Pest Megyei Hírlap, 1987. október (31. évfolyam, 231-257. szám)

1987-10-03 / 233. szám

mi MEGYEI VILÁG PROLETÁR JMí EGYESÜLJETEK XXXI. ÉVFOLYAM, 233. SZÁM Ára 2.20 forint 1987. OKTOBER 3., SZOMBAT Kormányfői szinten KGST-iilésszak Október 13-án Moszkvában megkezdődik a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsá­nak 43;-trend-kívüli)' ülésszakai A megállapodásnak megfe­lelően, az' ülésszakot a KGST- tagországok kormányfőinek szintjén tartják meg. A magyar küldöttséget Grósz Károly, a Miniszter- tanács elqöke vezeti. Módosul a tagdíjfizetés Pénteken ülést tartott a Szakszervezetek Országos Ta­nácsának elnöksége. A testü­let előterjesztést vitatott meg az új tagdíjrendszer bevezeté­séről. A magyar szakszerveze­tek XXV. kongresszusa ho­zott határozatot a 30 éve fenn­álló tagdíjrendszer egyszerű­sítésére és korszerűsítésére. Az Országgyűlés elfogadta a szakszervezeteknek azt a ja­vaslatát, hogy á kifizetett tag­díj ne képezze a jövédelem részét, így az után nem kell személyi jövedelemadót fizet­ni. A tervezet szerint a tagok főfoglalkozású munkaviszo­nyukból származó, a nyugdíj­járulék alapjául szolgáló havi keresetük és az esetleges táp­pénz együttes összegének meg­közelítőleg egy százalékát fi­zetik tagdíjként. Az adómen­tesség csak úgy biztosítható, ha a tagdíjakat a bérszámfej­tés során levonják a dolgozók keresetéből. ., Az .elnökség úgy határozott, hogy a SZOT döntése előtt további konzultációt folytat a tagsággal a tagdíjrendszerről. Átadták az új buszpályaudvart Cegléden Javuló közlekedési feltételek MA: ma ____:^LZ.L-—'. „Az is hamarosan kide­M ttganhaboru" rült> hogy a lakók eny­ffg Aranysas Körút hén szólva bizalmatla­nok a tanáccsal szemben,' a vita megfelelő mederben tartására tett minden kísérletet sértésnek vesznek, s könnyen személyeskedéssel vádolják a tanács képvise­lőit sőt azt a lakótársukat is, aki nem osztja nézetei­ket..(3. OLDAL) Mikor nihenten *•- Sa->nos' éppen neTrégi­mmUT JJintzi ben egy igencsak furcsa a pedagógus ? döntés született a SZOT el­nökségi ülésén. Eddig a beutaló jegyek 60 százaléka a nyári szünet idejére szólt, 40 százaléka pedig az eszten­dő egyéb hónapjaira. A többi ágazati szakszervezet kép­viselője ezt igazságtalannak tartotta és az elnökség meg­változtatta az elosztás rendszerét.” (4. OLDAL) Húm vAa: ,S végül az ^mm.mm • m m. mm . - igazi szenjsá­vulagpohitkea kitekinies oó ezután következik — ha minden az eredeti menetrend. szerint zajlik majd — Mihail Gorbacsov az Egyesült Államok­ba utazik, s a Ronald Rea^annel megrendezett tárgyalá­sokon a két vezető aláírja azt a szerződést, amely első ízben a nukleáris korunkban megsemmisítésre ítéli e pusztító fegyverfajták egész osztályait.” (6. OLDAL) Vaavondéxsma ”A megyébcn napjainkra V ezerhatszáz fölé emelkedett azoknak a személyeknek a száma, akiket vagyon elleni bűncselekmények miatt jogerősen elítélnek, s bárhogyan nézzük is, községnvi népnek megfelelő siserehad e.” (7. OLDAL) IfÚCU „Hétközben a váci játékosok egy­_ , mm. más elleni mérkőzése szerepelt haXBweladat műsoron, s a Zalaegerszeg, vasár­napi vendégszereplése előtt még ma is készülődünk. Szeretnénk ha minél több szurkoló biztatná a csapatot, s lelkesítésükkel is hozzásegítenék az együttest a rég várt győzelemhez.” (11. OLDAL) Krasznai Lajos, Kárpáti Ferenc és Urban Lajos Tari Sándornak, a Volán Vállalat vezérigaz­gatójának társaságában megtekintik az új létesítményt (Hancsovszki János felvételei) Nyolc induló-, négy érkező- és huszonnégy tárolóállással, váróteremmel, forgalomirányí­tó helyiségekkel, konyhával, étkezővel, szociális részleggel adták át pénteken délután rendeltetésének az új ceglédi buszpályaudvart. Az avatóün­nepségen jelen volt Urbán La­jos közlekedési miniszter, Kár­páti Ferenc vezérezredes hon­védelmi miniszter, Cegléd or­szággyűlési képviselője és Szükség van az áldozatvállalásra Nő a tanácsok felelőssége A főváros, a megyék és a megyei Jogú városok tanácselnökei tar­tottak értekezletet pénteken a Parlamentben. A Minisztertanács Ta­nácsi Hivatala szervezte eszmecserén részt vett és felszólalt Grósz Károly, a kormány elnöke. A tanácskozáson — amelyet Horváth István, a Minisztertanács elnökhelyettese vezetett — a tanácsi gaz­dálkodás időszerű kérdéseiről, az 1988. évi terv és költségvetés taná­csi vonatkozású elemeiről szóltak a résztvevők. Maróthy László miniszter­elnök-helyettes, az Országos Tervhivatal elnöke elöljáró­ban kiemelte: sikeres két esz­tendőt zártak a tanácsok, je­lentős volt az előrelépés az el­maradott térségek fejlesztésé­ben. Jelentős volt az előrelépés az általános. iskolák és a kö­zépfokú oktatási intézmények bővítésében, valamint az ivó- vízellátás javításában. Egye­bek között Pest megyében a lakossági infrastruktúra kiépí­tésében értek el eredményeket. A továbbiakban vázolta az 1988. évi terület- és település- fejlesztési elképzeléseket, a la­kossági szolgáltatások hatéko­nyabb működtetésének köve­telményeit. Rámutatott: rend­kívül fontos, hogy a különbö­ző települések közötti alapel­látási különbségek tovább ne csökkenjenek. Erre a köz­ponti erőforrások, .várható mérséklődése ellenére is lehe­tőség van. Mint mondotta meg­növekszik majd a koordináció szerepe a különböző térségek foglalkoztatáspolitikai kon­cepcióinak kialakításában, a munkahelyteremtés lehetősé­geinek meghatározásában. Ma­róthy László foglalkozott vé­gül a kormány munkaprog­ramjából a tanácsokra háruló feladatokkal is. Békési László pénzügymi­niszter-helyettes az idei pénz­ügyi folyamatok elemzése után az adó- és árreform ■, tanácsi gazdálkodásra gyakorolt hatá­sáról, adott áítfőgó képet. Kovács Antal államtitkár, az Országos Vízügyi Hivatal • el-' nőké elmondotta: a - forrás- csökkénések érintik majd a tanácsi gazdálkodásban elha-. tározóit fejlesztéseket, s az eh­hez kapcsolódó regionális cé­lokat is. Elsősorban azt • kell megoldani* hogy a kiemelt tér­ségekben a--fejlesztések, meg­valósuljanak, s' meglegyen az összjiang a', térségi- és a. helyi fejlesztések között. A jövőben az eddigieknél is jobban szá­mítani kell az ebben érdekel­tek anyagi áldozatvállalására. t Papp Lajos államtitkár, a Minisztertanács Tanácsi Hiva­talának elnöke időszerű kor- mányazti intézkedésekről tájé­koztatta a tanácsi vezetőket. Krasznai Lajos, az MSZMP Pest Megyei Bizottságának el­ső titkára. Az egybegyűlt érdeklődök előtt Fekete Antal városi ta­nácselnök tartott avatóbeszé­det. Mint mondotta, jeles ese­mény ez a Ceglédi ősz ren­dezvényeinek sorában. A nemzetközi és a honi gazda­ság helyzete kedvezőtlenül hai a tanácsok munkájára, ilyen körülmények között nagyon nagy értéke van valamennyi létesítménynek, ami a hetedik ötéves tervidőszakban megva­lósul. Három éve, 1984 elején született meg az egyezség a Ceglédi Tanács és a Volán Vállalat vezérigazgatója kö­zött a közös beruházásban épülő új buszpályaudvarról. Az előzetes tervek 40,5 mil­lió forintos költséggel számol­tak. A kivitelezői megbízatást — versenytárgyalás alapján — a Dél-Pest Megyei > Tanácsi Építőipari Vállalat kapta meg. Huszonhét hónap alatt ma- gaslott fel a buszközpont a vasútállomás tőszomszédságá­ban, a város szélén. A mun­kálatokat jó néhány, előre nem látható akadály lassítot­ta : a terület mély fekvése, ola­jos talajszennyeződés, a tér­képen nem szereplő közművek stb. Elkészültével azonban a környék több mint 90 ezer la­kosának utazási feltételei lesz­nek kulturáltabbak. Fekete Antal beszéde után Urbán Lajos közlekedési mi­niszter — a szalag átvágásával — a helybeliek gondjaira bíz­ta a létesítményt. A buszállomás áthelyezése a város heiyi és helyközi vo­nalhálózatának és tjßenetrend- jének átformálását igényelte. Az új rend október 5-én lép életbe. V. S. Kitüntetések, elismerések a legjobbaknak Több lábon állhatnak Ünnepélyes munkásgyűlést tartottak a Pest Megyei Duna Volán Vállalat gödöllői üzem- igazgatóságán tegnap abból az alkalomból, hogy a dolgozó kollektíva birtokba vette az új központi telephelyet. Az eseményen jelen volt dr. Ko­csis Péter, a megyei pártbi­zottság osztályvezetője, Fá­bián János, a Pest Megyei Duna Volán Vállalat igazgató­ja, Herczenik Gyula, a gödöl­lői városi pártbizottság első titkára és Papp István, Gö­döllő tanácselnöke. Az üzemigazgatóság szak- szervezeti bizottságának tit­kára. Branda Ferenc el­mondta: nem mindenki ér­tett egyet azzal a kockázatos vállalkozással, hogy a felszá­molásra ítélt KKMV vagyona egy részének átvételével és hasznosításával új telephelyre költözzenek. Aki azonban fi­gyelemmel kísérte az átalakí­tás munkáját, elismeréssel szólhat róla. Bodnár Béla üzemigazgató ünnepi beszédében először számot adott arról: honnan indult és hová jutott a kol­lektíva,az alapítástól eltelt 18 év alatt. Tavaly, a szervezeti átalakítás nyomán jött létre a Pest Megyei Duna Volán Vállalat, amely magában fog­lalja a Volán 1. Számú Vál­lalat háronr Pest megyében működő üzemigazgatóságát. Három veszteséges üzemet kellett egységes és jól gaz­dálkodó kollektívává ková­csolni. Már a múlt évben 8 milliós nyereséget könyvel­hettek el. Tudják, hogy ki­zárólag szolgáltatásaik bőví­tésével, eredményes üzlet­ágak megteremtésévéi és a teherfCiVSrozásban rejlő tar­talékaik kihasználásával1 ér­hetik el a gazdálkodási stabi­litást. A KKMV telephelyé­nek megvásárlása elősegítette, hogy a több lábon állás elvét ne csak hangoztassák, hanem — egyelőre — minimális mér­tékben meg is valósítsák. Jól sikerült társadalmi­munka-akcióval minden dol­gozó részese volt a honfogla­lás pillanatának. Azóta a szo­kásos feladatok mellett épí­tették az új telephelyet. A munkásgyűlés végén a leg­jobbnak kitüntetéseket, elis- merjséket nyújtottak, át. B. G. Budapesten Kelet-nyugati párbeszéd Október 5-én és 6-án- Bu­dapesten tartja találkozóját a kelet—nyugati párbeszéd el­mélyítésére létrehozott berge- dorfi vitakör. Az eszmecserét neves politikusok, politológu­sok vezetik be. A budapesti tanácskozáson a szocialista és a nyugati or­szágokból érkezett 36 -ki­emelkedő tudós és szakértő vi­tatja meg az európai kelet— nyugati kapcsolatok helyzetét, különös tekintettel arra, hogy miképpen lehet az együttmű­ködést a bizalomépítés szolgá­latába állítani a kontinens bé­kéjének és biztonságának ér­dekében. T TEHERVÁLLALÓ anulgatjuk az új fo­galmakat., mert az új helyzetek, az új körülmények rákényszerí- tenek bennünket, - hogy, (ha, lassan is, ha köyef^ezetlé- 'nüi is) rájöjjünk: jobb,-há',.’ mindent annak ■ nevezünk, ami. Szépítgetés, csbThagö- lás nélkül meggyőzőbb .a valóság, mert akkor annak * látjuk, aftúnek kell. ,a . változtatások sürgetőjének.. Az új fogalmak egyikei'; arriivel meg kell barátkoír, • nunk (ha tetszúk. ha.’ nem?) tetszik ez a • barátkozó:,', egy, az objektív helyzetből következő ideológiai és po­litikai (azaz elvi és gya­korlati) kívánalom: nőtél- . ni, szükséges a; társadalmat ' tehervállaló készségét. Növelni?! Hiszen úgy:., érezzük; ebnél' többet.. j Az objektív környezet, (a kül- és belföldi környezete a gazdálkodásnak) nem sok ügyet vet arra, mj mit érzünk egyénileg, mi a be­nyomásunk. Amint tagad­hatatlanul igaz az is, hogy hosszabb időn át elszok­tunk tehervállaló készsé­günk, pátyolgatásá tó); vi­szonylag jól mentek a dől-' gok. Valamikor, még a hét- ; venes években, a hatvanas évek második felében. Sok idő eltelt azóta. \ ■ Tehettük volna, szokhattuk volna azt, amit most kívánunk, sürge­tünk. amire (tagadhatatla­nul) égető szüksége van a társadalomnak. Az előb­biekben ismétlődően sze­replő tagadhatatlanulnak nem stílusbeli pongyolaság az ólra, hanem éppen a .nyomatékosítás. Érzékelte- ‘tése az e'.artdalodásnak, ha jóban . van. ‘részünk (mint az- ernlílett „időszakban), s: !az össznépi . felszisszenés- .nék, amikor ajtót nyit-ránk ., a; rossz, mint teszi ezt' mostanában.; Az összetett*- -ség az, ami hiányzik 'gon­dolkodásmódunkból, ■ s- en­nek következményeként hí­ján völtunk (vagyunk) a tehervállalást készség ter­mészetesként. ■ történő el­fogadásának'.' -..Akkor,” min-, den fehér, ..most” • minden .fekete? Amikor akkor volt, akkor sem fehérlett min­denkinek a fehér. amint most sem feketéllik min­denkinek a fekete. Messzire gyűrűző hatásom kát foglal magába a figyel­meztető tény, ami szerint, a megyében a lakosság meg­takarításai (hosszú idő óta ez az első eset), az év ed­dig eltelt időszakában a tavalyinál kisebbnek bizo­nyulnak, ugyanakkor a la­kossági hitelek iránt vál­tozatlanul nagy' a kereslet. S ez csak egyetlen mozza­nat a sok lehetséges közül annak illusztrálására, a ne­hezebb gazdálkodási hely­zet miként visz a jövedel­mekhez való hozzájutás út­ján a korábbiaknál sokkal nagyobb eltéréseket a csa­ládok (a háztartások) gaz­dálkodási magatartásába. Hiba lenne azonban a le­hetséges mozzanatokat pusztán az anyagiak köré­ben keresni. A teherválla- ló készsége a társadalom­nak ki kell hogy terjed­jen olyasmire is, mint az intézményrendszer külön­böző részterületein (a szak­képzésben, az egészségügy­ben stb.) felhalmozódott fe­szültségek fokozatos enyhí­tése. a hirdetett és a tény­leges demokrácia ellent­mondásainak mielőbbi fel­oldása, azaz valójában a tehervállalás a változás (annak szükségessége, meg nem kerülhetősége) elfoga­dása. 1 Megkockáztatjuk a túl­zást, éppen a könnyebb érthetőség kedvéért: a tár­sadalom tehervállaló kész­ségével nincsen semmi baj, az létezik. S valóban léte­zik, csak éppen valami fur­csán torz módon, mert mi­közben osztályokra, réte­gekre, csoportokra, egyé­nekre bomlik, egyre in­kább másoknak címzett (másokra áthárítandó) teen­dő lesz belőle, sőt olyan kötelesség, amelyet má­soknak vita- nélkül kell tel­jesíteniük. S ez a mások­nak címzettség az igazi, a nagy veszedelem, mert té­ves (hamis) irányba fordít­ja a figyelmet, a figyelem­mel a cselekvést, s a cse­lekvés másókra hárításá­val a részvétel szándékát, L akaratát, mértékét. Mi ennek a szakasznak va­gyunk a kellős közepén; túl kell jutnunk rajta most már! S nem azon a mó­don, amint azt a politizá­lás lélektanának némely amatőrje óhajtja, a min­dennapos ráolvasással, . a nehéz helyzetet egyetlen érvként használva. A meg­oldás' más irányban kínál­kozik. egyen valóban foko­zott és növekvő a társadalom tehervál­laló készsége, de úgy,- hogy ennek a tehervállalásnak a mikéntjében és hogyanjá­ban jelentős (az össztársa­dalmi érdekeket tükröző) differenciálás jöjjön létre. A mindenkire azonos nagy­ságú terheket kívánás ugyanis olyan hamis (tehát ál-) igazság, amely a szán­dékok ellenére elsősorban azokat sújtja, akik eddig sem álltak félre, amikor a tehervállaló készség bizo­nyításáról volt szó. Gazdag, tapasztalataink vannak már arról, a könnyebbnek lát­szó) megoldások kerülnek valóságosan a legtöbbe, hi­szen semmit sem visznek dűlőre, csak halasztják, ta­karják azt, ami azután hír- ’ télén és egyszerre szakad a vállunkra. S ilyen hely­zetben valóban nagy kér­dés, milyen, mekkora a tár­sadalom tehervállaló kész­sége. M. O.

Next

/
Thumbnails
Contents