Pest Megyei Hírlap, 1987. október (31. évfolyam, 231-257. szám)

1987-10-21 / 248. szám

6 1981. OKTOBER 21., SZERDA Jogi tanácsok A biztosító megtérítési kötelessége • Az élettárs kártalanítása • A tévesen meg­állapított vételár • A végkielégítés • A megrendelő várakozása • Helyettesítési díj Ügyészi tapasztalatok A fiatalok káros szenvedélyei • Feltörték a trafikját T. T. budapesti olvasónknak. A biz­tosító azonban a kár megtérí­tése elöl elzárkózott, arra hi­vatkozva, hogy a kárt okozó bűnözőket már elfogták és azt tanácsolták olvasónknak, kár­igényét a betörőkkel szemben érvényesítse. A biztosító legfőbb köteles­sége, hogy helytálljon akkor, ha a szerződéses partnert kár éri. A biztosítás ilyenkor tölti be rendeltetését, nevezetesen, hogy a károsultat a következ­mények viselése alól mente­síti. Ezért rendelkezik úgy a törvény, ha a biztosítási ese­mény bekövetkezik, a bizto­sító. a szabályzatban megálla­pított időn belül kötéles szol­gáltatását teljesíteni. Azt, hogy megtörtént az esemény, a biztosítottnak kell bizonyí­tania. Vagyoni kár esetén a biztosító a következő okira­tok bemutatását kívánhatja r tűzkárnál a tűzvédelmi ható­ság bizonyítványát, lopás, rab­lás esetén azt a vádiratot, il­letve nyomozást megszüntető jogerős határozatot, amely a lopás, illetve a rablás té­nyét megállapítja. Állatkár­nál az állat értékesítéséről, vagy annak akadályáról szóló hivatalos igazolást kell a biz­tosítónak benyújtani. Ha az értékesítés úgy történt, hogy az állatot a biztosított mező- gazdasági termelőszövetkezet a szövetkezeti tagok között ki­mérte, az errpl szóló nyilat­kozatot kell csatolni. Természetesen meg kell kül­deni a biztosítónak azokat az egyéb okiratokat is, amelyek a szabályzat vagy a szerző­dési feltételek szerint a kár elbírálásához szükséges adato­kat igazolják. A biztosító tehát a rendel­kezésre bocsátott iratok alap­ján köteles a kárt kifizetni, természetesen ezt az összeget a bűncselekményt elkövetők­kel szemben érvényesítheti. • Élettársammal 15 évig él­tünk együtt. Kapcsolatunk most megromlott és ezért élet­társam tanácsi lakásából el kívánok költfizni. KÄvetelhe- tem-e annak az összegnek a megtérítését, amit a lakás megszerzésére én fordítottam? A jogszabály nem tartal­maz előírást arra nézve, hogy a lakásból távozó volt élettárs kárpótlásra igényt tarthat. Ebből azonban nem követke­zik az, hogy az a volt élet­társ, aki a lakás megszerzésé­hez hozzájárult a vagyoni igé­nyét ne érvényesíthetné a bér­lővel szemben. (Például, ha a lakás-használatbavételi díjat egészben vagy részben kifi­zette.) Hasonló a helyzet ak­kor is, ha a távozásra kötele­zett (vagy önként távozó) volt élettárs hozzájárult, vagy mar ga fedezte a lakás értékét nö­velő beruházások költségét. Az utóbbj esetben természete­sen azt is figyelembe kell venni, hogy a.felújítás, korsze­rűsítés előnyeit az életközös­ség fennállása alatt az élet­társ is élvezte. Ezért a megté­rítés összegét nem a beruhá­záskor, hanem az életközösség megszűnésekor fennálló ér­ték alapján kell megállapíta­ni. • P. S., vasad! kőműves egy komplett szobabútort vA- sárolt. Néhány nap múlva a bolt Írásban felszólította, hogy fizessenek további nyolcezer forintot, mert a nagykereske­delmi vállalat tévesen közölte az árat az üzlettel. ' Olvasónk és a bútorbolt kö­zött érvényes adásvételi szer­ződés jött létre, ennek során az árban is megállapodtak. A szerződéskötéskor a felek té­vedésben voltak és a bútor­üzlet e tévedésre hivatkozva kívánja most a vételárat meg­változtatni. A bútorbolt való­ban tévedésben volt az ár te­kintetében. ezt azonban nem a vásárlók okozták és fel sem ismerhették az „elírást”, hiszen nem nagy összegű vé­telárkülönbségről volt szó. A bolt tehát a szerződést téve­dés címén nem támadhatja meg, és a bútor visszaadását sem kérheti. Ugyancsak nem lehet a vásárlót áz árkülön­bözet megtérítésére kötelezni. Más lenne a helyzet akkor, ha a termékek csak hatóságilag rögzített áron cserélhetnének gazdát. Ilyen esetben a felek az ártól nem térhetnének el és ezért vagy visszaküldik az árut vagy ki kellene egészíte­ni a vételárat. • Házasságot kíván kötni egy magát megnevezni nem kívánó 62 éves olvasónk. Kérdése, hogy a házasságkötéssel meg­szűnik -e özvegyi nyugdija. Nem is olyan régen az öz­vegyi nyugdíjat elvesztette a házasodó. Emiatt vélik ma is nagyon sokan, hogy csak az élettársi kapcsolat létesítésé­véi lehet a korábbi, anyagi előnyöket megtartani. A há­zasságkötéssel csak az veszti el az özvegyi nyugdíját, aki az állandó özvegyi nyugdíjra jogosító életkorának betölté­se előtt — nő esetében 55, fér­fiaknál 60 év— köt házassá­got. Az ezt meghaladó korú jo­gosult tehát választhat a kö­zött, hogy állandó özvegyi nyugdíjának továbbfolyósítá- sát igényli, vagy pedig vég- kielégítést kér. A végkielégí­tés a házasságkötés hónapjá­ra járó havi özvegyi nyugdíj tizenkétszerese. A végkielégí­tést a házasságkötéstől számí­tott, egy éven belül lehet elő­terjeszteni. Ha az özvegyi nyugdíjat több jogosultnak fo­lyósítják, a házasságot kötő végkielégítésének az összegét az őt megillető özvegyi nyug­díj figyelembevételével kell megállapítani. • P. S.-pé, péccli olvasónk tudomása szerint új Jogszabály írja elő. mi történik akkor, ha valaki hiába várakozik a sze­relőre. , 1987. szeptember 1-jén lé- pett hatályba az a miniszter­tanácsi rendelet, amely az ggyes szolgáltatási tevékeny­ségekkel ’ kapcsolatos várako­zási időt szabályozza. A ren­delkezést a magánszemélyek­re is alkalmazni kell. A jog­szabály szerint a szolgáltátó a megrendelő kívánságára olyan időpontban köteles megkez­deni a munkát, hogy a meg­rendelő várakozása a kettő, de legfeljebb a négy órát nem haladhatja meg. Ha a tevé­kenység több napot vesz igénybe, a jogszabály előírá­sai csak a munka megkezdé­sének első napjára vonatkoz­nak. A szolgáltató viselni'köteles annak a következményeit, ha a megállapodás szerinti időr tartamot követően érkezik a helyszínre, vagy egyáltalán nem is jelenik meg ott. Ilyen esetben a megrendelőt kötbér illeti meg. Ennek összege 200,— Ft, de a felek maga­sabb mértékben is megálla­podhatnak. • P. T., veresegyházi olva­sónk az iránt érdeklődik, van-e lehetősége arra, hogy a gyes ideje alatt munkát vállaljon. Ha a gyesen lévő anya, a gyermek másfél éves kora után vállal munkát, jogosult a gondozási segély teljes ösz- szegére. A jogszabályok ter­mészetesen a gyermek védel­mé érdekében a munkaválla­lási lehetőséget korlátozzák és ezért a gyesen lévő anya fog­lalkoztatása éves átlagban a törvényes munkaidő felét nem haladhatja meg. A gyes mel­lett végzett munkához az anya munkahelyének engedé­lye szükséges. • A helyettesítés szabályai­ról érdeklődik S. A., szobi vasutas. A dolgozót, ha munkaköré- nek ellátása mellett jelentős többletmunkával távol levő munkatársának feladatát is elvégzi, helyettesítési díj il­leti meg. Az összeg az időbé­res dolgozót a helyettesítés 31. napjától illeti meg. A helyet- tésítési díjat azonban ilyen esetben sem folyósítják visz- szamonőlegesen. Azt a dolgo­zót, aki egyébként helyettes­ként végez munkát, csak a helyettesítés negyedik hónap­jától illeti meg a díj. Az összeg legfeljebb a he­lyettesített dolgozó időarányos bérének a fele lehet. A dol­gozó és a vállalat megállapod­hat abban is, hogy az elvég­zett munkát úgy is elismerik, hogy a helyettesített dolgozó részére járó prémium, vagy év végi részesedés időarányos részét a helyettesitönek fo­lyósítják. Dr. Sinka Imre NYUGDÍJ-ÁTCSERÉLÉS. A Pest Megyei Hírlap október 14-i számában tévesen jelent meg K. Gy. péceli olvasónk kérdésére adott válaszunk. Szabó Lászlótól, a Budapesti és Pest Megyei Társadalom- biztosítási Igazgatóság meg­bízott igazgatóhelyettesétől kapott tájékoztatás szerint a helyes jogi tanács így hang­zik: Amennyiben a nyugdíjas, nyugdíjának megállapítását követően újból munkaviszony­ba lép, és nyugdíjának folyó­sítását szünetelteti, a munka- viszony megszűnése után kér­heti nyugdíjának módosítását az eltelt évek beszámításával. Ilyen esetben a nyugdíjazást megelőző szolgálati időt is figyelembe kell venni. Ha a nyugdíjas nyugdíjának teljes összegű folyósítása mellett áll újból munkaviszonyba, úgy 36 havi kereset mellett kérheti az úgynevezett „nyugdíj-átcse­rélést”, amely azt jelenti, hogy szolgálati ideje marad változatlan, csupán a nyug­díj összegének megállapításá­nál a figyelembe vehető át­lagbér változik és amennyiben ez a nyugdíjasra nézve elő­nyösebb, úgy ennek alapján kerül megállapításra a nyug­díj összege.” Olvasóink részére minden csü­törtökön 17—IS óra között In­gyenes jogi tanácsadást tar­tunk Bp. VIII., Blaha Lujza tér 3. sz. alatt, a beérkezett levelekre pedig tolyamatosan válaszolunk. Veszedelmes gépkocsitolvaj és a bűntársa került a vád­lottak padjára. A 32 éves Bánfi Zsolt József már több alkalommal összeütközött a törvénnyel. A Fiatalkorúak Bírósága lopásért ítélte el egy év szabadságvesztésre, majd később, mint visszaeső, újra börtönbe jutott. Itt ismerke­dett meg egy fiatalemberrel, akit később szabadulása után felkeresett. Ám úgy látszik, hogy a börtönben kötött barátság egyiküknek sem hozott sze­rencsét. Bánfi Zsolt József ugyanis kölcsönkért cimbo­rájától egy, két nappal koráb­ban vásárolt gépkocsit. Mint mondotta, csak ki akarja próbálni a Ladát, melyet még aznap visszavisz. Ám nem így történt. A kocsit ugyanis, melyet barátja 32 ezer forintért vá­sárolt, tízezer forintért to­vábbadta. Az így szerzett pénzt pedig elköltötte. Komis kulccsal Röviddel ez után azonban történetünk főszereplője is­mét autót akart magának szerezni. Egy fiatalkorú ba­rátjával a Pestvidéki Gép­gyár parkolójából hamis kulccsal és slusszkulccsal el­lopott egy Wartburgot. A ko­csival Békéscsabára látogat­tak, majd visszafelé, amikor a gépjármű leállt, az E5-ös főúton otthagyták. S mint már néhány alka­lommal, Bánfi Zsolt József ismét autóhoz próbált jutni. Élettársával, Lakatos Meny­hértével Biatorbágyon lop­tak el egy 1200-as Ladát. Ez­úttal úgy tűnt, hogy könnyű dolguk lesz. A gépjárművet ugyanis tulajdonosa nem zár­ta le, és a slusszukulcsot is benne hagyta. A kocsi tolvaj kiengedte a kéziféket, a gyúj­tást is ráadta, majd élettár­sával együtt tolni kezdte a A számok, az adatok egy­re riasztóbbak, az alkoholiz­mus nem szűnik, még csak nem is csökken. Hazánkban az alkoholistákat gondozó am­buláns intézetek mintegy öt­venezer személyt tartanak nyilván. A súlyos iszákosok szama legalább háromszáz- ezer. A felnőtt férfiak körül­belül 6 százaléka súlyos alko­holista. Felmérések szerint további egymillió lakos fo­gyaszt a kritikus mértéket megközelítő mennyiségű alko­holt és másfél millióra tehe­tő azoknak ' a száma, akik ugyan kis mértékben, de rend­szeresen isznak, s ezzel a ve­szélyeztetettség állapotához közelednek. A helyzet aggasztó, mert a felnőttek mellett a fiatalok is italoznak és ez adja az al­koholisták utánpótlását. Más­részt az a tény, hogy az egy főre jutó alkoholfogyasztás hazánkban ma már meghalad­ja a 12 litert (abszolút alko­holban) és ez a szint előrelát­hatóan még emelkedik, jogos­sá teszi a feltételezést, hogy az alkohol a fiatalkori bűnö­zés alakulását a jövőben is befolyásolja majd. Más, újabb veszélyek is fe­nyegetik a gyermekek egész­séges fejlődését. Becslések sze­rint 25—30 ezerre nőtt azok­nak a fiataloknak a száma, akik rabjává váltak a ra­gasztózásnak, a gyógyszerek és az alkohol együttes élveze­tének. E kábító szenvedély­nek az elmúlt tizenhárom év­ben 37 fiatal halálos áldozata volt az országban. Bort loptak Ezeknek a jelenségeknek a Pest megyei tapasztalatait ku­tatta az az ügyészi felmérés, amely ez év első felében vád­emeléssel befejezett fiatalkorú bűnelkövetőkre terjedt ki. Eszerint ,235. fiatalkorúból 65 (21,3 százalékot) érintett a bódulatkeltő anyagok élveze­té. A káros szenvedélyek él­vezetében a fiúk vezetnek, mindössze egy lány volt köz­tük. gépkocsit. Mintegy 10-15 méterre jutottak, amikor a tulajdonos felfigyelt a zajra, és ekkor a bűntársak elmene­kültek. A következő bűncselek­mény színhelye Budapest. Bánfi Zsolt József és Lakatos Menyhértné a Bosnyák téri taxiállomáson beszálltak egy magántaxis Ladájába azzal, hogy Biatorbágyra kívánnak utazni. A férfi a vezető mö­götti ülésen, élettársa pedig a pilóta mellett foglalt helyet. Előkerült a zsebkés Amikor elhagyták a fővá­rost, az Ml-es úton haladva Bánfi Zsolt József irányította a sofőrt. Az elhagyottnak látszó nyaralóterületnel leál­líttatta. a kocsit, és kifizette a viteldijat. Mielőtt azonban a gépkocsivezető átadta volna a visszajáró pénzt, Bánfi Zsolt József egy zsebkést vett elő és azt kinyitva, a ta­xis mellkasának szegezte. Másik kezével befogta a megtámadott ember száját. Ezután felszólította arra, hogy szálljon ki a kocsiból, és adja át a slusszkulcsot Lakatos Menyhértnének. Ek­kor már az asszony is meg­ragadta kabátjánál fogva a gépkocsivezetőt, aki igyeke­zett magát kiszabadítani. Végül lélekjelenlétének kö­szönhette, hogy sikerült meg­menekülnie. A megtámadott taxis elszaladt, és értesítette a rendőrséget. Bánfi Zsolt József elhajtott a gépkocsival, de este 11 óra körül, Kecske­méten igazoltatták és bűntár­sával együtt őrizetbe vették. A Buda Környéki Ügyészség vádolja Bánfi Zsolt Józsefet sikkasztással, valamint több alkalommal elkövetett, jármű önkényes elvételével, melyek közül a legutóbbi fenyegetés­sel párosult. Bűntársa, Laka­tos Menyhértné is a vádlot­tak padjára került. Ga. J. Az elkövetők közül a cse­lekménnyel összefüggően 96,9 százalék alkoholt fogyasztott. Kettő szipózó volt, egyikük­nél alkoholizálás is előfordult. A fiatalok hasonló életkorú vagy felnőtt közösségben ke­rülnek kapcsolatba az alko­hollal és ez alakítja ivási szo­kásaikat. A 17. életév a leg­veszélyeztetettebb a fiatalko­rúak alkoholfogyasztása szem­pontjából. Egyik ügyben a 17 éves fia­tal egy éve alkoholizál. Elő­ször társaságban ivott egy po­hár bort, azt követően amikor öten-hatan összejöttek, mind­egyikük rendelt 1—1 kört vagy összeadták a pénzt és így fi­zették ki az italt. A fiatalkorú havonta 500 forintot költ ital­ra, esetenként 2 dl vodkát és másfél liter bort is megiszik. Figyelmet keltő a felmérés­nek az a megállapítása, hogy az alkoholos befolyásoltság 81,5 százalékban megkönnyítet­te az elkövetést. Ezen kívül az alkohol hatására a többes — kettő-öt fős társaságban való — bűnözés a jellemző. Ta­pasztalat, hogy a fiatalok tet­tük elkövetése előtt azonos ko­rú barátaikkal, vagy fiatal felnőtt ismerőseikkel kocs­mákban, eszpresszókban és hasonló szórakozóhelyeken töl­tötték idejüket, ahol szeszes itallal kiszolgálták őket, és az is előfordult, hogy a felszol­gáló hitelbe adott ki alkoholt. Az elkövetők 55,4 százaléká­ban az alkohol rábírására va­ló fogyasztás a jellemző. A fiatalkorúak társas kapcsola­tában, baráti közösségeiben, így házi összejöveteleken, vagy különféle szórakozóhelyeken az alkohol fogyasztása elma­radhatatlan. Mindezek olyan helyzetet, alkalmat teremte­nek, amikor az alkohol kíná­latát nem lehet visszautasíta­ni. Fiatalkorúak adták elő vallomásukban, hogy azért ittam, mert a többiekiöl h.'em akartam lemaradni, vagy más esetben az a megjegyzésük volt, hogy ittam és jó hangu­latom volt. Figyelmeztető, hogy a rábí­rás alkoholfüggőséghez vezet­het, ez volt kimutatható 41,5 százalékban, és élvezeti cik­kük megszerzése érdekében különféle vagyon elleni bűn- cselekményeket követnek el. Példa erre azoknak a fiatal- korúaknak az ügye, akik a MÁV-állomáson a teherszerel- vény vagonját feltörve — 9323 Ft értékben — 195 üveg villányi és szekszárdi márkájú bort, más alkalommal pedig — 3062 Ft értékben — 59 üveg egri bikavért loptak el. Kábult állapot A mértéktelenség egyes fia­talkorúaknái oda vezet, hogy 12 üveg sört is elfogyasztanak. Más esetben válogatás nélkül sört, bort és rövid italt vegye­sen isznak. A két szipózó fiatalkorú szülői bejelentésre vált is­mertté a hatóságok előtt. Egyi­küknek az anyja panaszolta az ügyészségen, hogy a fia egész nap csavarog a barátai­Az atomenergiáról. Az 1987. évi 15. számú törvényerejű rendelet módosította az atom­energiáról szóló 1980. évi I. törvényt. Bérfőzés. A 44/1987. (IX. 30.) PM rendelet módosította a szesz adóztatásáról és jö­vedéki ellenőrzésről szóló jog­szabályt. Ennek alapján a bér­főzésben a főzető részére elő­állított pálinka adótétele hek­toliterfokonként 150 forint. A jogszabályok a Magyar Közlöny 43. számában talál­hatók meg. Vállalkozói adó. A vállalko­zói adót az 1987. évi 16. tör­vényerejű rendelet állapítot­ta meg. A végrehajtás. A Miniszter- tanács 37/1987. (IX. 12.) és 38/1987. (X. 2.) számú rende­letéi az általános forgalmi és a magánszemélyek jövede­lemadójáról szóló törvények végrehajtásáról rendelkeznek. Mezőgazdasági tevékeny­ség. A mezőgazdasági tevé­val, és ragasztóval szipózik. Otthon kábult állapotban ve­le és a testvéreivel agresszí­van viselkedik. Majd a fiatal­korú káros élvezetének rászo- kásáról vallotta, hogy hasonló Korú társaival különböző épít­kezéseknél talált ragasztót műanyagzacskóba öntötték, s abból szívtak fel. Ezt két éve csinálja, tudta, hogy káros az egészségre, de egyszer meg­próbálta és utána a többi csak úgy jött magától. A környezeti okok közül családi 27,7 százalékban, ba­ráti 83,1 százalékban és alko­holizáló szülők 21,5 százalék­ban volt kimutatható, de az okok összetetten is jelentkez­nek. Bűnöző életmód A káros élvezet indítékai közül figyelmet keltő az el­foglaltság hiánya, az unalom­űzés 56,9 százalékban, és az antiszociális beállítottság 29,2 százalékban. A bűnelkövető fiatalkorúak közül mindössze három’ volt KISZ-tag, a töb­biek ifjúsági , szövetséggel, vagy más szervezeti közösség­gel nem voltak kapcsolatban. Sajnos'a fiatalkorúak sza­badidejének megfelelő eltölté­sére nem mindenütt teremtet­ték meg az alkalmas feltéte­leket. Legtöbb helyen kikap­csolódásuk a kocsmában, az eszpresszóban 'Vagy más szó­rakozóhelyeken rendezett disz­kóban töltött idő. Az először csak unaloműző időtöltést je­lentő alkalmi italozásból köny- nyen válik egy-két éven bélül devianciába torkolló iszákos- ság, s végül munkakerülő, ga­rázda, bűnöző életmód. A káros jelenségek megelő­zése összetett feladat, s abban az egészségügyön kívül az is­koláknak, az ifjúságvédelem­ben érintett állami és társa­dalmi szerveknek, a munka­helyeknek és a szülőknek egy­aránt nagy a felelősségűje. A tapasztalatok alapján el­mondható, hogy a korai és eredményesebb megelőzés ér­dekében javítani kell a felde­rítésben és gondozásban részt vevő intézmények, iskolák, egészségügyi és szociális intéz­mények, a bűnmegelőzési és bűnüldözői szervek, valamint a tanácsok tevékenységének összehangoltságát. Ugyanis a kóros szenvedélyek kiskorú sértettjeiről az illetékes ható­ságok, szervek és egyéb intéz­mények későn szereznek tu­domást, vagy esetüket egyál­talán nem ismerik. Ehhez sok tapintat, türelem és hozzáér­tés szükséges. Csak kitartó, szívós, társadalmi méretű fe­lelősségteljes munka hozhatja meg a legkisebb eredményt is. A Pest Megyei Főügyészség fiatalkorúak ügyeit intéző ügyészei az elmúlt években — a gyámhatóságok, pártfogók, nevelési tanácsadók és alko­holgondozók közreműködésé­vel, s a klubmozgalom segít­ségével több mint harmincöt fiatalt mentettek meg e szen­vedélybetegségtől. Dr. Orell Ferenc János, fiatalkorúak ügyésze kenység egyes adózási és tá­mogatási kérdéseiről a -39/ 1987. (X. 12.) MT rendelet szól. A jogszabály a földadó­keresetszabályozás, a beruhá­zási és termelési támogatás, a kedvezőtlen termőhelyi adott­ságú nagyüzemek támogatá­sát, valamint a vállalati együttműködési alap felhasz­nálásának szabályait határoz­za meg. Egészségügy. Az egészség­ügyről szóló 1972. évi II. tör­vénynek a halottakkal kapcso­latos rendelkezései végrehajtá­sa tárgyában kiadott 5/1984. EÜM-rendelet módosításra ke­rült. Bírósági végrehajtás. A 8/ 1987. (X. 12.) IM—ÉVM rende­let a bírósági végrehajtásról szóló jogszabályt módosította. Ennek alapján a lakásbérleti jogviszony bizonyos pénzköve­telés esetén szintén végrehaj­tás alá vonható. A jogszabályok a Magyar Közlöny 1987. évi 44. számá­ban találhatók. A kölcsönautó visszaiár Tíz nap rendeletéi

Next

/
Thumbnails
Contents