Pest Megyei Hírlap, 1987. október (31. évfolyam, 231-257. szám)

1987-10-05 / 234. szám

Siilpápsn A szolgáltatásról Október 8-án, csütörtökön délelőtt 10 órakor a Sülysá- pi Nagyközségi Közös Ta­nács termében tartja legköze­lebbi ülését a monori város­környéki bizottság. Két fontos napirend szere­pel a testület előtt. A lakos­ság áruellátásának és szolgál­tatásának helyzetéről a kis­községekben Kovács Béla, a Motion Tanács mütei-osz- lályának vezetője számol be. A gyermek- és ifjúságvéde­lem tapasztalata a körzet­ben, az ezzel kapcsolatos to­vábbi feladatok címmel Pin­tér Erzsébet osztályvezető tá­jékoztatja a városkörnyéki bi­zottság tagjait A háztájiból Sok sertés A gombai Fáy András Tsz idei tervének teljesítéséhez a háztáji ágazat 10 és fél mil­lió forinttal járul hozzá. Az év első hat hónapjában 800 darab hízott sertés, 25 da­rab szarvasmarha, 400 darab bárány és 15 mázsa gyapjú került | értékesítésre a háztáji gazdaságok jóvoltából. A szövetkezet jelentős tá­mogatást nyújt a háztáji gaz­dáknak. Gombán két, Káván egy helyen árusítanak részük­re különféle tápokat. Igény szerint adtak lucer­naföldet, rétet, ezen túlme­nően — a háztáji terhére — öt mázsa búzaelőleget. Ugyan­csak ellátták őket alomszal­mával, a bálázott szalmát pe­dig kedvezményes áron adták el az igénylőknek. Tervbe vették, hogy Bénvén önálló sertésátvevő telepet alakítanak ki. A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXIX. ÉVFOLYAM, 230. SZÄM 1987. OKTÓBER 5., HÉTFŐ Kereskedelmi ellátás Gyomron Többcsatornás beszerzéssel Opál — féldrágakő. A Cegléd és Környéke Élel­miszer Kiskereskedelmi Vállalat a közelmúltban változtatta a nevét Opál Kereskedelmi Vállalatra. A monori vonzáskörzetben nagy részt vállalnak a la­kosság kereskedelmi ellá­tásából. így van ez Gyom­ron is, az agglomerációs te­lepülésen az élelmiszerbol­tok zömét ők üzemeltetik. Az első félévben az érté­kesítési árbevétel — a múlt évhez képest — 2,9 százalék­kal növekedett Gyomron, amely nem éri el a vállalati átlagos négyszázalékos emel­kedést. A gyömrői boltok ösz- szes forgalma az év első fe­lében 86 millió forintot tett ki. A legnagyobb forgalom — érthető okokból — a köz­ség központjában lévő ABC- áruházban volt, bevételük el­érte a 37 milliót. Kellemetlen sarok Köszönni tudni kel! 'em köszön a gyerek. Ott l és bámulja, hogy dolgoz- a kőművesek, szólna is bzzájuk, látszik az arcán, de át azok serénykednek, nem figyelnek rá. Egyszer csak — mert a kíváncsiság igen-igen erős benne — megszólal: — Az ott mi? • Az egyik idős mester fel- tnordul: — Kinek a fia vagy? ; A gyerek hallgat. — Mondd meg apádnak, hogy tanítson meg köszönni! Ha már köszöntél, lehet szó diskurálásról! Tényleg: miért nem köszön ez a gyerek? Az enyém sem köszön. Akkor kezdte a nem köszönést, amikor az óvodá­ban kiderült, hogy a csókolo- mot, a sziát ezentúl mellőzni kell, s ha az öltözőből belép a csoportszobába, az ajtóban megállva hangosan és jól ért­hetően azt kell mondania: — Jő reggelt kívánok, szer­vusztok, kispajtások! Nem mondta, nem és nem. Irulva-pirulva — mert hát mégiscsak nevelési hiba ez, ugye — figyelgettem, ahogy a többiek mondják, szinte íe- kottázhatóan, mint egy emel­kedő és süllyedő ívű gyerek­dal, hogy jó reggelt kívánok ... Aztán egy szülő azt mondta: ö igenis büszke volt, amikor figyelmeztették, hogy a gye­reke nem alkalmazza ezt a köszönési formát, hanem csak úgy szól reggelenként: sziasz­tok, csókolom, megjöttem, és nem himbálja magát a sar­kán, miközben minden szem rászegezödik, hogy jól köszön- ti-e a kispajtásokat, hanem megy játszani. Hát nem is tudom... Az enyém mindenesetre úgy irtó­zott a reggeli közszerepléstől, hogy azóta sem köszön, és ez súlyos hiba, mert a kommu­nikáció az üdvözléssel kezdő­dik. Megjegyzem, van, hogy én sem köszönök. Belépek pél­dául a napközi udvarára, ahol ifjú pedagógusok néznek rám reggelenként, nap mint nap, és már-már személyes ismerő­sei lehetnénk egymásnak, de nem vagyunk, mert én nem köszönök előre. Kolléganőm sem köszön előre, akinek az ifjú pedagógusok a lányai le­hetnének. Következésképp senki nem köszön senkinek, jövünk, megyünk, belebot­lunk egymásba, de nem... Én egyszer megpróbáltam. Aztán néztek rám, hogy megint meg- próbálom-e. Idős ismerősöm nagyon sze­ret Péteribe járni. Kár — mondja —, hogy olyan ritkán van rá alkalma. Ott ha végig­megy egy utcán, akárki jön vele szemben vagy álldogál a kapuban, ráköszön, hogy jó napot kívánok. Ismerősöket is szerzett már így, a köszönés után megkérdezték egymástól, hogy ugye, milyen szép lett mára az idő, aztán meg, hogy messzire tetszik-e menni? Ügy hogy úgy megy ő most már a kisközségbe, hogy biz­tos benne: ha valami történik vele, megbotlik, elszédül — nem hagyják járdaszélen. Jó emberek laknak ott. Másik két ismerősöm ellen­ben kifejezetten utálja egy­mást. Ezt különböző hivata­lokban tett feljelentéseik is híven illusztrálják, mindazon­által igen jólnevelten köszön­nek egymásnak. Ha összefut­nak a kerítésnél, el nem ma­rad a jó napot. Más semmi. Ez a jó napot olykor gyilkol­ni tudna. — Én ebben a helyzetben nem tudnék köszönni... — kockáztattam meg egyszer, meg is kaptam rá a választ: — Úriember mindig kö­szön! A legirigylésre méltóbb kor­osztály a köszönésben: a ti­nédzsereké. Ők csak azt mond­ják egymásnak, hogy helló — és az áramkör máris közös. Igaz, nekik viszont az jelent gondot, hogy a harmincéve­seknek hogy köszönjenek, a csókolom már nem jó, a jó napot még nem jön spontán a nyelvükre. De nagy gond is ez... Ez a köszönés ... Ez a szegény gye­rek is itt a kőművesek köze­lében. mire megtanulja a sor­rendiséget, hogy előbb köszö­nünk. aztán lehet szó disku­rálásról, tán el is megy a kedve a diskurálastól. Pedig köszönni csak meg kell tanulnia. Neki is. Amíg gyerek. Aztán válogathat, hogy kinek köszön, kinek nem, és kinek hogyan köszön, és kit jelent fel, és ki lesz a barát­ja, és hol kezdődnek meg hol végződnek a kapcsolatok, és rangban ki van alul és felül, s hogy olykor zavaros, kusza, szövevényes viszonyainkban az egyetlen biztos kezdőpont az, hogy köszönni tudni kell.., K. Zs. Korábban az ABC-áruház közelében két kisebb élelmi­szerboltot bezártak, illetve az egyiket autóalkatrész-üzletté alakították. Ez is hozzájárult az ABC nagyobb forgalmá­hoz. Gyömrő legnagyobb boltjának nyitva tartása ma már jól alkalmazkodik a la­kosság igényeihez. Azelőtt hét­főn csak délután két óráig fogadták a vásárlókat, a kö­zelmúltban azonban meghosz- szabbították a nyitva tartást 17 óráig. Kevés az alapanyag Gyomron az árukínálat megfelelőnek mondható. Az Opál Kereskedelmi Vállalat úgynevezett többcsatornás be­szerzési rendszerben dolgozik. Az alapvető élelmiszerekből hiány nem mutatkozott. A húskészítményeket nem keve­sebb, mint hat nagy vállalat­tól vásárolják. Folyamatos árukínálatot tej­termékekből nem tudnak biz­tosítani, mert a gyártó nem rendelkezik megfelelő meny- nyiségű alapanyaggal. így sajtból, vajból és általában zsírdús termékekből a válasz­ték igencsak szegényes. Konzervárukból, mélyhű­tött termékekből — a jelleg­zetes gyümölcsök kivételével — igény szerinti a kínálat. Az őszibarack. a málna és a sárgabarack viszont hiány­cikk. A Sütőipari termékek válasz­téka száraztésztából és egyéb termékféleségekből meg­felelő — a közvetlen beszer­zést a Budapesti SÜTKER- től végzik. Az üdítő- és sör­ellátás kiegyensúlyozott, bor­ból is ki tudják elégíteni a vásárlók igényeit. Ugyanak­kor vegyi árukból, mosóporból, Hypóból az árukínálat — az ismert alapanyaghiány miatt — nem megfelelő. Forgási sebesség Az Opál igyekszik új érté­kesítési formák bevezetésével is a lakosság kedvébe járni. Több boltban bevezették a háztartási hűtő- és kisgépek árusítását, A vásárlók öröm­mel vettek tudomást erről az intézkedésről, s élnek a le­hetőséggel. A Táncsics Mihály utcai autóalkatrész-bolt forgalma egyelőre alatta marad a vá­rakozásnak. Érdemes górcső alá venni a gyömrői üzletek gazdálko­dását is. Gyomron a boltok nyeresége 7,8 százalékkal nőtt, amely jobb a vállalati átlag­nál. A nyereség kedvező ala­kulását elősegítette, hogy az árrés nagyobb ütemben nőtt, mint az árbevétel. A költséggazdálkodásban is születtek (kedvező) eredmé­nyek. Egyes boltok azonban rontják az átlagot. Ide sorol­ható az 50-es, az 55-ös, a 104-es és a 106-os számú egy­ség. Ugyancsak fontos a kész­letgazdálkodás, ezen a téren is jó eredmények születtek. Az úgynevezett forgási sebes­séget is sikerült csökkenteni a boltokban. Sajnos a boltok létszámhi­ánnyal küzdenek. Tulajdon­képpen ennek köszönhető, hogy a termelékenység nőtt. Körükben az átlagbérnöveke­dés eléri az 5 százalékot, amely megfelel a vállalati át­lagnak. A .ceglédi központú válla­lat a közelmúltban a Gyöm­rői Tanáccsal egyeztette a te­rületfejlesztési elképzeléseit. Ennek eredményeként folya­matban van Gyomron a Bim­bó és Nefelejcs utca keresz­teződésében egy 53 négyzet- méteres élelmiszerbolt építé­se. Ezzel párhuzamosan bő­víteni kívánják a 106. szá­mú egységet. Sor kerül a 83. számú ABC kisáruház eladó­terének bővítésére is. Ezután felszámolják a 159. számú egységet, amely kis alapterü­letű és korszerűtlen. Fejlesztések A közelmúltban a vállalat vezetői a Gyömrői Tanács Végrehajtó Bizottsága előtt is beszámoltak az élelmiszerel­látás helyzetéről a nagyköz­ségben. A testület úgy fog­lalt állást, hogy az Opál Ke­reskedelmi Vállalat az utóbbi időben sokat tett az ellátás javításáért, s ezt a jövőben is elvárják tőlük. G. J. Épül az új ABC-áruház Mendén a Fő utcában jó ütemben halad az új ABC-áruház építése, amelynek átadására a jövő évben kerülhet sor. Már állnak a főfalak, s hamarosan tető alá kerül a szép létesít­mény. így nem lesz akadálya annak, hogy a téli hónapok­ban a szakipari munkát is elvégezzék. (Vimola Károly fel­vétele) Levelesládánkból Zöldségboltot nyitottak Bővült az üzlethálózat a monori telepen. A napokban nyílt meg a Toldi u. 15. szám alatt zöldség- és gyümölcsüzlet Brindza Istvánná kiskereske­dő vezetésével. Öröm ez a környékbeli lakóknak. A pol­cokon kínálják magukat a csomagolt fűszeráruk. Remél­jük hosszú távon sikeresen, a hiányzó árukat is beszerzi a tulajdonos. (Például szegfű­szeg, babérlevél, fahéj.) Gusztusos kis üzletbe tér­het be a vásárló. Különösen jókor jött a megnyitása, mert a 69-es számú népbolt mun­kaerőhiány miatt csak egy műszakban■ tart nyitva, szom­baton pedig újra zárva van. Jó munkát és sok vásárlót az új üzletnek. Olasz Józsefné Monor Fürge lábúaknak ßzsesszbalett Október 10-től szombaton­ként 16 órától dzsesszbalett- íoglalkozásokra várják a je­lentkezőket az üllői Ságvári Endre Művelődési Házban. A részvételi díj fél évre 500 fo­rint. Felkészülő propagandisták Az elkövetkezendő hetek­ben, hónapokban számtalan fórumon esik majd szó á gazdasági-társadalmi kibon­takozás programjáról. A kö­zelmúltban megtartott ország­gyűlésen elfogadott kormány- program valamennyiünk szá­mára útmutatást s feladatot ad az elkövetkezendő évekre. A hamarosan kezdődő párt- oktatásban is kiemelt gondot fordítanak majd a propagan­disták arra, hogy a résztve­vők megismerkedjenek e fon­tos dokumentum minden ap­ró részletével. Október 5-én, hétfőn dél­után 2 órakor lesz a propa­gandisták tanévnyitó értekez­lete az MSZMP Monori Váro­si Jogú Nagyközségi Bizottsá­gának székházában, amelyben A gazdasági-társadalmi ki­bontakozás programjából adó­dó legfontosabb feladatok címmel dr. Fodor László, a Magyar Kereskedelmi Kama­ra főtitkárhelyettese tart vi­taindító előadást. Az előadást követően természetesen lehe­tőségük lesz a. jelenlévőknek a felvetődő kérdések megvi­tatására is. Kulturális program Ecseren hétfőn 10 órától a fogyókúrázók klubjának fog­lalkozása, 17-től német nyelv­tanfolyam, 18-tól filmvetítés. Monoron a művelődési köz­pontban 10 órától az Állami Bábszínház bemutatója az óvodásoknak Jancsi és Julis­ka, délután 2 órától az alsó tagozatosoknak, 17-től szülői értekezlet a művészi tornára és dzsesszbalettre járóknak, 18- kor a galériában Detzky Jú­lia kiállításénak megnyitója, a filmszínházban 18-tól és 20- tól: Piedone Afrikában (szí­nes olasz kalandfilm). Pilisen az asszonyklub és a fúvósszakkör foglalkozása. Tévéfilmet forgatnak Gyomron A Freytág testvérek viszálya Sokszor külön előélete van egy-egy televíziós film meg­születésének. így van ez most is. hiszen másfél hónappal ezelőtt kezdődött meg a for­gatása a Freytág testvérek cí­mű produkciónak, amely Thiery Árpád hasonló címet viselő kétrészes regényéből készül. Lendvay György, a Magyar Televízió főosztályve­zetője volt az ötletgazda, ő kérte a televíziós filmesstá­bot. hogy készítsenek filmet a sok tanulságot magában hordozó regényből. m w A Freytág testvérek néhány képsorát a napokban Gyom­ron szerették volna felvenni. Hiába települt ki azonban a népes stáb a Sportbüfébe meg annak udvarára, a for­gatás elmaradt, mert Kováts Adél, a leendő tévéfilm egyik kulcsszereplője nem érkezett meg a helyszínre. (Állítólag a Magyar Rádió stúdiójában volt felvétele ezen a napon a művésznőnek, onnan várták Gyömrőre, de az érte induló autó hiába várakozott a rádió pagodája előtt...) A tévésstáb így hiába rendezkedett be a Sportbüfé udvarán, hiába állították fel a kocsmai pultot, egy alkal­mi tekepályát, a kora esti órákban szedelődzködni kezd­tek ... Mi azonban Nemere Lász­lóhoz, a tévéfilm rendezőjé­hez fordultunk, aki készsége­sen vállalkozott arra. hogy elmondja lapunknak, miről is szól a Freytág testvérek. — A történet 1943-tól 1968-ig két testvér életét mu­tatja be. Már túl voltak a kamaszkoron, amikor a II. vi­lágháború zajlott itt, Európá­ban. Ugyanők megélték a há­ború utáni újjáépítést, a sze­mélyi kultusz éveit, aztán az 56-os ellenforradalmat s az azt követő konszolidációt. Vala­hogy keveset foglalkozunk — mi. filmesek is — ezekkel az évekkel, pedig sok tanulsá­got hordoznak magukban. A Freytág testvérek Frank (Dörner György alakítja ezt a szerepet) és Gerzson (meg­személyesítője Blaskó Péter) együtt nőnek fel a családban. Egymáshoz való viszonyuk az első időkben kiegyensúlyo­zott, felhőtlen. Frank kommu­nista újságíró, s ez már konf­liktusokra ad okot kettőjük között a későbbiekben. m w Fivére — Gerzson — 1956- ban disszidál, majd több év után hazatér. Akkoriban kezdtek „éledezni” a magán- vállalkozások, Gerzson is meglovagolja a konjunktúrát, s egy lovasiskolát nyit. Ez az­tán „beteszi az ajtót”, a két testvér között egyre fokozó­dik az ellentét. Jól jellemzi ezt Gerzson egyik filmbéli ki- íabadása, amikor így kiált fel: „Uramisten, milyen test­vérek vagyunk mi!...” — Hol forgattak eddig? — Jártunk Burgenlandban, Nagyvázsony ban és környé­kén, s még számtalan hely­színen. Ide, Gyömrőre is visz- szatérünk még, mert szeret­nénk a most elszalasztott je­leneteket itt felvenni. — Kik játsszák a főbb sze­repeket a darabban? — A Freytág testvérek t édesanyját Temessy Hédi ala­kítja, közös (titkos) szerelmük Kováts Adél. Ugyancsak sze­rephez jut a tévéfilmben He­gyi Barbara, Sinkovits Imre, Szilágyi Tibor, Tordy Géza és még sokan mások. A tévéfilm operatőre Czabarka György. Mivel úgynevezett négy évsza­kos a film, a forgatást — várhatóan — csak a jövő nyáron fejezzük be. Csak azt ne kérdezze, hogy mikor lát­hatjuk a képernyőn, mert ar­ra senki sem tudna felelni je­len pillanatban. w Megköszöntük Nemere Lász­lónak a tájékoztatást, s ma­gára hagytuk. Óvatosan kor­tyolgatta a forró feketét, majd munkatársaival elvo­nult egy félreeső sarokba. Biztosan a filmalkotás egyik részletét beszélték meg egy­más között... Gér József (ISSN 0133—2351 (Monori HirJap)

Next

/
Thumbnails
Contents