Pest Megyei Hírlap, 1987. október (31. évfolyam, 231-257. szám)

1987-10-22 / 249. szám

1987. OKTÓBER 22., CSÜTÖRTÖK Elapadt a lelkesedés Még emlékszem mekkora lel­kesedéssel fogadták az elmúlt esztendőben a város és a kör­zet iskoláiban a Dunakanyar 7+1 elnevezésű, a városi ta­nács által patronált és komoly pénzzel dotált tömegsport-ren­dezvényt. Az akció célja az volt, hogy tanévenként nyolc­szor az egyes osztályokból (ra­jokból) minél több gyerek és felnőtt jelenjen még és fussa végig a kijelölt távot. A papák, mamák a nebulók pontjainak számát gyarapították, ildomos volt tehát minél több szülőnek, kis és nagy testvérnek meg­jelenni. ; Az elmúlt esztendőben akadt olyan forduló, ahol 15Ö0-an tel­jesítették a távot. Nem moa* dóm, hogy ez roppant nagy szám, ha tudom, hogy Szent­endrén 2500 általános iskolás él, a körzet tizenhárom falvá- ban legalább kétszer annyi. De valami, már tömeg. Csakhogy a lelkesedés jó ma­gyar szokás szerint fördulóról fordulóra apadt. Ügyhogy a hét végén rendezett futónapon még háromszáz gyermek sem indult. A szülők száma pedig tucatra sem rúgott. Pedig a példaadással sem volt baj. A pedagógusok, a város tanács­elnöke ott kocogott a sorban. Ilyenkor szeretném megkérdez­ni azokat, akik azt állítják, hogy azért nem mozogna’ mert nincsenek szervezett prog­ramok, egyedül pedig nehéz. Hát itt van évi nyolc alkalom, a családdal együtt... De másutt is tapasztaltam ugyanezt. Az emberek döntő része kényelmes és lusta. Fog­ja a felesleges kilóit és beszél róla, hogy jó volna lefogyni, egészségesen élni. Ezért tenni is, már nincs akaratereje. Alig 300 gyerek és néhány felnőtt a térség közel 60 ezer lakójából. Ha jól számolom, 5 ezrelék. Csőd. Mi lett volna, ha rossz az idő? Megint fuccs- ba ment egy hasznos, jó kez­deményezés. SZENTENDREI ■ A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA A kereskedők gondjai Kitiltják a zugárusokat Idegenforgalmi menedzser a láthatáron Gyors vizsgálat Ügy korrekt, ha helyet adunk annak is, ha valamelyik cikkünk nyomán intézkedés születik. Különösen, ha á vizs­gálat gyors és a vétséggel ará­nyos büntetést szabnak ki. Lapunk október 8-án a Vil­lanófényben közölté, hogy a Nyugat-Pest Megyei Élelmi­szer Kiskereskedelmi Vállalat- 99. számú pomázi boltjában az tvsyik1 eladó . zaklatott egy ve­vőt. : A NYÉK igazgatófa, úr.Hor-- váthi József a cikk , nyomán gyors vizsgálatot rendelt el, s a vétkes dolgozót elmarasztal­ta. Nem mulasztotta el lapun­kat értesíteni a dolgokról. Mi. pedig reméljük, hogy ezek után nyugodtan vásárol­hatnak a NYÉK 99. számú boltjában. Az elmúlt héten azokkal a kiskereskedőkkel találkozott a város tanácselnöke, akik a turisták és a lakosság alapel­látását segítik. Két fő témáról esett szó. A szentendrei keres­kedők nehezményezték, hogy a tanács nagyon sok engedélyt ad ki idegeneknek. Ugyanazt árulják, mint a helyiek, nem árualap-bővítésről van tehát szó. Ráadásul tetszés szerinti helyen rakodnak ki, aligha ve­szik figyelembe, hogy a tanács melyik négyzetmétereket jelöl­te ki számukra. A szentend­reiek az egészséges üzleti ver­seny mellett állnak, ez azon­ban más. Az időszakos kirako­dók jó vadászterületnek tekin­tik a várost, csak akkor áru­sítanak, ha érdemes, több he­lyen megjelennek ugyanazon a napon. Ez a jelenség egyik oka an­nak, hogy egyre több az ér­téktelen giccs. Ráradásul nem takarítanak maguk után, az üzletek tulajdonosai pedig kénytelenek ezzel foglalkozni, mert ők állandóan ott vannak. Riasztó események is történ­tek. Akadt olyan kitelepült árus, aki háztartási mérlegen, zöldségesdobozból, szeneslapát­tal porciózta a cukorkát. Kevés eredményt hozott, hogy a tanács illetékesei zsűrizték az eladásra kerülő termékekét.' Mért ‘mást mutat­tak be és mást árultak. A kereskedők javasolták, -hogy, vegyék át a- Bataton-par-- ton szokásos gyakorlatot, mely szerint 500 méteres körzetben ugyanazt a cikket, amelyet sta­bil helyen áruló kereskedő tart, nem szabad árusításra kínálni, A másik téma a Duna-partí közlekedés helyzete volt. A meghívottak kifogásolták, hogy a buszokat kitiltották a város centrumából. Az idős emberek — véleményük szerint — a távolabb fekvő parkolókból nem tudnak lejönni a folyam partjára, pláne, ha csak rövi- debb szentendrei látogatásra érkeztek. A kereskedők javas­latának lényege: engedjék be a buszokat a belvárosba ad­dig, amíg leteszik az utasokat, aztán a jármű távozzon a par­kolókba. Ahogyan a parkoló­őrök jelenleg hívják CB-n a taxikat, úgy lehetne értesíteni a buszsofőröket, hogy mikor jöjjenek vissza a csoportért a belvárosba. Gondokat okoz az is, hogy a szentendrei parkolókban nincs víz, WC. Az emberek a cent­rumban, ahol az idegenforga­— Űj cím. A Szentendrei Népi Ellenőrzési Bizottság irodája a tömegszervezeti ház­ba költözött, Szentendre, So­mogyi—Bacsó part 18.. fszt. 2. Levélcím: Pf. 54. Telefonszám változatlan: 06-26-10-715. —? Tanfolyam. Kis teljesít­ményű kazánfűtői tanfolyam indul a művelődési központ­ban október végén, amely elő­reláthatólag december végéig tart. A felvételhez nyolcosztá­lyos,. végzettség és . egészség­ügy^ alkalmasság szükséges. Jelentkezés és felvilágosítás: a művelődési központban (10-222, 10-194), vagy a fel­szabadulás-lakótelepi fűtőmű­ben (11-542), Örökzöldek, gyümölcsfák A Fővárosi Kertészeti Vállalat tahitótfalui faiskolai árudájá­ban most az örökzöldek a keresettek. A gyümölcsfák árusí­tását november elején kezdik. A képen Matos Andrea az osz­lopos borókát válogatja. lom zöme jelentkezik, nem tudnak kezet mosni. Még egy érdekes javaslat hangzott el. A kereskedők hasznosnak tartanák, ha a vá­rosi tanácsnál dolgozna olyan személy, aki a település ide­genforgalmát menedzselné. Szerintük ennek a fontos te­rületnek most nincs felelős gazdája. Dr. Színi István egyebek mellett azt válaszolta, hogy a városnak érdeke a helybeli kiskereskedők, kisiparosok vé­delme. Meggondolandó az a javaslat, mely szerint 500 mé­teres sugarú körben nem ad­nának ki engedélyt azonos cikkek árusítására. A főtéri buszterminál létesítésével fog­lalkozik a város. Sajnos több százezer forintba kerül. Nincs rá fedezet, pedig mindenki tudja, hogy a ráfordítás ha­mar megtérülne. A kiskereskedők és kisiparo­sok ígéretet kaptak arra. hogy a jövő évben a tanács ille­tékesei gyakrabban ellenőrzik az ideiglenes kitelepülőket. A szemetelőket, zugárusokat kitiltják a településről. A meg­beszélésen felvetett összes kér­dést megvizsgálják, s az érde­kelteknek értesítést küldenek, illetve a fontosabb témákra vissza térnek. Hivatalos értékelés a nyárról A szentendrei búcsú dicsérete A városi tanács végrehaj­tó bizottsága a legutóbbi ülé­sén értékelte az 1887. évi rendezvényeket. A szentend­rei tavaszi napok (március 19—20. között) elsősorban azért volt sikeres, mert a műsorok a település történel­mi hangulatához, nemzetiségi és művészeti jellegéhez, mű­emléki környezetéhez igazod­tak. Példaként hozhatók a kiállítások: a Szerb művészet és kulturális értékek, Szent­endre a millenniumtól az első világháború végéig, Modern szentendrei törekvések a képzőművészetben, a Búcsú- fia-vásárfia. A nemzetiségi jelleg miatt volt szerencsés a Vujicsics és a Kecskés együt­tessel való találkozás. Ezt a vonalat erősítették a nemze­tiségi néptáncosok és a fú­vószenekarok. Visegrádon is A tavaszi napok programja hol több, hol kevesebb láto­gatót vonzott, ami a propa­gandamunka, a közönségszer­vezés hiányosságainak tudha­tó be. A Szentendrei nyár, amely a dunakanyarbeli kulturális eseményeknek a csúcsát je­lenti, ebben az évben már térben és időben „széthúzva” jelent meg. Vagyis bizonyos programoknak a városon kí­vül Visegrád is otthont adott. Időben pedig felölelte a nyá­ri hónapokat úgy, hogy jú­liusban megőrizte a fesztivál jelleget. 1987-ben a nemzet­közivé nőtt ifjúsági sport* és barátságfesztivállal nyitottak. Ennek keretében nagy siker volt a hagyományos indián­eszkimó és delfin-derby já­ték, amely mintegy ezer ti­zenévest vonzott határainkon túlról is. Kitűnően előkészí­tett és szervezett eseménysor volt ez, mely azt is jelezte, hogy a továbbfejlesztés lehe­tőségei ebben a műfajban korántsem lezártak. A Szentendrei Teátrum 1987-ben is — ragaszkodva a hagyományokhoz — két pro­dukcióval várta a vendége­ket. A Moliére-darab, a Sca- pin furfangjai — bár máso­dik évben játszották Szent­endrén — telt házakat hozott, de még nagyobb siker volt Rossini vígoperája, a Hamu­pipőke. Az új darabot nem­csak a közönség, hanem a kritika is elismerő nyilatko­zatokkal illette. Kétségtelen, hogy a nyári színház a szent­endrei események gerincét alkotta, de ehelyütt is szólni kell arról, hogy a Fő téren felállított színpadát évről év­re erősebben bírálja a köz­vélemény. Az ugyanis akadá­lyozza a közlekedést, a boltok áruval való ellátását és tel­jesen tönkreteszi a városköz­pont látványát. (A városi ta­nács végrehajtó bizottsága egy régebbi ülésén már' ha­tározatot hozott arról, hogy a teátrum színpadát a jelen­legi formájában a jelenlegi helyén csak 1990-ig engedi feállítani. Ezután vagy más­képpen, vagy más helyen kell felépíteni a nézőteret.) A Pest Megyei Művelődési Központ és Könyvtár 1987 nyarán a Városházudvari színjátékoknak és a Barcsay- gyűjtemény kertjében rende­zett dzsessz- és folkesteknek volt a gazdája. Az átlag né­zőszám 300 körül volt, s az igen magas , színvonalú zenei előadások végre anyagilag is rentábilisnak bizonyultak. A Városházudvari színjátékok igen változatosak voltak, kü Hajnalban és délután A szemetelés bocsánatos bűn? Örökzöld vitatéma a város­ban, hogy tiszta-e a település vagy sem? Vannak, akik azt mondják, hogy ismernek ha­sonló nagyságú helyeket, pél­daként említik Kőszeget, amely összehasonlíthatatla­nul gondozottabb, mint Szent­endre. Mások amellett kar­doskodnak, hogy nem is lehet jobban kitakarítani az utcá­kat és tereket, mert a forga­lom ezt lehetetlenné teszi. Meg aztán nehezíti a dolgot a girbegurba utcák sokasá­ga, az üdülőövezet kiterjedt­sége, a földrajzi viszonyok. Közepes gépesítés Mindkét tábornak van igaz­sága az érvelésében, az azon­ban csaknem biztosnak lát­szik, hogy a város tisztasá­gáért, gondozottságáért az itt élők vagy az idelátogató em­berek tehetnek legtöbbet. Hi­szen tudunk példát széles földrészünkről arra, hogy a miénknél nagyobb turizmus­sal vert vagy megáldott hely­ségek meghökkentően gondo­zottak. De nézzük meg most, hogy mit vall a kérdésről az illetékes? Szűcs Imre, a vá­rosgazdálkodási vállalat köz- tisztasági részlegvezetője. — Korántsem biztos, hogy én ebben a vitában igazságot tudok tenni vagy képes le­szek döntő érveket felsorakoz­tatni. Csak arra tudok szorít­kozni. hogy elmondjam a gondjainkat, nehézségeinket. A város szerintem sem elég tiszta. Pedig a seprő-locsoló­kocsink hajnalban és délután 4 és 5 óra között a tanács által előírt útvonalon taka­rít. A hajnali kör után reg­gel 6-kor következnek az ut­caseprők. Talán ebben az idő­szakban a legtisztábbak az utak és a járdák. Ám 9 óra felé olyan tömeg lepi el a belvárost, hogy az embereink képtelenek sepregetni. A csikktartók gyorsan telítődnek. A műanyag zsákok eltűnnek. A fagylalttölcsér, a számta­lan egyéb apró hulladék a kosarak alá kerül. S mi ta­gadás, dél körül már nincs rend a városban. Súlyosbítja gondjainkat a kukorica- és a dinnyeszezon. Ilyenkor szinte lehetetlen rendet teremteni. Ráadásul mindössze nyolc ut­caseprő áll alkalmazásunkban, pedig .a duplájára, is szükség lenne. — Milyennek ítéli a válla­lat gépesítettségét? — Közepesnek. De elegen­dőnek ahhoz, hogy rendben tartsuk velük a várost.. Ha nem lennének például sza­bálytalanul parkoló gépko­csik, fegyelmezetlen emberek, akik a szemetet nem a kon­ténerbe vagy a kukába ön- tik, hanem melléje. Én úgy érzem, mi nem tudunk töb­bet tenni, hiszen mind a kon­ténert szállító gépkocsijaink, mind a Robur teherautónk november 15-i,g napi 12 órát dolgozik. S a közhiedelemmel ellentétben ezeken a járműve­ken elegendő a személyzet is. Huliadékszáilítás — Mi okozza jelenleg a leg­nagyobb problémát? — Például a zöldövezeti hulladékszállítás. Köztudott, hogy több ezer nyaraló övezi Szentendrét. Hihetetlen meny- nyiségű nyesedék. fű, háztar­tási hulladék kerül a konté­nerek mellé. A tulajdonosok a gallyakat csomóba rakják, s nem égetik el hétfőn és pénteken. (Jó tudni, hogy az a két nap van kijelölve arra, hogy szabad ég alatt tüzet rakhassunk. Más napokon a közterület-felügyelők büntet­hetnek a gallyak, s egyéb anyagok égetéséért.) Különö­sen azok raknak nagy halmo­kat a konténerek mellé, akik nincsenek bekapcsolva a szer­vezett szemétszállításba. Ezzel a gonddal nagyon nehezen tu­dunk megbirkózni. Kevesen tudják, hogy Pomázról is szállítanak szemetet Szentend­rére a Kéki-bánya I. telepre. Itt már alig-alig van hely a lerakáshoz. Talán mire a cikk megjelenik, megnyitjuk a Ké­ki-bánya II. számú lerakóhe­lyet, melytől azt várjuk, hogy mintegy három évig képes lesz befogadni-a városban ke­letkezett hulladékot. Sajnos nem jobb a helyzet • a körzet egyes falvaiban sem. A pomázi telep telített, most sajátítanak ki. .újabb területet Az ottani vezetők legalább 20 évre szeretnék megoldani a szemételhelyezés gondját. Ta- hitótfaluban ugyanaz a hely' zet, mint Pomázón. De hát ez­zel a szolgáltatással nem le­het megállni, újabb és újabb falvak kérik a szervezett sze­métszállítás bevezetését: A legújabb belépők között van Horány és Surány. Ügyhogy ma már a hozzánk tartozó területről évente sok ezer köbméter szemetet gyűjtünk be. Szemléleti változás — Ez igen tekintélyes metiy- nyiség. Várhatóan az elkövet­kezendő években még növe­kedni is fog'a „termés”. Ho­gyan fognak megbirkózni a növekvő feladatokkal? — Egyebek mellett személy szerint abban bízom, hogy a gázhálózat növekedésével csökken a háztartási hulladék mennyisége. Hiszen nem el­hanyagolható az a salak, amely a szilárd anyagok ége­tésekor visszamarad és a ku­kákba, konténerekbe kerül. Abban is bízom, hogy a kör­zetben valóban ki tudjuk ala­kítani a megfelelő lerakóhe­lyeket. De a legfőbb váltó* zásnak a lakosság szemléle­tében kellene bekövetkezni. Számunkra óriási segítség lenne, ha a maga portáján mindenki , odafigyelne arra, hogyan tárolja a háztartási hulladékát. Külföldön, például elképzelhetetlen., hogy valaki ne műanyag zsákba csomagol­va helyezze el a „pakkját” a tározóba. Dé lehetetlen az is, hogy valaki veszélyes hulla­dékokat keverjen a veszélyte­lenek közé. Nálunk sajnos ez másképpen van, a szemetelés. az illegális lerakás még bo­csánatos bűnnek minősül. Ionosén nagy sikerrel mutat* ták be a La Mancha lovagja című produkciót a Pécsi Nemzeti Színház művészei. Ezen a nyáron kiderült az is, hogy a városház udvara ki­válóan alkalmas nagy zene- karpk hangversenyeire. Ezt bizonyította a 90 tagból álló angliai ifjúsági szimfonikus zenekar fellépésének sikere. Utcai zenészek A Szentendrei nyár prog­ramjában megújult tarta­lommal és nemes célkitűzés­sel jelent meg ismét a temp­lomtéren a szentendrei búcsú. A rendezvény gazdája a Petőfi Kulturális és Hagyományőrző Egyesület volt. A szervezők önzetlen társadalmi munká­jukkal és a fellépő együtte­sek ingyenes közreműködésé­vel elérték, hogy a közép­kori templom felújítására mintegy 300 ezer forint tisz­ta bevételhez jutott a város. A siker indokolja, hogy a környék hagyományainak fel­elevenítésével a jövőben is meg kell szervezni ezt a ren­dezvénysorozatot. Az idén új vállalkozás volt a Vujicsics Tihamér Zeneis­kola szervezésében az ifjú te­hetségek népzenei találkozó­ja. A jelentkezők közül pá­lyázat alapján választották ki a négy' hazai kisegyüttest és egy szólistát, valamint az NDK-ból egy ifjúsági fúvós- zenekart. A tábor résztvevői 10 nap alatt többször adtak térzenét a varosban, s köz­ben szakmai ismereteiket is elmélyítették az előadásokon Kétségtelen, hogy a hasonló rendezvények a jövőben ott­hont találhatnak a Szentend­rei nyár műsorában. Csak néhány évvel ezelőtt dúlt vita arról, hogy az utcai népzeinészeket üdvözölje-e vágy kitiltsa a váfös? 1987 nyarára a kérdést az élet el- döntqtte. A hazai és külföldi utcai zenészek nagy népsze­rűségnek örvendtek. Közülük is kiemelkedett egy svéd kó­rus és egy franciaországi táncegyüttes. Megfelelő irá­nyítással ä jövőben az utcai zenészek is gazdagíthatják városunk idegenforgalmának kulturális kínálatát. Településünk múzeumai színvonalas kiállításokkal várták a közönséget. Az ál­landó és időszaki kiállítások mellett folyamatosan növek­szik az érdeklődés a Szabad­téri Néprajzi Múzeum ren­dezvényei iránt, amely a né­pi mesterségek és komédiák bemutatásával köti le a kö­zönséget. Nemcsak szórakoz­tatnak ezzel, hanem az oda­látogatók ismereteit is gyara­pítják. A végrehajtó bizottság megállapította, hogy a Szent­endrei nyár. 1987. évj prog­ramja szervezettebb volt az előző évinél. Az Aluker Vál­lalat által támogatott és szer­vezett sajtótájékoztató ered ményeként mésszehangzóbb és kedvezőbb volt a sajtó­visszhang. Őszi programok Ezen sorok megjelenéséne' idején városunkban a szent endrei őszi kulturális progra­mok eseményei zajlanak Ezeknek kiemelkedő darabjai a Reneszánsz és korabarokk toronyzene, a Kecskés együt­tes hangversenye, a kecske­méti Régi Zene együttes hangversenye, valamint a szentendrei tárlat a Szent­endrei Képtárban, a szüreti bemutatók a Szabadtéri Nép­rajzi Múzeumban és a Csa­ládi vasárnap a Pest Megyei Művelődési Központ és Köny- tár rendezésében. A testület elfogadta a te­lepülés idegenforgalmi kultu­rális programjának 1988. évi koncepcióját. Erről a követ­kező számunkban tájékoztat­juk olvasóinkat. Az oldalt írta: Vicsotka 'Mihály Fotó: Erdősi Agnes

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents