Pest Megyei Hírlap, 1987. október (31. évfolyam, 231-257. szám)
1987-10-22 / 249. szám
1987. OKTOBER 22., CSÜTÖRTÖK •**v Tájékoztató a Bős—Nagymaros vízlépcsőről Új parlamenti bizottság alakult Az Országgyűlés sajtóirodája közli: a parlament 1987 szeptemberi ülésszakának határozata értelmében megalakult az a bizottság, amelynek íéladata az általános forgalmi és a személyi jövedelemadóról szóló törvények végrehajtásának sokoldalú ellenőrzése. A különböző állandó bizottságok által delegált tagokból álló testület elnöke Nyers Rezső, titkára Puskás Sándor képviselő lett. Az alkalmi bizottság — azon túl, hogy tájékoztatókat hallgat meg — önálló vizsgálatokat is folytat, illetve észrevételek, javaslatok alapján foglalkozik a végrehajtás menetével, az adórendszer gyakorlati érvényesülésének gazdasági és társadalmi hatásaival. Az Országgyűlés mezőgazdasági bizottsága szerdán a Dunakanyarba látogatott. A Dunakilitiben megtartott, kihelyezett ülésen — amelyen Cselötei László elnökölt — a testület tájékoztatást hallgatott meg a vízgazdálkodás előtt álló feladatokról, valamint a Bős—Nagymaros vízlépcsőrendszer építésének helyzetéről. Kovács Antal államtitkár, az Országos Vízügyi Hivatal elnöke a vízgazdálkodással kapcsolatos feladatokról szólva egyebek közt elmondotta: a hetedik ötéves tervidőszakban két fő célt határoztak meg, az ivóvízellátás fejlesztését,'. illetve a' felszíni és a felszín alatti vizek fokozott védelmét. Ezekre a beruházásokra a rendelkezésre álló forrásoknak mintegy kéthar- . madát fordítják. A jövő év elején olyan vízdíjrendszert alakítanak ki, amely a mostaninál jobban tükrözi majd a ráfordítási költségeket. . , A Bős—Nagymaros vízlépcsőrendszer, építésének helyzetéről szólva az államtitkár kiemelte: a több célú hasznosításnak megfelelően a beruházás megvalósításával a Duna Pozsonytól Nagymarosig terjedő szakaszának természetes vízenergiájá hasznosul. A munkálatok révén a távlati követelményeket is kielégítő hajóút jön létre, s a jelenleginél biztonságosabb árvízvédelem valósítható meg. A beruházás során megépülő, az infrastruktúrát bővítő létesítmények — közöttük a Nagymaros—Visegrád közötti közúti híd —, a Dunakanyar úthálózatának korszerűsítése, Esztergom csatornahálózatának bővítése — közvetlenül is szolgálják az érintett terület általános fejlesztését. Az építkezéshez szükséges terület négyezer hektár. Az érintett mezőgazdasági üzemeknek a beruházáshoz igénybe vett területekért teljes kártérítést fizetnek. Az építkezés megkezdése előtt rendkívül alapos környezeti hatástanulmányt végeztek. Ma már biztosan állítható, hogy a vízlépcsőrendszer megépíthető a Évi ötvenmillió, az annyi mint... Létszám növelése nélkül ••• ., '•■ - ■% , Sj,;„ ^3, Oi^zágps Ere- és Ásványbányák talán legismer- | iebb kirendeftségen jártunk ÜilisvÖrösváron. Mit kell 4 fejlesztenie, mire kell ügyelnie, törekednie, milyen fel- V adatai vannak önmagával és a dolgozóival szemben, ha amint azÜBoSnár tíászlo, á* Üzem vezetője mondja s! — eddig is maximális teljesítményt nyújtottak? — Napjainkban a gazdasági megújulás szükségességéről beszélnek mindenütt. De vajon van-e tartaléka még egy élvonalbeli vállalatnak? Menynyit, és. mit tud tenni a sokat emlegetett gazdasági reform végrehajtásáért? — Üzemünk ötvenmillió forinttal többet termelt az elmúlt időszakban, mint az előző években — válaszol Bodnár László, — Négyszázmillió forint termelési érték esik a háromszáznyolc dolgozóra. Ezek az adatok ugyan jóval meghaladják egy alapanyagokat , gyártő üzem mutatóit, de természetesen lehetséges a termelékenység további fokozása is. Ám ma nem ez a legnagyobb gondunk. Most más probléma megoldása jelenti számunkra a legnagyobb feladatot ... — Elárulná néhány trükköt, amelyek nyomán ilyen mutatós eredmények születnek? . — Semmi turpisságot nem . követtünk el. Egyfelől óriási előpyt jelent számunkra, hogy más alapanyagokat gyártó cégekkel szemben mi késztermékeket csomagolunk, amelyek útja egyenesen a piacra visz. A többit az emberek és a gépek adják hozzá ... — Ilyen eredmények után előre tudnak-e lépni a jövőben is? Milyen eredményeket várnak? — Nem gondolkodunk vár- , ható. eredményekben, mert ilyen számítás nem végezhető a , mi. esetünkben. Piacunk ugyanis a lehető legnyitottabb. A negyedéves megrendeléseknek megfelelően termelünk. Például csehszlovák és szovjet partnereink nem rendeltek tőlünk az idén, ezzel szemben sokat szállítunk Lengyelországba és az NDK-ba. Egyébként pedig alig győzzük teljesíteni a megrendeléseket. Jóleső érzés, hogy a Terrano- va befutott. A vásárlók körében kedvelt, keresett termék, hiszen olyan burkolóanyag, amely jól tűri az időjárás viszontagságait. Talán ennek is köszönhető, hogy BNV-nagydíjat nyertünk vele. — Visszatérve az imént elhangzottakhoz: mit tart a vállalat legfontosabb feladatának az elkövetkező időszakban? — Dolgozóink életszínvonalának szinten tartását. Akiknek teljesítménye véleményem szerint elérte a felső határt. Ugyanakkor szigorított bértömeggazdálkodást írtak elő számunkra, amely csakis egyféle, háromszázalékos béremelést tesz lehetővé a jövő évben. Azt is tudjuk, hogy tizenöt százalékos áremelés várható. Nagy kérdés, hogy a kettő közötti. különbséget ki tudjuk-e gazdálkodni. — Mégis, miben látja a megoldást? — Mi eddig sem köteleztük dolgozóinkat a túlórázásra, csupán kértük őket, hogy any- nyit vállaljanak, amennyire futja erejükből. Természetesen aki többet termel, az több pénzt visz haza ezután is. Szilas Zoltán természet súlyosabb károsodása, a környező települések veszélyeztetése nélkül. Az OVH elnöke elmondotta: a nagymarosi vízlépcsőt mintegy 18 és fél milliárd forint értékben osztrák vállalkozók építik meg. A munkáért 1996-tól villamos energiával fizetünk. Ezt követően többek között Dobi Ferenc, Antal Imre és Cselötei László Pest megyei képviselők is kérdéseket tettek fel a vízlépcsőrendszer építésével összefüggésben. A tájékoztató után a bizottság tagjai megtekintették a dunakiliti duzzasztómű és tározó építkezését, illetve hajóval Gönyűbe utaztak és megismerkedtek a vízlépcső- rendszer részeként kialakítandó üzemvízcsatorna beruházási munkálataival. A műszaki fejlődés gyorsításáról és az ezzel kapcsolatos tudományos kutatási eredmények hasznosításáról hallgatott meg tájékoztató jelentést szerdai — Juhász Mihály elnökletével tartott — ülésén az Országgyűlés ipari bizottsága. A képviselők elé terjesztett tájékoztató megállapítja, hogy gazdaságunk — s benne az ipar — kibontakozásának alapvető útja a műszaki fejlődés gyorsítása, az innováció dinamizálása. A világgazdaságban felgyorsult tudományos és műszaki fejlődést azonban iparunk csak részben tudta követni. Ezért a jelenlegi tervidőszakban főleg a kutatási és a tudományigényes szakmakultúrákat kell fejleszteni, a szűkös anyag’- technikai erőforrások miatt előtérbe kerül a szakértelem, az alkotó mérnöki tevékenység. A bizottsági ülésen felszólalt Harsányi Imre, az Országos Tervhivatal elnökhelyettese, aki néhány statisztikai adattal szemléltette a hazai kutató-fejlesztő bázisok munkáját. Geleji Frigyes, az OMFB elnökhelyettese azt fejtegette, hogy a magyar ipar nem lehet igazán versenyképes a világpiacon, ha mindenben csak követője az élen járó műszaki fejlődésnek. Saját önálló alkotásra is szükség van. Köveskúti Lajos, az OKISZ elnöke arról szólt, hogy a jövőre bevezetendő szabályozó- rendszer egyes elemei — mint például a beruházásoknál visszatérítendő általános fórgalmi adó mértéke — nem hatnak ösztönzőleg a szövetkezetek beruházási politikájára. A vitában felszólaló Kapo- lyi László ipari miniszter elsősorban az elektronizáció elterjedésének gyorsításáról szólt, s elmondta, hogy a mikroelektronikai fejlesztésekre a jövőben is jelentős összeget fordítanak. Szájtátva B is legyen Mostanában nem kell mesz- szire menni (vész)harangozók után. Ott vannak szinte mindenütt, rángatják a kötelet, szóljon a (vész) harang, ez sem jó, az sem, ez így veszedelem, az meg úgy maga a vész lesz. Némelyek keze nyomán szólt a harang azon a tájkörzeti tanácskozáson is, ahol a termelőszövetkezetek elnökei vágy elnökhelyetteséi, esetleg növénytermesztési főágazatvezetői jöttek össze, nem udvariasságból annak nevezett, hanem ténylegesen hasznos, mert bizonyos közös lépéseket egyeztető, terveket felvázoló megbeszélésre. S itt szólalt meg a (vész) harang, kongatói véleményét visszhangozva, ami szerint végre fel kellene hagyni a búzatermesztés erőltetésével, csekély az üzemek haszna, kár a jó földekért, s egyébként is, nem üzlet ez a népgazdaságnak sem ... Nagy üzletnek valóban nem nevezhető. A fizetőképes kereslethez mérten a világpiacon tetemes a túlkínálat, azaz — ahogyan ezt a szakemberek mondják — tartósan nyomottak az árak. Ha eddig nézzük a dolgok fonalát, valót tudatnak a (vész) harangozok. Csak éppen van tovább is fonala a dolgok menetének. Az, hogy a kivitelből kiemelve a gabonát, valami mást kell betenni helyette. Tavaly az összes export két százalékát tette ki a búza, 1*67 millió tonna volt az a mennyiség, ami a határon túlra került. Akik tehát á-t mondanak a vészharang kongatá- sával, kell(ene), hogy b-t is mondjanak, javasoljanak, kínáljanak. Hallgat tehát szá.j- tátva az ember, várva a folytatást, de folytatás nincsen, ott megállt a menet (meg a tudomány), hogy mit ne; például búzát ne. Nehezen megy az összefüggések felismerése, a folyamatokat érzékelő gondolkodás. Napestig tudjuk soro’ni, mit ne. csak éppen az szegényes, szűkös, ami a helyébe kerülhet annak, amit könnyed mozdulattal söpör félre az ember, de az ilyen könnyed mozdulatok könnyen vezetnek ijedt kalimpáláshoz, fű-fa után kapkodáshoz . .. MOTTO Küzdelem váltakozó eredménnyel A Pest Megyei Tanács Végrehajtó Bizottságának ülése Tegnap a megyeházán ülést tartott a Pest Megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága. Az évente rendszeres téstületi munkáról beszámolók sorában most az Érd Városi Tanács V. B. került napirendre. A főváros agglomerációjában elterülő fiatal város Pest megye legnagyobb kiterjedésű és népességű körzetközpontja. Lakosainak száma idén január 1-jén 46 ezer 685 volt, 3488-cal több, mint öt évvel ezelőtt, amikor legutoljára a megyei tanács vb előtt a városi tanács testületé beszámolt tevékenységéről. A népességgyarapodás főleg a beköltözésekből ered, erre utal, hogy a tárgyalt időszakban az általános iskolások száma is 855-tel gyarapodott. Az országos tendenciával ellentétes folyamatos népességnövekedés — az alapellátás valamennyi területén örökölt hiányosságok miatt — jelentős feszültségeket okoz. Nem változott jelentősen az itt dolgozó gazdasági egységek száma, kapacitása, így a munkaképes korú lakosság döntő többsége, mintegy 18 ezren a fővárosban, illetve Százhalombattán tálálnák munkát. Örökölt elmaradás A várossá válás óta a tanácsi erőfeszítések homlokterében a feszültségek enyhítése, a megyei, a városi átlaghoz való felzárkózás állt. A település eredményesen zárta a VI. ötéves tervet és maradéktalanul megoldotta a jelen ötéves terv első évében kitűzött fejlesztési feladatokat is. Egyedül a célcsoportos lakás- épífésbéti. illetve a,, temetőiej- lesztésbgn mutatkozik elmaradás. Az elmúlt öt év a közmű- ellátásban tapasztalható alapvető hiányok felszámolásának jegyében telt el. Első helyen áll az egészséges ivóvíz biztosítása. Központi és megyei segítséggel tavaly elkezdődött a regionális vízmű építése, így ez év második felétől már naponta 10 ezer köbméter vizet kap a város a Duna alát- ti vezetékről. Az ellátatlan területek hálózatépítését előkészítve elkészült a gerincvezeték az M7-es úton túli területen, megkezdődött a több mint 10 ezer embert ellátó vízműtársulat szervezése. Érd azon kevés települések közé tartozott a megyében, ahol az eletkromosenergia-el- látás a belterületen sem volt mindenütt biztosított. Az elmúlt öt évben 36 kilométernyi hálózatot építettek, s ezzel sikerült felszámolni az évtizedes elmaradást. Most a transzformátorállomások rekonstrukciója, bővítése került sorra. Az üdülőterületekén, ahol a lakosság önerőből építi a hálózatot, még mintegy 26 kilométeren hiányzik a vezeték. Súlyosbítja a nagy kiterjedésű település belső közlekedési problémáit a kiépített úthálózat szinte teljes hiánya. Az elmúlt években csökkenő pénzből csak a tömegközlekedési útvonalak karbantartására futotta. Annak ellenére, hogy az elmúlt öt évben 120 bölcsődei, 350 óvodai hellyel, 35 általános iskolai és 15 középiskolai tanteremmel gyarapodott a város — az óvodai kivételével —, a gyermekintézmény-ellátottság alig javult. Váltakozó műszakban tanul a gyerekek több mint fele, s a napközik még a jogosultak 40 százalékát sem képesek fogadni. A tárgyi feltételek hiányosságai ellenére az intézmények jelentős eredményeket értek el az oktató-nevelő munkában. Társadalmi összefogással, számottevően fejlődött a tanintézetek eszközállománya, megteremtették a számítástechnikai képzés alap- feltételeit. Az eredményes fejlesztések a saját bevételek maximális kihasználásán és a jelentős értékű társadalmi munkán alapultak. Ez utóbbi eredményes szervezéséért több ízben részesült a tanács megyei elismerésben, tavaly a megye városai között második helyezést ért el. A lakosság önerőre alapozott közmű- fejlesztései jól egészítik ki a tanács lehetőségeit. Jó kezdeményezések Az egészségügyi alapellátás az elavult körzeti rendelők felújításával, a járóbeteg- goridozás a rendelőintézet folyamatos továbbépítésével javult. Továbbra is megoldatlan a fekvőbeteg-ellátás célszerű integrációja. Nagy visszhangot váltottak ki a város társadat mi összefogással létrejött kezdeményezései, a fejlesztő nap közi és a családsegítő központ. Űj mentőállomás is épült. Súlyos gond viszont, hogy a lakosságon belül egyre növekvő arányú időskorúak szociális ellátottsága rosz- szabb az átlagosnál. A fejlesztések ellenére sem tekinthető elfogadhatónak a közművelődési intézményhálózat. Nagy előrelépést hozott a kereskedelemben az elmúlt öt évben három áruház megnyitása. A színvonal azonbgn a megyei és az országos átlagtól messze elmarad, egyes területek még ma is ellátatlannak tekinthetők. Az elmondottakból Is világossá válik, hogy a tanácsi munka a város területén a legtöbb szempontból sajátos körülmények között folyik: itt jóval nehezebb, küzdelme sebb az érzékelhető változások elérése, mint másutt. Éppen ezért különös jelentősége van a tanácstestületek, az apparátus körültekintő, felelős működésének, a káderek felkészültségének, a tanácsi és a társadalmi szervezetek egységes elképzeléseken alapuló összehángolt munkájának. Törvénysértő gyakorlat A legutóbbi választások során a tanácstagok 65 százaléka kicserélődött. A testület működését a nyitott város- politikára való törekvés, a lakossági kapcsolatok erősítése jellemzi. Ezt szolgálják az ülésekre meghívottak számának növelése, a fokozott aktivitást tükröző lakossági fórumok, rétegtalálkozók. A bizottságok működése azonban további erősítésre szorul, mindenekelőtt városi szintű ellenőrző, koordináló szerepük tekintetében. Ugyáncsak negatív tendencia, hogy a tanácstestület ülésein az elmúlt években romlott a tanácstagok megjelenési aránya. Tavaly ez már csak 76 százalék volt. A vb-üléseken viszont alig fordul elő hiányzás. A testület egy hiányzó tagját azonban hosszabb ideje nem sikerült pótolni. A jelentés megállapítja a többi között, hogy a végrehajtó bizottság munkájában is szükség van a döntési felelősség erősítésére, a határozatok meghozatalához a szélesebb körű információk biztosítására. S bár a pénzügyi gazdálkodást alapvetően a tervszerűség és a takarékosság jellemzi, kirívó, hogy az adóhátralék az elmúlt években folyamatosan növekedett. Tavaly az éves előirányzathoz viszonyítva 36,2 százalék volt. A behajtásra nem sikerült hatékony intézkedést foganatosítani. A tanácsi tevékenység leggyengébb pontja az igazgatási munka. Rendkívül alacsony színvonalú például az építés- hatósági feladatok ellátása. Amint a Pest Megyei Tanács komplex felügyeleti vizsgálata megállapította, a műszaki osztály a beszámolási időszakban nem tudott eleget tenni feladatainak. Az ellenőrzés alapvető jogszabályok ismeretének hiányát tárta fel, mind szakmai, mind eljárási vonatkozásban. Nagy számban fordult elő jogszabálysértés a rendezési tervekkel, az országos építési szabályzattal, továbbá a hivatalos szakvéleményekkel ellentétes telek- osztásoknál és építési engedélyezéseknél. Törvénysértő gyakorlatot állapítottak meg az igazgatási osztályhoz tartozó szabálysértési, gyámügyi, lakásügyi és kisajátítási intézkedések kapcsán. A megyében a legmagasabb Érden a 30 napon túli ügyintézés aránya. Például az építéshatósági ügyekben meghaladja a 36 százalékot. Mindezek kialakulásában közrejátszott az irányítás és ellenőrzés következetlensége, a rendkívül magas fluktuáció és az apparátus szakmai felkészültségének hiányosságai. A műszaki osztályon a 4 tagú hatósági csoport ügyintézői kétszer cserélődtek ki a vizsgált időszakban. Az igazgatási osztályon ezalatt négy osztályvezető váltotta egymást, a gyámhatósági csoport két évig vezető nélkül, majd az egész csoport állományának kicserélődése mellett „látta el” feladatát. Amint a jelentés megállapítja, a fluktuációban a bérezéssel kapcsolatos gondok mellett nagymértékben szerepet játszik a főváros elszívó hatása, a munkahelyi körülmények és a légkör. A tanácsi dolgozók a város különböző pontjain három épületben vannak elhelyezve, nagy a zsúfoltság, kultúrálatlanok az ügyfélfogadás körülményei. A komplex vizsgálat alapján készült jelentés, arra is, rámutat, hogy a vezetők közötti együttműködés sem volt harmonikus, több esetben hiányzott egymás nyílt, őszinte tájékoztatása, a vezetői elhatározások következetes, egységes végrehajtása: A munkahelyi demokrácia fórumai ugyan működnek, de nem járulnak hozzá érdemben a jó munkahelyi légkör kialakításához. Aláhúzza a jelentés azt is, hogy a városi pártbizottság elvi irányító szerepe a tanács testületi tevékenységében érvényesül, azonban a testületi határozatok megvalósításának folyamatában a napi munka során felmerülő problémákról, változásokról a kölcsönös tájékoztatás nem minden esetben történik meg. A beszámolási időszakban nem volt kiegyensúlyozott, őszinte, korrekt az együttműködés. A várakozás ára Mindezek súlyos szavak, de az írásos beszámolók és az ezekkel kapcsolatos vita is mutatta — sajnos a valóságot tükrözik. Méray Tibor, az érdi városi pártbizottság első titkára, aki meghívottként részt vett a tegnapi megyei végrehajtó bizottsági ülésén — felszólalásában megalapozottan mutatott rá: sürgősen rendet kell teremteni, s ez a követelmény nemcsak a tanácsra, hanem a pártbizottságra is vonatkozik. Végezetül még egy sajnálatos körülmény: a megyei tanács osztályai évente rendszeresen tartanak ellenőrzéseket, a többi között az Érdi Tanácsnál is, ennek ellenére nem került szóba a tegnapi ülésen, hogy az elmúlt ötéves időszakban milyen módon hívták föl a figyelmet a különböző hiányosságokra, hogyan segítették a problémák leküzdését. Az érdi beszámoló kapcsán ugyanis valamennyi területen az évek során félhalmozódott feszültségek kerültek napvilágra. Indokolt' tehát a megyei testület állásfoglalása: hiba a határozatok végrehajtásának érdemi ellenőrzésével öt évet várni. Hogy Érdén milyen eredménnyel sikerül úrrá lenni a legégetőbb gondokon, annak számbavételére tehát egy év múlva visszatérnek. M. J.
