Pest Megyei Hírlap, 1987. október (31. évfolyam, 231-257. szám)
1987-10-31 / 257. szám
j Takarékossági világnap 1987. A gazdálkodás alapjai Amióta csak szervezett emberi közösségek vannak, mindig szükség volt arra, hogy racionálisan gazdálkodjanak. Sok vita folyt arról, mit is jelent a gazdasági eletben a racionalizmus, volt, amikor a szervezettségre, volt, amikor az eredményességre, a jövedelmezőségre tették a hangsúlyt, de előbb-utóbb mindig bebizonyosodott: van egy átfogóbb, mindenre kiterjedő követelménye a gazdasági racionalizmusnak, s ez nem más, mint a takarékosság. Hatvanhárom éve annak, hogy a takarékosság napjáról világszerte megemlékeznek. Akkor, a milánói konferencián Európa, Ázsia és Ausztrália 28 országának képviselői azért találkoztak, hogy megvitassák a takarékossági mozgalom akkori gondjait, teendőit. Nálunk, Magyarországon ilyen időszerű talán évtizedek óta nem volt a takarékos gazdálkodás, a beosztó életmód jelentőségének hangsúlyozása, mint most. A jövőhöz, a hogyan tovább feladataihoz útmutatást adott az Országgyűlés őszi ülésszaka. A takarékoskodást is meghatározó adótörvények megszavazását sok vita, a különböző nézetek ütköztetése, egyeztetése előzte meg. Mi az, ami a lakossági pénzintézeteket, a lakosságot a megtakarításokkal kapcsolatban érinti? A magánszemélyek jövedelemadójáról szóló törvény a takarékbetétekből, értékpapírokból származó jövedelmekről is rendelkezik. Eszerint mentes az adó alól: a KST-betétnek, a látra szóló takarékbetétnek, a csekkszámlabetétnek és a devizaszámlának a kamata, valamint az ifjúsági takarékbetétnek és egyéb lakáscélú takarékbetétnek a kamata, illetve prémiuma, ha a betét összegét lakás vásárlására, építésére és bővítésére használják fel. Továbbá a lakás vásárlásához, építéséhez nyújtott és 1983. január 1-jétől felvett szociálpolitikai kedvezmény, a vissza nem térítendő munkáltatói, illetve helyi tanácsi támogatás. Az egyéb takarékbetétek kamatai után a lakosság 1988-ban semmifajta adóval nem találkozik, ezt a pénzintézetek fizetik. A pénzügyi kormányzat a bizalom erősítésére, a megtakarítások értékállandóságának növelésére olyan intézkedést hozott, hogy a tartós betétek után 1987. október 1-jétől 3 százalékos kamatkiegészítő prémiumot fizet 1988. december 31-ig. Mit nyújthat, mit ígérhet a pénzintézet a jövőre nézve a lakosságnak? Elsőként a legfontosabb: garantálja, hogy az ügyfelek pénzét továbbra is titkosan kezeli, s kérésre azt bármikor korlátozás nélkül visszafizeti. Üj, jövedelmezőbb befektetési formákat is bevezet. Ilyen a november 2-ától kapható takarékpénztári kötvény is, amelyet évi 12 százalékos kamattal és 7 év lejáratra bocsát ki. Az OTP Pest Megyei Igazgatósága a régió sajátos helyzete ellenére mindig figyelemre méltó eredményeket ért el munkájában, s ez a helyzet nem változott 1987-ben sem. Az idén szeptember 20-ára a takarék- pénztár Pest megyei fiókjaiban majdnem 13 milliárd forint volt á betétállomány összértéké, s ez á január 1-jeí állományhoz kepest 211 milliós növekedést jelez. Nem kis dolog ez, ha figyelembe vesszük, hogy az életkörülmények megyénkben is nehezebben alakulnak az idén, mint az utóbbi esztendőkben. Ennek ellenére kedvezően alakult az ifjúsági takarékbetétek gyűjtése, s ebben az üzletágban 38 ezer betétes az idén 44 millió forinttal növelte a nálunk elhelyezett összeget, amelynek összértéke meghaladja a 620 millió forintot. Lendületesen nőtt a gépkocsi-fedezeti betét is, s gyorsan tért hódított a lakasnyeremény-betét. Az utóbbi a kezdetétől, vagyis májustól 52 millió forintra ugrott. Az átutalásibetét-tulajdonosok takarékcsekkjeiért az OTP ma már 20 ezer forintig vállal garanciát. A takarékosság sohasem volt és nem is lehet öncélú. Mindig valamire takarékoskodunk, otthonteremtésre, berendezési tárgyakra, váratlan kiadásokra. Az Országos Takarékpénztár ezeknek a céloknak az elérését hitellel támogatja. A Pest megyei igazgatóság területén a hitelállomány összértéke 24,2 milliárd forint, vagyis 2,5 milliárddal növekedett 1987 eddig eltelt hónapjai alatt. Vitathatatlan: a különféle hitelek felvétele összességében felgyorsult. Tavalyhoz képest több mint 20 százalékkal emelkedett az építési kölcsönt kért és kapottak száma: az idén, az év első kilenc hónapjában 17 ezer építési kölcsön folyósítását kezdték meg. Számottevő mértékben nőtt a lakásvásárlás, ezen belül is a visszavásárolt lakások értékesítése. Ellentmondásosan alakult az áruvásárlási hitelek mennyisége: az év első felében meglepően alacsony volt ezeknek a hiteleknek a mértéke, aztán folyamatosan gyorsult, olyannyira, hogy a harmadik negyedév végére már elérte a szokott nagyságrendet. Egyébként a rövid és középlejáratú hitelek igénybe vett együttes összege szeptember végén 980 millió forint volt. Az országban kibontakozó pénzügyi reform, amelynek része a bankreform is, több tekintetben új helyzetet teremtett. Megindult a verseny a pénzügyi élet új területeinek a meghódításáért, így a takarékpénztár is bővítette-gazdagította tevékenységi körét. Az OTP folyamatosan fejlesztett üzletpolitikájának eredménye a tevékenységi kör bővítése, mely a Kisvállalkozási Bank és az ÓTP Pentatours Utazási Iroda létrehozását jelentette. Ebben az évben új fiók kezdte meg munkáját Gyálon, míg Cegléden korszerű hitelszámla-kezelő fiókot nyitottunk. A megyében összesen 32 takarékpénztári fiók és 5 totó-lottó kirendeltség áll széles körű pénzügyi szolgáltatásaival és a lakossági igényeket figyelembe vevő nyitva tartási idővel a megye lakóinak rendelkezésére. Az OTP számára az ügyfelek, a lakosság bizalma meghatározó. Ennek a bizalomnak kézzelfogható jele. ha a lakosság megtakarított pénzét az OTP-nél helyezi el. és a szolgáltatások széles körét veszi igénybe. A takarékossági világnap, mely a 63 évvel ezelőtti milánói kongresszus óta a takarékosság jelképe, azt sugallja, hogy érdemes takarékoskodni, mert céljaink csak ezen az úton érhetők el. akkor is, ha szőkébb környezetünkről van szó. akkor is. ha legnagyobb nemzeti feladatainkat vesszük figyelembe. Kovács Gyula, az OTP Pest Megyei Igazgatóságának » vezetője A mécses lángját télhozd szél cibáija minden elfávozónak Áruforgalmi jelentés Számos hiánycikk Szeptemberben a kiskereskedelem 57,6 milliárd forint értékű forgalmat bonyolított le. folyó áron 15.4 százalékkal többet, mint tavaly ugyanebben a hónapban. Különösen a vegyes iparcikkek iránt élénkült a kereslet: a forgalom bővülése meghaladta a 21 százalékot az elmúlt év szeptemberéhez képest. A dina~ mikus forgalmat nem követte a kereskedelem megfelelő ütemű beszerzése. A szeptemberi élelmiszerkínálatról a jelentés megállapítja, hogy összességében kielégítő volt. Tőkehúsból és húskészítményekből, lisztből, cukorból, baromfiból, tojásból kellő mennyiség állt a vevők rendelkezésére. Változatlanul nem. teljesen kielégítő az el~ látás étolajból és margarinból. az utánpótlás több helyütt akadozó. A tej és tejtermékek mennyiségi kinálata elegendő, a vaj- és sajtfélék választéka azonban hiányos. A budapesti piacokra a termelők szeptemberben az elmúlt évinél több zöldséget szállítottak. Különösen karfiol, paradicsom, zöldborsó, zöldpaprika volt bőségesen. Valamelyest bővült a szilva és az őszibarack kínálata, a többi gyümölcsből, valamint burgonyából kevesebb volt, mint tavaly. Az őszi-téli ruházati cikkek folyamatosan érkeznek a boltokba. a gyártók azonban több termék — például szövetkabátok és lánykaruhák — szállításával elmaradtak. Bővült a választék férfiingekből, s kielégítő öltönyökből, zakókból is. Több helyütt nem kapható kellő választékban gyapjú- és selyemszövet, s továbbra sincs elegendő alsónemű. valamint csecsemőruházati cikk. A vegyes iparcikkek iránti kereslet szeptemberben tovább fokozódott, A kereskedelem készletei számos termékből megcsappantak, s bár különféle intézkedések születtek az ellátás javítására, a kínálat egyelőre így is jóval a keres~ let alatt marad. Változatlanul nincs elegendő automata mosógép, fagyasztószekrény, hazai hűtőszekrény, kevés az elektromos háztartási eszköz, az építkezéshez szükséges szerelvény, fürdőszoba-berendezés. Tüzelőanyagokból a Tíizép- telepek készletei meghaladják a tavalyit, a mennyiség elegendő, a választék azonban sok helyütt nem találkozik az igényekkel. A gyártó vállalatok erőfeszítései ellenére sokféle építőanyag hiányzik, mert a felvásárlás nagy méreteket öltött. N yílik az ajtó. Ezekben a kisközségekben nincsen előszoba, titkárnő, ki-ki rányit az elnökre, a titkárra a tanácsházán. Vendéglátóm mondaná riadtan azt, ami látszik, vannak nála, de torkán akad a szó. Zokogó asszony fogja a kilincset, mint aki attól fél, ha elengedi, akkor összecsuklik. Ugrik az elnök, Jaj istenem, mi baj van, Ilonkám?! Zokog az asszony, kapkodva szedi a levegőt, akadozva mondja, nem bírom, nem bírom tovább, elnök elvtárs. Leülteti az elnök, a papírlappal fedett kancsóból vizet tölt, nyújtja a poharat, igyon Ilonkám, nyugodjon már meg, nyugodjon már meg, ismételgeti, mint aki magát biztatja inkább, mintsem a másikat. Ilonka a gyámügyes. Az is. Mert ún. kapcsolt munkakörben dolgozik, van reszortja még ezen kívül három, ahogyan az ilyen helyeken szokás. Huszonegyedik esztendeje tisztviselője a tanácsnak És már nem képes érzelmek nélkül tűrni azt, amit kap, napról napra. Ul a széken, összeroskadva, biztos, hogy most tíz évvel idősebbnek látszik a koránál. Nem zavarja az idegen, az a fontos, hogy köny- nyítsen magán, mondja, mondja. Töredezetten, kapkodva, mint a fuldokló. Tegnap hüKegyelet „Csak önmagunkat látogatjuk, amikor a holtakat fölkeressük.” (Kurt Tucholsky) HALOTTJA szinte mindenkinek van. Közeli, távoli hozzátartozók, kedves barátok sírját évente legalább egyszer, november elseje táján meglátogatjuk. A hantra friss virág kerül, bajlódunk a télhozó szélben a mécsessel, néhány megilletődött perc még, és indulunk tovább. Aki így jár temetőbe, elidőzik a kapun belül, olvassa a kőbe, fába vésett feliratokat, eltűnődik a sírkertek állapotán. A halál éppúgy hozzá tartozik életünkhöz, mint a születés, mégis különös, milyen ritkán beszélünk azokról a körülményekről, melyek közepette utolsó útjára megy az ember. Pest megyében évente tizenháromezer temetést rendeznek. Panasz alig érkezik, ám annak a néhány gyászolónak, akinek mély fájdalmát lélektelen alkalmazottak kegyeletsértő viselkedéssel tetézik, nem vigasz, hogy nagy általánosságban kulturáltan zajlanak a temetések. Ezt Balogh János, a Pest Megyei Temetkezési Vállalat igazgatója mondja anélkül, hogy rákérdeznék a panaszügyekre. Nem is ez érdekel, hanem elsősorban az, hogy milyen napjainkban a temetők állapota a megyében. — Bizony nagyon vegyes a kép — válaszol az igazgató, —. legalább annyira, mint a sírkertek tulajdoni helyzete. Vannak temetők tanácsi kezelésben és egyházi fennhatóság alatt, s üzemeltet sírkertet vállalatunk is. De az az igen sok konfliktust rejtő helyzet sem ritka, hogy a temető tértiléte az fegyházé, a ravatalozó a tanácsé, a berendezése viszont a miénk. Ez utóbbi színvonalát pedig erősen meghatározza az épület állaga. Hiszen kérdés, mennyire lehet az alkalomhoz illően, berendezni egy-egy alig fél szoba nagyságú ravatalozót? Lehet-e kandelábert gyújtani ott, ahol alig két méter a belmagasság és fából van a födém ? — Márpedig a kegyeletes temetés nemcsak a nagy városokban jár ki, hanem a legkisebb településen is. Ezt a követelményt fejezte ki a Pest Megyei Tanács, amikor az elmúlt években jelentős összeget fordított a temetők, ravatalozók korszerűsítésére. Iye voltam, máma reggel már ott várt az ajtó előtt Balazs- né az öt gyerekkel együtt, hajnalban kiverte őket a házból az ura __Korty víz a pohárb ól. Mélyre szívott levegő. Azt követelte, menjek ki azonnal és verjem ki az embert a házból, az ágyból, a világból. Is- tenezett, meg vén boszorká- nyozott, amikor mondtam, nem megyek, nem mehetek, voltam én náluk elégszer, ö helyette én nem kezdhetem el a válópert ... Utána megcsináltam azt a két összesítőt, aminek ma van a határideje, indultam volna ki Babosékhoz, akiknek a szomszéddal van vitájuk, amikor szinte szó szerint rám törte az ajtót az öreg Roszik fia, tudja elnök elvtárs, az, aki két hete ha kijött a börtönből. Marika ma nem jött be, a kicsit vitte a városba vizsgálatra, magam voltam a szobában, láttam rögtön, részeg, mondtam volna, de nem mondhattam semmit, mert már kiabált, hogy az anyád így meg úgy, te vén ká .. . Sír megint az asszony. Az átélt félelemtől? A szégyentől? Három gyermeke van. Rövidesen elmegy nyugdíjba. Szolgál a tanácsnál huszonegy- esztendeje igyekezettel, képességei szerint. S akkor van a faluban tizenöt, húsz család ... Ugrik az elnök, hol az a RoTöbb tucat sírkertbe vezették be ebből a támogatásból a villanyt és a vizet, építettek megfelelő higiénés helyiségekkel ellátott ravatalozót. Éppen a temetők vegyes tulajdona miatt nagyon sok múlik azon, milyen a helyi tanácsi vezetés, mennyire viseli szívén a végső nyughelyek sorsát. Balogh János szerint gyakorta az is számít, fiatal vagy idősebb a tanácselnök. Sorolja a jó példákat, ahöl egy-egy korosabb tanácsi vezető odafigyelésének eredményeként rendezett, gondozott, jól közművesített a temető. Persze ellenpélda is akad bőven. Mert Biatorfoágy tanácselnöke még középkorúnak sem nevezhető, mégis volt gondja a vezetésnek a sírkertre, a ravatalozóra. — Van olyan tanácsi ember, aki a szemembe mondta: míg az élők sárban járnak, a halottasak nem építünk utat — folytatja az igazgató. — Pedig minimális követelmény, hogy a temetőhöz, illetve a kapun belül legalább pormentes út l'nyen. Máskülönben hiába vásárol a vállalat újabb és újabb gépkocsikat. Ellenpélda erre is akad. Budaörsön hatmillió forintba került az új ravatalozó épülete. s legalább ilyen luxusigényekre méretezték az oda vezető utat. A szakmák, foglalkozások presztízsének listáján aligha tudnék megnevezni alacsonyabbra értékelt foglalkozást, mint a temetkezési dolgozóké. szik gyerek?! A könnyeken át is töltényük az asszony szeme. Hát hol lenne? Kidobtam. Megmondtam, azonnal hagyja el a szobát, ez hivatalos helyiség, ha én kihívom az uerhát, akkor ő megnézheti magát a kedvezményes szabadulásával ... Kilobban a fény a szemben, visszatér az idegpályákon az automatikus elhárító reflex, Ilonka asszony megint hajtogatni kezd, nem bírom tovább, nem bírom tovább, elnök elvtárs ... Az elnök vélhetően rajtam is, Ilonkán is szívesen túladna ebben a pillanatban, meg talán az ezerhetven fős település egészét sem bánná, ha másvalaki ülne most abban a székben, amelyben ő ül. Eszébe jut azután a helyzetet könnyítő kérdés, mondván, hívjam a káembés irodát?! A fejét ingatja Ilonka asz- szony. Mit csinál a körzeti megbízott? Mit csinálhat? Azt nem tudja kitörölni belőlem, hogy vén kának... És sír megint. Most már nem elkeseredetten, hanem mérgesen, felugrik azután, beszélek én délután az öreg Roszikkal, az az egyetlen, akitől tart a fia... S csukódik mögötte az ajtó. N ézünk egymásra az elnökkel. Látja, így megy ez. mondja teljesen feleslegesen, csakis azért, hogy ne legyen kínosan hosszú a közénk ült csend. Bólintok. Igen, így megy ez. Miért megy így ez?! Mészáros Ottó Ebben erősítenek meg Balogh János szavai, miszerint tíz éve sírva vette tudomásul a felesége az ő igazgatói kinevezését. — Talán meglepő, amit mondok, de dolgozóink hetven százaléka törzsgárdatag. Viszont a másik harminc százalék szinte állandóan cserélődik. A magas borravaló reményében jönnek, márpedig ennek kikövetelését, a rá utaló magatartást nem tűrjük. Van, aki azért megy el tölünk, mert gúnyolják, megvetik a szomszédok, ismerősök. Volt olyan munkatárs, aki jól érezte magát a vállalatnál, de elment, mert attól félt, hogy lányai az apjuk miatt maradnak pártában. Igaz, ellenpéldáért itt sem kell messzire menni. Az alkalmazottak között van társadalmi tanácselnök, tanácstag, önkéntes rendőr. S mesélik, hogy a szépen gondozott új- hartyáni temető gondnokát, Péter bácsit vagy kétezer ember kísérte utolsó útjára. Többek között az iskolaigazgatóként dolgozó lánya munkatársai ... Baj van a temetőkultúrával, panaszolja Balogh János. Hivalkodó síremlékek magasodnak egymással versengve a temetőkben, de alig ültetnek zöld növényt. Van, ahol a sírkert java részét a helybeli kő- faragómester kétféle sírkőfazonja, a csókolódzó galamb- pár és a ferde kereszt uralja felváltva. S nincs szívbemar- kolóbb látvány, mint amikor a Soha nem felejtünk! feliratú szalaggal díszített koszorúk hónapok múltán is ott árválkodnak a hanton. Gondozott és rendezetlen temetők képe ötlik elérni A dombra épült mogyoródi sírkert, amelyet sokan megcsodálnak az M3-ason elsuhanva, a szobi vagy az újhartyá- ni, amelyek tiszták, békések. De eszembe jut a diósdi, ahol lassan az útra dőlnek a sírkövek. A temető szomszédságában csodálatos, óriási társadalmi Összefogással épült általános iskola. Vajon megtanulják-e tisztelni az ott tanuló diákok történelmünk nagy elődeit, ha azt látják, hogy környezetükben még dédszü- leik nyughelye sem fontos? A TEMETŐKÉRT, ha szép és gondozott, olyan hely, aho nyáron a gesztenyék, harsa’., oltalmában, vagy ősszel eg’ napos pádon megpihenhet az ember. Elmerenghet múlandóságon, gondolkodhat életről t halálról vagy egyszerűen nyu galmat kereshet, önmagát. Móza Katalin A vegyiparban Növekvő export A vegyipar volt az ipar legdinamikusabban fejlődő ágazata az év első kilenc hónapjában: 6,4 százalékkal bővítette termelését a múlt év hasonló időszakához képest. Az ágazaton belül az átlagosnál jobban fejlődött a műanyag-feldolgozó ipar, valamint a szerves és szervetlen szakágazat, öt százalék körüli mennyiségi növekedést ért el a kőolaj- feldolgozó ipar, a gyógyszer- és a gumiipar. A háztartási és kozmetikai alágazat termelése alapanyagok hiánya miatt 2 százalékkal, csökkent. Jelentősebb hiányok a festékellátásban tapasztalhatók. A vegyipar a háromnegyed év során összesen 16 százalékkal növelte a tőkés kivitelét, s az ebből származó árbevétele elérte a 625 millió dollárt. Ezzel a vegyipar bizonyult az első kilenc hónapban a népgazdaság legnagyobb exportőrének. Az exportnál kisebb ütemben nőtt a vegyipar behozatala, így az iparág tőkés külkereskedelmi egyenlege javult. Rubelelszámolású exportja viszont a gyógyszer- és gumiipar kivételével valamennyi szakágazatban csökkent. Harmaicseppek Vén bcszorkény
