Pest Megyei Hírlap, 1987. október (31. évfolyam, 231-257. szám)
1987-10-27 / 253. szám
^giig A PEST MEGYE! HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXXI, ÉVFOLYAM. 349. SZÁM 1987. OKTOBER 37.. KEDD Előadás a technika házában Piaci kapcsolataink új útjai A magyar gazdaság exportorientáltságán, némileg egyoldalúan, elsősorban a fejlett kapitalista országok piacára való benyomulást értjük. Ez a törekvés nyilván nem jelenti a szocialista országokkal való kereskedelmi kapcsolat lanyhulását. Ellenkezőleg: most, a gazdasági kibontakozás időszakában napirendre került a KGST-országok, közöttük is mindenekelőtt a számunkra korlátlan felvevőképességgel rendelkező Szovjetunióval való kereskedelmi kapcsolatok új alapokra helyezése. Mindkét ország reformtörekvéseinek lényeges vonulata a külkereskedelem fejlesztése, ennek viszont gátat szabnak sok vonatkozásban a kereskedelmi gyakorlat évtizedekkel előbb kialakult, megcsontosodott struktúrái. Ma már közhely, hogy számunkra a KGST-ben való részvétel történelmi távlatban rendkívül nagy jelentőségű, a gazdasági biztonságot jelentette kiváltképp a nyersanyagokkal, energiahordozókkal való közös gazdálkodás, ami főként a kapcsolatok első időszakára jellemző. A forgalom, a technika, a technológiák fejlődése magát a gazdasági szervezetet is a körülményekhez, az új feltétel- rendszerekhez való örökös igazodásra inspirálta, A transzferábilis rubel, a KGST-bank. s a tervkoordináció létrehozása, hogy csak néhány példát említsünk, mind e továbblépések sorozatának jeles láncszemei. A KGST tevékenységében való részvállalás az ország számára a 70-es évek közepéig igen gyümölcsöző volt. A Szovjetunióval való kapcsolatra főként az árucsere volt a jellemző, ám az ebben rejlő tartalékok ekkorára kimerültek. Nőtt a technika részaránya, a világpiacon egyre több terméket csak a nyugati országokból lehetett beszerezni, s ott voltak fellelhetők á fejlesztéshez a szabad pénzeszközök is. A KGST- bank szűkös keretei, rugalmatlansága miatt nem tudott lépést tartani a követelményekkel, nehezebbé vált az áruk ellentételezése, jelentős cserearányromlás következett be. A szocialista nagyüzemek ugyanis nem voltak rákényszerülve (kényszerítve) a versenyre, ami elkerülhetővé tette volna a viszonylag gyors le- blokkolást, s a helyzetet nehezítette a Közös Piac szocialista országokkal szembeni embargója. Legfőképpen a technikai elmaradottság volt az ok, amiért csökkent a tőkés piacokon a részvételünk, sőt a szocialista országok egymás konkurenseiként jelentek meg ott, annak utána, hogy vállalataik nagyobb önállósághoz, a vállalatok közötti nemzetközi kapcsolatok kiépítésének lehetőségéhez jutottak. Ami jelenlegi világgazdasági esélyeinket illeti, egyrészt a Szovjetunió, valamint a tőkés országok felé furcsa szituáció alakult ki. Amíg a nyugati piacokra való bejutás a feltételek megléte esetén viszonylag könnyen, rugalmasan kivitelezhető, addig a Szovjetunióval való kereskedelmi együttműködés szélesítése még ma is a felszámolásra ítélt régi, megkövesedett gazdasági szerkezet korlátaiba ütközik. Az új kapcsolódási pontok megtalálása most a feladat, s hogy e tekintetben milyen lépések látszanak eredményesnek, arról beszélt a minap dr. Cselőtei István, az Ipari Minisztérium főmunkatársa a technika házában. A tavalyi kormányszintű megállapodás alapján a szovjet és magyar vállalatok közös fejlesztő kollektívákat alakíthatnak ki, azzal a céllal, hogy a két fél mindjobban megismerje egymást, s innen továbbmenve, majdan közös gazdálkodóegységeket hozzanak létre. E folyamatban voltaképpen egy hosszabb távú gazdálkodási stratégia látszik körvonalazódni a kissé sajátosan két kategóriaként felfogott közös fejlesztéssel, illetve termeléssel. A közös- ködést motiválja egyrészt a felek igénye egymás tevékenységére, amit a szocialista piac nagybani kiszolgálása közepette rendre fejlesztenek a tőkés piaci igények kielégítésének irányába. Kézzelfoghatóbb mindez, ha egy-két példát is hozunk. Számolnunk kell azzal, hogy az ezredfordulóig a magyar élelmiszer- szállítások visszaesnek a szovjet éleimiszeripar fejlesztése következtében. Logikus lépés tehát, ha ennek a technikai háttere kialakításából kér részt a magyar élelmiszer-gépipar. A honi és szovjet lézertechnikában szerzett nagy értékű tapasztalatok kikristályosítása minden bizonnyal e területen a világpiaci hegeA Könyvkötő Szövetkezet a nagykőrösi telephelyére «azonnal felvesz középiskolai végzettségű adminisztrátort Jelentkezés: Domián Sándor telepvezetőnél, cím: Nagykőrös, Béke u. 3. Felvétel: Könyvkötő Szövetkezet, Mustó Zsuzsanna munkaügyi vezető, Budapest VII., Tanács krt. 9., telefon: 426-782. mániát eredményezheti, de célozhatunk a szerszámgépek, a biotechnológia közös fejlesztésének ma még beláthatatlan távlataira is. Jóllehet, alig egy esztendeje deklarálták a két állam közötti gazdasági kapcsolatok továbbfejlesztésének fent vázolt irányát, amit. mindkét részről nagy érdeklődés kísér, a gyakorlatban egyelőre kevésbé látszik ez a szándék megtestesülni. A szovjet gazdaságban még a régi beidegződések dominálnak, időbe telik, amíg gyökeret eresztenek az új gazdasági kategóriák, a szocialista gazdálkodás új formái. Nálunk továbbra is él a kontingensek jól begyakorolt mechanizmusa, szakítani vele kényelmi okokból, de főként az új szisztémára való felkészületlenség, valamint a pillanatnyi kereskedelmi érdekek vé- delmezése miatt igen nehéz. Így tovább konzerválódik a két ország között az áruegyen- súlybeli feszültség, ami a kiszállítások ellentételezésének problémáiból ered. Ki kell várni tehát, amíg teljesen zöldre váltanak a szovjet gazdaság lámpái, most már a jog is segítséget ad, hogy szélesedjék az oda-vissza folyamat. Nem könnyű a megszokottól elszakadni sem itthon, sem odaát, de nincs és nem lesz más választás. Miklay Jenő o z i gggg? A nagyteremben: A kicsi kocsi legújabb kalandjai. Színes, szinkronizált amerikai filmvígjáték. Előadás 5 és 7 órakor. A stúdióteremben: Se fedél, se törvény. Színes francia film, fél 6-kor. Színház A kecskeméti Kelemen László Kamaraszínházban, este 7 órakor: Pygmalion. Bérletszünet. A szolnoki Szigligeti Színház szobaszínházában, 19.30- kor: Kínkastély. A jőve kerlMtHját alapozandó Humusz érik a prizmák alatt Charles Darwin a földtörténet leghasznosabb állatának, az emberiség jótevőjének nevezte a gilisztát. E gusztustalannak tartott csúszómászó hasznossága felől a modern embernek nem támad kétsége, de ez a fennkölt jellemzés egy kicsit azért túlzásnak hat. Ám, ha ismerjük a gilisztának a biológiai körforgásban betöltött szerepét, könnyen belátható, hogy olyan láncszeme a természetnek, ami nélkül felborulna az élet egyensúlya. Innen már értjük azt is, miért tulajdonított a természettudós akkora jelentőséget ezeknek az apró állatoknak. Irányított felhasználás Az ember már évezredekkel ezelőtt felismerte, hogy a giliszta jelenléte összefüggésben van a talajok termékenységével, de csak alig fél évszázada kezdtek kísérletezni tevékenysége irányított fel használásával, azaz szaporítá savai. A vegyszerektől való menekülés közepette a fejlett mezőgazdasági kultúrájú országok biokertészkedésében hamar megtalálta helyét a gilisztatenyésztés, sőt számunkra meghökkentő mód nemcsak a biohumusz termelésére, hanem élelmezési célokra is felhasználják már egyes fajait. Noha nálunk is több év óta folynak kísérletek a biohumusz előállítására, a trágya gilisztákkal való feldolgozta- tása még eléggé újszerű fogásnak számít. Néhány nagy- gazdaságban jutottak már hi' resztelésre méltó eredményekre, és a jó tapasztalatok nyomán egyre többen kapcsolódnak a Biohumusz Közös Vállalathoz, mely cég a szakta nácsadás. értékesítés dolgában koordinálja a taggazda Ságok ebbéli tevékenységét. A biohumusz-termelés kecseg tető, jó pénzt hozó vállalkozásnak látszik, és viszonylag kevés pénzből létrehozhatók a tenyésztőtelepek. Az Arany János Termelőszövetkezet Rákóczi I-es szarvasmarha-tenyésztő telepének közvetlen szomszéd ságában, egy elkerített néhány száz négyszögöles földdarabon szálas istállótrágya-prizmák húzódnak. Külsőre így fest a szövetkezet nyáron létrehozott ..gilisztafarmja”, ahol félmii Hó darab induló állománnyal kezdték el a csúszómászók szaporítását. A többmilliós darabszám kitenyésztése után fognak majd hozzá a biohumusz üzemszerű termeléséhez, ehhez a tervek szerint 40— 100 tonna istállótrágyát használnak fel évente. Ha beválik a technológia, úgy félmillió forinttal gyarapodhat esztendőnként a szarvasmarha-tenyésztő ágazat bevétele. A helyi tapasztalatokról tehát még csak idővel tudunk beszélni, de talán nem haszontalan a másutt már gyakorlatilag is megalapozott feltételezésekről, elképzelésekről a kiskertekben is elgonMi kerül a csomagokba? Sok körösi kispajtás dicsekedhet azzal, hogy orosz nyelvtudása révén lelt barátokra a Szovjetunióban. Az ismeretség kezdete óta rendszeresen leveleznek a több száz, ezer kilométerre innen élő gyerekekkel. Az ilyen kapcsolatok kiépítésére a nevelők is mindig sok segítséget adnak tanítványaiknak. Szokás már, hogy november hetedike ünnepére ajándékokkal lepik meg egymást a szovjet és magyar pajtások. Az idén is igencsak készültek a nagy napra, rengeteg ötletes, szép ajándék várja, hogy postára adják. Ezekből rendeztek kiállítást a pártbizottság épületében, hadd lássák mások is, mik kerülnek az ünnepi csomagokba. (Varga Irén felvétele) dolkodni. Az eddigi eredmények alapján elmondható, hogy száz tonna istállótrágyá- ból körülbelül 40 tonna tiszta humuszt csinálnak a giliszták. A humusz jelenlegi ára kilónként 7—a forint körül van. A 20—25 forintos trágyából tehát 300 forintra emelkedik az értéke, s különösen figyelemre méltó, hogy mint fentebb is említettük, lényegében olcsón kivitelezhető a tenyészet. A trágyaprizmák felügyeletéhez itt a nagyüzemben is elegendőnek látszik egyetlen ember közreműködése. A nedvesség tartalom, hőmérséklet, s a trágya- közeg kémhatása az a három legfontosabb paraméter, amiknek optimális szinten .tartása nélkülözhetetlen a giliszták életműködéséhez. A 80 százalék nedvességtartalom némi gyakorlati érzékkel közvetlenül ellenőrizhető, és öntözéssel pótolható. A giliszták a 18—25 fok közötti hőmérsékletet és a semleges pH-t kedvelik, ez utóbbit a kereskedelemben kapható lakmuszpapírral ugyancsak pontosan mérni lehet. Csak olyan trágya használható, ami túl van a biológiai érésen, vagyis már nem „gyullad” be, ellenkező esetben a gilisztaállomány elpusztulhat. Gyarapodó giliszták A természetben élő háromezer gilisztafajból — hazánkban közülük harminc lelhető fel —, kevés alkalmas arra, hogy biohumusz-képzésre befoghassuk. A komposztkészí- tésre szelektált faj az Eisenia foteida, vagy közönséges nevén a trágyagiliszta. Ez 4—6- szoros szaporulatot is produkál. A szövetkezetben másfél méter széles és 30 centi magas bakhátakat alakítottak ki a szaporodó állománynak. Itt az induló darabszám köbméterenként 10—12 ezer darab, s ez a szám várhatóan 30—40 ezerre gyarapodik egy év alatt. Szabvány rögzíti Tekintettel a biohumusz növekvő keresletére, viszonylag kedvező árara. a kisgazdaságokban most még ésszerűbbnek tűnik palánta-, virágföid- ként való értékesítése. Tudni kell azonban, hogy a humusz minőségét szabvány rögzíti, úgy a víz-, mint a homoktartalmat szigorúan meghatározza. Ebből következik, hogy kereskedelmi forgalomra alkalmas humusz csak tiszta, vegyszertől mentes trágyából készíthető. v Érdemes fontolóra venni közvetlen házi felhasználását is. A trágyagiliszta kiválóan alkalmas arra, hogy a ház körüli szerves hulladéjkokból értékes tápanyagot állítson elő, méghozzá olyat, ami felülmúlja a földigiliszta humuszát is. íródtak már szakkönyvek ennek okulására, haszonnal forgathatók a jövő kertkultúráját alapozandó. My. J. ORTHIREKÜHSB Értékes pont a rangadón Szigetújfalu—Nagykőrösi Kgy. Kinizsi 1-1 (0-1) Kinizsi: Barabás — Farkas. Virág, Nyári, Adámi — Dan- kó, Petrezselyem, Soós, Vigh (Kovács 75. p.) — Benkó, Mari. Szigetújfalun, jó pályán, erőfelmérő játékkal indult a mér kőzés. Mindkét csapat taktikusan, jó adogatással szervezte a játékot. A Kinizsi jól kezdett, bátran, fegyelmezetten játszott. A 8. percben a körösi kapuba fejelt a hazai csatár, a játékvezető lesállás miatt — a partjelző is jelezte —, nem adott gólt. A 12. percben jó körösi támadás szögletet eredményezett. Egy perc múlva Benkó betört a 16-oson belülre, jó helyzetben buktatták, a játékvezető 11-est ítélt Mari úgy lőtte a büntetőt, hogy a labda a jobb kapufá ról pattant a hálóba. 0-1. A hazai csapat erősen támadott. Egy jó fejest, majd egy nagy lövést Barabás biztosan védett, Adámi és Virág szereitek jól. A 29. percben ígéretes támadásnál Vigh bizonytalankodott, oda lett a helyzet. A 30. percben a hazai Vasas András megütötte Soóst, a játékvezető kiállította. Forrósodott a hangulat a pályán és a nézőtéren egyaránt. Az újfalui játékosok sokat szabálytalankodtak, de a játékvezető ezeket lefújta. Dicséret a körösi játékosokra, hogy ezt a stílust nem vették át, nem törlesztettek, higgadtan, fegyelmezetten játszottak. Veszélyes helyzetben Nyári hárított jól, Petrezselyem cél nélkül ellőtte a labdát. A 42. percben jó körösi támadásnál kétszer is a védőkről pattant ki a labda. Barabásnak volt két nagyszerű védése. Fordulás után mindjárt Soós előtt nyílt lehetőség, de kapu mellé lőtt. Mari elől hazaadással tisztáztak, Farkas kapu mellé lőtt, Petrezselyem lövését védte a kapus, Vigh beadása után hárítani tudtak a hazai védők. A 62. percben Soós lövése alig kerülte el a kaput. Húsz perc jó játék után visszaesett a körösi csapat játéka, a hazaiak veszélyesebben támadtak. Farkas—Barabás együttesen hárítottak. A 68. percben hibára kényszerült a körösi védelem és a hazai csapat egyenlíteni tudott. 1-1. A 70. percben Benkó jó lövését a kapus szögletre ütötte. Az ellentámadásnál Adámi szerelt remekül, Soós felső sarokba tartó szabadrúgását a kapus szögletre tudta ütni. Dankó lövése kapu fölé szállt. Az utolsó tíz percben nagy nyomás nehezedett a körösi kapura, de a védelem jól hárított, Barabás két,. ízben is remekelt. A 87. percben a felső lécről pattant ki a labda, az utolsó percben az újfalui csatár az oldalhálóba lőtt. Forró légkörű mérkőzésen javuló játékkal, megérdemelten értékes pontot szerzett a körösi csapat. Voltak jó és jobb teljesítmények, a mutatott teljesítményért a teljes csapatot dicséret illeti, szép fegyvertényt hajtottak végre a jó képességű, bajnokságra törő csapat otthonában. Nagy J. játékvezető -- Győr és Hanzi partjelzőkkel jó összhangban — nagyon határozottan, magabiztosan, tárgyilagosan vezette az izgalmas, küzdelmes mérkőzést. Szigetújfalu ifi—Nagykőrösi Kgy. ifi 3-2 (2-1) Kinizsi ifi: Petrik — Sípos, Czinkus. Parázs, Aszódi — Bari, Pavelkó, Szabó — Dér, Forgács, Vikor. Nagy védelmi hibákból kapta a körösi ificsápat a gólokat, bátrabb játékkal könnyen pontot szerezhetett volna. Góllövő Forgács 2, Parázs és Pavelkó játszott jól, a többiek többre képesek, Albertirsai serdülők— Nagykőrösi Kgy. Kinizsi serdülők 4-1 (2-0) Kinizsi serdülők: Nagy Zs. — Kiss, Bíró, Szűcs, Csikós G. — Csonka, Varga, Balogh — Baranyi, Potróczki, Zsiga. Csere: Csikós Zs., Balanyi, Tóth, Lengyel, Raffael, Nagy G. Az erősebb fizikumú irsaiak- kal szemben bátrabb játékkal szorosabb eredmény lehetett volna. A körösi csapatból hiányoznak az 1972. augusztus 1-je után született és az 1973- as születésű gyerekek. Ugyanilyen korosztálybeli kiesés tapasztalható az ificsapatnál is, nincs meg a lépcsőzetes korosztályváltás. Ebben a korban még egy félév is nagyon sokat számít. Baranyi és Potróczki játékát lehet dicsérni. P. S. DSB-ülés A vonzáskörzeti diáksportbizottság október 28-án, szerdán 15 órakor tartja újabb ülését a Petőfi Sándor Általános Iskola könyvtárában. ISSN 0133—2708 (Nagykőrösi Hírlap)
