Pest Megyei Hírlap, 1987. október (31. évfolyam, 231-257. szám)
1987-10-31 / 257. szám
8 M£M&& 1981. OKTÓBER 31., SZOMBAT Látható és láthatatlan hulladékgyűrű Társulat helyett társulással A negyedik év tapasztalatai Város, központi szerepkörben Az újat nem könnyű megszokni Sziget.szén tinik lós az ellentétek városa. Korszerű nagyvárosi színvonalú lakóteleppel éppen úgy rendelkezik, mint földutakon megközelíthető, alapközművekkel is alig ellátott településrészekkel. Szi- getszentmíklós népessége országos viszonylatban is a leggyorsabban nőtt, az igények után menni már telekbiztosí- tás dolgában is szép teljesítmény volt. Még locsolásra sem ajánlott Évtizedes adósságot törlesz- tenek a városban most, a vezetékes ivóvízhálózat kiépítésével. Hiszen a főváros árnyékában, a Budapestet ellátó nagyteljesítményű kutak szomszédságában még ma is több száz házban ásott kittből veszik a vizet. S van jó néhány család, akik számára még ez a lehetőség sem adatik meg. A Legelősoron és a Tél utcában szórólapon hívta fel a tanács a lakosság figyelmét, hogy az ásott kutak vize fertőzött, sem ivásra, sem mosakodásra nem alkalmas, mosásra is csak gumikesztyűvel. — Mi történt a Legelősoron? — Az ügy nem mai keletű — válaszol dr. Végh Erzsébet köjál-felügyelő —, immáron kétéves. A Csepel Autógyár laboratóriumából jelentették a Ráckevei Köjálnak, hogy egy, a Szigetszentmiklós Tél utcában lakó személy kérésére ellenőrzött ivóvízmimtában — az utca egyik ásott kútjá- ból vették — a megengedett határérték felett mutattak ki kromátot. Akkoriban történt a Csepel Autógyárban is egy súlyos ivóvízbázis-szennyezés. Azonnal felvetődött a kérdés, összefüggésben van-e a két eset. A vizsgálatok később bebizonyították, hogy a két ügy nincs kapcsolatban. A Tél utcában és a Legelősoron összesen hat kút vizében mutattunk ki határérték feletti kromátszintet, s ezeken a helyeken figyelmeztettük is a kutak tulajdonosait a veszélyre. Később felkértük a tanácsot, tájékoztassa a lakosságot, hogy kútjaik vizét ne használják. Nem valami könnyen teljesíthető dologra kérte az embereket a tanácson keresztül a köjál. Hiszen az ásott kutak vize szinte semmire nem használható, vagyis nemcsak a napi néhány liter ivóvizet kell a csaknem egy kilométerre levő közkifolyóról hordani, hanem a fürdővizet is. Ám a tanácsot, bármilyen nehéz is, érdemes megfogadni, hiszen a nehézfémmel szennyezett víz mindennapos használata bőrallergiát, vese-, máj-, bélrendszeri és gyomorkárosodást okozhat. Méreggel rekuitiváltak — Természetesen ma már a krómmal dolgozók körében is csak elvétve akad ilyen megbetegedés, hála a rendszeres ellenőrzésnek. Évtizedekig kellene inni a fertőzött vizet ahhoz, hogy a szervezetben komolyabb károsodást okozzon. Márpedig a Legelősoron alig tizenöt éve kezdődött el a parcellázás, a házak java csak néhány esztendeje épült — veszi át a szót dr. Hídvégi Margit, a Pest Megyei Köjál osztályvezetője. — Ennek ellenére a veszélyt nem szabad lebecsülni. Éppen ezért mondtuk azt, hogy e terület fejlesztése csak a vezetékes ivóvízhálózat kiépítésével képzelhető el, a területek ellátását pedig mihamarabb meg kell oldani. Hiszen az ásott kutak vize itt még öntözésre sem ajánlott, mert a zöldségbe, gyümölcsbe, a nehézfém felszívódik és ugyanúgy bekerülhet a szervezetbe. — Vizsgálják-e, honnan eredhet a krómszennyeződés? Ha nincs összeköttetésben a Csepel Autógyárban észlelt szennyezéssel, nyilván valamilyen, felelőtlenül letett, elásott veszélyes hulladék okozhatta. — Krómozást a környéken több nagyüzem végez, sőt kisiparosok is — magyarázza dr. Végh Erzsébet. — Szakemberelv még az autógyári esettel kapcsolatban kiderítették — hadtörténészektől kapott második világháború után készült felvételek 'segítségével —, hogy a hajdani hatalmas bombatölcsérek helye és a későbbi talajszennyezés azonos területekre esett. Tehát a gyár feltehetőleg az ilyen kráterek feltöltésére használta a veszélyes hulladékát. Idősebbek elbeszélései szerint a Legelősor környékén is voltak valaha gödrök, amelyeket szeméttel, hulladékkal rekuitiváltak. Feltehetőleg így kerültek teljesen ellenőrizetlenül veszélyes hulladékok, krómozásból származó anyagok is e helyre. A köjál feladata egyébként nem a szennyeződés eredetének a kiderítése. Feltétlen bizalmat kíván A vezetékes ivóvízhálózat teljes körű kiépítése egyik legfontosabb része volt Szigetszentmiklós VII. ötéves tervének. Múlt időben kell fogalmazni, hiszen a népgazdaság ismert nehézségei miatt ezek az elképzelések javarészt papíron kell hogy maradjanak. így nem alakulhat Szi- getszentmiklóson ivóvíztársulat sem. A munka mégis elkezdődött. — Ügy határoztunk, ha nem alakíthatunk víztársulatot, akkor társulásban, önerős beruházásban építjük meg a vízvezetékrendszert — mondja Pongrácz Gábor. Szigetszentmiklós tanácselnöke. — Az OTP háromszázalékos kamatra adja a lakosságnak a közműfejlesztési hitelt. A PVCSV szakemberei szerint hét ütemben készülhet el a rendszer, s az idén legalább két ütemet meg tudnak építeni, elsőként a veszélyeztetett területen. .. »■, Az eredeti tervekben szereplő időpontnál hamarabb elkészülhet így a vízhálózat, hiszen a társulati formában 1S90—91 volt a tervezett határidő. Társulásban, remélik, két esztendő alatt túl lesznek rajta. Kérdés persze, ha ilyen Ma már általánosan ismert jelenség, hogy az élő szervezetben az élettani működések ritmusosan mennek végbe. Ennek fontosságáról sokáig megoszlottak a vélemények. Egy bizonyos ritmusnak a létezését azonban senki sem vonta kétségbe: a huszonnégy órás szakaszosságot, a circadian ritmust (a kifejezés a latin circa — körül — és dies — nap — szóból ered.) Ez a föld tengelyforgásának idejéből, a nappalok és az éjszakák változásából adódik. Az első kérdés az volt, hogy a circadian ritmus miként és milyen mértékben érvényesül az élő szervezetekben, azazhogy — közelebbről — milyen hatást kelt, s azonos-e valamennyi emberben. Hogyan is érvényesülhet a 24 órás ritmus egy olyan szervezetben — vetették fel sokan —, amelynek molekula vagy sejtfokon végbemenő elemi működései legtöbbször a másodperc tört részének megfelelő időszakokban mennek végbe. Mindenesetre a köznapi megfigyelések azt mutatták, hogy mindenkinek vannak órái, amikor testileg vagy szellemileg aktívabb, s vannak órák, amikor pihennie kell. Ez utóbbi ritmus legtöbbször a nappalok és az éjszakák váltakozásához igazodik. Későn alvók, korán kelők A világosság és a sötétség váltakozásának a megfigyelése az ember számára alig fontos, mert sok egyéb információ is rendelkezésre áll atijó dolog ez. miért nem ebben a konstrukcióban készülnek a közművek mindenütt? Elsősorban azért, mert az önerő azt jelenti, amit maga a szó, hogy a vízhálózat tanácsi szervezésben, de teljes egészében lakossági pénzből valósul meg. S éppen ez a tény jelenti a buktatót. Ha nem vállalják annyian a költségeket, amennyien eredetileg jelentkeztek, vagy menet közben kiszállnak, akkor szinte lehetetlen megvalósítani az eredeti elképzeléseket. Tehát az önerős beruházás feltétlen bizalmat kíván a tanáccsal szemben, éppen ezért ezek a munkák minden szónál jobban bizonyítják, milyen a viszony az államigazgatás és az állampolgárok között. Ügy tűnik, Szigetszentmiklós ezt a próbát is kiállja, ám a legelősori eset kapcsán érdemes elgondolkodni egy s máson. Például azon, hogy a főváros és Pest megye határát valóságos szemétgyűrű jelzi. Egy része látható, más része — s úgy tűnik, ez a veszélyesebb — már nem. A hulladék bányatavak fenekére. természetes, mesterséges gödrök mélyére került. Sajnos hazánkban nem olyan régóta kötik ki szigorú előírások, hová milyen hulladék helyezhető el, miként kell kezelni a különleges és a veszélyes ipari melléktermékeket. Gyó- lon most kap végre vezetékes vizet az a negyven telek, ahol az emberek mérgező vegyipart hulladékokkal feltöltött területre építették életük fő művét, családi házaikat. Mo- nori-erdőn víkendtelkek értéktelenedtek el néhány hét alatt, amikor a talajszennyeződés ügye kipattant. A helyi tanácsoknak az agglomerációban jószerével arra is alig futja, hogy a telekigénylők számáí; újabb parcellázásokkal valamennyire csökkentsék. Bonyolult és drága talajmechanikai vizsgálatokra nem futja, évtizedek távolában pedig környezetszennyezők után kutatni szintén költséges és bizonytalan kimenetelű vállalkozás. Móza Katalin hoz, hogy tudja, nappal van-e vagy éjszaka. Azt gondolhatnánk, hogy valamennyiünkben működik valamiféle pontosan járó „circadianóra”. Márpedig erről szó sincs. Mindenkinek van olyan ismerőse, aki alig tud felébredni reggel 9 vagy 10 óra előtt. De olyanokat is ismerünk, akik abban lelik az örömüket, hogy virradatkor kelhetnek fel. Más szóval: mindennapi megfigyeléseinkből is tudjuk, vannak nappali emberek, s vannak éjszakai emberek. Teljes éberség Egy kérdőíves felméréssel arra keresték a választ, hogy a szabadság ideje alatt az emberek átállnak-e egy másfajta alvási, ébrenléti szokásra. Kiderült, hogy a „nappali emberek” a munkanapokhoz képest nem változtatják meg felkelésük és lefekvésük idejét. Az „éjszakai emberek” azonban teljesen eltérnek a munkájuk miatt egyébként megkövetelt nappali és éjszakai időbeosztásuktól. Későn fekszenek, s későn kelnek fel. A vizsgálatok kimutatták, hogy a „nappali emberek” és az „éjszakai emberek” alvásuk élettani mutatóiban (az alvás időtartamában, az agyi villamos tevékenységben stb.) nem különböznek egymástól. A nappal mért élettani mutatók között sem találtak eltérést, kivéve testhőmérsékletüknek az alakulását. Eltérés mutatkozott azonban a két csoport között abban, hogy — Jövök az új járási központba — tréfálkozik az útitárs a dunakeszi vasútállomáson. — Fura egy állapot ez — folytatja. — Gödön lakom. A bíróságra még Vác irányába indulunk, ott vesszük fel az OTP-kölcsönt is. A földhivatal meg a rendőrkapitányság már Dunakeszin van, a másodfokú hatósági ügyekben is ott segít a városi tanács, de már az áfész- központot, az autóklubot és sok más intézményt megint csak a rangidős városban kell felkeresnünk. Bizonyító jelek Az újat nem könnyű megszokni, akkor sem, ha racio- nálisabbnak látszik a réginél. A járások megszűnése utáni negyedik esztendőben még mindig hallhatunk hangos meditációt arról, hogy lehet-e pótolni ezt a hiányt. Mert a kis falvak nemcsak földrajzilag, hanem sok más vonatkozásban is messze esnek a megyei tanácstól, míg a vonzáskörzet központja, a városi tanács túlságosan a maga dolgával van elfoglalva. Dunakeszi, mint más hasonló, ilyen szerepkörbe került város, természetesen nem a régi közigazgatási egység szerepét kívánja átvenni, s valóban megvan a maga gondja azon túl is, hogy a körzetéhez tartozó másik két nagy település, Főt és Göd segítését is vállalja politikai testületéi keretében, közigazgatási szakembereinek közreműködésével. A közel harmincezer lakost számláló Duna-parti település a világváros tőszomszédságában gyorsan terebélyesedik. A mindössze tízéves városi múlt előtt egy rövid fejezet a nagyközségi rang, előtte meg csak a községi, három nagyobb részre tagolódva, az alagi, a gyártelepi és az ófalui negyedre, ami objektíve is nemikor érik el a legteljesebb éberségük időpontját. A „nappali emberek” számára ez az időpont 15 óra 30 perc táján következik be, az „éjszakai emberek” számára 19 óra tájban. Ez a különbség összefüggött testhőmérsékletüknek napközben tapasztalt változásával. A „nappali emberek” a legnagyobb éberségüket a hőmérsékleti csúcsok előtt érték el, az „éjszakai emberek” ellenben a hőmérsékleti csúcsok után. Az emberek átlagos periódusa körülbelül 25 óra, ezt az emberek nagy többségének nem nehéz pontosan 24 órás időközre beállítani. Kísérletek kimutatták, hogy a kísérleti személyek könnyen átállíthatok 23 vagy akár 26 órás mesterséges napokra. Ám kudarcot vallottak, ha ennél rö- videbb vagy hosszabb időközök kialakítására tettek kísérletet. Eszerint az, amit a „késleltetett alvási fázis jelenségéinek neveznek, azokban az emberekben fordul elő, akik éjszaka képtelenek lehunyni a szemüket, s csak reggel merülnek egy rövid időre álomba. Ezeknek az embereknek az önkéntelen circadian periódusa hosszabb 24 óránál, s ezért állandó fáziseltolódásban vannak a többi emberhez képest. Az „éjszakai emberek” bi’zonyára nem betegek, legnagyobb éberségüket azonban az esti órákban érik el. s ezért azon vannak, hogy 26 vagy 27 órás napokat éljenek meg. Emiatt térnek az átlagosnál később nyugovóra. hezíti az igazgatását, a társadalmi mozgásokat, azok szervezését, a közösséggé válást. Ipara, bár az arányokhoz képest jelentős, gyáraiban egyrészt bejáró munkások dolgoznak, másrészt budapesti munkások, alkalmazottak lakják a sokemeletes új, nagy épületek lakásait, akik este érkeznek haza, pihenőre. Ami szabadidejük marad, annak jó részét is a fővárosban töltik, ha moziba, színházba kívánkoznak. Így aztán nehezen ébred a lokálpatriotizmus, nem könnyű a közösségteremtés, noha ennek mindezek dacára is számtalan bizonyítható jele van, s éppen ezért a jövőben is bízhatnak. Az agglomerációs övezetbe esik minden felismerhető jegyével együtt a másik két nagyközség, Főt és Göd is, melyekkel együtt csaknem hetvenezer ember életkörülményeit kell formálni az adott lehetőségek közepette. A közigazgatás helyi szakemberei egyöntetűen vallották nemrég, hogy ezt a folyamatot igenis elősegítette az 1984- ben történt változás, nekik kedvezőek a tapasztalataik. A város pedig erőteljesen törekszik az új funkció betöltésére. Egymásra utalva Az MSZMP városi végrehajtó bizottsági ülésének napirendjén Metykó Gyuláné városi tanácselnök referátuma alapján azt tudhatták meg a vb-tagok, hogy az egyébként önálló nagyközségi tanácsokat miben, mi módon segítik dunakeszi kollégáik, akik ma már nem felettesként s nem a beleszólás pozíciójából mondanak véleményt dolgaikról. Amit tesznek vagy tenniük kell, abból is sokat átmeneti feladatnak tekintenek, melyek a fejlődés következményeként kerülnek majd helyi hatáskörbe. Ezek közé tartozik, hogy a nagyközségi tanácsok testületéinek törvényességi Ha az élettani működések napi ritmusa „sietni’ vagy „késni” kezd, illetőleg, ha a biológiai változások nem a megszokott órában következnek be, hanem előbb, illetőleg később, gyakran támadnak az embernek alvászavarai. Egyéni különbségek A circadian ritmus egyéni különbségeit szintén okvetlenül figyelembe kell venni bizonyos esetekben. A sebészek ezért választják meg mindig gondosan a legalkalmasabb műtéti időt, a transzkontinentális pilóták szolgálati idejét alvás és ébrenléti ciklusuknak az ismeretében szabják meg, hogy a pilóták megfelelően kipihenhessék magukat a repülések előtt. Bizonyos gyógyszereknek a hatása szintén különböző, attól függően, hogy mikor kapta őket a beteg. (Egy érdekes állatkísérle- ti adat: ha a patkányok délután 14 órakor 190 milligramm fenobarbiturált kapnak testtömegkilogrammonként. mind elpusztulnak, ha ellenben éjszaka 11 és hajnali 2 óra között kapják ezt, egyetlenegy sem pusztul el!) Jól ismerjük azt is, hogy milyen súlyos zavarokat okozhat, ha valaki éjszakai munkát vállal hosszabb időre, emiatt teljesen eltérő időkben kell felkelnie, mint ahogy circadian ritmusa azt megkívánná, illetőleg nem tud aludni, amikor szeretne. A sportolók teljesítménye is leromolhat, ha valami megzavarja circadian ritmusukat. A példákat még hosszan lehetne folytatni. Persze nem szabad azt hinni, hogy az alvásnak minden zavara mögött ez az ok lappang. M. I. felügyelete a városi vb-titkár- hoz tartozik. A pénzügyi osztály részt vesz a terv szerinti ellenőrzésekben. A szakmai osztályok munkatársai a maguk területén tekintik partnereknek községi kollégáikat. Ahogy a dunakeszi tanácselnök látja: a három település érdekei sok vonatkozásban közösek, ezért fejleszteni kell az együttműködést. Fóttal, Göddel azonos a gond például a szennyvízcsatorna-hálózat bővítésében, s közösek a gazdálkodásból következő feladatok, melyek megvalósítása érdekében újabb forrásokra kell találni. — Egymásra vagyunk utalva — állapította meg Tóth Sándor is, Fót tanácselnöke, aki szerint ebből a szempontból jobbak a feltételek, mint a járási közigazgatás idején. Az együttműködés, a gazdasági alapok jobb kihasználása példájaként említette azt az egyelőre még távolinak tűnő, de reális lehetőséget, hogy a két település határában mennyire jól kihasználhatnának egy közös uszodát. Földrajzi előnyök Gáspár Gábor, Göd tanácselnöke úgy gondolja, hogy a dunakeszi körzethez való kapcsolódás náluk bizonyos hagyományok megszakadását jelentette, egyes területeken pedig valóban megosztottság alakult ki Dunakeszi és Vác között. Az viszont biztos, hogy nagyon jó az együttműködés a város és a nagyközség két tanácsa között, mert a partneri viszony oldaláról közelítettek meg minden kérdést. Segítőkészek, tisztelik a helybeliek önállóságát azok is, akikkel a csatornaépítés, az árellenőrzés, a közterület-felügyelet frontján találkoznak, éppúgy, mint a városi tanács ügyintézői, a szakmai. osztályok vezetői és munkatársai között. Gáspár Gábor szerint a gazdálkodás önállóságának előnye, hogy sok, a munkát akadályozó kötöttség szűnt meg, könnyebben, racionálisabban dönthetnek a tanácsok, de még mindig számos akadályt kellene megszüntetni. El kellene érni, hogy a felhasználható pénzek összege közelítsen a helyi szükségletekhez, a legfontosabb megoldásokat segítve, ha már az igények teljes skáláját nem is vehetik figyelembe a mai körülmények között. A pénzügyi gondok, mint mindenütt, persze ebben a térségben is jelentősek. Mint megállapították: már most látható, hogy a VII. ötéves terv úgynevezett felső sávon programozott céljait nem tudják teljesíteni. Várhatóan mind a három helyen módosítani kell a terveket. Nem valószínű, hogy Dunakeszi városa a jövőben teljesíti mindazokat a funkciókat, amit egy történelmileg fejlettebb, természetes módon központtá vált város teljesít ma már, de talán nem is lesz szükség a teljes szerepkör betöltésére. A központi szakrendelőt november 6-án adják át, s itt mindhárom település lakosságáról gondoskodhatnak. Épül a körzet új gimnáziuma, szó van vasúti szakközépiskola esetleges építéséről a következő ötéves terv idején. Van a városnak körzeti zeneiskolája, szakmunkásképző intézete. Több mint ötezer munkahelye, s ha még sok szempontból fogyatékos is, de biztatóan alakulnak az urbanizáció feltételei. Mindemellett meghatározó, hogy a főváros utcáiba torkolló kettes számú főútvonal mellett fekszik, alig több mint tíz kilométerre attól, ahová igényeinek kielégítése végett a körzet lakossága is áramlik. Az agglomerációs övezet hátrányait sok szempontból előnnyé is lehet változtatni. Kovács T. István Az alvás—ébrenlét élettani változása Nappali és éjszakai emberek
