Pest Megyei Hírlap, 1987. október (31. évfolyam, 231-257. szám)

1987-10-31 / 257. szám

Családi iroda Kevesebb névadót tartanak Gyerekkoromban gyakran nézegettem a ialu egyik csön­des sarkában álló paplakot, magas téglakerítésével, hatal­mas fákkal: vajon mit csi­nálnak ott bent egész nap. Mondták, a pap lelkipásztor, de én nem tudtam, hol a lé­lek, s hogyan kell azt pászto- rolni. Papiakban azóta sem jártam." nincsenek tapasztala­taim arról, mi folyik a kő­falak mögött, legfeljebb leírá­sokból lehet sejtelmem róla. De hogy nem henyélnek egész nap, azt abból gondolom, amit legutóbb a gödöllői családi iroda munkájáról hallottam. Az iroda részben azokat a feladatokat látja el, amiket régebben kizárólag az egyház szolgái. Közreműködik há­zasságkötésnél, polgári gyász­szertartásokat, gyermekkö­szöntőket és névadókat szer­vez, rendez. S mennyi a gondja, baja! Ott kezdődik az egész, hogy összefogja a sok közreműkö­dőt: művészeti vezetőket, szónokokat, versmondókatt or­gonistákat. hangszeres szólis­tákat, énekeseket, technikuso­kat. Mielőtt összefogná, meg is kell találni őket. Nem egy­szerű föladat. Az amatőrök lenézik a szertartásokon va­ló szereplést, vagy ha vállal­koznának, akkor keveslik a tiszteletdíjat. Az aszódi csa­ládi intézettel közösen hirde­tett pályázatra sem tolongtak a jelentkezők. Gondot okoz a technikai fölszerelésnek a helyszínre szállítása. Előfor­dult, hogy a közreműködő az elhantolni kívánt személlyel utazott egy kocsiban. A családi irodának három főfoglalkozású munkatársa van. Az ő dolguk a minden­napi munka megszervezésén, elvégzésén túl figyelni a fel­sőbb szervek iránymutatását, tartani a kapcsolatot a fel­ügyelő osztállyal, az anya- könyvvezetőkkel. a temetkezé­si vállalat kirendeltségével, a közművelődési intézmények­kel. Sokfelé ágazó feladataikat jó színvonalon látják el. Idei tervüket teljesítik. Általában siker koronázza ama törekvé­süket, hogy rendezvényeik ün­nepélyesek, minden igényt ki- elégítöek legyenek. Ehhez nagyban hozzájárulnak a szakmailag kiválóan képzett anyakönyvvezetők. Gödöllőn és a környező községekben szeptember vé­géig 292 rendezvényt tartottak. A legtöbb ezek között a há­zasságkötés, jóval kevesebb a névadó, a polgári gyászszer­tartás, a politikai és társadal­mi rendezvény. Az iroda ebben az évben 560 ezer forinttal gazdálkodik. A tanácstól és a megyei te­metkezési vállalattól összesen 380 ezer forintnyi támogatást kaptak. A fennmaradó rész a működési bevételekből szár­mazik. A 180 ezres előirány­zatot az év végéig valame­lyest túlteljesítik. Jövőre másképp lesz. Egy miniszter- tanácsi határozat szerint az irodának kell gondoskodnia a közreműködők alkalomhoz il­lő ruházatáról. A többletki­adást nem háríthatják ügyfe­leikre, áraikat ugyanis csak szerény mértékben emelhetik. Van és lesz dolga az iro­dának. noha lélekpásztorolás- sal nem is nagyon foglalko­zik. Petőfi emlékére A múzeumi és műemléki hónap aszódi rendezvénysoro­zatának befejező eseménye a hagyományos Petőfi-ünnepség, valamint a Petőfi . vers- és prózamondó verseny. Október 31-én, szombaton délelőtt 9 órakor a Petőfi Múzeum előtt kezdődik a megemlékezés, a koszorúzás. Az ünnepség után 10 órakor a Magyar Néphad­sereg aszódi helyőrségi mű velődési központjában nyitják meg a vers- és prózamondó versenyt, melyre a helyszínen is lehet még nevezni. A szervezők 35—40 pályá­zóra számítanak. Az általános iskolások és a felnőttek, kö­zépiskolások külön kategóriá­ban lépnek fel. Két-két ver­set mondanak el. Az egyik bármilyen Petőfi-vers lehet, a másik szerzőjét nem határoz­ták meg. Értelemszerűen akár mindkét szavalatot is Petőfi Sándor költeményeiből lehet választani. Prózát viszont csak az aszódi diákalkotásai ból. Olvasóink fóruma Kirepültek a partifecskék Követendő példát állított mindenki elé az Isaszeg ha­tárában levő Pallas Horgász­egyesület. Az egyesület vasút felé eső területén egy heves tavaszi zápor után partomlás történt. Eltakarították az omladékot, a megmaradt 2— 2.5 méter magas partfalat azonban csak egy későbbi idő­pontban akarták elbontani. A zord időjárás két-három he­tes késéssel hozta meg ván­dormadarainkat, így a parti- fecskéket is Az élőhelyek beszűkülése — művelt homok­bányák, szeméttelepek — egyre kevésbé biztosítanak megfelelő költőhelyet ezeknek a madaraknak Mivel itt op­timális fészkelési helyet talál­tak. azon nyomban meg is telepedtek, hozzálátva a fé­szeképítéshez. Jómagam a Magyar Madár­tani Egyesület helyi csoportja nevében azzal a kéréssel fordultam a horgászegyesület vezetőjéhez. Csákvári János­hoz. valamint Kőszegi István telepvezetőhöz, hogy ha egy mód van rá, és ez a fal nem életveszélyes, hagyják meg, hiszen ezek a madarak több mázsa rovart, közöttük szú­nyogot is elpusztítanak. Kéré­sem meghallgatásra talált. Engedélyt kaptam a fecs­r A Gödöllői Vegyesipari Szövetkezet új, korszerű telephelyére felvesz lakatost, szerelőlakatost, hegesztőt, adminisztratív és műszaki ügyintézőt. Jelentkezni lehet O személyzeti vezetőnél, cím: Gödöllő, Körösi Csorna Sándor u. 21. telefon: 20-019. kék életének beható tanulmá­nyozására is. Így figyelemmel kísérhettem a fészeképítés, költés, fiókanevelés és kire­pülés minden mozzanatát. A telep 150 fészekaljából átlago­san 4 fióka repült ki. A hor­gászegyesület a part menti nád meskímélésével segítsé­get nyújtott számtalan vízi madár, búbos vöcsök, pár ré­cefaj. törpegém zavartalan teszteléséhez is. Papp Tibor LLÖI A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XIV. ÉVFOLYAM. 25.3. SZÁM 1987. OKTOBER 31.. STOMP.AT Számítógép a tanácson A gyorsuló fejlődés Az előkészítés hosszabb időt igényel frányái A tanács végrehajtó bízott-' ságának legutóbbi ülésén a kor hivatali mumusáról is szó volt. A számítógépről. Le kell számolni azzal a nézettel, hogy a számítógép révén ol­csóbbá válik az ügyintézés, s kevesebb ember szükséges hozzá, hallottuk mindjárt be­vezetőben. Hosszú távon igaz, a fejlődés állapotában azon­ban nem szabad létszámot megtakarítani. Hát akkor semmi baj. Senkit sem bocsá­tanak el miatta, a költségek sem csökkennek, minek ide­geskedtek-évekig? fVSunkacszköz Ne folytassuk a filozofálást, nézzük inkább a gyakorlatot. A tanácsi munka számítógé­pesítése nem tekinthet vissza nagy múltra. Két éve mind­össze ötven egyszerűbb gépel működtettek ezen a területen. A fejlődés tavaly fölgyorsult. Nem csupán a számítógépek használalában, hanem a rend­szerfejlesztési módszerekben, az irodai automatizálási esz­közök alkalmazásában is. Magától értetődik, hogy ezen a fronton is találkozunk koncepcióval és stratégiával. A koncepció néhány alapgon­dolata: alkalmazkodni a már kialakult államigazgatási nagy rendszerekhez, bekapcso­lódni a megyék, városok in­formatikai fejlesztési munká­lataiba, az apparátus minden szintjén munkahelyre telepí­tett munkaeszköznek tekinteni a rendszereket. A stratégiának két iránya alakúit ki. Az egyik a követő. Lényege a felsőbb szervek fejlesztéseinek kivárása, majd az eredmények alkalmazása. Ehhez nem kell saját fejlesz­tőgárda, biztonságos, bár las­sú haladás várható. Hátránya, hogy késedelmet szenvedhet a korszerűsítés, nem követhetik jól a helyi sajátosságokat, ke­vésbé elégíti ki az itteni igé­nyeket. A másik változatot úttörő­nek hívják. Pest megye a kettő kombi­nációját támogatja, amelyet felzárkózó stratégiának mon­danak. Ez mindkét irányzat­nak az előnyeit összesíti. Gon­dosan mérlegelik, hogy mely területeken fejlesztenek saját erőből, hol adaptálnak. Az új módira való áttérés meg az előnyök tudatában sem könnyű. A számítógépes rendszer nagyobb adatszolgál­tatási, -karbantartási fegyel­met követel. Az előkészítés sok többletmunkát igényel az ügyintézőtől, amit a szokásos teendőkön felül kénytelen el­látni. Megoldás azonban van: a megfelelő erdekeltségi rendszer. Gödöllőre az első számító- gépes rendszer a múlt év de­cemberében került. A gép költségeinek felét a megye állta, sőt még egy státust is adott hozzá. Ez év április óta dolgozik a városi tanácson főállású számítástechnikai szakember, s folyamatban van egy adatrögzítő átképzése. Gazdaságosan A következőkben a lakossá­gi adókat is így kezelik, bár a személyi jövedelemadó be­vezetése miatt az előkészítés hosszabb időt vesz igénybe. A gazdaságosan gépesíthető másik szakigazgatási terület a nyilvántartás. Ezek a rend­szerek a kisiparosokra, ma­gánkereskedőkre, szabálysér­tésre, lakásgazdálkodásra, családvédelemre vonatkozó adatok nyilvántartását teszik hatékonyabbá. Központi ügy­fél-nyilvántartási rendszerrel javíthatnának az ügyintézők munkáján. Számításba jöhet a műszaki nyilvántartási rend­szer kialakítása, együttműköd­ve a földhivatallal és a köz­művállalatokkal. Együttműködve Gödöllőn a következő he­lyeken tervezik' a számítógé­pes rendszerek kialakítását: a titkárságon és a hatósági osz­tályon, a kibővítendő ügyfél- szolgálati irodán. Szerepel az elképzelésekben településirá­nyítási információs rendszer, valamint a személyzeti, mun­kaügyi és munkaerő-közvetí­tési munka gépesítése. Eme rendszerek bevezetésé­hez számos feladatot kell elő­zetesen megoldani. Szervezeti és ügyviteli módosításokat kell végrehajtani, átfogóan tájékoztatni szükséges a terve­zett változtatásokról a dolgo­zókat, különböző szintű to­vábbképzési formákat kell létrehozni. Meg kell határoz­ni a településirányítás! infor­mációs rendszerben részt ve­vők körét, s megkötni velük • az együttműködési szerződést. A nap programja Október 31-én: Gödöllő, művelődési ház: Diáktanya: szombati dili, 16 órakor. Új formák időseknek, kiál­lítás, megtekinthető 10—18 óráig. Helytörténeti gyűjtemény: Természeti környezetünk, kiállítás Gödöllő növény- és állatvilágáról, az erdő- és vadgazdálkodás történetéről. Iparművészet a gödöllői mű­vésztelepen, A régi Gödöllő, kamarakiállítás, megtekinthe­tő 10—18 óráig. Kirándulás Szatmárcsckén Harminc diák énekelt A Tisza vidékén jártam a közelmúltban. Ott, ahol a fo­lyó épp belép az országba, a szatmár—beregi síkságon, mi­kor már elhagyja acélos zöld színét, ficánkoló, fiatalos ked­vét, kavicsokat görgető ere­jét, és ellustul, elcsöndesedik, megkezdi lomha kanyargását. Földes István néhai iskola- igazgatóm magyarázata ju­tott eszembe: A Tisza a leg- magyarabb folyó, amit a nép így fogalmazott meg: ki a Ti­sza vizét issza, vágyik annak szíve vissza. A kis Szatmárcsekét — ki­rándulásunk egyik megállóját — körülöleli a Tisza és a Túr, el van rejtve a szatmári Tít szaháton, amely Móricz Zsig- mondnak is szülőhazája. Köl­csey Ferencet — a Himnusz költőjét — ez a Tiszatáj ne­velte. Itt élt zöld partján a Tiszának, a csónak alakú fej­fák között nyugszik a csekei temetőben. Útikalauzunk a falu műve­lődési házában berendezett Kölcsey-emlékszobában Petőfit idézte: ... Meglátogattam a szent sírt, amelyben a legne­mesebb szívek egyike ham­vad. Halmánál nincs szobor, még csak fejfa sincs, melyre neve volna fölírva, de nincs is rá szükség, mert az odalé­pő vándornak szívdobogása megmondja, ki van ott elte­metve. Csendes a táj: a vá­rosok, a nagy világ zaja nem hangzik idáig. A nagy férfi sírja körül csak a szellő rez­geti a tövisbokrokaV. a tövis­bokrok virágain vadméhek dongának s távol az andalgó Tisza halkan mormolja dalát, hogy a koporsóban nyugovó­nak álmát meg ne zavarja. És társaságunk itt áll a Himnusz költőjének tiszteleté­re emelt emlékműnél. Diákok serege hallgatja a tanulmányi kirándulást vezető tanár okos magyarázatát. Idős parasztbá­csi a sír közelében kaszálgat, fáradtan, komótosan, magát kímélő megkésett óvatosság­gal. A tanár befejezi a magya­rázatot, s indulna a diákok élén, amikor a kaszálgató öreg előlép. — Meghallgatnának? — A gyerekek nevetnek, s csak ta­náruk intő szavára csende­sednek el. Maksai János bácsi — ké­sőbb megtudtam a nevét — beszélni kezdett. Szavai arról szóltak, amit a szatmárcse- 'keiek tudnak Kölcseyről. Hogy magányos volt, hogy üldözött volt, hogy testi fo­gyatékos volt, hogy a csekei- ek szerint a császár parancsá­ra tették el láb alól, hogy az urak féltek tőle, hogy a sze­gények sem értették, hogy ök­rök vontatta koporsóját nem kísérte senki, hogy akik sze­rették. kenyéradóik parancsá­ra sárral dobálták meg a ha­lott testet ölelő koporsót, mert hitvány az ember, ha hit­ványság veszi körül. Nem tudom, elmondta-e már máskor is gondolatait megfogalmazó Maksai János bátyám. Nem tudom, megtisz­telt-e másokat is a szavaival. Csendesen álltunk az em­lékmű előtt, már Maksai Já­nos is hallgatott, a kaszájára támaszkodva, amikor az egyik diák, akit alig tíz perccel előbb a legfegyelmezetlenebb- nek. a legszertelenebbnek lát­tam, megszólalt: — Tanár úr. kérem, énekeljük el a Him­nuszt! Maksai János együtt éne­kelt harminc diákkal és ki­csiny felnőtt társaságunkkal. Nem tehetek róla, hogy a sablonos iskolai ünnepélyek, a rutinból megtartott unalmas történelemórák jutottak eszembe. F. M. Aszód, múzeum: A Galga mente, állandó ki­állítás. Suhl megyei képző- művészeti kiállítás, megte­kinthető 10—18 óráig. Kerepcstarcsa, kiállítóte­rem : Televíziós bábok kiállítása, megtekinthető ló—18 óráig. November 1-jén: Gödöllő, művelődési ház: Nem érem el a kilincset... Zsurzs Kati és a Pastoral együttes gyermekműsora, 15 órakor. Diáktanya: Video, 16 óra­kor. Új formák időseknek, kiál­lítás. megtekinthető 10—18 óráig. A gödöllői helytörténeti gyűjtemény, az aszódi mú­zeum és a kerepestarcsai ki­állítóterem műsora megegye­zik a szombatival. Fotókiállítás Jelen idő Jelen idő címmel rendeznek kiállítást Urbán Tamás fo­tóiból a városi művelődési központban A Gödöllői Galé­ria tárlatát november 4-én 18 órakor nyitja meg Fekete Ti­bor, az MSZMP Budapesti V. Kerületi Bizottságának titká­ra A kiállítás december 1-ig tekinthető meg hétköznap 15 —19. szombat és vasárnap 10 —18 óráig. Mozi Október 31-én és november 1-jén: Cimborák. Színes magyai természetfilm. 4 órakor. Élni cs meghalni Los Ange­lesben. Magyarul beszélő, szí­nes amerikai krimi. 6 és 8 órakor. iSzOMBATMEGYZETl Őszintén Az élet szép. Így, a leg­gyakrabban használt írás­jellel, a ponttal a végén is, milyen sok- hangulati árnyalattal mondhatjuk ki, gondolhatjuk ezt!’ Én azt vallom, hogy az élet való­ban szép. Akkor miért íródnak egyre gyakrabban szomorúan, az élet árnyol­dalait vázolóan soraim ezen a hasábon? Miért nem a jótettekről írok, me­lyekért az elkövetők nem várnak hasonlót, legfeljebb azt teszik hozzá: jótett he­lyébe nem várok rosszat. Az élet szép. Csak... Csak mi nem vagyunk elég szépek hozzá? Még el sem kezdtem dolgozni, amikor egy, a nyugdíj felé járó ember azt panaszolta: nap­jainkban mindenki elége­detlen a másikkal. Környe­zetével, munkahelyével, családjával. Azóta is ezt mondja, van rá oka. Mi a teendő? Mondjuk azt, hogy az élet szép is, meg nem is? Egy dolog lehet kétarcú is? Nagyon sok dolog kétarcú! Amikor e sorok megírá­sára megbízást kaptam, el­határoztam, hogy most csupa szépet írok. És a szépet hol találni? Ha va­lahol, akkor a természet­ben. Októberben? Október­ben az erdők, a ligetek, a szántók, a tavak, patakok egy csodálatos költemény minden szavalatban más versszakai. Ha az elmúlás mindenki számára olyan szép lenne, mint a faleve­leknek. akkor talán nem kapaszkodnánk valameny- nyi hajszálerünkkel az életbe. De ki kérdezi meg a fákat arról, szép-e szá­mukra a sárga, a bíborvö­rös, a barna? Nem Vá- lasztanák-e inkább ők is a friss rügyet, a hajtást? Ezt nem tehetik meg. de bizo­nyára éppúgy örülnének a jövő évi rügynek, levél­nek, mint mi a csemeténk­nek. gyerekünknek, uno­kánknak. Hazudok, ha azt írom. ez az öröm mindig felhőtlen. Szégyenérzetet okoz, hogy mérgünk egri teljesen ártatlan lénynek szól. ahelyett, hogy ma­gunkba szállnánk. Szép a táj az autó szél­védője mögül, a jól beme­legített kocsiban. Domony- völgyben csodálatos erdő- telepítés mellett haladók el. Eszembe jut az a néni, akinek a vezetésével ül­tették a fenyvest. Egy fel­hő árnyéka szalad végig a tájon, s máris arra a kis­fiúra gondolok, akit a brigádvezető hiába figyel­meztetett, hogy ne fűződ­jön a közeli tóban. Másnap ott találták meg. beleful­ladva. A világ e kis szele­te, hogyan is lehetne szép a gyermek szüleinek? Szépek a kertek és a rét szobám ablakán át is. Csak az a fránya szél ne fújna be a réseken! Fölteszem a székre a lábaimat és már­is semmi baj. Semmi baj? Gondoljunk csak. Petőfire, akinek emlékére ma szava­lóversenyt rendeznek Aszó­don. Hányszor fagyosko- dott! És nem. úgy. mint mi akik legfeljebb megfázunk. S ha csak fáznia kellett volna! A megszépítő utó­kor hajlamos elültetni azt a gondolatot az emberek­ben. hogy számára az élet mindig szép volt. akkor is. amikor megölték. Persze valószínű, hogy ő is ek­képp vélekedett: az élei szép. De mi ennek a gyakor­lati jelentősége? Vajon nem sántít-e az egész gon­dolatmenet. Mi a szépség haszna? A szépség esztéti­kai iogalom. Ez máris messze vezet a hétköznapi ember mindennapi gondol­kodásától. Azt. hiszem, nem hazud­tolom meg az előzőekét, ha végül azt állítom, hogy a névtelen és a megneve­zett elődeink azért szeret­ték az életet, mert az fon­tos volt számukra Ha pe­dig fontosnak tartjuk, s azt mondivk, nem szép akkor hazudunk. Balázs Gusztáv ISSN 0133—1957 (Gödöllői Hírlap)

Next

/
Thumbnails
Contents