Pest Megyei Hírlap, 1987. október (31. évfolyam, 231-257. szám)

1987-10-03 / 233. szám

1987. OKTOBER 3.. SZOMBAT 7 Folytatódik a DCM rekonstrukciója A szívekben is lehet Kettős hasznú vállalkozás Duna,-' Volán ■ a BNV-n? Csak nem itt akart szállító­kat, megrendelőket szerezni magának a vállalat? Szeren­csére,, teljesen másról volt szó. A vállalaton belül megala­kult egy reklámmal és pro­pagandával foglalkozó részleg, amely nemcsak a Volán, ha­nem más cégek felkérése alapján is elfogad megbízáso­kat. Milyeneket? — Minden olyan munkára vállalkozunk, amely valami­lyen formában kapcsolódik ehhez a műfajhoz — vála­szolt kérdésemre a részleg ve­zetője, Szegedi Árpád. — Rek­lámtárgyakat tervezünk és ki­vitelezünk, kialakítjuk egy vállalat arculatát, ahogy meg­jelenik a fogyasztók, vásárlók előtt. — S mi haszna van ebből a Volánnak? Ügy tudom, a cég nem reklámtevékenység­re, hanem szállításra, fuvaro­zásra specializálódott. — Két szempontból is ki­fizetődő a munkánk. Először is, nem kell mástól megrendelni a reklámhoz szükséges eszkö­zöket, s nem kell másnak ki­fizetni. Másodszor: tavaly né­hány hónapos működésünk során mi hárman ötszázezer forintot hoztunk a Volánnak. Erre az évre számításaink szerint másfél millió forinttal járulunk hozzá a vállalat nyereségéhez. — Ezek szerint mennek a dolgok a maguk útján. Akkor miért volt szükség egy ilyen nagy fórumon, mint a BNV, bizonyára nem kis összegért külön standon kiállítani? — Ha csak azt mondom, hogy ez a részvétel kétszáz­ezer forintba került, s már az első két napön kötöttünk egy ötszázezer forintos üzletet, azt hiszem, nem kell többet magyarázkodni. Az ilyen be­mutatkozás elengedhetetlen az előrelépéshez. Ezért vállaljuk különböző' r- ‘ Spbrtversehyék szponzorálását is. Ilyen volt a Duna Volán gyorskorcsolya­verseny és a balatonfűzföi szörfverseny. Százezerért meg­vettük a 'rendezvény hirdeté­si jógát, s a felületet eladtuk a vállalatoknak kétszáznegy­venezerért. Ezek csak százez­rek, s tudom, hogy számosán Csak milliókban mérik az üz­leti hasznot, de a sok kicsi is sokra megy. Mint hatalmas szivarok, ^úgy magasodnak Vác házai ^ fölé a DCM füstöt okádó ^ kéményei. A cementpor rá- ^ telepedik a környékbeli ^ fákra, az épületek falára, ^ablakaira, szürke púderral $ kozmetikázza az emberek ^ arcát. ^ Mozdulatlannak, váito- ^ zatlannak tűnik a kerítésen ^ kívülről is minden. S ez ^ nem véletlen. Kis lépések- ^ kel haladnak előre — egy- ^ előre. Pedig a rekonstruk- ^ ció megkezdődött. Igaz, ^ nem ott, ahol eredetileg § szerették volna. Nem cso- ^ da hát, hogy Pintér Sán- ^ dor, a Cement- és Mészmü- § vek váci gyárának igazga- $ tója ma már óvatosabban ^ fogalmaz, mint néhány hó- ^ napja. Most nem szolgál ^ pontos dátummal, ha a ^ tenderkiírás közzétételének ^ vagy a versenytárgyalások ^ kezdetének időpontja felől S érdeklődöm. — Nem akarok jóslásokba bocsátkozni — mentegetőzik —, hiszen február elején igen bizakodóan azt mondtam,, hogy a Világbank valószínű­leg egy-két héten belül elfo­gadja az általunk benyújtott tenderszöveget, s hamarosan megkezdődhet a munka érde­mi része, a tenderkiírás köz­zététele, majd megindulhatnak a versenytárgyalások. Eredeti elképzeléseinkhez képest kö­rülbelül fél évvel később ke­rül sor minderre, hiszen ma­gát a tenderszöveget is két hónappal később hagyta jóvá a Világbank, mint ahogy azt terveztük. így természetesen elhúzódott a pályázatra je­lentkező 16 cég előminősítése is. Csupán júliusban dőlt el, melyik az az öt vállalkozó, amely kellőképpen felkészült ahhoz, hogy,, részt vegyen , a rekonstrukció munkálataiban. Tizenhatbei öt — A késedelem valójában jelentős, de az alapos vizsgá­lódás nyilván a majdani munkák érdekében történik. — Mivel az egyeztetéseket, tárgyalásokat nem gyorsíthat­juk fel, mi is csak ezzel vi­gasztalhatjuk magunkat. Eh­hez alapot ad, hogy a ver­senyben maradt öt vállalat mindegyike a cementgyártás­ban, illetve a cementgyári technológiák alkalmazásában ismert világcég, és így magá­tól értetődik, hogy referenciát is be tudtak mutatni. — ön milyennek találja a mezőnyt? Kik állnak rajthoz a versenytárgyaláson? — Említettem, hogy tizen­hat jelentkező közül válogat­ta ki a Világbank azt az öt pályázót, amelyek között majd eldől a verseny, kiderül, melyikük adja a legkedvezőbb ajánlatot. A népes mezőnyből' tehát minden bizonnyal a versenyben maradt két nyu­^gatnémet, illetve egy-egy ja­pán, dán és egyesült államok­beli cég felel meg leginkább azoknak a követelményeknek, amelyeknek a rekonstrukciós munkák során eleget kell ten­ni. — Igaz, hogy a munkát vé­gül is csupán egy cég végez­heti, de ha már több hónapos közös várakozásnak kellett elébe nézniük a végleges dön­tésig, biztosan felvették, ki­alakították egymással a kap­csolatot? — A közelmúltban ismer­kedtünk meg a pályázókkal. Egy-egy hétig ' dolgoztunk együtt a nyáron. Megbeszél­tük, hogy hogyan képzeljük a konkrét megvalósítást, ele­meztük a jelenlegi és a jövő­beli helyzetet. Marad a határidő Elmondtuk, hogy a rekonst­rukció során csak a legszük­ségesebb berendezéseket akar­juk importból beszerezni', ezért olyan technológiára van szükségünk, amelynek' révén biztosítható a hazai gépek, berendezések működtetése is. Az öthetes egyeztetés után elkészítettük a végleges mű­szaki specifikációt. Most már csak arra várunk, hogy októ­ber elejére elfogadja a Világ­bank'a végleges tenderkiírást. Ha ez megtörténik, még min­dig kell egy hónapot vár­nunk, hogy a pályázók meg­Három évtized története A szputnyiktél az űrállomásokig M indössze 92 napig volt a kozmoszban és 1400 fordulatot hajtott végre az első szputnyik a Föld körül. Viszont az első szovjet mesterséges hold nyitott utat minden olyan kozmikus berendezés szá­mára, amely eddig Földünkről a világűr­be emelkedett és a jövőben oda fog jutni. Az első szputnyik főkonstruktőre Korol- jov akadémikus először katonai célú ra­kétákat konstruált. A Szovjetuniót ugyan­is fenyegették és védekeznie kellett. Ko­roljov fő céljának azonban már akkor is a világűr békés kutatását tekintette. A Szovjetunió következetesen síkraszáll azért, hogy a világ összes országának egye­sített erőfeszítéseivel valósítsák meg a vi­lágűr békés hasznosítását. A bajkonuri szovjet űrrepülőtérről már 12 nemzetközi űrhajóscsoport indult a kozmoszba. Szov­jet rakétákkal juttattak a világűrbe több külföldi mesterséges holdat. Kilenc állam vett részt a híressé vált Vénusz—Hálley- üstökös-terv megvalósításában, és nemzet­közi együttműködésben készült nagy szá­mú műszert helyeztek el a Vega nevet vi­selő két szovjet automatikus űrállomáson. Ennél is több ország készül most a szovjet űrtechnika alapján megvalósítandó közös Mars-expedícióra. Koroljov irányításával létrehozták a Molnyija elnevezésű négylépcsős hordozó- rakétát. S az általa vezetett tervezőirodá­ban 1961-ben megkezdték az első távköz­lési szputnyik, a Molnyija—1 tervezését. A távközlési mesterséges holdak révén a televíziós adások eljutottak a Föld legtá­volabbi részeire is. A Szovjetunióban 1967 óta a Meteor elnevezésű szputnyikok se­gítségével állandó kozmikus meteorológiai rendszer működik, amelynek a világűrből érkező adatai nélkülözhetetlenek az idő­járás-jelentések készítéséhez a Szovjet­unióban és a világ többi országában. Lét­rehozták az -egész világra kiterjedő időjá­rás j-Mző szolgálatot. Vannak már navigá­ciós, geodéziai és más speciális szputnyi­kok is. Kozmikus berendezések segítségé­vel határozzák meg a fakitermelés helyszí­neit és követik nyomon a vetések álla­potát és fejlődését. A szovjet űrkutatás sikeresen fejlődik. Végrehajtották már az első kísérleteket az Energia elnevezésű rakétával, amely a legnagyobb tolóerejű és több mint 100 ton­nás tömegű kozmikus berendezéseket ké­pes á világűrbe juttatni. Segítségével nem­csak több alkalommal felhasználható űr­hajókat lehet pályára juttatni, mint ahogy az amerikai Space—Shuttle-rendszer ese­tében történt, hanem nagy súlyú és ter­jedelmes orbitális bázisállomásokat is, és bolygóközi expedíciók szervezését is le­hetővé teszi. Koroljov akadémikus úgy vélte, hogy a világűr tanulmányozása és kutatása cél­jából megfelelő számú különféle szput- nyikból olyan rendszert kell létrehozni, amely orbitális öv formájában állandó jelleggel funkcionál a föld körüli pályákon kezdetben körülbelül 300—2000 kilométeres magasságban. Az „orbitális öv” szputnyikjaj között — vélekedett a tudós — néhány olyan orbi­tális űrállomásnak is kell lennie (feltehe­tőleg kettőnek-háromnak), amelyeken űr­hajós személyzet tartózkodik. A rendszert hosszan tartó, körülbelül 10-15 éves világ­űrbeli működésre kell tervezni. A nap­jainkban működő orbitális űrállomások és szputnyikok Koroljov akadémikus „Orbi­tális öv” elképzelésének megtestesülését jelentik. H arminc évvel ezelőtt kezdődött meg az űrkorszak. S még mindig gyakran használjuk az „először” szót, mert az űr­hajózás lényegében még nagyon fiatal. Vannak azonban történelmi jelentőségű mérföldkövek. S ahogy egyre távolodunk 1957. október 4-től, annál világosabbá vá­lik számunkra ennek a dátumnak a ki­emelkedő jelentősége. Borisz Konovalov tartalék A HÉT HÍRE VAGYONDEZSMA tegyék a konkrét ajánlatot. November végére tálán- már kiderül, hogy ki lesz a győz­tes, ki szállítja nekünk a technológiát. » — A kivitelezési tervben ja­nuár 1-jét jelölték meg a kezdés időpontjaként. Jelen­tős tehát a lemaradás. Hogy tudják majd ezt behozni?. — A feladat továbbra is az, hogy 1990. december 31-re be­fejeződjön a DCM rekonstruk­ciójának az a része, amely mintegy 4,5 milliárd forintos költséggel biztosítja az ener­giatakarékos, a jelenleginél jóval termelékenyebb és nem utolsósorban környezetkímélő termelés beindítását. A ha­táridőt be kell tartanunk, ezért már hónapokkal ezelőtt módosítottuk elképzeléseinket, s . olyan kivitelezési munkák­hoz fogtunk, amelyeket erede­tileg más időpontra tervez­tünk. Módosított ütemterv Hamarabb láttunk hozzá például annak a fedett nyers- anyagtárolónak az építéséhez, amelyet 100 ezer tonna agyag és . mészkőkeverék tárolására terveztünk. A 31-es ÁÉV ki­vitelezésében jövő évre elké­szül ez a létesítmény, s ad­dig, amíg a rekonstrukció fo­lyik,. jó szolgálatot tesz majd, hiszen az építkezés idején raktárként és szerelötérkent fogjuk hasznosítani. Megkezd­tük a régi raktárak bontását, s újak építését, illetve hozzá­láttunk a felvonulási épületek kivitelezéséhez is. Elkészült az a 2,5 kilométeres, zárt rend­szerű távolsági szállítószalag, amelyen a sejcei bányától a gyárig szállítjuk a mészkövet. Es természetesen ki keH épí­tenünk, át kell helyeznünk a jelenlegi gyártósortól alig néhány méterre a közműve­ket. A munka tehát folyik, ha nem is olyan mederben, ahogy eredetileg elképzeltük. Az vi­szont kétségtelen, hogy a le­maradást csak akkor hozhat­juk be, ha a DCM rekonstruk­cióját valamennyien szív­ügyünknek tekintjük. § Igaz, a terv szerint dol- § gozni egyszerűbb, könnyebb ^ lett volna. Ám a naptárt ^ visszafelé forgatni nem le- ^ hét. Kiaknázható tartalék- | ként marad hát a szerve- $ zettebben, pontosabban, iel- ^ kesebben és rugalmasabban ^ végzett munka. Az, hogy ^ — amint Pintér Sándor ^ mondja — ez a munka ^ szívügyünk legyen. Ez pe- ^ dig nem lehetetlen. Mert, g ha közei negyedszázada is, ^ de volt már példa erre a S DCM-ben. Pató Zsuzsa o Az Országos Szövetkezeti Tanács áttekintette a szövetkezeti, mozgalom feladatait a lakásépítésben és -fenntartásban. G Siófok volt a helyszíne a nem­zetközi munkaügyi konferenciának. G Gyulán ren­dezték meg az iparban dolgozó hidrogeológusok or­szágos találkozóját. G A hét híre az is, hogy kiállítás nyílt Budapesten Vagyonvédelem ’87 címmel. Higgyünk a költőnek, Fried­rich Schillernek, aki azt írta egyik költeményében (Ének a harangról), hogy „Gazdaasszonyt gond , / Tart össze vagyont,..” Higgyünk még akkor is, ha tudjuk, a bölcsességgel önnönmaga nem sokra ment; ami a nem szellemi, hanem tárgyi va­gyont illeti, csekélyke vala­mit tarthatott volna össze a gazdaasszonvi gondossága Példája, mint olyan sokan másoké, azt mutatja, gyak­ran azok szólnak a vagyon védelmében, akiknek vajmi kevés jut belőle. Ami igaz napjainkban is, hiszen a va­gyon (a köz- és a magánva­gyon) őrei legtöbbször olyan emberek, akiknek csipetnyi, ha jutott a javakból. Lehetetlen felbecsülni, mi mindent kellene óvni köz- és magánvagyonként a megyé­ben. A lakossági beruházások értéke most már egyetlen év alatt túlhaladja az ötmilliárd forintot, s bár ennek a pénz­nek a java ház-, lakásfalakba épül be, az sem csekélység, ami az otthonok belsejébe, berendezésként kerül. Havon­ta például majdnem ezer szí-' nes televízió talál gazdára a megye üzleteiben, személy- gépkocsikból évi tízezret vi­hetnek haza újként a boldog tulajdonosok. Betétkönyvek, ékszerek, készpénz, családi ház, lakótelepi lakás, nya­raló ... sokféle az érték, sok­féle a veszély is, . mert a tol­vajok, á- betörők többsége nein válogat; él az alkalom­mal, viszi azt. ami a keze ügyéibe""kerül. 'S 11 akkor ’meg szót sem ejtettünk az igazán nagy értékű vagyon, a közös tulajdon sorsáról, helyzetéről, megrövidüléséről! A megye mezőgazdasági nagyüzemeiben az állóeszközök értéke meg­haladja a 26 milliárd forin­tot, az iparban ez az érték 60 milliárd. Szerencsére per­sze ezeknek az értékeknek a java mozdíthatatlan, el nem tulajdonítható (mert épület, berendezés, nagy méretű gép stb.), ám hiba lenne úgy gondolni, a közös kincstárt pusztán tolvajok, betörők rö­vidítik meg...! Évek óta folyamatosan nö- vekszik a megyében mind a társadalmi tulajdont, mind a személyek javait károsító va­gyon elleni bűncselekmények száma. A társadalmi tulajdon esetében az ilyen ügyeknek a mennyisége most már évi két és fél ezer közelébe került, a személyek javainál pedig napjainkban havonta több 'mint ötszáz (!) ügy jut a ha­tóság tudomására. Vagyo­núnkra tehát (mind köz-, mind magánvagyonunkra) rá- fér(ne) a védelem, az óvás, az őrzés, de valahogy sem egyik, sem másik területen nem törjük magunkat, hogy az, ami már megvan, meg is legyen, hiánytalanul megma­radjon. Tapasztalt szakemberek mondják, elképesztő könnyel­műség jellemzi a ház-, lakás-, üdülőtulajdonosok egy részét. Sok esetben tálcán kínálják fel a lehetőséget a sanda szándékúak növekvő csapatá­nak, amint növekszik az a csapat is, amelynek tagjai a köztulajdonból szakítanak ki maguknak egy-egy darabot. Feltűnő például, milyen egy­értelműen és folyamatosan szaporodik a megyében a szö­vevényes, sokszereplős bűn­ügyek száma, ahol az áldozat a társadalmi tulajdon, a mód­szer a csalástól az üzérkedé­sen át a megvesztegetésig és a lopásig" terjed. Az persze igaz, hogy a bűn bűnt hoz magával, hiszen a társadalmi tulajdont nagy1 értékekkel megrövidítők döntő többsége már nem először kerül össze­ütközésbe a törvénnyel, azaz büntetett előéletű, ám miért lenne az is igaz, hogy ezeket a sokszereplős ügyeket senki sem vette észre, az üzelmek- re senki sem figyelt fel? Egyetlen ez a nyugtalanító kérdések közül, hiszen a va- gyondéz&ma . (mind a köz-, mind a magánvagyon eseté­ben) elkerülhető lenne meg« előzéssel, pici figyelemmel, óvatossággal. Sajnos, széles körben tapasztalható hajlan­dóság ezt a vagyondézsmát el nem kerülhetőnek, sorscsa­pásnak felfogni, olyan ter­mészetes veszteségnek, amit köz- és magánpénztárából a társadalom a bűn útját vá­lasztóknak fizet. A megyében napjainkra ezerhatszáz fölé emelkedett évente azoknak a személyeknek a száma, aki­ket vagyon elleni bűncselek­mények miatt jogerősen el­ítélnek, s bárhogyan nézzük is, községnyi népnek megfe­lelő siserehad ez. Miért köny- nyitjük meg e siserehad me­netelését, holott ezerféle mó- 'don nyílna lehetőségünk (ha akarnánk, ha figyelnénk rá) dolguk megnehezítésére?! Mészáros Ottó Teherautók jönnek-mennek Az őszi BNV-n most ismét nagydíjjal tüntették ki a Terranova nemesvakolat-családot. Előállítója az Országos Érc- és Ásványbányák Dunántúli Műveinek pilisvörösvári üzeme, itt fejtik, itt kerül papírzsákokba a keresett külső vakolóanyag. Az idén 1 millió 200 ezer ötvenkilós zsák ke­rül ki a vörösvári bányákból. Ki hinné, hogy még mintegy 20 féle termék szerepel az üzem kínálatában. A kohászat­ban használatos dolomit tömítőanyagtól a kerti utak szórá­sához való murváig, a súrolóporokig — széles a paletta. A .hatalmas bánya területén állandó a forgalom, teher­autók jönnek-mennek, szállítják a „hegyet”, az értékes épí­tőanyagot. Dobrádt András sűrűn fordul targoncájával — most van a külső vakolási munkák csúcsa (Hancsovszki János felvételei) Ncsy-üt markolás és máris kőporral teli a Tátra platója

Next

/
Thumbnails
Contents