Pest Megyei Hírlap, 1987. október (31. évfolyam, 231-257. szám)

1987-10-31 / 257. szám

8 M£M&& 1981. OKTÓBER 31., SZOMBAT Látható és láthatatlan hulladékgyűrű Társulat helyett társulással A negyedik év tapasztalatai Város, központi szerepkörben Az újat nem könnyű megszokni Sziget.szén tinik lós az ellen­tétek városa. Korszerű nagy­városi színvonalú lakótelep­pel éppen úgy rendelkezik, mint földutakon megközelít­hető, alapközművekkel is alig ellátott településrészekkel. Szi- getszentmíklós népessége or­szágos viszonylatban is a leg­gyorsabban nőtt, az igények után menni már telekbiztosí- tás dolgában is szép teljesít­mény volt. Még locsolásra sem ajánlott Évtizedes adósságot törlesz- tenek a városban most, a ve­zetékes ivóvízhálózat kiépí­tésével. Hiszen a főváros ár­nyékában, a Budapestet ellá­tó nagyteljesítményű kutak szomszédságában még ma is több száz házban ásott kittből veszik a vizet. S van jó né­hány család, akik számára még ez a lehetőség sem ada­tik meg. A Legelősoron és a Tél utcában szórólapon hívta fel a tanács a lakosság figyel­mét, hogy az ásott kutak vize fertőzött, sem ivásra, sem mosakodásra nem alkalmas, mosásra is csak gumikesztyű­vel. — Mi történt a Legelőso­ron? — Az ügy nem mai keletű — válaszol dr. Végh Erzsébet köjál-felügyelő —, immáron kétéves. A Csepel Autógyár laboratóriumából jelentették a Ráckevei Köjálnak, hogy egy, a Szigetszentmiklós Tél utcában lakó személy kérésé­re ellenőrzött ivóvízmimtában — az utca egyik ásott kútjá- ból vették — a megengedett határérték felett mutattak ki kromátot. Akkoriban történt a Csepel Autógyárban is egy súlyos ivóvízbázis-szennyezés. Azonnal felvetődött a kérdés, összefüggésben van-e a két eset. A vizsgálatok később bebizonyították, hogy a két ügy nincs kapcsolatban. A Tél utcában és a Legelősoron összesen hat kút vizében mu­tattunk ki határérték feletti kromátszintet, s ezeken a he­lyeken figyelmeztettük is a kutak tulajdonosait a veszély­re. Később felkértük a taná­csot, tájékoztassa a lakossá­got, hogy kútjaik vizét ne használják. Nem valami könnyen telje­síthető dologra kérte az em­bereket a tanácson keresztül a köjál. Hiszen az ásott ku­tak vize szinte semmire nem használható, vagyis nemcsak a napi néhány liter ivóvizet kell a csaknem egy kilomé­terre levő közkifolyóról hor­dani, hanem a fürdővizet is. Ám a tanácsot, bármilyen nehéz is, érdemes megfogad­ni, hiszen a nehézfémmel szennyezett víz mindennapos használata bőrallergiát, vese-, máj-, bélrendszeri és gyomor­károsodást okozhat. Méreggel rekuitiváltak — Természetesen ma már a krómmal dolgozók körében is csak elvétve akad ilyen megbetegedés, hála a rendsze­res ellenőrzésnek. Évtizedekig kellene inni a fertőzött vizet ahhoz, hogy a szervezetben komolyabb károsodást okoz­zon. Márpedig a Legelősoron alig tizenöt éve kezdődött el a parcellázás, a házak java csak néhány esztendeje épült — veszi át a szót dr. Hídvégi Margit, a Pest Megyei Köjál osztályvezetője. — Ennek ellenére a ve­szélyt nem szabad lebecsülni. Éppen ezért mondtuk azt, hogy e terület fejlesztése csak a vezetékes ivóvízhálózat ki­építésével képzelhető el, a területek ellátását pedig mi­hamarabb meg kell oldani. Hiszen az ásott kutak vi­ze itt még öntözésre sem ajánlott, mert a zöldségbe, gyümölcsbe, a nehézfém fel­szívódik és ugyanúgy beke­rülhet a szervezetbe. — Vizsgálják-e, honnan eredhet a krómszennyeződés? Ha nincs összeköttetésben a Csepel Autógyárban észlelt szennyezéssel, nyilván vala­milyen, felelőtlenül letett, el­ásott veszélyes hulladék okoz­hatta. — Krómozást a környéken több nagyüzem végez, sőt kis­iparosok is — magyarázza dr. Végh Erzsébet. — Szakembe­relv még az autógyári eset­tel kapcsolatban kiderítették — hadtörténészektől kapott második világháború után ké­szült felvételek 'segítségével —, hogy a hajdani hatalmas bombatölcsérek helye és a későbbi talajszennyezés azo­nos területekre esett. Tehát a gyár feltehetőleg az ilyen krá­terek feltöltésére használta a veszélyes hulladékát. Időseb­bek elbeszélései szerint a Le­gelősor környékén is voltak valaha gödrök, amelyeket szeméttel, hulladékkal rekui­tiváltak. Feltehetőleg így ke­rültek teljesen ellenőrizetle­nül veszélyes hulladékok, kró­mozásból származó anyagok is e helyre. A köjál feladata egyébként nem a szennyező­dés eredetének a kiderítése. Feltétlen bizalmat kíván A vezetékes ivóvízhálózat teljes körű kiépítése egyik legfontosabb része volt Szi­getszentmiklós VII. ötéves tervének. Múlt időben kell fogalmazni, hiszen a népgaz­daság ismert nehézségei miatt ezek az elképzelések javarészt papíron kell hogy maradja­nak. így nem alakulhat Szi- getszentmiklóson ivóvíztársu­lat sem. A munka mégis el­kezdődött. — Ügy határoztunk, ha nem alakíthatunk víztársula­tot, akkor társulásban, önerős beruházásban építjük meg a vízvezetékrendszert — mond­ja Pongrácz Gábor. Sziget­szentmiklós tanácselnöke. — Az OTP háromszázalékos ka­matra adja a lakosságnak a közműfejlesztési hitelt. A PVCSV szakemberei szerint hét ütemben készülhet el a rendszer, s az idén legalább két ütemet meg tudnak épí­teni, elsőként a veszélyezte­tett területen. .. »■, Az eredeti tervekben sze­replő időpontnál hamarabb elkészülhet így a vízhálózat, hiszen a társulati formában 1S90—91 volt a tervezett ha­táridő. Társulásban, remélik, két esztendő alatt túl lesznek rajta. Kérdés persze, ha ilyen Ma már általánosan ismert jelenség, hogy az élő szerve­zetben az élettani működések ritmusosan mennek végbe. Ennek fontosságáról sokáig megoszlottak a vélemények. Egy bizonyos ritmusnak a lé­tezését azonban senki sem vonta kétségbe: a huszonnégy órás szakaszosságot, a circa­dian ritmust (a kifejezés a la­tin circa — körül — és dies — nap — szóból ered.) Ez a föld tengelyforgásának ide­jéből, a nappalok és az éjsza­kák változásából adódik. Az első kérdés az volt, hogy a circadian ritmus miként és milyen mértékben érvényesül az élő szervezetekben, azaz­hogy — közelebbről — mi­lyen hatást kelt, s azonos-e valamennyi emberben. Ho­gyan is érvényesülhet a 24 órás ritmus egy olyan szerve­zetben — vetették fel sokan —, amelynek molekula vagy sejtfokon végbemenő elemi működései legtöbbször a má­sodperc tört részének megfe­lelő időszakokban mennek végbe. Mindenesetre a köz­napi megfigyelések azt mutat­ták, hogy mindenkinek van­nak órái, amikor testileg vagy szellemileg aktívabb, s van­nak órák, amikor pihennie kell. Ez utóbbi ritmus leg­többször a nappalok és az éjszakák váltakozásához iga­zodik. Későn alvók, korán kelők A világosság és a sötétség váltakozásának a megfigyelé­se az ember számára alig fon­tos, mert sok egyéb informá­ció is rendelkezésre áll ati­jó dolog ez. miért nem ebben a konstrukcióban készülnek a közművek mindenütt? Első­sorban azért, mert az önerő azt jelenti, amit maga a szó, hogy a vízhálózat tanácsi szervezésben, de teljes egé­szében lakossági pénzből va­lósul meg. S éppen ez a tény jelenti a buktatót. Ha nem vállalják annyian a költsége­ket, amennyien eredetileg je­lentkeztek, vagy menet köz­ben kiszállnak, akkor szinte lehetetlen megvalósítani az eredeti elképzeléseket. Tehát az önerős beruházás feltétlen bizalmat kíván a tanáccsal szemben, éppen ezért ezek a munkák minden szónál job­ban bizonyítják, milyen a vi­szony az államigazgatás és az állampolgárok között. Ügy tűnik, Szigetszentmik­lós ezt a próbát is kiállja, ám a legelősori eset kapcsán ér­demes elgondolkodni egy s máson. Például azon, hogy a főváros és Pest megye hatá­rát valóságos szemétgyűrű jelzi. Egy része látható, más része — s úgy tűnik, ez a ve­szélyesebb — már nem. A hulladék bányatavak feneké­re. természetes, mesterséges gödrök mélyére került. Sajnos hazánkban nem olyan régóta kötik ki szigorú előírások, ho­vá milyen hulladék helyez­hető el, miként kell kezelni a különleges és a veszélyes ipari melléktermékeket. Gyó- lon most kap végre vezetékes vizet az a negyven telek, ahol az emberek mérgező vegyipa­rt hulladékokkal feltöltött te­rületre építették életük fő művét, családi házaikat. Mo- nori-erdőn víkendtelkek ér­téktelenedtek el néhány hét alatt, amikor a talajszennye­ződés ügye kipattant. A helyi tanácsoknak az agglomerációban jószerével arra is alig futja, hogy a te­lekigénylők számáí; újabb par­cellázásokkal valamennyire csökkentsék. Bonyolult és drága talajmechanikai vizs­gálatokra nem futja, évtize­dek távolában pedig környe­zetszennyezők után kutatni szintén költséges és bizonyta­lan kimenetelű vállalkozás. Móza Katalin hoz, hogy tudja, nappal van-e vagy éjszaka. Azt gondolhat­nánk, hogy valamennyiünk­ben működik valamiféle pon­tosan járó „circadianóra”. Márpedig erről szó sincs. Mindenkinek van olyan isme­rőse, aki alig tud felébredni reggel 9 vagy 10 óra előtt. De olyanokat is ismerünk, akik abban lelik az örömüket, hogy virradatkor kelhetnek fel. Más szóval: mindennapi meg­figyeléseinkből is tudjuk, vannak nappali emberek, s vannak éjszakai emberek. Teljes éberség Egy kérdőíves felméréssel arra keresték a választ, hogy a szabadság ideje alatt az em­berek átállnak-e egy másfaj­ta alvási, ébrenléti szokásra. Kiderült, hogy a „nappali em­berek” a munkanapokhoz ké­pest nem változtatják meg felkelésük és lefekvésük ide­jét. Az „éjszakai emberek” azonban teljesen eltérnek a munkájuk miatt egyébként megkövetelt nappali és éj­szakai időbeosztásuktól. Ké­sőn fekszenek, s későn kelnek fel. A vizsgálatok kimutatták, hogy a „nappali emberek” és az „éjszakai emberek” alvá­suk élettani mutatóiban (az alvás időtartamában, az agyi villamos tevékenységben stb.) nem különböznek egymástól. A nappal mért élettani mu­tatók között sem találtak elté­rést, kivéve testhőmérsékle­tüknek az alakulását. Eltérés mutatkozott azonban a két csoport között abban, hogy — Jövök az új járási köz­pontba — tréfálkozik az úti­társ a dunakeszi vasútállomá­son. — Fura egy állapot ez — folytatja. — Gödön lakom. A bíróságra még Vác irá­nyába indulunk, ott vesszük fel az OTP-kölcsönt is. A földhivatal meg a rendőrka­pitányság már Dunakeszin van, a másodfokú hatósági ügyekben is ott segít a városi tanács, de már az áfész- központot, az autóklubot és sok más intézményt megint csak a rangidős városban kell felkeresnünk. Bizonyító jelek Az újat nem könnyű meg­szokni, akkor sem, ha racio- nálisabbnak látszik a régi­nél. A járások megszűnése utáni negyedik esztendőben még mindig hallhatunk han­gos meditációt arról, hogy le­het-e pótolni ezt a hiányt. Mert a kis falvak nemcsak földrajzilag, hanem sok más vonatkozásban is messze es­nek a megyei tanácstól, míg a vonzáskörzet központja, a városi tanács túlságosan a maga dolgával van elfoglal­va. Dunakeszi, mint más ha­sonló, ilyen szerepkörbe ke­rült város, természetesen nem a régi közigazgatási egység szerepét kívánja átvenni, s valóban megvan a maga gondja azon túl is, hogy a körzetéhez tartozó másik két nagy település, Főt és Göd segítését is vállalja politikai testületéi keretében, közigaz­gatási szakembereinek közre­működésével. A közel har­mincezer lakost számláló Duna-parti település a világ­város tőszomszédságában gyor­san terebélyesedik. A mind­össze tízéves városi múlt előtt egy rövid fejezet a nagyköz­ségi rang, előtte meg csak a községi, három nagyobb rész­re tagolódva, az alagi, a gyártelepi és az ófalui ne­gyedre, ami objektíve is ne­mikor érik el a legteljesebb éberségük időpontját. A „nap­pali emberek” számára ez az időpont 15 óra 30 perc táján következik be, az „éjszakai emberek” számára 19 óra tájban. Ez a különbség össze­függött testhőmérsékletüknek napközben tapasztalt változá­sával. A „nappali emberek” a legnagyobb éberségüket a hőmérsékleti csúcsok előtt ér­ték el, az „éjszakai emberek” ellenben a hőmérsékleti csú­csok után. Az emberek átlagos perió­dusa körülbelül 25 óra, ezt az emberek nagy többségének nem nehéz pontosan 24 órás időközre beállítani. Kísérletek kimutatták, hogy a kísérleti személyek könnyen átállítha­tok 23 vagy akár 26 órás mesterséges napokra. Ám ku­darcot vallottak, ha ennél rö- videbb vagy hosszabb időkö­zök kialakítására tettek kí­sérletet. Eszerint az, amit a „késleltetett alvási fázis je­lenségéinek neveznek, azok­ban az emberekben fordul elő, akik éjszaka képtelenek lehunyni a szemüket, s csak reggel merülnek egy rövid időre álomba. Ezeknek az embereknek az önkéntelen circadian periódusa hosszabb 24 óránál, s ezért állandó fá­ziseltolódásban vannak a töb­bi emberhez képest. Az „éj­szakai emberek” bi’zonyára nem betegek, legnagyobb éberségüket azonban az esti órákban érik el. s ezért azon vannak, hogy 26 vagy 27 órás napokat éljenek meg. Emiatt térnek az átlagosnál később nyugovóra. hezíti az igazgatását, a társa­dalmi mozgásokat, azok szer­vezését, a közösséggé válást. Ipara, bár az arányokhoz ké­pest jelentős, gyáraiban egy­részt bejáró munkások dol­goznak, másrészt budapesti munkások, alkalmazottak lak­ják a sokemeletes új, nagy épületek lakásait, akik este érkeznek haza, pihenőre. Ami szabadidejük marad, annak jó részét is a fővárosban töl­tik, ha moziba, színházba kí­vánkoznak. Így aztán nehezen ébred a lokálpatriotizmus, nem könnyű a közösségterem­tés, noha ennek mindezek dacára is számtalan bizonyít­ható jele van, s éppen ezért a jövőben is bízhatnak. Az agglomerációs övezetbe esik minden felismerhető je­gyével együtt a másik két nagyközség, Főt és Göd is, melyekkel együtt csaknem hetvenezer ember életkörül­ményeit kell formálni az adott lehetőségek közepette. A közigazgatás helyi szakem­berei egyöntetűen vallották nemrég, hogy ezt a folyama­tot igenis elősegítette az 1984- ben történt változás, nekik kedvezőek a tapasztalataik. A város pedig erőteljesen törek­szik az új funkció betöltésére. Egymásra utalva Az MSZMP városi végre­hajtó bizottsági ülésének na­pirendjén Metykó Gyuláné városi tanácselnök referátuma alapján azt tudhatták meg a vb-tagok, hogy az egyébként önálló nagyközségi tanácsokat miben, mi módon segítik du­nakeszi kollégáik, akik ma már nem felettesként s nem a beleszólás pozíciójából mon­danak véleményt dolgaikról. Amit tesznek vagy tenniük kell, abból is sokat átmeneti feladatnak tekintenek, melyek a fejlődés következményeként kerülnek majd helyi hatás­körbe. Ezek közé tartozik, hogy a nagyközségi tanácsok testületéinek törvényességi Ha az élettani működések napi ritmusa „sietni’ vagy „késni” kezd, illetőleg, ha a biológiai változások nem a megszokott órában következ­nek be, hanem előbb, illető­leg később, gyakran támad­nak az embernek alvászava­rai. Egyéni különbségek A circadian ritmus egyéni különbségeit szintén okvetle­nül figyelembe kell venni bi­zonyos esetekben. A sebészek ezért választják meg mindig gondosan a legalkalmasabb műtéti időt, a transzkontinen­tális pilóták szolgálati idejét alvás és ébrenléti ciklusuk­nak az ismeretében szabják meg, hogy a pilóták megfe­lelően kipihenhessék magukat a repülések előtt. Bizonyos gyógyszereknek a hatása szin­tén különböző, attól függően, hogy mikor kapta őket a be­teg. (Egy érdekes állatkísérle- ti adat: ha a patkányok dél­után 14 órakor 190 milli­gramm fenobarbiturált kap­nak testtömegkilogrammon­ként. mind elpusztulnak, ha ellenben éjszaka 11 és hajnali 2 óra között kapják ezt, egyetlenegy sem pusztul el!) Jól ismerjük azt is, hogy milyen súlyos zavarokat okoz­hat, ha valaki éjszakai mun­kát vállal hosszabb időre, emiatt teljesen eltérő idők­ben kell felkelnie, mint ahogy circadian ritmusa azt megkí­vánná, illetőleg nem tud aludni, amikor szeretne. A sportolók teljesítménye is le­romolhat, ha valami megza­varja circadian ritmusukat. A példákat még hosszan le­hetne folytatni. Persze nem szabad azt hinni, hogy az al­vásnak minden zavara mögött ez az ok lappang. M. I. felügyelete a városi vb-titkár- hoz tartozik. A pénzügyi osz­tály részt vesz a terv szerinti ellenőrzésekben. A szakmai osztályok munkatársai a ma­guk területén tekintik part­nereknek községi kollégáikat. Ahogy a dunakeszi tanács­elnök látja: a három telepü­lés érdekei sok vonatkozásban közösek, ezért fejleszteni kell az együttműködést. Fóttal, Göddel azonos a gond például a szennyvízcsatorna-hálózat bővítésében, s közösek a gaz­dálkodásból következő fel­adatok, melyek megvalósítása érdekében újabb forrásokra kell találni. — Egymásra vagyunk utal­va — állapította meg Tóth Sándor is, Fót tanácselnöke, aki szerint ebből a szempont­ból jobbak a feltételek, mint a járási közigazgatás idején. Az együttműködés, a gazda­sági alapok jobb kihasználá­sa példájaként említette azt az egyelőre még távolinak tűnő, de reális lehetőséget, hogy a két település határá­ban mennyire jól kihasznál­hatnának egy közös uszodát. Földrajzi előnyök Gáspár Gábor, Göd tanács­elnöke úgy gondolja, hogy a dunakeszi körzethez való kap­csolódás náluk bizonyos ha­gyományok megszakadását je­lentette, egyes területeken pe­dig valóban megosztottság alakult ki Dunakeszi és Vác között. Az viszont biztos, hogy nagyon jó az együttműködés a város és a nagyközség két tanácsa között, mert a part­neri viszony oldaláról közelí­tettek meg minden kérdést. Segítőkészek, tisztelik a hely­beliek önállóságát azok is, akikkel a csatornaépítés, az árellenőrzés, a közterület-fel­ügyelet frontján találkoznak, éppúgy, mint a városi tanács ügyintézői, a szakmai. osztá­lyok vezetői és munkatársai között. Gáspár Gábor szerint a gazdálkodás önállóságának előnye, hogy sok, a munkát akadályozó kötöttség szűnt meg, könnyebben, racionáli­sabban dönthetnek a taná­csok, de még mindig számos akadályt kellene megszüntet­ni. El kellene érni, hogy a felhasználható pénzek össze­ge közelítsen a helyi szükség­letekhez, a legfontosabb meg­oldásokat segítve, ha már az igények teljes skáláját nem is vehetik figyelembe a mai kö­rülmények között. A pénzügyi gondok, mint mindenütt, persze ebben a térségben is jelentősek. Mint megállapították: már most látható, hogy a VII. ötéves terv úgynevezett felső sávon programozott céljait nem tud­ják teljesíteni. Várhatóan mind a három helyen módo­sítani kell a terveket. Nem valószínű, hogy Duna­keszi városa a jövőben telje­síti mindazokat a funkciókat, amit egy történelmileg fejlet­tebb, természetes módon köz­ponttá vált város teljesít ma már, de talán nem is lesz szükség a teljes szerepkör betöltésére. A központi szak­rendelőt november 6-án ad­ják át, s itt mindhárom tele­pülés lakosságáról gondoskod­hatnak. Épül a körzet új gimnáziuma, szó van vasúti szakközépiskola esetleges épí­téséről a következő ötéves terv idején. Van a városnak körzeti zeneiskolája, szak­munkásképző intézete. Több mint ötezer munkahelye, s ha még sok szempontból fogya­tékos is, de biztatóan alakul­nak az urbanizáció feltételei. Mindemellett meghatározó, hogy a főváros utcáiba tor­kolló kettes számú főútvonal mellett fekszik, alig több mint tíz kilométerre attól, ahová igényeinek kielégítése végett a körzet lakossága is áram­lik. Az agglomerációs övezet hátrányait sok szempontból előnnyé is lehet változtatni. Kovács T. István Az alvás—ébrenlét élettani változása Nappali és éjszakai emberek

Next

/
Thumbnails
Contents