Pest Megyei Hírlap, 1987. október (31. évfolyam, 231-257. szám)

1987-10-24 / 251. szám

Hej, halászok, halászok Fogságban a pontyok — ----- a vízfelület^ mert a lehalászás előtt lecsapolták a K területet. A hálóban a jókora pontyok már fogságba ke­lj rültek Fehér Imre és Zemen Károly különválasztják a pontyot és a busát Országszerte mostanában zajlanak a haltelepítések a horgásztavakban, kisebb-na- gyobb víztározókban. Gondo­lom, a sporthorgászok nem nagyon örülnek az ilyenkor szokásos részleges vagy teljes körű tilalomnak, hiszen tét­lenségre vannak kárhoztatva • felszereléseik. Van, ahol azonban ezekben a napokban tömegével fogják ki a halakat a vízből. Igaz nem horgászbotokkal, hanem hatalmas hálókkal. Például a sülysápi Tápióvölgye Tsz-ben, ahol október elején kezdték meg az őszi lehalászást, amely várhatóan november közepéig tart. A három község határában gazdálkodó mezőgazdasági nagyüzemnek Úriban és a sá­pi községrészen vannak halas­tavai — hozzávetőlegesen 75 hektáron. A halászati ágazat eredmé­nyei eddig nem nagyon ké­nyeztették el a szövetkezet ve­zetőit. Az idén azonban — legalábbis egyelőre úgy fest — a jó szakértelemmel és gondosan etetett és telepí­tett halak meghálálják a gon­doskodást. Ezen a véleményen van Fuchs András, a tsz közgaz­dasági igazgatója is, mert sze­rinte a 2,8 millió forintos ár­bevételi tervüket várhatóan si­kerül túlteljesíteniük. Még pontosabban szólva, úgy néz ki, hogy az idei esztendőt már szerény nyereséggel fogja zár­ni a halászati ágazat. Minél előbb vízzel teli tar­tálykocsiba kell átönteni a szákból a halakat. Képünkön: Rozsnyik József végzi ezt a munkát. (Vimola Károly fel­vételei) Komoly fizikai igénybevételt jelent a szákolás, amelynek egyik nagymestere a fiatal Ivanics Zoltán — ötven tonna ponty és tíz tonna egyéb hal (busa, harcsa, csuka) lehalászása a feladatunk — mondja Fuchs András. — A busát — közve­tett módon — a Szovjetunió­ba exportáljuk, de valószínű­leg a többi halfajtából is jut külhonba. A Halforg-gal vagyunk szerződéses kapcsolatban, 60 tonna hal nagyobbik há­nyadát rajtuk keresztül érté­kesítjük. A horgászegyesületek igényeit is igyekszünk kielé­gíteni, hiszen a telepítések­hez sokszor kérnek különbö­ző halegyedeket tőlünk. Most inkább kínálati piac van a halfronton. Ennek eile nére az idén várhatóan ma­gasabb áron tudjuk értékesí­teni a halat. A lehalászás be­fejezése után megkezdjük a téli felkészülést. Gér József IVI ŐRI A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXIX. ÉVFOLYAM, 247. SZÁM 1987. OKTOBER 24., SZOMBAT Az állategészségügy helyzete Szervezett gyógyítás, megelőzés Monor, Monori-erdő és Pé- ' téri állategészségügyi helyze­téről adott tájékoztatót dr. Varga János kerületi főállat­orvos a legutóbbi monori ta­nácsi végrehajtó bizottsági ülésen. A.z írásos anyagot ol­vasva azon tűnődtem: miikor is adtunk hírt hasonlóról, s egyáltalán, mennyire ismer­jük e tevékenységet? A ma­gamnak adott válasz jókora fehér foltokkal tarkított — pedig, főképp mert vidéken élünk, a téma érdemes az ala­posabb figyelemre. Az állategészségügyi szolgá­lat legfőbb feladatai — fogal­mazza a tájékoztató — a gaz­daságos állattenyésztés és -tar­tás kedvező állategészségügyi hátterének biztosítása, ennek megfelelően a nagy gazdasági kárt okozó fertőző állatbeteg­ségek megelőzése, felszámolá­sa és kártételének mérséklése, a kedvező élelmezés-egészség­ügyi helyzet biztosítása, ki­egészítve élelmiszer-minőség ellenőrző feladatokkal, ezen­kívül a belső ellátás, az ex- portfeladatoik érdekében az élő állat és állatitermék-előállí- tás és -forgalmazás hatósági és igazgatási feladatainak ellátá­sa, valamint az állatról em­berre terjedő fertőző betegsé­gek megelőzése. Az állategész­ségügyi munka a gyógyításon, megelőzésen kívül hatósági el­lenőrző feladatokat is jelent |ehát, amelyek szorosan .kap­csolódnak a tanácsi szakigaz­gatási munkához. ,i A szolgálat személyi feltételei a tájékoz­tatóban jelzett területen biz­tosítottak, három állatorvos dolgozik a Pest Megyei Állat­egészségügyi és Élelmiszer- ellenőrző Állomás igazgatója által meghatározott területi elrendezés alapján, folyama­tosan, azaz munkanapokon hétfőn reggel 8 órától szom­bat reggel 8 óráig. Hétvége­ken és munkaszüneti napokon vonzáskörzeti szinten ügyeleti szolgálat működik. Biztosítottak a tárgyi fel­tételek is. A jószágvédelmi intézkedéseket és a kötelező védőoltásokat mindenkor idő­ben végrehajtották, ennek eredményeként a községek te­rületén járványosán fertőző betegségek nem alakultak ki, állategészségügyi okok miatt exportszállítások sem hiúsul­tak meg. A szolgálat kiemelt figyelmet igyekszik fordítani a helytelen tartási, takarmá­nyozási okokból eredő megbe­tegedésekre; ehhez széles körű felvilágosító munka, szaktanács szükséges. Ló­egészségügy. Ilyen is van — ha állatfajonként elemezzük az állategészségügyi helyzetet. A lovak kötelező szűrővizsgá­latokon estek át az idén ta­vasszal a területen, az ered­mény negatív volt, már ami a takonykórt és a fertőző kevés- vérűséget illeti. Ami miatt a leggyakrabban megbetegsze­nek, az a helytelen takarmá­nyozás, s az emiatt fellépő kálika. A stagnáló szarvas­marhalétszámon belül csökken Kulturális program Ecseren szombaton 19 órától a tűzoltók bálja, vasárnap 14- től a nyugdíjasklub foglalko­zása. Gyomron ma 10-től ka­rateedzés, 19-től diszkó, film­vetítés ma 17.30-tól, holnap 16.30- tól és 18.30-tól: Akit Bulldózernek hívtak, vasárnap 16.30- tól és 14.30-tól: Dot és a kenguru (színes ausztrál rajz-mesefilm). Monoron a művelődési központban ma és holnap 16-tól 20-ig a galé­riában Detzky Júlia festőmű­vész textilfestményeinek kiál­lítása, szombaton 8-tól KRESZ-tanfolyam, 10-től ját­szóház, 16-tól karateedzés. A filmszínházban ma és holnap 16-tól: Hamupipőke (színes, szinkronizált amerikai rajz­film), szombaton 18-tól és 20- tól: Asterix és Cleopátra (szí­nes, magyarul beszélő francia rajzfilm), holnap: A lator (színes, szinkronizált olasz film vígjáték). Vecsésen szom­baton 8-tól KRESZ-tanfo­lyam, 13.30-tól és 14.30-tól dzsesszbalett, 14-től a MÁS színház próbája, diszkó. a tehénállomány: körükben évente kötelező a tbc-vizs- galat, amelynek eredménye évek óta negatív. 1983 óta az állategészségügyi szolgálat fel­adata a kisüzemi tehéntartás állami támogatásával kapcso­latos nyilvántartás és ellen­őrzés is — egyedi megjelölés után kartont vezetnek minden állatról. Az utóbbi években előtérbe került a termelői tej minőségének javítása, a ta­pasztalatok ugyanis meglehe­tősen kedvezőtlenek: a „házi tejnek” magas az összcsíra- száma. Ezen folyamatos ellen­őrzéssel, szaktanácsadással, a higiéniai szempontok szigo­rúbb betartásával igyekeznek változtatni. Hatvan-hetven százalékos a háztáji gazdaságokban levő sertésférőhelyek kihasználtsá­ga. Az Állatforgalmi és Hús­ipari Vállalat által bonyolított kocakihelyezési akció ellenére sem emelkedett a sertések száma, s jellemző egy-egy ház­nál az egy-három saját célra hizlalása. A leggyakoribb gon­dot a malacvásárlások utáni hely- és takarmányváltozta­tás, a helytelenül megválasz­tott átállás jelenti, amelyet súlyosbít a rapszodikus tápel­látás és tápok változó ösz- szetétele. Az ilyen esetek kap­csán jelentkező súlyos emész­tőszervi problémák csak igen gondos kezeléssel szüntethetők meg. Van aztán baromfi-egész­ségügy is. A barofnfipcst.is el­leni kötelező immunizálás rendszeres — ez a munka je­lenleg épp a befejezéséhez kö­zeledik a területen. A háztáji baromfi állománynál a leggya­koribb gond ugyancsak a hely­telen tartás és takarmányo­zás. A baromfi jelentős része tudniillik ma már nagyüzemi keltetőből származik, ám az igényes fajtákat hagyomá­nyos. parlagi módon tartják. A nagy fejlődési erejű állatok magas fehérje- és energiaigé­nyét gazdasági abrakkal pró­bálják kielégíteni, aminek az­után alultápláltság, csökkent eilenállóképesség az eredmé­nye. És az ebek ... Veszettség elleni kötelező oltásukat éven­ként, rendszeresen végzik, mégis jelentős közegészség- ügyi veszélyt jelent a sok kó­bor, oltatlan eb — ezt Mono- ron nem kell hosszasan ma­gyarázni. A tanács mütef-osz- tályával közös próbálkozás a hathatós intézkedésre a közel­jövőben remélhetőleg ered­ménnyel jár. Feliendülőben van a nyúl- tartási kedv, Monoron kéthe­tente 5—600 ínyül kerül felvá­sárlásra. Az állatállományban nagyobb kártételt jelentő meg­betegedés nem fordult elő. Van egy tanácsrendelet — az 1/1983-as —, amely jól se­gíti a települések állattartási, állategészségügyi helyzetének alakulását, szabálysértési el­járások kezdeményezésére is mód van ott, ahol indokolt. A tanácsi kezelésben levő állat­egészségügyi létesítmények közül a vásártér rendjének ki­alakításában tapasztalható elő­relépés, de a még megol­dandó feladatok közé tartozik a bejáratok járműfertőtlení­tőinek kialakítása, és az állat- fajonkénti elkülönítés jól lát­ható jelölése. S végül néhány szó az élel­miszer-higiéniai helyzetről, amelyben az egyik folyton visszatérő gond a tej hűtőtér­ből árusításának megoldása, pontosabban: megoldatlansá­ga, minden nyarunk ismétlő­dő panaszforrása. Gyakran kifogásolható a Ceglédtej és az Állatforgalmi és Húsipari Vállalat ceglédi termékeinek minősége. Koblencz Zsuzsa Pillanatkép Munkaidő A két munkásruhába öl­tözött fiatalember minden reggel ott ül az au­tóbuszban. Meglehetősen jókedvűen (és hangosan) beszélgetnek otthoni dol­gaikról. Ezen a kora reg­gelen például arról, hogy milyen jó lenne — még a tél beállta előtt — rendbe tenniük otthon az udvart, — Tudod mit, beme­gyünk a munkahelyünkre, aláírjuk a jelenléti ívet, aztán lelécelünk — mondja az egyik. A két fiatalember egyéb­ként valószínűleg Monor egyik építkezésén dolgozik, nem nehéz kitalálni, hogy melyiken. S lássunk csodát, a két fiatalember alig három órá­val később valóban ott gubbaszt a csuklós autó­busz hátsó traktusában. Ugyanolyan jókedvűek, mint reggel voltak. ti ja, kérem, ezen a na- ■*"* pon nem dolgozták agyon magukat az építke­zésen. Az is igaz viszont, ha mindenki így tenne az építkezéseken, akkor aligha készülne el határidőre a leendő új létesítmény. —ér Fórum A menetrendről A Volánbusz monori üzem- igazgatósága és a MÁV fó­rumra hívja a gyömrőieket október 26-án, hétfőn este 6 órára a helyi Petőfi Sándor Művelődési Házba. A meg­beszélésen egyeztetni kíván­ják a gyömrői lakossággal a jövő évi menetrendeket. Ké­rik, hogy minél többen jelen­jenek meg, s mondják el ész­revételeiket a fórumon. Hét végi labdarúgás SZOMBAT Körzeti bajnokság, ifjúsági mérkőzés: Vecsés II.—Péteri, Vecsés, 13 óra 30 perc. Ve­zeti: Szuda. VASÁRNAP Megyei I. osztály. Pilis— Dány, Pilis, 13 óra 30 perc. Presztízsmérkőzés a javából!) A két csapat találkozója min­dig jó mérkőzést, remek küz­delmet hoz. Remélhetőleg a vasárnapi összecsapás sem lesz másként. A hazaiak esé­lyesek a győzelemre.) Megyei II. osztály, Déli cso­iegyzet Megérdemelte volna T assan araszolgatott •*- előre a gyászmenet a nagyközség temetőjében. A szép kort megért gyé­mántdiplomás tanítónőt kísérték utolsó útjára hoz­zátartozók, rokonok és is­merősök. Feltűnő volt, hogy nagyon kevés peda­gógus kollégát lehetett fel­fedezni az arcok között, igaz, a tanító néni már több mint húsz éve lelé­pett a katedráról... Még feltűnőbb volt — legalábbis nekem —, hogy a koporsót a legszélső sor­ban, a temető legtávolabbi pontján helyezték a föld­be. Nézegettük a díszsír­helyeket, amelyeket azok­nak ajánlanak fel, illetve adnak, akik sokat tettek a községért, munkásságukkal kiérdemelték azt, hogy oda kerüljenek. Pártfunk­cionárius, képzőművész, kutató, s még számtalan foglalkozású ember pihen örökre a díszsírhelyen. Megérdemelték, hogy ott nyugodjanak békében, hi­szen amíg éltek, mindig a közösség érdekében fára­doztak. S amíg ezen morfondí­roztam, eszembe jutott, hogy vajon a tanítónő, aki csaknem fél évszázadon keresztül okította a betű­vetésre a nebulókat, miért nem került erre a helyre? A most már örökre meg­pihent tanítónő a háború előtt, a háború után több ezer gyermek kíváncsisá­gát ébresztette föl a betűk, a számok iránt. Ha végig­ment az utcán, mindenki­hez volt egy-két kedves szava, megveregette a gyerekek vállát, leállt ve­lük beszélgetni. Csendesen, szerényen tette mindig a dolgát leg­jobb tudása és akarata szerint. Olyan tanító volt, akire számítani lehetett a legnehezebb időkben is, aki az életét tette fel hi­vatására. C amíg a sírra kerültek ^ a szebbnél szebb vi­rágokkal díszített koszo­rúk, azon járt az eszem, miért nem a díszsírhelyre temették a gyémántdiplo­más tanítónőt. ö (is) igazán megérde­melte volna, hogy oda ke­rüljön. G. J. port: Üllő—Tápiószecső, Üllő, 13 óra 30 perc. (Az elmúlt fordulóban Kakucson veresé­get szenvedett Üllő a bajnok­ság első helyezettjét fogadja. A vendégek egy hete Mono­ron nem árultak el tudásuk­ból semmi különöset, ennek ellenére győztek. A rutinos erőket felvonultató hazaiak számára a pontszerzés nem elérhetetlen.) Tápiógyörgye— Monor, Tápiógyörgye, 13 óra 30 perc. (Ritka dolog, de igaz. A monori legénység a tabellán hátrébb álló együttes otthonába látogat. Hat hete a csapat csak vereséget szen­ved. Ha ezen a mérkőzésen sem szereznek pontot a mo- noriak, jobb, ha abbahagyják a focit. Ugyanis csak a rassz formával ezt már nem lehet magyarázni!) Sülysáp—Pécel, Sülysáp, 13 óra 30 perc. (A két együttes képességének is­meretében biztos hazai győ­zelem várható.) Körzeti bajnokság: Újszil­vás—Nyáregyháza, Újszilvás, 14 óra, vezeti: Dunai (part­jelző: Papp), Mende—Maglód, Mende, 14 óra, Eperjesi (Mül­ler, Bódi), Oeglédbercel— Dánszentmiklós, Ceglédbercel, 14 óra, Sárosi (Szarka II. Gy.), Albertirsa—Gyömrő, Al- bertirsa, 14 óra, Sz-alai (Mi- zsei), Csévharaszt—Ecser, Csévharaszt, 14 óra, Izsáki (Dér), Úri—Törtei, Úri, 14 óra, Szuda, Vecsés—Tápiósző- lős, Vecsés, 14 óra, Hörömpő János (Zsuzsandor), Monori- erdő—Péteri, Monor, 14 óra, Szóró (Karcsú). Az ifjúsági- mérkőzések mindhárom osztályban a fel­nőtt-találkozók előtt két órá­val kezdődnek. A találkozók egységesen 9 órakor kezdődnek, az elöl álló csapatok a pályaválasz­tók. Köszönetét mondunk mindazok nak. akik Sál Antalné temetéséi részt vettek vaßy fájdalmunka más módon enyhítették, részvétü két kifejezték. A gyászoló család ISSN 013-3—2631 (Monori Hírlap)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents