Pest Megyei Hírlap, 1987. október (31. évfolyam, 231-257. szám)

1987-10-07 / 236. szám

1987. OKTOBER 7., SZERDA Veszélyeztetett a budaörsi környezet Amíg a tisztítómű felépül A főváros közelsége, a lakosság egyre dinamikusabb növekedése kedvezőtlen környezeti hatásokat okozott Budaörsön és vonzáskörzetében. A gyors változással nem tudott lépést tartani az infrastruktúra fejlődése cs az ebből adódó veszélyeztetettség ráirányította a figyelmet a környezet- és természetvédelmi feladatok­ra. A helyi tanács és a Hazafias Népfront városi bi­zottsága közösen keresi a választ: hogyan lehetne a szűkös anyagi helyzetben enyhíteni a legsúlyosabb gondokon. Erről beszélgettünk Köves! Györggyel, a Budaörsi Tanács műszaki osztályának vezetőjével és Králik Jánossal, a Hazafias Népfront városi bizottsá­gának elnökével. — A legtöbb fejtörést a talajvíz szennyezettsége okoz­za, nem sikerült még megol­danunk a szennyvízkezelést — kezdi Kövest György. — A tisztítómű több ütemben készül, jelenlegi kapacitása 3200 köbméter naponta. Ez még az idén 6400 köbméterre emelkedik, ami ugyan nagy segítséget jelent a szennyvíz­elhelyezésben, tisztításban, de ezzel még csak az út felét tettük meg. Ahhoz, hogy vég­legesen rendezhessük a vá­ros és Törökbálint gondját, folytatni kellene az építke­zést a tervezett további 6400 köbméterig. Ebben az ötéves tervidőszakban viszont mind­össze 1600 köbméter bővítésé­re futja anyagi erőnkből. Közbülső megoldás — Akkor bizonyára szüle­tett valamilyen ötlet egy köz­bülső megoldásra. — A lakossági szikkasztók­ból a szennyvíz elfolyik a ta­lajba. Ezért a jövő év au­gusztus végéig felülvizsgáljuk ezeket és folyamatosan köte­lezzük a tulajdonosokat, hogy zárt rendszerűvé alakítsák át. Az új építkezéseket már ele­ve ennek figyelembevételé­vel engedélyezzük ott, ahol nincs lehetőség csatornaháló­zat bekötésére. — Ami ugyan szintén költ­ségnövelő, de a különféle vá­rosszépítő mozgalom kereté­ben társadalmi munkák szer­vezésével árkök; hidak, átere­szek tisztán tartásával csök­kenthetjük a kiadásokat — te­szi hozzá Králik János. — Tehát a zárt rendszerű tárolókkal és a tisztító kisbe­rendezésekkel egy ideig még viszonylag elfogadható állapo­tot teremthetnek Budaörsön. A patak szabályozása — De csak egy ideig — ve­szi át ismét a szót a műszaki osztályvezető. — Mert a zárt rendszerű tárolók két éven belül ugrásszerűen megnöve­lik a szippantott szennyvizek elhelyezésének igényét. A meglévő tisztítótelepen a kö­zeljövőben helyezünk üzembe egy UNIR típusú szippantott szennyvíz-előkezelőt, ami pil­lanatnyilag elegendő lenne. De később, a tárolórendszer kiépülésével együtt ezt is to­vábbi egységekkel kell bőví­tenünk. És megint vissza kell kanyarodni a felszíni vízren­dezéshez, aminek kulcspontja a kusszuréti patak szabályo­zása. Az 1979-ben készült igen költségigényes rendezési terv­nek csak egy része valósult meg. Jelenlegi stádiumában a patak esőzések idején elbírja még a tisztított szennyvíz és csapadék mennyiségét, de a vízhozam növekedésével a bu­dapesti szakasz rendezése el­engedhetetlenné válik. Amennyiben az elképzelések szerint megépíthetnénk a tisz­títóművet, az egyenletesen bo- csátaná a vízmennyiséget a patakra. Ám ennek híján most azt vizsgálhatjuk a Vá­rosépítési Tudományos és Ter­vező Intézettel: milyen for­mában helyezhetjük el meg­nyugtatóan a szippantott szennyvizet. Aminek elszállí­tása — kapacitás hiányában — ma is gondot jelent a Pest Dömsödi köntösök Megyei Víz- és Csatornamű Vállalatnak. — Hasonló problémák je­lentkeznek Budaörs vonzás- körzetében is? — Igen, de ott súlyosabb az ivóvízellátás helyzete, ami viszont Budaörsön nagyjából már megoldott. Azaz, további fejlesztésekkel fokozatosan el­látható vezetékes ivóvízzel a terület. A törökbálinti részen vezetékhálózat van, csak nincs megfelelő vízbázis, de ez a budapesti, illetve a megyei bázisról legkésőbb 1989-ig ki­építhető. A környezet- és természet- védelmen belül évek óta hú­zódó téma a törökugratói bá­nyák ügye. A kitermelésre már alkalmatlan, de illegális szemétlerakónak viszont fel­fedezett terület rekultiváció­ja egyre sürgetőbb, annál is inkább, mert tájvédelmi kör­zetbe tartozik. Most, úgy tű­nik, lehetőség van e tájseb eltüntetésére. Ezer facsemete — A biatorbágyi szemétte­lep 1993-ig fogadja a 'környék hulladékát. De az illegális szemétlerakást egyelőre még nem tudjuk megakadályozni — mondja Králik János. — Tervezzük a közterület fel­ügyeletének megerősítését és a lakosság bevonását. A ta­nács költségvetési üzeme nemrég újította fel géppark­ját, újabb kukásautót vásá­rolt. A szemétszállításra be­vont területekről 1988-tól már pormentesen szállít. Az üdü­lőhelyeken több szemétgyűjtő konténert helyez ki, és a népfronthoz tartozó kertbarát­kor segítségével igyekszünk rávezetni a lakosságot ezek használatára. Fenyveseink pusztulását is szeretnénk meg­akadályozni. Ezért a Buda- vidéki Erdő- és Vadgazdaság rövidesen lezárja: a forgalom elől a naphegyi parkerdőt, ezután összefogással fákat te­lepítünk oda éppúgy, mint Budaörs belterületére, ahol jövőre legalább ezer facseme­te elhelyezését tervezzük. — A közterületi parkok rendben tartása eddig nem nagy sikerrel folyt — jegyzi meg Kövesi György. — A kö­zelmúltban szervezeti válto­zás történt a tanácshoz tarto­zó Gazdasági Műszaki Ellátó Szervezetnél. Üj főkertészük lett, és parképítő, -fenntartó gépeket vásároltak több száz­ezer forintért. Bizonyos kör­nyezetvédelmi és városrende­zési feladatokat a jövőben is igyekszünk ellátni, de ahol anyagiakkal már nem győz­zük, ott keressük a módját: hogyan tudnánk kevésbé költ­ségesen, lakossági segítséggel megbirkózni legégetőbb gond­jainkkal. T. A. A Fékon Ruházati Vállalat megbízásából frottírköntösöket gyárt a Dózsa Tsz textilfeldolgozó üzemága Dömsödön. Felvé­telünkön a főleg szovjet exportra készülő ruhaneműket varrja Mendi Mária. (Csécsei Zoltán felvétele) A Ráckevei-Duna-ág partján Épül a viziúttörő-bázis Országos vízi úttörő ván dor - táborbázis épül Csepelen. A soroksári Duna-ág partján már meglevő ifjúsági és úttö­rőtábor kiegészítésével terem­tenek lehetőséget az országos túrákon részt vevő vízi úttörők fogadására. A tervek szerint nemcsak a fiatalok, hanem a felnőtt vízi túrázók'is megpi­henhetnek, sátrat verhetnek ezen a telepen. Mintegy negy­ven gyerek részére állnak majd rendelkezésre sátorozási, s az ahhoz kapcsolódó főzési, étke­zési, zuhanyozási helyek. A hi­degebb. sátorozásra nem al­kalmas időben érkezőkre gon­dolva, 15—20 személyes pihe­nőhelyiséget is építenek. A tábor , már sok évtizedes Megelőzve az illegális honfoglalókat Eldőlt a bányatavak sorsa A jövő évben parcelláznak Pest megyében is sok a mélyművelésű kavicsbánya, nem egy helyen tavak, tórendszerek alakulnak ki. A bányamunkák befejezése után az üzemeltetőknek kö­telessége a rekultiváció elvégzése, s ilyenkor kínál­kozik lehetőség arra, hogy a területek gazdái a helyi tanácsokkal összefogva gondoskodjanak a mestersége­sen keletkezett vízfelületek további sorsáról, azokat fürdőzésre, szabadidősportok művelésére alkalmassá te­gyék. Lesz magántelek is Ezért is figyelemre méltó most a kiskunlacháziak azon törekvése, hogy a bugyi út mentén az 50 hektáron fekvő bányatavat hasznosítani kí­vánják. A Petőfi Tsz által folytatott felszíni és mélymű­velésű kavicsbányászat befeje­zése után a tsz vezetősége és a tanács elhatározta — még mielőtt az említett bányatava­kat birtokukba vennék az il­legális honfoglalók —, tervet készíttetnek a terület jövőbeni kialakítására. A rendezési terv elkészítésére már egy évvel ezelőtt merendelést adtak a Pest Megyei Tanácsi Tervező Vállalatnak. Elképzeléseik két altematí- vás programot tartalmaztak. Az egyik elgondolás szerint a tavat és környékét teljes mér­tékben közösségi hasznosítású­vá teszik, a másik szerint pe­dig részben telkesítik, részben pedig — a fennmaradó na­gyobbik területen — szabad strandot és horgászpartot léte­sítenek. A PTTV tervzsűrije és az építési tervezői szak­értői bizottság mindkét válto­zatot jóváhagyta, ahhoz azon­ban, hogy a program részle­tes kidolgozása tovább folyta­tódhasson, dönteni kellett va­lamelyik; változat mellett. Nemrégiben a terv társadalmi vitája során — melyre meg­hívták a Pest Megyei Tanács építési osztályának képviselő­jét, a megyei főépítészt, a Földtani Intézet, a Köjál, va­lamint a helyi állami és tár­sadalmi vezetőket — eldőlt a kérdés: a tó hasznosításának második, kombinált változata mellett foglaltak állást. A víz majdani eltartóképes­ségét is figyelembe véve het­ven telek kialakítására tettek javaslatot. A kiparcellázható területek átlagos nagyságát 150 négyszögölre tervezik. Egyelőre azonban arról még nem határozott a tanácstestü­let, hogy a telkeket milyen módon értékesítik, közműve- sítve vagy anélkül. Ki közművesítsen ? A tanácsnak az utóbbi eset­ben könnyebb dolga lenne, és a telkek is olcsóbbak len­nének, de a dolog nem ilyen egyszerű. Ha ugyanis a köz­művesítést — s azon belül is a szennyvíz elvezetését — a majdani telektulajdonosokra bíznák, nem biztos, hogy min­den telekgazda betartaná a szennyvízgyűjtésre előírt sza­bályokat, s ezáltal veszélyez­tetetté válna a tó vizének mi­nősége, illetve a környező vi­zek tisztasága. A tanácsi köz­művesítéssel viszont egységes­sé és biztonságossá válna a vízgyűj tőrendszer. Egyelőre engedélyt ad a ta­nács a tervezői és kivitelezői tervek elkészítésére, s még az idén, a rossz időjárás beállta előtt szeretnék elvégezni a te­rep rendezését is. A munká­latokat a Petőfi Tsz-szel kar­öltve végzik. Körsáv a vízparton A tópart kialakításakor már az előzetes tervezés során is igen körültekintően járt el a tanács. A kiparcellázandó tel­keket nem közvetlenül a víz­partra tervezték, hanem meg­hagynak egy körülbelül 6—7 méter széles körsétányt köz­vetlenül a viz mellett. A tó­part többi részén — termé­szetesen a nagyobbik terüle­ten pedig szabad strandot lé­tesítenek és horgászpartot hoz­nak létre a helyi horgászklub részére, illetve napi helyjegy árusításával lehetőséget nyúj­tanak az alkalmi horgászok számára is. Á telkek parcel­lázását előreláthatóan a jövő év nyarán kezdik meg, s a helybéli lakosok előnyben ré­szesülnek. Antal Piroska Takarmányozásra alkalmas Hulladékok hasznosítása A hazánkban évente kelet­kező több mint 90 millió ton­na mezőgazdasági hulladék hasznosítására új eljárást fej­lesztettek ki a Központi Élel­miszer-ipari Kutatóintézet bio­technológiai főosztályának szakemberei. Az alapkutatások célja az volt, hogy a szalmát és ku­koricaszárat állatok etetésére alkalmassá tegyék. Többéves munka eredményeként kidől­vizi úttörő -h agyomán y okk a 1, valamint megfelelő csónakház­zal, csónakokkal, felszerelé­sekkel rendelkezik, így tapasz­talatai, eszközei hozzájárulhat­nak az országos túrák sikeré­hez. A bázis kialakításához a kerületi tanács illetékes osztá­lya pályázat útján anyagi tá­mogatást nyert el a Fővárosi Tanács idegenforgalmi bizott­ságától, valamint a budapesti úttörőflottától. Idén tavasszal az Állami Ifjúsági és Sporthi­vatal is írt ki táborhelyek lé­tesítésére országos pályázatot. Kétszázhúsz pályázat érkezett a bírálóbizottsághoz, s a leg­jobb javaslatok megvalósítá­sához jelentős anyagi támoga­tást nyújt az ÁISH. szaküzletek előtt — magyaráz­kodik a postán. — Tessék föltüntetni a cso­mag értékét is! — bök a sár­ga feladóvevényre a postás­kisasszony. A flaszterlakó bólint s szá­mol. Hasára üt, aztán kitölti a megfelelő rubrikát: 5000 fo­rint. — Merthogy a türelmet és az időt is bekalkuláltam, ami ugye nagy pénz manapság — mondja a felvevő asszonyká­nak szabódva, ám az leinti: ha drága az ideje, minek a szófia beszéd. Fizessen, s már­is indul a csomag. Emberünk otthon büszkén lobogtatja asszonya orra előtt a cédulát. — Hűha! Nem átallottad ötezer forintra taksálni azt a maréknyi csomagot? — repli- kázik a szoknyahordó. — És ha útközben elvész a pakk? — Akkor fizet a posta — mondja derűsen a férj. Az asszony egy pillanatra messzeréved. ötezer forint. De nagy pénz. — Megérkezik az — mond­ja félhangosan, inkább önma­gának. — Megbízható emberek mostanában a postások. Sóhajt s mintha kiszaladna a száján: sajnos... B. I. A. goztak egy olyan folytonos fermentációs, vagyis erjesztési eljárást, amellyel a mezőgaz­dasági hulladékok lignintar­talma csökken, s a cellulóz­rostok feltárulnak. A növényi szövetekben lévő szerves ve- gyületet, a lignint azért kell kivonni, mert a fás, rostos anyag emészthetetlen az álla­tok számára. A szakemberek az intézetben szabadalmazta­tott berendezésbe, a forgó ned­ves fermentorba behelyezett kukoricaszórat úgynevezett fe­hér korhadást okozó gombá­val oltották be, amely a hul­ladék felszínén elszaporodott. A folyamat eredményeként csökkent a kukoricaszár lig­nintartalma, és növekedett a hulladék fehérjetartalma. Az eljárás eredményeként a kukoricaszár és a szalma fe­hérjetartalma csaknem három­szorosára növekedett, s a ben­ne lévő lignin 10—20 százalé­ka lebomlott. A biotechnológusok a kuta­tást tovább folytatják. Azon dolgoznak, hogy az eljárás a mindennapi gyakorlatban be- vezethetővé váljék. Ennek ér­dekében csökkenteni kell az erjesztéshez szükséges ener­giamennyiséget azért, hogy a takarmány előállítása olcsóbb legyen. Az élelmiszer-ipari kutató- intézetben kísérleteket folytat­nak ligninbontó enzimek elő­állítására is. Ezek az enzimek felhasználhatók a silókészítés adalékanyagaként, valamint az állatok takarmányába keverve elősegítik a tápanyag-hasznosu­lást, ezért hozamnövelő hatá­súak. A ligninbontó enzime­ket az intézetben szabadmaz- tatott oszlop típusú fermen- torban, úgynevezett, félszilárd- félfolvamatos módszerrel állí­tották elő. bekérjék a betegek lapjait, ki­adják a leleteket. S az ablakon belül: neveté­sek, apró nyihahák; kávéscsé­sze csilingel, láb dobog üte­mesen, terefere. Egy „ablakon inneni” vas­tag bajszú férfi türelmét ve­szítve, ám szolidan megkocog­tatja az üveglapot. Lebben a függöny, haragos szemű, szőke hölgy rántja el, s vészjóslóan kérdezi: — Ki kopog? — Levente Péter — mond­ja másodpercnyi szünet után, kínosan mosolyogva a férfi. — Nem kezdődik még a kisis­kolások műsora? Az asszisztensnő vissza­rántja a fejét. Odabenn csend születik, itt kinn a türelem, s néhány perc múlva végre beszólítják a betegeket. © Csomagot készített vidé­ki sógorának az aszfalton : élő rokon: jóféle kerti mag­vak, válogatott, nehezen be­szerezhető, ritka növénysarjak , utaznak majd a távolba. — A sógornak kertje van, : nekem meg lehetőségem és i türelmem volt sorban állni a O Az óra- és ékszerboltban márkás öngyújtót szeretne vásárolni egy idős férfi. Hosz- szasan mustrálgatja a csillogó masinákat, s végül rámutat az egyikre: — Mennyit kóstál, s hol gyártották ezt a darabot? — kérdezi kedvesen az eladótól. A hölgy nem tudja, ám a pénztárban ülő kollegina máris küldi a választ. — Kétszázhatvan forintos. Tata! — kiált a vihogó kasz- szirlány. — Beüssem? A férfi szelíden, szinte res­telkedve fordul a csitri felé. — Majd’ negyven évig ta­nultam és tanítottam a föld­rajzot, de ilyen nevű ország­ról soha nem hallottam. Ked­ves kislány, Tata pedig egy város Komárom megyében. Egyébként üsse be — megve­szem az öngyújtót... © Az apró ablakon innen: türelmetlen, ideges bete­gek, akik már csaknem fél órája várnak sorukra. Arra, hogy a rendelőintézet labora­tóriumának dolgozói végre megkezdjék munkájukat, s Három történet

Next

/
Thumbnails
Contents