Pest Megyei Hírlap, 1987. október (31. évfolyam, 231-257. szám)

1987-10-31 / 257. szám

XXXI. ÉVFOLYAM, 253. SZÁM 1987. OKTOBER 31., SZOMBAT Szeretik lakóhelyüket A közgondolkodást formálják Védendő értékeink Kőbe zárt történelmi emlékek Albertirsa a vidék sajátos múltú települése. A valami­kori két falu házai az idők során oly mértékben összeér­tek, hogy 1950-ben azon vet­ték észre magukat, hogy már a nevüket is egybeírják. Ek­kor vonták össze a két hely­séget. A következő jeles dá­tum 1970 volt. amikor — a további fejlődés megelőlege­zéseként — megkapták a nagyközség rangot. A hetve­nes, nyolcvanas években fel­gyorsult a fejlődés. A rátermett, vezetés okos szóval maga mellé állította a lakosságot, és példás áldozat- készséggel, fáradtságot nem ismerő kétkezi munkával já­rultak hozzá a polgárok la­kóhelyük gyorsabb felemelke­déséhez. Kiépült a vízvezeték­hálózat, jelenleg már a szennyvízcsatorna kivitelezé­sét készítik elő. Utak, járdák készültek, új iskola létesült. A nagyközségbeliek hitéből és akaraterejéből valósult meg a meleg vizű fürdő, amelynek továbbfejlesztésére reális terveket szőnek. Sokan ingáznak Albertirsa lakóinak száma 11 ezer 300. Sajnos a munka­képes korú lakosok több mint 05 százaléka lakóhelyén kívül talál megélhetést. Naponta 3700 embert visznek, hoznak a fekete vonatok. Egy részük szívesen lemondana a napi többórás utazásról, de ehhez új munkahelyek kellenének. Igaz, megvalósult néhány be­ruházás, amely emberek szá­zainak ad kenyeret, paint a PHGT hűtőháza, a 815 hek­táros csonthéjas gyümölcsös, továbbá fővárosi vállalatok, szövetkezetek telephelyei is megtelepedtek. További tö­rekvésként újabb lehetőségei­ket kell keresni a helybeli foglalkoztatási viszonyok ja­vítására. Egy ilyen népességű, üteme­sen fejlődő településen külö­nösen fontos az eszmei, poli­tikai, kulturális nevelőmun­ka alakulása. Ezt tudva, a városi pártbizottság mellett működő agitációs és propa­ganda munkabizottság — Podmaniczki Istvánnak, a vá­rosi pártbizottság titkárának elnökletével — a minaD Al- hertirsán tartott kihelyezett ülésen vitatta meg a témát. A fajtakutatásban otthono­san mozgó szakemberek, nagy tapasztalattal rendelkezve, jól tudják, hogy nehéz és hosszú folyamat után kapnak az új fajták állami elismerést. Az évenként kibocsátott „fe­hér könyv” a lehetséges, vagyis szaporítható fajták jegyzékét tartalmazza, de nem a fajták legfőbb sajátosságait. Ennek ki-ki utánamegy. ol­vas — ha tudja, hol találhat­ja meg a vonatkozó irodalmat. Alapvető kérdés: mit és mennyit érdemes telepíteni. Néhány fontos fajta jellemzőt nem árt előhozni: termékeny­ség. ön- vagy idegen terméke­nyülő tulajdonság, a termés­hozam nagysága, gyümölcs- méret., betegségekkel és kár­tevőkkel szembeni ellenálló- ság, virágzási és termésérési időpont, az érés üteme. Valójában csak ezek isme­retében dönthet megalapozot­tan a vevő. melyik fajtát, faj­tákat válassza a kínálatból. Egy önmeddő fajta megporzó partner nélkül fiaskó, vagy ha a korainak vett és remélt Fazekas László, a nagyköz­ségi pártbizottság titkára részletesen szólt a körükben meghonosodott gyakorlatról, e fontos területek pártirányí­tásáról. Az utóbbi években vizsgálódásaik tárgya volt a világnézeti nevelés, a műve­lődési házban és a könyvtár­ban folyó közművelődési munka, az új oktatási törvény helyi viszonyaikra való alkal­mazása. a pártoktatás és a káderképzés. Érdemi választ Az okos, meggyőző szóra, a valós viszonyaink fölötti vitá­ra itt is nagy szükség van, hiszen az életszínvonal rom­lása sokak körülményeit ked­vezőtlenül érinti, mind töb­ben várják türelmetlenül a gazdasági kibontakozást. Ez a helyzet különösen megnö­veli az évenkénti gazdaságpo­litikai pártnapok iránti érdek­lődést. A pártalapszervezetek keretei között is élénkebb ideológiai tevékenységet kell folytatni, de a többi fórum­nak. a falugyűlésnek, a ta­nácstagi beszámolóknak is je­lentős szerepük van a közér­dekű kérdések alapos megvi­tatásában, az egységes állás­pont kialakításában. A pártoktatásban sok mú­lik a propagandisták felké­szültségén. A vitakörök is napjaink legégetőbb kérdései­hez kapcsolódnak és az embe­rek szívesen hallgatják az olyan előadókat, akiktől érde­mi választ remélhetnek az őket foglalkoztató kérdések­re. Világkép A munkásmozgalmi hagyo­mányok összegyűjtését és ápolását is feladatuknak te­kintik, mint ahogy a társadal­mi és családi ünnepek színvo­nalas megrendezését is fon­tosnak tartják. Sajnos az if­júsági mozgalomban részt ve­vő fiatalok a kívánatosnál szerényebb mértékben fejlőd­nek világképük, nézeteik ki­alakításában. Az oktatási és közművelődési intézmények jelentősebb szerepet töltenek be ezen a téren. A pedagógu­sok oktató, nevelő munkája eredményes, és a zenei kul­túra elmélyítésében meghatá­rozó saját zeneiskolájuk meg­mölcsét, mert olyan fajta. Mint minden tartós cikk vá­sárlása bizalom kérdése, ugyanez vonatkozik a facse­meték megvételére is. A régi nagy faiskolák ebben múltak felül sok mait. Cegléden az Unghváry név nem ismeret­len. Gyakori hiba, ha a kisgazda ugyanolyan fajtákat telepít kiskertjébe, mint , amelyek meghatározók a nagyüzemek­ben. Eredménye szomorú: a kisgazda és a nagyüzem egy­másra mutogat, mert nem kaptak a kistermelők szakmai instrukciót, ajánlást, mely tisztességes körülmények kö­zött az ütközet kiküszöbölé­sét is lehetővé teheti. Az okos állami fajtapolitikának csak ez lehet a célja, mert mind a mai napig a fajta mint ter­melő erő nem érvényesül úgy a gazdasági életben, mint ahogy funkcionálhatna; lenne több termelői kedv és széle­sebb ízskála piacainkon. A mostani facsemete-vásárlások ennyiben sorsdöntők. S. D. nyitása. A könyvtár látoga­tott, a művelődési háznak ke­resnie kell a közönséget job­ban vonzó formákat. A csa­ládi iroda — mostoha körül­ményei ellenére — igyekszik betölteni hivatását. A munkabizottság, Fazekas László beszámolója és hely­színi tapasztalataik alapján, megbizonyosodott róla, hogy Albertirsán eredményes esz­mei, politikai, kulturális ne­velőmunka folyik. T. T. Jé verseny volt Immár hagyomány, hogy a KISZ városi bizottsága októ­berben megrendezi a városis­mereti vetélkedőt. Ebben az évben a verseny témája az 1514-es Dózsa-parasztháború volt. Nyolc 5 fős csapat mér­te össze tudását október 22- én délután a Bem József Ipa­ri Szakmunkásképző Iskolá­ban. A részvevők jó felké­szültsége garancia volt a szín­vonalas versengésre. Beigazo­lódott, hogy a Dózsa szemé­lyével, a parasztháborúval, ■Valamint a ceglédi Dózsa- emlékekkel kapcsolatos törté­nelmi időszak sok érdekessé­get nyújt a mai, középiskolá­sok számára, ha tudásukról verseny során kell számot ad­ni. A küzdelmet a Kossuth Gimnázium első csapata nyerte, mögöttük a Kossuth Gimnázium második csapata végzett, a harmadik helyet a Kereskedelmi és Vendég­látóipari Szakmunkásképző együttese szerezte meg. Kelemen Magdolna A TEMETŐK művészeti, néprajzi és esztétikai vizsgá­lata nagy múltra tekint visz- sza Magyarországon. A Pest megyei temetőkről is számos publikáció látott már napvi­lágot, vagyis a kérdés kuta­tása nem új. Bizonyára olyan tanulmányok és könyvek, mint Balassa Iván, Schram Ferenc, Keszi-Kovács László, Kunt Ernő, Solymossy Sán­dor, Hofer Tamás, Biczó Ilo­na, Kós Károly, Olasz Ferenc, Csalog József, Budenz József munkái fontos kútfők, akár­csak Lükő Gábor és Hoppál Mihály motívumfejtő tanul­mányai. „Sehol sem virágzott olyan szépen az élet, mint azoknál a népeknél, ahol a holtak iránti tiszteletet ápolták” — írta Maeterlinck. Az óvári születésű német költűnő. Le­nau gondolata is találó: „Ahogyan holtainkat tisztel­jük, úgy viselkedünk az élők­kel is”. A temető, a halál és az élő ember kapcsolatát Szent Ágoston összegezte: „A temetés a humanitás köteles­sége és az emberi szeretet munkája azzal a távozó tár­sunkkal szemben, aki ezt a végső tiszteletet, ezt az utolsó gondoskodást saját testének megadni már nem tudja”. Nem marad visszhang nél­kül a temető a költők vilá­gában sem. Falu Tamás két­szakaszos verse nemcsak az ácsaira, hanem a temetőkre általában jellemző. „Az eré­nyen oszlop, / A bűnön csak fűszál, / De a futó idő / Min­dent összekuszál. / Nem lehet ma tudni, / Ha múlnak az évek, / Melyikről mondják ki, / Hogy erény vagy vétek.” A mai európai temetők ősét a Római Birodalom terü­letén lehet keresni, bár az akkori vallási, politikai és szokásjogi -viszonyok lényege­sen különböztek a mostanitól. A 12 táblás törvény határo­zott szabályozást jelentett, s ezután főleg utak, országutak mellé szarkofágokba temették a halottakat. A keresztény- üldözés merőben új helyzetet teremtett, Katakombák, temp­lomok padlózata, előcsarnoka padlószint alatti része szol­gált temetőül. A karthágói és tridenti zsinat között több mint ezer év telt el, mégis ezek szabályai alakították ki a coemetriumot, vagyis az „elmagyarított” eintermet. Ritka és ősrégi települé­seink templomainál még elő­fordul, hogy a falu temploma, amely dombon áll, köré te­metik a halottakat, a cinter­met kerítés vagy sövény zár­ja el az élő falutól. A XVI—XVII, században a növekvő népesség és a ször­nyűséges járványok, mint a pestis és a kolera áldozatai­nak eltemetése egyre nagyobb gondot okozott az egyháznak, a közigazgatásnak. A régi te­metők nagy része eltűnt, be­lenőtt a régi temető a ter­jeszkedő településbe, s emiatt új helyen, mégpedig a cent­rumtól távolabb, de jó közle­kedési adottságú részen léte­sítették az új kegyeleti he­lyeket. A REFORMÁCIÓIG tulaj­donképpen egységes a temető­rend és a jelrendszer, bár a zsidó és keresztény sírok már ekkor is különböztek. A re­formáció megváltoztatta a te­metői egységességet. Ennek köszönhető, hogy a mai napig a sírjelek alapján meg lehet állapítani, hogy melyik ke­resztény felekezet temetőjéről van szó. A kereszt, kereszt alakú fej­fa. Krisztus-alak vagy -arc, a szív. mint Krisztus-jel, a te­metői kálvária, keresztút és kápolna a római katolikus te­metők sajátjai. Esetleg kettős keresztek inkább görög vagy örmény katolikus sírjelnek tekinthetők: a bizánci kereszt pedig az óhitűeké, azaz a gö­rögkeleti vallásúaké. A kehely, a szomorúfűz. búzakalász, kiengesztelő kéz­fogás. a már általánosságban használt motívum, mint a gerle-, galambpár az elhuny­tak lelkére, szeretetére vonat­kozik. A madár egyiptomi hieroglifikus jele a léleknek, átiratban kaá-nak ejtendő. A fejfa szintén a református te­Ahogy az országban min­denütt, úgy Cegléden és a környező községekben is meg­emlékeznek a nagy októberi szocialista forradalom 70-ik évfordulójáról. Az ünnepségsorozat novem­ber 4-én Cegléden kezdődik, 14 órakor Fekete Antal ta­nácselnök átadja a kibővített szennyvíztisztító telepet, 16 órakor a Lenin parkban ko­szorúzást tartanak. Ugyanak­kor a város több üzemében, intézményében lesz ünnepség. Csemőben a községi általános iskolában november 5-én 15 ólakor Szabó László, a köz­ségi pártvezetőség titkára mond beszédet. Az összes többi községben november 6-án lesznek a megemlékezések. Abonyban 17 órakor kezdődik a nagy­gyűlés a Gyulai Gaál Miklós iskolában. Habony István, a nagyközségi pártbizottság tit­kára mond köszöntőt. Albert­irsán a Móra Művelődési Házban 18 órakor szintén nagygyűlést rendeznek, ahol Bíró Zoltán, a nagyközségi pártbizottság titkárhelyettese szól a résztvevőkhöz. Jászka- rajenön a művelődési házban a 17 órakor kezdődő ünnepi megemlékezés szónoka Pod­maniczki István, az MSZMP városi bizottságának, titkára lesz. Dánszentmiklósón a mű­velődési házban, 16 órakor Ménesi Jánosné, az MSZMP városi bizottságának politikai munkatársa ünnepi megemlé­kezésen beszél az egybegyűl­tekhez. Ceglédbercelen a Dó­zsa György Művelődési Ház­ban 18 órakor Fritzné Tóth Anikó, az MSZMP városi bi­zottságának politikai munka­társa mond beszédet. Törteién a Déryné Művelő­dési Házban 18 órakor ünnepi nagygyűlést tartanak, amely­nek előadója Fajka János, a községi pártvezetőség titkára. Újszilváson a községi tanács­háza épületében 15 óra 30 perckor Simon Mihály köz­ségi pártalapszervezeti titkár köszönti a hallgatóságot. Mi- kebudán 16 órakor a műve­lődési házban lesz a megem­lékezés. Nagy István, az MSZMP városi bizottságának politikai munkatársa mond beszédet. Tápiószölősön az ünnepi megemlékezés színher lye a községi tanácsháza. 16 órakor dr. Kiss László, a köz- ' ségi pártvezetőség titkára szól a jelenlevőkhöz. Cegléden metők sajátja: esetenként né­met származású evangéliku­sok sírjelei közelebb állnak a katolikusokéhoz. Örömmel látható, hogy a régi sír jelek megújulnak, sőt gazdagodnak is. a lényegi je­gyeket azonban szerencsére megőrzik a mesterek. Jákob állított sírkövet, az­az maccébát Ráhelnek, a ket­tős sír neve, mint családi sir machpéla. A fekvő sírkő spa­nyol szefárd szokás, az önálló sírkő német askenáz eredetű. A ceglédi zsidó temetőre az utóbbi sírjelek jellemzők, a chidduk há-din, a halottas ház a kapunál található; a rabbik sírja óhel, kis há­zacska. Ennek azonban más az értelme, mint a keresztény felekezetű kriptáknak. Az or­todox sírokon virág nem volt, a neológ irányzat virágos sír­jele és a köves dísz jól meg­fér egymás mellett. A kö­vecskék a nomád vándorlá­sokra vezethetők vissza, a lá­togatások alkalmával egy-egy követ a sírra tesznek, mint­egy jelzik vele a sír látoga­tottságát. A kövecske virág funkciót tölt be. A kohanita kéztartás, szomorúfűz, szőlő, Dáind-csillag, ötágú gyertya fontos jelek. A MOTÍVUMOK statiszti­kus és integrált feldolgozá­sa jelenleg folyik, várhatóan gazdagítva a temetői kutatá­sok módszertanát. A ceglédi öt temető területében elég különböző, de számos sír az alatta nyugvó személy vagy a sírjelek miatt művelődéstörté­neti értéket jelent, tehát vé­dendő. Ezek elkészítése is kö­teles feladat az élők jóvol­tából, hiszen valóban kőbe zárt történelem a temető. Surányi Dezső ezen a napon 14 órakor a művelődési központban ren­dezik meg a szocialista bri­gádok versenyét. Cegléden, november 7-én, szombaton 16 óra 30 perckor a Szabadság téren koszorúzás lesz. A Kossuth Művelődési Központ színháztermében 17 órakor körzeti kiemelt ünnep­séget tartanak, amelyen dr. Arató András, a Pest me­gyei párt-végrehajtóbizott­ság tagja, a Szakszerveze­tek Megyei Tanácsának ve­zető titkára mond beszédet. r. f. Fogadéérák Dr. Horváth Géza, a városi tanács vb-titkára november 4-én, szerdán délután 2-től té! 7-ig fogadóórákat tart a városi tanácsnál hivatali szo­bájában. ICiáiSltás Október 31-én, szombaton 11 órakor Nagykőrösön az Arany János Múzeumban (Ceglédi út 19.) Műkincsek az Arany János Múzeumban 1972—1987-ig címmel kiállítás nyílik. Megnyitja Bihari Jó­zsef, a Pest Megyei Múzeumi Szervezet igazgatója. A kiál­lítás 1988. február 14-ig, hét­fő kivételével 9-től 17 óráig látogatható. Filmvigjátékok A Szabadság Filmszínház­ban október 31-én, szombaton este 10 órakor az Aranyos­kám című amerikai filmvíg­játékot vetítik, Dustin Hoff­man főszereplésével. Szomba­ton és vasárnap délelőtt 10 és délután 4 órakor a Házi­buli folytatódik című fran­cia filmvígjátékot, este 6 és 8 órakor pedig Az elveszett frigyláda fosztogatói című amerikai kalandfilmet mutat­ják be. A kamaramoziban szombaton és vasárnap dél­előtt 10-kor és délután 4-kor a Vadnyugati mackókaland című lengyel—francia film, este fél hatkor a Kisvárosi bigámia NDK filmvígjáték lesz. ISSN 0133—2608 (Ceglédi Hírlap) lem faira hányt borsó Háromezer tonna vetőmagbúza és ugyanennyi exportra szánt borsó után a vetőmag-kukoricát állítják elő a Ceglédi Állami Tangazdaság feldolgozó üzemében. A rekonstrukció nyomán olyan minőségű vetőmagokat adhatnak el, amelyek állják a versenyt az igényes külföldi piacokon is. (Apáti-Tóth Sándor felvétele) Ünnepi megemlékezések üt tudjunk a csemetéről?

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents