Pest Megyei Hírlap, 1987. október (31. évfolyam, 231-257. szám)

1987-10-24 / 251. szám

A PEST MEGYE! HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXXI. ÉVFOLYAM, 247. SZÄM 1987. OKTÓBER 24., SZOMBAT Ötletek az asztalfiában Akik virágos rétről álmodnak „Hogy mind elegendő, mind jó erőben lévő mar­háink légyenek, azt főképpen a jó eledel hordozza. Ha tehát a gazda a hasznot s a következést szereti, bizonyos az, hogy az azt eszközlő dolgokat se lehet ne­ki elmúlatni; úgy annyira, ahogy a marha az 6 élelme megszerzéseben egész erejével munkálkodik, a gazda is tartozik marhája eledeléről szorgalmatoskodni... Mind az ártalmas füveket rétjéből kiirtja, mind pe­dig marhájának természetéhez és Ínyéhez alkalmatosa­kat termeszt. Hogy elegendő is legyen, mind javítással mind bő termésű palántáknak vetésekkel kell segí­teni ...” N. Nagyváthy János tekin-' tetes Szala vármegye táblabí- rája imigyen vezette be a rétgazdálkodásról szóló feje­zetet a Magyar Practicus Te- nyésztető című munkájában több mint másfél száz éve. És bár amióta felismerték a helyes rétgazdálkodás fontos­ságát és Nagyváthy uramhoz hasonló tudós mezőgazdászok időről időre ronggyá koptat­ták a témát, a vele kapcsola­tos szemlélet nem sokat vál­tozott. Sajnálkozott ezen már a szerző is. Mint írja: „Keve­sen találkoznak ollyan gaz­dák akik tsak kérdésbe is tennék, hogy valljon kell é a réteket javítani, és még ke­vesebben akik azt akar­ják ...” Nem is kevés Persze a mai szarvasmar­ha-tenyésztőkre, legfőképpen az őket segítő növényter­mesztőkre igazán nem lehet ráfogni, hogy híjával lenné­nek a rét-, legelőművelés tu­dományának, óm ugyanakkor sok helyütt mégis kevés bi­zonyságát látni ennek. S ta­lán azzal sem mondunk na­gyot, ha kijelentjük, a takar­mánytermesztés több gazda­ságban perifériális tevékeny­séggé degradálódott. Nem is annyira a mennyiséggel van a probléma, mint inkább a minőséggel. Kialakult egy eléggé el nem ítélhető nézet, miszerint a szálas takarmányok előál­lításakor a talajok tápanyag­utánpótlása megoldható csu­pán a műtrágyázással. A szak­emberek viszont, akik nap mint nap a jászlak mellett tapasztalják, miként viszo­nyulnak az állatok az így termelt eleséghez, látják azt is, mennyi problémát felvet ez a tenyésztés során. Ám egyelőre ők is csak annyit tehetnek, hogy tapasztalataik­kal megerősítsék azok érveit, akik a legelőgazdálkodás technológiájában mind job­ban sürgetik a pozitív elemek meghonosítását, legyenek azok régiek vagy éppen újsze- rűek. Szabari István, az Arany János Termelőszövetkezet szarvasmarha-tenyésztő ága­zatának részlegvezetője mun­kaköréből eredően sokat fog­lalkozik azzal, hogyan lehet­ne a nagyüzemi réteken bel- tartalmilag kifogástalan ta­karmányt előállítani. Hogy ne tűnjék szélmalomharcnak, amit következetesen állít, in­kább csak a fióknak írogat­ja meg ötleteit, amik nem éppen vadonatújak, talán túl­ságosan is egyértelműnek tűnnek. Csak az a nagy baj, hogy pénz kellene valóra váltásukhoz, nem is kevés. — Két évvel ezelőtt csi­náltunk egy számvetést — sorolja —, abból kitűnt, hogy egy hektár rét szerves trágyával való beszórása 15 ezer forintba kerül, műtrá­gyával viszont csak alig vala­mivel több mint a felébe. Rengeteg kísérlet igazolja, hogy a műtrágyával „felhaj­tott’ gyepek gasztronómiai, beltartalmi értéke gyenge, egyszóval egészségtelen a rajta termesztett takarmány Következménye a szaporaság hanyatlása, főleg az elsőbor- jasok között. Növekednek az állatorvosi költségek, a med­dőségi selejtezések. A drága pénzen felnevelt tehenet egy borjú után vágóhídra küldeni enyhén szólva: pocsékolás. Gyógynövények — Üjabban többfelé a gyep-gabona váltókkal tö­rekszenek mind a gabona, mind a rétek, legelők felja­vítására. Noha nem mai ke­letű szisztéma ez sem, bizo­nyosan egyike lehet az ol­csóbb, hatékonyabb megol­dásnak. — A fű előkészíti a talajt a gabona számára, s ez igaz fordítva is. De csak akkor, ha a gabonát szerves trágyáz­zák. A műtrágya kétségkívül nagyobb hozamra serkenti a növényzetet, a nitrogénben gazdag talajba visszaváltott gyeppel azonban továbbra sem érjük el a célt, ami a kérődzők fejlődését, hozamát illeti. A hajdani álattenyész- tők egyszerűen kezelték a ré­teket. Télen, ősszel érett trá­gyával terítették le azt a ré­szét, amit nyáron lelegeltet­tek. A kaszálóra nem enged­ték a jószágot, de a másik évben azt legeltették, amit előbb kaszálónak fogtak be. Az így kezelt gyep tele volt gyógynövénnyel, értékes alj­füvekkel, nem ismerték az imolát, a vadmurkot, iglicét, a szerbtövist. Az állatok egészségesek voltak. — Az elmondottakat na­gyon röviden summázhatjuk: a fűnek szerves anyagra, no, és vízre van tehát szüksége, és minden megváltozik. Csak­hogy, mint előbb láttuk, en­nek komoly anyagi vonzata van, más feltételekről nem is szólva. Mégis hogyan látja megoldhatónak a minőségi szénatermesztést? — Nos, én csak szűkebb környezetem adottságait tet­tem mérlegre. A mi gazda­ságunk a Körösi-érrel speciá­lis helyzetben van, ennek partjára vannak „felfűzve” állattenyésztő telepeink. A belvízszabályozás előtt ez té­len, tavasszal kiöntött, s le­rakta a rétekre hordalékát. Kövér, értékes széna termett ott. Ha rajtam múlna, akár zsilipeket is építenék, s a többszörösen átbuktatott, oxi­génnel dúsult, apró szerveze­tek által tisztított víz maga­san tartaná a talajvizet, tud­na nőni a fű. A Tisza is „fel­sóhajtana”. — Meglehet, túl utópiszti­kusán hangzik ez, aligha hi­szem, hogy van fórum, pénzintézet, ahol ezt komo­lyan vennék. Pedig úgy gon­dolom, ma több bajt okoz a kanális, mint régen, elszívja a talajvizet, azóta ismeretlen a sarjúszéna, egy betakarítás után felsül a határ. A kö­zeli almás és meggyes sem szenvedne annyit a száraz­ságtól a forró homokon. Visszacsinálni mindent? Kü­lönösnek hat, a sok költség­gel végrehajtott belvízrende­zésnek adnánk egy csapást, s hozzáteszem, az sem biztos, hogy más oldalról nem okoz- nánk-e még komolyabb vesz­teséget. Szóval véleményemet lehet vitatni... — Köztudott, hogy a me­zőgazdasági szövetkezetek adottságaik függvényében ál­lami támogatást kapnak, ki­váltképp azon tevékenységek javára, melyek a népgazda­ság számára fontosak. Ez vo­natkozik a szarvasmarha-te­nyésztésre is. Most mégis azon siránkozunk, nincs elég pénz a rét javítására. — A takarmánytermesztés színvonalának mércéje az ál­lati produktum. Amíg a konkrét támogatások nem a végterméket célozzák, addig az állam pénze könnyen könyvelési manővérré válik. A tenyésztési eredmények, a mennyiségi, minőségi muta­tók legyenek, amik megszab­ják, hogy mennyi pénzt- hasz­nálhat fel céljaira egy-egy gazdaság. A rétgazdálkodás ma sok helyütt a gazdálkodás mostohagyereke, de más vo­natkozásban is ideje lenne a közpénzeket olyan szempon­tokhoz kötni, amik nem en­gednek adminisztrációs kibú­vókat, és csak ott és arra költhetők, ami részben vagy egészben alapját adja a haté­konyabb gazdálkodásnak. A pémes erszény N. Nagyváthy úr így fogal­mazta ezt meg annak idején: „Én a szarvasmarharte- nyésztést , úgy nézem, mint minden polgár pénze kútfejét. Melly ha így van, a tenyész­tésnek minden akadályait el kell hárítani, és mind azokat az eszközöket előkeresni a mellyel azt elősegéllik. Ha mi ezzel felhagyunk, apró kevés marhát fogunk nevelni és ez által a pénzes erszény bizo­nyosan megüresedik.” Miklay Jenő Vászonra küldi a képet A mozilátogatók többségének aligha volt még alkalma bete­kinteni a keskeny ablakocska mögé, ahonnan időtlen idők óta minden este a vászonra kúszik a látvány. íme, ebben a nagy teljesítményű Xenolux típusú vetítőgépben pereg a 35 milliméteres filmszalag, amiből egy-egy előadás alkalmá­val 5—7 tekercset is „elfogyaszt” a masina. Benke István, a gépház gazdája ellenben sokaknak régi ismerőse, hiszen már egy évvel több mint negyedszázada a mozi dolgozója. Alig­hanem behunyt szemmel sem okozna neki gondot műsorra hangolni gépét (Varga Irén felvétele) Hörcsögprám Tőkés piacra szállítják Az Alföldön megkezdődött a hörcsögcsapdázás őszi idé­nye. Békésben és a szomszé­dos megyék nagy területein a Mezöberényi Áfész szervezi a „vadászatokat”, gondoskodik a felvásárlásról, és külön mel­léküzemágat létesített a felvá­sárolt bőrök kikészítésére, il­letve finomított, az exportigé­nyeknek is megfelelő prém- táblák gyártására. A hörcsögcsapdázásnak évente két idénye van: a ki­tavaszodástól május végéig tartó és az október—novem­beri. Természetesen a tavaszi bőrök az értékesebbek, hiszen ekkor a rágcsálók még dús téli bundájukat viselik. A Mezöberényi Áfész a tavaszi idényben nyolcszázezer darab kiváló minőségű bőrt vásárolt fél, az ősszel ennél jóval ke­vesebbre számítanak, de az idei mennyiség így is megha­ladja az egymillió darabot. Az áfésznek ez a tevékeny­sége igen jövedelmező, hiszen a finomított prémtáblákat ki­zárólag tőkés piacokon érté­kesítik: ebben az évben mint­egy negyvenmillió forint érté­kű hörcsögprémet exportál­nak. Emellett természetesen A pad másik végén Az ajándéknak számító nyá­rias napon a parkban elvétve akad szabad pad. A két igen jól öltözött fiatal nő a sok csomaggal láthatóan nagy megkönnyebbüléssel foglalta el a váratlanul felszabaduló helyet. Nem sokáig nézelőd­tek, műanyag táskájuk tartal­ma kötötte le figyelmüket. Még mindig a bevásárlás lá­zában vették szemügyre a drága dolgokat. A sokféle szö­vetanyag, a különféle méretű és fazonú pulóverek, csizmák és cipők látványos mustrálga- tása jó néhány sétálgató sze­mét odavonzotta. A kisebb ki­rakodóvásárt egyvalaki lát­szólag nem vette tudomásul. A pad szélén üldögélő idős néni, aki kiskutyájával él­vezte az őszi nap melegét. Tiszta, de meglehetősen ko­pott külseje volt, s régimódi, virágokkal díszített kalapja. Délidőt kongattak, a fiatal padszomszédok lassan szede- lőzködni kezdtek, miután el­döntötték, hogy a csomagok kocsiba helyezése után hol fognak ebédelni — hiszen eny- nyi fáradságos szaladgálás után valami előkelő helyen kell az étvágyat csillapítani. Az idős hölgy közben tiszta ruhaszalvétát helyezett a tér­dére, s vékonyka szendvicsét kezdte eszegetni ráérősen. Az okos szemekkel várakozó ku­tyájáról sem feledkezett meg, a papiroson tálalt parizervé- geket mohón falni kezdte a becézgetett kedvenc. „Ma csak erre tellett, Szofi, de a jö­vő héten, hä. hozzák a nyug­díjat, akkor bizony meglepjük magunkat valami finomság­gal — meg ám!” — szólt, és látszólag csak kedves állatá­hoz intézte szavait. A csoma­gokkal jócskán felpakolt két nő közül a fiatalabb elpirult, s zavartan, ügyetlenkedve matatni kezdett kézitáskájá­ban. Tétovázó és szégyenlős mozdulattal egy 50 forintost csúsztatott a néni mellé a padra, „a kutyásnak tessék belőle venni valami finomsá­got” — meglehetősen szép mo­solya most minden erőlködése ellenére igencsak torzra sike­redett. Távozó alakjuk már messze volt, de az idős néni nem nyúlt a pénz után, amit aztán egy enyhe fuvallat könnyedén felröpített s elke­vert a rozsdabarna levelek közé. A jelenet, úgy tűnt, semmilyen érzelmet nem vál­tott ki az idős hölgyből, csak a nagyon figyelmes szemlélő­nek tűnt fel, hogy hímzett zsebkendőjét néha a szeméhez emeli. De lehet, hogy csak az őszi erős napfény zavarta be­párásodott tekintetét...? Sz. J. Mozi SZOMBATON A nagyteremben: Cápa I. Színes, szinkronizált amerikai film. (Csak 16 éven felüliek­nek!) Előadás 5 és 7 órakor. A stúdióteremben: Hahó, Öcsi! Színes magyar ifjúsági film, fél 4-kor. A Jávor. Ösz- szeállítás Jávor Pál filmszere­peiből, fél 6-kor. VASÁRNAP A nagyteremben: Cápa I. Előadás 3, 5 és 7 órakor. A stúdióteremben: Hahó, Öcsi! Fél 4-kor. A Jávor, fél 6-kor. nem elhanyagolható a hör­csögcsapdázásnak a mezőgaz­dasági haszna sem, hiszen a rágcsálók veszedelmes pusztí­tói a gabonamagvaknak. játékokat vesznek Hét vége a gyerekekért A felszegi és tormási óvo­da szülői munkaközössége tár­sadalmi munkát szervezett a konzervgyárba. A felhívás hallatán sok szülő halasztotta el a hét végi nagytakarítást, mosást. A vállalat a raktár­ban adott munkát, csomago­lás volt a feladat. A szülők, óvónők alkotta brigádok már az első órában jól összehan­golódtak, egymás keze alá dolgoztak, s ez teljesítmé­nyükön is megmutatkozott. Még véget sem ért a mű­szak, a normát máris teljesí­tették. Óvodáinknak többféle játék­szerre van szükségük, főleg a kiscsoportokban, ahol az alap­vető játékszereket rendre gyarapítani kell. Ezért a szü­lői munkaközösség a nevelő- testülettel egyetértésben a já­tékok vásárlására fordítja a konzervgyárban keresett ösz- szeget. Ezúton is köszönetét mon­dunk azoknak a szülőknek, akik az Ifjúság utcai és a Kossuth Lajos utcai óvodák gyerekei érdekében a pedagó­guskollektívával együtt fára­doztak. Köszönettel tartozunk a gyár vezetőségének is, hogy lehetőséget adott célunk meg­valósításához. A jövőben is szertnénk újabb társadalmi munkákat szervezni. Rohanó világunkban és nehéz gazda­sági helyzetünkben őszintén méltányolandó gesztus ez. Óvoda vezetősége Sporthírek Rangadó idegenben Szigetújfalu—Nagykőrösi Kgy. Kinizsi A 9. forduló után a tabella állása: 1. Tápiószecső 9 8 — 1 26-10 16 2. Szigetújfalu 9 6 1 2 39- 8 13 3. Sülysáp 9 5 3 1 17- 8 13 4. Nagykörös 9 5 2 2 15- 6 12 5. Kakucs 9 5 13 17-10 11 6. Örkény 9 4 3 2 17-11 11 A múlt bajnoki évben ősz­szel Szigetújíalun a Kinizsi nyert 3-1-re, tavasszal Nagy­kőrösön már 1-1 volt az eredmény. Az újfalui labda­rúgás — mint a tabella is mutatja — nagyon sokat fej­lődött egy év alatt. Különö­sen hazai pályán nagyon gól­erősek. Eredményeik: —Her- nád 8-1, —Abony 8-2, —Tá- piógyörgye 14-0, —Örkény 1-0. Idegenben: Monoron 2-1-es vereség, Sülysápon 1-1-es döntetlen, Tökölön 1-0-ás ve­reség, Dabason 3-0-ra, Péee- len 3-1-re nyertek. A Kinizsi amatőrcsapat, a játékosok kedvezményben nem részesül­nek, ha csak az nem, hogy megfelelő, jó körülmények kö­zött sportolhatnak, szép kö­zösségi életben élhetnek, utazhatnak. Az utóbbi mér­kőzéseket értékelve nagyon találóan jegyezte meg Virág András, a csapat középhátvéd­je, hogy a csapatban, a já­tékosokban megvannak az adottságok a jó szereplésre, de éppen az amatőröket jel­lemző tűz, akarás, lelkesedés hiányzik a Kinizsiből. Jó vol­na, ha ezek a tényezők páro­sulnának a tudással és a to­vábbi mérkőzéseken a teljes csapat — eddig is voltak jó teljesítmények — egy ember­ként küzdene a sikeresebb szereplésért. Az ifiknél az élmezőny helyzete a következő: 1. Pécel 9 7 2 — 41- 8 16 2. Abony 9 7 1 1 32- 9 13 3. Szigetlijfalu 9 7 — 2 29-12 11 4. Nagykőrös 9 6 1 2 30-10 13 5. Honor 9 5 2 2 29-14 12 6. Tápiószecső 9 4 2 3 16-13 10 A múlt évben a Kinizsi ifi Szigetújfalun 3-1-re, hazai pályán 5-0-ra nyert. Azóta sokat változott a két csapat erőviszonya. A körösi csapat megfiatalodott, az újfalui erő­södött. A számok hasonló ké­pességű csapatokra mutatnak. A Kinizsi ifiktől tisztes helyt­állást várunk, még idegenben is. A serdülők ma Albertirsán játszanak. P. S. Kézilabda: döntő összecsapás Nk. Kgy. Kinizsi—Ferihegy SE (Vecsés) 26-23 (13-12). Nk.: Szondy — Mocsai (1), Gogh (3), Mátrai (3), Vilcsák (6), Kerny (3), Budai (8); cse­re: Eszes — Rónaszéki, Tóth F. (1), Ferik (1). Az idegen­ben sorra került megyei fér­fi II. osztályú bajnoki kézi­labda-mérkőzésen a körösiek nem játszottak jól, de lelke­sen legyőzték a középmezőny­be tartozó ellenfelüket. A hátralevő: Közgép (Ceg­léd) II. elleni hazai találko­zón legalább egy pontot kell szerezniök a kinizsiseknek, ha a feljebbjutást is jelentő má­sodik helyen akarnak végez­ni. A jó ellenféllel szemben ma szükség lesz a szurkolók biztatására! A körzeti III. korcsoportos diák fiú kézilabda-bajnokság második játéknapján a Rákó­czi iskolai pályán csak egy ta­lálkozóra került sor, mert a kocsériak az ezzel egy időben folyó labdarúgó-mérkőzések­re hivatkozva nem jelentek meg. Petőfi isk.—Rákóczi isk. 25-3 (12-0) volt. A fiúk végeredménye a kö­vetkező: 1. Nk. Petőfi isk. 4 4 — — 61-23 8 2. Nk. Rákóczi isk. 4 1—3 14-75 2 3. Kocséri isk.* 4 1 — 3 45-22 2 *=a ki nem állásért azonos pontszám után, az alacso­nyabb helyre rangsorolták. A petőfisek győztes csapatá­nak játékosai: Bakonyi Fe­renc, Dudás Sándor — Sza­bó Károly, Schlégel Attila, Farkas Gábor, Godó István, Fehér Sándor, Hegedűs Lász­ló, Gorócz Gábor, Holló Gá­bor, Ajtai Tibor és Illés Lász­ló. Szombati sportműsor Kézilabda. Kinizsi-sportte­lep, 14.30: Nk. Kgy. Kinizsi— Közgép (Cegléd) II., megyei férfi II. osztályú bajnoki rangadó mérkőzés. Labdarúgás. Kinizsi-sportte­lep, 9.30: Nk. Kgy. Kinizsi serdülők—Albertirsai Micsu­rin SE serdülők összevont körzeti bajnoki mérkőzés. Sportlövészet. Kocséri lőtér, 9 óra: Kocsér Kupa meghí­vásos verseny. Tekézés. Tiszakécske: T. SC —Nk. Mészáros Tsz SK, NB III-as csapatbajnoki rangadó mérkőzés. Vasárnapi sportműsor Cselgáncs. Cegléd: úttörő Évig Kupa-viadal. Labdarúgás. Szigetújfalu: Sz. Vörös Meteor—Nk. Kgy. Ki­nizsi, felnőtt és ifjúsági me­gyei II. osztályú bajnoki mér­kőzés. ____________S. Z. Holnap vásár Október 25-én, holnap orszá­gos állat- és kirakodóvásárt rendeznek városunkban. ISSN 0133—2708 (Nagykőrösi Hírlapi

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents