Pest Megyei Hírlap, 1987. október (31. évfolyam, 231-257. szám)
1987-10-27 / 253. szám
A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXXI. ÉVFOLYAM, 249. SZÁM 1987. OKTOBER 27.. KEDD NEB-vizsgálat A munkaidőalap kihasználásáról Ügyletek — ügyfelek nélkül... Karun dl Hasidnak. — vagy hogy ne menjünk olyan mesz- szire, a mi Mátyás királyunknak — még álruhát kellett öltenie, ha meg akarta tudni, hogyan állnak a dolgok az országban. De ne csodálkozzunk, akkoriban kaland volt az élet. Manapság már Mátyás sem bújna, az igazság után kutatva, overallba, nem írná fel a nevét krétával a farönkökre. Ezek a gondolatok jártak a fejemben, mikor olvasni kezdtem a népi ellenőrzési bizottság összefoglaló jelentését. Semmi álcázás, semmi overall, senki sem lapult a gépek, szekrények mögé, leselkedett a gyárkapuban. Kimutatások, jelenléti ívek tanúságai ösz- szegződtek e néhány oldalban. Ezúttal ugyanis a jelentés a munkaidőalap védelmével foglalkozott, különös tekintettel annak tervezésére, kihasználásának alakulására, a veszteségidők okaira. Szóval, azt vizsgálták — kissé Mátyás szellemében átfogalmazva a hivatalos terminust —, menynyi még az a nyolc. Mennyi időt töltenek a dolgozók munkahelyükön. Négy váci egységbe — a DCM-be, a Dunakanyar Vegyesipari és Szolgáltató Szövetkezetbe, a Szőnyi Tibor Kórházba és a Tigáz váci főművezetőségbe —, valamint két dunakeszi és egy fóti intézménybe szálltak ki az ellenőrök. Figyelemmel kísérték az eltávozás rendjének szabályozását, a munkaidő jobb kihasználásával kapcsolatos feladatokat. A vizsgálat dicséretesnek minősítette a DCM nyilvántartását, a mulasztókkal szembeni intézkedések következetességét. Hasonló tapasztalatokkal zárult a Ti- gáznál és Dunakanyarnál tett látogatás is. A kórház esetében a jelenléti íveken eltávozással kapcsolatos fejegyzése- ket nem találtak az ellenőrök, ezért nem volt lehetőség a tényleges értékelésre. Érdekes képet mutat az „igazolt mulasztások” alakulása. Legtöbben SZTK-ügy miatt távoztak el, az esetek mintegy 75 százalékban. Csak jóval ezután következik az iskolai rendszerű oktatás és a néphadsereg idézése mint távolléti ok, 10, illetve 7 százalékkal. A korábbihoz képest kevesebben mentek el magánügyben. Ez utóbbi kompenzálásának legfőbb módja egyébként a ledolgozás. A kiesett időre bérlevonás csupán a DCM-ben és a szövetkezetnél fordult elő. Emelkedett viszont az igazolatlan távollétek száma — állapítja meg a jelentés, emiatt három egységnél (DCM, kórház és Tigáz) került sor elbocsátásra. Máshol a vizsgálat az eljárás lefolytatásáról nem kapott információt. A jelenléti ívek vezetése mindenütt kielégítő, naprakész. Sőt. A napközbeni eltávozások nyilvántartására több helyen „eltávozási füzetet” is rendszeresítettek. Általános tapasztalat, hogy ahol alkalmazható a teljesítménydíjazás, ott javul a munka- időalap kihasználása. A vizsgált egységek vezetőinek egybehangzó véleménye, hogy a dolgozók alapvetően pdzitívan ítélik meg az idevágó központi és helyi intézkedéseket. Kifogásolták viszont a szabadságolással kapcsolatos előírásokat, és az ünnepek miatti munkanap-áthelyezések gyakorlatát. Ha tekintetbe vennék ilyenkor a vállalati és dolgozói érdekeket — tették szóvá — javulnának a munkaeredmények, jó közhangulat alakulna ki. Térjünk azonban pár sor erejéig vissza a távolmaradásokra. Nem igazán új a kezdeményezés, hogy tartsanak nyitva tovább a különböző hivatalok, szolgáltató egyséIskolaszövetkezeti csoport Letkésen Takarékos gyerekek A helyes gazdálkodás, az ésszerű takarékosság mindig is jelentős volt és lesz is, mind a társadalom, mind az egyes családok életében. A mai gazdasági körülmények között ez fokozottan igaz. Az erre való nevelést már gyermekkorban meg kell kezdeni. Eddig is gondot fordítottunk az iskolában e kérdésben a helyes szemlélet és gyakorlat kialakítására. Jól szolgálta ezt az eredményes iskolai takarékbélyeg-gyűjtés. A tanulók kívánságára most egy új formával gazdagodott az eddigi lehetőség. Megalakult 62 fővel — a területen elsőként — a Letkési Általános Iskola takarékszövetkezeti csoportja, a Nagymaros és Vidéke Takarékszövetkezet keretén belül. (Nem véletlen, hiszen községünkben a takarékszövetkezet kirendeltsége 15 éve működik eredményesen a felnőttek körében.) Az alakuló tagértekezleten érdeklődéssel és lelkesen vettek részt a gyerekek, nevelők és vendégként a szülők képviselői. Megválasztották az intéző bizottságot, melynek hat tagja közül öt tanuló, és itt bízták meg az ellenőrző bizottság tagjait is. Az iskolai takarékszövetkezeti csoport sok lehetőséget rejt magában — a jó gazdálkodás, takarékosság mellett —, például a hivatalos pénzkezelés alapjainak elsajátítását, a demokratikus jogok és kötelességek gyakorlását, felelősségérzet kialakítását, a szövetkezeti mozgalom alaposabb megismerését. Ezért támogatták örömmel a tanulók kezdeményezését a szülők, az iskola vezetése, nevelőtestülete és a Nagymaros és Vidéke Takarékszövetkezet vezetői is. Az utóbbi képviseletében aktívan részt vettek a munkában Grécs Istvánná elnök, Villám Gyuláné ügyvezető elnök és Hincz Mihály ellenőrző bizottsági tag, valamint a letkési kirendeltség valamennyi dolgozója, akik a maximális támogatást továbbra is biztosítják, s ezt köszönjük. Felnőttek, gyerekek egyaránt úgy érzik, hogy az ed diginél színesebb, eredményesebb lesz a „gazdálkodási munka. A felnőtt komolyságé alakuló tagértekezlet után fehér asztal — üdítőital, sütemény — mellett folyt tovább a gyerekek és felnőttek közös tervező munkája a csoport jövőbeli feladatairól. Akucs Lórántné igazgató gek, lehetővé téve a dolgozóknak ügyes-bajos dolgaik mun kaidő utáni elintézését. A jót könnyű megszokni — tartja a mondás. Esetünkben azonban a tapasztalatok rácáfolnak erre. A Kemencei Vegyesipari Szövetkezetben példának okáért csütörtökön tartanak „hosszúnapot”, sajnos hiába. Négy és hat óra között alig néhány ügyfél jön be. Hasonló a helyzet az ELAK-nál — igaz, kedden. A forgalmi csúcs itt 8 és 11 között van. illetve ebéd után fél 2 és 3 óra között. A szombati nyitva tartás sem váltott ki túl nagy érdeklődést. Nemcsak az ELAK, de az AF1T ügyelete is kong ezen a napon az ürességtől. És lássuk a tanácsot! A meghosszabbított ügyfélfogadást éppen amiatt vezették be, hogy ne a munkaidőben kelljen elengedni a dolgozókat. Ám a különböző osztályokon a kelleténél sokkal többen fordulnak meg a híva talos munkaidő alatt. Előfordult, hogy délelőtt 11-kor jött be valaki két tanúval, majd miután nem találták bent az ügyintézőt, egy órakor újból visszatérjek, szinte egy teljes munkanapot mulasztva ezzel. Próbáltak már felmérést készíteni, miért pont ilyenkor keresik meg az emberek a hatóságot, de a kérdések leg többször megválaszolatlanok maradtak. Persze tudom, nehéz változtatni a belénk rögzült szokásokon. Bár ki tudja ... Előbb- utóbb éz is biztosan bekövetkezik. Már csak az a kérdés: mikor. Vagy ahogy Mátyás mondaná: „messze még messze?”. Falusy Zsigmond iúzeumi hónap Bővült a penci gyűjtemény Október: Múzeumi és mű-' emíéki hónap. Ezekben a hetekben az ország figyelme azok felé fordul, akik gyűjtik. rendszerezik, óvják és közönség elé viszik történelmi értékeinket. ★ Váctól Penc alig negyedóra gépkocsival. Elhagyjuk Rádot, s már feltűnik a Menyecske-hegy szomszédságában utunk célja. Tábla mutat jobbra, hogy a község határában, egy magaslaton, kozmikus geodéziai megfigyelőállomás működik. Továbbmegyünk a kanyargós Rákóczi úton. Az általános iskola szomszédságában találjuk a távoli vidékeken is jól ismert falumúzeumot. A bejárattól balra, a magas homlokzatú főépület előtt gondozott kis park. Szembetűnik Petőfi bronz arcmása. Németh Kálmán, egykori fóti szobrászművész alkotása. A talapzat korábban hosszú idők óta a Vác—Rád útelágazásnál Pest és Nógrád megye határköve volt. A vendégkönyv is bizonyítja, hogy az év tizedik hónapjában ezt a múzeumot is az átlagosnál többen látogatják. Élményt jelent számukra a találkozás Jakus Lajossal, a múzeum igazgatójával, aki jeles helytörténeti kutató. Petőfi Pencen című monográfiája sok ismeretlen epizódot villantott fel a halhatatlan költőről, aki diák- és fiatalember korában négy ízben járt a községben. A romantikus stílusú épület egymásba nyíló helyiségeit ügyesen felhasználják a hely- történeti értékek bemutatására. A falumúzeum Penc, Rád, Kösd, Csővár és Ácsa környékének őskori, őstörténeti, néprajzi, művelődéstörténeti emlékeit őrzi. Jakus Lajostól megtudtuk, hogy iskolaigazgatóként az egyik tanteremben kezdte meg a gyűjtőmunkát az ötvenes évek elején. Negyedszázada, hogy megkapta az ízléses, nemes külsejű, jelenlegi otthonát. Rendbe hozását segítette a későbbi váci múzeumközpont, a tanács és a lakosság. A környék történetéről beszél az ásatások során előkerült sok fegyver, használati tárgy, ékszer, pénz. Szomorú képek, újságcikkek a fél évszázaddal ezelőtti kosdi bányaszerencsétlenségről, melynek áldozatai ma is a hely színen, a mélyben nyugszanak. Ámi nem fért el a termekben, helyet kapott az udvaron: házfalba építették az őrzendő kőemlékeket, két márványtáblát. Faburkolatú külön épületben őrzik a létesítmény különleges darabjait, a környékből begyűjtött szőlőpréseket, kézi cséplőket, ún. télidőben használt szerszámokat, munkapadokat. Ez a helyiség már nagyon zsúfolt volt, a közelmúltban mintegy négy méterrel sikerült megtoldani ezt a területrészt, s itt is minden négyzetdecimétert kihasználva, újabb szerzemények kaphattak helyet. Társasgépkocs: áll meg a falumúzeum bejáratánál. Idegenvezető kalauzolja a mesz- sziről érkezett csoportot. Szép élménnyel gazdagodnak a következő órában. Papp Rezső Buszállomás és tábla Szóvá tettük .. .hogy hiányzik az induló járatok idejét közlő menetrendtábla a váci buszállomáson. Észak-Pest megye szépülő közlekedési centrumában azóta felállították a nagyméretű, ízléses formájú tájékoztatót. Szóvá tesszük ... hogy ugyanott, a váróterem oldalán lévő s a város nevezetességeiről készült márványtábla lassan teljesen olvashatatlanná válik. Érdemes lenne felújítani, mert sokan szemlélik az először idelátogatók. Elhúzódó terhesség A bérlő vár és remél... Alcímnek majdnem azt írtam: „amikor a hóhért akasztják”. A következő eset egyik szereplője ugyanis a tanács, ám ezúttal nem mint hatóság, hanem mint egy polgári jogi viszony egyik érintettje. Nem ő intéz, neki intéznek. Ha intéznek ... Jó két éve kezdődött az egész. Akkor ajánlotta fel egy, a tanács kezelésében álló házingatlan bérlője, hogy megveszi bérleményét. Az épület kicsi is volt, elhanyagolt is, mindkét fél számára előnyös üzlet ígérkezett. A bérlő tulajdonosként már érdemesnek ítélte a ráfordítást, a tanácsnak pedig eggyel kevesebb gondja lett volna. A vásárlási kérelem beadásakor 1985. május 27-et mutatott a naptár. Azután sokáig nem történt semmi. Felvetődött, hogy a ház kezelői jogát talán a kórháznak kellene átadni. A tanács gondolkodott, mérlegelt — több mint egy évig. Végül mégis a bérlőnek kedvezett a szerencse. Az elképzelések szerint az épülethez tartozó telek egyik részén tartós földhasználati jogot engednének, míg a másik rész jogi megoldása haszonbérbe adás lenne. A következő, esetünk szempontjából fontos dátum 1986. július 17-e, Endre napja. Ekkor kérte meg a tanács a földhivataltól a birtok tulajdoni lapját és helyszínrajzát. A válasz meg is érkezett, igaz csak Mária-napkor, augusztus 15-én. Űjabb három hónap, mire sor kerül először az ingatlan megosztásának, később az értékbecslésnek a megrendelésére. Beköszönt az új év ... A földhivatal az időjárásra hivatkozva többszöri sürgetés ellenére is csupán áprilisban tartott helyszíni szemlét. Az előzőekhez képest szinte egy pillanat, és májusban elkészül a megosztási határozat. De még nincs vége! A megosztott telek értékbecslését szeptember 4-én küldték el — nehogy azt higgye a tanács, kivételeznek vele. És az ügy lassan utolérte az újságcikket. Jelenleg a tartós használatba adási kérelmet az OTP visszautasította azzal, hogy belső utasítás hiányában az ilyen kérelmek intézésével nem tud foglalkozni. Ez a jogi konstrukció — mármint a tartós használat — várhatóan megszűnik. Akkor meg minek az egész! „További intézkedésünket a fenti tény akadályozza”, olvasom a vb jelentésében. Lejjebb, a papír alján újabb határidőt veszek észre: december 31. De mikor születik meg végre a rendezés? Mert a dolog vajúdik, vajúdik, mióta már. Hát így néz ki, amikor a hóhért akasztják. Bár, ha arról van szó, a hóhér magától is hurokba dugja a nyakát. Mert ha a földhivatal nagy nehezen lép, mesterien lassítja a tanács az ügyet. A saját ügyét. Tegyük hozzá: is. Hiszen valakiről egészen megfeledkeztünk a dátumkaval- kádban. A bérlőről. Falusy Zsigmond Tízen Túliak Színháza Izgalmas szellemi kaland Káin bérlet. Már az elnevezés is meglepő. Csak Káin drámai lénye, Sütő András Káin és Ábel című drámájának főhőse lehet az összekötő kapocs. A Madách Imre Művelődési Központ az idén negyedik éve hirdeti meg ezzel a címmel hat előadásból álló sorozatát. A szervezők pedagógiai szándékkal beavató színházak, teljes színházi előadások formájában kívánnak segítséget adni az általános és középiskolák diákjainak a tananyag jobb megértéséhez. élményekben gazdag elsajátításához. És ' többek között ahhoz a nevelési folyamathoz, amely színházkedvelő, színházértő közönség kialakításához vezethet. A bérlet tematikáját tekintve a dráma műfajával. annak színpadi alapelemeivel és sajátosságaival kívánja megismertetni közönségét. Shakespeare reneszánsz kori királydrámáitól, köztük a III. Richárdtól megérkezni Osborne Dühöngő ifjúságáig: az emberiség drámatörténetét tekintve is nehéz és izgalmas szellemi kaland. Nehéz, mert ahány kor, s ahány rendező, annyiféleképp értelmezte a klasszikusokat. A XIX. század III. Richárdja például a tragikus személyiség volt. A huszadik századé egy beteges figura, aki gonosztevőt, vagy épp „Ubermensch-et” játszik. A ma színház a komikus színész kifogyhatatlan eszközeivel kívánja életre hívni, újjáformálni III. Richárdját. Üjat és újat! Mindenáron mást, mint az eddigiek. Osborne Dühöngő ifjúsága a „haragos évtized” Angliájában játszódik. Izgalmas és tanulságos darab egy olyan kor gyermekének, aki valami olyasmiről szeretne tudni, ami megmagyarázhatatlan okok miatt hiányzik életéből: a nemzedéki összetartozás közösséget formáló erős akarata és hite. Talán épp most, a ma ifjúságának volna leginkább szüksége arra a schilleri törekvésre. ideára, amely az antik világban fellelhető szép és harmonikus emberiség eszményét kutatja minduntalan, még akkor is, ha legfőbb gondja az egyéni szabadság megoldhatatlan problémája lesz, miként az Ármány és szerelem főhőséé: az elnyomó társadalom és a szabadságra vágyó egyén konfliktusában. De ez a konfliktus, amely a felvilágosodás korában még csak önmagáért való jelenség, a XX. század elejére nemzetek közötti ellentétté hatalmasodik. Brecht Kurázsi mamája 1937-ben már a háború borzalmairól beszél. A szerző a harmincéves háború bemutatásával próbálja jobb belátásra bírni a világot a II. nagy világégés előtt. Sajnos az epikus dráma eszközeivel sem sikerült. Talán nem volt elég meggyőző, elgondolkodtató Kurázsi mama kétségbeejtő sorsa? S vajon milyen lehet a mostanié — békeidőben? Ez a mai értelmezések legérzékenyebb pontja. Az itt felsorolt német és angol drámairodalom tükrében Sütő András Százai menyegző és Ratkó József Segítsd a királyt! című drámája úgy nemzeti és európai egyszerre, ahogy a humánum eszménye, a humánum mitológiája ölthet azokban testet az ősök és a maiak cselekedetei által. A Szúzai menyegzőben Rármenion és Éanna sorsában; a Segítsd a királyban István, Vászoly és az az öreg tragédiájában. Ezekkel a gondolatokkal ajánlom középiskolásoknak és általános iskolák nyolcadik osztályosainak ezt a tanulságosnak ígérkező színházi sorozatot. Németh Péter Mikola ★ A Káin bérlet előadására, Ratkó József Segítsd a királyt című drámájának bemutatására — a Jurta Színház művészeinek tolmácsolásában — október 28-án, szerdán 15 óra 30 perces kezdettel kerül sor. A Cement és Mészművek Vád Gyára (DCM) feflvesz fiatal erősáramú villamos-üzemmérnököt vezetői munkakör betöltésére Fizetés: a gyakorlati időtől függően, megegyezés szerint. Jelentkezni lehet személyesen vagy írásban, az igazgató műszaki helyettesénél vagy a személyzeti és oktatási osztály vezetőjénél. ISSN 0133—2759 (Vád Hírlap)
