromfős Bocskai-különít- mény is részt vett a Kecske­mét—Lászlófalva — azon túl 8 km és vissza Kecskemétig tartó kerekezésen. Mindany- nyian szintidőn — 2 órán — belül tették meg az ötven ki­lométeres távot. A legjobb körösi Posztós Gyula volt, aki 1 óra 38 perces teljesít­ménnyel hatodikként ért a célba. SZERDÁN Tekézés. Tiszakécske: T. SC B—Nk. Mészáros Tsz SK B és T. SC ifi—Nk. Mészáros Tsz SK ifi megyei csapatbaj­noki mérkőzés. S. Z. Színház« A kecskeméti Kelemen László Kamaraszínházban es­te 7 órakor: Pygmalion. Bér­letszünet. A szolnoki Szigligeti Szín­házban, délután 3 órakor és este 7 órakor: Mágnás Miska. Tímár, illetve Ödry bérlet. A Szobaszínházban fél 8-kor: A hattyú halála avagy a hosszú széklet. Mozi A nagyteremben: Schiman- sky felügyelő. Színes, szinkro­nizált NSZK bűnügyi film. Előadás 5 és 7 órakor. A stúdióteremben: A film- vígjáték történetéből, fél 6- kor. mégis annyiban, mert jó nevű kereskedelmi egységünkben „első kézből” győződhetünk meg a fizetőképes kereslet tendenciális megfogyatkozásá­ról. Mert az már biztos, hogy nem a véletlen műve, hogy a tekintélyes névnapok s a ka­rácsony küszöbén a forgalom hasonlatos az ünnepek utáni­hoz. A szeptemberi, októberi úgynevezett felvásárlási láz sem lehetett vaktában való költekezés, mert a porcelán­boltot annak hullámai sem érték el. Nem is csoda, a csi­noska portékák még csinosabb összegekkel válthatók meg, a kétszeri áremelés megtette a magáét, már ami a vásárlók elriasztását illeti. A kínálat alakulásában ilyen fura helyzetben legin­kább fordított folyamatok ját­szódnak le. De az is lehet, hogy a francia alcopál, jénai, füstszínű és mintás angol edé­nyek, a kompótos és sütőtá­lak, a választékos pohárgar­nitúrák, az esztétikus kerá­miák csak a pénzszűke világ­ban tűnnek kívánatosabbnak és soknak. Feltételezem, nemcsak ná­lunk pang a kereskedelemnek ez a területe, de ennél talán csak az egyes, az ellátásban részt vevő üzemek háza táján lehet aggasztóbb a helyzet mert még a napicikkeknek nevezhető eszközök iránti kí­vánságokat sem tudják teljesí­teni. Az még hagyján, hogy a porcelán kistányér-garnitú­rákból alig küldenek valamit, de az már bosszantó, hogy a virógpermetező, de az egyéb műanyag háztartási eszközök java része is hiánycikk. Az áremelkedésekre még csak- csak talál az egyszerű ember magyarázatot, de a nincsre alig hiszem... Ezek után a könyvesboltban már komoly fenntartásaim voltak, ám itt ért az első el­lenkező előjelű meglepetés. Azt. mondják, napról napra mind több kötetnek akad új gazdája. Van is miből válasz­tani, akár a felnőtteknek vagy gyerekeknek szánt újkeletű si­kerkönyveket, vagy a klasszi­kus műveket nézem. Kelendők a hanglemezek, a mesekazet­ták is. Száz, kétszáz forintból már igazán szép kis csoma­gocskák állíthatók össze, erő­sítvén a régi megállapítást, hogy a könyvesbolt még min­dig a legkedvesebb s talán legolcsóbb ajándékokkal szol­gál. Gyanítom, idővel még in­kább így .is lesz.. My. J. Kertbarátkor Téli felkészülés Milyen fontos teendőik vannak a kertészeknek a tél beállta előtt? Erre valószínű­leg bárki kapásból megfelel, de az már nem biztos, hogy szakszerűen tudják ellátni az aktuális teendőket. Nos, ehhez ad jó tanácsokat Csikai Pál, a kertbarátkor elnöke a klub legközelebbi összejövetelén 23-án 18 órai kezdettel az if­júsági klubházban. Nagykőrösi apróhirdetések A piaci süteményes- pavilonban. Erzsébet és Katalin-napi süte­ményvásárlást tar­tunk. amire 10% áren­gedményt adunk. A vásár november 20. és november 27. (pénteki napokon) lesznek. Elő­rendelést szívesen fel­veszünk. Köszönjük, hogy nálunk vásárol. Minden kedves Erzsé­bet és Katalin vá­sárlóinknak sok bol­dog névnapot kívánok. Pécsi Zsuzsa üzletve­zető. Hízók eladók. 170 kg darabja, Nagykőrös. Zrínyi 8. sz. ___________ H áromkerekű moto­ros tricikli eladó. — Nagykőrös. Balia G. u. 53.__________________ E ladó ház. Nagykőrös X ker„ Abonyi út 63. szám. 1088-as tanévtől két főt kőművestanulónak felveszek. Kiss Ferenc kőművesmester, Nagy- kőrös III., Bolgár u, 3, Tanya az I. telep mel­lett (kút. villany van), eladó. Érdeklődni: II. telep mellett, Tóthék. Alsójárás dűlő 38. ta­nya. eladó. Érdeklődni lehet: Nagykőrös IX. kér.. Losonczy utca 06. sz.__________________ E ladó VI. kér.. Boly­gó utca 1-es számú ház. Érdeklődni: Kus- tár u. 10. sz._____ H áromszobás, gázfű­téses családi ház el­adó Érdeklődni: Ka­tona Józsefné, Nagykő­rös, Abonyi út 22. Te- lefon: 567. 17 után. Kézihímzést és kötést vállalok. Kiss Mihály- né. Nagykőrös. Arany J. u. 33. sz. 600 négyszögöl zárt­kert eladó a Bokros dűlőben, 45 000 Ft. Érdeklődni, Nagykő­rös, Németh írén út 8/B. fszt- 1, ___________ E ladó! Nagykőrösön a Tormásban két és fél szobás társasházi öröklakás. Ádám L. utcában kis kertes ház sürgősen. A piacnál, Báthory utcában. Táz- erdeí úton nagy csalá­di ház kerttel. Érd.: Nagykőrös, dr. To­ros ügyvédnél. Tel.: 114 2 spániel eladó. Nagy­kőrös. Vadas 3/A. Lá­bát. Érdeklődni hét­köznap. Elveszett egy fekete kan Cocker spániel. Magas jutalom ellené­ben kérjük visszajut­tatni. Nánási. Nagykő­rös. Zalán u. 6. Sok kicsi sokra megy... Kecskeméti Ambrus, a MÉH-telep dolgozója (baloldalt) ar­ról is tud véleményt mondani, milyen ütemben haladnak a karbantartási munkálatok kint a városban. A kiürült, kilyu­kadt, megnyomorodott festékes- és malterosedények garma­dával érkeznek mostanában a telepre. Bár filléres portékák, a közületeknél azért sok kicsi sokra megy, a Kecskeméti IKV-tól hozott kimustrált vödrökkel jó párszor teli lett a mér­leg. Képünkön a szállítmány maradékát mérlegeli az átvevő. (Varga Irén felvétele) ISSN 0133—2708 (Nagykőrösi Hírlap) Sporthírek Atléták — mindenütt

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents