Pest Megyei Hírlap, 1987. november (31. évfolyam, 258-282. szám)

1987-11-18 / 272. szám

VäjQI A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXXI. ÉVFO- YAM, 268. SZÁM 1987. NOVEMBER 18.. nj> \ Az MHSZ lehetőségei nagyobbak Megújul a honvédelmi nevelés A z Idei évben 125 úttörő vett részt a pokol-szigeti út­törő honvédelmi táborban — háromszor annyi, mint az első táborozáson, 1984-ben. Az MHSZ által szervezett tábor­ban a gyerekek „játékosan ka­tonai” körülmények között él­tek, sportoltak, kulturális és politikai programokon vettek részt. Nem kétséges, hogy eb­ben a korosztályban él a von­zódás a „katonásdi” iránt, így nyilván szívesen vesznek részt lövészeteken, technikai bemu­tatókon. Ilyeneket az idén is több iskolában tartott az MHSZ városi szervezete. Az MHSZ városi vezetősé­gének és az általa irányított harminckét klubnak fő fel­adata a lakosság, különösen az ifjúság hazafias, honvédel­mi nevelése, edzettségének, fi­zikai állóképességének fej­lesztése és a haza fegyveres szolgálatára való felkészítése. Alapvető — a honvédelmi törvény alapján — az általá­nos iskolák hetedik-nyolcadik osztályosai és a középiskolások honvédelmi oktatásának segí­tése. Jelentős a szakági kép­zés is: több mint fél ezer fia­tal szerez évente ismereteket a gépjárművezetésben, a rá- diótávirászat, géptávirászat, modellezés terén, sőt akár a búvárkodást is elsajátíthat­ja. A hazafias, honvédelmi ne­velés terén nagy jelentősége van az élményszerűségnek, az érzelmi hatások erősítésének, a cselekvő és cselekedtető formáknak. Erre jó lehetősé­get biztosítanak a programok, rendezvények, amelyeknek már hagyományai vannak a városban és vonzáskörzeté­ben. Ilyenek a nemzeti és nem­zetközi ünnepekhez kötődő sportrendezvények, a török­mezői békenap — és a már említett úttörő honvédelmi tábor, technikai bemutatók stb. (Külön érdemes megem­líteni a „Nekem szülőha­zám ...” címmel megrende­zett szellemi és sportvetélke­dőt, amelyen — az általános és középiskolákból, KISZ- alapszervezetekből, munkahe­lyi kollektívákból és a honvé­Az agglomerációt szolgálják Guruló növénypatika A termelők kiszolgálásának újszerű módját választotta a MÉM Növényvédelmi és Ag­rokémiai Központjának nö­vényegészségügyi szolgáltató leányvállalata; autóbuszt ren­deznek be növénypatikának. A jármű — meghatározott menetrend szerint — járja majd a főváros környéki tele­püléseket. A guruló növénypatikával lényegében ugyanazt a szol­gáltatást nyújtják a terme­lőknek, mint a főváros két pontján lévő üzleteikben. Az e célra elkülönített részben a helyszínen vizsgálják meg az ellenőrzésre vitt növény­mintákat: a gombáktól, rova­roktól stb. károsodott növé­nyi részeket: leveleket, gyö­kereket, termést. A minták vizsgálatát minimális költség ellenében végzik el, majd re­ceptre felírják a betegség el­leni szereket. Ezek adagját, felhasználási módját pedig élőszóban is közük az ügyfe­lekkel. A mozgó növénypatikával a legkisebb településre is eljut­hatnak, s ilyenkor a helyszín­re viszik a többnyire kis cso­magolásban is értékesíthető növényvédő szereket. Újab­ban így árusítják a decist, a rézoxikloridot, polyramot, di- tánt, bankolt stb. A járművel a tervek szerint elsőként Dunakanyar helységeit kere-1 sík fel: Vácot, Szentendrét. A guruló növénypatika általá­ban a városok és községek piacain áll majd meg. A növényegészségügyi leány- vállalat szakemberei már sze­reztek gyakorlatot ebben a munkában: egy-egy kölcsön­zött kisbusszal kérésre fel­keresték már például a Ker­tészeti és Élelmiszeripari Egyetem soroksári tangazda­ságának zöldség-, gyümölcster­melő szakcsoportjait, valamint a fővárosi áfész-ek szakcso­portját. A vállalat növénypatikáit egyébként kétéves működésük alatt tízezernél több zöldsé­get, gyümölcsöt termelő gaz­da, hobbikertész és virágker­tész kereste fel. Közülük csaknem 6 ezernek adtak írá­sos szakvéleményt. Munkájuk iránt növekvő az érdeklődés; az idei háromnegyedévi for­galmuk nagyobb volt, mint ami tavaly egész évben. Ta-1 valy csaknem 8 millió forint, az idén eddig már mintegy 12,5 millió forint forgalmat bonyolítottak le. Ebből a na­gyobb hányad a vegyszerek és az egyszerűbb kerti szer­számok eladásából származó bevétel. A vállalattól mind több megyéből kérik növénypatika létesítését. Ehhez esetenként díjtalanul adnának bérle­ményt is. A vállalat gondja, hogy patikai és a bolti beru­házásra egyelőre kevés anyagi erő jut. Ezért is jó megoldás a mozgó bolti szolgáltatás. delmi klubokból — csaknem ezerháromszázán vettek részt.) A rendezvényeken a fiata­lok megismerik múltunkat, hagyományainkat, történel­münk hőseit — mindazt, ami­nek ismerete nélkül nem vál­hatnának igazi hazafiakká. S hogy azokká váljanak, meg kell ismerniük szűkebb kör­nyezetüket, pátriájukat is. Elengedhetetlen a politikai is­meretek bővítése is — talán éppen e téren a legnagyob­bak a hiányosságok. Ha igaz az, hogy saját né­pe történelmének ismerete nélkül nem tudja igazán be­csülni. szeretni hazáját valaki, ugyanígy igaz. hogy a környe­zet, a társadalom, az intéz­ményrendszerek, politikai cé­lok ismerete nélkül nehéz ha­zafinak, patriótának lenni. A közelmúltban a városi párt-végrehajtóbizottság is megvitatta a hazafias, honvé­delmi nevelés helyzetét a vá­rosban és vonzáskörzetében. A végrehajtó bizottság elé ke­rült jelentés szerint, az álta­lános iskolai honvédelmi ne­velés terén kiemelkedő mun­kát végez a Radnóti, a Gábor József, a Petőfi általános is­kola, a kisváci iskolák, vala­mint a váchartyáni, acsai, ze- begényi, szobi, letkési és a vámosmikolai iskola. A középfokú intézmények közül a Lőwy iskolát, az Egészségügyi Szakközépiskolát és a 204. Számú Szakmunkás- képző Iskolát emeli ki a je­lentés. Ám ezen az ülésen az is elhangzott, hogy az MHSZ- nek jóval nagyobb lehetőségei vannak, mint amennyit az is­kolák igényelnek. Ezekkel a lehetőségekkel nem élni pedig vétek. Vétek, mert gyermekeink sem edzett­ségben, sem történelmi, poli­tikai ismeretekben nem érik el az átlagszintet, amellyel elégedettek lehetnénk. B. J. Az alvás-ébrenlét élettani változása Nappali és éjszakai emberek Ma már általánosan ismert jelenség, hogy az élő szerve­zetben az élettani működések ritmusosan mennek végbe. En­nek fontosságáról sokáig meg­oszlottak a vélemények. Egy bizonyos ritmusnak a létezé­sét azonban senki sem vonta kétségbe: a huszonnégy órás szakaszosságot, a circadian rit­must (a kifejezés a latin cir­ca: körül, és dies: nap, szó­ból ered). Ez a föld tengely­forgásának idejéből, a nappa­lok és az éjszakák változásá­ból adódik. Az első kérdés az volt, hogy a circadian ritmus miként és milyen mértékben érvényesül az élő szervezetekben, azaz hogy — közelebbről — mi­lyen hatást kelt. s azonos-e va­lamennyi emberben. Hogyan is érvényesülhet a 24 órás rit­mus egy olyan szervezetben — vetették fel sokan —, amely­nek molekula- vagy sejtfokon végbemenő elemi működései legtöbbször a másodperc tört részének megfelelő időszakok­ban mennek végbe. Minden­esetre a köznapi megfigyelé­sek azt mutatták, hogy min­denkinek vannak órái, ami­kor testileg vagy szellemileg aktívabb, s vannak órák, ami­kor pihennie kell. Ez utóbbi ritmur legtöbbször a nappalok és az éjszakák váltakozásához igazodik. Azt gondolhatnánk, hogy va­lamennyiünkben működik va­lamiféle pontosan járó „circa- dianóra”. Márpedig erről szó sincs. Mindenkinek van olyan ismerőse, aki alig tud feléb­redni reggel 9 vagy 10 óra előtt. De olyanokat is isme­rünk, akik abban lelik az örö­müket, hogy virradatkor kel­hetnek fel Más szóval: min­dennapi megfigyeléseinkből is tudjuk, vannak nappali em­berek, s vannak éjszakai em­berek. Egy kérdőíves felméréssel arra keresték a választ, hogy a szabadság ideje alatt az em­berek átállnak-e egy másfajta alvási, ébrenléti szokásra. Ki­derült. hogy a „nappali embe­rek” a munkanapokhoz képest nem változtatják meg felkelé­sük és lefekvésük idejét. Az „éjszakai emberek” azonban teljesen eltérnek a munkájuk miatt egyébként megkövetelt nappali és éjszakai időbeosztá­suktól. Későn fekszenek, s ké­sőn kelnek fel. A vizsgálatok kimutatták, hogy a „nappali emberek” és az „éjszakai emberek” alvásuk élettani mutatóiban (az alvás időtartamában, az agyi villa­mos tevékenységben stb.) nem különböznek egymástól. A nap­pal mért élettani mutatók kö­zött sem találtak eltérést, ki­véve testhőmérsékletüknek az alakulását. Eltérés mutatko­zott azonban a két csoport kö­zött abban, hogy mikor érik el a legteljesebb éberségük idő­pontját. A „nappali emberek” számára ez az időpont 15 óra 30 perc táján következik be, az „éjszakai emberek” számá­ra 19 óra táján. Ez a különb­ség összefüggött testhőmérsék­letüknek napközben tapasztalt változásával. A „nappali em­berek” a legnagyobb ébersé­güket a hőmérsékleti csúcsok előtt érték el, az „éjszakai em­berek” ellenben a hőmérsék­leti csúcsok után. Az emberek átlagos periódu­sa körülbelül 25 óra, ezt az emberek nagy többségének nem nehéz pontosan 24 órás időközre beállítani. Kísérletek kimutatták, hogy a kísérleti személyek könnyen átállítha­tok 23 vagy akár 26 órás mes­terséges napokra. Ám kudar­cot vallottak, ha ennél rövi- debb vagy hosszabb időközök kialakítására tettek kísérletet. Eszerint az, amit a „késlelte­tett alvási fázis jelenségéinek neveznek, azoknál az embe­reknél fordul elő, akik éjsza­ka képtelenek lehunyni a sze­müket, s csak reggel merülnek egy rövid időre álomba. Ezeknek az embereknek az önkéntelen circadian periódu­sa hosszabb 24 óránál, s ezért állandó fáziseltolódásban van­nak a többi emberhez képest. Az „éjszakai emberek” bizo­nyára nem betegek, legna­gyobb éberségüket azonban az esti órákban érik el, s ezért azon vannak, hogy 26 vagy 27 órás napokat éljenek meg. Emiatt térnek az átlagosnál később nyugovóra. Ha az élettani működések napi ritmusa „sietni” vagy „késni” kezd, illetőleg, ha a biológiai változások nem a megszokott órában következ­nek be, hanem előbb, illetőleg később, gyakran támadnak az embernek alvászavarai. A circadian ritmus egyéni különbségéit szintén okvetle­nül figyelembe kell venni bi­zonyos esetekben. A sebészek ezért választják meg mindig gondosan a legalkalmasabb műtéti időt, a transzkontinen­tális pilóták szolgálati idejét alvás és ébrenléti ciklusoknak az ismeretében szabják meg, hogy a pilóták megfelelően ki­pihenhessék magukat a repü­lések előtt. Bizonyos gyógyszereknek a hatása szintén különböző, at­tól függően, hogy mikor kap­ta őket a beteg. (Egy érdekes állatkísérleti adat: ha a pat­kányok délután 14 órakor 199 milligramm fenobarbiturált kapnak testtömeg-kilogram­monként, mind elpusztulnak, ha ellenben éjszaka 11 és haj­nali 2 óra között kapják ezt, egyetlen egy sem pusztul el!) Jól ismerjük azt is, hogy milyen súlyos zavarokat okoz­hat, ha valaki éjszakai mun­kát vállal hosszabb időre, emiatt teljesen eltérő időkben kell felkelnie, mint ahogy cir­cadian ritmusa azt megkíván­ná, illetőleg nem tud aludni, amikor szeretne. A sportolók teljesítménye is leromolhat, ha valami megzavarja circa­dian ritmusukat. A példákat még hosszan lehetne folytatni. Persze nem szabad azt hinni, hogy minden alvászavar mö­gött ez az ok lappang. M. I. Két rendelettervezet Ülésezik a városi tanács Vác Város Tanácsa novem­ber 24-én tartja következő ülését, 14 órai kezdettel, az épület tanácstermében. A javasolt napirend szerint Vác a hazai lapokban A Magyar Nemzet hírben közölte, hogy Kocsis Iván fotó­művész önálló retrospektív ki­állítást rendezett októberben a a! Az építés „mellékmunkái” A többtonnás tehergépkocsik óriási terhelést jelentenek majd Nagymaros utcáira. Az új csatornahálózat elhelyezése után ezért új burkolatot is kap az utca ... (Vimola Károly felvételei) A megemelkedő vízmagasság károkat okozhat, ezért mélyítik az Ipoly medrét (esetleg pótcsatornákat is építenek). váci Madách Imre Művelődési Központ földszinti galériájá­ban. A Nógrád című megyei lap elemezte: hogyan ösztönzik nálunk a nemzetiségi nyelvi oktatást. Jó példaként említi a váci Sztáron Sándor Gim­náziumot, ahol szakköri formá­ban tanulhatnak szlovákul. A Magyarország felidézte Vándor Sándornak, a kiváló zeneszerző karmester életútjá­nak utolsó szakaszát. 1944 nya­rán munkaszolgálatos századát a váci alsóvárosi iskolában szállásolták el. A Népszava méltatta a jog­segélyszolgálat növekvő szere­pét, s arról írt. hogy a Szak- szervezetek Pest Megyei Taná­csa Vácott több szakmához, ágazathoz tartozó közös jog­segélyszolgálat kialakításán fáradozik. az ülésén öt témával foglal­koznak. Elsőként a városi ta­nács és szervei 1988. évi mun­katerve javaslatát vitatják meg. Második napirendi pont­ként a környezetvédelemről hangzik el beszámoló, majd a köztisztaságról szóló tanács­rendelet-tervezetet vitatják meg a tanácstagok. Negyedik napirendi pont­ként a temetőkről szóló ta­nácsrendelet megalkotása sze­repel a napirenden. Végül a városi kitüntetések adományo­zására készült javaslatot tár­gyalják meg a tanács tagjai. Még két iskolában Tiniruhák olcsón Ismét és egymás után több helyen is újra kinyit a Tini­butik. Ma. 18-án az egészség- ügyi szakközépiskolában vá­sárolhatnak a diákok — diá­kok segítségével. November 24-én pedig a 204-es szak­munkásképzőben teszik ki portékájukat. A modellek si­kerét biztosítja, hogy a me­gyében tanuló ruhaipari szak­munkásképzősök terveztek és készítettek minden darabot. A nagy forgalom zavartalan lebonyolítása érdekében, a vasútvonal alatt, Nagymaroson, meg- | magasított átjáró készül (baloldali kép). A munkásszálló alapozását végzik (jobboldali ké­pünk). Ilyen kilátással egyetlen hasonió létesítmény sem dicsekedhet... Kedden, pénteken drágább A hagyományos váci heti­piaci napokon színes képet mutat a két utcára nyíló te­rületen az elárusítóhelyek so­ra. A hét többi napján csen­desebb ez a tájék, de — ha nem is sokkal — az árak alacsonyabbak., Burgonyát nem láttunk 17 forint alatt, ez jóval maga­sabb árszint, mint az előző években. A sárgarépát 12, a fehérrépát 20 forintért kínál­ták. Kelkáposzta 8, fejes ká­poszta 6, karfiol 14—18 forint, az ártáblák szerint. Zöldpapri­ka is van a novemberi piacon, lecsónak valót 20, a szebbiket 30 forintra tartják. Alma van bőven, s szép mi­nőségben lehet kapni már 12 forintért. A körte kilója 26 körül, a héjas dió 57—58, a tisztított mák 140—150 forint, i A gombaárusoknál vigyáznak az előzetes vizsgálásokra, ezt követően 50—70 forintért ad­ják kilóját. Pénteken halat is kínáltak, a legdrágább márna 60 forint volt, pontyot 60— 100 forintig árultak. A gödi Duna-menti Mgtsz baromfi­árudája mindig felkészül a forgalmasabb napokra, a hen­tesrészleg ismét árusít szép marhahúst. Sok volt az ipar­cikk-kereskedő, még egy régi könyveket kínáló antikvárium is elfoglalt méteres helyet az elárusító pádon. Solti András, a központi piac felügyelője elmondta, hogy a szomszédos templom tatarozása befejeződött, le­bontják az alkalmi zárófala­kat, ezzel is nyernek eladó­területet. P. U. ISSN 0133—2759 (Váci Hírlap) A vízlépcsőrendszer építésé- iez szorosan kapcsolódó sok .ennivaló közül érzékeltetnek réhányat képeink. Ezek a .mellékmunkálatok” — az nolv egyes szakaszainak ren­dezése, Nagymaros utcáinak megerősítése, szállás építése az itt dolgozók számára — egyen­ként is komoly feladatot je­lentenek.

Next

/
Thumbnails
Contents