Pest Megyei Hírlap, 1987. október (31. évfolyam, 231-257. szám)

1987-10-28 / 254. szám

MSÁm TűSsúHy kétszáz forintért „Délután két óra: gyors- jelentés az akció eredmé­nyéről: a járőrök mint­egy háromszáz gépjárművet ellenőriztek, 15 esetben született szabálysértési feljelentés, többek között három ittas vezető és három gyorshajtó ellen. Negyvenkét íz­ben szabtak ki helyszíni bírságot, összesen 13 900 forint értékben. A kipufogó gáz összetételét 15 gépkocsinál mérték, hibás beállításért hat gépjárművezetőt figyel­meztettek.” (3. OLDAL) A szsmdék mindkét »A F!orte„és a,Szla­m, mm ■■ vies kozott a targya­eGIÉSGH Gl'&S lások tovább folyta­tódnak. A szándék a közös vállalat létrehozására mind­két félben megvan. Most már csak a ma még helyen­ként lassú döntéshozatal miatti gondokat kell legyőz­niük, hogy néhány éven belül megkezdhesse termelését az új üzem.” - (3. OLDAL) RHá&fffmtSXásérJ »A WfAtóg bűnösnek talál- t'a 'Mm. '§ ta Ve§h Antalt nagy ny11­GÍSbGSÍGK vánosság előtt elkövetett, jelentős érdeksérelmet okozó rágalmazás vétségében, és ezért 42 ezer forint pénzbüntetésre ítélte, melyet nem fizetés esetén 140 napi szabadságvesztésre váltanak át.” (6. OLDAL) Sok [VSé0 „A vizsgálat tapasztalatai azt _ , mutatják, hogy a lényeges 0 01005 BjHäf&H0 dolgokban — például a búto­rok minőségében — nincs javulás. A megvizsgált 2650 bútor mintegy egyharmadánál kifogásolták az ellen­őrök a minőséget. A hibák elsősorban a technológiai fegyelem megsértéséből, valamint a gyártás során el­mulasztott ellenőrzésből adódnak.” (8. OLDAL) PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! JIZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TXNACS LIPJI XXXI. ÉVFOLYAM, 254. SZÁM Ára: 1,00 forint 1987. OKTÓBER 28., SZERDA Telepítés, kitermelés Az erdő- és fagazdaság helyzetéről, a fejlesztés fel­adatairól tájékoztatta az új­ságírókat Király Ernő, a MÉM Erdészeti Hivatalának vezetője kedden a miniszté­riumban. Elmondotta, hogy 1986—1990 között 40 ezer hektárra kerül új erdő az országban. Az el­múlt évben nyolcezer1 hektár­ral nőtt a fásított terület, az idén valamivel szerényebbek a tervek: 7700 hektáros tele­pítés várható. Az úgynevezett erdőfelújításban kedvező vál­tozás mutatkozik, s a fakiter­melés is növekszik. .. Energiaracionalizálási programokra ösztönöznek Átmenetileg sem lesz korlátozás Az Ipari Minisztériumban kedden Czipper Gyula minisz­terhelyettes sajtótájékoztatón ismertette az energetikai ága­zat szerkezetátalakítási ter­veit és a téli fűtési idény elő­készítésének helyzetét. Hangsúlyozta. hogy az egész ipar szerkezetátalakítá­sával szoros összefüggésben határozták meg az energetikai feladatokat is. Alapvető cél, hogy mérsékeltebb, de célirá­nyosabb legyen az energetikai fejlesztés, s így jelentős anya­gi eszközök átcsoportosításával segítse elő a feldolgozóipar szerkezetátalakításának, haté­kony fejlődésének meggyorsí­tását. A minisztérium a kőolajnak 15—17 dolláros barrelenkénti világpiaci árát jelölte ki olyan határértékként, amely alatt gazdaságtalannak tekinti a hazai energiahordozók terme­lését, s ennek alapján ítéli meg a beruházások hasznosságát is. Eszerint a leggazdaságosabb az atomenergiai fejlesztés, mert még akkor is kifizetődő, ha az olaj barrelenkénti ára 10 dol­lárra csökken. Ezért az ezred­fordulóig a paksi atomerőmű­vet két, egyenként ezer mega­wattos blokkal bővítik. A lig­nit tüzelőanyagot hasznosító erőművek építésének gazda­ságossága is megközelíti az atomerőműét. így több erő­művet átalakítanak lignittüze­lésre, majd pedig az ezredfor­dulót követő 10—15 évben — újabb atomenergetikai bővítés mellett — felépítik a bükkáb­rányi lignitet használó, mint­egy 2000 megawattos hőerőmű­vet is. A szénbányászat termelési szerkezetében évi kétmillió tonnával növelik a lignit ter­melését, s ugyanennyivel mér­sékelik a barnaszenet adó mélyművelésű bányákét. Meg­kezdődött már a gazdaságtalan termelés visszaszorítása. A szénhidrogénipar a föld alatti készletek fokozatos csökkenése miatt, csak a jelen­legi tervidőszak végéig tart­hatja fenn kőolajból t az évi 2 millió tonnás, földgázból az évi 7 milliárd köbméteres ter­melést. Az ezredfordulóra olaj­ból évi 1 millió tonnára, föld­gázból pedig 6 milliárd köb­méterre mérséklődik a hazai termelés. Fontos feladat egyebek kö­zött az intenzív kutatási módszerek és a másod-, vagy harmadlagos művelési eljárá­sok elterjesztése és az olajfi­nomítás hatékonyságának nö­velése. Változatlanul fontos cél az energiatakarékosság kiterjesz­tése a megszokott módszereket bővítő újabb eljárásokkal, megoldásokkal. Ezt szolgálja például az ipar termelési szer­kezetének átalakításában az energiaigényes ágazatok gyár­tásának visszaszorítása. To­vábbra is ösztönöznek ener­giaracionalizálási beruházá­sokra, mert ezek jóval gazda­ságosabbak az energiaimport­nál. Cél, hogy középtávon az évi egyszázalékos nemzetijöve- delem-emelkedés csupán 0.35 —0,4 százalékos energiafo­gyasztási növekedéssel járjon, az utóbbi. években tapasztalt átlagosan 0,6—0,7 százalékos arány helyett. •> Az idén a hosszú és hideg tél miatt az ország összes ener­giafelhasználásának növeke­désével számolnak. Az ipar, az építőipar, a mezőgazdaság és a közlekedés energiafelhasz­nálása az idén is lényegében akkora, mint az előző évek­ben. tehát elsősorban a lakos­sági és kommunális fogyasztás emelkedett. A téli energiaellá­táshoz szükséges fűtőanyag­készlet mennyisége megfelelő, de gondot okoz. hogy a szén­kínálat választéka eltér az igé- nyelttől. Földgázból napi 53— 54 millió köbméter szolgálta­tására készültek fel, ami csak­nem háromszorosa a nyáron használt mennyiségnek. Az elő­készületek alapján ezen a té­len várhatóan még átmeneti­leg sem kerül sor ipari üze­mek energiafelhasználásának korlátozására. Hivatalos, baráti látogatás Varsóban tárgyal Orosz Károly Grósz Károly a varsói repülőtéren vendéglátója, Zbigniew Messner lengyel miniszterelnök társaságában. Hivatalos, baráti látogatásra kedden délelőtt Varsóba érke­zett Grósz Károly, a Minisz­tertanács elnöké. A kétnapos kormányfői tárgyalásokra el­kísérte Marjai József minisz­terelnök-helyettes. Horn Gyu­la külügyminisztériumi állam­titkár, Ambrus János külke­reskedelmi miniszterhelyettes, Sós Gyula ipari miniszterhe­lyettes és Patkó András pénz­ügyminiszter-helyettes, Biczó György, hazánk varsói nagy­követe Varsóban csatlakozott a küldöttséghez. Az ünnepi díszbe öltözött varsói repülőtéren a magyar vendégeket Zbigniew Messner lengyel, kormányfő , és Józef Koziol miniszterelnök-helyet­tes fogadta. A Grósz Károly kíséretében levő magyar küldöttség a hi­vatalos ünnepi fogadtatás után szálláshelyére hajtatott, majd a miniszterelnök a varsói Győ­zelem téren megkoszorúzta az ismeretlen lengyel katona sír­ját. Rövid bejegyzést tett az ott található emlékkönyvbe. Ezt. követően, még a dél­előtti órákban, a lengyel mi­nisztertanács épületében Zbig­niew Messner és Grósz Károly részvételével megkezdődtek a miniszterelnöki tárgyalások. Zbigniew Messner és Grósz Károly behatóan tájékoztat­ták egymást országaik hely­zetéről és a stabilizációs prog­ramokról, amelyek megvaló­sításán mindkét ország dolgo­zik. Ügy a szűk körű eszme­cserén, mint az azt követő plenáris ülésen Grósz Károly azt hangsúlyozta, hogy nem el­sősorban a külső gazdasági környezet rosszabbodásában, hanem elégtelen alkalmazko­dási képességünkben kell ke­resnünk jelenlegi problémáink okait, Az egész gazdasági ki­bontakozáshoz szorosan kap­csolódik a politikai intéz­ményrendszer reformja, a parlament és a kormány vi­szonyának megváltoztatása. Lengyel részről azt húzták alá, hogy a gazdasági reform felgyorsítására, a második szakasz megindítására azárt nem kerülhetett előbb sor, mert nem voltak meg a meg­felelő gazdasági feltételek. Különösen azt tartották ked­vezőnek, hogy immár több éve folyamatosan nő a mezőgaz­dasági termelés. Mindkét fél kölcsönös ér­deklődését hangoztatta a má­sik országban folyó gazdasági reformok iránt. A két ország kapcsolatait mindkét fél ren­dezettnek, széleskörűnek és fejlődőnek minősítette, ami­nek Kádár János és Wojciech Jaruzelski erre vonatkozó megállapodásai jelentik az alapját. Egyetértettek azonban abban is, hogy különösen gaz­dasági téren kell az együttmű­ködésben új formákat találni és ezt jól szolgálja a kedden aláírt megállapodás a gazdál­kodó szervezetek közvetlen együttműködéséről és a ve­gyes vállalatok alapításáról. Megerősítették, hogy a két ország azonos véleményen van a KGST korszerűsítésének kérdésében, abban, hogy an­nak teljes működését dinami­zálni kell, mert jeienlegi for­májában nemcsak a sokolda­lú, de a kétoldalú kapcsola­tok és együttműködés fejlesz­tését is akadályozza. A tudományos és műszaki együttműködés szintjével a lengyel és a magyar fél egy­aránt elégedetlen, és elhatáro­zás született annak tovább­fejlesztéséről. A két miniszterelnök egyet- (Folytatás a 2. oldalon.) Gépjavító üzemet avattak Az alkalmazkodás segíthet A Pest megyei műszaki hetek rendezvénysorozatának keretében gé­pesítési tanácskozást rendezett tegnap a gyáli Szabadság Termelő­szövetkezetben a Pest Megyei Tanács, a Mezőgazdasági Termelőszó­vetkezetek Pest Megyei Területi Szövetsége, az Állami Gazdaságok Egyesülése és a Magyar Agrártudományi Egyesület Pest megyei szervezete. Amint a rendezvény meg­nyitóján dr. Csonka Tibor, a megyei tanács elnökhelyettese elmondta, a tanácskozás cél­ja, hogy a piaci viszonyokhoz alkalmazkodó korszerű, im­porthelyettesítő technológiák létrehozására, valamint a ter­melés technikai színvonalának emelésére serkentse a műszaki értelmiséget. Beszédében hang­súlyozta, hogy eddig majdnem egymilliárd forintot költöt­tünk évente megyénkben a géppark korszerűsítésére. A jövőben azonban nem lesz mód arra, hogy kényelmi okok miatt esetleg erőn felül költe­kezzünk, javítás, karbantartás helyett újabb gépeket vásárol­junk, s így feleslegesen fek­tessük új berendezésekbe a pénzt ahelyett, hogy a meg­lévőkkel gazdálkodnánk adott­ságainknak, lehetőségeinknek megfelelően. A korábbinál nehezebb gazdasági körül­mények között ezért nagyobb hangsúlyt kap a helyi viszo­nyokhoz való jobb alkalmaz­kodás és a szervezettebb mun­ka annak érdekében, hogy ezután is szinten tartsuk, vagy javítsuk a termeléshez szük­séges gépek állapotát, s csak a legszükségesebb esetben vá­sároljunk. A megnyitó után Nagy Ta­más, a vendéglátó termelő- szövetkezet elnöke mutatta be a gazdaságot, majd dr. Mély­kúti Csaba, a MÉM iroda­vezetője tartott előadást a gépjavítás és karbantartás új módszereiről. Ezt követően az ellátó és forgalmazó vállalatok — köztük az Agroker és az Autóker — képviselői beszél­tek a jövő évi ellátás kérdé­seiről. A tanácskozást követően a jelenlévők megtekintették a Szabadság Tsz 25 millió forin­tos beruházásának eredményét, az új gépjavító- és karban­tartóüzemet, amelyet dr. Cson­ka Tibor avatott fel. KUTIKULA K emény, intelem min­denki számára nap­jainkban a felszólí­tás: jobban kell dolgozni. S az intelem jogossága, szükségessége vitathatat­lan, azaz valóban jobban kell dolgozni, ha boldogul­ni akarunk. Tapasztaljuk azonban a megye gazdál­kodó szervezeteinél, azaz nemcsak) az ipari vállala­toknál járva, hogy a ke­mény intelemhez kapcsoló­dik egy veszedelmes, már- már automatizmusként ha­tó, működő gondolatkör. Ennek a gondolatkörnek a veleje egy logikus, tör­vényszerűségként ható ösz- szefüggésnek a mellőzése. A mellőzött összefüggés az, hogy a más (a szigorúbb) követelményekhez más (a szervezettség magasabb fo­kát kifejező) feltételeket kell társítani. Ha az utób­bi elmarad („elfelejtődik”), akkor a szigorúbb követel­mények hangoztatása pusz­ta szó lesz, gyakorlati eredmény nélkül, s mert puszta szóvá (teljesíthetet­lenné) silányul, fegyelmet és erkölcsöt rombol, hiszen semmivé teszi a követel-, mények (és hirdetőik) komolyságát, azaz hiteles­ségét. Azok a tanácskozások', amelyek a gazdálkodóknál a Minisztertanácsnak az Országgyűlés szeptember 17-i . ülésén elfogadott munkaprogramját kívánják a helyi teendőkre szabot­tan alkalmazni, szüksége­sek, csak éppen figyelmez­tető ’ mértékben mutatják az ■ előbb vázolt veszedel­mes gondolati automatiz­must. A nagyobb fegye­lem, a keményebb követel­mény, érvényesülése ugyanr is , nem függvénye an­nak, meghirdetik-e, sokkal inkább kapcsolódik ahhoz, milyenek a . .folyamatos munka feltételei. Ami a meghirdetést illeti,, nem mondhatnánk, szűkében lennénk az erre való el­szántságnak. A gazdálkodók valóban érzékelik a gon­dok, a bajok nagyságát. Je­le ennek több helyen a dol­lárelszámolású kivitel nö­velésére tett erőfeszítés (de sajnálatosan a legfontosabb területen, a gépiparban szerény az ilyen irányú mozgás), a . költségek ala­kulására fordított, a koráb­biaknál nagyobb figyelem, s tagadhatatlanul jelei van­nak a változásoknak a munkaerő-gazdálkodásban is, cégek sokaságánál, tűnt el a bárkit felveszünk jel­legű munkaerő-kereslet. Le nem becsülve ezeknek a kedvező irányú módosulá­soknak az értékét és fontosságát, riadtan tapasz­taljuk, mennyire megszo­kottan marad a homályos háttérben az, aminek a leg­főbb helyen kellene áll­nia, a folyamatos munká­hoz szükséges feltételek kritikus elemzése. Egyvalamiben nem ér­vényesül ez az előbbi ta­pasztalat, azaz van figye­lem, csak éppen a kény­szer, a keserves tapasztala­tok szülötte ez. A gazdál­kodók tetemes részénél ezekben a hetekben azt látjuk ugyanis, hogy a (jövőbeni) folyamatos mun­ka érdekében meghökken­tően, mert hörcsög mód- . jára halmozzák fel a tar­talékokat, anyagban, tel­jesítményvisszatartásban, technikai és technológiai kapacitásokban, s meglepő módon munkaerőben is. Ez a (bölcs?, indokolatlan?) felhalmozás azonban nem jár együtt a feltételek át­fogó vizsgálatával, egyszerű tartalékolási műveletről van szó és nem elemzés­ről, még kevésbé változá­sokat hozó cselekvésről. Lehet is, kell is lépéseket tenni a megváltozott kö­vetelmények megismerteté­se, elfogadtatása érdeké­ben. a leghatásosabb köz­vetítő azonban (és egyben a legnagyobb fegyelmező erő) a jól szervezett, folya­matos munka! A bio­lógia. az orvostudomány kutikulának nevezi a bőr fedőhámja külső védőréte­gét, s ha megkísérlünk a termelés kutikulája alá tekinteni, akkor meghök­kentő dolgokat tapasz­talunk. Láthatjuk például a sokat kárhoztatott munkás kiszolgáltatottságát a körül­ményeknek, a feltételek hiányának. Egyebek között a jelenlegi anyagellátás olyan, sajnálatosan tipikus eseteinek, amikor (például a textilipar fonodáiban, az öntvényeket feldolgozó for­gácsolóüzemekben) az elő­írttól messze elmaradó minőségű anyag miatt a tényleges munkaráfordítás másfélszerese, kétszerese a papíron létező normaidő­nek. Érdemes lenne például végigböngészni a pótidő­kéréseket a munkalapo­kon, okulásul arra, milyen is a kutikula alatt a fo­lyamatos munka feltétel- rendszere. S eregnyi olyan eset van, amikor a feltéte­lek megbízhatatlan­sága törvényszerűen terem­ti meg a fegyelmezetlen­séget...! A munkás joggal mondja, rajta, akkor kérjék számon a fegyelmezett, kel­lő teljesítményű munkát, ha ahhoz megteremtették a feltételeket, a termelésirá­nyítás viszont a vállalat- irányításra mutat, az pe­dig ... és végül eljutunk a kormányig. Ezt az utat sokszor megjártuk a leg­utóbbi esztendőkben, de ma még csekély a képes­ségünk a feltételek meg­teremtésére, annál inkább észlelhető a buzgalom a kutikula szépítgetésére. Ott azonban, ahol operációra van szükség, aligha javít valamit is a beteg hely­zetén a kutikula kenő­csozese. ... Mészáros Oltó

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents