Pest Megyei Hírlap, 1987. november (31. évfolyam, 258-282. szám)
1987-11-12 / 267. szám
Megjelent Gcdüllő írott forrásai Megjelent Horváth Gödöllő történetének forrásai című munkája, amely az 1325. és 1711. közötti dokumentumokat tartalmazza. A kötetet a városi helytörténeti gyűjtemény adta ki, a Gödöllői füzetek első darabjaként. Lajos írott Melegek és vékonyak Termeiéi áron A nagy érdeklődésre tekintettel ismét lesz kedvezményes vásár szombaton a gödöllői művelődési központban a Szatex Textilipari Kisszövetkezet termékeiből. Termelői áron kaphatók meleg téli pulóverek, negyven százalékkal olcsóbban pedig vékony nyári pulóverek, pólók. Mindez reggel nyolctól este hatig. A nap programja Gödöllő, művelődési ház: Diáktanya: videó, 16 órakor. Urbán Tamás: Jelen idő, fotókiállítás, megtekinthető 15— 19 óráig. Helytörténeti gyűjtemény: Természeti környezetünk, kiállítás Gödöllő növény- és állatvilágáról, az erdő- és vad- gazdálkodás történetéről. Iparművészet a gödöllői művésztelepen. A régi Gödöllő, kamarakiállítás, megtekinthető 10— 18 óráig. Aszód, múzeum: A Galga mente, állandó kiállítás, megtekinthető 9—17 óráig. Kerepestarcsa, kiállitótercm: Televíziós bábok kiállítása, megtekinthető 10—18 óráig. M .'.1 A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XIV. ÉVFOLYAM, 263. SZÁM 1987. NOVEMBER 12.. CSÜTÖRTÖK A Kibontakozás szellemében Megújulás, külpiaci jelenlét Herczenik Gyula első iitkár elnökletével ülést tartott tegnap délután a városi pártbizottság. A testület dr. Zsiga László titkár előterjesztésében megtárgyalta és elfogadta a körzet mezőgazdaságának helyzetéről és továbbfejlesztésének feladatairól készített jelentést. Mérséklődő fejlődés Az elfogadott jelentés utal arra, hogy a Központi Bizottság júliusi állásfoglalása a kibontakozás fontos területének és feltételének tekinti a mezőgazdaság és élelmiszer- ipar korszerűsítését, hogy az ágazat termelésének dinamikus bővítésével elősegítse a stabilizációt. Körzetünk is hozzájárulhat ehhez, hiszen jelentős az agrártermelés és a mezőgazdasági üzemek élelmiszeripari tevékenysége. Az itt működő hét termelőszövetkezet és a tangazdaság több mint kilencezer embert foglalkoztat, s tavaly csaknem ötmilliárd forintnyi bevételt ért el. Körzeti labdarúgó-bajnokság Több kiállítás, mint gól A szövetségi napon Ádám Mihály, a szövetség elnöke elújságolta, hogy a Pest Megyei Labdarúgó-szövetség a következő télen is megrendezi a teremfocitornát. December 5. és január 10. között az egyik csoport mérkőzéseit a GEAC- sportcsarnokban játsszák. Nevezni november 23-ig lehet azoknak a csapatoknak, melyek nagypályás bajnokságban szerepelnek. A nevezési díj 1800 forint. Nevezési lapot és csekket a városi sportfelügyelőségen lehet kérni. A sorsolást a fővárosban tartják november 25-én. A valkói sportköri elnök, Bene Pál arról beszélt, hogy most már van csapat, csak edző kell. Remélik, hogy a téli szünetben ezt a gondot is orvosolják. Szabó Imre játékvezető a Domony—Mogyoród ifjúsági mérkőzést kommentálta. A fegyelmezetlen házigazdák 9 játékossal vonultak fel a pályára. Amikor a vendégek már 11-0-ra vezettek, négy do- monyi labdarúgó lejött a pályáról. A komolytalanná vált mérkőzésnek a bíró a 75. percben véget vetett. A forduló rövid krónikája: Zsámbok—GEAC II. 4-0 (1-0) Vezette: Fodor, (Sóti). A sportszerű találkozón megérdemelt a hazai győzelem. Valkó—Erdőkertes 1-2 (1-1). Vezette: Répási, (Maszlag, Máthé). Az egyforma képességű csapatok közül a szerencsésebb nyert. Túra—Galgahévíz 3-0 (2-0). Vezette: Tompa (Gecse, Tóth Cs.) A jó iramú mérkőzésen három hévízi és egy túrái játékost kiállítottak. IM Vasas—Vácszentlászló 1-1 (0-0). Vezette: Németh, (Turóczi, Uzsák). A nagy küzdelemben az ik- ladi csapatnak több helyzete volt, de a vendégvédő Pethő József kiemelkedően jól védett. Domony—Mogyoród 0-1 (0-0) Vezette: Lesku (Szabó). A felnőttek találkozója sportszerű volt. Veresegyház II.—GSC II. 2-2 (0-2). Vezette: Szabó, (Merkel, Maszlag). A jónak ígérkező mérkőzés a végén keménnyé vált. 1-1 Isaszeg—Kerepestarcsa (1-0). Vezette: B. Tóth, (Nérer, Tóth J.). A változatos kilencven perc döntetlen eredménye igazságos. Ifjúságiak: Valkó—Erdőkertes 2-2, Túra—Galgahévíz 3-3, IjVX Vasas—Vácszentlászló 2-1, Domony—Mogyoród 0-11, Isaszeg—Kerepestarcsa 5-1. Serdülők: Pécel—Dány 3-1, IM Vasas—Hévízgyörk 9-0, Kerepestarcsa—Aszód 6-0, Kartal— Túra 2-0, Isaszeg—Bag 3-0, (játék nélkül), Veresegyház— GSC 1-2. Az utolsó előtti forduló következik vasárnap. A kezdési időpont ifiknél 11, felnőtteknél 13 óra. A párosítás: GEAC II.—Kerepestarcsa, GSC II.— Isaszeg, Mogyoród—Veresegyház II., IM Vasas—Domony, Galgahévíz—Vácszentlászló, Erdőkertes—Túra, Zsámbok— Valkó. A serdülők őszi zárásának műsora: GSC—Pécel, Kartal—Veresegyház, Túra— Bag, Aszód—Isaszeg, Hévízgyörk—Kerepestarcsa, Dány— IM Vasas. A bajnokság állása: 1. V.-lászIó 11 7 3 1 36-10 17 2. Zsámbok 11 7 3 1 32-16 17 3. IM Vasas 11 7 3 1 26-11 17 4. Galgahévíz 11 6 4 1 34-13 16 5. Isaszeg 11 5 5 1 27-15 15 6. Túra 11 6 3 2 23-13 15 7. Mogyoród 11 4 3 4 24-24 11 8. GEAC 11. ll 4 1 6 32-23 9 9. Domony 11 4 — 7 13-26 8 10. GSC II. 11 3 2 6 22-26 8 11. K.-tarcsa 11 2 3 6 15-18 7 12. Erdőkertes 11 2 3 6 15-31 7 13. Valkó 10 1 1 8 8-32 3 14. Veresegyház 10 — 2 8 8-48 2 Cs. J. Mezőgazdasági üzemeinkben hatvanhárom százalékkal részesedik az alapon kívüli tevékenység. A hatodik ötéves tervben a fejlődés üteme meghaladta az országos átlagot. Az üzemek termelésének bővülése viszonylag kiegyensúlyozott volt. A növénykultúrák vetésterülete a helyi adottságokra építve kevésbé, az állatállomány és az állati termékek előállítása jobban követte a piaci viszonyok változását. Jelentősen fejlődött az élelmiszer-feldolgozó tevékenység, a tervidőszakban 38 százalékkal növekedett, ösz- szességében emelkedett az üzemek bevétele, annak exportból származó hányada. A tervidőszak második felében azonban a fejlődés üteme mérséklődött, néhol visszaesett. A sziborúbb közgazdasági és kedvezőtlenebb termelési feltételek a korábbi termelési mennyiségek állandósulását, némely ágaza. visszaesését vonták maguk után. Az ipari, mezőgazdasági árarányok romló egyenlegének a jövedelemre való negatív hatása, a fokozódó anyagellátási gondok, a lazuló szerződéses fegyelem a tervidőszak második felére nehéz helyzetbe hozta a mezőgazdasági üzemeket. Előtérbe kerültek a rövid távú érdekek, lelassult a beruházások és a műszaki fejlesztés üteme. Elsőrendű gazdasági célként a városi pártbizottság is a stabilitás megőrzését jelölte meg 1984— 1985-ben. Minőségi juttatás Tavaly az üzemek termelési értéke visszaesett az 1984. évi szintre. A nyereség több mint 14 százalékával csökkent, a ráfordítások összege 6,4 százalékkal emelkedett. A növénytermesztésben, az aszályos évek ellenére, javult a termelés színvonala. Gabonából a termésátlag 4,7 tonnára nőtt. Az állattenyésztésben, az 1984-ben bekövetkezett visszaesés után, a‘ múlt évtől kezdve a sertés- és a baromfiállomány szerény mértékben nőtt, a szarvas- marhák száma állandósult. Az utóbbi két esztendőben az egy tehénre jutó tejhozam 7,8 százalékkal magasabb a tervidőszak átlagánál. Jelentős az üzemek ipari, építőipari és kereskedelmi, valamint a háztáji és a kisegítő gazdaságok termelése. Javult a dolgozók közvetlen érdekeltsége, mind szélesebb körűvé vált a teljesítményhez és minőséghez kötött juttatás aránya. Noha a kívántnál lassúbb ütemű, terjed a csoportérdekeltség, ösztönzik a kollektív önelszámolás irányában való fejlődést. A határozat második felében a gazdasági, társadalmi Hét végi orvosi ügyelet Központi ügyelet (ide tartozik Szada és Isaszeg is) november 14-én 14 óráig: dr. Sze- merédy István, utána november 15-én reggel 8 óráig: dr. Vámos János. Kerepestarcsa (Csömör, Nagytarcsa, Mogyoród) november 14-én dr. Bodnár Pál, 15-én: dr. Hézinger Lajos. Aszód, rendelőintézet (Túra kivételével a volt járás területe) mindkét napon: dr. Tózsa István. Túrán péntek estétől hétfő reggelig: dr. Tóth Gusztáv. Pécelen szombaton és vasárnap dr. Ray Péter. összevont körzeti orvosi ügyelet, Valkó. Vácszentlászló, Dány, Zsámbok, november 13-án este 6 órától 16-án, hétfő reggel 8 óráig: dr. Mészáros József dányi körzeti orvos. Erdőkertes, Veresegyház szombaton és vasárnap dr. Fekete Beatrix veresegyházi körzeti orvos. Gyermekügyelet: Gödöllő, rendelőintézet, szombaton és vasárnap: dr. Pédery Zsuzsanna. Í6Í1 MODS! A lovakat lelövik, ugye? Színes, magyarul beszélő amerikai film. 6 és 8 órakor. kibontakozás szellemében a teendőket vázolja föl, kiemelve, hogy mezőgazdasági üzemeink a nehezebb viszonyok között is megőrizték stabilitásukat. Előtérbe került a termelés korszerűsítése, a gazdálkodás ésszerűsítése, a nagyobb jövedelmezőség feltételeinek megteremtése. Néhány üzemben korszerűsödött a szervezeti, irányítási rendszer, közvetlenebbé vált az anyagi érdekeltség. Taggyűlési viták A tervidőszakban dinamikus átrendeződés, közgazdasági tisztulás, valóságos értékrend kialakulása várható. Ebben. a folyamatban részt kell vennie minden üzemnek, s olyan gazdasági potenciált elérni, amely a kibontakozáshoz, a dinamizáláshoz megfelelő forrást jelent. Az eddigieknél is több figyelmet kell fordítani a technológiai megújulásra, a külpiaci jelenlét szélesítésére. A körzet mezőgazdasági üzemeinek pártszervei és -szervezetei ez év szeptemberében, októberében meghatározták feladataikat a Központi Bizottság kibontakozási programja helyi végrehajtására. Ezek a helyi sajátosságoknak megfelelő gazdasági elmozdulást irányoznak elő, a váposi pártbizottság határozatának szellemében. A testületi, taggyűlési viták alkfáf) hozzáállást mutatták. 'fe'á‘ lehet* az egyik záloga annak, hogy a gazdasági megújulás folyamata nem torpan meg. K. P. A temetőben sok az autó T emetőkben a lehető legkevesebb időt töltöm. Jószerivel csak idegen sírkertben tartózkodom huzamosabban, megnézni, másutt miiyenek a szokások. Eme rövid nézelődés közepette is megfigyeltem. a sirkertekben egyre több az autó. Az ember már régebben sok, a temetkezési helyek hovatovább piachoz válnak hasonlatossá, itt is, ott is kisebb csoportok tré- cselnek, s amikor éppen nincs a közelben senki, megöntözik a hantok virágait, elrendezgetik a földet, gyomlálnak, gereblyéznek. De hát most az autókról van szó. A temetőt ellepő autókról panaszkodott több gödöllői lakos, de megtehette volna más település lakója is. Miért engedik? — kérdezték a gödöllői lakosok, majd utána kérték, az illetékesek intézkedjenek. Nem lennék meglepve, ha az illetékesek — meghallva a kéréseket — akkurátus szabályzatban rögzítenék, ki, mikor és mely feltételekkel hajthat járművével a temetőbe. Utana minden bizonnyal azt panaszolnák, hogy az illetékesek miért nem szereznek érvényt a rendeletnek. Hiába van rendelet, hangoztatnák a panaszosok, ha nincsenek ott az őrök, akik megakadályoznák az autók behajtását. Más panaszosok kifogásolják, hogy iskolás gyermeküknek rengeteg mindent kell vásárolniuk. S nem elég megvenni mindenféle fölszerelést, még azt is megszabják a tanítók, hogy milyen színű legyen a tornaszerelés, hogyan harmonizáljanak a színek. Ki győzi ezt? — kérdezik indulatosan a gyermekes szülők. Kérik az illetékeseket, nézzenek utána, s szabályozzák, mit kérhetnek a pedagógusok a szülőktől, hol a határ. Nekünk az volna a dolgunk — a panaszosok szerint —, hogy kérdezzünk rá az illetékesekre. mik a szabályok, s ha nincsenek, mikor dolgozzák ki őket, s ha ki vannak dolgozva, hogyan kívánnak érvényt szerezni nekik, mert — mondják a panaszosok — tarthatatlan, hogy a temetőket ellepik az autók, az iskolák annyi fölszerelést követelnek, amennyi régébben az egész iskolai kor alatt nem kellett. Kérdezzék csak meg azt is, intenek a panaszosok, hogy az illetékesek sosem szoktak temetőbe járni, nekik nincs iskolás gyermekük, mert ha megfordulnának a sirkertekben, maguk is észrevennék, mennyire zavarják ott a nyugalmat az autósok, s ha -Volna iskolás gyermekük, észrevennék, mennyire apasztja a pénztárat a rengeteg kérés teljesítése, ami naponta érkezik a gyermek közvetítésével. Az illetékes valószínűleg azt válaszolná, hiába hoz akárhány rendeletet, minden autós mellé nem állíthat őrt, a szabály önmagában nem ér semmit, pagyobb önuralomra, állampolgári fegyelemre volna szükség. Az iskolás korú gyermeket nevelő illetékes is nyomogatná a homlokát, bizonygatva, tudja ő ezt nagyon jól, hiszen az ő keresete sem duzzasztja annyira a bukszát, de hát a korszerű pedagógia meg az iskolareform, meg a korszerű tanrend, meg a satöbbi. Iskolaügyben meglehetősen tanácstalan vagyok. Igazat adhatok-e öreg barátomnak, aki szerint az ő idejében volt egy fekete táblájuk, egyik oldalán vonalkázva, másikon kockázva, madzaggal hozzákötve a palavessző, így tanultak meg írni, olvasni. A maiak akkora táskákat cipelnek, lassan elkelne nekik egy kis teherhordó szamár. És mégis: a rengeteg könyv, füzet, segédlet sem elegendő ahhoz, hogy a nyolcadik osztály befejezésekor tudjanak olvasni. A minap is erről beszéltek a tévében, tizennyolc-húsz éves fiatalok akadozva olvasnak. Hát akkor? — kérdezi öreg barátom. T emetőügyben valamivel derűlátóbb vagyok. A kulturáltsági szint emelkedésétől várok javulást. A kulturális szint emelkedik, ebben bizonyosak lehetünk, igaz, nagyon lassan. Némelyek talán még emlékeznek rá, régebben a vasúti kocsikra ki volt írva. a vagonban köpködni tilos. Azért kellett kiírni, mert akkoriban általános volt a köpködés. Ma már ilyesmi nincs kiírva a kocsikban. Köpködés most is előfordul,’de nem általános. Ha ezt sikerült elérnünk, miért ne sikerülne elérni,’ hogy ’az autósok megálljának a sírkert slőtt. s gyalog tegyék meg azt a néhány métert a hantig? Kör Pál Séták a városban A volt majorsági földek ^ régi katolikus temetőben állt a Kancsár-féle ház. Bejárata ott volt, ahol ma a harangláb van. Az épület és udvara utána következett. A ház háta mögött szántóföld terült el, a Harasztimajorhoz tartozott az a rész. Emlékezetem ott búzatáblákat ringat. Akkoriban a vallás szertartásai közé tartozott a búzaszentelés, s mint kisiskolás és ministráns részt vettem azokon. A katolikus iskolák tanulói együttesen a felnőttlakossággal vonultak a majorsági búzatáblákra. A kastélytemplomtól indultak, majd befordulva, a síneken át, a volt Mária Valéria utcán (a mai Táncsics Mihály úton) értük el a már zöldellő búzatálflá- kat, melyeket szertartások közepette megáldott a pap. A menet oda- és visszafelé imádkozott és énekelt. Akkor még a Haraszti-major felé vezető út mindkét oldalán vetések zöldelltek és értek be. Ma egy több utca által szabdalt városrészt találunk itt. A nagy változás eredményeképpen a többségükben kertes házakat. A régi majori út bejáratánál időzök el egy kicsit... Szembe ökrös szekerek jönnek, alig haladnak, a bakon ülő béresek közül mintha az egyik a keresztapám volna. De a sarkon a ma valósága nem mély, sáros út, hanem majdnem országúti minőségű aszfaltos. Esténként neonfény- nyel kivilágítva, több fontos, itt székelő vállalathoz, intézményhez visz el. Így a közelben találhatjuk a Pest Megyei Növényvédelmi és Agrokémiai Állomást, az Állategészségügyi és Élelmiszerellenőrző Állomás és Kórház rnuKoüesi területet. De itt juthatunk el a Tigáz székhazához, a kenyergyarnoz es mas cegeknez. bokszor barangoltam végig e területet gyermekfejjel és felnőttként is. Tobzódtam a látott es megőrzött kepekben, de ehhez a területhez kapcsolódik egy különleges esemeny kepe is. A cserkeszviiagtabor Gödöllőn megtartott találkozója is itt volt 1933-ban. Negyvenhét ország tizenötezer cserkesze adott egymásnak es húszezer magyar tarsanak találkozót. Nekem csodalatos élményt nyújtott, már hetedik evemben jartam, s ott laktunk a Kancsar-féie házban. Apám mint lakatos dolgozott a kutak fúrásán (mai aram- mórogyári terület), a sportpálya lelátójának építésén (akkor került a pálya a ma is igazán kedvező parki reszbe) es számtalan más munkálaton. Regi családi szokásként ebedet vittünk az apamnak a nagyanyámmal. S így már a táborozás előtt tudtuk, mire, minek készülnek a dolgok. Az evben a gabonatáblák helyet sátortábor népesítette be. Ha addig hallottam is színes boruekről (látni csak a Tolnai Világlapban láttunk, az járt nekünk), akkor viszont elöben találkozhattunk négerekkel, arabokkal, sárga bő- rüekkel, szoknyás skotokkal, és sok más idegen nyelvű fiatallal. Nagyanyám vitt bennünket, Jóska öcsémmel, aki ötéves volt. Belátogattunk több nemzet táborterületére. Megajándékoztak bennünket déligyümölccsel, csokitáblák- kal. Az esti tábortüzekre is meghívtak. A tüzek fénye, pattogó szikrái mellett felhangzó énekek sokáig fülünkbe csengtek. Nagy kavalkád, színes forgatag volt itt, sok külföldi jött akkor ide. A HÉV-járatok ontották a népet. Utólagosan másokat is megkérdeztem a cserkészekről, s így tudtam meg, hogy a ba- bati erdőben máskor többször táboroztak már cserkészek, s a babati cselédek családtagjai nemegyszer részt vettek esti tábortüzeiken. Voltak, akik tőlük tanulták meg egy életre szólóan a dalt, mely felcsendült akkoriban: Alszik a tábor, csak a tűz lángol, rakd meg pajtás azt a tüzet, Isten tudja mikor látunk megint ilyet... Gyermekkoromban magam is szerettem volna cserkész lenni. De, mint kiderült, abban a csapatban csak a jómódú gyerekek sorakozhattak. Azóta több mint öt évtized múlt el. A felszabadulás után felbomlott a koronauradalom. Földhöz jutottak a volt cselédek, zsellérek, napszámosok. Telket kaptak az ifjú házasok is. Két forintért adták, mérték négyszögölét. A z árammérőgyár is ide épült a terület szomszédságába. Az ott dolgozók közül többen kaptak vagy szereztek telket és erősítették azt a tendenciát, hogy a dolgozó n,e legyen bejáró, ne utazzon naponta több órát, hanem lakjon a gyárhoz közel. Sorrá épültek a ganzosok és más dolgozók házai a majorsági földeken. A volt szántóföld, a volt gabona- és kukoricatáblák helyére kertvárosi rész épült. Lakói szorgalmas kert- művelők, kezük nyomán a járdaszélen is különböző gyümölcsfák. haszonfák magasodnak, s gyűrűikben immár több évtized rajzolódik ki. A temető fölötti és mögötti városrész ez a terület. Szántai Sándor ISSN 0133—1957 (Gödöllői Hírlap)
